Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-20 / 67. szám
Csütörtök, 1958. március 20. FILM KRÓNIKA ÉGI MADÁR Új magyar film Sok minden csábítja a nézőt a moziba az Égi madár megtekintéséhez. A közönség minden új magyar filmet nagy várakozással, szeretettel fogad. Ez a film a talán legolvasottabb, legmegbecsültebb magyar író, Móricz Zsigmond elbeszéléséből készült Új, fiatal színésznőt avat, a még főiskolás Szabó Ildikót. Férfi főszerepein olyan ifjú tehetség és olyan régi nagy színész osztozik, mint Szirtes Ádám és Kiss Ferenc. Az a Fehér Imre rendezte, akinek nevét egyszeriben ismertté tette első alkotása, az itthon és külföldön egyaránt nagy sikert aratott Bakaruhában. A film megtekintése után szép jelenetek egész sorának emlékével távozunk. Miként első filmjében, Fehér Imre az Égi madárban is a bensőséges érzéseket tárja fel a legsikerültebben, minden erőszakolt hatáskeresés nélkül, ízlésesen, kultúráltan ébreszt lírai hangulatokat. Panni (Szabó Ildikó) és Miska (Szirtes Ádám) egymásratalálása, együttes nekivágásuk az életnek, belopja magát a nézőkbe szűkszavú szépségével, melegségével. A hajnali táj úgy tárul ki előttük, mint ahogy a szívük egymásnak. Megható Panni és Édes (Somogyi Erzsi) kapcsolata, kétfajta vergődésük, a kétféle aszonyi sors más és más, de egyként testet senyvesztő, lelket tépő markolásában. Édes alázatba görnyedt tartása, remegése lányáért, vágya, hogy megkímélje attól a nyomorúságtól, amely őt magát ilyenné gyötörte a hitelesen martézi figura, s új vonásokban gazdag, a Somogyi Erzsi megformálta sok korábbi anyaszereppel összehasonlítva. Komáromi gazda (Kiss Ferenc) jellemének is azokat a vonásait árnyalta legfinomabban a rendezés, amelyek Panni iránti szerelmét mutatják. Kiss Ferenc nagy színjátszó tudása megérteti, miért vállalja ez a vérbő férfi, a falu első gazdája még a megaláztatást is, hogy megtartsa magának asszonyát. Megrendítő éjjeli hazatérése az iskolabálból hazamenekültkergetett Pantnijához. Szerenáddal békíti, csábítja az asszonyt, de összeroppan, meghátrál annak szenvedélye, önmagát is emésztő szerelme elől Odaveti Panninak: -Reggelig ne várj hazat. Láncra köti a házőrzőt, s viszamegy a bálba. A fogda kulcsát a csendőrőrmesternek adja: eressze szabadon Miskát. é ő maga visszaül kártyázni. A szerelmes, öregedő férfi tragédiája, érzelmi alárendeltsége fűzi át e jelenetsort, s a szép színészi játékot Forgács Ottó érzékeny operatőri munkája gazdagítva mutatja. Még az általában szépen fényképezett magyar filmek között is előkelő helyet foglal el az Égi madár. Premierplapjai kifejezőek, külső felvételei szépek. Külön operatőri bravúr s hozzá rendezői, színészi remeklés Miska kocsmai birkózása a csendőrrel. Ez a film legfeszültebb pillanata. Ezt a feszültséget azonban kívülről vitték a filmbe, nem a cselekményből következik, az elbeszélésben még csak utalás sincs rá. Még nagyobb baj, hogy ez a jelenet a film drámai csúcsa s olyan további feszültségeket ígér, amilyenekre hiába várunk. Baj ez már csak azért is, mert innen — köznapiasan szólva — esik a film s emiatt éppen azzal marad adós, ami lényege lenne. Az Égi madár: Panni kettős drámája. A fiatal asszonyé, aki kényszerből, unszolásból, gőgből öregedő férfit választott s a kapáslányé, aki az első gazdához ment, hogy a falu fölé kerekedjék. De a selyem- paplan alig takarja be éjszakáinak szégyenét, s a falu a selyemrokonvában is csak kapáslánynak látja. Az elbeszélés , drámaiságát éppen Panni aszsszonyi és társadalmi drámájáinak összefonódása adja meg. Csak így válik érthetővé vér- : csevijjogása, amellyel Miskára uszítja a férjét. "Vért adtam i vérért! Vért fizessen értelem- i bemért'« — követeli, rikácsol ;ja az egész falu előtt s ebben a maga széevenét szerencsétlenségét ordítja világgá. Ígyy áll bosszút saját magán, amiért Miska a szemébe vághatta: Eladtad magad! Ezel a nagy drámával, egész pontosan Panni drámájának teljességével marad adós a film. Ez az egyik, de talán a legfőbb oka annak, hogy sok jó részlete nem áll össze egészszó. Könnyű lenne Szabó Ildikót elmarasztalni ezért. -Fiatal színésznő, még tapasztalatlan, nem birkózott meg a sokszínű móriczi figurával." Annál könnyebb lenne azt mondani, mert van is benne valami. De mégsem ez az igazság. S fölöttébb veszélyes is lenne egy ilyen megállapítás, hiszen nem egy kritika igyekszik a rendezők kedvét elvenni attól, hogy fiatal vagy éppen kezdő színészeket léptessenek fel fontos szerepben. Márpedig sajnálatos lenne, ha a rendezők letennének arról, amit az utóbbi néhány évben oly dicséretesen gyakoroltak. A magyar filmgyártás nyert azzal, hogy a főszerepekben nem ugyanaz a néhány színész váltogatja egymást. A "felfedezések" sokban gazdagították a filmek művészi erejét, még akkor is, ha ez többeknek konzervativizmusból vagy elfogultságból nem is tetszik. Sok kultúrált, biztos ízlésű kritikus ennél az egy kérdésnél mindig elfelejti, hogy a film nem színház, a felvevőgén előtt a színészi játék formálása sokkal inkább a rendező kezében van, mint a színpadon s ez nagyobb lehetőséget ad fiatalok szerepeltetésére. Kár lenne Fehér Imre szemére vetni a bátorságot, legfeljebb abban lehet elmarasztalni, hogy ebben az esetben kevésbé sikeres játékmesternek bizonyult. Ez viszont — úgy vélem — nem rendezői tehetségével, hanem sokkal inkább azzal az elhibázott dramaturgiai koncepcióval függ össze, amely megnyirbálta Panni drámájának társadalmi vonatkozásait. Ezért torzult el Komáromi figurája is. Móricznál ravasz, sőt alattomos, feleségével úgy bánik, mint a tulajdonával, s nem hogy nem mer kiállni Miskával, hanem a bálba éppencsak betoppanó legényre ráuszítja hamis váddal a csendőröket. Még inkább érződik ez a dramaturgiai félresiklás a falu életének sekélyes, népszínműre emlékeztető ábrázolásában. Nehéz megtalálni a mértékét annak, hogy mennyi hárul ebből a forgatókönyvet készítő Cseres Tiborra és mennyi a rendezőre. Osztoznak benne. Cseres szerencsés kézzel, jó hangvétellel írta meg az Égi madár egyik lehetséges kezdetét, ámbátor már itt eltért a novellától. Móricz szerint Miska katonaéveit szolgálta, aközben ment feleségül szerelme Komáromihoz. A filmbeli kiindulás talán enyhíti Panni vétkét, de ennyiben már eleve félresiklat. A dráma társadalmi hátterét segít elkenni Miska bimbózó érdeklődése egy másik lány iránt, vagy például a sógorasszony figurájának megrajzolása. A nagyon tehetséges Kiss Manyi alig találja helyét ebben a szerepben. Remekül komédiázik, de nem falusi asszonyt visz a vászonra. Hamis légkört teremtett a rendező azáltal is, hogy egész sor színész nem a megfelelő típust adja, s a díszletek olgika is eléggé népszínműszerű. Valószínűleg téves rendezői felfogás hozta magával a film sokhelyütt lassú, elnyújtott tempóját is. Az első filmjében Fehér Imre nagyszerű ritmusérzékű rendezőként mutatkozott be. Annál meglepőbb ez a mostani vontatottsága. Persze, ezen lenne a legkönnyebb segíteni. Van néhány kép amely szinte kínálkozik a kivágásra. Ha a tempó meggyorsítása nem is küszöbölné ki a film hibáit, legalább kevesebb időt hagyna a nézőnek, hogy észre- vegye azokat, s még inkább a szép jelenetek emlékével távoznék a moziból a film megnézése után. Révész József sagát könnyebben értenénk, ha az illetékesek a »Zsiska"-val egyidőben újra műsorra tűznék a kiváló első részt és ha a már elkészült harmadik rész bemutatására nem kellene sokáig várnunk. ZSISKA A NÉP ELEN Színes csehszlovák történelmi film A csehszlovák nép történelmének kiemelkedő korszaka a huszita mozgalmak ideje. Husz János és követőinek vallási megmozdulása hamarosan széles népmozgalommá fejlődött a szociális igazság és a nemzeti függetlenség érdekében. Érthető tehát, hogy a csehszlovák állami filmgyártás nagy befektetéssel, nagy erők megmozgatásával lelkesen áldoz ennek a dicső és emlékezetes történelmi tettnek háromrészes, monumentális filmkompozíciójával. A trilógia első részét — a "Húsz János"-t évekkel ezelőtt láthattuk — sajnos csak rövid ideig. A második rész, »Zsiska a nép élén« címen most kerül vetítésre. Ez a film 1419—20-ban játszódik, négy évvel Husz János megöletése után. A hétköznapok hamva alatt izzik a parázs. Róma — a vallási mezbe rejtőzött világhatalom — és Zsigmond német-római császár fenyegetéseikkel szembefordítják a tétovázó IV. Vencel cseh királyt a néptömegekkel. A pohár kicsordul és a nép Zsiska hadvezér és Zselivszki prédikátor vezetésével felkel, hogy érvényt szerezzen igazságának. A király meghal és a trónküzdelem mögött tovább hullámzik a nép forrongó harca, míg végül a nemesség árulása miatt Zsiska hada Prágából Tábor várába vonul. A történelem ábrázolása széles áradású, de meglehetősen felszínes. A trilógiának első, bevezető része mélyen bevilágított az események, okaiba, a tiszta és fondorlatos szándékok mögé. Ez a második rész nem mélyül el enynyire. A rendező, Otakár Vávra tömegmozgatása kitűnő, csatajelenetei lenyűgözőek, ám a mű egésze hosszadalmas. Václav Hanus képei művésziek,, olykor azonban harsányak. A szereplők közül kiemelkedik Zdenek Stepánek, aki az előző részben Huszt alakította, s most a robusztus népvezér alakját állítja elénk. Frantisek Horák (Zselivszki) és Marie Tomasova (Johanka) szerepüket túlzott méltósággal formálják meg. Úgy véljük, a film erényeit jobban értékelhetnénk, tanul Zay László _ MadarNemzet _ Peterdi Andor költőt a Munka Érdemrenddel tüntették ki A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Peterdi Andor költőnek több évtizedes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend kitüntetést adományozta. NAPLÓI My*~ Nagyarányú bolgár képzőművészeti kiállítás nyílik a Műcsarnokban, március 22-én. Ez lesz a szocializmust építő Bulgária művészeinek első nagyobb budapesti bemutatkozása. A tárlatot, amelynek tematikája a mai bolgár élet, Mihályfi Ernő miniszterhelyettes nyitja meg. Vasárnap este mutatják be a Katona József Színházban John Osborne »A komédiás" című kétrészes komédiáját, melynek főszerepeit Somogyi Erzsi, Csernus Mariann, Major Tamás és Makláry Zoltán alakítják. A darabot Marton Endre rendezi, a kísérőzenét Fényes Szabolcs komponálta, díszlettervező: Bartiha László. V Orosházán március 29-től április 14-ig rendezik meg Justh Zsigmondról, az első magyar paraszt-színház alapítójáról elnevezett Békés megyei színjátszó seregszemlét. A Színháztörténeti Múzeum segítségével március 23-án színháztörténeti kiállítást nyitnak, amelyen bemutatják Justh Zsigmond múlt századbeli parasztszínházának emlékeit is. A MADOME országos művész-fényképkiállítását tekintettel a nagy érdeklődésre meghosszabbították. A kiállítás így március 30-án zárul. & Fenyő A. Endre gyűjteményes kiállítása a Csók-galériában pénteken fél hatkor nyílik. Március 21-én két érdekes magyar mű bemutatója lesz a Zeneakadémián. Kazacsay Tibor "Madách- szimfóniáját és Szőnyi Erzsébet "Concerto orgonára és zenekarra« című művét hallhatja a közönség a MÁV Szimfónikusok előadásában, Pécsi Sebestyén közreműködésével. Áprilisban Budapesten vendégszerepel a wroclavi Teatr Pantomima társulata. Ünnepélyesen megnyitották a Csajkovszkij zenei versenyt Kedd este a moszkvai konzervatórium nagytermében hatalmas érdeklődés közepette ünnepélyesen nyitották meg a Csajkovszkij zenei versenyt. Az esten jelen volt N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke, N. Sz. Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, A. I. Mikojan, a miniszterelnök első helyettese, A. I. Kiricsenko, az SZKP Központi Bizottságának titkára, a párt és a kormány több vezetője, valamint a szovjet és a külföldi zenei élet számos kiválósága. A megnyitón elnöklő Mihajlov, a kulturális ügyek minisztere beszédében szólt arról a hatalmas népszerűségről, és szeretetről, amely Csajkovszkij művészetét a Szovjetunióban és a külföldön egyaránt övezi. Dmitrij Sosztakovics zeneszerző, az előkészítő bizottság elnöke méltatta a részvevők magas színvonalú művészi felkészültségét. Az ünnepi megnyitót hangverseny követte. Szerda reggel a konzervatórium nagytermében kerül sor a hegedűművészek versenyének első fordulójára. Ritz Béla találkozott a Képzőművészeti Főiskola növendékeivel Uitz Béla, az évtizedek óta Moszkvában élő magyar festőművész kedden este a Képzőművészeti Főiskola dísztermében találkozott egykori barátaival — a főiskola oktatóival — és a főiskola növendékeivel. A zsúfolásig megtelt teremben Ék Sándor üdvözölte Uitz Bélát, aki művészi pályafutását 1908-ban a Budapesti Képzőművészeti Főiskola falai között kezdte el. Ezután Uitz Béla fiatalkori emlékeiről, pályafutásának kezdetiről, a szocialista-realista művészet és a tudomány elválaszthatatlan egvségéről és kapcsolatáról beszélt. A diákok nagy tapssal köszöntötték a mester felszólalását, utána a főiskola hallgatói kérdéseket tettek fel. A baráti hangulatú beszélgetésen részt vettek a főiskola tanárai, többi között Barcsay Jenő, Bernáth Aurél,omarovszky Endre, Ék Sándor, Hincz Gyula, Kisfaludy Stróbl Zsigmond, Mikus Sándor Kossuth-díjasok, Papp Gyula Munkácsy-díjas, valamint a marxista tanszék tagjai. Az Állami Déryné Faluszínházban megkezdődtek egy kétszemélyes és egy háromszemélyes színdarab próbái. Renato Relli »Az éjszaka útjain” című mai tárgyú drámájának főszerepére meghívták Petrik Józsefet, a budapesti Petőfi Színház tagját. Mellette Takács Anna és Kenderessy Zoltán lépnek fel, s az előadást — ugyancsak vendégként — Nagy György rendezi. Begovics Milán "Retten a viharban« című drámájának Kassay Ilona és Rajna Mihály a szereplői. Az előadást Árva János rendezi. Elkészült a magyar televízió második negyedévi műsorszerkezete és műsorterve. A tervek szerint április 26-tól, péntek helyett szombaton közvetítenek műsort. A televízió április 27-től kezdődően minden vasárnap ad műsort. MAGYARORSZÁGHOZ Henrik Ibsen Magyarország fáradt népe lerogyott a véres rögre! Harcmezőin tört siralmak dúltan szállnak és hörögve. És az éj borús neszéből fölrajong a hír az égre: láncon fetreng a magyar faju küzdelmének vége, vége. A szabadság hőseire rátört egy vadéta horda, kincseiket e bakóhad örjöngőn rommá tiporta. Most ujjongjatok, ti fényes császárok! Szivetek rángva verhet már, hisz újra alszik a szabadság drága lángja! Árva föld! Fiaid vére hasztalan bőséggel omlott, de ragyogva s glóriásan fénylik a sok mártír-homlok, íme, tegnap még Európa kardja volt minden intézed , s holnap tán a Sors reád is lengyel pusztulást idézett. De az éj nehéz ködében hajnali színek szövődnek, s föltámadnak hőseid is, hősei boldog jövődnek, s kezüket nyújtják azoknak, kiket a Visztula mellett és a néma német földön véres gödrökbe tepertek. Ó, ha jönnek nemzedékek, kiket a hit harcra késztet, s pozdorjává zúznak össze minden trónt és bagolyfészket, a szegény, halott magyar név új csatán újjászületve, harsonás jelszóként zendül a viharra nyílt fülekbe! Hajdú Henrik fordítása Ibsen 1849-ben, grimsadti patikussegéd korában, közvetlenül a világosi fegyverletétel után írta ezt a verset. Ma, a nagy költő 130. születésnapján közöljük a norvég kéziratból készített fordítást. TESTVÉRNÉPEINK MŰVÉSZETE TOSEF LADA KIÁLLÍTÁS Tavaly decemberben hunyt el, néhány nappal hetvenedik születésnapja előtt — amely-nek megünneplésére egész Csehszlovákia felkészült — Jo- Zsef Lada, a Svejk egyik "szülője". Ő teremtette meg a népi és kispolgári elemekből gyúrt együgyű Svejk remek képi figuráját. Ormótlan termetével, krumpli orrával, borostás állával úgy áll előttünk és immár úgy él képzeletünkben Svejk a derék katona, ahogy Hasek világraszóló regényfiguráját Lada örökérvényűen megjelenítette, megmintázta. Mert bár a figurát csupán néhány egyszerű és kifejező vonallal elevenítette meg, fogta össze képi formára — mégis Svejket Lada illusztrációin az élet különböző helyzeteiben olyan érzékletesen, mozgásában oly elevenen látjuk magunk előtt, mint egy minden nézetből megmintázott, körüljárható, tökéletes szobrocskát. A Kultúrkapcsolatok Intézetének kiállítása nemcsak szívderítő szórakozás a látogatónak, hanem felidézi a kitűnő grafikusművész emberi egyéniségét, munkásságának sokoldalúságát és rámutat szemléletének, vaskos humorának, tompított színvilágának sajátosan cseh nemzeti voltára. Bizonyos, hogy a csehek egyik legnagyobb fiukat tisztelhetik Ladában, aki a grafika széles regiszterén egyforma bravúrral mozgott. Sokat mesélt a gyermekeknek. Tisztán áttekinthető, meleg kedéllyel átitatott, a groteszk túlzásoktól tartózkodó meserajzaiban sohasem lépett túl a valóságon. Nem is volt szüksége rá, hiszen a valóságban is annyi egészséges, szép költői mozzanatot látott meg. Mégis az a mesevalóság, amit Lada megmutat, tele van pompás megfigyelésekkel, nagyszerű egyszerűséggel, józan derűvel, félszeg bájjal és elsősorban őszinte emberi közvetlenséggel Ezek a tulajdonságok azok, amelyek Lada munkásságának, stílusának egyéni jellegét hordozzák. Sokan látogatják a Dorottyás utcai Lada-kiállítást. Hosszasan időznek egy-egy mulatságos Svejk illusztráció, a sörissza, pókhasú nyárspolgári típusokat zamatos humorral kifigurázó gúnyrajzok, a halvány színekre hangolt, tisztalevegőjű meseképek előtt. A közönség élvezi ezeket a művész teremtette rajzokat, figurákat, jeleneteket, amelyekben annyira benne él az alkotóművész egész egyénisége. Két nép baráti kapcsolatának említésére az igaz művészet mindig megteremti a kedvező légkört. Úgy éreztük Lada emberséges művészete révén még közelebb kerültünk a baráti cseh néphez. Dutka Mária 7 A vakok Homeros-kórusának jubileumi hangversenye Ünnepi hangverseny zajlott le a Zeneakadémián: harminc éve működik a vakok szövetségének Homeros-kórusa. A sokrétű — madrigáloktól, romantikus műveken át. Bartók, Kodály és Bárdosig terjedő — műsor egyszerű megtanulása is komoly teljesítmény egy olyan kórus részéről, ahol a memorizálás hallás után történik. A vakok énekkara bebizonyította, hogy a lelkesedés minden nehézséget legyőz. Az énekkart 1928-ban alapította Schnitzel Gusztáv. 1954 óta Somorjai Ferenc vezeti őket, s gondos, lelkes munkájáért minden dicséretet megérdemel. A hangverseny magas színvonalát az ő alapos betanítói munkája eredményezte. A jubileumi hangversenyen a Zeneakadémia közönsége melegen ünnepelte a kórust, a vakok és csökkentlátók zenekarát Berindán László vezetésével és a kitűnő közreműködőket, Stomfai Károly orgonaművészt, a Beethoven op. 28. szonátát előadó Ungár Imrét, akinek művészetét szükségtelen itt külön méltatnunk. A vakok szövetsége arany-babérkoszorúval ajándékozta meg a jubiláló kórust. R. jf.