Magyar Nemzet, 1969. augusztus (25. évfolyam, 177-202. szám)
1969-08-01 / 177. szám
Péntek, 1969. augusztus 1. Magyar Nemzet A magyar—szovjet gazdasági eműrítés és a szocialista gazdasági integráció hatairól tanácskozott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Meghallgatta Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a Magyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki Tudományos Együttműködési Kormányközi Bizottság Vil. üléséről. A bizottság megállapította, hogy lényegében mindkét fél teljesítette a legutóbbi,a múlt év októberében tartott ülésén hozott határozatokat Növelték a műszaki-tudományos együttműködés hatékonyságát és intézkedéseket tettek új együttműködési formák kifejlesztésére. Jelentős munkát végeztek mindkét fél illetékes szervei az 1971—75. évi népgazdasági tervek összehangolásában. A bizottság elismerően értékelte a vegyipari műszakitudományos közvetlen együttműködésének eddigi eredményeit, amelynek során Magyarország az utóbbi 10 .évben a vegyipar, a kőolajfeldolgozó ipar és az alumíniumipar részére 20 komplett üzemet vásárolt teljes dokumentációval a Szovjetuniótól, ugyanakkor 15 komplett műanyag- és lakkfestékgyártó berendezést szállított. A bizottság azt javasolta, hogy szélesebb körben alkalmazzák az együttműködés új formáit. Szakosított gyártás és kölcsönös szállítás A hosszú lejáratú egyezményben előirányzott kölcsönös szállítások keretében az áruforgalom az idén a tavalyihoz képest 7 százalékkal nő. A traktoripar és a mezőgépgyártási munkacsoport 14 géptípus gyártásszakosítását, a szerszámgépipari munkacsoport pedig — az 1971—75. évi fejlesztési tervek koordinálása során — 70 szerszámgép kölcsönös szállítását egyeztette. A gyógyszeripari munkacsoport 79 féle gyógyszerkészítmény és 38 féle orvostechnikai cikk szakosított gyártásában és kölcsönös szállításában állapodott meg. A bizottság újabb négy — elektronikai, építő- és útépítő gépipari, belkereskedelmi és építőanyagipari — állandó ágazati munkacsoport szervezését határozta el. Ezekkel együtt a népgazdaság különböző ágazataiban 19 ilyen munkacsoport működik. A Minisztertanács a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette és megbízta az érdekelt minisztereket és országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a Kormányközi Bizottság VIII. ülésén elfogadott határozatok végrehajtására tegyék meg a szükséges intézkedéseket, formáit, egyes iparágak és termékfajták együttes tervezését, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országok közös valutájával kapcsolatos kérdéseket, a hitelezési rendszer fejlesztését, a Nemzetközi Beruházási Bank feladatait, a külkereskedelmi szerződéses rendszer, valamint az árrendszer tökéletesítését írják elő. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette és megállapította, hogy a következő időszakban a legfontosabb teendő a javaslatok kidolgozása. Ezért felhívta az illetékes miniszterek figyelmét, hogy különös gondot fordítsanak a javaslatok elkészítésére és összpontosítsanak megfelelő erőt erre minden érintett szervnél. Nemzetközi vegyipari szervezet A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette továbbá, hogy július 17-én Moszkvában az érdekelt szocialista országok — Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, NDK, Szovjetunió — aláírták az Interchim nevű nemzetközi vegyipari együttműködési szervezet megalakításáról szóló egyezményt. A Minisztertanács ezt követően megtárgyalta a munkaügyi miniszter és a Szakszervezetek Országos Tanácsa Elnökségének előterjesztését az új Munka Törvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól. Megállapította, hogy a törvény alapvető célkitűzései helyesnek bizonyultak. A munkajogi szabályok az új gazdaságirányítási rendszerrel összhangban állnak és elősegítik érvényesülését. Ugyanakkor a helyes célkitűzéseket még nem mindenütt érvényesítik, a vállalatok nem használják ki kellően a Munka Törvénykönyve adta lehetőségeket. A Minisztertanács a beszámolót elfogadta és felhívta a munkaügyi minisztert, hogy továbbra is ellenőrizze a kollektív szerződések betartását és törvénysértés esetén tegye meg a szükséges intézkedéseket. A kormány felkérte a Szak- Az integráció komplex programjának munkaterve Apró Antal ezután a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának — Moszkvában július 16—17-én között tartott — 42. üléséről számolt be. A Végrehajtó Bizottság jóváhagyta a szocialista, gazdasági integráció komplex programjának kidolgozására létrehozzon munkacsoportok részletes munkaterveit. Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXIII. ülésszakán a tagállamok elhatározták, hogy együttműködésük további elmélyítése, tökéletesítése és a szocialista gazdasági integráció kifejlesztése céljából komplex programot dolgoznak ki azokról a szükséges gazdasági és szervezési intézkedésekről, amelyeket valamennyi tagállam érdekeinek figyelembevételével szakaszosan fognak megvalósítani. A létrehozott hét munkacsoport tervei a szocialista gazdasági integráció legfontosabb kérdéseinek tanulmányozását, többek között az alapvető gazdaságpolitikai kérdésekről szóló konzultációk tartalmát és i szervezetek Országos Tanácsát, hogy kísérje figyelemmel és segítse elő a kollektív szerződések maradéktalan végrehajtását. A munkaügyi miniszter más minisztériumokkal, valamint a szakszervezetekkel, társadalmi szervekkel együttműködve fokozottan gondoskodjék a munkajogi kérdések széles körű ismertetéséről. Nagyszabású mezőgazdasági kiállításunk Moszkvában A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentést tett a Moszkvában augusztus 20 és szeptember 2-a között rendezendő első magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítás előkészületeiről. A kiállítás célja, hogy bemutassa a két ország élelmiszergazdasága közötti műszaki-tudományos és gazdasági együttműködés újabb eredményeit, a továbbfejlesztés lehetőségeit és szemléltesse a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar növekvő exportképességét. A Minisztertanács a jelentést tudomásul vette. A kormány meghallgatta a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter beszámolóját a nyári betakarítási munkálatokról. A beszámoló megállapította, hogy a termés betakarítása jó ütemben folyik, a felvásárlás zavartalan. A Minisztertanács a tájékoztatást tudomásul vette, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Tovább javítják a közellátást Nyers Rezső az ország gazdasági helyzetéről Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön meglátogatta a Pamutfonóipari Vállalatot. Délután munkásgyűlésein tájékoztatta a vállalat dolgozóit az időszerű kül- és belpolitikai kérdésekről. Mindenekelőtt személyes benyomásai alapján gratulált a vállalat dolgozóinak fegyelmezett, eredményes munkájához. Az ország gazdasági helyzetéről szólva elmondotta, hogy a termelés növekedésének üteme a gazdasági élet különböző szektoraiban nem egyforma. A mezőgazdaságban az új mechanizmus bevezetése óta valamelyest nőtt, az iparban pedig valamelyest lassult. 1964 óta az idén előreláthatólag már harmadszor javíthatjuk meg a búzatermelési rekordot. S nemcsak a hazai igényeket tudjuk kielégíteni, de kenyérgabonából most már exportra is gondolhatunk. Az iparban a kereslet módosulása lassította a termelés növekedését. A növekedés legfontosabb feltétele, hogy az iparvállalatok az igényeknek megfelelő árut gyártsanak, s vállaljanak kockázatot is, ha ez szükséges. A Pamutfonóipari Vállalatnál ez a lehetőséget felismerték, s amikor a belkereskedelem rendelése csökkent, bár kockázattal, de olyan cikkeket kezdtek gyártani, amelyekre azután később új exportpiacot sikerült szerezni. Ma még nem mondhatjuk el, hogy a fogyasztási cikkek összetétele általában megfelel a keresletnek, a pozitív folyamat azonban megindult. A továbbiakban arról szólt, hogy az ország termelőeszközeit a nagyértékű gépeket jobban ki kell használni. Erre annál is inkább nagy gondot kell fordítani, mert a 44 órás munkahét bevezetésével tavaly 114 millió, az idén pedig újabb 140—150 millió órával csökkent az iparban a munkaidő alap. Most már azzal is kell számolni, hogy a kereskedelem óvatos rendeléseinekidőszaka szűnőben van, növekszik az árukereslet, a könnyűipar idei rendelési állománya is meghaladja már a tavalyit. Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatainkról szólva kiemelte, hogy külkereskedelmünk fejlődésében biztató jelenségek tapasztalhatók. Javul az export-import aránya, az exportgazdaságosság hatékonysága, az ország fizetési mérlege. Azzal kapcsolatban, hogy a vállalt.'.ok nyeresége tavaly nagyobbrészt az átállás körülményei, a vállalatok számára néhol túlzottan kedvező pénzügyi politika következtében ■ magasabb volt a tervezettnél, hangsúlyozta: most már a gazdálkodás hatékonyságának nagyobb mérvű növelése szükséges. A párt illetékes vezető szervei szükségesnek tartják, hogy az 1968-as tapasztalatok alapján az állami szervek vizsgálják meg a nyereségrészesedés elosztásának módszereit, beleértve a kategorizálás fenntartásának vagy megszüntetésének kérdését. Mindenesetre azt az elvet kell követni, hogy a részesedés a végzett munkával arányos, a munkásközvélemény , számára áttekinthetőbb és egyértelműbb legyen. Gyakorlatilag úgy érhető ez el, ha a részesedés összege az alapbérekhez igazodik, az utóbbiaknak ugyanis ki kell fejezniük a végzett munkát. Ezután részletesen szólt a lakosság ellátásának kérdéseiről. Mint mondotta, a kiskereskedelmi forgalom tavaly és ez év első felében is igen jelentősen növekedett. Ennek ellenére az árukínálat növekedése bizonyos cikkcsoportokban stagnált, illetve romlott. Ezért a kormányzat most intézkedéseket tesz a közellátás további javítására. A magyar ipar óriási tartalékokkal rendelkezik ahhoz, hogy a lakosság számára nagyobb választékban, az igényeknek megfelelő cikkeket gyártson. A lakosság ellátása szempontjából igen jelentős a fogyasztási cikkek importja, ami a teljes hazai kiskereskedelmi forgalom 12—13 százaléka. Ez az arány inkább kevés, mint sok. Mind a szocialista, mind a tőkésországokból származó fogyasztási cikk importot folyamatosabbá kell tenni. Nyers Rezső ezzel kapcsolatban szóvá tette, hogy eddig főleg drágább divatcikkeket importáltunk, de ezentúl nagyobb figyelmet kell fordítani a közepes és alacsonyabb árú cikkek behozatalára, választékának bővítésére. A bérekről szólva utalt arra, hogy azok gyorsabban emelkednek, mint a második ötéves terv időszakában, s általános kívánság, hogy a bérek növekedése tovább gyorsuljon. Erre azonban csakis a termelékenység gyorsabb ütemű növekedése esetén kerülhet sor. Mint ismeretes, a termelékenység növekedése az utóbbi időben lényegében stagnál, tehát intézkedések szükségesek a munka hatékonyságának növelésére. Nyers Rezső ezután elmondotta, hogy az árak általában felfelé mozognak, bár ezzel ellentétes tendencia is tapasztalható. A tisztességtelen áremelések ellen erélyesen fel kell lépni, de gazdasági realitás, hogy ahol a termelési költség emelkedik, ott az árak is emelkednek. A jó árpolitikát a termelésnél kell kezdeni, az árakat csak gazdaságosabb termeléssel lehet leszorítani. Hasonlóképpen közgazdasági tényezők hatnak a munkaerő-áramlásra is. Céltalan volna a munkaerő-hullámzást különféle tilalmakkal csökkenteni. A megoldás az, hogy a vállalatok termelékenyebb gépeket helyezzenek üzembe, fokozzák a műszaki fejlesztést. Erejéhez mérten ezt a tevékenységet az állam is segíti. Összegezésül hangsúlyozta: gazdaságpolitikánk célja, hogy hazánkat az egy főre jutó nemzeti jövedelmet tekintve közepesen fejlett országból a fejlett országok sorába emeljük. " Kádár János fogadta Franz Muhrit Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára fogadta a hazánkban tartózkodó Franz Muhrit, az Osztrák Kommunista Párt elnökét. A baráti, szívélyes légkörű beszélgetésen a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű feladatait, valamint, a két pártot kölcsönösen érdeklő kérdéseket tekintették át. A találkozón jelen volt Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Garai Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Szirmai István látogatása Bács-Kiskun megyében Csütörtökön Bács-Kiskun megyébe látogatott Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. Rövid kecskeméti tartózkodás után a Kiskunhalasi Állami Gazdaságba utazott. Itt felkereste a tárói üzemegység Martos Flóra mezőgazdasági építőtábor fiataljait. Délelőtt munka közben találkozott a Baranya megyei gyümölcsszedő lányokkal, délután pedig részt vett programjukon és elbeszélgetett a fiatalokkal. A helyi vezetők a fiatalok derekas helytállásáról informálták Szirmai Istvánt. Eddig 1600 középiskolás tanuló váltotta egymást a táborokban, s többek között 85 vagon barackot szedtek le. Átadta megbízólevelét a Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövete Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön fogadta Yoro Diara rendkívüli és meghatalmazott nagykövetet, a Guineai Köztársaság új magyarországi nagykövetét, aki átadta megbízólevelét. Jelen volt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, dr. Háti Vencel külügyminiszter-helyettes, Koltai Vilmos vezérőrnagy és Forró József, a Külügyminisztérium protokoll osztályának helyettes vezetője. Yoro Diara nagykövet megbízólevelének átadásakor örömét fejezte ki, hogy Ahmed Sekou Touré elnököt képviselheti hazánkban. — Miként az önök népe, Guinea forradalmi népe is termékeny talaja volt és marad az afrikai munkásosztály felszabadító harcainak, fáklyavivője volt és marad az emberi méltóságért, a leigázás és a kizsákmányolás ellen vívott harcnak — mondotta. — Magyarország és Guinea népeinek ez a sorsközössége szüntelenül megújuló barátságunk örök záloga marad. Az országaink közötti baráti együttműködés mindennap újabb győzelmet könyvelhet el szociális, gazdasági, kulturális és politikai téren egyaránt. Losonczi Pál a nagykövet beszédére válaszolva hangsúlyozta: " A magyar nép és kormánya nagy tisztelettel adózik annak az áldozatkész harcnak, amelyet a guineai nép, a Guineai Demokrata Párt és Ahmed Sekou Touré elnök vezetésével függetlensége kivívásáért folytatott. Szolidárisak vagyunk a nemzeti függetlenségüket újonnan elnyert országok törekvéseivel, hogy megszilárdítsák önálló gazdaságukat, emeljék népük életszínvonalát. Őszinte megelégedéssel állapíthatom meg, hogy a Magyar Népköztársaság és a Guineai Köztársaság közötti baráti együttműködés az élet minden területén gyümölcsözően fejlődik. 3 * A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége csütörtökön Győr-Sopron megyébe látogatott. Az M 1-es úton a megye határánál Pataki László, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, Lombos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke és más helyi vezetők fogadták a kedves vendégeket, akiket piros nyakkendős úttörők virágcsokrokkal halmoztak el. A delegáció tagjainak a kezében hamarosan a Kisalföld megyei lap csütörtöki számát lehetett látni és a tolmácsok szorgalmasan fordították a delegációt üdvözlő sorokat és a megye egyéb eseményeiről tudósító cikkeket, híreket. Később — amikor a megyei tanács székházában eszmecserére került sor — kiderült, hogy a küldöttség egyik-másik tagja már előre megszerzett bizonyos ismereteket a megyéről. Lombos Ferenc tájékoztatóját nagy figyelemmel hallgatta mindenki, mert a városra, a megyére jellemző legfrissebb adatokkal, tényekkel szolgált. Szerényen sorolta mindazt, amit eddig a megye dolgozói elértek és ezután szeretnének megvalósítani. — Számunkra sokat elárul, hogy erre az utunkra Horgos miniszter is elkísért bennünket. Azt bizonyítja, hogy ennek a megyének a gépipara országosan is jelentős — vetette közbe P. N. Maserov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja, a Belorusz KP első titkára, a delegáció vezetője. — Tény, hogy az ország legjobban iparosított megyéje a miénk — mondotta a megyei tanácselnök. — A kohó- és a gépiparban, valamint a könynyűiparban 66 ezer ember dolgozik. A hiteles kép kedvéért a vendégek tájékoztatót kaptak a Győr-Sopron megyeieket foglalkoztató gondokról is. Akárcsak az ország más vidékén, itt is a munkatermelékenység emelkedésének az üteme hagy legtöbb kívánnivalót a vállalatoknál, gyárakban. Az üzemek többsége munkaerőhiánnyal küzd és ez negatív hatással van a munkafegyelemre. A megye mezőgazdasága néhány termelési adata is felkeltette a vendégek figyelmét. Búzából például tavaly 29,2 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el, kukoricából 33,6 mázsát. Búzaátlagukkal tavaly elsők lettek az országban. — És mit hozott az idei aratás? — kérdezték a vendégek. — Nem vallunk az idén sem szégyent. A várható hozam 33 mázsa körül lesz hektáronként. Úgy gondoljuk, ezzel ismét ott leszünk az elsőkök között. Itt szeretném megjegyezni vetésterületünk 90 százalékán a szovjet Bezosztaja I-et termeltük. Ettől kezdve mindinkább azokról a témákról folyt az eszmecsere, amelyek egyaránt érdekelték és összekapcsolták a vendégeket és a vendéglátókat. Hiszen Győr-Sopron megye iparának legnagyobb és legjelentősebb partnere a Szovjetunió. Különösen V. F. Zsigáim, a Szovjetunió nehézenergetikai és közlekedési gépipari minisztere tűnt ki vitázó kedvével. Elmondotta, Magyarországról például évente 500 vasúti személyvagont kapnak, de ennek a többszörösét is szívesen átvennék. A magyar gépipari termékek minőségével általában elégedettek, amit kifogásolni lehet: némelyik géptípust, berendezést, elég kis szériában szállítjuk csak nekik. — Úgy tudom — kapcsolódott a vitába F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete — a magyarok is elégedettek a szovjet gépipar termékeivel. Egy problémáról azonban értesültem: a szovjet traktorokhoz a magyar gépjavítók nem mindig kapnak elegendő pótalkatrészt. Azért vetem ezt fel, mert Maserov elvtárs, mint a Belorusz KP első titkára — a Belorusz traktorok vonatkozásában ugyancsak érdekelt. — Szavamat adom —, mondta Maserov —, mihelyt hazaérek, megvizsgálom ezt az ügyet. Előre kell azonban bocsátanom, valószínűleg nem lesz könnyű javulást elérni, annak ellenére, hogy barátaink rendeléseire mindig nagy figyelmet fordítunk. A legfőbb akadály nálunk is a kapacitáshiány. A magyarok elmondták, sok jót hallottak a budapesti földalatti számára importált szovjet kocsikról. A delegáció néhány tagja pedig — elsősorban Zsigály miniszter — a magyar portáldarukat dicsérte. Az egyre szorosabbá váló magyar —szovjet gazdasági kapcsolatokról szólva a miniszter elmondta: csak a felügyelete alá tartozó területről ötven vállalat szállít árut Magyarországra. A delegáció tagjai a szovjet gazdasági életből, a megoldásra váró feladatokból is felvillantottak néhány adatot, gondolatot. A szovjet vállalatok, ipari üzemekmintegy 85 százaléka például már áttért az új gazdasági irányításra. A Szovjetunióban is, most az az egyik fő feladat, hogy finomítsák az új irányítási módszereket, ösztönzőket. A negatív jelenségek között említették meg, hogy a teherszállítás pillanatnyilag nem tud lépést tartani a szovjet gazdaság igényeivel, ezért most napirendre tűzték a tehergépkocsi- és a vagonpark gyors növelését. A küldöttség délután a Magyar Vagon- és Gépgyárba látogatott el, ahol Horváth Ede vezérigazgató kalauzolta a vendégeket az új motorgyárban , amely az idén már háromezer darab motort gyárt. P. M. Maserov a látogatás végén ebben összegezte a delegáció benyomásait. — Jó nap volt. Ismét teljesebb lett előttünk a kép a magyar valóságról, a magyar dolgozók életéről. K. E. A szovjet parlamenti delegáció Győr-Sopron megyében