Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-26 / 48. szám

Szerda, 1958. február 26. Aranykezű kisiparosok uinufuxiiiiiiiniiIiiimiiiiuiiiiiTiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiuiiiiiiiiiKUiiiiiiuiiiiiiiiiir. milliomos szövetkezete aumn)mniniiinimrminiiiiiiimiiMiiinmmimiiiiiuiiiimiiiuiiiiiiiiiuii[mi!ii Hét évvel ezelőtt különböző orvosi műszerek készítésére szövetkezetbe tömörült tizenegy kisiparos. S ha ma a járókelők Budán, a Karinthy Frigyes úti műhelyek előtt elhaladnak, talán nem is sejtik, hogy az azóta százötven főre felszaporodott FOK (Finommechanikai és Orvosi Készülékeket Gyártó KTSZ) nevét, gyártmányait Kínától Lengyelországig és Brazíliáig mindenütt ismerik. Igen, ez a kollektíva, az »aranykezű« kisiparosok szövetkezete, az elmúlt hét év alatt alaposan kitett magáért. A szövetkezetnek ma már külön üvegtechnikai, galvanizáló és bakelitműanyag részlege működik, könyvtára, saját tehergépkocsija és Balaton menti üdülője van, kétmillió forint oszthatatlan vagyonnal rendelkeznek, s a tagok rövidesen kézhez kapják elmúlt évi munkájuk eredményét, az osztalékot, egyhavi átlagfizetésüket. Gazdag közösség ez — nemcsak anyagiakban, de erkölcsiekben és tudásban is; a tagok közül számosan komoly anyagi áldozatot hoztak és hoznak nem egyszer. Munkapadjaikat olykor felcserélik a tervezőasztallal, hogy ötleteik megvalósítását kidolgozhassák. Leleményességükre jellemző, hogy egész sor — nemzetközi méretekben is komoly — újítást menetközben valósítottak meg gépeiknél, ámulatba ejtve ezzel a „hivatásos” tervezőket, műszaki vezetőket egyaránt. „Láthatatlan" munkadarab Különös szakma az övék. Leheletfinomságú, nagy precizitású és kényes műszerekkel terveznek, dolgoznak, töprengenek, kísérleteznek sokszor hosszú hónapokon át. Dolgoznak például olyan fémszállal, amely sokszorta vékonyabb akár egy hajszálnál, akár a legfinomabb pókhálónál. Szabad szemmel szinte nem is látni, csak mikroszkóppal; valóban csak az őaranykezük* képes foglalkozni vele. Maga a szövetkezet profilja olyan, hogy nem tud betanított munkást foglalkoztatni , egyedi gyártmányokat termelnek: mire valaki beletanulna egy folyamatba, addigra a bel- és külföldi piac már új műszert igényel. Mégsincs baj az utánpótlással. Tavaly három ipari tanuló szabadult fel a KTSZ- ben (a budapesti Ipari Tanuló Kiállításról el is hozták az első díjat a maguk készítette esztergapaddal) s idén is egy tucatnyi fiatal igyekszik elsajátítani a fantáziának és ügyességnek e szakmáját. A finommechanika mesterei munka közben keveset beszélnek, nem mindennapos gyártmányaik különleges figyelem összpontosítást igényelnek. De beszélnek helyettük termékeik, amelyek egyben a magyar szövetkezeti kisipar büszkeségei is. Ezekből adunk mutatóba egy "csokorral". Görcsszámláló és „sonkaszeletelő’" Tokograph, tokometer, tokergometer. Avatatlanok számára "kínaiul" hangzanak e kifejezések, pedig drága értékeink, a születendő gyermek, a leendő anya érdekében használja az orvostudomány. A tenyérnyi nagyságú, kicsiny súlyú finom műszerek lemérik és mindjárt fel is jegyzik a szülési görcsök számát, szaporaságát, erejét. Az adatokból következtetni lehet a szülés időpontjára, a beavatkozás mértékére és szükségességére. A Myometer az izommunka mérésére szolgál, elsősorban munkatudományi és sportszakorvosi kísérleteknél használják. A Kommeter a bányaegészségügy szolgálatában áll. Az ötletes szerkezet a bánya levegő- és portartalmát méri, s minden bizonnyal hatásos fegyverré válik rövidesen a szilikózis leküzdésére. Különleges pumparendszer beszivattyúz bizonyos mennyiséget a tárna levegőjéből, azt ráfújja egy mezőkre osztott, speciális ragasztószerrel bevont üveglemezre. A készülék mikroszkópjának segítségével szemmel láthatóvá válik a levegő szennyeződésének minősége és nagysága. Tréfásan »sonkavágónak« becéznek egy hihetetlenül éles késsel felszerelt berendezést, a szánkás mikrofont, amelyet szövettani vizsgálatokhoz használnak. A penge éle századmilliméternyi darabokat szeletel az emberi szövetből. Az orvosok örömére szolgál a törpe higanyos vérnyomásmérő, amely az eddig használatos "ódivatú", félméteres műszert rövidesen kiszorítja a forgalomból. Az ízléses bakelittokban elhelyezkedő, arasznyi nagyságú szerkezet kényelmesen hordható a kabátzsebben is. A lármadobbal a süketség fokát állapítják meg. Egészséges hallású ember aligha bírja ki a recsegő, csörgő zajt hallató műszert, ha füléhez dugják. Se szeri, se száma még a különböző gyártott, vagy éppen tervezés alatt álló, az orvostudományt előresegítő műszernek itt. Persze a szövetkezet szerteágazó profilja más meglepetéssel is szolgál. A Tryconoscope húsvizsgáló készülék, amely a sertések bélférgét teszi láthatóvá, már mindenütt használatos vágóhídjainkon. Csak egy szelet párizsit helyezünk a készülékbe, s az "véleményt mond" az állat fertőzöttségéről. Egy másik — nem éppen finommechanikai — cikk is innét kerül ki. Ha a vasúton utazók, vagy a pályaudvarok közelében lakók vonatsípolást hallanak, bizonyára nem tudják, hogy ezt a mozdonyalkatrészt is a F. O. K-ban gyártják. Az automatizált műszercsoda Persze a KTSZ főcikke, "sztárja" az Eötvös-féle torziós inga. A szövetkezetben a régen használatos, ódon szerkezetet a Geofizikai Intézet segítségével a fejlődő technika igényei szerint teljesen modernizálták. E műszermonstrumra két adat is jellemző: előállítási ára darabonként negyedmillió forint, s négyezer munkaórát, húsz dolgozó egyhavi munkáját veszi igénybe. A készülék, amely tudvalévően a föld felszíne alatt elfekvő ásványi kincsek, elsősorban az olaj felkutatására alkalmas, a föld tömegvonzásának elméletén alapul. Az ingának teljesen vasmentesnek kell lennie, nehogy a mágnesesség a legkisebb módon is érvényesülhessen működésekor. A három talppal felszerelt, embermagasságú műszer ezért teljesen sárgaréz ésalumínium alkatrészekkel van beépítve. A benne levő önműködő fotokészülék 12 felvételt csinál óránként, s a négy, egyenként kilencgrammos tiszta aranysúllyal felszerelt torziós inga kilengéseit szintén teljesen automatikusan regisztrálja. Jellemző a műszer finomságára és érzékenységére egyik üveglemez-alkatrésze: ezen a megjelölt századmilliméternyi beosztásokat csak erős nagyítóüveggel lehet kivenni. A magyar iparnak e remeke igen kelendő az egész világon, hozzá hasonlót csak a híres berlini Ascania cég gyárt, de minősége jóval alulmarad a mienkénél. íme, a miliomos KTSZ néhány gyártmánya. Tagjainak szorgalma, munkája, a szövetkezeti mozgalom erejét, életképességét is dicséri, bizonyítja. Fekete Gábor A F. O. K. világhírű terméke: a teljesen automatizált, modern Eötvös-féle torziós inga FINOMMECHANIKAI ÉS ORVOSI KÉSZÜLÉKEKET GYÁRTÓ KTSZ Töltse a tavaszi turistaházakban ’’****. Már most előjegyezhet ./ 1 a húsvéti ünnepekre ! r^THrtiparAo> dömörkapu, 0 .török mező, s.kfőkut, gjftír# BÜKKSZENTKERESZT és más fludsDEst VI. Lenin körút 55. TURISTAHÁZAKRA ° Telefon: 224-230, 229-912 " 11"*8 Magyar Nemzet 427 új cikk jelentkezett „vizsgára" , 126 megbukott Az elmúlt hetekben 427 cikk mintáit nyújtották be a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez. Az újdonságokat gondosan megvizsgálták, alkalmasak-e fogyasztásra, illetve használatra. Az élelmiszeripartól 36 előminta érkezett, ezek egy részét az intézet jó minőségűnek találta és gyártásukat javasolta. A textilipar készítményeinek mintegy 240 előmintájából 73-at nem javasoltak kivitelezésre. A bőripar készítményei közül csupán 5 — a küldemény fele —, jó minőségű. A vegyigyárak küldeményeinek nagy része megfelel a követelményeknek. A benyújtott 427 új cikk közül öszszesen 126 forgalomba hozatalát nem javasolták. „A MI GYÁRUNK, A MI GURUNK Ötven éves a KISTEXT Wekerle Sándor pénzügyminisztersége idején, állami szubvenció segítségével: a lajosmizsei vasút melletti üres telken megkezdték a Kispesti Textilgyár építését. A textilgyár jó üzletnek ígérkezett, a Popper testvérek részvénytársaságot "gründolnak". És 1907 tavaszán felbőg a Kispesti Textilgyár kürtje: munkába áll a gyár 150 dolgozója. Régen és ma Félévszázad pergett le azóta az idő óráján. A gyár a város peremén ma már merőben másként fest. Autóbuszok és villamosok ontják munkakezdetkor a dolgozók ezreit- Olajfoltos ruhában nem távozik többé senki, mint annak idején: tiszta, átöltözött férfiak, csinos kabátos lányok, asszonyok hagyják el munka után az üzem bejáratát. Gőgös Istvánné több mint harminc esztendőt töltött itt. Van mire emlékeznie: összehasonlítást tud tenni a régi idők és a mai élet folyása között. Bordás József főművezető még régebben járja a macskaköves udvart: 1923-ban került az üzembe, tizennégy esztendős, vékonydongájú kisfiúként, így emlékezik a múltra: • Minden esztendőben ragasztgatták, foldozgatták a gyárat, mert jó üzletnek bizonyult! Gőzgépek dolgoztak, a villany csak 1927-től kezdett tért hódítani, ötvenhat órát dolgoztunk egy héten — ha volt rendelés, még többet. Fizetett szabadság, ingyenes vagy kedvezményes üdülés, tiszta ebédlő, öltözők, bölcsőde? Csak vágyálmainkban léteztek .. Mondom is mindig a fiataloknak, ha ezzel azzal elégedetlenek, milyen életünk volt azelőtt ... Kotányi Ferenc főmérnök és Ungár Ferenc fődiszpécser mindkét keze tele munkával. Készülnek a márciusi műszaki-gazdasági konferenciára, amit a gyár termékeinek kiállításával kötnek össze, szakemberek részvételével elemzik majd az üzem félévszázados fejlődését. Fejlődik, korszerűsödik az üzem Fonodától a készáruig minden együtt van itt, ebben a vertikális üzemben. Flanel, pamutvászon, karton, flakon, és matlasszé lesz a bálákban érkező gyapotból, a finom műszálból. Fejlődik, korszerűsödik az üzem: a legutóbbi évben 24 német textilautomata szövőgéppel gyarapodott a géppark, automatikus adagolót vezetnek be fokozatosan a szövődében, hogy ezzel is könnyítsék a szövőnők munkáját. A vigognefonóda büszkesége a két új lengyel kártológép, amelynek segítségével a napi termelést 600 kilóval sikerült emelni. Több flanelt és barchetet tudnak majd gyártani a jövő télre... A finomfonóda 400 orsós gyűrűsfonógéppel gyarapodott, a tisztítóműhely egyik apparátusán bevezették a Horváth—Rieglerféle automata tekercsváltószerkezetet. Egymás szavába vágva dicsekszik a főmérnök, a fődiszpécser, a művezető és a szövőnő az új gépekkel, felszerelésekkel. Minden szavukon érződik: a mi gyárunk, a mi gépünk, a miénk ... Khal Zoltáné, aki 32 éve dolgozik a terebélyesedő, növekvő üzemben, Tőzsér Ferencnéé, Kovács Miklósnéé, Földvári Ilonáé, Magyarosi Erikáé és a többieké, a sok fonónőé, felvetőnőé, a gyár minden dolgozójáé. A fiatalok is éppúgy hozzánőttek gyárukhoz, mint az idősebbek. Bordás József mondja is: A fiatalok dicsérete . Jó a mi fiatal gárdánk, nincs rájuk panasz ... S lassan felnő az új műszaki értelmiség is... De jó munkát csak együtt adhat, a régivel összedolgozva, összefogva. Nem titok ma már a mi tudományunk, szívesen megosztozunk rajta a fiatalokkal. Bezzeg az én időmben úgy kellett ellesni egyetmást! Lassan kialakul a törzsgárda: megszűnt a munkaerővándorlás. Az átlagbér ma már 1200 körül van, egy jó szövőnő még ennél is többet visz haza. Nagy érdeklődéssel várják a nyereségrészesedés szétosztását: április elején kiderül, hogy mennyi jut egy-egy dolgozóra. Ebből fedezik majd, további takarékossággal, a tervezett nagyobb beruházásokat: konyhabútort, kelengyevásznat , mert sok ám a férjhez készülő fiatal is a gyárban! Sok izgalommal jár egy ilyen ünnepség előkészítése, de szívesen vállalnának újabb izgalmakat is, ahogy a főmérnök elárulja. A félévszázados jubileumi ünnepség után örömmel ülnék meg az élő üzem ünnepséget is! A feltételeit már teljesítették... Reméljük, hogy sor kerül rá! (fehér) Minek köszönhetik a 60 forintos munkaegységet Dunakömlődön ? A „Szabadság” tagjai csak az állattenyésztésből közel egymillió forintot kaptak A dunakömlödi »Szabadság« termelőszövetkezetnek nincs oka szégyenkezni a tavalyi eredmények miatt s Uhrin Vendel elnökből mégis úgy kell kiásni minden egyes szót, amely a közös gazdaság fejlődésére vonatkozik. Az újságírónak nem kevés munkájába kerül, amíg a leglényegesebb tudnivalókat — úgy ahogy — be tudja jegyezni noteszébe s valamelyes kép kialakul előtte. Már az első mondatok után kiderül, hogy ennek a termelőszövetkezetnek a jelentősége nem csupán taglétszámában és földterületében, hanem elsősorban fejlett és mindinkább fejlődő belterjes állattenyésztésében van. Ennek jellemzésére Uhrin elöljáróban is néhány számadatot említ: Egy munkaegység : 60 forint •— Az elmúlt esztendőben a szövetkezet több mint 1 300 000 forint értékű bevételéből 825 000 forintot az állattenyésztés adott, s ezen belül is főként a sertés- és szarvasmarha-állomány. Ennek köszönhető, hogy a szövetkezetben 1957-ben egy munkaegység értéke 60 forint volt! — Hogyan is áll tulajdonképpen az állattenyésztés a kömlődi Szabadságban? — kérdezzük. Ismét csak számokkal kezdi: — Jelenleg 900 holdnyi területünkön 300 sertést, 112 szarvasmarhát, 350 juhot tartunk. A legjelentősebb most még a sertésállomány s egyelőre valószínű, hogy az is marad. A sertésállomány javarésze törzskönyvezett. Kizárólag tenyészállatneveléssel és hizlalással foglalkozunk. Tavaly például a Vágóállatforgalmi útján 185 hízott sertést értékesítettünk. Segít az állatorvos A tenyészállatok nevelésére csak most kezdenek áttérni. Az állomány minőségi feljavítása érdekében a napokban tizenöt — kitűnő elődöktől származó — anyakocát vásároltak, melyeknek szaporulatáért a Tenyészállatforgalmi jóval többet fizet. A tagság és a vezetőség azt a nézetet vallja, hogy munka mindegyikkel egyformán sok van, s ha már bajlódnak, akkor inkább értékesebb állatok legyenek. A tenyészállatnevelés fejlesztésében jelentős segítséget kap a termelőszövetkezet Bumm János paksi állatorvostól, aki gyakran ellátogat hozzájuk s ha vásárokra mennek, elkíséri őket és segít a kiválasztásnál. Bumm állatorvos tanácsolta azt is, hogy a továbbtenyésztésre kiszemelt fehér hússertésekkel — fehérjetartalma miatt — ajánlatos minél több lefölözött tejet etetni. Tanácsát megfogadták s nyomban vásároltak egy tejszeparátort. Azóta a sovány tejet a sertéseknek adják, a tejszínt pedig a tejipari vállalat útján értékesítik. Szarvasmarha-tenyésztésük is elég kielégítő — a fejési átlag tehenenként napi 12 liter — de azért itt még akad bőven tennivaló. Az elmúlt esztendőkben ugyanis a begyűjtési rendszer következtében abraktakarmányuk alig maradt, tehénállományuk leromlott s bizony most nagy erőfeszítésükbe kerül, hogy valamenynyire is rendbehozzák. Ami már fél sikert jelent — Most a meglevőket szeretnék feljavítani — jelenti ki az elnök —, mert régi tapasztalatunk, hogy ezt vásárlás és csereberélés útján aligha lehet megoldani, jó tehenet ugyanis általában nem szokás eladni. A vezetőség tisztában van azzal is, hogy a jövedelmezőbb állattenyésztés nem kizárólag az állatok minőségétől függ, rossz, lelkiismeretlen gondozással a legkiválóbb állományt is el lehet rontani. Korszerű, egészséges férőhelyük már elegendő van: saját erőből építettek egy száz férőhelyes tehénistállót, ötven férőhelyes sertésfiaztatót s egy kétszázas téli és nyári sertésszállást. Nincs baj a takarmányellátással sem, ablakuk, silójuk bőven van és szálastakarmányban sincs hiány, ezt nagy kiterjedésű rétjeik és 90 holdas lucernájuk biztosítja. — Legtöbb nehézséget eddig általában a megfelelő állatgondozók kiválasztása okozta — mondja Uhrin Vendel. — Komoly károk származtak abból a körülményből, hogy régebben gyakran változtattuk az állatgondozókat. Ma már sikerült elérnünk, hogy a tehenészek s a sertésgondozók állandóan ugyanazok s egytől egyig lelkiismeretes, komoly emberek, akik szívügyüknek tekintik a közös állatállomány ápolását, nevelését. Tapasztalatból tudom — teszi hozzá —, hogy ez már önmagában is félsikert jelent! (a. k.) Összejövetel Moszkvában a szovjet mesterséges holdak politikai jelentőségéről Moszkvából jelenti a TASZSZ. A Mezsdunarodnaja Zsizny című szovjet folyóirat február 24-én symposiont rendezett a nemzetközi helyzetről, különös tekintettel a szovjet mesterséges holdakra és azok nemzetközi visszhangjára. A találkozón neves szovjet tudósok, publicisták és politikusok vettek részt. Leonyid Iljicsov professzor kijelentette a symposionon, hogy a különböző politikai és társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének gondolata ma erősebb, mint valaha. Ez a szovjet mesterséges holdak felbocsátásának egyik legfontosabb eredménye. A másik fontos eredmény az erőpolitika kudarca. Az a tény — mutatott rá Iljicsov —, hogy a Szovjetunió egyedül birtokolja az interkontinentális ballisztikus rakétát, a legcsekélyebb mértékben sem változtatta meg a Szovjetunió külpolitikáját. Ez a politika a békés egymás mellett élés politikája volt és marad. A szovjet kormány megnövekedett befolyását és nemzetközi tekintélyét továbbra is a béke érdekében, a háborús konfliktusok megakadályozására fogja felhasználni. Vitalij Korionov, az ismert publicista hangsúlyozta, hogy az erőegyensúly politikája, amelyet a szovjet mesterséges holdak felbocsátása óta hirdetnek egyes külföldi politikusok, lényegében egyáltalán nem különbözik a hitelét vesztett erőpolitikától. Koronov véleménye szerint az egyedül helyes út az ilyesféle doktrínák elvetésének útja és az az őszinte törekvés, hogy a fontos problémákat a kölcsönös megértés szellemében rendezzék. A semlegesség ma sok állam szemében egyet jelent a békével — jelentette ki Jevgenyij Korovin, a Szovjet Tudományos Akadémia levelező tagja. — A semlegesség politikája egyáltalán, nincs ellentétben, mint ahogy azt egyes nyugati jogászok hirdetik, a kollektív biztonság politikájával, amelyet a szovjet kormány ajánl. Nincs ellentétben az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányával sem. A nukleáris fegyverek bevetésével megvívott helyi háborúk lehetőségének hirdetése a népek félrevezetése — mondotta felszólalásában Nyikolaj Talenszkij, a katonai tudományok doktora. A helyi háború a jelenlegi viszonyok között csakis egy totális háború kezdeti szakasza lehet. Utóbbi elkerülése igen nehéz volna. Csökken az üzemi balesetek száma Az elmúlt öt esztendőben az üzemi balesetek száma és a munkáslétszámhoz viszonyított aránya évről évre átlag 3,5 százalékkal csökkent és általában alacsonyabb, mint 1938- ban volt. Ugyanekkor a dolgozók száma állandóan növekedett. A csökkenést az magyarázza, hogy az állam jelentős összegeket költ a munkakörülmények javítására, és a szakszervezetek munkavédelmi felügyelői rendszeresen ellenőrzik a vállalatoknál az óvórendszabályok megtartását. 5 A NAGYTÉTÉNYI GUMIGYÁR értesíti ügyfeleit, hogy a cég neve a következőre változott: juHGlRK MlimbiG- fs GUMIM Cím változatlan