Magyar Nemzet, 1953. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)
1953-08-01 / 179. szám
2 séggel kell védenünk a békét. Tovább fogunk harcolni a tartós békéért és részt akarunk venni, részt fogunk venni abban az építőmunkában, amely Koreában ezen a héten megkezdődött. Ehhez az építéshez felajánlotta segítségét a nagy Szovjetunió, felajánlja segítséEzután Mincsev Mihály, a Koreából hazatért magyar orvoscsoport vezetője szólalt fel. Elmondotta, hogy több hónapon keresztül dolgozott a koreai Rákosi Mátyás-kórházban, de már ottléte első napjaiban csodálattal látta, hogy e nehéz helyzetben is a koreai nép milyen elszántan dolgozik és a biztos, békés jövőbe vetett hittel van eltelve. A koreaiak nem beszéltek a háború okozta borzalmakról, nem tépelődtek a szenvedéseiken, hanem azon iparkodtak, hogy minden menthetőt biztonságba helyezzenek és minél előbb helyreállítsák a károkat. Megkapó volt az a lelkesedés, amellyel a békés építésről, a háború utáni új Korea terveiről beszéltek. A kórház betegei, egyszerű harcosok és magasrangú tisztek, a kórház dolgozói, koreai tudósok és államférfiak egyformán büszke örömmel mondták el elképzeléseiket arról, hogyan építik fel az új városokat és üzemeket, kórházakat, iskolákat és egyetemeket. Ezeknek a terveknek bizonyos mértékben már a háború alatt lerakták alapjait, így például több mint egy évvel ezelőtt meghirdették az új Phenjan felépítési tervének pályázatát. Két hónappal ezelőtt, amikor Phen- A katolikus papság Ezután Pajtényi László győri római katolikus püspöki helynek emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a katolikus papok is végigkísérték a Béke Világtanács budapesti értekezletét és szemükben külön súlyt adott, hogy azokon egy érsek és három megyéspüspök is részt vett. A magyar katolikus papság eldöntötte magában a hovatartozandóság kérdését. Mi, katolikus papok is szívgét a béke minden híve, hogy a szabadságért és függetlenségért vívott véres háború okozta súlyos sebek behegedhessenek.Mihályfi Ernő beszédét a békenagygyűlés részvevői »Megvédjük a békét!A felkiáltások közepette hosszantartó tapssal fogadták. Janban jártam, láttam mérnökcsoportokat, akik az új város felmérését végezték. Beszélt ezután arról, hogy a koreaiak milyen mélyen átérezték és mennyi erőt merítettek abból a segítségből, amelyet a Szovjetunió vezette hatalmas béketábor nyújtott nekik. Utána Oravecz János, a MÁVAG sztahanovista vasöntője beszélt. A koreai fegyverszüneti egyezmény aláírásának napján sok emberrel beszélgettem a gyárban — mondotta. — Valamenynyien arról beszéltek, hogy milyen nagy örömet jelent számukra a fegyverszünet megkötése. De jól tudjuk valamenynyien, hogy ezzel még nem született meg a béke Koreában. A fegyverszünet aláírásának napján régi emlékek elevenedtek fel bennünk. Eszünkbe jutottak a győzelmes koreai műszakok, amikor, hogy csak egy példát említsek, gyárunk Kim Ir Szenbrigádja 140 százalékra téliesítette tervét és azóta sem engedett a lendületből. Most végtelenül örülünk a győzelemnek, amit a hős koreai harcosok és kínai önkéntesek, az egész világot átfogó béketábor aratott a háborús gyújtogatók felett, tudja, hová tartozik ből, meggyőződésből örülünk a koreai fegyverszünetnek. Ezzel a jó győzött megint a világban. Istennek ez az akarata. Mi akkor vagyunk szent hivatásunkhoz hűek, ha minden erőnkkel és munkánkkal ennek a jónak győzelmét segítjük elő. Ehhez a koreai nép nagy győzelméből született reménységhez kérjük továbbra is a Mindenható Isten áldását és segítségét — fejezte be szavait. Velük vagyunk ezekben a boldog órákban, amikor megkezdik békés munkájukat Monica Féltőn felszólalása Ezután Monica Féltőn nemzetközi Sztálin-békedíjjal kitüntetett angol írónő szólt a békenagygyűléshez. Az öröm mellett — mondotta — nem szabad megfeledkezni arról, milyen nagy ára volt ennek a győzelemnek. Nem szabad megfeledkezni, hogy Korea békés, gyönyörű földje ma felpereseit, üszkös romhalmaz. A három hosszú esztendeig tartó háború a gyászolók millióit hagyta hátra. De nemcsak Koreában vannak gyászolók, hanem azokban az országokban is, amelyek kormányainak vállalniuk kell a felelősséget a koreai nép ellen elkövetett agresszióért. S itt, Budapesten, ebben is kedves városban, amely olyan csodálatos gyorsasággal gyógyította be a háború okozta sebeket, itt sem szabad elfeledkezni arról, hogy még igen sok tennivaló vár ránk, amíg véglegesen legyőzzük az agreszszió erőit. A fegyverszünet nagy lépés előre. Most, hogy Koreában elült a háború zaja, az államférfiakon a sor, hogy tárgyaljanak, egyezményt kössenek, békét teremtsenek. A fegyverszünet kezdet, de még nem béke: még számos hang üvölt a háborúért, a megértésgyőzelme helyett a hódítás győzelméért. Ezek az erők, a népek között gyűlöletet és ellenségeskedést szító erők vereséget szenvedtek, de végleg még nem győztük le őket. És éppen ezért a békemozgalom — az önöké itt, Magyarországon, a miénk Angliában és a békemozgalom szerte a világon — nem pihenhet meg egyeten napra sem a boldogság és büszkeség érzésével az eddig elért győzelmek felett. Mi a békemozgalomban megtanultuk, hogy legelső feladatunk elmondani az igazságot úgy, ahogy azt megismertük, mert tudjuk, hogy az igazság ügye — a béke ügye. Ezt felismerve, tudjuk, hogy a győzelem — a béke győzelme — a mi kezünkben van. Monica Felton nagy tetszéssel, tapssal fogadott szavai után Péter János tiszántúli református püspök, a Béke Világtanács tagja lépett a mikrofon elé. „Folytatjuk a küzdelmet a béke biztosításáért“ Az elmúlt három esztendő során egyek voltunk küzdelemben és tiltakozásban az értünk is szenvedő koreai néppel — kezdte beszédét. — Elmondhatjuk: amint egyek voltunk a támadóik elleni tiltakozásban, úgy vagyunk egyek most az egyházon belül és az egyházon kívül minden jószándékú emberrel az örömben és hálaadásban a kivívott győzelem fölött és abban az eltökéltségben, hogy folytatjuk tovább a küzdelmet a béke biztosításáért. A koreai nép határtalan szenvedésének tükrében a világ népei ismét meglátták a háború híveinek gonosz arcát — mondotta. — De ez a felismerés nem félelmet, hanem reménységet és bátorságot ad, annak tudatát adja, hogy a békeszerető népek új küzdelmek felé mennek ugyan, de egyben új győzelmek felé is. Ezután Molnár Imréné XIII. kerületi háziasszony szólalt fel. Elmondta, amikor a koreai fegyverszünetről szóló hírt elolvasta, kislánya gömbölyű, mosolygó arcára nézett és nagy boldogságot érzett. Arra gondolt, hogy most már a messzi Koreában is felszáradnak a gyermekek könynyei, a kis sápadt arcokon is felragyog a békés élet mosolya. Büszke, hogy ő is a béketáborba tartozik, amely ilyen béke kivívására képes. A koreai nép hálatelt szívvel fordul barátai felé Cso Csang Nan Budapesten tanuló koreai egyetemi hallgató beszélt ezután. A koreai diákok forró üdvözletét és köszönetét tolmácsolta és kiemelte, hogy a koreai háború első napjától kezdve hathatós segítséget nyújtott a magyar nép a szabadságáért harcoló koreai népnek. Ma a koreai nép hálatelt szívvel fordul barátai, a Szovjetunió, Kína, Magyarország és a többi testvéri országok népei felé, akik következetesen segítették és támogatták harcukban és ezzel hozzájárultak győzelméhez. Ezután Kónya Lajos kétszeres Kossuth-díjas költő mondotta el nagy tetszéstől kísérve Koreáról írt versét. A békemagygyűlés Nánási László zárószavaival ért véget. fi Tap Nemzet Szombat, 1953. augusztus 1. A szovjet kormány jegyzéke az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kormányához az osztrák államszerződés ügyében Nehru nyilatkozata a koreai politikai értekezlet kilátásairól A külpolitikai helyzet A koreai fegyverszünet aláírását követően az érdeklődés a Koreával kapcsolatos politikai problémáik felé fordul. Erről tett említést Kim Ir Szén marsall G. M. Malenkovhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez intézett táviratában is. Kim Ir Szén egész népe nevében szívből jövő köszönetet mondott a szovjet kormánynak és a szovjet népnek az önzetlen segítségért és támogatásért és azt a reményét hangoztatta, hogy a koreai nép sikerrel megvalósítja a fegyverszünettel kapcsolatos legfontosabb feladatokat: hazája békés egyesítését és a háború által tönkretett népgazdaság mielőbbi helyreállítását. Ugyanezt a reményt fejezi ki Li Tom Kennek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ideiglenes külügyminiszterének V. M. Molotovhoz, a Szovjetunió külügyminiszteréhez Intézett távirata. A koreai kérdésben összeülő politikai értekezlet kilátásairól, valamiint a fegyverszünet jelentőségéről nyilatkozott több ázsiai ország vezetője, így Nehru indiai miniszterelnök és Mohamed Ali pakisztáni miniszterelnök.Amidőn az ENSZ-közgyűtés rendkívüli ülésszaka dönt majd arról— mondotta a többi között Nehru —, hogy mely országok kapjanak képviseletet a politikai értekezleten, tekintetbe kell vennie a kínai és észak-koreai kormány, valamint szövetségeseik véleményét is. Nehru álláspontja szerint a konferencia tárgysorozatának csak Koreára kell korlátozódnia. Az idiai miniszterelnök elutasította azt a lehetőséget, hogy az indokínai kérdést is a politikai értekezlet napirendjére tűzzék, mert — minit mondotta — ez esetben a marokkói és tuniszi kérdés is oda tartozna. Nehru végül hangsúlyozta, hogy India szerint az ENSZ hiányos a Kínai Népköztársaság nélkül. Amíg ez a kérdés nem oldódik meg, az ENSZ nem működhetik kielégítően és a távolkeleti kérdések nem oldhatók meg. Mohamed Ali pakisztáni miniszterelnök hangsúlyozta, hogy rendkívül örül a koreai fegyverszünetnek, amely véget vet az ellenségeskedéseknek. A politikai értekezlet előkészületei máris élesen kihozták itt e kérdésben Anglia és az Egyesült Államok között fennálló nézeteltéréseket. Az ellentétek világosan tükröződtek az angol alsóházi vitában. Az angol munkáspárti körök elutasítóan reagáltak Dulles amerikai külügyminiszternek Koreába utazása előtt adott nyilatkozatára. Attlee a következőket mondotta: »Különösnek látszik, hogy elhangozzék egy olyan nyilatkozat, amely kijelenti: a koreai egységet el kell érni és ha az egységet nem sikerül létrehozni, úgy az Egyesült Államok képviselője kivonul az értekezletről. Ez valóban úgy tűnik fel számomra, mint ami ellentétben áll az Egyesült Nemzetek egész szellemével. Határozottan hangoztatnunk kellene, hogy a politikai értekezlet az Egyesült Nemzetek ügye és nem pusztán amerikai ügy. A Daily Mirror azt írja, hogy Anglia nem fog beleegyezni olyan amerikai politikába, amely veszélyezteti a békét a Távol-Keleten. Az utóbbi negyvennyolc órában rendkívül jelentős szovjet lépések történtek az osztrák kérdés mielőbbi rendezésének elősegítésére. A szerdáin, illetve csütörtökön nyilvánosságra hozott szovjet jegyzékek az államszerződés ügyében, valamint a Szovjetuniónak az a nagylelkű lépése, amellyel lemondott a megszállási költségekről, egyaránt bizonyítják, hogy a szovjet kormány következetes békepolitikájának megfelelően olyan feltételeket igyekszik teremteni az osztrák kérdésben, amelyek reálissá teszik az államszerződés létrehozásának esélyeit. A nyugati hatalmakhoz intézett jegyzékben a szovjet kormány ismét hangsúlyozta, hogy kész tárgyalni az osztrák államszerződés ügyében, ha a nyugati hatalmak visszavonják az úgynevezett „rövidített szerződés" tervezetét. A rövidített szerződés célja, mint ismeretes, az, hogy állandósítsa Ausztria megszállását és az ország nyugati vidékeit s alpesi erőddé, az amerikaiak európai katonai rendszerének részévé tegye. Mint az AFP jelenti Washingtonból, a Szovjetunió jegyzéke hivatalos amerikai körökben zavart keltett. A La Tribüne des Nations arról számol be, hogy — az Egyesült Államok tilalmi rendszabályai ellenére — egyre fokozódik a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem. A lap ismerteti a szovjet-argentin kereskedelmi szerződést. Rátér arra, hogy India kereskedést folytat a Német Demokratikus Köztársasággal, Magyarországgal, Lengyelországgal, Romániával, Csehszlovákiával és a Szovjetunióval is. Hangoztatja, hogy Irán kereskedelmi egyezményt kötött Csehszlovákiával és nagyjelentőségű egyezményt írt alá legutóbb a Szovjetunióval. Pakisztán gyapottermelésének jó részét Kínában, jutatermelésének jelentős részét pedig a Szovjetunióban helyezi el. Olaszország külkereskedelmének jelenleg mintegy 8 százalékát a Kelettel bonyolítja le. Svájc is kereskedik Kelet-Európával, s ezenkívül jelentős helyet foglal el a kínai piacon is. A La Tribüne des Nations szerint olyan hírek is vannak, hogy mintegy 50 amerikai üzletember Hong-Komgba megy és ott megvizsgálja a népi Kínával való árucsereforgalom lehetőségeit. dolgozott és a négy hatalom által lényeges cikkelyeiben összeegyeztetett osztrák államszerződés pótlására szolgáló rövidített szerződéstervezet megtárgyalásától való eltekintés lehetővé tenné a négy hatalomnak, hogyfelújítsák az osztrák államszerződés kérdésének megtárgyalását abból a célból, hogy megegyezést érjenek el e szerződés megkötésével kapcsolatos, eddig nem rendezett kérdésekben. Hasonló jegyzéket intéztek az Egyesült Államok és Anglia kormányához is. A „rivisített szerződés" visszavonása lehetővé tenné az osztrák államszerződés tárgyalásának felújítását Moszkvából jelentik. Ez év július 30-án a Szovjetunió külügyminisztériuma Franciaország moszkvai nagykövetségéhez eljuttatta a szovjet kormány jegyzékét az osztrák állami szerződésről, amelynek szövege így hangzik: A Szovjetunió külügyminisztériuma igazolva Franciaország kormányának ez év június 11-én kelt, az osztrák államszerződésre vonatkozó jegyzékének vételét, szükségesnek tartja kijelenteni a következőket-Az említett jegyzékből látható, hogy Franciaország kormánya, valamint az Egyesült Államok és Anglia kormánya továbbra is ragaszkodik az 1952. március 13-án előterjesztett tervezetéhez, az úgynevezett rövidített szerződéshez. Ez a terv azonban, amint a szovjet kormány már többször kijelentette, nem egyeztethető össze a négy hatalom Ausztriára vonatkozó potsdami határozataival, ellentmond Franciaország, az Egyesült Államok, Anglia és a Szovjetunió külügyminiszterei párizsi tanácskozásán 1949 júniusában megegyezéssel elfogadott, Ausztriára vonatkozó fontos politikai és gazdasági kérdésekről szóló határozatainak, • durván sérti a Szovjetunió érdekeit és nem segítheti elő a valóban független és demokraitikus osztrák állam helyreállítását. A srövidített szerződés tervezetét Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormányai a Szovjetunió részvétele nélkül dolgozta ki és az államszerződés tervezete helyett terjesztették elő, bár abban már a négy hatalom lényegében megegyezett, és azt a négy hatalom közösen készítette elő az említett, Ausztriára vonatkozó négyoldalú határozatok alapján. A szovjet kormány 1952. augusztus 14-i, szeptember 27-i és ez év január 27-i jegyzékeiben kifejezte készségét az osztrák államszerződéstervezet előkészítésének befejezésére és szükségesnek tartotta, hogy előzetesen kiderítsék, kész-e Franciaország, az Egyesült Államok és Anglia kormánya visszavonni javaslatát az osztrák úgynevezett rövidített szerződésről. A szovjet kormány azonban nem kapott választ Franciaország kormányától, épp úgy, mint az Egyesült Államok és Anglia kormányától sem arra vonatkozóan, beleegyeznek-e abba, hogy eltekintsenek a rövidített szerződés tervezetének megvizsgálásától. A három hatalom által a Szovjetunió részvétele nélkül ki A szovjet kormány jegyzéke Ausztria kormányához Ausztriának a megszállási költségek alól történő felszabadításáról Bécsből közli a TASZSZ. Július 30-án I. I. Iljicsov, a Szovjetunió ausztriai főbiztosa eljuttatta Raab osztrák kancellárhoz a szovjet kormány következő jegyzőjét: »Az osztrák kormány kifejezett kívánságával kapcsolatban a Szovjetunió kormánya lehetMoszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió külügyminisztériuma július 30-án a következő tartalmú jegyzéket juttatta el az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségéhez: »A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja kijelenteni az Amerikai Egyesült Államok kormányának a következőket: Ellenőrzött adatok szerint ez év július 29-én, vlagyivosztoki idő szerint körülbelül hét órakor egy B-50-es típusú négymotoros bombázó, amelyen az Egyesült Államok felségjelei voltak láthatók, megsértette a Szovjetunió államhatárát először a Gamov-fok térségében, majd tovább folytatta repülését szovjet terület felett az Aszkold-szigetnél, nem messze Vlagyivosztoktól. Amikor két szvjet vadászrepülőgép közeledett, hogy figyelmeztesse az amerikai repülőgépet, hogy a Szovjetunió határain belül térségesnek ismerte el, hogy 1953. augusztus 1-től kezdve magára vállalja az Ausztriában állomásozó szovjet megszálló csapatok fenntartásával kapcsolatos összes költségeket és ezzel megszabadítsa az osztrák állami költségvetést az említett kiadásoktól.Utózkodik és felszólítsa, hagyja el a Szovjetunió légiterét — az amerikai repülőgép tüzet nyitott rájuk és komolyan megrongálta az említett szovjet repülőgépek egyikét, amelynek átlőtte törzsét és balszárnyát, valamint megsértette a pilótái kabinjának hermetikus elzártságát. A szovjet repülőgépek kénytelenek voltak választüzet nyitni, ami után az amerikai repülőgép a tenger irányában eltávozott. A szovjet kormány határozottan tiltakozik az Egyesült Államok kormányánál az ellen, hogy az amerikai katonai repülőgép durván megsértette a szovjet határt és követeli, vonják szigorúan felelősségre a határsértésben bűnös személyeket. Elvárja, hogy az Egyesült Államok kormánya haladéktalanul intézkedéseket tesz annak megakadályozására, hogy az amerikai repülőgépek a jövőben megsértsék a Szovjetunió államhatárát.* Szovjet tiltakozás egy amerikai négymotoros bombázó határsértése miatt Amig a hitek mögött van KANADA A VÁLASZTÁSOK ELŐTT A kanadai alsóház megbízatása a törvény értelmében csak jövő év nyarán járt volna le. Július 12-én azonban feloszlatták a parlamentet és új választásokat írtak ki. Miért? A kanadai kormány az amerikai imperializmus függvényévé tette az ország gazdaságát, területét és fegyveres erőit. Bevonta Kanadát az északatlanti szövetségbe, az agresszív koreai háborúba s eszeveszett fegyverkezési hajszát folytat. Az 1949. évi 375 millió dolláros katonai költségvetést több mint 2 milliárd dollárra, vagyis hatszorosára növelték. Az óriási háborús kiadások természetesen elsősorban a dolgozó tömegek, a munkások és a kisfarmerek vállaira nehezednek. Nemcsak az élelmiszerek és egyéb létfontosságú közszükségleti cikkek árai emelkednek, hanem mind jobban megszorítják az adóprést is. Ezek a gazdasági nehézségek alapjaiban rendítették meg a kormány helyzetét, amin nem változtatott az, hogy a kormányon levő Liberális Pártnak túlnyomó többsége — 262 mandátumból 182 — volt a feloszlatott parlamentben. A fennmaradó többi mandátum az úgynevezett „ellenzéki pártok között oszlott meg. A kormány vezető politikusainak azonban látniok kellett az országban uralkodó elégedetlenséget s ha nem is látták volna, az elmúlt két év során lezajlott tartományi parlamenti választások eredményei meggyőzték volna őket. Ezeken ugyanis a liberálisok sorozatos vereségeket szenvedtek. Ilyen előzmények után a kormány két rossz közül a kisebbik rosszat választotta, határidő előtt kiírta az általános választásokat, mert, bár az elégedetlenség igen nagy, még mindig kisebb, mint amilyen jövőre lesz. Itt kel megjegyezni, hogy a valamikor erős ellenzéki Haladó Konzervatív Párt lényegében alig különbözik a Liberális Párttól. Az amerikai orientációjú liberálisokkal szemben a konzervatívok régebben inkább az angolok felé tekintettek — ma mindkét párt az amerikai monopolisták hűséges kiszolgálója. Nem különbek náluk az ugyancsakellenzéki szociáldemokraták sem. Kanadában ma egyetlen párt képviseli a dolgozók széltes tömegeinek érdekeit és ez a Haladó Munkáspárt. E párt választási jelszavában sűrítette programmját: "Kanada a kanadai népé, nem pedig a Wall Streeté!« A Haladó Munkáspárt választási harcát azonban a legkegyetlenebb terror alkalmazásával akadályozzák a kanadai hatóságok. Azokat a tömegeket, amelyekről nyilvánvaló, hogy a Haladó Munkáspárt hívei, egyszerűen megfosztották választójoguktól Nincs választójoga Kanadában a bevándorlótoknak, kivannak zárva a szavazásból az összes idény- és vándormunkások, azok a diákok, akik más városokba utaztak tanulni és nem szavazhatnak a katonák sem. Ugyancsak megfosztja a törvény választójogától Kanada több tízezer elnyomott indián és eszkimó őslakóját, valamint az immár fél évtizede Kanadában élő több mint tízezer orosz kanadait és az ott élő japánokat és kínaiakat is. A hatóságok kegyetlen terrorja ellenére, a Haladó Munkáspárt széleskörű választási kampányt indított. Tim Buck, a párt főtitkára bejelentette, hogy a párt 80, 90, de esetleg 100 jelöltet állít a választásokra- A párt a kanadai nép öszszes haladó erői koalíciójának megteremtésére törekszik és ezért a munkásosztály soraiban végzett lelkes munkájával egyiidejűleg széleskörű felvilágosító munkát végez a parasztság, a lakosság középrétegei ,a háziasszonyok és az ifjak között is. Az augusztus 10-re kitűzött választások a reakció és ahaladó erők közti éles harc közepette fognak lefolyni. A reakció különböző osztagai — bármilyen erős is köztük a hatalomért való marakodás — megértik egymást, ha a nép demokratikus jogai ellen kell összefogni A reakciós pártok tovább akarják folytatni csődbe vezető nemzetellenes politikájukat, ez azonban végső soron kudarcra van ítélve.