Magyar Nemzet, 1969. augusztus (25. évfolyam, 177-202. szám)

1969-08-01 / 177. szám

Péntek, 1969. augusztus 1. Magyar Nemzet A magyar—szovjet gazdasági eműrítés és a szocialista gazdasági integráció h­­atairól tanácskozott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. M­­eghallgatta Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Magyar—Szov­jet Gazdasági és Műszaki Tu­dományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Vil­. üléséről. A bizottság megállapította, hogy lényegében mindkét fél teljesítette a legutóbbi,a múlt év októberében tartott ülésén hozott határozatokat Növelték a­ műszaki-tudományos együtt­működés hatékonyságát és in­tézkedéseket tettek új együtt­működési formák kifejleszté­sére. Jelentős munkát végez­tek mindkét fél illetékes szer­vei az 1971—75. évi népgaz­dasági tervek összehangolásá­ban. A bizottság elismerően ér­tékelte a vegyipari műszaki­­tudományos közvetlen együtt­működésének eddigi eredmé­nyeit, amelynek során Magyar­­ország az utóbbi 10 .évben a vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar és az alumíniumipar ré­szére 20 komplett üzemet vá­sárolt teljes dokumentációval a Szovjetuniótól, ugyanakkor 15 komplett műanyag- és lakk­festékgyártó berendezést szál­lított. A bizottság azt javasol­ta, hogy szélesebb körben al­kalmazzák az együttműködés új formáit. Szakosított gyártás és kölcsönös szállítás A hosszú lejáratú egyez­ményben előirányzott kölcsö­nös szállítások keretében az áruforgalom az idén a tavalyi­hoz képest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mezőgépgyár­­tási munkacsoport 14 géptípus gyártásszakosítását, a szer­számgépipari munkacsoport pedig — az 1971—75. évi fej­lesztési tervek koordinálása során — 70 szerszámgép köl­csönös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munkacso­port 79 féle gyógyszerkészít­mény és 38 féle orvostechni­kai cikk szakosított gyártásá­ban és kölcsönös szállításában állapodott meg. A bizottság újabb négy — elektronikai, építő- és útépítő gépipari, belkereskedelmi és építőanyagipari — állandó ágazati munkacsoport szerve­zését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság különbö­ző ágazataiban 19 ilyen mun­kacsoport működik. A Minisztertanács a tájékoz­tatót jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta az érdekelt minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy a Kormányközi Bizottság VIII. ülésén elfogadott határozatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket, formáit, egyes iparágak és ter­mékfajták együttes tervezését, a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa országok közös va­lutájával kapcsolatos kérdése­ket, a hitelezési rendszer fej­lesztését, a Nemzetközi Beru­házási Bank feladatait, a kül­kereskedelmi szerződéses rend­szer, valamint az árrendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a kö­vetkező időszakban a legfon­tosabb teendő a javaslatok ki­dolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyel­mét, hogy különös gondot for­dítsanak a javaslatok elkészí­tésére és összpontosítsanak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. Nemzetközi vegyipari szervezet A Minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette továb­bá,­ hogy július 17-én Moszk­vában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország, NDK, Szovjetunió — aláírták az Interchim nevű nemzetközi vegyipari együtt­működési szervezet megala­kításáról szóló egyezményt. A Minisztertanács ezt kö­vetően megtárgyalta a mun­kaügyi miniszter és a Szak­­szervezetek Országos Tanácsa Elnökségének előterjesztését az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatai­ról. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban állnak és előse­gítik érvényesülését. Ugyan­akkor a helyes célkitűzéseket még nem minden­ütt érvénye­sítik, a vállalatok nem hasz­nálják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetősé­geket. A Minisztertanács a be­számolót elfogadta és felhívta a munkaügyi minisztert, hogy továbbra is ellenőrizze a kol­lektív szerződések betartását és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intézkedése­ket. A kormány felkérte a Szak- Az integráció komplex programjának munkaterve Apró Antal ezután a Kölcsö­nös Gazdasági Segítség Taná­csa Végrehajtó Bizottságának — Moszkvában július 16—17-én között tartott — 42. üléséről számolt be. A Végrehajtó Bizottság jóvá­hagyta a szocialista, gazdasági integráció komplex program­jának kidolgozására létrehoz­zon munk­acsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. ülésszakán a tagálla­mok elhatározták, hogy együtt­működésük további elmélyí­tése, tökéletesítése és a szocia­lista gazdasági integráció ki­­fejlesztése céljából komplex programot dolgoznak ki azok­ról a szükséges gazdasági és szervezési intézkedésekről, amelyeket valamennyi tagál­lam érdekeinek figyelembevé­telével szakaszosan fognak megvalósítani. A létrehozott hét munkacso­port tervei a szocialista gaz­dasági integráció legfontosabb kérdéseinek tanulmányozását, többek között az alapvető gaz­daságpolitikai kérdésekről szó­ló konzultációk tartalmát és i szervezetek Országos Taná­csát, hogy kísérje figyelem­mel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan vég­rehajtását. A munkaügyi mi­niszter más minisztériumok­kal, valamint a szakszerveze­tekkel, társadalmi szervekkel együttműködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések széles körű ismerte­téséről. Nagyszabású mezőgazdasági kiállításunk Moszkvában A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20 és szeptember 2-a között rende­zendő első magyar mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítás előkészületeiről. A ki­állítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergazda­sága közötti műszaki-tudomá­nyos és gazdasági együttmű­ködés újabb­­ eredményeit, a továbbfejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mező­­gazdaság és élelmiszeripar nö­vekvő exportképességét. A Mi­nisztertanács a jelentést tudo­másul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter beszámolóját a nyári betakarítási munkála­tokról. A beszámoló megálla­pította, hogy a termés beta­karítása jó ütemben folyik, a felvásárlás zavartalan. A Mi­nisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Tovább javítják a közellátást Nyers Rezső az ország gazdasági helyzetéről Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön meglátogatta a Pamutfonóipari Vállalatot. Délután munkásgyűlésein tá­jékoztatta a vállalat dolgozóit az időszerű kül- és belpoliti­kai kérdésekről. Mindenek­előtt személyes benyomásai alapján gratulált a vállalat dolgozóinak fegyelmezett, eredményes munkájához. Az ország gazdasági helyze­téről szólva elmondotta, hogy a termelés növekedésének üteme a gazdasági élet külön­böző szektoraiban nem egy­forma. A mezőgazdaságban az új mechanizmus bevezetése óta valamelyest nőtt, az ipar­ban pedig valamelyest lassult. 1964 óta az idén előrelátható­lag már harmadszor javíthat­juk meg a búzatermelési re­kordot. S nemcsak a hazai igényeket tudjuk kielégíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondolhatunk. Az iparban a kereslet mó­dosulása lassította a termelés növekedését. A növekedés legfontosabb feltétele, hogy az iparvállalatok az igényeknek megfelelő árut gyártsanak, s vállaljanak kockázatot is, ha ez szükséges. A Pamutfonó­ipari Vállalatnál ez a lehető­séget felismerték, s amikor a belkereskedelem rendelése csökkent, bár kockázattal, de olyan cikkeket kezdtek gyár­tani, amelyekre azután később új exportpiacot sikerült sze­rezni. Ma még nem mondhat­juk el, hogy a fogyasztási cik­kek összetétele általában megfelel a keresletnek, a po­zitív folyamat azonban meg­indult. A továbbiakban arról szólt, hogy az ország termelőeszkö­zeit a nagyértékű gépeket jobban ki kell használni. Erre annál is inkább nagy gondot kell fordítani, mert a 44 órás munkahét bevezetésével ta­valy 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órával csökkent az iparban a mun­kaidő a­lap. Most már azzal is kell számolni, hogy a keres­kedelem óvatos rendeléseinek­­időszaka szűnőben van, nö­vekszik az árukereslet, a könnyűipar idei rendelési ál­lománya is meghaladja már a tavalyit. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkról szólva ki­emelte, hogy külkereskedel­münk fejlődésében biztató je­lenségek tapasztalhatók. Ja­vul az export-import aránya, az exportgazdaságosság haté­konysága, az ország fizetési mérlege. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalt.'.ok nyeresége tavaly nagyobbrészt az átállás körül­­ményei, a vállalatok számára néhol túlzottan kedvező pénz­ügyi politika következtében ■ magasabb volt a tervezettnél, hangsúlyozta: most már a gazdálkodás hatékonyságának nagyobb mérvű növelése szük­séges. A párt illetékes vezető szer­vei szükségesnek tartják, hogy az 1968-as tapasztalatok alap­ján az állami szervek vizsgál­ják meg a nyereségrészesedés elosztásának módszereit, bele­értve a kategorizálás fenntar­tásának vagy megszüntetésé­nek kérdését. Mindenesetre azt az elvet kell követni, hogy a részesedés a végzett munká­val arányos, a m­unkásközvé­­lemény , számára áttekinthe­tőbb és egyértelműbb legyen. Gyakorlatilag úgy érhető ez el, ha a részesedés összege az alapbérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyanis ki kell fejezniük a végzett munkát. Ezután részletesen szólt a lakosság ellátásának kérdései­ről. Mint mondotta, a kiske­reskedelmi forgalom tavaly és ez év első felében is igen je­lentősen növekedett. Ennek el­lenére az árukínálat növeke­dése bizonyos cikkcsoportok­ban stagnált, illetve romlott. Ezért a kormányzat most in­tézkedéseket tesz a közellátás további javítására. A magyar ipar óriási tartalékokkal ren­delkezik ahhoz, hogy a lakos­ság számára nagyobb válasz­tékban, az igényeknek megfe­lelő cikkeket gyártson. A la­kosság ellátása szempontjából igen jelentős a fogyasztási cikkek importja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forga­lom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább kevés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tő­késországokból származó fo­gyasztási cikk importot folya­matosabbá kell tenni. Nyers Rezső ezzel kapcsolatban szó­vá tette, hogy eddig főleg drá­gább divatcikkeket importál­tunk, de ezentúl nagyobb fi­gyelmet kell fordítani a köze­pes és alacsonyabb árú cikkek behozatalára, választékának bővítésére. A bérekről szólva utalt ar­ra, hogy azok gyorsabban emelkednek, mint a második ötéves terv időszakában, s ál­talános kívánság, hogy a bé­rek növekedése tovább gyor­suljon. Erre azonban csakis a termelékenység gyorsabb üte­mű növekedése esetén kerül­het sor. Mint ismeretes, a ter­melékenység növekedése az utóbbi időben lényegében stagnál, tehát intézkedések szükségesek a munka haté­konyságának növelésére. Nyers Rezső ezután elmondotta, hogy az árak általában felfelé mo­zognak, bár ezzel ellentétes tendencia is tapasztalható. A tisztességtelen áremelések el­len erélyesen fel kell lépni, de gazdasági realitás, hogy ahol a termelési költség emelkedik, ott az árak is emelkednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni, az árakat csak gazdaságosabb termeléssel le­het leszorítani. Hasonlóképpen közgazdasági tényezők hatnak a munkaerő-áramlásra is. Cél­talan volna a munkaerő-hul­lámzást különféle tilalmakkal csökkenteni. A megoldás az, hogy a vállalatok termeléke­nyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a műszaki fejlesztést. Erejéhez mérten ezt a tevékenységet az állam is segíti. Összegezésül hangsúlyozta: gazdaságpolitikánk célja, hogy hazánkat az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve közepesen fejlett ország­ból a fejlett országok sorába emeljük. " Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fo­gadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű be­szélgetésen a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű feladatait, valamint, a két pártot kölcsönösen ér­deklő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Szirmai István látogatása Bács-Kiskun megyében Csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogatott Szirmai Ist­ván, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja. Rövid kecs­keméti tartózkodás után a Kis­kunhalasi Állami Gazdaságba utazott. Itt felkereste a tárói üzemegység Martos Flóra me­zőgazdasági építőtábor fiatal­jait. Délelőtt munka közben találkozott a Baranya megyei gyümölcsszedő lányokkal, dél­után pedig részt vett program­jukon és elbeszélgetett a fia­talokkal. A helyi vezetők a fia­talok derekas helytállásáról in­formálták Szirmai Istvánt. Ed­dig 1600 középiskolás tanuló váltotta egymást a táborokban, s többek között 85 vagon ba­rackot szedtek le. ­Átadta megbízólevelét a Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke csütörtökön fogadta Yo­­ro Diara rendkívüli és megha­talmazott nagykövetet, a Gui­neai Köztársaság új magyar­­országi nagykövetét, aki átad­ta megbízólevelét. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, dr. Háti Vencel külügyminiszter-helyettes, Kol­­tai Vilmos vezérőrnagy és Forró József, a Külügyminisz­térium protokoll osztályának helyettes vezetője. Yoro Diara nagykövet meg­bízólevelének átadásakor örö­mét fejezte ki, hogy Ahmed Sekou Touré elnököt képvisel­heti hazánkban. — Miként az önök népe, Guinea forradalmi népe is ter­mékeny talaja volt és marad az afrikai munkásosztály fel­szabadító harcainak, fáklyavi­vője volt és marad az emberi méltóságért, a leigázás és a ki­zsákmányolás ellen vívott harcnak — mondotta. — Ma­gyarország és Guinea népei­nek ez a sorsközössége szünte­lenül megújuló barátságunk örök záloga marad. Az orszá­gaink közötti baráti együttmű­ködés mindennap újabb győ­zelmet könyvelhet el szociális, gazdasági, kulturális és politi­kai téren egyaránt. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva hangsú­lyozta: " A magyar nép és kormá­nya nagy tisztelettel adózik annak az áldozatkész harcnak, amelyet a guineai nép, a Gui­neai Demokrata Párt és Ah­med Sekou Touré elnök veze­tésével függetlensége kivívá­sáért folytatott. Szolidárisak vagyunk a nemzeti független­ségüket újonnan elnyert or­szágok törekvéseivel, hogy megszilárdítsák önálló gazda­ságukat, emeljék népük élet­­színvonalát. Őszinte megelé­gedéssel állapíthatom meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Guineai Köztársaság közötti baráti együttműködés az élet minden területén gyü­mölcsözően fejlődik. 3 * A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldöttsége csütörtö­kön Győr-Sopron megyébe lá­togatott. Az M­ 1-es úton a megye határánál Pataki Lász­ló, az MSZMP megyei bizottsá­gának első titkára, Lombos Fe­renc, a megyei tanács vb-elnö­­ke és más helyi vezetők fogad­ták a kedves vendégeket, aki­ket piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal halmoztak el. A delegáció tagjainak a ke­zében hamarosan a Kisalföld megyei lap csütörtöki számát lehetett látni és a tolmácsok szorgalmasan fordították a de­legációt üdvözlő sorokat és a megye egyéb eseményeiről tudósító cikkeket, híreket. Ké­sőbb — amikor a megyei ta­nács székházában eszmecseré­re került sor — kiderült, hogy a küldöttség egyik-másik tag­ja már előre megszerzett bizo­nyos ismereteket a megyéről. Lombos Ferenc tájékoztató­ját nagy figyelemmel hallgat­ta mindenki, mert a városra, a megyére jellemző legfrissebb adatokkal, tényekkel szolgált. Szerényen­­ sorolta mindazt, amit eddig a megye dolgozói elértek és ezután szeretnének megvalósítani. — Számunkra sokat elárul, hogy erre az utunkra Horgos miniszter is elkísért bennünket. Azt bizonyítja, hogy ennek a megyének a gépipara országo­san is jelentős — vetette köz­be P. N. Maserov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Elnök­ségének tagja, a Belorusz KP első titkára, a delegáció veze­tője. — Tény, hogy az ország leg­jobban iparosított megyéje a miénk — mondotta a megyei tanácselnök. — A kohó- és a gépiparban, valamint a köny­­nyűiparban 66 ezer ember dol­gozik. A hiteles kép kedvéért a vendégek tájékoztatót kaptak a Győr-Sopron megyeieket fog­lalkoztató gondokról is. Akár­csak az ország más vidékén, itt is a munkatermelékenység emelkedésének az üteme hagy legtöbb kívánnivalót a vállala­toknál, gyárakban. Az üzemek többsége munkaerőhiánnyal küzd és ez negatív hatással van a munkafegyelemre. A megye mezőgazdasága né­hány termelési adata is felkel­tette a vendégek figyelmét. Búzából például tavaly 29,2 mázsás hektáronkénti átlagter­mést értek el, kukoricából 33,6 mázsát. Búzaátlagukkal tavaly elsők lettek az országban. — És mit hozott az idei ara­tás? — kérdezték a vendégek. — Nem vallunk az idén sem szégyent. A várható hozam 33 mázsa körül lesz hektáronként. Úgy gondoljuk, ezzel ismét ott leszünk az elsők­ök között. Itt szeretném megjegyezni vetés­­területünk 90 százalékán a szovjet Bezosztaja I-et termel­tük. Ettől kezdve mindinkább azokról a témákról folyt az eszmecsere, amelyek egyaránt érdekelték és összekapcsolták a vendégeket és a vendéglátó­kat. Hiszen Győr-Sopron me­gye iparának legnagyobb és legjelentősebb partnere a Szov­jetunió. Különösen V. F. Zsi­gáim, a Szovjetunió nehéz­energetikai és közlekedési gép­ipari minisztere tűnt ki vitázó kedvével. Elmondotta, Magyar­­országról például évente 500 vasúti személyvagont kapnak, de ennek a többszörösét is szí­vesen átvennék. A magyar gépipari termékek minőségé­­vel általában elégedettek, amit kifogásolni lehet: némelyik géptípust, berendezést, elég kis szériában szállítjuk csak ne­kik. — Úgy tudom — kapcsoló­dott a vitába F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete — a magyarok is elégedettek a szovjet gépipar termékeivel. Egy problémáról azonban értesültem: a szovjet traktorokhoz a magyar gépja­vítók nem mindig kapnak ele­gendő pótalkatrészt. Azért ve­tem ezt fel, mert Maserov elv­társ, mint a Belorusz KP első titkára — a Belorusz trakto­rok vonatkozásában ugyancsak érdekelt. — Szavamat adom —, mond­ta Maserov —, mihelyt haza­érek, megvizsgálom ezt az ügyet. Előre kell azonban bo­­csátanom, valószínűleg nem lesz könnyű javulást elérni, annak ellenére, hogy barátaink rendeléseire mindig nagy fi­gyelmet fordítunk. A legfőbb akadály nálunk is a kapacitás­­hiány. A magyarok elmondták, sok jót hallottak a budapesti föld­alatti számára importált szov­jet kocsikról. A delegáció né­hány tagja pedig — elsősor­ban Zsigály miniszter — a ma­gyar portáldarukat dicsérte. Az egyre szorosabbá váló magyar —szovjet gazdasági kapcsola­tokról szólva a miniszter el­mondta: csak a felügyelete alá tartozó területről ötven válla­lat szállít árut Magyarország­ra. A delegáció tagjai a szovjet gazdasági életből, a megoldás­ra váró feladatokból is felvil­lantottak néhány adatot, gon­dolatot. A szovjet vállalatok, ipari üzemek­­mintegy 85 szá­zaléka például már áttért az új gazdasági irányításra. A Szovjetunióban is, most az az egyik fő feladat, hogy finomít­sák az új irányítási módszere­ket, ösztönzőket. A negatív je­lenségek között említették meg, hogy a teherszállítás pil­lanatnyilag nem tud lépést tar­tani a szovjet gazdaság igé­nyeivel, ezért most napirendre tűzték a tehergépkocsi- és a vagonpark gyors növelését. A küldöttség délután a Ma­gyar Vagon- és Gépgyárba lá­togatott el, ahol Horváth­ Ede vezérigazgató kalauzolta a vendégeket az új motorgyár­ban , amely az idén már há­romezer darab motort gyárt. P. M. Maserov a látogatás végén ebben összegezte a de­legáció benyomásait. — Jó nap volt. Ismét telje­sebb lett előttünk a kép a ma­gyar valóságról, a magyar dol­gozók életéről. K. E. A szovjet parlamenti delegáció Győr-Sopron megyében

Next