Magyar Nemzet, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
% megoldására készül. A második ötéves terv hatalmas eszköze lesz a magyar nép anyagi és kulturális jóléte további fellendítésének, új nagy lépés előre a szocializmus építésében. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a magyar nép a második ötéves terv feladatait is sikerrel fogja megoldani, hiszen a magyar nép élén olyan harcokban edzett marxista-leninista párt áll, mint a Magyar Dolgozók Pártja. (Nagy taps és ütemes felkiáltások: Éljen a párt!) Csakis a népi hatalomnak, a Magyar Dolgozók Pártja és Központi Vezetősége bölcs irányításának köszönhető, hogy szabadon, akadálytalanul kibontakozhatott a magyar nép cselekvő ereje, alkotó energiája. (Taps.) — Magyarországi tartózkodásunk alatt saját szemünkkel győződhettünk meg arról, hogy a magyar nép egyre szorosabban tömörül a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány köré. Ez a legfőbb elismerése azoknak a történelmi érdemeknek, amelyeket a párt és a kormány a magyar nép szolgálatában szerzett. Mindenütt látszik az a figyelem, amelylyel a Magyar Dolgozók Pártja és a népi kormány gondoskodik az ország felvirágoztatásáról, a nép jólétéről. A Magyar Dolgozók Pártjának és a párt harci vezérkarának, a Központi Vezetőségnek bölcs irányításával a magyar nép biztosan halad győzelemről győzelemre és megvalósítja legszebb álmát: felépíti a szocializmust a Magyar Népköztársaságban. (Taps.) — Kedves barátaim! Az alkotó munka és a békére való törekvés szorosan egybefűzi népeinket. A szovjet nép fejlődésének egész, dicsőséges útja nem más, mint a békéért, hazájának szabadságáért és függetlenségéért folytatott harc. A szovjet népnek eltökélt szándéka, hogy ma is és a jövőben is tántoríthatatlanul halad tovább ezen az úton. A béke ügye a népek kezébe van letéve — örömmel tölt el bennünket az a tudat, hogy ezen az úton Velünk együtt halad a Magyar Népköztársaság szabadságszerető és tehetséges népe, a mi hű barátunk és harcos társunk a béke ügyéért folytatott igazságos és nemes hacunkban. (Taps.) — A béke védelmezőinek soraiban velünk együtt halad a szabad Kína nagy népe. Velünk vannak a többi népi demotoratokius államok népei és ez a 900 milliós sereg ma olyan erő, amelyet nem tudnak megtörni a háborús uszítok. (Nagy taps.) . — A béke ügye a népek kezébe van letéve, tehát megbízható kezekben van. Erősödjék és virágozzék a népek közötti barátság! (Nagy taps.) — Kedves Barátaim! Mindannyian sajnáljuk, hogy magyarországi tartózkodásunk végéhez közeledik. El fogjuk mondani a szovjet embereknek, milyen őszinte testvéri barátságot érez a magyar nép a mi országunk népei iránt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének nevében még egyszer megköszönöm önöknek a meleg, szívélyes fogadtatást, az önök szeretetét és barátságát. Olyan forrón és őszintén, ahogyan csak igazi barátok tehetik, kívánunk önöknek további sok sikert munkájukban. — Éljen a Magyar Népköztársaság és gyönyörű fővárosa, Budapest! (Taps.) — Dicsőség a Magyar Dolgozók Pártjának, a magyar nép győzelmei szervezőjének és lelkesítőjének! (Szűnni nem akaró lelkes, ütemes taps és felkiáltások: Hurrá! Éljen a párt! Ütemes taps és felkiáltások: Éljen Rákosi! Hosszantartó ütemes taps és felkiáltások: Éljen a szovjet küldöttség!) — Éljen a magyar népi kormány! (Lelkes taps.) — Éljen a testvéri magyar nép! (Taps.) — Örökké éljen és erősödjék a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan testvéri barátsága! (Hosszantartó, lelkes, ütemes taps és felkiáltások: Szovjet—magyar barátság! — Tartós békét akarunk! — Hurrá!) — Úgy gondolom, hogy a szovjet delegáció nemcsak Budapest dolgozóinak ezen az izzó szeretetet sugárzó, lelkes nagygyűlésén, hanem ezernyi más jelből is érezte és meggyőződött arról, milyen kitéphetetlenül mélyen él a magyar nép, a magyar munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek szívében a hála, a szeretet és az örök barátság felszabadítónk, a testvéri Szovjetunió népei iránt. (Hosszantartó taps.) A Szovjetunió küldöttei meggyőződhettek sikereinkről, eredményeinkről, nehézségeinkről és arról, hogy munkásosztályunk, parasztságunk, egész dolgozó népünk a Magyar Dolgozók Pártja vezetése alatt hogyan oldja meg feladatait. Büszkén számoltunk be szovjet elvtársainknak eredményeinkről, sikereinkről. Büszkék vagyunk arra, hogy élni tudtunk a Szovjetunió által nyújtott szabadsággal, hogy nagyszerű munkásosztályunk, dolgos parasztságunk, kiváló értelmiségünk, pártunk vezetésével egy évtized alatt óriási előrehaladást tett, s minden nehézségünk és hibánk ellenére sikeresen oldjuk meg a szocializmus építésében előttünk álló feladatokat. (Taps.) — De nemcsak eredményeinkről beszéltünk, nem titkoltuk hibáinkat sem. Nyíltan megmondottuk, hogy sikereink, eredményeink közben hibákat is követtünk el. Különösen nagy károkat okozott pártunknak, országunknak, népünknek a jobboldali opportunista elhajlás. De azt is elmondottuk és erről is meggyőződhettek a szovjet elvtársak, hogy a magyar dolgozó nép pártunk vezetésével sikeresen látott hozzá a hibák, a károk megszüntetéséhez, a Központi Vezetőség márciusi, valamint mostani, novemberi ülésének határozataiban megszabott feladatok megoldásához. S e téren már komoly kezdeti eredményeket értünk el. Számunkra rendkívül nagy segítséget jelent a Szovjetunió léte és vezető pártjának, a Szovjetunió Kommunista Pártjának kimeríthetetlen gazdag tapasztalata, amelyet a felszabadulás óta fáradhatatlanul átad nekünk — folytatta Kovács István. — Most is komoly támogatást jelent szeretett, kedves vendégeink, drága szovjet barátaink ittléte. Megjegyzéseikkel, tanácsaikkal hozzájárultak, hogy még nagyobb lendülettel, még nagyobb odaadással, még gyorsabban oldjuk meg az előttünk álló feladatokat. S ez a feladat nem kevés. A második ötéves terv megkezdésének küszöbén állunk. Nincs kétségünk az iránt, hogy feladatainkat győzelmeink szervezője, pártunk, a Magyar Dolgozók Pártja és egységes, harcban összeforrott Központi Vezetőségének irányítása alatt eredményesen meg is oldjuk. (Nagy taps.) — Kérjük az elvtársakat, ha visszatérnek hazájukba, tolmácsolják a kommunizmust építő hős szovjet népnek a magyar nép, a magyar kommunisták lelkes, testvéri üdvözletét. Mondják meg nekik, hogy az egész magyar nép, s ezen belül gyönyörű fővárosunk, Budapest dolgozói, köztük 335 000 budapesti kommunista, jó egészséget, sok sikert kíván a szovjet népnek a kommunizmus építésében. (Nagy taps.) — Éljen a kommunizmust építő nagy szovjet nép! Éljen és virágozzék a magyar és a szovjet nép özön, testvéri barátsága! Éljen példaképünk, a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak központi bizottsága! (Hosszantartó, lelkes taps, mindenki feláll.) A lelkeshangú nagygyűlés az Internacionálé hangjaival ért véget. (MTI) Kovács István beszéde Komáromi Lajos felszólalása Ezután Komáromi Lajos, a Klement Gottwald Villamossági Gyár sztahanovistája, a szocialista munka hőse köszöntötte a budapesti dolgozók nevében a Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségét. — Kimondhatatlan öröm számunkra — mondotta a többi között —, hogy önök, a nagy szovjet nép képviselői, eljöttek hazánkba. Látogatásuk újabb bizonyítéka annak a testvéri segítségnek és őszinte barátságnak, amelyben a Szovjetunió népünket részesíti. — Számunkra felemelő érzés az, hogy a kis magyar népet, amely történetében annyiszor volt játékszere a földesúri és tőkés nagyhatalmaknak — most a világ leghaladottabb népének, a szocialista Szovjetunió népeinek szeretete övezi. Az ilyen baráti segítség és kapcsolat új a népek történetében. Alapja a proletárinternacionalizmus, a kölcsönös megbecsülés és tisztelet egymás iránt. Ezért őszinte, megbonthatatlan a szeretet és a barátság népeink között. — Az az út, amelyen járunk, a szocializmus útja, a még szebb és még gazdagabb élet felé vezet. De az új társadalom felépítése együtt jár a nehézségeink elleni harccal is. Egyre sikeresebben hárítjuk el útunkból ellenségeinket és mindazokat, akik gátolják előrehaladásunkat. A mi utunk soha többé nem vezet már visszafelé, a mi útünk csak előre vezet! (Nagy taps.) — Valamennyiünk nevében ígéretet tehetek arra, hogy a szovjet nép minden időben, minden körülmények között — napsütésben és viharban — bizton számíthat a magyar nép, a főváros dolgozóira. Az elvtársak most búcsúznak tőlünk, néhány nap múlva visszatérnek hazájukba. Arra kérjük, vigyék hírül barátságunkat, szeretetünket és ragaszkodásunkat a nagy Szovjetunió népeihez, mondják el, hogy a szovjet nép példája nyomán lelkesen és szorgalmasan munkálkodunk a szocializmus felépítésén. Mondják el, hogy a magyar nép híven követi a Szovjetuniót és mindig ott lesz, ahol a béke ügyéért harcolni és cselekedni kell. Éljen a szovjet és a magyar nép megbonthatatlan, örök, testvéri barátsága! (Hosszantartó, nagy taps.) Ezután a nagygyűlés részvevőinek lelkes tapsa közben Budapest Főváros Tanácsa nevében Pongrácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke, Budapest dolgozói nevében Picker Ignác Kossuth-díjas gyalus, a szocialista munka hőse és a budapesti dolgozók képviselői ajándékot nyújtottak át a szovjet küldöttségnek. A szovjet küldöttség nevében P. G. Moszkarov, a Szovjetunió Kommunista Pártja központi revíziós bizottságának elnöke szívélyes szavakkal mondott köszönetet az ajándékokért. Befejezésül Kovács István, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség titkára mondott beszédet. _ Magyar Lent. Csütörtök, 1955. december 1. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa küldöttségének látogatásai A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei: A. Sz. Boriszenko, J. P. Goncsarova, G. D. Dzsavahisvili, P. P. Jermakov, A. P. Zsuravljov, P. G. Moszkatov, A. A. Mariszep, N. I. Szmirnov és V. N. Tyitov szerdán délelőtt látogatást tetteik a Budapesti Gépállomáson, majd a Rákoscsabai Micsurin Termelőszövetkezetet keresték fel. L. Sz. Matvejeva, a podolszki középiskola tanárnője szerdán délelőtt a Kilián György utcai iskolába látogatott el, ahol részt vett több órán s hosszasan elbeszélgetett az iskola nevelőivel. G. V. Jenyutyin és Z. Sz. Omarova szerdán Dorogra látogatott, ahol a szénbányákat tekintette meg. (MTI) Kazinczy Ferenc eddig ismeretlen leveleinek kiadására készül az Akadémiai Könyvkiadó. A kiadvány teljessége érdekében felkérnek mindenkit, akinek akár eredeti, akár másolatban meglevő, Kazinczy által írt, vagy hozzá intézett levél hollétéről tudomása van, értesítse az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárát, Budapest, Vill., Múzeum körút 14—16. — Érdekes kiállítást rendeznek dec. 11-én Vácbortyán községben. A kiállításon bemutatják az elmúlt 100 év helyi szokásait és népviseleteit. A törhetetlen csapágy nyomában A csecsemő kezében a babacsörgő — kivált ha a kis emberke jókedvű — alapos megpróbáltatásnak van kitéve. Hátha még haragszik! Ám a műanyag állja a megpróbáltatást s nemcsak ilyen — műszaki nyelven szólva — igénybevételnek lehet kitenni. A műanyag akkor is helytáll, ha hengerművek hengerei mérik rá sokezer tonnás ütéseiket. Ilyen szélsőséges hasonlatra gondolunk, miközben Baranyai Imre, a Kábel- és Műanyaggyár igazgatója sorra mutogatja a hatalmas gépeket. Az egyik gépen melegen sajtolják a termoszüvegek bakelit fedelének tízezreit, a másikon — ezt fröccsentőgépnek nevezik — százezrével készül az ízléses kivitelű fésű. Odább látni éppen a babacsörgő készítési módját, a játékok gyártását. Az egyik füstölgő présszörnyeteg előtt megállunk. — Itt készül a hengerművek részére a »csörgő« — mondja kedélyesen az igazgató. — Ezek műanyag-csapágyak. A hengerdében az úgynevezett előnyújtó kettős duósoron 450 műszakot is kibírnak, míg a bronzcsapágyak 54 műszak után már tönkremennek. Tehát a műanyag-csapágy csaknem tízszer tartósabb a drága ötvözött bronzcsapágynál. S ez már az új technika megvalósításáért vívott küzdelmünk terméke. Breuer Hugó, a gyár technikusa módosította a műanyagcsapágy-gyártás eddigi gyakorlatát. Régebben bakelitlákkal átitatott textilanyaghulladékból készítettük a csapágyakat. Most egy darabban itatjuk át a textilréteget lakkal és ezeket préseljük csapágyakká. Igaz, hogy ez a mód 30 százalékkal drágább, viszont a műanyag csapágy, élettartama megsokszorozódik. A műszaki könyvek barátja Breuer Hugó, az idős technikus a műanyaggyártás s a műszaki könyvek szerelmese a legszívesebben világgá kiáltaná, hogy »milyen nagyszerű dolog is az a műanyag. Újságot vesz elő, piros tintával aláhúzott sorokra mutat: »A vegyipar fejlesztésének központi célkitűzése: a korszerű műanyagipar megteremtése«. A Központi Vezetőség novemberi határozatában megjelölt mondat ez. — Tudja, mit jelent népgazdaságunknak a műanyagkultúra megteremtése? — Választ sem várva, folytatja. — Sok millió deviza-forintot! Műanyaggal helyettesíthetünk bronzot, alumíniumot, rezet, cinket és más drága importált színesfémet. Az újítás után érdeklődöm. — 1952-ben született. Elmondom, miként jöttem rá a műanyag csapágy-készítés legújabb módszerére. Az újító, ugyebár a műszaki könyvek barábja. Számos könyvet tanulmányoztam át, amíg az újítás létrejött. Íme a könyvek: Olvasom az elejét: D. M. Hall »Nem fémes csapágyak, V. K. Petricsenko: »Csúszó csapágyak? — szintén szovjet szerző műve. Ezután következik egy német és egy angol könyv: Hans Luft »Maschinenelemente« című tankönyve és D. Worburian Brown írása: ♦Kézikönyv műanyagokkal foglalkozó mérnökök részére« ... Már egész könyvhegy sorakozik előttem. Az újító technológus most leveleket szed elő. Ezekből kiderül, hogy a műanyag csapágyakat már nemcsak hengerdékben, hanem bányákban is használják. A tatabányaiak grafikonon mutatták ki, hogy a műanyagból készült csapágy nagyszerűen megfelel a bányacsilléknél, ahol ezeket golyós, vagy más csapágyrendszereik helyett lehet alkalmazni. Az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak levele tanúsítja, hogy ezideig egyetlen műanyagból készült csapágy sem okozott csalódást. Hasonlóan nyilatkoznak a Táncsics Bőrgyár, s a Rákosi Művek Acélművének dolgozói 16. Ismét járjuk az üzemeket. Hosszú az út a tekercselő üzemig, s kísérőm odáig átképez műanyag szakértővé. Elmondja, hogy a műanyag csapágyakat kétféleképpen készítik: vagy az imént látott préselési módszerrel, vagy tekercselő eljárással. Az utóbbinál magra tekercselik fel a műanyagot, majd a kapott hengereket kemencében melegítik (sütik). Kihűlés után darabolják és a szükséges méretekre esztergálják. Korlátlan lehetőségek A tekercselő üzemben megállunk egy gép előtti Ez az! Riadtan nézek a szemmel láthatóan gép-matuzsálemre. — Megvan ez már száz éves is, az is lehet, hogy több — jegyzi meg Breuer Hugó. — Ez itt a hiba. A Klement Gottwald Villamossági Gyárban több új tekercselőgép van, egyet nekünk is adhatnának, vagy valahol legyárthatnának részünkre ilyen gépet. Persze, azért ezzel is lehet dolgozni! A hangján érzem, hogy nem annyira engem, mint inkább saját magát akarja megnyugtatni. S most már a műanyag csapágygyártás jövőjére is kiváncsi vagyok. Ezzel ismét az igazgatóhoz kell fordulni. — Gyárunkban korszerű kutató laboratórium működik — mondja Baranyai igazgató. — Igen gondos kísérletekkel alakítjuk ki az új gyártási módszereket. Kutatjuk, miként lehet importanyagokat hazai műanyagokkal helyettesíteni. A textilipar részére például 100 000 műanyag csévét készítünk. A csévéket ezelőtt import faanyagból gyártották. A PVC szélesebb körű felhasználásán is dolgozunk. A második ötéves tervben felépülő Tiszavidéki Vegyiművek nekünk is rengeteg alapanyagot fog juttatni. Mi lesz 1956-ban ? 1956-ban megkezdik a gyár specializálását, főleg az elektromos-, műszeripar- és a híradástechnika részére fogdolA közelmúltban háromheti angliai és részben franciaországi tartózkodás után hazaérkezett magyar tudósküldöttség az MTESZ székházában a sajtó képviselői előtt beszámolt külföldi tapasztalataikról. A magyar tudósküldöttség tagjai, Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus, kétszeres Kossuth-díjas, Straub F. Brúnó Kossuth-díjas akadémikus, dr. Gömöri Pál, az Akadémia levelező tagja, Bodó Zalán tudományos kutató, Faragó Péter egyetemi docens, Lengyel Sándor egyetemi docens, dr. Polinszky Károly, a veszprémi Vegyipari Egyetem dékánja elmondották, hogy az angol tudósok szívélyesen fogadták őket. A küldöttség tagjai Londonban, Cambridge- ben, Oxfordban, Birminghamben és máshol tanulmányozták szakterületeik problémáit. A magyar tudósok többi között örömmel állapították meg: a magyar belgyógyászat nívója nem marad el az angol belgyógyászat színvonalától. Egyes tudományos területeken, mint például a geokémia terén, Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus szavai szerint, a mi elméleti felkészültségünk alaposabb. Angliában a kórházak a radioaktív-izotóp berendezések terén igen egyszerű megoldáshoz folyamodtak. A birminghami baleseti kórházban például minden különösebb berendezés nélkül az egyik laboratórium sarkában dolgoznak az izotópokkal. Lengyel Sándor egyetemi docens elmondotta, hogy számos angol tudós fejezte ki azt a kívánságát: szeretne ellátogatni Magyarországra, még közelebbről megismerkedni a magyar tudósok munkájával. — Úgy tapasztaltuk — mondotta —, hogy az angol tudósok ismerik és elismerik a magyar tudományos eredményeket. A küldöttség tagjai elmondották, hogy a hazánkban is járt világhírű J. D. Bernal professzor intézetében munkatársaival jelenleg úgynevezett tolmácsgép szerkesztésén dolgozik és már olyan gépet is hozni. Jövőre például a Kiss szivattyúgyár a szivattyúk forgórészeit öntöttvas helyett már műanyagból készíti. Szinte korlátlan lehetőségek állnak előttünk a műanyag felhasználásánál: 1956-ban a kisméretű műanyag csapágyból is több mint 100 000-et gyártatunk. Hajdanában, ha azt hallottuk, ♦műanyag"', rögtön a papírtalpú bakancsokra és hasonló „jó« pótanyagokra gondoltunk. Ma már meg kell értenie mindenkinek: a műanyag nem azonos a pótanyaggal. A műanyag az esetek többségében kedvezőbb fizikai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a természetes anyag. Hol találni például olyan gyapjú-, vagy lenszálat, amelyből a miliméter vastag fonal kibírna 20 kilogramm súlyt? A perion-szál bírja! A fiatal igazgatóból sugárzik a bizakodás, a tetterő. Joggal büszke rá, hogy gyára ez évi tervét előreláthatóan december 22. helyett december 15-re befejezi. Amint azonban kiderül, a Kábel- és Műanyaggyárban sincs öröm üröm nélkül! A Kőbányai Műanyaggyár felületes munkája különösen sok gondot okoz, gyenge a présporok minősége. A szállított áru 30 százalékát rendszerint vissza kell utasítani. És szerszámokra is szükség van. A Lenin Kohászati Művek még a májusi szerszámadól rendelést sem igazolta vissza , pedig részükre is gyártanak műanyag csapágyakat. * A műanyag-fronton teljes erővel megindult a »támadás«. A győzelem minden harcnál a küzdők erkölcsi erőin, állhatatosságán és anyagi eszközein múlik. A Kábel- és Műanyaggyár igen nagy anyagi erőt mozgat és munkásai, mérnökei, műszaki vezetők rendelkeznek mindazzal a képességgel, ami nagyszerű harcuk megvívásához szükséges. Tokár Péter előállított, amely kínai szöveget is tud angolra fordítani. A birminghami egyetemen olyan olvasógép-konstrukciót láttak, amely azt a feladatot oldja meg, hogy a gépbehelyezett szöveget vakok részére különböző készülékek segítségével hallhatóan olvassa. Faragó Péter egyetemi doccens, a fizikai tudományok kandidátusa elmondotta, hogy Angliában 12 intézetben járt és módja volt Franciaországban is öt intézetet megtekinteni. Mind Angliában, mind Franciaországban — mondotta Faragó docens — az volt a cél, hogy a kutatóintézetekben tanulmányozzuk az elektronfizikai és az atommag-fizikai kutatási módszereket. Láttuk, hogy az angolok inkább a kísérleti fizikához, mint az elméleti fizikához vonzódnak. A birminghami egyetemen például azt tapasztaltuk, hogy a vizsgák anyaga nem azonos az előadások anyagával, s ebből következik, hogy a hallgatóknak nagy tudományos irodalmat kell feldolgozniuk. Az Angliából hazatért magyar tudósok megemlítették, hogy az angol tudósok között nem találtak olyanra, aki ne ismerte volna Bartók nevét és muzsikáját. A magyar sportról is, főleg a labdarúgásról olyan tájékozottsággal beszélnek, mintha csak a saját csapataikról lenne szó. Straub F. Brúnó akadémikus elmondta, hogy Bernal professzortól nem egyszer hallotta azt a kijelentést: nagyon sokat tanultak már eddig is a magyar tudósoktól. A kiváló angol tudós szavait nem a kötelező udvariasság diktálta, hanem a meggyőződés, mint ahogy mi is kijelenthetjük, hogy útunkról tudományos ismeretekben gazdagabban, a kutatási módszereket illetően szélesebb tájékozódottsággal tértünk vissza hazánkba. A küldöttség valamennyi tagja beszámolt arról a megfigyeléséről, hogy az angol tudósok között világnézeti különbség nélkül igen sok híve van annak az elgondolásnak, hogy a tudósok között az egész világon intenzív kapcsolatokat hozzanak létre. Angliai tapasztalatairól számolt be a hazatért magyar tudósküldöttség