Magyar Nemzet, 1969. szeptember (25. évfolyam, 203-227. szám)
1969-09-19 / 218. szám
____ .-ágra vonatkozó egyetlen mondatában. Az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok világpolitikai szerepét és kijelentette, országa „nem szándékozik elfordulni a világtól”. Kijelentette ugyanakkor, hogy a világ arculatának megváltozásával most az Egyesült Államok „arra szólít fel más országokat, hogy vállaljanak magukra nagyobb részt saját biztonságuk megszilárdításából, egyénileg és szomszédaikkal együtt”. Az a célunk, hogy bátorítsuk az alkotó nacionalizmust, partnerekként csatlakozzunk, ahol ez helyénvaló és kívánatos, de ne helyettesítsük amerikai jelenléttel a független nemzeti erőfeszítéseket. A DIFK képviselője jelentéktelennek minősítette az újabb csapatkivonást Teljesen eredménytelen volt a Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott 34. ülése is. Henry Cabot Lodge nagykövet, az amerikai küldöttség vezetője mindössze arra szorítkozott, hogy néhány szó kíséretében felolvasta Nixon elnök szeptember 16-i nyilatkozatát, amellyel újabb csapategységek kivonását jelentette be. Dinh Ba Thi, a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány küldöttségének helyettes vezetője és Ha Van Lau nagykövet, a VDK küldöttségének helyettes vezetője részletesen elemezte és bírálta Nixon elnök bejelentését. Dinh Ba Thi rámutatott, voltaképpen nem is lehet tudni, mennyi amerikai katonának a visszavonulását határozta el az amerikai elnök. Az amerikaiak által nyilvánosságra hozott számadatok ugyanis homályosak, és gyakran ellentmondanak egymásnak. Az amerikai katonák egy csekély számának a visszavonása a több mint félmillió főnyi amerikai agresszor jelenlétéhez képest teljességgel jelentéktelen. FI*-kommentár Háborús jelszavak a kínai nemzeti ünnepre Pekingi megfigyelők szerint a Kínai Népköztársaság kikiáltásának évfordulóját valóságos ostromállapot légkörében készítik elő. Az AFP hírügynökség tudósítója, Pierre Comparet csütörtökön kommentárban foglalkozik azzal a hangulattal, amely Kínában az október elsejei ünnepségeket megelőzi. A jelszavak közzétételéből kitűnt, hogy „a forradalom folytatása”, a szocialista építőmunka, a termelés fokozása és a szigorú fegyelem mellett a háborús előkészületek problematikája került előtérbe. Ez a téma — írja a AFP tudósítója — ma azoknak az ösztönzőiknek a helyébe lép, amelyeket a „kulturális forradalom” elsöpört. A külső fenyegetés témájának hangoztatásával Kína valószínűleg az energiákat akarja mozgósítani országos szinten. A francia hírügynökség szerint bizonyos jelek arra utalnak, hogy az üzemek és általában a termelő egységek ma általában katonai alapon működnek, katonai szervezetben és politikai biztosokkal. A tudósítás utal arra, hogy a Zsenmin Zsipao csütörtöki száma szerint az egész országban gyűléseket tartanak, amelyeken elmagyarázzák, hogy az október elsejei jelszavak „harci parancsok”, olyan akcióprogramok, amelyek a IX. kongresszus szellemének megvalósítására irányulnak. A lap külön hangsúlyozza a 22. számú jelszó fontosságát, amely azt hangoztatja, hogy szembe kell szállni bárminő háborúval, amelyet „az imperializmus vagy a szociálimperializmus” robbant ki. Ottó Winter a két német állam viszonyáról Berlinből jelenti az MTI. Ottó Winter, az NDK külügyminisztere szerda este beszélgetést folytatott a Berliniben akkreditált külföldi újságírókkal. Ennek során ismertette az ország külpolitikájának alapelveit. Aláhúzta, hogy az NDK külpolitikája az európai szocialista országok ideológiai és politikai egységének erősítését szolgálja. Megemlékezett az ország növekvő nemzetközi tekintélyéről, amit az is mutat, hogy az idén 7 afro-ázsiai ország vette fel a diplomáciai kapcsolatot a Német Demokratikus Köztársasággal. Nagy fontosságot tulajdonított az európai biztonsági konferencia összehívásának és ismételten kijelentette, hogy az NDK nem köti semmiféle előfeltételhez a konferencia öszszehívását, amelyen — mint kiemelte —, egymással és valamennyi részvevő országgal egyenjogúan kell helyet foglalnia mindkét német államnak. A két német állam viszonyáról szólva megállapította, hogy kizárólag a nemzetközi jogi érvényű elismerés biztosíthatja az NDK és az NSZK közötti kapcsolatok normalizálását és ilyen jellegű szerződésben kell rögzíteni a két ország közötti erőszakos megoldásokat kizáró szerződést is. ANémet Kommunista Párt felkcitása oszlassák fel az SPD-t Az NSZK minden jelentősebb politikai pártja és politikai személyisége határozottan elítélte az NPD keddi kasseli választási gyűlésén végrehajtott pisztolyos merényletet, amelynek két sebesültje van. A pártok egyhangúan a neonáci NPD-t teszik felelőssé a szaporodó terrorakciókért A Német Kommunista Párt elnöksége azzal a felhívással fordult a szociáldemokraták vezette tartományi kormányokhoz, hogy azonnal oszlassák fel az NPD-t. A csehszlovák szakszervezetek központi tanácsának határozata Prágából jelenti a CTK. A csehszlovák forradalmi szakszervezeti mozgalom központi tanácsa ülésszakának csütörtöki napján Polacek a tanács elnöke bejelentette, hogy a csehszlovák szakszervezetek fontos dokumentumtervezetet juttattak el a szakszervezeti világszövetség titkárságához egy imperializmusellenes világértekezlet összehívására vonatkozóan. A kétnapos tanácskozás befejeztével csütörtökön határozatok fogadtak el az ország jelenlegi politikai helyzetéről. A határozat elítéli azokat a tendenciákat, amelyek ellentmondanak a szakszervezetek egységének, Csehszlovákia politikai és gazdasági erői konszolidálásának. Ezzel kapcsolatban a szakszervezeti plénum semmisnek nyilvánította azokat a leveleket, amelyeket 1968. augusztus 24-én intéztek az öt szocialista ország szakszervezeti központjaihoz, a különböző külföldi szakszervezeti központokhoz és a szakszervezeti világi szövetség titkárságához. Jelentés az augusztusi zavargásokról A csehszlovák biztonsági szervek nyomozói részlegének vezetője, Sturm alezeredes interjút adott a CTK hírügynökség tudósítójának az agusztusi zavargásokban részt vett személyek ellen indított eljárásokról. A szövetségi gyűlés elnökségének augusztus 22-én kiadott utasítása alapján Prágában 1300 személyt vettek őrizetbe; ezek többsége 13— 26 éves. Az őrizetbe vettek többségét a vizsgálatok lefolytatása után szabadon bocsátották; 260 személy esetében javasoltak vádemelést. — Magyar \« — NSZK, Franciaország, Olaszország Sztrájkhullám !Nyugat-Európában Sztrájkhullám vonul végig a Közös Piac három legfontosabb államán: az NSZK-n, Franciaországon és Olaszországon. A munkabeszüntetések sorozata csak Nyugat-Németországban mutat csökkenő irányzatot, Franciaországban változatlanul tart, míg a politikai meteorológusok Itáliában a sztrájkok sokasodását jósol ják. A kieli, bremeni és osnabrücki béremelést követelő akciók után az NSZK-ban a „vad” sztrájkok száma minimálisra csökkent. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung „Vad sztrájkok — szétrombolt illúziók” című cikkében azt a következtetést vonta le, hogy a gazdaságpolitikának a túlhevített konjunktúra ellen éppen úgy föl kell lépnie, mint a visszaesés ellen. Hozzáteszi azonban a cikkíró, hogy általában ott robbantak ki sztrájkok, ahol az üzemen belüli körülmények elégedetlenségre adtak okot. Politikai hatást a munkabeszüntetések olyan módon váltottak ki, hogy a nyugatnémet választási kampányban némileg megerősödött az uniópártok pozíciója a szociáldemokraták kárára. A sztrájkokban a kispolgárság egy része „veszélyt” gyanít, ezért inkább a „rend és a nyugalom” jelszavával föllépő kereszténydemokraták felé húz. Nem vált be azonban az újnácik számítása, mert a „biztonságra” áhítozó polgárok nem fordultak feléjük — amint az NPD egyes politikusai gondolták —, így továbbra is felettébb kétséges, hogy az NPD bejut-e a parlamentbe. Hogy az NSZK munkafrontja távolról sem felelőtlen, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az SPD elnökségének csütörtöki határozata: eszerint a szociáldemokraták a minisztertanács azonnali összehívását kérik a bérviszonyok, elsősorban a közalkalmazottak bérproblémáinak megvitatására. Kiesinger és a kancellárhoz közelálló körök szerint négymilliárd márka forog közkük, ezért a döntést „nem lehet elhamarkodni”. Mindenesetre Benda belügyminiszter Bonnból a választási körúton Hamburgban tartózkodó Kiesingerhez sietett az ügy megtárgyalására. Franciaországban alig ért véget a vasutassztrájk — egy hétig tartott —, a Metró dolgozóinak munkabeszüntetése újabb terhet rótt a párizsi kormányra. Az igazgatóság és a szakszervezetek csütörtök délelőtti tanácskozásának középpontjában éppen a Metrósztrájk nyomán kialakult új helyzet állt. A Neue Zürcher Zeitung párizsi tudósítója szerint a hónap végére várható a postaalkalmazottak munkabeszüntetése, s lehet, hogy a jövő héten a gáz- és az elektromos művek szakszervezete és vezetősége is összeméri erejét. A laptudósító úgy véli, hogy csak ezután mutatkozik majd meg a kormány taktika hatása. A párizsi kabinet ugyanis nem avatkozott bele a vasutas-szakszervezet és az igazgatóság egyezkedésébe, s ezt a módszert továbbra is követni igyeszik, eltérve ezzel a nyugatnémet és az olasz gyakorlattól. Még nem sztrájkolnak, de már beígérték a munkabeszüntetést az olasz vasutasok. Október elején a mozdonyvezetők felhívása nyomán huszonnégy órára akarják abbahagyni a munkát. Pillanatnyilag is sztrájkolnak a vas- és kohóipari munkások, s a jövő hétre várható a kórházi orvosok és betegápolók kétnapos munkabeszüntetése. Az elektromos és a gázművek dolgozói, valamint az Alitalia légitársaság pilótái ugyancsak lellátásba helyezték, hogy a jövő héten sztrájkmozgalmat indítanak. Bár csütörtökön befejeződött a gyógyszer-, vegyi-, cement- és építőipari dolgozók sztrájkja, a UPI római tudósítója mégis úgy véli, hogy a kormánynak „mind nyugtalanítóbb helyzettel” kell szembenéznie — a gazdasági gondok miatt —, ami más szóval azt jelenti, hogy a belpolitikai feszültség ismét növekszik Olaszországban. (M. J.) Strauss-Schiller mérkőzés Karl Schiller, a bonni kormány gazdasági minisztere, a szociáldemokrata párt tagja, három hónap után először nézte meg kedvenc csapatának, a Borussia Dortmundnnak egy mérkőzését. Korábban minden labdarúgócsatán ott volt, ha ideje engedte. A kényszerű szünet azért következett be, mert a Borussia Dortmund akkor a kiesés ellen küzdött és a miniszterben a politikai meggondolás felülkerekedett a szurkoló szenvedélyen. Úgy vélte ugyanis, hogy ha csapata kiesik, ez kedvezőtlenül befolyásolja választási harcát. Nos, a csapat Schiller szurkolása nélkül is benn maradt a szövetségi ligában. A miniszter ismét megjelenhetett a lelátón. Legutóbb azonban kedvenc egyesületét kínos vereség érte: 3:0-ra kikapott Münchenben, az FC Bayerntől, amely köztudomásúan Schiller legnagyobb ellenlábasának, Franz Josef Strauss pénzügyminiszternek a csapata. E labdarúgó párhuzamot azért említjük, mert jellemző példa egyrészt, hogy mi minden számít a nyugatnémet választási harcban, amely szeptember 28-án ér véget, amikor a politikai szurkolók adják le voksukat jelöltjeikre. Másrészt e párhuzam azt is példázza, hogy ezen a választáson gazdaságilag tulajdonképpen két koncepció párharca folyik; az egyiket Schiller, a másikat a bajor Keresztény- Szocialista Unió elnöke, Strauss képviseli, Schiller — természetesen tőkés értelemben — a modern gazdaságpolitika híve; ő hozta rendbe reformjaival az 1966-ban csődbe jutott nyugatnémet államháztartást; iparkodott a kormányzat gazdasági terheit megosztani a tartományokkal; a konjunktúra tetőzése miatt a márka felértékelését követelte, tartván attól — mint legutóbbi, szerdai nyilatkozatában is hangsúlyozta, hogy e rendszabály nélkül őszre újabb válság fenyegeti a gazdasági életet (Az elmúlt napok bérharcai és sztrájkjai máris erre vallanak.) Straussnak sikerült e tervek nagy részét megtorpedóznia. A bajor politikus, aki nemrég magánúton iparkodott pótolni az innsbrucki egyetemen közgazdasági és pénzügyi tájékozottságának hiányosságait, kétségtelenül a keresztény pártunió „erős embere” a bonni kormányban. Nyilván ő is tudatában van annak, hogy a Schiller által meghirdetett reformok szükségesek a prosperitás és az egyensúly fenntartása szempontjából — hosszabb távon mindenesetre —, Strauss azonban szeptember ‘28-ra politizál. A márka felértékelése átmenetileg két réteget sújtana. Mindenekelőtt a nagytőkéseket és a nagyvállalkozókat, akiknek az export visszaesésével kellene számolniuk, hiszen termelvényeiket drágábban bocsáthatnák a világpiacra, mint korábban. Márpedig ez a réteg szokta feltölteni a CDU—CSU választási kasszáját, azonkívül a kezében levő hírközlő szervek révén nagy befolyása van a közvélemény irányítására. A másik réteg ama középbirtokos osztály, amely eddig is csak állami szubvencióval tudta létérdekeit biztosítani az olcsóbban termelő közös piaci országok konkurrenciájával szemben. Ez a réteg a keresztény pártok fő támasza volt két évtizeden keresztül, a bajor CSU pedig különösen e vidéki lakosságnak köszönheti többségét. (Az eddigi választási statisztikák szerint a keresztény pártok vidéken szerezték mindig a többségüket, a nagyobb városokban a szociáldemokraták nyertek.) Választási taktika befolyásolja tehát azt a párharcot, amely Schiller és Strauss között folyik. Schiller csapata — labdarúgó nyelven szólva — vesztett Bajorországban és a bonni parlamentben is. A nagy döntőre azonban szeptember 28-án kerül sor, amikor nem a „profik”, hanem a szurkolók és a választók döntik el a nagy mérkőzést. (amos) Péntek, 1969. szeptember 19. Amintha skink megod van HELSINKI AZ EURÓPAI BIZTONSÁGÉRT A nemzetközi diplomáciának alig van olyan fontosabb központja, ahol az év folyamán vezető finn államférfiak ne tanácskoztak volna. Kekkonen államfő kétszer is ellátogatott a Szovjetunióba, előbb Leningrádban, majd augusztus elején Moszkvában tárgyalt szovjet politikusokkal, így Koszigin kormányfővel is. Februárban járt a Szovjetunióban Karjalainen külügyminiszter, majd májusban varsói tárgyalásain fejtette ki kormányának álláspontját. A nyugati világ ,,diplomáciai nagyüzemeiben” is vendégeskedtek Finnország politikusai: Kekkonen Londonban Wilson brit kormányfővel tanácskozott, legutóbb pedig Karjalainen Washingtonba látogatott, megbeszéléseket folytatott Rogers amerikai külügyminiszterrel. Nem fölértékelése hazánk külpolitikai szerepének, ha ezek után megjegyezzük, hogy Rekkonen a közeljövőben Budapestre látogat. Annál is inkább nem az, mivel a fölsorolt eszmecserék napirendi pontjai között — többnyire az első helyen — olyan, immár világpolitikai fontosságú téma szerepelt, amely nevében éppen hazánk fővárosához kötődik. „Budapesti felhívás” néven vált közismertté ugyanis az a dokumentum, amelyben a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének tagállamai az idén márciusban európai biztonsági konferencia összehívására tettek javaslatot. Magáért tette és kezdettől fogva támogatta az indítványt a finn kormány, hiszen Helsinki aktív és pozitív semlegességi politikájának egyik fontos eleme, éppen a feszültség enyhítésére irányuló törekvés, ami az európai tanácskozásnak is fő célja. Helsinki többszörösen is hozzájárult ahhoz, hogy a tanácskozás ügyében március óta haladás történt. A diplomáciai jószolgálatok felajánlásával Finnország arra vállalkozott, hogy a semleges közvetítő szerepét töltse be. Adottságai megvannak erre, mivel a konferencia előkészítésével kapcsolatos finn álláspont találkozik a szocialista országok nézeteivel, s lényegében nem ellentétes a nyugati államok felfogásával sem. Varsói tanácskozásai után ezt az álláspontot Karjalainen így fogalmazta meg: „Az értekezletet — ha az nemcsak propagandacélokat szolgál, hanem teljesíteni akarja politikai és gyakorlati feladatait is — nagyon gondosan és átgondoltan kell előkészíteni.” A közvetítő szerep kifejezésre jutott Rekkonen londoni útja alkalmával. A brit fővárosban ugyanis bizonyos fenntartásokat hangoztattak, így szükségesnek ítélték, hogy az értekezleten vegyen részt az Egyesült Államok és Kanada is, valamint nem tartották kívánatosnak, hogy a német kérdésről kötött valamilyenfajta megállapodás előzetes feltétele legyen a tanácskozás összehívásának. A finn államfő londoni látogatása óta — megfigyelők szerint — a Wilson-kormány rugalmasabban kezeli az értekezletet. Persze, Helsinkiben hangoztatják, hogy a tanácskozás sikere elsősorban a nagyhatalmak részvételétől függ. Csaknem bizonyosra vehető, hogy Karjalainen külügyminiszter washingtoni megbeszélésein éppen az amerikai részvétel „hogyanja” és „mikéntje” iránt puhatolózott. Az Európa különböző államaival több szinten és fórumon folytatott tanácskozássorozatból nem elhanyagolható fontosságúak a varsói konzultációk. A lengyel kormány az egyik közvetlenül érintett fél a német kérdés rendezésében. Jedrichowsky külügyminiszter ezért is mondotta: „különös elismeréssel” üdvözli azt a finn kezdeményezést, hogy a tanácskozást Helsinkiben rendezzék meg. A színhelyre tett javaslattal Helsinki konkrét lépést tett a találkozó öszszehívásának útján. Ugyancsak az előbbrejutást szolgálja, hogy a diplomáciai előkészítésen túlmenően a finn kormány készséget mutat a gyakorlati szervezés lebonyolítására Határozottabban körvonalazódhat így a biztonsági konferencia terve, és ez ösztönzően hathat a további összeurópai erőfeszítésekre. Felettébb fontos eleme a finn külpolitikának, a szocialista országokkal, ezen belül a Szovjetunióval fenntartott jó és egyre javuló viszony. A kedvező európai politikai légkör kialakításához nem kis mértékben járulnak hozzá a szocialista országok és a semleges államok gyümölcsöző kapcsolatai. Hogy Finnország az első pillanattól kezdve támogatta az európai biztonsági konferencia összehívásának gondolatát, az — a többi között — a jól alakult szovjet— finn viszonyból is fakad, hiszen a „budapesti felhívás" egyik fő kezdeményezője éppen a Szovjetunió volt. Mégis helytelen lenne a szocialista nagyhatalom és a kis semleges állam jó viszonyát valamilyen időszerű külpolitikai eseményhez kötni, mert ezzel óhatatlanul degradálnánk a szovjet—finn barátságot. Joggal hangsúlyozta moszkvai látogatása után a finn külügyminiszter: „A finn —szovjet kapcsolatokat továbbra is a két ország létérdekei határozzák meg. A kapcsolatok alapja a jószomszédság és a barátság politikája, valamint a másik fél irányvonalának megértése.” A jó politikai viszonnyal pedig együtt jár a gazdasági és kulturális kapcsolatok állandó fejlesztése, szorosabbra fűzése (Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter augusztus végén tett látogatást az ..ezer tó országának’ fővárosában, ahol a szovjet-finn gazdasági együttműködési bizottság ülésszakán aláírták az öt évre szóló kereskedelmi egyezményt).Északi rokonaink konstruktív külpolitikájukkal jóval fontosabb szerepet töltenek be a politikai küzdőtéren, mint néhány más — Finnországnál sokszorosan nagyobb — európai kapitalista állam. Ennek egyik oka éppen az a cselekedetekben is kifejezésre jutó diplomáciai aktivitás, amellyel a helsinki kormány az európai biztonsági konferencia összehívásán őszintén fáradozik. De ugyanígy növeli Finnország külpolitikai tekintélyét a Szovjetunióval kialakított jószomszédi viszony, amely az európai békének egyik lényeges tényezője. A kedvezően alakuló finn—magyar kapcsolatok, amelyeknek fejlesztésében Kekkonen budapesti látogatása újabb állomás lesz, ugyancsak a különböző társadalmi rendszerű országok kölcsönös közeledését, az európai légkör további enyhülését szolgálják. Martin József O (Saigon, AP) A dél-vietnami úgynevezett „zöldsapkás ügy” nyolc szereplője közül hat tisztet katonai bíróság elé állítanak, jelentette be csütörtökön egy Saigonban kiadott közlemény. O (Belgrád, Tanjug) Szingh indiai külügyminiszter háromnapos hivatalos jugoszláviai tartózkodás után csütörtökön elutazott Belgrádból. Újabb kérelem Mary Jo Kopeeline exhumálására New Bedfordból jelenti az AP. Edmund Dinis massachusettsi körzeti ügyész csütörtökön újabb kérelmet intézett a pennsylvaniai Luzerné körzeti bírósághoz, az Edward Kennedy szenátor július 19-i autóbalesete következtében vízbe fúlt Mary Jo Kopechne exhumálására. Az ügyész azzal indokolta a kérést, hogy amikor a holttestre rábukkantak a szenátor kocsijában, amely egy földút keskeny hiújáról a vízbe fordult, az áldozat szájában és orrában „bizonyos mennyiségű vért” találtak és a lány blúzán is feltehetően vértől származó foltok voltak.