Magyar Nemzet, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

repülőgépek felhasználásával Moszkva és Peking, Alma Ata és Urumcsi, Csita és Peking között légijára­tot létesítenek. —­ Az egyezmény aláírása elősegíti a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság gazda­sági együttműködésének és kulturális kapcsolatainak to­vábbi erősödését Határozat a sovjet—­kínai polgári légiforgalmi részvénytársaságról Annak megfelelően, hogy a Szovjetunió és a Kínai Nép­­köztársaság kormánya 1954. október 12-én egyezményt írt alá arról, hogy a Kínai Nép­­köztársaságnak adják át a szovjet—kínai vegyestársasá­gok szovjet részesedését, de­cember 29-én este Pekingben egyfelől a részvényesek képvi­selői, másfelől a Szovjetunió minisztertanácsa mellett mű­ködő polgári légiközlekedési hivatal és a Kínai Népköztár­saság államtanácsa mellett mű­ködő polgári légiközlekedési hivatal képviselői elhatároz­ták, hogy a szovjet—kínai pol­gári légiforgalmi részvénytár­saság 1955. január 1-től be­szünteti tevékenységét és a részvénytársaság egész vagyo­nát és értékeit 1955. január 1- től kezdődőleg átadják a kínai fél képviselőinek. A Zsinmunzsipao­­ Kína és Japán közötti kapcsolatokról Pekingből jelenti az Új Kí­na. A Zsenminzsipao csü­törtöki száma vezércikkben foglalkozik Sigemicunak, az új japán kormány külügymi­niszterének azzal a kijelentésé­vel, hogy Japán kölcsönösen elfogadható alapon hajlandó felvenni a rendes kapcsolato­kat a Szovjetunióval és a Kí­nai Népköztársasággal. A lap hangoztatja, hogy az új japán kormánynak ezt a nyilatkozatát örömmel kell üdvözölni. Japán kapcsolatai­nak rendezése Kínával és a Szovjetunióval megszilárdíta­ná a Távol-Kelet békéjét és enyhítené a világfeszültséget. Sigemicu külügyminiszter azonban e hó 18-án a japán felsőház külügyi bizottsága előtt azt a nyilatkozatot tette, hogy Japán nem indíthat ha­ladéktalanul tárgyalásokat a Szovjetunióval és még nem készül konkrét lépéseket tenni ilyen irányban. A Zsenminzsipao ezzel kap­csolatban rámutat Sigemicu magatartásának kétszínűségé­re. A Zsenminzs­pao hangsú­lyozza, hogy a Kínai Népköz­társaságban megvan a hajlan­dóság arra, hogy lépéseket te­gyenek a Japán és Kína kö­zött fennálló kapcsolatok ren­dezésére.­­Ugyanakkor remél­jük írja a lap­­, hogy az új japán kormány tettekkel bizonyítja, hogy őszintén kí­vánja a rendes kapcsolatok megteremtését Kínával és a Szovjetunióval. Japánnak füg­getlen külpolitikát kell foly­tatnia. Okunk van feltételezni, hogy a japán politikai vezetők mielőbb olyan döntésekre ha­tározzák el magukat, amelyek megfelelnek Japán érdekei­nek.* Vukmanovics beszámolója a jugoszláv nemzetgyűlés ülésén Belgrádból jelenti a TASZSZ. A Borba kivonatosan ismerteti azt a beszámolót, amelyet Szvetozar Vukmanovics, a Ju­goszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnök­helyettese a jugo­szláv nemzetgyűlés ülésén Jugoszlávia 1955. évi társadal­mi tervének tervezetéről tar­tott. Vukmanovics beszámolója elején kiemelte az 1954. évi ipari termelés volumenjének növekedését és az idei ipar­cikk-kivitel emelkedését. A kereskedelmi mérleg deficitje a múlt évihez képest körül­belül 40 százalékkal, a fizetési mérlegé pedig 8 százalékkal csökkent. Az előadó a továbbiakban a jugoszláv gazdasági életben 1954-ben mutatkozott negatív jelenségekről beszélt. Az első félévben — mondta — az ipar­cikkek nagykereskedelmi ára némileg emelkedett, de növe­kedtek a kiskereskedelmi árak is. A második félévben a nagy- kereskedelmi árak színvonala nem változott, az iparcikkek (textil, bőr stb.) kiskereskedel­mi ára viszont a további emel­kedés irányzatát mutatta. Vukmanovics kijelentette, hogy a nemzeti jövedelem szá­mottevő részét , a nemzeti jövedelem 16,2 százalékát, il­letve 18,5 százalékát az ország védelmére fordították. A jugoszláv fizetési mérleg deficites voltáról szólva Vuk­manovics kiemelte, hogy a fi­zetési mérleg problémáiban lényeges helyet foglalnak el Jugoszlávia mintegy 400 millió dollár összegű külső adóssá­gai (az Egyesült Államoknak, valamint Angliának és Fran­ciaországnak). A nehézség nemcsak az adósságok mére­teiben, hanem kedvezőtlen struktúrájában is rejlik. Az adósságoknak 39 százaléka hosszúlejáratú, 43 százaléka közepes időtartamú, 18 száza­léka pedig rövid lejáratú. A külső adósságok évi tör­lesztése a kivitelből eredő összegeknek mintegy 25 szá­zalékát emészti fel. Csupán az adósságok kamatja körülbelül 76,6 millió dollár, ami Jugo­szlávia összes adósságainak csaknem 20 százalékával azo­nos. Éveken át tartott szünet után — mondotta — 1954 má­sodik felében a Szovjetunió, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária és Kelet-Németország kezdeményezésére helyreállt az árucsereforgalom ezekkel az országokkal. Az említett országokkal való kereskedelmi kapcsolatok nor­malizálása — folytatta Vuk­manovics — fontos elemet je­lent külföldi árucsereforgal­munk további bővítésében és a Szovjetunióval, valamint a többi kelet-európai országgal való kapcsolataink normalizá­lásában. Vukmanovics kijelentette, hogy Jugoszlávia lakosságá­nak életszínvonala nem ki­elégítő. Döntően befolyásolta a lakosság életkörülményei­nek rosszabbodását a terme­lésnek és a munka termelé­kenységének színvonala, to­vábbá a világszerte kialakult rendkívüli politikai viszonyok, amelyek nagy erőfeszítéseket követeltek a védelmi képes­ség megszilárdításával kap­csolatban, valamint a mező­­gazdaság helyzetével és álta­lános elmaradottságával ösze­­függő nehézségek, úgyszintén a több terméketlen esztendő és végül az ország fizetési mérlegével kapcsolatos nehéz­ségek. Befejezésül Vukmano­vics a beruházási jellegű épít­kezések kérdéséről beszélt. Eljárás Indáll Gyilasz és Dedljer ellen A belgrádi rádió közli, hogy a fővárosi államügyészség ja­vaslatára bűnvádi eljárás indí­tását határozták el Milovan Gyilasz és Vladimír Dedljer ellen. Gyilaszt és Dedijert rá­galmazó és ellenséges propa­ganda kifejtésével vádolják, amely arra irányul, hogy kül­földön kárt okozzon Jugo­szlávia létérdekeinek. Amíg a Sl­ink mögött Tan HAMMARSKJÖLD PEKINGI ÚTJA Hammarskjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtit­kára, csütörtökön elutazott New Yorkból és a pénteki na­pot Londonban töltötte. Lon­donban néhány napig marad, majd útrakel Peking felé, hogy az 1955-ös év első napjaiban megérkezzék a Kínai Népköz­­társaság fővárosába. Mostani londoni tartózkodása is a pe­kingi út előkészítésével kapcso­latos, hiszen Hammarskjöld részletesen meg akarja beszél­ni Eden külügyminiszterrel a pekingi tárgyalások anyagát. Mielőtt New Yorkból elindult, hosszasan tanácskozott ugyan­ezekről a kérdésekről Dulles külügyminiszterrel is. Az ENSZ főtitkárának pe­kingi utazására, amelyet nagy érdeklődés előz meg világszer­te, úgy került sor, hogy Ham­­marskjöld — a Kínában elítélt amerikai kémek ügyében ho­zott ENSZ-határozat után — bejelentette: Személyesen jár el Csou En-laj-nál a felmerült kérdés megoldásának elősegí­tésére. Nem lehet tisztán meg­ítélni a világsajtó sokféle kom­mentárja alapján, hogy a wash­ingtoni külügyminisztérium kérte-e fel Hammarskjöldöt a pekingi utazásra, vagy pedig Hammarskjöld látta szükséges­nek a pekingi utat, figyelem­­be véve azt a jogos felháboro­dást, amelyet az ENSZ-nek a nemzetközi jogba és szokások­ba ütköző döntése a Kínai Nép­­köztársaságban keltett. A Kí­nai Népköztársaság közvéle­ménye ugyanis a bel­ügyekbe való beavatkozási kísérletnek minősíthette az ENSZ közgyű­lési határozatát, hiszen a nem­zetközi jog szerint a kémek el­ítélése mindig annak az or­szágnak a bíróságára tartozik, amelynek területén a kémke­dést elkövették. Hammarskjöld táviratban kérdezte meg Csou En-laj-t, hogy hajlandónak mutatkozik-e őt fogadni. Ere a táviratra Csou En-laj Pekingbe hívta az ENSZ főtitkárát. A választávirat egy­ben hangoztatta, hogy a pe­kingi megbeszéléseken szóba­­kerülhet minden olyan kérdés, amely az ENSZ és a Kínai Népköztársasá­g rendezetlen viszonyának tisztázására vo­natkozik. A Neue Zürcher Zeitung úgy véli, hogy Hammarskjöld és Csou En-laj tanácskozásai szé­les területre terjednek ki. Valószínű — írja a svájci lap newyorki tudósítója —, hogy az ENSZ főtitkárának és a Kínai Népköztársaság külügy­miniszterének megbeszélései során szó lesz a Kínai Nép­­köztársaság ENSZ-tagságáról, a tajvani kérdésről, a Koreá­nal kapcsolatos politikai érte­kezlet ügyéről, a Kínai Nép­köztársaság elleni kereskedelmi korlátozások problémájáról, sőt a manilai paktumról is. A Times of India kifejti, hogy Hammarskjöld és Csou En-laj megbeszélései­­hozzájárulhat­­nak a nemzetközi feszültség enyhítéséhez*. A Kölnische Rundschau washingtoni mun­katársa úgy látja, hogy­­■Hammarskjőld utazása világ­­politikai fontosságú esemény*. Bár nem lehet jóslatokba bo­csátkozni sem a pekingi tár­gyalások keretei, sem azok várható eredményei tekinteté­ben, szinte az egész világsajtó egyöntetűen arra a megállapí­tásra jut, hogy Hammarskjöld pekingi látogatásának puszta ténye is fontos, hiszen az ENSZ főtitkára olyan nagyha­talom fővárosába utazik, ame­lyet az amerikai külpolitika mindeddig jogtalanul távoltar­tott az ENSZ-től. Hammarskjöld pekingi uta­zása a Kínai Népköztársaság nagyhatalmi jelentőségének és világpolitikai súlyának tény­leges elismerését jelenti. S. E. Kínai kulturális küldöttség érkezett Budapestre A kínai—magyar kulturális egyezmény 1955. évi munka­tervének megtárgyalására pén­teken Budapestre érkezett a Kínai Népköztársaság kulturá­lis küldöttsége. Hung Sen, a Külföldi Kulturális Kapcso­latok Kínai Népi Társaságé­nak alelnöke és Aj Taj-jen, a kínai oktatásügyi miniszté­rium főosztályvezetője. M­agyar Nemzet Idegen nyelvű könyvkiadó kezdi meg működését 1955. január 1-én kezdi meg működését a »Cor­vina« idegen nyelvű könyvkiadó. Az új könyvkiadót azért hívták élet­re, hogy az eddiginél nagyobb mértékben jelenjenek meg ide­gen nyelven a magyar politi­kai, irodalmi és művészeti könyvek, amelyek iránt kül­földön jelentős érdeklődés mu­tatkozik. (MTI) Szombat, 1955. január 1. ÉRDEKES ÚJDONSÁGOK az Országos Takarékpénztár 1955-ös terveiben Az Országos Takarékpénztár kiterjedt hálózata eljut az or­szág minden részébe, takaré­kosságra ösztönzi, vágyai tel­jesítéséhez segíti a lakosságot és tevékenységével egyik bá­zisát alkotja gazdasági életünk fejlődésének. Az államkölcsö­­nök lebonyolításától a taka­rékbetétgyűjtésig, az építési, kisipari és kiskereskedői köl­csönöktől a totószervezet irá­nyításáig, a legváltozatosabb pénzügyi műveletek sorát in­tézte az elmúlt évben is a ta­karékpénztár. Az Országos Takarékpénz­tár széleskörű, közhasznú te­vékenységét és a további fej­lesztés terveit illetően kérdést intéztünk az új év küszöbén László Andrhoz, az Országos Takarékpénztár vezérigazga­tójához. Növekedett a betétek összege . Szögezzük le mindenek­előtt az örvendetes tényt, hogy a lakosság takarékossági haj­lama és kedve nőttön­ nő. Ezt mutatják az emelkedő számú és összegű takarékbetétek, a különböző takarékgyűjtési formák iránti élénk érdeklő­dés, nemcsak a fővárosi és a vidéki városi, hanem a falusi lakosság takarékoskodása is. Az Országos Takarékpénztár minden támogatást megad e közhasznú mozgalom felkaro­lására, mindent elkövet, hogy kényelmesebbé tegye a lakos­ság számára a betétgyűjtést. Egy év alatt mintegy 38 szá­zalékkal emelkedett a lakos­ság által elhelyezett betétek összege és ma hozzávetőleg 43 százalékkal több betét­­könyvtulajdonos van hazánk­ban, mint egy évvel ezelőtt. Jelenleg vidéken 169, a fővá­rosban 74 fiókja van a taka­rékpénztárnak, ez utóbbiak közül 34 üzemi kifizetőhely, a hálózatfejlesztést 1955-ben is folytatni foguk. Falusi takarékpénztárak A falvakban a posta tölti be a közvetítő szerepét a ta­karékbetétgyűjtésben és a be­tétek kifizetésében.­­ A falusi lakosság egyre javuló anyagi körülményei indokolttá teszik a nagyobb községeken önálló falusi takarékpénztárak létesí­tését, amelyek hitelfeladatokat is ellátnának. Ezért néhány helyen a közeljövőben szer­veznek is helyi takarékpénz­tárakat. A népfrontbizottsá­gok nagy segítséget nyújtanak e terv megvalósításához. Ezek az új takarékpénztárak a falu lakossága által választott ve­zetőség irányításával fognak működni. Szeged környékén, Vaskúton , ahonnan az ahány ház, annyi takarék­­könyv mozgalom elindult — és az ország sok más helyén máris sürgetik a helyi taka­rékpénztárak megalakítását. — Az egyszerű betétköny­vek mellett nagyon népsze­rűek a nyeremény betétköny­vek — folytatja a beszélgetést az Országos Takarékpénztár vezérigazgatója. — Kedveltek a takarékszelvények is és több mint 30.000-en veszik igénybe az átutalási betétkönyvet. Most tárgyalásokat folytatunk a Belkereskedelmi Miniszté­riummal egy újszerű takaré­kossági forma bevezetésére. Az életben sokszor fordul elő, hogy költségesebb beszerzé­sek, bú­torvásárlás, motorke­rékpár, rádió vagy drágább ruházati cikkek beszerzése anyagi gondokat okoz. Nincs egyszerre kéznél a szükséges összeg és csak több hónapos takarékoskodással sikerül elő­teremteni az erre szükséges pénzt. Amikor azután végre együtt van az összeg, megtör­ténhet, hogy az árucikk, amelynek megvásárlására ta­karékoskodtak, éppen nincsen raktáron. A céltakarékosság­gal azt akarjuk biztosítani, hogy mire a megtakarított összeg a betétkönyvben együtt van, a bútort, a télikabátot, a motorkerékpárt a takarékos­kodó megvásárolhassa. A Bel­kereskedelmi Minisztériummal tárgyalások folynak annak ér­dekében, hogy az ilyen cél­­takarékosságra az adott eset­ben meglegyen a kívánt áru­fedezet. Azt hiszem, ez a takarék­gyűjtési forma szintén hamar népszerű lesz a lakos­ság körében. Még nincs fél esztendeje sem, hogy életrekelt az egy­kori iiparegyletek­ korszerű­sített, szociális tartalmú utód­ja, a Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztár. A filléres, forintos takarékoskodásnak ezt az új lehetőségét hamar felkarolták a dolgozó emberek , rövid idő alatt már 450 KST alakult és számuk hétről hétre tovább szaporodik. A régi spóregyle­­tekkel szemben, ahol tág tere volt a korrupciónak, a sikkasz­tásnak, a Kölcsönös Segítő Takarékok esetében az állam szavatol a kisemberek össze­gyűjtött pénzéért. Tíz nyereménykötvény­­sorsolás Az Országos Takarékpénz­tár egyik nagyjelentőségű fel­adata az államkölcsönök nyil­vántartása és a sorsolások le­bonyolítása. A múlt év végéig 1580 millió forintot fizetett vissza az állam nyeremények és törlesztések formájában a kölcsönjegyzőknek. Az elmúlt évben 3.272.000 kölcsönjegyző részesült nyereményben, vagy kapta vissza törlesztés útján befektetett pénzét. A most de­cember 30-án rendezett sorso­lás jubileumi esemény volt a sorsolások történetében. Ez volt a huszonötödik kötvény­­sorsolás. Ebből az alkalomból a pénzügyminiszter az Orszá­gos Takarékpénztár több al­kalmazottját tüntette ki a­­■ki­váló pénzügyi dolgozói jel­vénnyel. Az idén tíz sorsolást bonyo­lítanak le, eközben kerül sor az ötéves Tervkölcsön utolsó húzására. Ezen az utolsó sor­soláson csupán a nyereménye­ket sorsolják ki, a nyere­ménnyel ki nem húzott kötvé­nyeket teljes számban név­­értékben váltják majd be. A megállapított program szerint az 1955. évi kölcsönkötvény sorsolások menetrendje a kö­vetkező: március 6-án a IV. Békekölcsönt Zalaegerszegen, március 20-án az ötéves Terv­­kölcsönt Budapesten, április 26—29-e között a II. Békeköl­csönt Szolnokon, május 27—30 között az I. Békekölcsönt Nyíregyházán, június 29-én a III. Békekölcsönt Siófokon, szeptember 18-án a IV. Béke­kölcsönt Egerben, október 20— 23 között a II. Békekölcsönt Veszprémben, november 13-án az V. Békekölcsönt Budapes­ten, november 26—29 között az I. Békekölcsönt Miskolcon és december 30-án a HL Bé­kekölcsönt Székesfehérvárott sorsolják. Ezen a tíz sorsolá­son több mint 550 millió forint értékű nyereményt, illetve törlesztéses visszafizetést sor­solnak ki.­ Családiház építési kölcsönök Az Országos Takarékpénz­tár bonyolította le az ál­lam által nyújtott családi la­kóházépítést, tatarozást, lakás­­elválasztási kölcsönöket is. 1954-ben ennek segítségével jelentősen fellendült az egyéni építkezési mozgalom. Az álta­lános építési akció keretében 180 millió forint összegű ked­vezményes kölcsönt folyósított az OTP. Ebből az elmúlt év­ben 4100 új családi ház építése fejeződött be és további 2600 családi ház megkezdett építé­se áthúzódott erre az eszten­dőre. A kölcsönök felhasz­nálásával több mint 700 lakás elválasztást hajtottak végre, amely szintén hozzájárult új otthonok teremtéséhez. Há­romszázötven családi ház ta­tarozását is ebből a kölcsönből oldották meg. A kölcsönök iránt olyan nagy érdeklődés volt az építtetők részéről, hogy a rendelkezésre álló hitelkeret aránylag hamar kimerült. A jövő évi építési kölcsönkeretek megállapítása most van folya­matban. De nemcsak ezek az építkezések folytak az Orszá­gos Takarékppénztár által fo­lyósított állami kölcsönök se­gítségével. A bányász saját­ház akció keretében 70 millió forintot, a kőműves és egyéb hasonló akciók keretében 34,5 millió forintot, a mezőgazda­sági lakosság, az állami gazda­ságok, gépállomások és ter­melőszövetkezetek dolgozói részére 93 millió forint építési kölcsönt folyósítottak az elmúlt évben. A mezőgazdasági lakosság kölcsönöket kapott még síróépítésre, háztáji állat­­vásárlásra, tartaléktőldéül megművelésére, faluvillamosí­­tásra, öntözőtelep-építésre. Az ilyen célra engedélyezett köl­csönök összege meghaladja a 44 millió forintot. Számsorsjátékot terveznek A kormányprogram alapján iparengedélyhez jutott kisipa­rosok és kiskereskedők műkö­désének megkezdését az Or­szágos Takarékpénztár szintén jelentős összegű állami kölcsö­nökkel mozdította elő. Az el­múlt esztendőben 8700 kisipa­ros és 1400 kiskereskedő ré­szesült ezekben a rendkívül előnyös kölcsönökben. A magyar sport világraszóló diadalai nagymértékben hoz­zájárultak a Totó népszerűsí­téséhez. A totófogadások In­tézményét is az Országos Ta­karékpénztár igazgatja. 1954- ben a fokozódó érdeklődés eredményeiként több mint 20 millió totószelvényt vásároltak a sportbarátok, s hogy ez sze­rencsés esetben milyen jelen­tős nyereményekkel járhat, azt bizonyítja a nyerteseknek kifizetett több mint 36 millió forint összegű nyeremény. Több érdekes javaslat érkezett az Országos Takarékpénzárhoz és más illetékes fórumokhoz újabb nyereményjátékok rend­szeresítésére. E javaslatok alapján illetékes helyen komo­lyan foglalkoznak azzal a tervvel, hogy bevezetik a számsorsjátékot, a lottót, amely külföldön igen nép­szerű és évtizedekkel ezelőtt nálunk is játszottak. — Takarékossági propagan­dánk eredményességét nagy­mértékben köszönhetjük an­nak a lelkes aktív ahálózatnak, amely a fővárosban és vidéken oly nagy buzgalommal és sze­retettel áll a takarékossági mozgalom terjesztésének szol­gálatába — fejezte be érdekes nyilatkozatát az OTP vezér­­igazgatója. — Azt szeretnék, ha a falusi lakosság köréből is minél többen csatlakozná­nak a takarékosság propagá­lóinak lelkes seregéhez. Szá­mítunk a falvak legmegbe­csültebb, legnépszerűbb embe­rei támogatására ezen a téren s számítunk mindenekelőtt a Hazafias Népfront segítségére, hogy a takarékosság előmozdí­tásával is hozzájáruljunk az életszínvonal emeléséhez. Gárdonyi Jeni

Next