Magyar Nemzet, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-27 / 122. szám
• Magyar Nemzet és A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A nélkülözhetetlen könyv Amit az ünnepi könyvhét értelméről el szeretnék mondani, az egyáltalán nem a könyvhét alkalmából jutott eszembe. Ezidén jelent meg magyarul a kitűnő osztrák írónak és esztétának, Ernst Fischernek egy szép és okos könyve, melynek címét pontosan így keltett volna magyarra fordítani: "A művészet szükségességéről. * Ám a könyv lelkiismeretes magyarítója, Nyilas Vera, ezt a címet adta a magyar kiadásnak: *A nélkülözhetetlen művészete Ha csak a magyartalan szerkezetet akarta volna elkerülni, megtarthatta volna az eredeti címből a »szükségesség« fogalmát. De hogy a hiányt jelző, az óhajt kifejező szükséges szó helyett, az élesebb, követelőbb nélkülözhetetlen jelzőt kapcsolta a művészethez s ezzel egy árnyalattal agresszívabbá tette Ernst Fischer könyvének magyar címét, az talán nem te csak a fordítón magán múlt, hanemművelődési viszonyainkon. Ma már nem szenvedünk szükséget a művészetben, a művészet nem egyszerűen szükséglet, hanem nélkülözhetetlen része életünknek. Az árnyalati finomságokra is érzékeny fordító azért mert eltérni egy árnyalattal az eredeti szövegtől, mert így van ez jól ma már magyarul. Ma, vénülő kanyvbarátos, még jól emlékszünk a régi könyvnapokra. " Kiadtak" egy népszerűségre számottartó, jó könyvet nagy példányszámban, olcsó áron, hogy legalább ezen az egy napon az is vehessen könyvet, akinek nemigen futja erre egyébként a jövedelméből. De az igazi könyvvásár nem ez volt Kiadók, könyvkereskedők, antikváriusok kiteregették a könyvesboltjuk előtti asztalokra — leszállított áron — a nyakukon maradt, raktárban porosodó árut, és az a szűk értelmiségi réteg, amely akkor könyvet vett, ebből böngészgetett, egyik kezével zsebében számolgatva pénzét A könyvnap valamiféle kiárusítás, végeladás, ócskás piac jellegűvé vált, a művelődni vágyók Teleki-terévé. (Az ám! hol van már a Teleki-tér is!) Hol vagyunk már ettől! Elég ránézni az ünnepi könyvhéten forgalomba kerülő könyvek árára: tíz forinton aluli árú könyv talán ha kettő van köztük, a zömük úgy a tizenöt—harmincöt forintos árskálán lelhető, de nem egynek száz forint körül van az ára, s hogy ezek sem fognak a kiadók nyakán maradni, azt az bizonyítja, hogy az én könyvesboltomban arra panaszkodtak, hogy Dante öszszes Műveiből a legtöbben nem a selyemripsz-kötésű, hanem az egészbőr-kötésű kiadást akarják előjegyezni, pedig abból kevesebbet kaptak. Nem az olcsóság csábítja a vásárlót, hanem a mű maga s akkor is megveszi, ha drágállja.i . Ha meg azt is megnézzük, hogy a hajdani egy propaganda-kiadvány helyett milyen könyvek jelennek meg, a kép még megrendítőbb. Tizenkét versesikötet, harmincegy kötet széppróza, két színmű, hét ifjúsági kiadvány, egy irodalomtörténeti monográfia, hat politikai kiadvány, öt egyéb ismeretterjesztő munka. A több mint hatvan ünnepi kiadvány eszmei kerete: az emberi kultúrának teljessége. Mert ez a sokféle könyv nemcsak azt célozza, hogy minden könyvvásárló meglelje azt a könyvet, amire sajátos érdeklődési köre szerint szüksége van. Megnéztem néhány könyvheti előjegyzést. Nem így volt kötésük, melyen a megrendelő Pablo Neruda száz szerelmes szonettje, vagy Vas István műfordítás-kötete mellé két regényt, Ady novelláit, a Korunk technikája című kötetet jegyeztette elő. Megtágult a magyar olvasó horizontja és kikerekedett, nem az emberi műveltség egy-egy szektorára kíváncsi, hanem a valóság egészére, úgy ahogy azt költők fölérzik, prózaírók elmesélik, drámaírók ellentétekbe robbantják, tudósok megmagyarázzák, politikusok munkatérre s feladatkörre szabják. Mikor először vettem kezembe a könyvheti kiadványok jegyzékét, megütköztem azon, hogy elég sok második kiadás szerepel a kiadványok sorában. Nincs elég új mű? — kérdeztem hibakereső gonoszsággal. Aztán megint Ernst Fischer jutott eszembe és megszégyellettem magam. Hát elfeledted? Nélkülözhetetlen. Ha egy könyv megjelenik, elkapkodják, napokon belül eltűnik a kirakatokból. De a mai igényes olvasó-könyvgyűjtő ember nem nyugszik bele, ha lemaradt valamelyik kedvenc írójának könyvéről és nem hajlandó kivárni, amíg a keresett könyv elrongyolódva feltűnik az antikváriumban, néhány példányban, melyet megintcsak elkapkodnak. A második kiadások megjelenése azt jelenti, hogy könyvkiadásunk példányszámkerete szűknek bizonyult és az olvasó igény rákényszeríti a magyar könyvkiadást, hogy szaporázza a kiadásokat. S ahogy forgattam a kiadványjegyzéket, már nem a második kiadások szerepén bosszankodtam, hanem azon, hogy miért éppen ezt, vagy azt a könyvet adták ki másodszor, miért nem azt, amire nekem lenne szükségem! Bizony, számomra is ünnep lenne az, ha egy-egy hiába keresett művet lelnék az ünnepi kiadványok sorában, új kiadásban. De ha mindaz igaz, ami az ünnepi könyvhét elemzéséből kiviláglik, vajon szükség van-e még egyáltalán ünnepi könyvhétre? Hiszen ma már igazán nem az a célja a könyvhétnek, hogy néhány különleges kirakatba tett könyvre felhívja a figyelmet, nem az a célja a könyvhétnek, hogy olvasókat édesgessen a könyvhöz. Olvasó, könyvforgató nép lettünk és veszünk mi könyvet ünnepi könyvhéten kívül is.Egy fiatal asszony múltkor tréfás-bosszúsan bökött rá a könyvesboltra: »Ez rosszabb, mint a kocsma volt, amire szegény anyám szórta átkait. Mert az ivásnak vannak természetes korlátai, de Kálmus könyvéhségének nincs. És ez ellen még én sem szólhatok, mert... — elnevette magát —, ... mert, ha hazajön, azt lesem én is, hogy hozott-e új könyvet, lecsapok rá és míg azon veszekszünk, hogy ki olvassa először, az öcsém kajánul ellopja s alig tudjuk viszszaszerezni tőle...) Mi szükség hát az ünnepi könyvhétre? Nem tudok erre mást, magasztosabbat felelni, sem művelődéspolitikai okossággal szolgálni,mint hogy azt mondom: a könyvhétre azért van szükség, amiért a házassági évfordulóra, születésnapra. Mert a jó házasságban a hétköznapok sem mossák el az élet jó ízét, szeretteink léte valamiképp mindennap örömöt szerez. De a köznapok gondja azért sokszor mégis elszürkíti a mindennapos örömöt, elveszi a mindennapos találkozás szenzációját. De egy házassági évforduló, egy születésnap arra figyelmeztet, hogy amit megszoktunk, akinek léte hozzátartozik életünkhöz, az kivételes öröm oka. Nem hiábavaló időnként emlékeztetni rá, hogy nagy pillanat volt az, amikor valaki egy életre nyújtott kezet valakinek, nem szabad elfeledkezni arról a szülőszoba előtti első várakozásról, amikor először sivított fel egy kis hang, mely aztán életünkhöz tartozó gőgicséléssé, gügyögéssé, selypegéssé, értelmes emberi beszéddé, mindennapiélményünkké vált. A könyv a valóság és az emberi érzésvilág, képzelet, értelem nászából születik, minden új könyv kínban-vérben jön a világra. Bármennyire is életünk nélkülözhetetlen tartozéka az, amit szépírók, tudósok írnak, nem árt néha arra gondolni, ünnepi órák ünnepi hangulatában, hogy mikor egy író, egy tudós tollat fog, az olyan, éppen olyan kockázatos vállalkozás, mint mikor Columbus hajóra, Gagarin űrhajóra szállt. Nem árt arra gondolni egy ünnepi alkalom reflektorfényében, hogy a könyv, melyet a helyiérdekűn olvasok, mikor az üzembe-hivatalba sietek, az a könyv egy eleven szív dobogását, egy élet zamatét sűríti számomra időűző vagy tanulságos gyönyörűséggé. Nem árt arra sem gondolni, hogy elalvás előtti olvasmányomban papírgyári munkások, betűszedők, könyvkötők, könyvárusok munkája is benne van, hogy a könyvhöz nemcsak az alkotó író gondja, könnye, szíve vére tartozik hozzá, hanem munkások verítéke, a munkaüzem mindennapos versenye is. Az ünnepi könyvhét arra figyelmeztet, hogy ami nélkülözhetetlen tartozékává vált életünknek, az nem ingyen ajándék, hogy a könyv árába nemcsak a pénz tartozik, amit kifizetünk érte, hanem a szeretet és hála aranya is, amivel alkotóinak tartozunk. Bóka László Megint kormányválság fenyegeti Argentínát ! ■ — — -----1 ▲ külpolitikai helyzet VÁLTOZATLANUL, DÉLKELET-ÁZSIA áll a diplomáciai tevékenység középpontjában. Az európai problémák pillanatnyilag háttérbe szorultak, a nyugat-berlini kérdéssel kapcsolatos szovjet—amerikai párbeszéd szünetel, mert Washington egyelőre a bonni ellenjavaslatokon rágódik, az európai integráció és ezen belül a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémája viszont a francia elutasító magatartás folytán van változatlanul holtponton. Két távol-keleti terület azonban a hét végén is mozgásban tartotta a diplomáciai gépezetet. Indonézia külügyminisztere U Thanthoz intézett levelet, amelyben visszautasította azt a holland vádat, hogy Indonézia agressziót követett el Nyugati-Iriánban. A levélben a külügyminiszter kifejti, hogy mivel Nyugat-Irián indonéz terület, Hollandia az agresszor, mert gyarmati rabságban tartja ezt a szigetet. Az indonéz kormány elveti a Bunker amerikai nagykövet által kidolgozott "áthidaló tervet", de ismét kinyilvánítja tárgyalási készségét. A thaiföldi katonai akció egyre több kellemetlenséget okoz az Egyesült Államoknak. Eltekintve attól, hogy az ázsiai és a világközvélemény szigorúan elítéli az amerikaiak veszedelmekkel terhes lépését, amellyel beavatkoztak a laoszi helyzet alakulásába, Washington szövetségesei között is elelhangzanak szemrehányások. Négy angol munkáspárti képviselő, Hanold Davies, Hale, Mendelsem és Rankin pénteken Lord Hume külügyminiszternél járt és tiltakozott angol csapatok Thaiföldre küldése ellen, majd felkeresték a londoni amerikai nagykövetséget. Davies — mint utóbb a sajtó képviselői előtt kijelentette — nyomatékosan figyelmeztette a nagykövetet a délkelet-ázsiai beavatkozás veszedelmeire és kérte, hogy értesse meg kormányával a Kínai Népköztársaság helyzetét, majd arról faggatta őt, mi az igazság az amerikai kémszervezet "külön játszmájáról" elterjedt hírekkel kapcsolatban. A nagykövet válaszáról azonban Davies nem nyilatkozott. Az angol sajtó továbbra is eléggé borúlátó a laoszi fejleményeket illetően. A Daily Telegraph többrendbeli akadályokra hivatkozik, amelyek gátolják a semleges koalíciós kormány mielőbbi megalakítását. A lap vientiane-i tudósítója szerint Nosavan szántszándékkal dobott kesztyűt a Pater Lao arcába, hogy drámai beállítást adhasson a Washingtonhoz intézett segélykérelmének. Az ötlet pedig az amerikai kémszervezet ügynökeitől származott. A Liverpool Rost azt fejtegeti vezércikkében, hogy Kennedy a rendbontó hercegek megegyezésre kényszerítése végett küldte csapatait Laosz körzetébe, majd bírálja az angol kormányt, hogy segédkezet nyújtott ehhez az "oktalan, célszerűtlen és költséges" gesztushoz. "Kár, hogy kormányunknak nem volt annyi gerince, hogy bizalmas úton közölte volna Washingtonnal és Bangkokkal: Anglia igazi szükségállapotban segít, de nem kíván részt venni sakkfigurák tologatásának meddő, játékában.* Az Egyesült Államok űrbéli mutatványa sem úgy sikerült, mint ahogy azt Washington eltervezte. Carpenter űrutazása körül szaporodnak a rejtélyek, s ellentmondó jelentéseket közölnek nemcsak a pontatlan landolás okairól, hanem arról is, egészségileg hogyan bírta az űrhajós az utazás viszontagságait. Mindenesetre feltűnő, hogy minden csinnadrattát és ceremóniát letiltottak Carpenternek a fővárosban, való fogadtatásával kapcsolatban. Jelentős események érlelődnek a világnak azokon a pontjain, amelyek hosszabb idő óta az érdeklődés homlokterében állnak. Spanyolországban a sztrájk helyenként már eredményt hozott: a sztrájkolók béremelést kaptak, de a mozgalom vertikálisan és horizontálisan egyaránt fejlődik. A sztrájk kiterjedt Salamanca tartományra, s újabb politikai erő kapcsolódott be a Franco-ellenes harcba: a köztársasági-demokratikus cselekvés nevű szervezet. Argentínában újabb kormányválság van kibontakozóban, Algéria pedig az Országos Forradalmi Tanács holnap kezdődő ülésétől várhat nagyhorderejű döntéseket. Lemondott a belügyminiszter Újabb kormányválság Argentínában ? Buenos Airesből jelenti az AP. Pénteken este ismét a kormányválság fenyegető árnyéka jelent meg Argentína felett. Walter Perkins belügyminiszter, aki nem értett egyet a katonatisztek utasításait követő Cuido elnök politikai programjával, lemondott. Perkins tanácskozott Carris külügyminiszterrel és Cantilo hadügyminiszterrel is. Buenos Airesben úgy tudják, hogy mindkét miniszter támogatta Perkins álláspontját. Perkins, a lemondott belügyminiszter nem csupán Guido diktatórikus intézkedéseivel nem értett egyet, hanem azt is hangsúlyozta. hogy Alsogaray gazdasági mi-niszter pénzügyi tervei megvalósíthatatlanok. Alsogaray kormánykölcsön kibocsátásával akarja megtölteni az üresen tátongó államkincstárt. Zorin szovjet és Dean amerikai küldött — a genfi leszerelési értekezlet két társelnöke — szombaton délelőttcsaknem kétórás megbeszélést folytatott az ENSZ-közgyűlés leszerelési bizottsága elé terjesztendő jelentés szövegéről. A tizenhét hatalmi leszerelési értekezlet ugyanis július elsejéig tartozik jelentést tenni Párizsból jelenti az MTI. A francia üzemekben tovább tartanak a munkabeszüntetések, tüntető gyűlések, amelyeken a dolgozók tiltakoznak a Sátán-perben hozott ítélet ellen. A francia antifasiszták felháborodását fokozta az igazságügyminiszter legújabb ma bizottságnak eddigi munkájáról. Az AFP értesülései szerint a megbeszélésen megállapodás született a jelentéstervezet főbb pontjaiban. Mint az AP amerikai forrásokra hivatkozva közölte, a tervezetet valószínűleg a jövő hét elején a plenáris ülés elé bocsátják.tézkedése, amellyel elfogadta és a legfelsőbb semmítőszékhez utalta a halálra ítélt Jouhaud védőügyvédeinek perfelújítási kérelmét. Mindaddig, amíg a semmítőszék nem hoz döntést Jouhaud ügyében, nem kerülhet sor a katonai főtörvényszék halálos ítéletének végrehajtására. Zorin és Dean az ENSZ elé terjesztendő jelentésről tárgyalt Megegyezés a tervezet főbb pontjaiban Perfelújítást kér Jouhaud védője Holnap összeül az Algériai Forradalmi Tanács Napirenden : az FIA" átalakítása politikai párttá Párizsból jelenti az MTI. Tripoliban hétfőn összeül az Algériai Országos Forradalmi Tanács. Az FLN legfelső szervének ez lesz az első teljes ülése, amelyen a nemzeti felszabadító hadsereg algériai parancsnokai és a francia börtönökből kiszabadult FLN-vezetők is részt vesznek. A tanácskozás jelentőségét aláhúzza az egyre súlyosabb algériai helyzet és a küszöbön álló népszavazás. Július elsején létrejön az önálló algériai állam és ez merőben új feladatok elé állítja az algériai forradalmi mozgalmat. Az algériai ideiglenes kormány több ülésen foglalkozott a tripoli tanácskozás előkészítésével. Kidolgozta a kormány beszámolóját, amely az ideiglenes "parlament" vitájának alapját képezi. A központi kérdés az FLN átalakítása politikai párttá és a párt programjának meghatározása. Az erre vonatkozó javaslatokat különbizottság dolgozta ki Ben Bella vezetésével. Kéthetes tanácskozás Az FLN különböző politikai irányzatok egyesüléséből jött létre. A közös cél az önálló algériai állam és a több mint hétéves szabadságharc összeforrasztotta ezeket az erőket. Az algériai forradalom most új szakaszba lép. Július 2-án a hatalom az FLN kezébe megy át. Három héttel később sor kerül az alkotmányozó nemzetgyűlés megválasztására. Az állam megszervezése, politikai rendszerének, külpolitikai irányának meghatározása, forradalmi célkitűzése, a földreform, az iparosítás, a népművelés programjának kidolgozása új feladatok elé állítja az algériai felszabadító frontot. Ezek a kérdések állnak a legalább két hétre tervezett tripoli tanácskozás előterében. A közvetlen feladatok, a népszavazás előkészítése, az OAS elleni harc, a menekültek hazatelepítése nem kevésbé fontos napirendi pontjai a forradalmi nemzeti tanács ülésének. Párizsban feszült érdeklődéssel tekintenek a tripoli tanácskozás elé. Bár az eviani egyezmények bizonyos mértékben meghatározzák Algéria és Franciaország jövőbeni viszonyát, a két ország tényleges kapcsolatai nagy mértékben attól függnek, milyen programot tűz az algériai forradalmi mozgalom legfelsőbb szerve, az FLN elé. Gyilkol az OAS Hírügynökségi jelentések szerint az elmúlt huszonnégy órában az OAS terroristái 38 embert gyilkoltak meg — közöttük 37 mohamedánt —, a sebesültek száma pedig 16. A francia hatóságok 25 merénylőt letartóztattak a nap folyamán, kézifegyvereket és robbanóanyagot zsákmányoltak. Az algíri repülőteret európaiak ostromolják, sokan szeretnének minél előbb Franciaországba utazni. Eddig 1650-et hagyták el Algériát Az AP tájékoztatása szerint az afrikai és ázsiai országok ENSZ-képviselői hétfőn megbeszélésre ülnek össze, meg- vitatják Algéria várható ENSZ-tagságát.