Magyar Nemzet, 1952. június (8. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-01 / 127. szám

4 Czapik Gyula egri érsek távirata Vincent Auriolhoz sVincent Auriol Köztársasági Elnök Úrnak, Párizs. Elnök úr! Jacques Duclos ,francia nem­zetgyűlési képviselő letartózta­tásának híre országunkban és bennünk is igen nagy megdöb­benést kelten Nevezett fran­cia képviselő a világbéke elő­mozdításának közismert képvi­selője. Cselekvőképességét a le­tartóztatása korlátozza és az egész emberiségre ily fontos ügynek kárát jelenti. Jacques Duclos a francia parlamentnek tagja, akit a kiadásáig a képvi­selői immunitás véd és letar­tóztatása ennek megsértése, ami viszont a jogbiztonság olyan sérelme, amely nemcsak őt, hanem az egész jogi rendet rombolóan érinti. Mindezen okokból, tárgyilagosan a béke és a jogrend érdekében ko­moly tiltakozásomat jelentem be és kérem azonnali szaba­­donbocsátását. Budapest, 1952. május 31. Czapik Gyula egri érsek, az egri érseki tartomány metropolitája.* Dr. Hamvas Endre Csanádi püspök távirata Vincent Auriolhoz a Vincent Auriol Köztársasági Elnök Úrnak, Párizs, Elnök Úr! Sajnálattal értesültem Jacques Duclos nemzetgyűlési képvise­lőnek a francia kormány által történt letartóztatásáról. A vi­lágbéke érdekében kívánatos­nak tartom azonnali szabadon­­bocsátását. Budapest, 1952. május 31. Dr. Hamvas Endre Csanádi püspök, esztergomi apostoli adminisztrátor.* — Az Országos Béketanács június elsejével a VI., Sztálin­i­t. 109. szám alatti épületbe költözött. Telefonsz.: 228-059. Gyakorlott kézikötőnőket otthoni munkára felveszünk. Je­lentkezés megfelelő személyi igazolvánnyal, d. e. 9—12ig. Szövetkezet, V., Semmelweis­­utca 17. .Magjar Nemzet / .Vasárnap, 1952. júniusi# Ahol a német nép jövőjét kovácsolják »Emelkedned kell vagy el­buknod, üllőnek lenned, vagy kalapácsnak — Goethe e sza­vait idézte Grotewohl minisz­­terelnök a Német Szocialista Egységpárt II. Kongresszusán. Azóta több esztendő telt el s a Német Demokratikus Köz­társaság bebizonyította, hogy nem bukott el, hanem emelke­dett, nem üllő lett, hanem ka­lapács. Az Elbától az Oderáig és az Északi-tengertől a Szu­­détákig terjedő terület nem­csak a német egységért folyta­tott harc középpontja, hanem egyetlen hatalmas műhely is, amelyre egyre nagyobb lendü­lettel és elszántsággal ková­csolják a brandenburgi, meck­­lenburgi, szászanhalti, szász­­országi, thüringiai és berlini dolgozók, munkások és parasz­tok, értelmiségiek és kisiparo­sok a német nép jövőjét, a bé­keszerető, demokratikus német állam alapzatát. A Német De­mokratikus Köztársaság fejlő­dése messzehangzó bizonyítéka annak, hogy a német nép az iparbárók és junkerek uralma alól felszabadulva sokkal több­re, sokkalta nagyobb teljesít­ményekre képes, mint az ame­rikai monopóliumok, a Kruppok és Pierdeményesek irányította bonni állam. A nyugati megszálló hatal­mak és az Adenauer k­ormány emberei nem győznek dicseked­ni azzal, hogy a nyugatnémet Jpar 1952. elejére elérte az 1936-os termelési színvonalat Ezt, mint működésük nagy s­ikerét­ könyvelik el. Az ötéves terv az egységért vívott harc éles fegyvere Amikor az ember az Ade­­nauer-féle propaganda e hen­cegő számadatait hallja, csak fel kell ütni a Német Demokra­tikus Köztársaság kétéves ter­vének teljesítéséről szóló jelen­tést és máris összehasonlíthat­ja a Németország két része között mutatkozó hatalmas kü­lönbséget. A kétéves tervet — ez közismert — másfél év alatt teljesítették a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozói. Ez a népgazdaság nemcsak elérte az 1936-os év termelési színvo­nalát, hanem az ipar főágaza­taiban. Így az energiagazdál­kodásban 54 százalékkal, érc­­bányászatban 44 százalékkal, a vegyiparban 67 százalékkal és a gépgyártásban 31 százalék­kal túl is haladta Pedig a két­éves terv csak a helyreállítás és nem az új üzemek, új léte­sítmények építésének terve volt. Az egész ország nagysza­bású átalakítása az ötéves tervvel, vagyis 1951-gyel kezdő­dött. A tervtörvény bevezetése hangsúlyozza, hogy a demo­kratikus Németország egysé­géért vívott harc érdekében biztosítani kell a köztársaság termelőerőinek gyori fejlődését. .Ezért a terv előírja, hogy a békés célokat szolgáló ipar­ termelésnek az 1950-es év szín­vonalához viszonyítva méretei­ben 192,3 százalékra kell emel­kednie, ami 1936-hoz viszo­nyítva a termelésnek több mint megkétszereződését je­lenti. A törvény előírja, hogy a kohászatban, a nehézipar­ban és a vegyiparban a nép­gazdaságnak a kapitalista kül­földdel szemben messzemenő függetlenséget kell biztosítania. Ah­hoz, hogy lássuk a Német Demokratikus Köztársaság ha­talmas gazdasági eredményeit, a dolgozók által elért merész sikereket, szükséges még egy­szer emlékezetünkbe idézni az ötéves terv végére az iparban és a mezőgazdaságban elő­irányzott termelési adatokat, ugyanakkor összehasonlítani az első tervévben és a második tervév első negyedében elért eredményeket. Az iparosítás nagyszabású terve Az ipar globálisan 105,2 százalékra teljesítette az 1951. évi tervét. A második tervévv első negyedében pedig 10, 5 százalékra. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a Német Demo­kratikus Köztársaság dolgozói az ötéves tervben előirányzott célok egynegyedét már meg­valósították. A villamosenergia­­termelésnek 1955-ben 33,4 mil­liárd kilowattórára kell emel­kednie. Az energiatermelés ter­vét az első esztendőben 102.2 százalékra teljesítették. A bá­nyászatban az ötéves terv a következő célokat tűzte ki: barnaszén 225.2 millió tonna, kőszén 3.5 millió tonna, vasér­c 3.65 millió tonna, rézérc 2.65 millió tonna. A bányaipar az el­ső esztendőben tervét 101.7 százalékra teljesítette. A kohó­iparban a kitűzött célok a kö­vetkezők: nyersvas 2 millió, nyersacél 3.1 millió, hengerelt acél 2.2 millió, hengerelt gyártmányok színesfémekből Ofi.OOO tonna. A kohóipar első évi tervét 111 százalékra tel­jesítette. Öt év alatt a kohá­szat termelését 253 százalékra növelik. Rendkívül jelentős a gépipar fejlesztése. A fősúlyt a bányá­szat, a kohászat és a vegyipar nagy gépi felszereléseinek ter­melésére, energiatermelési fel­szerelések (gőzturbinák és ka­zánok), szerszámgépek, vasút, szállítóeszközök, tehergépko­csik és hajók építésére helye­zik Az egész termelést 1950- h­ez viszonyítva 210.6 száza­lékra emelik, ami azt jelenti, hogy a kohászati és bányászati felszerelések 284.000 tonnát, a tüze­ianyagm­ari felszerelések 42.000 tonnát tesznek majd ki. A tervet az első esztendőben a dolgozók 101,5 százalékra teljesítették. 1955-re a terme­lési előirányzat példáuy teher-és személyvonatmozdonyból 49.000, halászhajóból 392 da­rab. Ehhez mindenekelőtt máris megkezdték az új nagy léte­­­sítmények építését és a ré­­­­gebbi üzemek kibővítését. Így jelentősen kibővítik a chemnitzi és berlini Niles-műveket, az ascherlebeni szerszámgépgyá­rat, a meuselwitzi gépgyárat, Chemnitzben a Wanderer-mű­­veket és Geraban az Egyesült Gépgyárakat. Folyik a kibőví­tése a berlini Bergman-Borsig műveknek, a görnitzi Gépgyár­nak, a meeranei Gőzkazán­gyárnak, a hohenturmi Gőz­kazángyárnak,­ a wiidaui Ne­hézgépgyárnak, a nordhauseni gépgyárnak, a hennigsdorfi LEW-műveknek, az eberswal­­dei Darugyárnak, a gothai Va­gongyárnak, a brandenburgi és lipcsei Acélgyáraknak. Vízierőművek és víztároló medencék Az energiatermelés és a víz­­gazdálkodás szabályozására a következő nagy létesítményeket írja elő a terv: 1. a szászor­szági cranzhali, sósai, stollber­gi, niedereb­enitzi érc- és kő­­szánbányavidék ellátása szem­­pontjából szükséges völgyzáró­gátak elkészítése és az­ eiben­­stocki összesen 43 millió köb­méter tárolómedencéjű nagy völgyzárógát építésének meg­kezdése. 2. Nagy vízgyűjtőmedencék építése a plaueni, zeitzi és bor­­nai iparvidékek számára, egy­bekötve a weidai és greitzi völgyzárógátak, valamint a witznitzi, lobstadti és windisch­­leubai vízgyűjtőmedencék elké­szítésével, amelyeknek tároló­­medencéje 32 millió köbméter. 3. A Hartz-hegységtől kelet­re fekvő terület vízellátását szolgáló rapbodei völgyzárógát elkészítése, amelynek tárolóme­dencéje 110 millió köbméter. Külön meg kell említeni a Keleti Kohászati Kombinátot, amely az Odera—Neisse béke­határ mellett nemcsak jelképe a német és a lengyel nép meg­bonthatatlan barátságának, ha­nem döntő feltétele a kohászati terv teljesítésének is. A Szovjetunió segítsége Hosszan lehetne még sorolni ezeket a beszédes adatokat, amelyek mind a Német Demo­kratikus Köztársaság dolgozói­nak lelkes alkotómunkáját bi­zonyítják. Itt még csak annyit említünk meg, hogy a mező­­gazdaságban például a vetés­­területet 1955-ig 5126 millió hektárra növelik. Nagy léptek­kel halad előre a mezőgazda­ság gépesítése is, így a gép­állomások gépparkját 1955-re 37.500 traktorra, 38.500 trak­torokére és 8350 cséplőgépre emelik. Az öt év folyamán 240.000 lakást (legalább 10 millió négyzetméter lakóterület­tel) építenek. A terv hatalmas kulturális beruházásokat is elő­irányoz, így Berlinben és Lip­csében új egyetemet, Drezdá­ban műszaki főiskolát, Lipcsé­ben operaházat, Berlinben nép­színházat és még számos egyéb kulturális és sportlétesítményt építenek. A nemzeti jövedelem mindent összevetve 1955-re 49 milliárd márkára emelkedik, ami 1950-hez képest 160 száza­lékos emelkedést jelent. Ez a­ hatalmas fejlődés mindenek­előtt a Szovjetunió támogatásá­nak eredménye. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kö­zött ez év áprilisában aláírt­ pótlólagos árucsereegyezmény értelmében a Szovjetunió tovább­­i jelentős mennyiségű színes­fémet, vasat, vasötvözetet, gya* potot, kőolajat, élelmiszert, ve*­gyigyártmányokat és más áru* kat szállít a Német Demokrat­tikus Köztársaságba. Igen je­lentős segítség volt a szovjet kormánynak az a határozata, amelynek értelmében a német­­országi szovjet vállalatok 66 üzemét átadták a Német De­­mokratikus Köztársaság kor­mányának. A 66 üzem között olyan hatalmas vállalatok sze­repelnek, mint a bitterfeldi elektrotechnikai kombinát, a berlini kábelművek és akkumu­látorgyár, a rostocki »Neptun« hajógyár és az eisenachi BNV­ gépkocsigyár. A »Neptun« hajó­gyárból egyébként éppen má­­­ju­sban bocsátották vízre a Né­­met Demokratikus Köztársa­ságban épült első óceánjáró hajót. »Mi harcban állunk és az ál­lam, amelyet megteremtettünk, nem pamlag, amelyen elnyúl­­hatunk« — mondotta Grotewohl miniszterelnök. E harc során a Német Demokratikus Köztársa­ság évről évre mérföldes lépé­sekkel, soha nem látott ütem­­ben fejlődik, erősödik. Az észak- német síkságon csakúgy, mint az Érchegység tövében új és új iparvállalatok, energiater­­melő üzemek nőnek ki a föld­ből. Ott, ahol idáig nagyrészt csak könnyűipar volt, ma már határozott körvonalakban bon­takozik ki a vas és acél orszá­ga. A németek milliói egyre növekvő reménységgel tekinte­nek a bonni államból is a Né­met Demokratikus Köztársaság felé, ama állam felé, amelyet minden becsületes német az egységes, demokratikus, füg­getlen Németország alapjának tekint Nyugat-Németország­­ban a keretszerződés aláírási* val az amerikai imperializmus* sal szövetkezett német milita­­rizmus megmutatta kegyetlen farkasábrázatát. A Pentagon most a hitleri nagyvezérkar, egykori tagjaival együtt dol­gozza ki az új Barbarossa­­tervet. E terv megvalósításának útjában azonban az egyik leg­nagyobb akadály a németek szabad köztársasága, a békés alkotó munka lendületében é­s erős és gyors ütemben iparoso­dó Német Demokratikus Köz­­társaság. P. T. m­uene művei a Német Demo­ratikus Köztársaságban I Muikás küldöttségek viszik üzemük tiltakozását a francia követségre Egész Magyarországon to­vább folytatódik dolgozó né­pünk elementáris erejű tiltako­zása a francia nép nagy fiának, Jacques Duclos-nak fogvatartása ellen. Hatalmas tömegtüntetésnek te­kinthető sorozatos röpgyűlése­­ken fejezték ki felháborodott tiltakozásukat a Rákosi Művek dolgozói is, műszaki és fizikai dolgozók egyaránt. Elhatároz­ták, hogy tiltakozó határozatu­kat küldöttség viszi el a francia kormány budapesti követségére. Küldöttül megválasztották az RM legkiválóbb dolgozóit, akik már eddig is bebizonyították, hogy méltó kifejezői valameny­­nyiük harcos békeakaratának: Zubka István sztahanovista ol­vasztott, Soros Istvánná kétsze­res sztahanovista gépmunkást (aki műhelyét a vasárnapi béke­találkozón is képviseli), Bácsik Pált, a Szerkezet- és Emelő­­gépgyár igazgatóját, Schwena János sztahanovista ön­őt, Mi­­hácsi István sztahanovista for­rasztárt és Rózsás Istvánt a gépgyárból. A Rákosi Művek dolgozói nevében ... A küldöttek megválasztása után a gyáregységek dolgozói fokozott lelkesedéssel láttak munkához s mire az indulás időpontja elérkezett, nem egy helyen a szombati napi tervet már teljesítették, sőt túl is tel­jesítették. A követségen a kül­döttséget délben ’/11 -kor a fran­cia követség egyik tagja fogad­ta. A Rákosi Művek dolgozói nevében Rózsás István nyújtotta át az írásbeli tiltakozást. — Mélységes felháborodással vettük tudomásul — hangzik a tiltakozás —, hogy Franciaor­­szág amerikai zsoldban álló kormánya letartóztatta a fran­cia nép nagyszerű fiát, a fran­cia nép szabadságáért és a né­pek békéjéért folyó harc egyik, legkiválóbb katonáját, a ha­zánkban is annyira tisztelt és szeretett Jacques Duclos-t. Ez a fasiszta gaztett újabb bizo­nyíték előttünk és minden béke­­szerető ember előtt, hogy a Pinay-kormány, a francia nép árulója, az amerikai pestis­gengszterek mindenre kapható cinkosa. Megingathat­atlanok vagyunk meggyőződésünkben, hogy a nagy francia nemzet élén a hős Kommunista Párt­tal, a francia szabadság párt­jával el fogja söpörni a régi és új Hitlerek cinkosait, a béke el­lenségeit. Mi, a Rákosi Mátyás Vas- és Fémművek dolgozói még szilárdabban küzdve ha­zánk erősítéséért, a békéért, a baráti francia néppel együtt felháborodva követeljük Jacques Ductos elvtárs és békeharcos társainak azonnali szabadonbo­­csátását. A követség képviselője a til­takozást jogi érvekre való hi­vatkozással visszautasította: »A követség kedd délig zárva van ...« A Ganz Vagongyár dolgozói a csütörtökön és pénteken tar­tott sorozatos röpgyűlések után szombaton délben a francia kö­vetséghez intézett tiltakozó ira­tot fogadtak el, amelynek el­juttatásával szintén küldöttséget bíztak meg. A küldöttség egy óra tájban ért a követség elé, ahol azt közölték velük, hogy a »tisztviselők ebédelnek«. Amikor később visszatértek, az egyik tisztviselő kijelentette, hogy »a követség kedd délig zárva van«. A Ganz Hajógyár dolgozói is küldöttségileg kívánták átadni a röpgyűléseken elfogadott til­takozást, de mire a küldöttség fél 2-kor a francia követség épületéhez ért, onnan minden tisztviselő eltávozott és a kapu­ban álló rendőrnek azt mond­ták, hogy csak kedden tartanak újra shivatalos félfogadást­. A dolgozók küldöttsége mély fel­háborodással vette tudomásul, hogy a francia kormány buda­pesti képviselője ilyen átlátszó mesterkedéssel gátolja meg az írásbeli tiltakozás átnyújtását. A magyar nők jól tudják ... Az ország különböző részeiből továbbra is ezer- és tízezer­számra érkeznek a táviratok, amelyek Jacques Duclos szaba­­donbocsátását követelik. A Ma­gyar Nők Demokratikus Szövet­sége Pinay francia miniszter­­elnökhöz intézett táviratot, amelyben a békét akaró magyar nők milliói nevében jelenti be felháborodott t­itakozását a francia lakájkormány újabb gyalázatos provokációja ellen. — A magyar nők jól tudják — hangzik a távirat hogy a mi hazánk, a mi gyermekeink békéje szorosan összefügg az­zal a küzdelemmel, amit a vi­lág minden táján folytatnak a béke megőrzésére. Éppen ezért azzal válaszolnak a francia kormány békeellenes cselekede­tére, hogy még szorosabbra fű­zik soraikat, hogy a béke érde­kében végzett mindennapi tet­teikkel, hazánk erősítésével se­gítik a francia nép és a világ valamennyi becsületes emberé­nek békeharcát. A francia dolgozóknak üzenjük ... Az Országos Béketanács a francia követséghez továbbítan­dó táviratok özönét kapja, de egyes üzemek külön üzenetet küldenek francia üzemek dol­gozóinak, így a budapesti Ver­seny Állami Áruház dolgozói a „Bon Marché» áruház dolgo­zóival tudatják felháborodásu­kat, a Magyar Nemzeti Bank dolgozói a párizsi Nem­zeti Bank dolgozóinak küldtek táviratot, a budapesti Nagyáru­ház dolgozói pedig a Louvre­­áruház dolgozóinak. Országszerte tovább folynak a tiltakozó röpgyűlések is, vi­déki üzemekben, termelőszövet­kezetekben, gépállomásokon, ál­lami­­gazdaságokban. Nyárat is utcát neveznek el Duclos-ról A növényápolásban legjobb eredményt elért karcagi­­Kos­suth­- termelőszövetkezet tag­jai fölkeresték a városi taná­csot és kérték, hogy a Kunma­­darasi-utat Dud­os-útnak nevez­zék el. A Kálcium Tégla­­vár dolgozói pedig kérték, hogy gyáruk a Francia Kommunista Párt titkára, a kiváló békehar­cos nevét viselhesse. A minisztertanács felemelte a helyi tanácsok hivatali dolgozóinak munkabérét A minisztertanács figyelembe véve a helyi tanácsok dolgo­zóinak az ötéves terv teljesítése érdekében végzett jó munká­ját, amely nagy mértékben hozzájárult a tanácsok fejlődé­séhez és megerősödéséh­ez, fel­emelte a megyei, járási, városi, városi kerületi és községi taná­csok hivatali szervezetében fog­lalkoztatott dolgozók munka­bérét. A béremelés mértéke általá­ban 8—16 százalék és azoké nagyobb, akik érdemi ügyintéző munkát végeznek, s közülük is kiemelkednek a fontosabb, ma­gasabb szakmai képzettséget kívánó munkakörben dolgozó­ké. Különösen jelentős emelést kaptak a mezőgazdasági szak­emberek, így például az agro­­nómusok eddigi átlagbére mint­egy 30 százalékkal emelkedik. Az átlagosnál nagyobb bért kapnak az egyetemi, akadémiai agronóm­usok és közéjük sorol­hatók egyes nagy gyakorlati ta­pasztalattal rendelkező kiváló dolgozók. A béremelés nem vonatkozik a tanács intézményeinek dolgo­zóira, akiknek fizetését már korábban rendezték, valamint nem vonatkozik a budapesti vá­rosi tanács dolgozóira sem. A minisztertanács határozata a bérrendszert is módosítja és az eddigi káros­­egyenlősítés helyett pontosan meghatározza az egyes munkaköröket s a népgazdasági szempontból fon­tosabb, nagyobb szakmai fel­­készültséget igénylő munkakö­rökre magasabb munkabért ál­lapít meg. Egyetlen esetben sem jelenthet a rendezés bér­­csökkentést, így ha kivételesen valaki ma több fizetést kap, mint kaphatna az­ új rendszer szerint, a különbözetet szemé­lyi pótlékként továbbra is meg­kapja. Új rendszert vezettek be a jutalmazásban is, fokozot­tabban érvényesítik azt az elvet, hogy a jutalom nem fize­­téskiegészítés, hanem az átla­gon felüli eredmények eléré­séért jár. A vb elnöke lehető­leg előre kitűzi a jutalmazandó feladatokat. Az új bérrendszernek meg­felelően a dolgozókat július 1-i hatállyal, július 1—11-e között újból besorolják. A besorolást a vb elnökének a szakszerve­zet helyi képviselőjével együtt tett javaslatára a végrehajtó bizottság hagyja jóvá. A ve­zetőket a felettes hatóság so­rolja be. A belügyminisztériumban a tanácsi dolgozók fizetésének rendezéséről szóló miniszterta­nácsi határozatot szombaton értekezleten ismertették a me­gyei tanács, a budapesti városi tanács vb. elnökei és bérfele­lősei jelenlétében. Az értekez­leten Varga András belügymi­niszterhelyettes méltatta a nagyjelentőségű rendezést.

Next