Magyar Nemzet, 1952. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-02 / 205. szám
|| I -i I \ i") Teremtő légkörben Tér és idő tiszta rendjével a szemük előtt, gondosan rendbehozott iskolatermekben és egész évre kidolgozott tantervvel kezdik meg ma reggel az új tanévet a szabad ország iskoláiban a gyerekek és a pedagógusok. Anevelés műhelyeiben, az iskolákban, az ország lakosságának közel egyhatoda helyezkedik el ezen a napon. Általános iskoláink, középiskoláink, egyetemeink és főiskoláink tanuló ifjúsága létszámának emelkedésével ebben az esztendőben megint közelebb kerültünk ötéves tervünk nagy célkitűzéseihez: általános iskolásaink létszáma, amely már tavaly túljutott az 1.200.000-en, az idén tovább emelkedett. Középiskoláinkban 121.000, egyetemeinken és főiskoláinkon közel 46.000 fiatal tanul az idén. Huszonöt új általános iskola nyílt meg az országban, sok régit korszerűsítettünk, sok iskolánkban az elsőosztályosok számára négy-öt párhuzamos osztályt kellett nyitni. Új épületek, új, emeletek a régi épületeken, új szárnyépületek, helyreállított termek várják középiskolásainkat is. Tatabányán, Salgótarjánban új diákotthonok nyíltak s megkezdik munkájukat az ország új egyetemei is. Az a közel kétszázharminc millió forint, amennyit az ország ebben az esztendőben iskolák fejlesztésére fordít, az az egyre konkrétabb és alaposabb segítség, amelyet iskoláink munkájuk minden területén kapnak közoktatásügyünk irányító szerveitől, a fejlődés anyagi és erkölcsi alapjainak megteremtése az ország részéről, a megbecsülés, a jutalom, a serkentő bírálat hozta létre ezt a teremtő légkört a tanév elején. Fegyelmezetten és lelkesen, alaposan és friss ötletekkel, felelősen és az alkotó munka, felszabadult derűjével indul meg ma a munka ebben a légkörben az ország iskoláiban. Erre az új, teremtő légkörre kell elsősorban felfigyelnünk a tanév kezdetén s ennek az új, teremtő légkörnek megtartására, hatalmas felszabadító és termékenyítő hatásának minél szélesebb kibontakoztatására kell fordítania a figyelmet pedagógusnak és szülőnek, ifjúsági szervezeteinknek és a tanévet felnőtt felelősséggel kezdő fiataljainknak egyaránt. Erre az új, teremtő légkörre, amelyre elsősorban az a jellemző, hogy márnem a múlthoz méri magát elégedetten, hanem a jövőhöz termékeny nyugtalansággal — elsősorban erre a légkörre kell vigyáznunk: fegyelmezetlenség el ne lazítsa, cinikus vagy ájtatos ellenség hangja meg ne zavarja, mulasztás vissza ne tartsa, késedelmek és kisiklások ne akadályozzák szabad kibontakozását. A szocialista nevelés kezdeti korszakain túljutottunk; abban a hét esztendőben ami mögöttünk van, ötször hét esztendő fejlődése is benne volt, ha hézagosan, ha gyakran hibásan, ha sok tévedéssel és kudarccal is. Legnagyobb eredményeinket, az alapot, amelyet megteremtettünk, az új társadalmi rendhez gondosan és harmonikusan kidolgozott iskolarendszerünket s szocialista, nevelésünk elméleti alapjait elsősorban ennek az ötször hét esztendőnek köszönhetjük: a szocializmus országa tapasztalatának, az időben előttünk járó Szovjetuniónak. Az új rend társadalmához és az új rend társadalmának megfelelő iskolához hozzá kellett nőnünk s iskoláink fejlődése, pedagógusaink,tankönyveink, oktatási és nevelési munkánk fejlődése, emelkedő tanulmányi színvonalunk, a szilárduló fegyelem, az ifjúság erkölcsi-politikai fejlődésének eredményei arról beszélnek, hogy ha az új rendhez még nem is nőttünk fel, de ez a növekedés minden irányban megindult. Létrejött elsősorban az a készség, amely a további fejlődéshez mindenekelőtt kell: örömteli és termékeny befogadása a magasabb követelményeknek, a jövő és nem a múlt mércéjéhez való igazodás belső magatartása. Soha még ilyen tervszerűen és soha még ennyi helyi egyéni ötletekben gazdag munkatervvel nem indult meg a munka iskoláinkban, mint az idén s ennek a felelős és lelkes kezdetnek fényei ott sugárzanak a pedagógusok szemében- épúgy, mint a gyerekekében. (Hogy egy pillanatra mégis a múlthoz mérjük magunkat és nem a jövőhöz: azok a derűs és boldog gyerekarcok a szeptemberi utcán, amelyek olyan őszintén és annyi örömmel tükrözik, hogy a gyerekek örülnek az iskolának, a múltból inkább a júniusi, mint a szeptemberi gyerekarcokra emlékeztetnek. Régen vakáció előtt örültek így, mint ma a tanévnyitásnál.) Erre az új, termékeny és teremtő légkörre jellemző az a tudatosság is, amellyel pedagógusaink és tanuló ifjúságunk az induló tanév feladataihoz viszonyul. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének júniusi ülésén elhangzott beszédők, Farkas Mihály beszámolójában vázolt feladatok már nem ismeretlenek pedagógusaink és tanuló ifjúságunk zöme előtt. Megbeszélték és,meg is vitatták a szünidőben, elgondolkoztak fölötte s töprengtek a megoldási módokon, beledolgozták terveikbe; a tanév kez- detének pezsgően teremtő lég- körében benne vannak ezeknek a feladatoknak betöltésére vonatkozó gondolatok, tervek, bontakozó új módszerek csírái is. Hogyan formálódjunk s hogyan formáljunk olyan új nemzedéket, mely megküzd a nehézségekkel, amely vállalja és betölti szüntelenül alkotó, bíráló, ellenőrző, felelősségteljes szerepét az új társadalmi rend felépítésében és védelmében, amely a tettek és szavak, a tárgyismeret és a "tiszta világnézet harmóniájává vonzza és viszi magával a többieket — s ezek a kérdések nemcsak peda- gógusainkat, de serdülő gye- rekeinket is foglalkoztatják s elsősorban ezek a kérdések foglalkoztatják őket. Tudatosan igazodnak az ország vezető pártja által eléjük tárt követelményekhez — új tanévük kezdetének felelős szavaiból ez a magatartás sugárzik. S ez a tudatosság igen sokat jelent. Annyit jelent, hogy ismerik és magukévá tették az ország nagy céljait, hogy kidobják magukból a terméketlen sértődöttséget és megcsontosodott önelégültséget, hogy felismerték az új rend nagy követelményei mögött a maguk emberi fejlődésének hatalmas lehetőségeit is. Anevelés műhelyeiben az idén már tudják a pedagógusok is, diákok is a maguk dolgát. Érettebben, felkészültebben, körültekintőbben indulnak neki tervszerű munkájuknak ebben az esztendőben, mint bármikor ezelőtt. Tudják, a tanulmányi színvonal emelése éppolyan tervfeladat, mint nehéziparunk kiépítése, mint mezőgazdaságunk szocialista átalakulása,int életszínvonalunk emelése. S azok, akik tudják, tudják azt is, hogy elsősorban ezt kell tudatosítaniok minden eszközzel a többiekben s erre kell igyekezniök a többieknél éppúgy, mint saját maguknál. Már tudják: ifjúságunk politikai fejlődése és szocialista magatartása olyan fontos nekünk, mint a levegőnk, mint a napfény, mint a kenyér. S akik tudják, ma már a párt figyelmeztető szavától megerősödve tudják, hogy az elkövetkező időkben minden tettüket és minden szavukat ennek a felismerésnek kell áthatnia. Tudják, hogy mit kaptak és mit kapnak szakadatlanul szabad országuktól s annál világosabban tudják, minél tájékozottabban látnak maguk körül a világban. Azt a több mint ötven százalékos emelkedést, amit közoktatásügyi tárcánk idei költségvetése az elmúlt esztendővel szemben mutat, annál jobban értékelik, minél többet tudnak arról, hogy a kapitalista országokban milyen az iskolák és az ifjúság helyzete, minél pontosabban vannak tájékozódva Franciaországnak a költségvetés hat százalékára zsugorodott oktatási keretéről, Spanyolország közoktatásügyének mindössze öt százalékos részesedéséről a költségvetésben, az Egyesült Államok több mint hatmillió iskolaköteles gyerekéről, akinek az elmúlt esztendőbennem jutott se iskola, se tanító, Tito Jugoszláviájának félmillió gyerekével, aki az elmúlt esztendőben nem járhatott iskolába, s a másik félmillióról, aki nem tanulhatott rendszeresen. Tudják, hogy amíg nálunk az iskolák tanulóinak szociális összetétele egyre egészségesebben fejlődik afelé, hogy a dolgozó társadalom összetételét tükrözze, addig a nyugati országokban még mindig monopólium a tudás és a műveltség — de tudják már azt is, hogy nem kérnek többé ebből a »tudásból« és ebből a s műveltségből«. Nem kérnek az igazságot meghamisító, a fejlődést tagadó, a hatalom által cenzúrázott és átdolgozott tankönyvekből; abból kérnek egyre többet és egyre inkább, amit szabad országunkban kap az ifjúság az iskolákban. Tiszta világnézetet akarnak, világos ismereteket, az ország fejlődését vezérlő elvekkel azonos elveket valló őszinte pedagógusokat — a szabad ember Moszadik elutasította Iránián és Churchill javaslatát az angolsráni olajvitában A Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája pénteken foglalkozik a szovjet kormány jegyzékével . Másik beszéde az ENSZ leszerelési bizottságában Finnországban jött.Ogy aláírás gyűlt össze a Béke Világtanács felhívására A külpolitikai helyzet A világpolitika legutóbbi két napjának legérdekesebb eseménye: az a válasz, amelyet Moszadik, iráni miniszterelnök Truman és Churchill együttes javaslatára adott. Moszadik, aki előzőleg megbeszéléseket folytatott a sahhal és megvitatta a kérdést a minisztertanács tagjaival, kereken elutasította az amerikai-angol javaslatot, majd nyilvánosságra hozta a döntést a teheráni rádióban. Rádióbeszédében hangoztatta, hogy az amerikai-angol javaslat »kedvezőten hatást gyakorol majd az iráni népre". A londoni rádió közli, hogy Teheránban tömegtüntetést rendeztek az amerikai »olajszakértők« ellen. A tüntetők követelték az »olajszakértők« azonnali kiutasítását. Az AFP kommentátora rámutat arra, hogy miért avatkozott Amerika az angoliráni olajvitába. A kommentátor már elöljáróban megállapította, hogy az Egyesült Államok elnökének eljárása az angoliráni ellentéttel kapcsolatban »legalább is szokatlan«. A beavatkozásra egyébként az a magyarázat, hogy »Irán nemzeti függetlenségi törekvéseiben Truman az imperialisták támadó terveinek veszélyeztetését látja*. Az Anglia és Irán közötti olajvitában »magasabbrendű kérdésről* is szó van. Ez a »magasabbrendű kérdés* az imperialisták közös érdeke. Változatlanul a világpolitikai érdeklődés előterében áll » német kérdés is Berlinben hivatalosan közölték, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája szeptember 5-én, pénteken délután teljes ülést tart. Ezen az ülésen a népi kamara állást foglal a szovjet kormánynak azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy az össznémet választások előfeltételeinek kivizsgálására alakítsanak a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Németország parlamenti képviselőiből álló bizottságot. A kölni rádió közölte, hogy Adenauer a bonni kormány szerdai ülésén kíván nyilatkozni a szovjet kormány legutóbbi jegyzékéről. Még nem érkezett válasz a Német Kommunista Párt bonni parlamenti csoportjának arra a felhívására, hogy sürgősen hívják össze a szovjet jegyzék ügyében a bonni parlamentet. ANémet Kommunista Párt felszólította álláspontjának támogatására a nyugatnémet szociáldemokrata párt és a Föderalista Unió parlamenti csoportjait is A béketábor eseményei közé tartozik, hogy — a finn demokratikus sajtó közlése szerint — eddig 800.183-an írták alá Finnországban a Béke Világtanács felhívását, továbbá Belgiumban egyre erősödik a munkások és katonák együttes harca a békéért. A ’Drapcan' Rough beszámol" a Belsia Kommunista Párt központi bizottságának a napokban tartott teljes üléséről, amelyen a felszólalók kiemelték, hogy a legutóbbi belgiumi eseményekkel kapcsolatosan Nyugat-Európa a legutóbbi években először él át olyan eseményeket, mint a katonák megmozdulásai a hatóságok rendelkezései ellen. "Először láttuk Nyugat-Európában — hangoztatta az egyik felszólaló —, hogy a katonák határozottan felkeltek és harcoltak a harmadik világháború előkészületei ellen.. A katonáknak ez a harca, amelyben tisztek is részt vettek, új távlatokat nyit a belga békemozgalom előtt.« A Belga Kommunista Párt teljes ülésének határozata megállapítja: »A katonai szolgálati idő meghosszabbítása elleni harc világosan megmutatta, hogy Belgiumban megvannak a békearcvonal gyors kiszélesedésének előfeltételei.* Irán szembeszáll az amerikai-angol olajjavaslattal A Reuter jelentése szerint Amerika és Anglia augusztus 30-án közös javaslatot tett az iráni kormánynak az angoliráni olajvita rendezésére. A javaslatot — amelyet Amerika és Anglia diplomáciai képviselői nyújtottak át Teheránban — Truman és Churchill írta alá. A javaslat első pontjában Amerika és Anglia indítványozza, hogy az olajvitát vigyék ismét a hágai nemzetközi bíróság elé, amely — mint ismeretes — egy ízben már kimondotta illetéktelenségét az olajvita ügyében. A javaslat szerint a nemzetközi bíróságnak kellene eldöntenie, milyen kártérítés illeti meg az Angol-Iráni Olajitársaságot. Mint a javaslatból, kitűnik, Amerika és Anglia biztosítani kívánja, hogy a háborús készülődések érdekében továbbra is felhasználhassa az iráni olajat, ezért a javaslat második pontjában indítványozza, hogy az iráni kormány és az olajvállalat jelöljön ki megfelelő képviselőket és azok tárgyalják meg, ahogyan lehet biztosítani az iráni olaj további áramlását a világpiacokra. A javaslat harmadik pontjában kilátásba helyezik az iráni ■kormánynak, hogy amennyiben elfogadja az első két javaslatot, az Angol-Iráni Olajtársaság felszabadít bizonyos menynyiségű Iránban tárolt olajat és Anglia megszünteti az Iránba irányuló export korlátozását, valamint felszabadítja Irán sterling-követeléseit. Amerika és Anglia a javaslatban újabb kísérletet tesz Irán gyarmati függőségének fokozására: kilátásba helyezik, hogy a javaslat elfogadása esetén az Egyesült Államok tíz millió dolláros azonnali segélyt juttat az iráni kormánynak költségvetési problémáinak megoldása végett. A Reuter jelentése szerint Moszadik úgy határozott, hogy összehívja a Medzsliszt és a szenátust is az amerikai-angol javaslatok megvitatása és a részletes válasz megadása céljából. Moszadik e célból felszólította a szabadságon lévő képviselőket és szenátorokat, hogy haladéktalanul térjenek vissza a fővárosba. A nyugati hírügynökségek bő kommentárokbanfoglalkoznak az iráni eseményekkel. Az AFP megállapítja: Moszadik »hajthatatlannak mutatkozott. A francia hírügynökség kommentátora keserűen szögezi le, hogy: »a parlament válaszához nem fér kétség«. A kommentár fényt vet az iráni nép imperialistaellenes hangulatára is. "Megállapítja, hogy Moszadik rádióbeszédében nem közölte visszautasító válaszának okát és beismeri, hogy »ezeket az okokat minden iráni világosan látja, majd hozzáteszi: »Irán szabad akar lenni.*" Amerikában és Angliában nagy megütközést keltett Moszadik elutasító álláspontja. A Reuter csalódottan jegyzi meg: a washingtoni megfigyelők az angol-amerikai javaslatok gyors visszautasításának hírére megjegyezték, hogy az amerikai képviselők úgy látszik ugyanolyan nehézségbe ütköznek, ha a perzsákkal tárgyalnak, mint azelőtt az angolok.« A Szovjetunió delegátusa leleplezte a „hármak** kiegészítő javaslatát New Yorkból jelenti a TASZSZ. J. A. Malik, a Szovjetunió képviselője az ENSZ leszerelési bizottságában, az augusztus 29-i ülésen elemezte a három nyugati hatalomnak — az Egyesült Államoknak, Angliának és Franciaországnak — »kiegészítő javaslatát”. A Szovjetunió képviselője konkrét tényekkel leplezte le a »hármak« javaslatának hamis és álszenteskedő jellegét, megmutatta, hogy az Egyesült Államok, valamint a nyomában járó Anglia és Franciaország továbbra is kitér az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők — így a légiós haditengerészeti erők — csökkentése problémájának megoldása elől. Malik hangsúlyozta: a három hatalom küldöttei a a kiegészítő javaslat benyújtásakor kénytelenek beismerni, hogy indítványuk annak a bírálatnak következménye és eredménye, amelyben a szovjet küldöttség előzőjavaslatukat részesítette. Ez kényszerítette őket arra, hogy akiegészítő javaslatot terjesszenek elő. A akiegészítő javaslatok elemezve Malik rámutatott arra: a három hatalom továbbra is vonakodik attól, hogy vagy elfogadjaa Szovjetuniónak az öt hatalom valamennyi fegyveres erői — szárazföldi, haditengerészeti és légierői — egyharmados, valóságos és haladéktalan csökkentéséről szóló javaslatát, vagy pedig előterjessze a kérdésre vonatkozó saját konkrét indítványát. A három hatalom ismét nem nyújtott be semmiféle konkrét javaslatot ,a fegyveres erők — különösen a haditengerészeti erők — csökkentéséről, nem javasol semmi konkrétumot a fegyverzet csökkentésére vonatkozóan. Közlényen látható, hogy a három hatalom lényegében olyan rendszert javasol, amel mellett a fegyveres erők fegyvernemeinek határait, vagy a legmagasabb színvonalát*, továbbá a fegyverzet mennyiségét és fajtáját minden egyes állam önmaga szabná meg a maga számára saját »belátása« szerint, mégpedig úgy, hogy különleges »szükségleteire« és a reá háruló úgynevezett »felelősségteljes feladatokéra hivatkoznék. A »hármak« azt javasolják, hogy a szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők, továbbá a fegyverzet csökkentését ne a leszerelési bizottság végezze el, hanem ezt a kérdést valamilyen regionális értekezlet elá terjeszszék a »szónvonal« megállapításának formájában. Ez a javaslat — állapította meg Malik — szintén az Egyesült Államok külpolitikai céljait szolgálja. A három hatalom azért is javasolja a regionális értekezleteket, mert az Egyesült Államamok továbbra is meg akarja akadályozni, hogy a Kínai Népköztársaság egyenjogú félként részt vehessen az ENSZ-ben olyan fontos kérdés megtárgyalásában, mint a fegyverzet csökkentése és az atomfegyver eltiltása. Az Egyesült Államok uralkodó körei továbbra is ki akarják rekeszteni az ENSZ-ből és annak szerveiből a Kínai Népköztársaság jogszerű képviselőit, bár mindenki számára világos, hogy a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül nem lehet kellőképpen megoldani olyan fontos nemzetközi problémát, mint a fegyverzet csökkentésének és az atomfegyver eltiltásának kérdése. Felhívta ezután Malik a figyelmet arra, hogy az atom- fegyver feltétlen eltiltása és a tilalom végrehajtása felett őrködő szigorú nemzetközi ellenőrzés helyett ez a javaslat ismét előrángatja a hírhedt »Baruch-tervet«, amely nem tűzi ki célul sem a tilalmat, sem az ellenőrzést, hanem az a célja, hogy megteremtse az amerikai monopóliumok nemzetközi atomuralmát és törvényesítse azatomfegyver termelését s az atomfegyvertartalékok felhalmozását az Egyesült Államokban. Külön fel kell hívni a figyelmet arra a tényre — mondotta Malik —, hogy a »hármak« kiegészítő javaslata továbbra is elhallgatja a baktériumfegyver kérdését, pedig ez a probléma az egyik legnagyobb veszélyt rejti magában az emberiségre nézve. Augusztus 7-én hivatalosan elismerték és leszögezték ezt Torontóban a XVIII. Nemzetközi Vöröskereszt-értekezleten. A »hármak« kiegészítő javaslata semmi újat sem tartalmaz ebben a kérdésben e hatalmak álláspontját illetően. A Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy újból különös erővel hangsúlyozza: csakis a szovjet javaslatok elfogadása biztosítja azoknak a fontos és nemes feladatoknak teljesítését, amelyeket az ENSZ leszerelési bizottságára róttak.Ezek a szovjet javaslatok követelik az öt hatalom fegyverzetének és minden fegyveres erejének egy év alatt történő legalább egyharmados csökkentését, az atomfegyver feltétlen eltiltását és állandó jellegű szigorú nemzetközi ellenőrzés megteremtését a tilalom megtartása felett. A Szovjetunió küldöttsége ragaszkodik hozzá, hogy a bizottság haladéktalanul fogadja el ezeket a szovjet javaslatokat — mondotta befejezésül Malik. Ezután Anglia képviselője szólalt fel, védelmezte a »három hatalom« kiegészítő javaslatát, majd rágalmazó kirohanásokat intézett a Szovjetunió és békeszerető politikája ellen. Malik megfelelő visszautasításban részesítette az angol küldött rágalmazó felszólalását, fejlődésének teremtő légkörét.Új tanévünk elején még csak ezt a légkört látjuk, érezzük, lélegezzük be iskoláinkban. Az emberi fejlődés végtelen lehetősége áramlik ebben a légkörben, békésen alkotó jövőnk hajnalfényei, üdesége, növekvő világossága, tisztasága. Vigyáz,zunk rá, hogy megőrizze ezt a termékeny varázst az elkövetkező esztendőben.