Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

Szerda, 1958. február 26. Aranykezű kisiparosok uinufuxiiiiiiiniiIiiimiiiiuiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiKUiiiiiiuiiiiiiiiiir. milliomos szövetkezete aumn)mniniiinimrminiiiiiiimiiMiiinmmimiiiiiuiiiimiiiuiiiiiiiiiuii[mi!ii Hét évvel ezelőtt különböző orvosi műszerek készítésére szövetkezetbe tömörült tizen­egy kisiparos. S ha ma a járó­kelők Budán, a Karinthy Fri­gyes úti műhelyek előtt elha­ladnak, talán nem is sejtik, hogy az azóta százötven főre felszaporodott FOK (Finom­­mechanikai és Orvosi Készü­lékeket Gyártó KTSZ) nevét, gyártmányait Kínától Lengyel­­országig és Brazíliáig minde­nütt ismerik. Igen, ez a kol­lektíva, az »aranykezű« kis­iparosok szövetkezete, az el­múlt hét év alatt alaposan ki­tett magáért. A szövetkezet­nek ma már külön üvegtech­nikai, galvanizáló és bakelit­műanyag részlege működik, könyvtára, saját tehergépko­csija és Balaton menti üdülője van, kétmillió forint oszthatat­lan vagyonnal rendelkeznek, s a tagok rövidesen kézhez kap­­ják elmúlt évi munkájuk eredményét, az osztalékot, egy­havi átlagfizetésüket. Gazdag közösség ez — nem­csak anyagiakban, de erköl­csiekben és tudásban is; a ta­gok közül számosan komoly anyagi áldozatot hoztak és hoznak nem egyszer. Munka­­padjaikat olykor felcserélik a tervezőasztallal, hogy ötleteik megvalósítását kidolgozhassák. Leleményességükre jellemző, hogy egész sor — nemzetközi méretekben is komoly — újí­tást menetközben valósítottak meg gépeiknél, ámulatba ejtve ezzel a „hivatásos” tervezőket, műszaki vezetőket egyaránt. „Láthatatlan" munkadarab Különös szakma az övék. Leheletfinomságú, nagy preci­­zitású és kényes műszerekkel terveznek, dolgoznak, töpren­genek, kísérleteznek sokszor hosszú hónapokon át. Dolgoz­nak például olyan fémszállal, amely sokszorta vékonyabb akár egy hajszálnál, akár a legfinomabb pókhálónál. Sza­bad szemmel szinte nem is lát­ni, csak­ mikroszkóppal; való­ban csak az ő­­aranykezük* képes foglalkozni vele. Maga a szövetkezet profilja olyan, hogy nem tud betanított mun­kást foglalkoztatni , egyedi gyártmányokat termelnek: mi­re valaki beletanulna egy fo­lyamatba, addigra a bel- és külföldi piac már új műszert igényel. Mégsincs baj az után­pótlással. Tavaly három ipari tanuló szabadult fel a KTSZ- ben (a budapesti Ipari Tanuló Kiállításról el is hozták az első díjat a maguk készítette esztergapaddal) s idén is egy tucatnyi fiatal igyekszik elsa­játítani a fantáziának és ügyességnek e szakmáját. A finommechanika mesterei munka közben keveset beszél­nek, nem mindennapos gyárt­mányaik különleges figyelem összpontosítást igényelnek. De beszélnek helyettük termékeik, amelyek egyben a magyar szö­vetkezeti kisipar büszkeségei is. Ezekből adunk mutatóba egy "csokorral". Görcsszámláló és „sonkaszeletelő’" Tokograph, tokometer, toker­­gometer. Avatatlanok számára "kínaiul" hangzanak e kifeje­zések, pedig drága értékeink, a születendő gyermek, a leendő anya érdekében használja az orvostudomány. A tenyérnyi nagyságú, kicsiny súlyú finom műszerek lemérik és mindjárt fel is jegyzik a szülési görcsök számát, szaporaságát, erejét. Az adatok­ból következtetni le­het a szülés időpontjára, a be­avatkozás mértékére és szük­ségességére. A Myometer az izommunka mérésére szolgál, elsősorban munkatudományi és sportszakorvosi kísérletek­nél használják. A Kom­meter a bányaegészségügy szolgálatá­ban áll. Az ötletes szerkezet a bánya levegő- és portartal­mát méri, s minden bizonnyal hatásos fegyverré válik rövi­desen a szilikózis leküzdésére. Különleges pumparendszer be­szivattyúz bizonyos mennyisé­get a tárna levegőjéből, azt ráfújja egy mezőkre osztott, speciális ragasztószerrel be­vont üveglemezre. A készülék mikroszkópjának segítségével szemmel láthatóvá válik a le­vegő szennyeződésének minő­sége és nagysága. Tréfásan »sonkavágónak« becéznek egy hihetetlenül éles késsel felszerelt berendezést, a szánkás mikrofont, amelyet szövettani vizsgálatokhoz hasz­nálnak. A penge éle század­­milliméte­rnyi darabokat szele­tel az emberi szövetből. Az orvosok örömére szolgál a tör­pe higanyos vérnyomásmérő, amely az eddig használatos "ó­­divatú", félméteres műszert rö­videsen kiszorítja a forgalom­ból. Az ízléses bakelittokban elhelyezkedő, arasznyi nagy­ságú szerkezet kényelmesen hordható a kabátzsebben­ is. A lármadobbal a süketség fo­kát állapítják meg. Egészsé­ges hallású ember aligha bírja ki a recsegő, csörgő zajt hal­lató műszert, ha füléhez dug­ják. Se szeri, se száma még a különböző gyártott, vagy ép­pen tervezés alatt álló, az or­vostudományt előresegítő mű­szernek itt. Persze a szövet­kezet szerteágazó profilja más meglepetéssel is szolgál. A Tryconoscope húsvizsgáló ké­szülék, amely a sertések bél­férgét teszi láthatóvá, már mindenütt használatos vágó­híd­jainkon. Csak egy szelet pá­rizsit helyezünk a készülékbe, s az "véleményt mond" az ál­lat fertőzöttségéről. Egy másik — nem éppen finommechani­­kai — cikk is innét kerül ki. Ha a vasúton utazók, vagy a pályaudvarok közelében lakók vonatsípolást hallanak, bizo­nyára nem tudják, hogy ezt a mozdonyalkatrészt is a F. O. K-ban gyártják. Az automatizált műszercsoda Persze a KTSZ fő­­cikke, "sztárja" az Eötvös-féle torziós inga. A szövetkezetben a régen használatos, ódon szerkezetet a Geofizikai Intézet segítségé­vel a fejlődő technika igényei szerint teljesen modernizálták. E műszermonstrumra két adat is jellemző: előállítási ára da­rabonként negyedmillió forint, s négyezer munkaórát, húsz dolgozó egyhavi munkáját ve­szi igénybe. A készülék, amely tudvalévően a föld felszíne alatt elfekvő ásványi kincsek, elsősorban az olaj felkutatá­sára alkalmas, a föld tömeg­vonzásának elméletén alapul. Az ingának teljesen vasmen­tesnek kell lennie, nehogy a mágnesesség a legkisebb mó­don is érvényesülhessen műkö­désekor. A három talppal fel­szerelt, em­bermagasságú mű­szer ezért teljesen sárgaréz és­­alumínium alkatrészekkel van beépítve. A benne levő önmű­ködő fotokészülék 12 felvételt csinál óránként, s a négy, egyenként kilencgrammos tisz­ta arany­súllyal felszerelt tor­ziós inga kilengéseit szintén teljesen automatikusan regiszt­rálja. Jellemző a műszer fi­nomságára és érzékenységére egyik üveglemez-alkatrésze: ezen a megjelölt századmilli­­méternyi beosztásokat csak erős nagyítóüveggel lehet ki­venni. A magyar iparnak e remeke igen kelendő az egész világon, hozzá hasonlót csak a híres berlini Ascania cég gyárt, de minősége jóval alulmarad a mienkénél. íme, a miliomos KTSZ né­hány gyártmánya. Tagjainak szorgalma, munkája, a szövet­kezeti mozgalom erejét, élet­­képességét is dicséri, bizo­nyítja. Fekete Gábor A F. O. K. világhírű terméke: a teljesen automatizált, modern Eötvös-féle torziós inga FINOMMECHANIKAI ÉS ORVOSI KÉSZÜLÉKEKET GYÁRTÓ KTSZ Töltse a tavaszi turistah­ázakban ’’****. Már most előjegyezhet ./ 1 a húsvéti ünnepekre ! r^THrtiparAo> dömörkapu, 0 .török mező, s.kfőkut, gjftír# BÜKKSZENTKERESZT és más fludsDEst VI. Lenin körút 55. TURISTAHÁZAKRA ° Telefon: 224-230, 229-912 " 11"*8 Magyar Nemzet 427 új cikk jelentkezett „vizsgára" , 126 megbukott Az elmúlt hetekben 427 cikk mintáit nyújtották be a Keres­kedelmi Minőségellenőrző In­tézethez. Az újdonságokat gon­dosan megvizsgálták, alkal­masak-e fogyasztásra, illetve használatra. Az élelmiszeripar­tól 36 előminta érkezett, ezek egy részét az intézet jó minő­ségűnek találta és gyártásu­kat javasolta. A textilipar ké­szítményeinek mintegy 240 elő­­m­in­tájából 73-at nem javasol­tak kivitelezésre. A bőripar készítményei közül csupán 5 — a küldemény fele —, jó mi­nőségű. A vegyigyárak külde­ményeinek nagy része megfelel a követelményeknek. A be­nyújtott 427 új cikk közül ösz­­szesen 126 forgalomba hozata­lát nem javasolták. „A MI GYÁRUNK, A MI GURUNK­ Ötven éves a KISTEXT Wekerle Sándor pénzügy­minisztersége idején, állami szubvenció segítségével: a la­­josmizsei vasút melletti üres telken megkezdték a Kispesti Textilgyár építését. A textil­­gyár jó üzletnek ígérkezett, a Popper testvérek részvénytár­saságot "gründolnak". És 1907 tavaszán felbőg a Kispesti Textilgyár kürtje: munkába áll a gyár 150 dolgozója. Régen és ma Félévszázad pergett le azóta az idő óráján. A gyár a város peremén ma már merőben másként fest. Autóbuszok és villamosok ontják munkakez­detkor a dolgozók ezreit- Olaj­foltos ruhában nem távozik többé senki, mint annak ide­jén: tiszta, átöltözött férfiak, csinos kabátos lányok, asszo­nyok hagyják el munka után az üzem bejáratát. Gőgös Ist­vánné több mint harminc esz­tendőt töltött itt. Van mire em­lékeznie: összehasonlítást tud tenni a régi idők és a mai élet folyása között. Bordás József főművezető még régebben jár­ja a macskaköves udvart: 1923-ban került az üzembe, tizennégy esztendős, vékony­­dongájú kisfiúként, így emlé­kezik a múltra: •­ Minden esztendőben ra­gasztgatták, foldozgatták a gyárat, mert jó üzletnek bizo­nyult! Gőzgépek dolgoztak, a villany csak 1927-től kezdett tért hódítani, ötvenhat órát dolgoztunk egy héten — ha volt rendelés, még többet. Fi­zetett szabadság, ingyenes vagy kedvezményes üdülés, tiszta ebédlő, öltözők, bölcsőde? Csak vágyálm­ainkban léteztek .. Mondom is mindig a fiatalok­nak, ha ezzel­ azzal elégedetle­nek, milyen életünk volt az­előtt ... Kotányi Ferenc főmérnök és Ungár Ferenc fődiszpécser mindkét keze tele munkával. Készülnek a márciusi műsza­ki-gazdasági konferenciára, amit a gyár termékeinek kiál­lításával kötnek össze, szak­emberek részvételével elemzik majd az üzem félévszázados fejlődését. Fejlődik, korszerűsödik az üzem Fonodától a készáruig min­den együtt van itt, ebben a vertikális üzemben. Flanel, pamutvászon, karton, flakon, és matlasszé lesz a bálákban érkező gyapotból, a finom mű­szálból. Fejlődik, korszerűsö­dik az üzem: a legutóbbi év­ben 24 német textilautomata szövőgéppel gyarapodott a géppark, automatikus adago­lót vezetnek be fokozatosan a szövődében, hogy ezzel is könnyítsék a szövőnők munká­ját. A vigognefonóda büszke­sége a két új lengyel kártoló­­gép, amelynek segítségével a napi termelést 600 kilóval si­került emelni. Több flanelt és barchetet tudnak majd gyár­tani a jövő télre... A finom­­fonóda 400 orsós gyűrűsfonó­­géppel gyarapodott, a tisztító­­műhely egyik apparátusán be­vezették a Horváth—Riegler­­féle automata tekercsváltó­szerkezetet. Egymás szavába vágva dicsekszik a főmérnök, a fődiszpécser, a művezető és a szövőnő az új gépekkel, fel­szerelésekkel. Minden szavu­kon érződik: a mi gyárunk, a mi gépünk, a miénk ... Khal Zoltáné, aki 32 éve dolgozik a terebélyesedő, növekvő üzemben, Tőzsér Ferencnéé, Kovács Miklósnéé, Földvári Ilonáé, Magyarosi Erikáé és a többieké, a sok fonónőé, fel­vetőnőé, a gyár minden dol­gozójáé. A fiatalok is éppúgy hozzánőttek gyárukhoz, mint az idősebbek. Bordás József mondja is: A fiatalok dicsérete . Jó a mi fiatal gárdánk, nincs rájuk panasz ... S las­san felnő az új műszaki értel­miség is... De jó munkát csak együtt adhat, a régivel összedolgozva, összefogva. Nem titok ma már a mi tudo­mányunk, szívesen megoszto­zunk rajta a fiatalokkal­­. Bezzeg az én időmben úgy kellett ellesni egyetmást! Lassan kialakul a törzsgár­da: megszűnt a munkaerőván­dorlás. Az átlagbér ma már 1200 körül van, egy jó szövőnő még ennél is többet visz haza. Nagy érdeklődéssel várják a nyereségrészesedés szétosztá­sát: április elején kiderül, hogy mennyi jut egy-egy dol­gozóra. Ebből fedezik majd, további takarékossággal, a tervezett nagyobb beruházáso­kat: konyhabútort, kelengye­vásznat , mert sok ám a férj­hez készülő fiatal is a gyár­ban! Sok izgalommal jár egy ilyen ünnepség előkészítése, de szívesen vállalnának újabb izgalmakat is, ahogy a főmér­nök elárulja. A félévszázados jubileumi ünnepség után örömmel ülnék meg az élő üzem ünnepséget is! A feltéte­leit már teljesítették... Reméljük, hogy sor kerül rá! (fehér) Minek köszönhetik a 60 forintos munkaegységet Dunakömlődön ? A „Szabadság” tagjai csak az állattenyésztésből közel egymillió forintot kaptak A dunakömlödi »Szabadság« termelőszövetkezetnek nincs oka szégyenkezni a tavalyi eredmények miatt s Uhrin Vendel elnökből mégis úgy kell kiásni minden egyes szót, amely a közös gazdaság fejlő­désére vonatkozik. Az újság­írónak nem kevés munkájába kerül, amíg a leglényegesebb tudnivalókat — úgy ahogy — be tudja jegyezni noteszébe s valamelyes kép kialakul előt­te. Már az első mondatok után kiderül, hogy ennek a termelő­­szövetkezetnek a jelentősége nem csupán taglétszámában és földterületében, hanem első­sorban fejlett és mindinkább fejlődő belterjes állattenyész­tésében van. Ennek jellemzé­sére Uhrin elöljár­óban is né­hány számadatot említ: Egy munkaegység : 60 forint •— Az elmúlt esztendőben a szövetkezet több mint 1 300 000 forint értékű bevételéből 825 000 forintot az állatte­nyésztés adott, s ezen belül is főként a sertés- és szarvas­marha-állomány. Ennek kö­szönhető, hogy a szövetkezet­ben 1957-ben egy munkaegy­ség értéke 60 forint volt! — Hogyan is áll tulajdon­képpen az állattenyésztés a kömlődi Szabadság­ban? — kérdezzük. Ismét csak számokkal kezdi: — Jelenleg 900 holdnyi terü­letünkön 300 sertést, 112 szarvasmarhát, 350 juhot tar­tunk. A legjelentősebb most még a sertésállomány s egyelő­re valószínű, hogy az is ma­rad. A sertésállomány java­része törzskönyvezett. Kizáró­lag tenyészállatneveléssel és hizlalással foglalkozunk. Ta­valy például a Vágóállatfor­galmi útján 185 hízott sertést értékesítettünk. Segít az állatorvos A tenyészállatok nevelésére csak most kezdenek áttérni. Az állomány minőségi feljaví­tása érdekében a napokban ti­zenöt — kitűnő elődöktől szár­mazó — anyakocát vásároltak, melyeknek szaporulatáért a Tenyészállatforgalmi jóval többet fizet. A tagság és a ve­zetőség azt a nézetet vallja, hogy munka mindegyikkel egyformán sok van, s ha már bajlódnak, akkor inkább ér­tékesebb állatok legyenek. A tenyészállatnevelés fejleszté­sében jelentős segítséget kap a termelőszövetkezet Bumm János paksi állatorvostól, aki gyakran ellátogat hozzájuk s ha vásárokra mennek, elkíséri őket és segít a kiválasztásnál. Bumm állatorvos tanácsolta azt is, hogy a továbbtenyész­­tésre kiszemelt fehér hússer­tésekkel — fehérjetartalma miatt — ajánlatos minél több lefölözött tejet etetni. Taná­csát megfogadták s nyomban vásároltak egy tejszeparátort. Azóta a sovány tejet a serté­seknek adják, a tejszínt pedig a tejipari vállalat útján érté­kesítik. Szarvasmarha-tenyésztésük is elég kielégítő — a fejési át­lag tehenenként napi 12 liter — de azért itt még akad bőven tennivaló. Az elmúlt eszten­dőkben ugyanis a begyűjtési rendszer következtében ab­raktakarmányuk alig maradt, tehénállományuk leromlott s bizony most nagy erőfeszíté­sükbe kerül, hogy valameny­­nyire is rendbehozzák. Ami már fél sikert jelent — Most a meglevőket sze­retnék feljavítani — jelenti ki az elnök —, mert régi tapasz­talatunk, hogy ezt vásárlás és csereberélés útján aligha le­het megoldani, jó tehenet ugyanis általában nem szokás eladni. A vezetőség tisztában van azzal is, hogy a jövedelmezőbb állattenyésztés nem kizárólag az állatok minőségétől függ, rossz, lelkiismeretlen gondo­zással a legkiválóbb állományt is el lehet rontani. Korszerű, egészséges férőhelyük már ele­gendő van: saját erőből épí­tettek egy száz férőhelyes te­hénistállót, ötven férőhelyes sertésfiaztatót s egy kétszázas téli és nyári sertésszállást. Nincs baj a takarmányellátás­sal sem, ablakuk, silójuk bő­ven van és szálastakarmány­ban sincs hiány, ezt nagy kiter­jedésű rétjeik és 90 holdas lu­cernájuk biztosítja. — Legtöbb nehézséget eddig általában a megfelelő állat­gondozók kiválasztása okozta — mondja Uhrin Vendel. — Komoly károk származtak ab­ból a körülményből, hogy ré­gebben gyakran változtattuk az állatgondozókat. Ma már sikerült elérnünk, hogy a te­henészek s a sertésgondozók állandóan ugyanazok s egytől egyig lelkiismeretes, komoly emberek, akik szívügyüknek tekintik a közös állatállomány ápolását, nevelését. Tapaszta­latból tudom — teszi hozzá —, hogy ez már önmagában is félsikert jelent! (a. k.) Összejövetel Moszkvában a szovjet mesterséges holdak politikai jelentőségéről Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Mezsdunarodnaja Zsizny cí­mű szovjet folyóirat február 24-én symposiont rendezett a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a szovjet mestersé­ges holdakra és azok nemzet­közi visszhangjára. A találko­zón neves szovjet tudósok, publicisták és politikusok vet­tek részt. Leonyid Iljicsov professzor kijelentette a symposionon, hogy a különböző politikai és társadalmi rendszerű­ államok békés egymás mellett élésének gondolata ma erősebb, mint valaha. Ez a szovjet mestersé­ges holdak felbocsátásának egyik legfontosabb eredménye. A másik fontos eredmény az erőpolitika kudarca. Az a tény — mutatott rá Iljicsov —, hogy a Szovjetunió egyedül birtokolja az interkontinentá­lis ballisztikus rakétát, a leg­csekélyebb mértékben sem változtatta meg a Szovjetunió külpolitikáját. Ez a politika a békés egymás mellett élés po­litikája volt és marad. A szov­jet kormány megnövekedett befolyását és nemzetközi te­kintélyét továbbra is a béke érdekében, a háborús konflik­tusok megakadályozására fog­ja felhasználni. Vitalij Korionov, az ismert publicista hangsúlyozta, hogy az erőegyensúly politikája, amelyet a szovjet mesterséges holdak felbocsátása óta hir­detnek egyes külföldi politiku­sok, lényegében egyáltalán nem különbözik a hitelét vesz­­tett erőpolitikától. Kor­onov véleménye szerint az egyedül helyes út az ilyes­féle doktrínák elvetésének út­ja és az az őszinte törekvés, hogy a fontos problémákat a kölcsönös megértés szellemé­ben rendezzék. A semlegesség ma sok állam szemében egyet jelent a béké­vel — jelentette ki Jevgenyij Korovin, a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia levelező tagja. — A semlegesség politikája egyáltalán, nincs ellentétben, mint ahogy azt egyes nyugati jogászok hirdetik, a kollektív biztonság politikájával, ame­lyet a szovjet kormány ajánl. Nincs ellentétben az Egyesült Nemzetek Szervezetének alap­okmányával sem. A nukleáris fegyverek beve­tésével megvívott helyi hábo­rúk lehetőségének hirdetése a népek félrevezetése — mon­dotta felszólalásában Nyikolaj Talenszkij, a katonai tudomá­nyok doktora. A helyi háború a jelenlegi viszonyok között csakis egy totális háború kez­deti szakasza lehet. Utóbbi el­kerülése igen nehéz volna. Csökken az üzemi balesetek száma Az elmúlt öt esztendőben az üzemi balesetek száma és a munkáslétszámhoz viszonyított aránya évről évre átlag 3,5 százalékkal csökkent és álta­lában alacsonyabb, mint 1938- ban volt. Ugyanekkor a dol­gozók száma állandóan növe­kedett. A csökkenést az ma­gyarázza, hogy az állam jelen­tős összegeket költ a munka­körülmények javítására, és a szakszervezetek munkavédelmi felügyelői rendszeresen ellen­őrzik a vállalatoknál az óvó­­rendszabályok megtartását. 5 A NAGYTÉTÉNYI GUMIGYÁR értesíti ügyfeleit, hogy a cég neve a következőre változott: juHGlRK­­ Mlimb­iG- fs GUMIM Cím változatlan

Next