Magyar Nemzet, 1956. július (12. évfolyam, 154-179. szám)
1956-07-01 / 154. szám
\ 2JP’ ' ' - f f y IUIMW l« • T-• r. ^7 / f / / , ' f ‘ ji ‘ krvUvttt*f y Ze f * JL* Z\ 1 -■ Magyar Nemzet s- Milliók erejének összefogása (L. L.) Két héttel ezelőtt, június 16-án zajlott le a Hazafias Népfront Országos Tanácsának ülése, amelyen kimondották a békemozgalom és az MNDSZ egyesülését a Hazafias Népfronttal. Az ülésen elhangzott fontos megnyilatkozásokból"a népfront-mozgalom munkásai elvi és gyakorlati útmutatást kaptak. Az ülés után Budapesten, a megyei székhelyeken és a megyei jogú városokban is megtartották az egyesítő gyűléseket. Ezek a gyűlések fellendítették a népfront-mozgalmat, a bizottságok munkájára irányították a közvélemény figyelmét. Nagyban növelte e megbeszélések hatását, hogy párt- és állami vezetők is részt vettek a tanácskozáson, fontos kijelentéseket tettek, ezzel is kifejezve, hogy a Hazafias Népfront országos fórum, a néptömegek és a vezetők fóruma egyaránt. Amennyire örvendetes az egyesítő gyűléseknek ez az országos politikai jelentősége, annyira sajnálatos, hogy a gyors, helyenként felületes előkészítés miatt nem mindegyik tanácskozás érte el azt a célt, hogy mélyrehatóan megvitassák a konkrét helyi feladatokat és ennek alapján munkatervet dolgozzanak ki. Sok probléma foglalkoztatja mostanában a három tömegmozgalom s munkásait, személyi, hatásköri kérdések csakúgy, mint az, hogyan lássanak neki a megyében vagy városiban az országos feladatok konkretizálásának és megoldásának. Ezekre a kérdésekre — éppen az előkészületi idő rövidsége miatt — általában nem adtak választ ezek a gyűlések. Bizonyos mértékben még mindig kísért a mozgalom lebecsülése — a népfrontbizottsági tagok körében is —, amit az is tükröz, hogy átlagosan a meghívottak 60 százaléka jelent meg a tanácskozásokon. Bizonyára hozzájárult" ehhez az ülésszervezések régi, feltétlenül elvetendő módszere is: idejében vagy utolsó pillanatban kiment a meghívó és ezzel a rendezőség úgy gondolta, hogy mindent megtett a siker érdekében. Helyes volt ezzel szemben, hogy Szolnokon és másutt is nemcsak a népfront mozgalmi funkcionáriusait hívták össze, hanem a megye, a város tekintélyes, ismert dolgozóit is. Ez irtál jelentős lépés azon az úton, hogy növeljük a Hazafias Népfront mozgalmának népszerűségét. A megyei, városi gyűlések beszámolói többségükben éppen a hiányos előkészítés következtében nemigen elemezték a terület problémáit, a helyi tennivalókat; az előadók általában megelégedtek az Országos Tanács ülésén elhangzott beszédek feldolgozásával. Pedig minél kisebb egységekben történik meg az egyesülés, annál nagyobb gondot kell fordítani a konkrét helyi feladatok megvitatására. Igen jó példa volt erre a szekszárdi tanácskozás, amelynek előkészítésében, gyakorlativá tételében kezdettől fogva részt vett, segített a megyei pártbizottság. Zala megyében viszont — akárcsak több más városban — az elsietett szervezés éreztette hatását a beszámolón, csakúgy, mint a gyűlés lefolyásán. S ahol rossz volt a beszámoló, ott a hozzászólások sem mehettek elég mélyre. Sok más helyen azonban — mint például Borsodban — a felszólalók a gyakorlati élethez, a mindennapi feladatokhoz kapcsolódtak: a miskolci tanácskozáson például az ügyvédi munkaközösség elnöke vállalta, hogy a népfront-mozgalom keretében minden községben ingyenes jogi tanácsadást szerveznek. Az Országos Tanács javaslata alapján már sor kerül a járási, községi egyesítő gyűlésekre. A megyei találkozók tanulságait feltételes le kell vonni e soron következő megbeszélések előkészítésében, hogy azok minél hasznosabbak legyenek. Nem az a cél, hogy július 15-ig formális üléseket tartsanak és utána mi sem változzék a mozgalom életében. A nyári időszak — elsősorban a falusi munkák alatt — különben sem alkalmas a nagyobbszabású ülések megtartására. A járási és községi népfrontbizottságok alaposan készítsék elő ezeket a beszélgetéseket, inkább tartsák meg később, aratás után, hisz a lényeg az, hogy a 20 vagy 50 ember összejövetele valóban adjon is valamit a részvevőknek, az egész járásnak, községnek. Mindenütt a pártbizottságok tanácsára, útmutatására támaszkodva mérjék fel a helyi tennivalókat, előzetesen beszélgessenek el az emberekkel, s konkrét, vitára és munkára serkentő tervekkel álljanak az egyesítő gyűlések elé. Természetesen a Hazafias Népfront mozgalma gyűlések nélkül is él és hat, munkáját tovább kell vinni akkor is, ha még nem került sor az egyesítő tanácskozásra. Kiss Ferenc, a Veszprém megyei békebizottság titkára mondotta a megyei találkozón: »A tömegekben minden eddiginél erősebben él a vágy, hogy cselekvően részt vegyenek a békéért folyó küzdelemben, az országépítés nagy munkájában, a közélet irányításában... A Hazafias Népfront legfőbb feladata, hogy ezt az egészséges munkakedvet, alkotási vágyat ébren tartsa az emberekben és alkalmat adjon hasznos munka elvégzésére. Az Országos Tanács ülése világosan meghatározta a népfront-mozgalom feladatait: politikai jellegű munkát kell kifejtenie a népfrontnak. Három lehetőség is kínálkozik erre. Az egyik a hazafiság érzésének ápolása. Széleskörű munka ez — a nemzetközi felvilágosítás, a békeharc távlatainak megmutatása éppen úgy beletartozik, mint a történelmi emlékek, a helyi hagyományok ápolása —, a lényege azonban egy: egész népünket, minden hazaszerető, becsületes embert felsorakoztatni hazafias céljaink megvalósítása érdekében. A másik tennivaló: a népfront-mozgalom a maga lehetőségeivel, széleskörű tömegkapcsolataival segítse elő a XX. kongresszus nyomán országunkban meginduló demokratizálási folyamatot. A demokratizmus csak a néptömegek aktív bevonásával és részvételével valósítható meg: a Hazafias Népfront — mint legszélesebb tömegmozgalmunk — legyen ott mindenhol, ahol a párt politikájáért, alkotmányunk demokratikus célkitűzéseiért folyik a harc. Méltán sürgették a nagy-budapesti egyesítő gyűlés felszólalói, hogy a népfrontbizottságok adjanak alkalmat az emberek nézeteinek széleskörű megvitatására és kicserélésére. Fontos tennivalója még a népfrontmozgalomnak a törvényesség megszilárdítása, mégpedig úgy, hogy a törvényesség mindkét oldalát egyaránt kihangsúlyozzuk. Tehát: ki kell alakítani azt a közszellemet, amelyben lehetetlen a törvényesség megsértése a felsőbb szervek részéről, ugyanakkor a lakosság ismerje fel és teljesítse a maga kötelességeit a törvények, rendeletek szellemében. Ezeket a politikai jellegű feladatokat a népfrontbizottságok a pártszervek segítségével és iránymutatásával a helyi körülményeknek megfelelő tennivalókban konkretizálhatják. Falun most legfontosabb feladat a nyári munkák elvégzése, az aratás, a jövő évi kenyér biztosítása. Falusi népfrontbizottságaink az elmúlt évben is jó munkát végeztek ezen a téren: az idén a tavalyi tapasztalatokat hasznosítva, még hatásosabban, még szélesebb körben fejtsék ki felvilágosító, lelkesítő tevékenységüket. A nyári munkák zavartalan elvégzéséhez azonban megfelelő munkakörülményeket is kell biztosítani. Szükség van idénybölcsődékre, hogy a nők is segíthessenek az aratásnál, cséplésnél, meg kell szervezni a mezőkön dolgozók ellátását, kulturális igényeik kielégítését. A népfrontbizottságok — elsősorban a nőtanácsok — álljanak ennek a munkának az élére, tegyék minél könnyebbé a parasztemberek nyári munkáját. S az aratás végén, faluban és városban, vidám, derűs ünnepre készülnek az emberek augusztus 20-ára, az alkotmány ünnepére, népi demokratikus alkotmányunk hetedik évfordulójára. Legyen ez a nap a nemzeti egység nagy ünnepe. Új helyzetben — az MNDSZ és a békemozgalom tapasztalataival, lelkes aktíváival megerősödve— dolgoznak most népfrontbizottságaink. A párt és a kormány, az egész dolgozó nép bizalmának kell megfelelniük. Ez a megtisztelő várakozás lelkesítse a Hazafias Népfront minden munkáját. Az MDP Központi Vezetőségének üdvözlete a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságához A KÍNAI KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK, Peking Drága Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja és egész dolgozó népünk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük kínai testvérpártunk megalakulása 35. évfordulója alkalmából. Pártjuk több évtizedes tevékenysége a szüntelen harc története Kína népeinek a gyarmati elnyomás alóli felszabadításáért, a nemzeti függetlenségért, a kínai forradalom győzelméért. Dolgozó népünk mély együttérzéssel és őszinte rokonszenvvel kísérte és kíséri a nagy kínai nép hősies küzdelmét, amelyet a Kínai Kommunista Párt vezetésével a marxizmus- leninizmus szellemében hazája felvirágoztatásáért, szebb és boldogabb jövőjéért, az ázsiai és a világbéke megőrzéséért, a szocializmus ügyének végső győzelméért folytat. Ehhez a harchoz kívánunk az elvtársaknak további kiemelkedő sikereket. Forró kommunista üdvözlettel: a MAGYAR DOLGOZÓK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata A Szovjetunió Kommunista Pártja történelmi jelentőségű XX. kongresszusának hatására, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. március 12—13-i határozata alapján hazánkban megerősödött a pártdemokrácia, az állami és társadalmi élet demokratizmusa, a szocialista törvényesség. A párt jelentős kezdeti eredményeket ért el a szektarianizmus, valamint a személyi kultusz maradványai elleni harcban és egyre inkább érvényesül a kollektív vezetés lenini elve a pártmunkában. A munkások, dolgozó parasztok, értelmiségiek építő bírálata, egészséges, alkotó vitái és javaslatai új lendületet adnak a szocializmus építésének. Különösen üdvözölni kell a pártszervezeteinkben kibontakozó termékeny vitákat. E vitákon sok helyes, egészséges, az eredmények növelésére és a hibák kijavítására irányuló javaslat merül fel. Ezt az egészséges fejlődést azonban helyenként a párt és a népi demokrácia ellen irányuló demagóg fellépések veszélyeztetik. A pártszervezetek, a kommunisták sok helyütt szembeszálltak az ilyen törekvésekkel. Egyes esetekben azokban pártunk tagjai e kötelességüket elmulasztották, főként azért, mert azt hitték, hogy a helytelen nézetek elleni határozott állásfoglalásukkal a bírálat elfojtásának látszatát keltik. A pártellenes elemek a párt, a kommunisták türelmén felbátorodva, egyre erősödő támadást indítottak pártunk politikája és vezetése, s népi demokratikus rendünk ellen. E támadások egyik gócpontjává vált a DISZ Petőfi Köre. Ennek vitaestjei kezdetben egészséges irányúak voltak, ezeket azonban az utóbbi időben egyes, pártunk politikájával szembehelyezkedő elemek egyre erősödő mértékben igyekeztek felhasználni pártellenes nézeteik terjesztésére, arra, hogy megtévesszék a közvéleményt, különösen az ifjúság egy részét, s ingadozó elemekből híveket toborozzanak maguknak. A legutóbbi Petőfi-köri vita egyes felszólalói (Déry, Tardos) már odáig mentek, hogy tagadták a párt, s a munkásosztály vezető szerepét és burzsoá, ellenforradalmi nézeteket hirdettek. Néhány más felszólalóval együtt a párt és a népi demokrácia fejlődése során elkövetett hibákat demagóg módon, egyoldalúan kiélezték, teljesen elhallgatták, sőt tagadták pártunk és dolgozó népünk forradalmi vívmányait. Rágalmazták a párt- és állami funkcionáriusokat, akiknek munkája öszszeforrott a magyar népi demokrácia nagy sikereivel. Ezek a felszólalók, számolva a XX. kongresszus, a lenini eszmék rendkívüli népszerűségével, úgy léptek fel, mintha a XX. kongresszus, a marxizmus a leninizmus talaján állnának, hogy így is leplezzék párt- és népidemokrácia-ellenes nézeteiket. Ezzel becsületes dolgozókat, köztük párttagokat is megtévesztettek, akik nem ismerték fel azonnal, hogy rosszindulatú, pártellenes megmozdulással állnak szemben. A Petőfi Kör legutóbbi vitájának antidemokratikus jellegére jellemző, hogy szervezett csoportok botrányos módon zavarták a párt álláspontját képviselő elvtársak hozzászólásait, s a nagy számban megjelent becsületes kommunisták megnyilvánulásait. A párt és a népi demokrácia elleni fellépéseket főként egy bizonyos csoport szervezi, amely Nagy Imre körül alakult ki. A sajtó nem lépett fel a pártellenes nézetekkel szemben, egyes újságok és folyóiratok pedig megtévesztő, elvtelenül dicsérő tudósításokat közöltek, sőt esetenként provokációs tartalmú cikkeknek is helyet adtak. A párttagság körében többhelyütt zavart keltett a Szabad Nép június 24-i számának hibás cikke, amely nem szállt szembe az ellenséges, demagóg nézetekkel, eltúlozta a Petőfi-köri vita egyes egészséges vonásait. Az MDP Központi Vezetősége határozottan elítéli a Petőfi Körben lezajlott pártellenes megnyilvánulásokat. Pártunk és egész dolgozó népünk elvárja, hogy véget vessünk a párt- és népidemokrácia-ellenes jelenségeknek. A párt és a kormány az elmúlt hónapokban a XX. kongresszus szellemében számos fontos határozatot hozott és további intézkedéseket készít elő a hibák kijavítására, s további fejlődésünk meggyorsítására. Semmiféle demagógia nem akadályozhatja meg pártunkat abban, hogy továbbhaladjon a szocialista demokratizmus útján. Pártunk töretlenül tovább fejleszti az állami, a társadalmi élet demokratizmusát, biztosítja az alkotó vitát, a pártszerű bírálatot, tántoríthatatlanul folytatja a pártélet lenini normáinak biztosítását, küzd a személyi kultusz, a dogmatizmus, a szektarianizmus minden megjelenési formája ellen és a szocialista törvényesség további megszilárdításáért. A Központi Vezetőség felhívja a kommunistákat, pártünk minden tagját és népi demokráciánk minden hívét, hogy szánjanak mindenütt síkra a párt és a kormány politikájáért. Mindenekelőtt felvilágosító munkával, meggyőzéssel védelmezzék a párt, a munkásosztály, a szocializmus ügyét, népszerűsítsék a párt célkitűzéseit. A legerélyesebben szánjanak szembe a pártos népellenes demagóg megnyilvánulásokkal, bárhol és bárki részéről jelentkezzenek is azok. A párttagok és pártszervezetek őrködjenek éberen a párt egységén, erősítsék a pártfegyelmet. Legyenek tudatában annak, hogy a dolgozó nép ellenségeinek kezére játszik, aki meg akarja bontani a párt egységét, s aki éket akar verni a Központi Vezetőség és a párttagság, a párt, valamint állami funkcionáriusok s a nép közé. A Központi Vezetőség a forradalmi éberség fokozására hívja fel pártunk tagjait és a pártonkívüli dolgozókat, mert a pártellenes, demagóg nézetek hatására megnövekedett az ellenséges zavarkeltés veszélye. A poznani provokáció arra figyelmeztet minden magyar dolgozót, minden becsületes hazafit, hogy határozottan szálljon szembe a zavarkeltő kísérletekkel és segítse azoknak az erőknek szabad kibontakozását, melyek a marxizmus—leninizmus alapján, a XX. kongresszus szellemében új sikerekhez vezetik népi demokráciánkat. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége biztos abban, hogy pártunk tagjai, a munkások, parasztok és értelmiségiek, a népi demokrácia minden híve egységesen sorakozik fel a párt vezetése és a kormány mellett, népi demokráciánk vívmányainak továbbfejlesztéséért, a szocializmus építéséért. Budapest, 1956. június 39. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége Nasszer, Kim Ir Szen és Sihanuk Moszkvába készül A Tanjug hivatalos forrásból származó hírek alapján közli, hogy Nasszer egyiptomi köztársasági elnök augusztus elején Moszkvába utazik, utazásának pontos idejét azonban még nem állapították meg. Ezenkívül július elején a Szovjetunióba látogat Kim Ir Szen, a KNDK miniszterelnöke, valamint Sihanuk herceg volt kambodzsai, miniszterelnök. Moszkvai hivatalos körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak Sihanuk látogatásának és annak a véleménynek adnak kifejezést, hogy Kambodzsa, független politikájánál fogva, fontos tényezőt jelent a délkelet-ázsiai béke megőrzésében. Figl Ausztriának Magyarországhoz és Csehszlovákiához való viszonyáról Bécsből jelenti a TASZSZ. Figl osztrák külügyminiszter, a Schaffhauser Nachrichten című svájci lap tudósítójának kijelentette, hogy Ausztria egész népe a semlegességi politika híve. Ausztria Magyarországhoz és Csehszlovákiához való viszonyát érintve, Figl rámutatott arra, hogy az lényegesen javult az utóbbi időben, bár a gazdasági kapcsolatok még nem érték el aháború előtti színvonalat. A Szovjetunióval való viszony — hangsúlyozta — az osztrák államszerződés megkötése eredményeiképpen igen nagymértékben megjavult. Ötvenegy Nobel-díjas tudós nyilatkozata az atomfegyverek ellen Lindau, június 30. (MTI) A Bodeni-tó partján levő Lindauban befejeződött 51 Nobel-díjas tudós kongresszusa. A tudósok nyilatkozatot adtak ki, amely többek között ezt mondja: "Borzalommal állapítjuk meg, hogy a tudomány eszközöket ad az emberiségnek arra, hogy saját magát elpusztíthassa. Az atomfegyverek használatának általánosítása a radioaktivitás olyan fokát idézheti elő a földön, hogy egész népek pusztulhatnának el. A halál utolérné a semlegeseket és a háborúskodókat egyaránt. Minden népnek önkéntesen le kell mondania az erőszak alkalmazásáról.«