Magyar Nemzet, 1966. június (22. évfolyam, 128-153. szám)
1966-06-18 / 143. szám
4 A Nemzeti Színház műsortervét ismertették az évadzáró társulati ülésen Sorulzáró társulati ülést tartottak pénteken a Nemzeti Színházban. Both Béla igazgató elmondta, hogy a vasárnap záruló szezonban tizenegy bemutatót tartottak, majd ismertette a színiház jövő évi műsortervét, s hozzátette, hogy a program az új évadban még változhat. Darabot ír a színház számára a többi között Boldizsár Iván, Cserhalmi Im re, Hubay Miklós, Galambos Lajos, Salamon Pál, Vészi Endre és Kolozsvári Grandpierre Emil. A Nemzeti Színház első premierje Vörösmarty Czillei és a Hunyadiak című drámája lesz. Az előadást Marton Endre rendezi. A Katona József Színház bemutatóinak sorozatát Németh László Szörnyeteg című műve nyitja meg, amelyet Major Tamás rendezésében visznek színpadra. Műsorra tűzik az évad során Arthur Miller Bűnbeesés című drámáját, valamint Perter Weiss nemrég könyvalakban is megjelent művét. A vizsgálatot Foglalkoznak Bertold Brecht A kommün napjai, Madách Imre Mózes, Katona József Bánk bán, Schiller Stuart Mária, vagy a Haramiák és Dosztojevszkij A félkegyelmű című darabjának színrevitelével. Terveznek Csehov és Goldoni bemutatót is. A társulat új tagokkal bővül a jövő évadban. Axint István a Madách Színházból, Szendrő József a Fővárosi Operettből, Sinkó László a debreceni Csokonai Színházból, Papp István pedig a pécsi Nemzeti Színháztól szerződött át a Nemzeti Színházhoz. A Nemzeti Színház tagja lett Konrád Antal, aki most végezte el a főiskolát, valamint Szigeti Károly koreográfus is. Drámacserében egyezett meg a Magyarországon járt görög íróküldöttség Egyheti itt-i tartózkodás után tegnap este elutazott hazánkból a görög írók háromtagú küldöttsége. Magyarországi útjuk során megismerkedtek a magyar irodalom képviselőivel, könyvkiadásunk munkái javai, és ellátogattak a Színháztudományi Intézetbe is. Az Európa Könyvkiadónál tett látogatásuk során megismerkedtek a görög irodalom alkotásainak hazai fordításaival, a kiadott könyvekkel, a többi között a Kövek című antológiával, amely a mai görög költők verseit mutatja be a magyar olvasóknak. A Színháztudományi Intézettel ismerkedve megegyeztek az intézet vezetőivel, hogy kölcsönösen törekedni fognak a két nép drámairodalmának megismerésére, kicserélik a legújabb színpadi alkotásokat és az elküldött darabok közül igyekeznek bemutatni néhányat . A kölcsönös megismerkedésnek ez a vágya jellemezte a küldöttség írószövetségbeli látogatását is, amelynek során Darvas Józseffel, az írószövetség elnökével, valamint Devecseri Gáborral, Garai Gáborral, Hubay Miklóssal, Szabó Magdával, Somlyó Györggyel és Barabás Tiborral találkozott a három görög író: León Kukulasz, Jorgosz Sztambolisz és Angelosz Terzakisz. A találkozón két problémáról, a fordítás és a modern dráma kérdéseiről esett a legtöbb szó. León Kukulasz a görög költészetről, Angelosz Terzakisz pedig a görög színházi életről és drámairodalomról számolt be magyar kollégáinak. Felvetődött a beszélgetés során a művészet más ágai megismerésének igénye is. León Kukulasz szavai szerint örömmel látnának vendégül Görögországban az athéni színházi fesztiválon magyar együtteseket és a görög közönség szívesen várna egy — a jelenlegi párizsi magyar kiállításhoz hasonló — tárlatot. A beszélgetés végén a görög írók javasolták, hogy a magyar és görög írószövetségek alakítsanak ki szorosabb kapcsolatot és kölcsönös jegyzékekben tájékoztassák egymást a jelentős alkotásokról és életművekről. h. gy. NAPLÓ I 18 A falusi műkedvelő színjátszás hagyományainak ápolására az idén másodszor rendezi meg a SZÖVOSZ június 25-én és 26-án Szarvason a Justh Zsigmond országos színjátszó földművesszövetkezeti napokat. A bemutatókat szakmai viták követik, amelyeken a csoportok tagjai és vezetői megvitatják a falusi műkedvelő színjátszás időszerű kérdéseit Bérletfelhívást adott ki a következő évadra az Építők Műszaki Klubja népszerű irodalmi presszója. Az új évadban kilenc bemutatót tartanak, a nyitó műsor Romain Gary "Lady L." című regényének pódiumváltozata lesz, Bara Margit címszereplésével. ★ Kilencmillió frankot fizettek ki a vásárlók Párizsban a Galliera Palotában tartott aukción az elárverezett műtárgyakért. Gauguin vázlatfüzete 130 ezer frankért kelt el, Toulouse Lautrec rajza 50 500 frankért, Utrillo két kis képe 100 000 frankért cserélt gazdát, Gustav Courbet Tenger című olajfestményét pedig 55 000 frankért vásárolták meg. Megjelent a miskolci Herman Ottó Múzeum ötödik évkönyve. A csaknem 500 oldalas kiadványban régészeti, néprajzi, építészeti és legújabbkori történeti kutatások eredményeit közlő cikkeket közölnek. John Osborne, az angol drámairodalom fenegyereke viharos háborúba keveredett az ország legtekintélyesebb kritikusaival. A lapok egyöntetűen levágták az írónak Lope de Vega egyik drámájából átírt színpadi alkotását. Osborne rendkívül sértő hangon utasította vissza a bírálatokat. »Az angol kritikusok vagy egyáltalán nem értenek a színházhoz, vagy utálják a színpadot* —- jelentette ki nyilatkozatában. Éjszakai stúdió színház alakult Szegeden, a szegedi Nemzeti Színház KISZ-szervezetének kezdeményezésére a helybeli fiatal művészek szombat éjszaka a kamaraszínházban érdekes műsorral mutatkoznak be. A műsor első részében klasszikus verseket tolmácsolnak, a második felében pedig Gluck A rászedett kádi című vígoperáját adják elő a stúdió operaénekesei. Égess nyáron táncolhat! BUDAGYÖNGYE étterem (11., VÖRÖS HADSEREG ÚTJA 36.) A BÁRBAN: SÓLYMOS—KOVÁCS DUÓ A KERTHELYISÉGBEN: PÉNTEK, SZOMBAT, VASÁRNAP LENGYEL ELEMÉR ÉS EGYÜTTESE KEDDEN SZÜNNAP — TELEFON: 364—503 ______*®ar!lnwt______ c4.fradridi induló szerzője Óbudapesten Egy Bartók-tanítvány: Paul Arma Magas, szikár barna férfi Paul Arma. Feltűnően halk hangja van. A felesége, Edmée Arma is magas, karcsú és sötét ezüst hajú. Arca az éles pesti napfényben magas homlokával, fitos orrával, picit előreálló felsőajkával olyan friss, tiszta és gyönyörű, amilyen a kivételesen jó embereké, akiknek a vonásait sohasem torzította el gyűlölet, irigység vagy acsarkodás. Pedig nem volt könnyű az életük. A kicsapatás — Bartók-tanítvány voltam — vallja büszkén Paul Arma, bevezetésként. — És az is maradtam. Azt hiszem, pályám elején, amikor zongoristaként jártam a világot, hozzá is járultam valamelyest Bartók kezdődő világhíréhez. De ez később volt Előbb még kicsaptak az Akadémiáról, valami gyermekded modortalanság miatt. A portásfülkében tartózkodtam egy barátommal, amikor egy hölgy bejött és azt kérdezte: »Nincs itt senki?" Mire én azt válaszoltam: -De igen. Mi itt vagyunk." A hölgy erre megjegyezte: -Micsoda ,kekk’ válasz!" Egy tanárom nővére volt. Azt is felhozták ellenem, hogy kommunista vagyok. Holott akkor még nem voltam az. Egy másik Bartók-tanítványtól, Székely Júliától megtudom, hogy Bartók így kommentálta az eseményt: -Nem exponálhatom magam érte. Ellenem irányult az egész akció." Ettől fogva magántanítványa lettem Bartóknak. Igen sokat kaptam tőle. Kincseket, nemcsak zeneileg, emberileg is. A távozás t 1930-ban mentem el végleg itthonról... 1936-ban Komját Aladár párizsi lakásán arról beszéltünk, hogyan lehetne segíteni a spanyol köztársaságiak oldalán küzdő magyar brigádokat. Eszembe jutott a napóleoni idézet. Vannak pillanatok, amikor egy jóval többet ér száz ágyúnál! Komját Aladár aznap éjszaka megírta a verset (ez volt a Madridi induló), másnapra én megzenésítettem és elénekeltem, lezongoráztam neki. Sajnos, kórussal ő már nem hallotta. Másnap meghalt. Nagyon jó barátom volt. Pedig én mindig ellentmondtam neki. Ez a lényemhez tartozik: soha, semmiféle fegyelembe, közösségbe nem tudtam száz százalékig beleilleszkedni. — A spanyol háborúban sem harcoltam, mint katona. Vállaltam inkább ezerféle feladatot, életveszélyeset is, de mindig egyedül. Franciaország német megszállása idején már óriási gyakorlatom volt az ellenállásban. Egyszer mégis le buktam. Yonneban jártam küldetésben, hamis francia pa pírokkal, amikor egy csendőrőrs elfogott. Át akart adni a németeknek. Bevallottam nekik: magyar vagyok és zeneszerző, hamis néven élek. Ha elfognak a németek, azonnal kivégeznek. Ekkor a francia csendőr fölemelte a lábát és szabályszerűen kirúgott az ajtón, ki az utcára, mint egy futball-labdát, vissza a pályára, az életbe! A házasság — Akkor már házas voltam. Edmée veszi át a szót. — Én olyan régifajta francia családból származom, ahol már az is lázadás volt, amikor bekapcsolódtam diáklánytársaimmal együtt a németországi emigránsokat segítő akcióba. Itt ismertem meg Pault. — Nekem ugyanis Berlinben volt bejelentett lakásom. Onnan menekültem el egy szál öltönyben — szól közbe Arina. — 1939-ben házasodtunk öszsze — folytatja Edmée. — Azt hiszem, a Bartók-rajongás is közelebb hozott egymáshoz. És míg Paul ma már egész új utakon jár, én ma is népdőlés táncgyűjtő maradtam. Könyveket mutatnak: szerzőjük Edmée.A világ bölcsős dalai" az egyik munka. A bölcsőket írja le, indián háncs hintát. hindu kendő-hinta ágyat, amit fára kötnek, román kosárfont-bölcsőt, melyet a mennyezetre akasztanak, ukrán festett fabölcsőt, és magyar faragottat. Egy magyar bölcsődal refrénjére hirtelen rá sem ismerek nyomtatásban. Pedig fonetikusan is meghatóan pontos. És szép, olyan, mint valami madárhang: aloudialoudia... Aludj, aludjál. A bölcsődalok — Minden érdekel, ami közös, ami a népeket összeköti — magyarázza Edmée. Döbbenetes hasonlatosságok vannak a bölcsődalok közt. Valamenynyi élénkebben kezdődik és felhalkul, hiszen ringatni, elaltatni akar... Minden népnél egyformán. Paul Arma közbeszól: — Ez a munka többek közt küzdelem a háború ellen. A megértésért. Ezért is vagyok itt: a francia rádió magyar népi zenedarabokat kér és engem bízott meg azzal, hogy válogassam ezeket. Boldogan vállalkoztam erre, holott — mondanom sem kell — más, jövedelmezőbb dolgom is akad. Ezután Paul Arma megmutatta »A csend dalai" című gyűjteményét, melyben Vercors, Eluard, Romain Rolland, Jean Cassou háború idején, illegalitásban írt verseit zenésítette meg. Olyan művészek illusztrálták még a háború alatt, mint Picasso, Léger, Braque és Chagall. A tanya — Az eredeti rajzokat a tanyánkon őrizzük. Van egy kis tanyánk, ősi francia parasztház. Mi építettük át, sajátkezűleg. Kell az embernek a pihenés, ellenméregként az autó, az állandó lárma és minden ellen, amit a mai élet tempóban jelent. Egyébként Paul Arma szobrász is, nonfiguratív művei melódiákat ábrázolnak. Tulajdonképpen a férjem munkáin át értem meg, hogy keletkezhet a nonfiguratív plasztika. Tanyájukat egyébként rendkívül modern villává alakították át. Fényképeket mutatnak. A fehérre meszelt falak közt régi, sötét tónusú francia bútorok állnak. A magyar szőttesek, faragások sajátos módon teljes stílusegységet alkotnak velük. — Most elektromagnetikus zenét is írok — folytatja Paul Arma. — Mi ez? — kérdezem. — Nehéz elmagyarázni. Megpróbálom. A technika valamennyiünket megajándékozott egy új, csodálatos kifejezési eszközzel, a magnetofonnal. Az fölvesz minden zörejt és zenei hangot. Én nem dolgozom technikai zörejekkel. Csak zenei hangokkal. Óriási nyersanyagraktáram van, minden hangszerből, énekhangból, minden hangszínből. Ezekből mozaikszerűen rakom össze új szerzeményeimet. Fölvehetem ezeket magnetofonra és javíthatok rajtuk, anélkül, hogy egy zenekart kellene mozgósítanom. — Olyasmi ez, mint a fotómontázs? — Igen. De nevezzük talán újfajta zenei alapanyagnak. S kis hallgatás után még megjegyzi: — Végül is, mint zeneszerzőt, csak az érdekel, ami az embereket összeköti. Az általános emberi érzések kifejezését, megszólaltatását keresem. Ezért is szeretem a bölcsődalokat, a siratóénekeket. Fedor Ágnes Az NDK Robert Schumann zenei díját átadták Zwickauban Dieter Zechlin német zongoraművésznek és Dániel Zsitomirszkij szovjet zenetudósnak. SZÍNHÁZAK MAI MŰSORA Állami Operaház: Trisztán és Izolda (II. béri. 10.) (6) — Erkel Színház: A nyugat lánya (5. béri. 10.) (7) — Nemzeti Színház: Marat halála (7) — Katona József Színház: A szerelem ára (7) — Ódry Színház: Az idő vasfoga (fél 8) — József Attila Színház: A kaktusz virága (T. béri, 6.) (7) — Fővárosi Operettszínház: Hotel Amerika (7) — Vidám Színpad: Made in Hungary (fél 8) — Kis Színpad: Szegény kis betörő (7) — Fővárosi Nagycirkusz: Halló, itt cirkusz (du. fél 4 és 7) — Kulich Gyula Szabadtéri Színpad: Gül Baba (8) — Kisstadion: Gitárpárbaj (8). IMS. flmsttsu. Eltemették Gergely Sándort A Farkasréti temetőben pénteken kísérték utolsó útjára Gergely Sándor Kossuthdíjas írót. Több száz ember gyűlt össze a ravatalnál, ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Művelődésügyi Minisztérium, a Magyar Írók Szövetsége képviselői, részt vett a temetésen a Szovjetunió budapesti nagykövetségének képviselője is. Dr. Perényi Imre építésügyi miniszterhelyettes, a Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti bizottsága, a főváros kommunistái nevében mondott búcsúszavakat. — Egész életedre elkötelezted magad a magyar nép forradalmi harcához — mondotta. — Műveidben megmutattad, hogy azok az igazi hősök, akik bátran vállalták minden elnyomott nép sorsának megváltoztatását. Emigrációd idején a Szovjetunióban alkottad meg a »Vitézek és hősök" című nagyszerű drámádat. Ott írtad, s a felszabadult hazában fejezted be Dózsa György harcba induló parasztjairól szóló hatalmas trilógiádat. Örökké emlékezetébe fogadott téged a magyar nép. A Magyar Írók Szövetsége nevében Garai Gábor vett búcsút az elhunyttól. — Mi, fiatalabbak, megfogadjuk itt a ravatalnál, hogy tovább visszük az irodalomban is a kommunista forradalom fáklyáját, amit te és legjobb társaid vittek előttünk. A koporsót az Internacionálé hangjai mellett helyezték végső nyughelyére. „Pro Natura" Dr. Tildy Zoltán fotókiállítása a Nemzeti Galériában A cím arra utal hogy mindazoknak szól ez a kiállítás, akik szeretik a természetet. A természet az emberek többsége számára azonban tele van titokkal. Nagynéha egy-egy villanásnyira megragadni véljük, de valójában el van zárva tőlünk. Itt él mellettünk, fölöttünk, lényegében mégsem látunk belőle semmit. Ilyen a madarak világa is. Dr. Tildy Zoltán képzeletének gazdagságával, finoman rezdülő lírájával tárja fel előttünk a természetnek ezt a részét. Nem az ornitológus szemével mutatja meg, s nem a madárvilág élettani funkcióit hangsúlyozza, hanem a madarak formáinak tökélyét, mozgásuk kifejező kecsességét, a természet líráját. Amit virágban, növényben, fában már egy előző kiállításon megcsodáltunk a Galériában, az most a madarak formagazdagságának a bemutatásával folytatódik. Mert a változatok gazdagságát, a formák kaleidoszkópszerű sokaságát nézzük ugyan a természetben, csak értő és érző alkat kell a látásukhoz. És itt bontakozik ki Tildy Zoltán művészete, amely a fénykép útján, annak művészi lehetőségével kifejezi, képpé formálja. A madarak csodálatos szépségű mozgására hívja fel a figyelmünket, tollazatuk pedig szinte álomszerűvé varázsolja őket, mint például a Leszálló kócsag és a Balerina című művén. Az égen elhúzó madarak különböző változatokban jelentkeznek képein. A Tavaszi érkezés repülő kanalasgémek ritmikus csoportját ábrázolja, az Eleven hópelyhek madarak sokaságát villantja fel, a Lendület című képen a dankasirály hosszan elnyúló ívelt szárnya, mint átló húzódik végig a képfelületen. Más jellegű a fekete madarak erős kontrasztja a világos, szürke ég előtt: a Kárókatonák például különböző kompozíciók gazdag változatai. A Fekete íbisz mozdulatlan, riadt figurája hosszú lábával olybá tűnik, mintha össze lenne nőve a növényzettel. Megfigyelhetjük egy kócsag képén is, hogyan fonódik össze természet, növény és madár. Nagyon mértéktartó a környezet szerepe dr Tildy Zoltán képein, de amit a szerző mutat belőle: egy-egy elmosódott nádszál, egy-egy elmosódott faág, a víz egy-két foltja, elegendően érzékelteti és az álló, lépegető vagy repülő madárral tökéletes egységbe olvasztja a képpé formálás. Ezek a madarak jellegzetes testtartással élnek a környezetükben, mint a Szélben című képen a riadtan gubbasztó szürkegém vagy a lépegető vörösgém a Vízparton című munkán. A Táncoló csőrek, amint szenvedélyes mozdulattal, égnek emelt csőrrel tátognak, a Gulipánok násztánca kitárt szárnnyal, finoman árnyalt tollazatukkal, légies megjelenésükkel érzékeltetik a mozgást. A mozgás illúzióját nem elmosódott vonalakkal, foltokkal éri el, ilyen elég kevés akad a képek között Az Irigység című képen, amely kettős portrénak is beillik, a hosszú, lapos csőrű pelikánok tollazatának finom árnyaltsága megkapó, noha a jelenet éppen a lét harcát ábrázolja. Az Éhes torkok című képen füsti fecskefiókákat látunk, négy tátott szájat, előttük csodálatos mozdulattal fordul meg az anyafecske, hogy megetesse őket A kiállítást kiegészítik egyéb témájú képek is: igen kitűnő táj, növény, állat és állatkerti felvételek. A természeti képek ugyanolyan szívhez szólók, mint a madárképek. A Tavasz címűn egy erőteljes, égbe nyúló fehér nyírfatörzs, körülötte finom, fátyolszerű felhők. A Párbaj című képen két egymást ellenségesen méregető szarvasbogarat látunk, ugyanazzal az életszerű ábrázolással, mint a madárképek. És végül gólyákat látunk tájban, repülés közben, jellemzően és ismerősen. Dr. Tildy Zoltán képei valóban magas szintű művészi alkotások. A természet végtelen harmóniáját és szépségét sugallják. Képei a valót érzékeltetik jellemzően és hűen. Éppen ezért jobb lett volna a képek alatt ott találni, hogy milyen madarat ábrázol, legalább zárójelben a képeim mellett, még akkor is, ha ezzel a madárral előző képeken már találkoztunk. A kiállítás — a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezése — egyszerű és áttekinthető. Kálmán Kata