Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
z lesztésében a Szovjetunióval. Koszigin felvázolta a gazdasági kapcsolatok fejlődésének széles lehetőségeit és egy sor, a lehetőségek realizálásával összefüggő gyakorlati problémát vetett fel. A legnagyobb francia társaságok és bankok vezetői moszkvai tárgyalásaik idején meggyőződhettek arról, hogy számos, kölcsönösen hasznos tervet valósíthatnak meg a szovjet féllel együttműködve, ha alaposabban tanulmányozzák a szovjet piac lehetőségeit és sajátosságait. Megbizonyosodhattak afelől, hogy még nagyobb lendületet érhetne el a Szovjetunióval folytatott francia kereskedelem, ha egyensúlyba jutna a külkereskedelmi mérleg, ha még szélesebb körben valósulna meg a gazdasági kooperáció és a termelési együttműködés, s ha tudományos alapon szerveznék meg a két ország közötti gazdasági együttműködés távlati tervezését — írja Zsukov. Az, Illi parti és kormányküldöttség csehszlovákiai látogatása Győrfty Tibor, az MTI berlini tudósítója jelenti: Berlinben nagyjelentőségűnek tekintik az NDK párt- és kormányküldöttségének küszöbönálló csehszlovákiai látogatását. Az a magasszintű delegáció, amely Walter Ulbricht vezetésével rövidesen Csehszlovákiába utazik, a Varsói Szerződéshez és a KGST-hez tartozó két szocialista ország közvetlen politikai és gazdasági kapcsolatainak továbbfejlődéséről, a két állam vezetése közötti munkakapcsolatok további erősödéséről tanúskodik. A Német Demokratikus Köztársaságban nagyra értékelik a Csehszlovák Kommunista Párt vezetésével megvalósított konszolidációt, s ebben — mint ezt különböző formában több ízben kifejezésre is juttatták — személy szerint igen fontos szerepet tulajdonítanak Gustav Husáknak, a párt első titkárának. A két ország külpolitikájának alapelvei, híven az 1967- ben megkötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéshez, teljes mértékben megegyeznek egymással. A Varsói Szerződés határozatainak megfelelően mindkét ország jelentős részt vállal az európai biztonság megteremtésére és szilárd európai békerendszer kialakítására irányuló erőfeszítésekből. Brandt, Barzel és Strauss a kormány helyzetéről Bonnból jelenti az MTI. Szombaton mind Brandt kancellár, mind az ellenzék két vezetője, Barzel és Strauss nyilatkozott az NSZK belpolitikai helyzetéről. Brandt magabiztosan ítélte meg a kormánykoalíció helyzetét. A két ellenzéki vezető támadta ugyan a kormányt, de szavaikból kitűnt, hogy az ellenzék jelenleg nem kívánja átvenni a kormányzást. Strauss új választásokban látja a kivezető utat. A Stuttgarter Zeitung szombati számában megjelent interjúban kijelentette: nagyon tartózkodó álláspontot foglal el a kancellár elleni konstruktív bizalmatlansági indítvány felvetése ügyében. Ennek csak akkor lenne értelme, ha egy másik kancellárnak cselekvőképes többsége lenne — hangoztatta. Strauss azt mondotta: egyetlen uniópárti politikus számára sem hajlandó „biankó-csekket” kiállítani a kancellárjelöltség kérdésében. Ez vonatkozik Barzelra is. Barzel, a CDU CSU parlamenti frakciójénak elnöke egy kölni gyűlésen kijelentette: ha az ellenzék iránti bizalom tovább növekszik, adott időben azt mondaná barátainak: az idő elérkezett. A jelenlegi időszakban azonban az unióban senki sem törekszik a hatalom átvételére Nem lenne valami „vidám érzés” — fűzte hozzá — egy olyan alapvető kérdés miatt, mint a szovjet—nyugatnémet szerződés, esetleg megbuktatni a kormányt. Brandt a Fuldner Zeitungnak adott interjúban hangoztatta: a nagykoalíció felélesztése nem kerülhet szóba. Ez nemcsak az adott szó megszegését jelentené a Szabad Demokrata Párttal szemben, hanem a CDU CSU politikai irányvonala miatt is lehetetlen. A kancellár aláhúzta: az FDP át fogja vészelni jelenlegi kritikus helyzetét és a kormánykoalíció tartani fogja magát az 1973-as új választásokig. Éppen az SPD-vel kötött szövetség fogja végeredményben megsegíteni az FDP-t nehézségeinek leküzdésében. Strauss egyébként kényelmetlen helyzetbe került. Az Egyesült Államokból visszatérve ugyanis egy müncheni esti lapnak arról nyilatkozott, hogy Nixon teljesen egyetért vele a szovjet—nyugatnémet egyezmény kérdésében. Ezt a kijelentését egy szombati sajtókonferencián visszavonta. A szociáldemokrata párt szóvivője erre kijelentette: Strauss megelőzött egy Washingtonból várható cáfolatot. Nixonnal való találkozását Strauss saját maga arra redukálta, ami történt: egy kézfogásra. Az USA, küldöttsége nyugati körúton Londonból jelenti a Reuter. Ha fegyvert szállít Dél-Afrikának, előfordulhat, hogy Nagy-Britanniát kizárják az általa alapított nemzetközösségből — jelentette be egy londoni sajtóértekezleten Kenneth Kaunda zambiai elnök, illetve Kofi Busia ghánai miniszterelnök. A két afrikai vezető az Afrikai Egységszervezet megbízásából jár el a nyugat-európai kormányoknál, támogatást kérve a Dél-Afrikába irányuló brit fegyverszállítások megakadályozásához. Busia újságírók előtt kijelentette: megbeszélésükből azt a következtetést vonta le, hogy Heath-nek feltett szándéka a fegyverszállítás. Mindazonáltal — tette hozzá — az a benyomása, hogy döntés még nem született az ügyben. Az AESZ küldöttsége Londonból New Yorkba, majd Párizsba utazik. Trudeau elutasította az emberrablók követelését Ottawából jelenti a Reuter. Pierre Trudeau kanadai miniszterelnök péntek este rádió- és televízióbeszédet, mondott. Mint ismeretes, péntek reggel a miniszterelnök az egész ország területére életbe léptette a katonai szükségállapotról szóló törvényt. Ezzel felfüggesztette a polgári jogokat, és törvényen kívül helyezte a Québeci Felszabadítási Front nevű szélsőséges szeparatista szervezetet, amely fogságban tartja James Cross brit diplomatát és Pierre Laporte québeci munkaügyi minisztert. Trudeau hangoztatta, hogy a québeci szélsőségesek nagy mennyiségű dinamitot és más robbanóanyagot tárolnak, s emiatt is számuknál jóval nagyobb veszélyt jelentenek Kanada számára. A miniszterelnök a katonai szükségállapotról szóló törvény alkalmazását azzal indokolta, hogy a büntető törvénykezés önmagában nem képes leküzdeni, a rendszeressé vált terrorizmust. Trudeau együttérzését fejezte ki az emberrablók áldozatainak családtagjai iránt, majd a következőket mondotta: az emberrablók követeléseinek teljesítése nemcsak a felelősség feladása lenne, hanem Quebecben a terrorizmus növekedéséhez vezetne. A szeparatisták követeléseinek elutasítása nemcsak fontos elvek védelme, hanem egyúttal a kanadaiak személyi biztonságát is védelmezi újabb veszélyekkel szemben. (Belgrád, MTI) Szombaton hazautazott Belgrádból a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége. Madar Nemzet Anvar Szadat letette a, esküt Kairóból jelenti a Reuter. Szombat este rendkívüli ülést tartott az egyiptomi nemzetgyűlés. Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság új elnöke ünnepélyes aktus keretében tette le az esküt a parlament előtt. Szadat, akinek elnöksége mellett elsöprő többséggel döntött az egyiptomi nép, pénteken már megkezdte tárgyalásait az új — minden bizonynyal kollektív — vezetés öszszetételéről. Az elnök első nagyobb beszédére vasárnap délután kerül sor. A jelek szerint Anvar Szadat ekkor vázolja majd részletesebben bel- és külpolitikájának fő elemeit. Közel-Keleti Az új libanoni kormány programja Szalai, az új libanoni miniszterelnök meghirdette kormánya programját. A Pravda Ammanban járt tudósítója helyzetképet adott a városról. Eban izraeli külügyminiszter ismét elutasította a Jarring-misszió tervét. Bejrútból jelenti a Reuter. Szaeb Szalam, Libanon új miniszterelnöke szombaton délelőtt ismertette a parlamentben kormánya programját. A program támogatást ígér a Palesztinai gerilláknak azzal a kikötéssel, hogy tiszteletben tartják az ország szuverenitását és biztonsági érdekeit. — Vilátárilra helyezi a hadsereg megerősítését, modernizálását, s az izraeli támadások célpontjául szolgáló déli települések védelmének fokozását; — a katonapolitika célját egyszersmind abban jelöli meg, hogy a hadsereg kizárólag saját ügyeivel foglalkozzék, s ne avatkozzék be a politika és az igazgatás dolgaiba, gazdasági reformokat ígér. Szaeb Szalam a kormányprogramról bizalmi szavazást kért. Moszkvából jelenti a TASZSZ. Vasziljev, a Pravda Ammanban járt különtudósítója a lap szombati számában mondja el az olvasóknak, mit látott a jordánai fővárosban. ..Amman nem tűnt el a föld színéről, amint azt a nyugati polgári sajtó állította. A jordániai főváros pusztulásáról szóló szenzációkat nyugati tudósítók találtál? ki. Öl? tűzdelték meg tudósításaikat kárörvendő kommentárokkal is. Hát persze: arab fő arabra, Palesztinát a király katonájára” — írja Vasziljev, majd így folytatja: „A jordániai főváros súlyos sebeket kapott. Az ország ezernyi halottal és sebesülttel fizetett a tíznapos polgárháborúért. Vajon ki nyert ezen a testvérharcon?” Ezt a kérdést, tette fel a Pravda tudósítója számos aramani, lakosnak, s a válasz egypptetté vált: . Izrael,az amerikai imperializmus. Tel Avivból jelenti az AFP. Abba Fban az izraeli rádiónak adott interjújában szokott stílusában megismételte elutasító álláspontját a Jarringtárgyalásokkal kapcsolatban. Riadnak az ENSZ-közgyűlés előtt elhangzott pénteki beszédére utalva kijelentette: „Ha Egyiptom álláspontja a jövőben ugyanaz lesz, amelyet Riad hangoztatott legutóbbi beszédében, a békét célzó erőfeszítések terén nem lesz előrehaladás, és nem lesznek tárgyalások.” Washingtonból jelenti a TASZSZ. A nemzetközi újjáépítési és fejlesztési bank közölte, hogy 20 millió dollár összegű kölcsönt folyósít Izraelnek. Losonczi Pál távirata Anvar Szadatnak Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a következő táviratot küldte Anvar Szadatnak, az Egyesült Arab Köztársaság megválasztott új elnökének, Excellenciádnak, az Egyesült Arab Köztársaság elnökévé történt megválasztása alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar nép és a magam nevében őszinte örömömet és jókívánságaimat fejezem ki. Meggyőződésem, hogy az egyiptomi nép, egységben az Arab Szocialista Unióval és az Egyesült Arab Köztársaság kormányával, folytatja a Gátnál Abdel Nasszer által megjelölt utat, eltökélten tovább kívánja szilárdítani és fejleszteni az országa politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésében eddig elért kimagasló eredményeket. Ebben a szándékában, kitartó törekvéseiben az általános emberi haladásért ugyanúgy, mint az izraeli agresszió felszámolásáért folytatott küzdelmében az egyiptomi nép mindig számíthat a magyar nép támogatására és szolidartására. Népeinket és országainkat a baráti kapcsolatok szoros szálai fűzik egymáshoz. A Magyar Népköztársaság a jövőben is arra törekszik, hogy baráti kapcsolatait tovább mélyítse az Egyesült Arab Köztársasággal. A nemzetközi imperializmus ellen és a béke biztosításáért folytatott közös harcunk a két ország népének és az egész világ haladó erőinek javát szolgálja. Az Egyesült Arab Köztársaság népének országépítő munkájához, függetlenségét védelmező antiimperialista harcához további nagy sikereket, Excelleniádnak felelősségteljes küldetése ellátásához jó egészséget kívánok. A külpolitika hírei (Róma, MTI) A helyzet továbbra is feszült Galabriában. A hatóságok katonai egységeket vontak össze Battipaglia és Villa San Giovanni körül, hogy biztosítsák a vasúti forgalmat, valamint a San Giovanni kikötő működését. (Belgrád, MTI) Szombaton befejezte egyhetes hivatalos jugoszláviai látogatását Robert McNamara, a Világbank elnöke. 0 (Ottawa, UPI) Golda Meir miniszterelnök november 2-án egynapos hivatalos látogatást tesz Kanadában — jelentette be az ottawai kormány. 0 (Varsó, PAP) Jahja Khan pakisztáni elnök meghívására a közeljövőben hivatalos pakisztáni látogatásra utazik Marian Spychalski, a Lengyel Államtanács elnöke. Emberrablás (rnaleiuulabtiii Guatemalából jelenti a Reuter. A lázadó fegyveres erők elnevezésű guatemalai gerillaszervezet elrabolta Ricardo Echeverria kávéültetvényest, az ország egyik leggazdagabb emberét. Szabadon bocsájtásáért a rendőrség szerint igen nagy összeget követelnek. (Kairó, AFP) A líbiai katonai bíróság az elmúlt év decemberében végrehajtott államcsínykísérletben való részvétel vádjával szombaton golyó általi halálra ítélte Adam Havaz volt hadügyminisztert és Mussza Ahmed volt belügyminisztert. (Prága, CTK) Tárgyalások folytak e héten Rómában Csehszlovákia és a Vatikán képviselői között.. A felek véleményt cseréltek a csehszlovák állam és a katolikus egyház viszonyáról. Indila ladia védelmében New Yorkból jelenti a TASZSZ. Pénteken tiltakozó gyűlést tartottak Rockefeller New York-i kormányzó rezidenciája előtt az Egyesült Államok Kommunista Pártjának és más haladó szervezeteknek a képviselői. Követelték, hogy a hatóságok azonnal hagyjanak fel a kommunista Angéla Davis üldözésével. A gyűlésen felszólalt Gus Hall, a KP főtitkára, és hangsúlyozta, hogy a tiltakozó gyűlés országos kampány kezdete a törvénytelenül bebörtönözött Angéla Davis védelmében. i Tairaap, 1910. október 18. Négy kérdés, egy válasz a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a X. kongresszusra elfogadott és közzétett irányelveit immár hosszú hetek óta mélyrehatóan tanulmányozza az egész magyar közvélemény: párttagok és pártonkívüliek egyaránt nagy figyelmet szentelnek a dokumentum első fejezetének, amely a nemzetközi helyzettel és külpolitikánkkal foglalkozik. Tömör és világos megfogalmazásban itt kaphatunk választ korunk sorskérdéseire, a világpolitikai összefüggésekre, a nemzetközi erőviszonyok alakulására, a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető céljára. Nemzetközi tevékenységünk középpontjában a társadalmi haladás segítése, a világháború kirobbantásának elhárítása, a béke megszilárdítása áll. Ezzel egyaránt szolgáljuk legsajátabb nemzeti érdekeinket és a szocialista világrendszer, a béke és a haladás nemzetközi érdekeit — olvashatjuk az irányelvekben, s tegyük hozzá nyomban: tapasztalhatjuk a gyakorlatban, a magyar diplomácia munkájában. Az MSZMP csaknem tizennégy esztendős tevékenységét külpolitikai téren is éppen az jellemezte, hogy az elvek és a gyakorlat teljes egységet alkotott, a nemes eszmék maradéktalanul valóra váltak a mindennapi életben, az elméleti elgondolások hiánytalanul realizálódtak a kormány nemzetközi kezdeményezéseiben, fáradhatatlan, békeszerető erőfeszítéseiben, diplomáciánk aktív hozzájárulásában a vitás problémák tárgyalások útján történő rendezésében. A világszervezet jelenlegi jubileumi ülésszakán újabb meggyőző bizonyítékot kaphatott a nemzetközi közvélemény, a politikai megfigyelők, a diplomáciai szemleírók serege, mindenekelőtt pedig az ENSZ-ben képviselt valamennyi ország delegációja az 161. miként értelmezzük mi az ENSZ fennállásának negyedszázados ünnepén az egész emberiségre — köztük népünkre — váró teendőket a harmadik világháború kirobbantása lehetőségének megakadályozásában, a fegyverkezési verseny csökkentésében és megszüntetésében, a konfliktusok, válságok, feszültségek felszámolásában, a koegzisztencia biztosításában, a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttműködésének elmélyítésében, az általános nemzetközi légkör megjavításában. Péter János beszédét megkülönböztetett érdeklődés kísérte, hiszen az elmúlt évek közgyűlési tapasztalataiból már régen megszokták a küldöttek és a tudósítók, hogy a magyar külügyminiszternek mindig van fontos mondanivalója, nem rutinjellegű felszólalásra, hanem konstruktív elképzelések ismertetésére, a viták és viszályok kiküszöbölésnek elősegítésére használja fel a világszervezet nyújtotta, öt földrészre kiterjedő nagy nyilvánosságot. A jubileumon sem csalódtak, akik várakozással tekintettek a magyar álláspont kifejtése elé: ezúttal is a magasszintű képviselőinknél meghonosodott és egészséges hazai közéleti szellemről tanúskodó nyíltszívűséggel, egyenes szókimondással, félreérthetetlen formában hangzott el a magyar diplomácia vezetőjének értékelése a nemzetközi helyzetről és a soron következő feladatokról. A külügyminiszter elöljáróban maga is hangsúlyozta, hogy négy kérdésre szeretne egyszerű és világos feleletet adni. E kérdések logikusan vetődnek fel és szervesen összetartoznak. Természetes, hogy először a világ egészének alakulásával kell foglalkozniuk mindazoknál, akik felelősséget vállaltak és viselnek értünk. Huszonöt esztendő áttekintése — még a legfőbb vonásokban is —, rendkívüli elemzőkészséget igényel, de enélkül aligha lehet választ keresni a második kérdésre: az ENSZ szerepének felvázolására alapítása óta. A párt kongresszusára készülve, közvéleményünket, mindennél inkább érdekli és egészen közelről érinti — a beszédben nyomatékos hangsúllyal kifejtett harmadik kérdés — milyenné fejlődött Magyarország az elmúlt negyedszázadban. Nem a valóságtól elvonatkoztatott eszmefuttatást elemezhetnek ezzel kapcsolatban barátaink és ellenfeleink, hanem a tények sokaságán, a végzett munkán alapuló szinte „kézzelfogható” áttekintést, olyan beszámolót, amely a célok tisztaságáról, a szándék őszinteségéről, a szövetségi hűségről és egyetemes segítőkészségről győzte meg a világ elsőszámú fórumának részvevőit. Véleményünk szerint napjainkban igen helyes arányok alakultak ki a magyar közvélemény érdeklődésében és tájékoztatásában, s ezeket tükrözi vissza külügyminiszterünk nemzetközi expozéja is. Voltak idők másfél évtizeddel ezelőtt, amikor a belső építés nehézségeit a tömegtájékoztatási eszközök azzal igyekezt ellensúlyozni, hogy mesterségesen „átirányították” a figyelmet a külföldön lejátszó eseményekre. Újságírók körében, baráti beszélgetések.., nem egyszer megjegyezte: úgy tűnik, mintha jobban foglalkoztatna bennünket, milyen fordulatok következnek be a legtávolabbi országokban, mintsem saját feladatainknak a megvilágítására fordítanánk nagyobb gondot. Külpolitikai sikerekkel vigasztalódtunk a honi bajok láttán. Mióta a szocializmus építése népünk egészének támogatásával és odaadó munkájával eredményesen halad, senkinek sem jutna eszébe valamiféle „egyensúlyozó műveletekbe” fogni: a külpolitika elfoglalta az őt méltán megillető helyet, s belső fejlődésünkkel párhuzamosan erőteljesen hallatjuk szavunkat minden nemzetközi testületben, intézményben, ahol a béke megvédése forog kockán. Előterjesztjük javaslatainkat — és itt már Péter János negyedik pontjánál tartunk —, a békés és boldog jövő keresésénél, józanul leszűrve huszonöt év tapasztalataiból azokat az útmutatásokat, amelyek megóvhatják az emberiséget, Európát és bennünket az újabb háborús megpróbáltatásoktól. Négy kérdést fogalmazott meg a külügyminiszter és valamennyire részletesen válaszolt, nem hagyvasenkiben sem kétséget aziránt, hogy miben foglalható össze a magyar álláspont. A világban negyedszázad alatt bekövetkezett történelmi változásokat érintve, a nemzetközi erőviszonyoknak a béke, a haladás, a szocializmus javára történt eltolódását elemezve, az ENSZ hivatásáról és szerepéről szólva, a konkrét világpolitikai válsággócokról — mindenekelőtt Indokínáról és a Közel-Keletről — nézeteinket és a megoldási lehetőségeket ismertetve, s a jövő perspektíváit kutatva, úgy érezzük, a beszédben egy közös feleletet kaptunk, még akkor is, ha időben és térben nem mindenütt illeszkednek egybe a nemzetközi élet láthatatlan fogaskerekei. Egy a válasz, mert az igazi összefüggések, a világ sorsát formáló nagy történelmi folyamat legapróbb részletei elválaszthatatlanok a nagy egésztől, ami a felszólalás záróakkordjaként hangzott el. „Az emberiség előtt álló alternatíva: termonukleáris háború, vagy békés egymás mellett élés, azaz a vitás kérdés rendezése viszonylag békés utakon.” Népünk akaratát, elképzeléseit, törekvéseit és vágyait ismerve, mindenki pontosan tudja, miként szavaz ebben a döntő kérdésben. Diplomáciai sikereink, nemzetközi tekintélyünk állandó növekedése, kezdeményező erőnk gyarapodása, javaslataink meghallgatásra találása, terveink megalapozottsága közös tőből fakadnak, az elvi politika szilárdságának, barátainkkal és szövetségeseinkkel való töreksen együttműködésünknek, a belső építőmunkának realizálódásaként jutnak kifejezésre. Az ENSZ-ben, 125 állam vezető diplomatái előtt ismét hitet tettünk arról — amit az irányelvek nemzetközi vonatkozású fejezetének befejező soraiban olvashatunk —: az MSZMP a Magyar Népköztársaság külpolitikájának alapvető célját a jövőben is abban látja, hogy szövetségeseinkkel, a világ haladó erőivel szoros összefogásban biztosítsuk szocialista építőmunkánk kedvező nemzetközi feltételeit, a békét. Matolcsy Károly