Magyar Nemzet, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-01 / 230. szám
Csütörtök, 1970. október 1. Pardi Imrének, az Országos Tervhivatal elnökének nagy tapssal fogadott beszéde után szünet következett. A szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Dr. Bognár József, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója következett szólásra. DR. BOGNÁR JÓZSEF: Gazdasági történelmünk legsikeresebb öt esztendeje áll mögöttünk Elöljáróban elmondotta, hogy a bizottság hónapokkal ezelőtt megkezdte a tervjavaslat országgyűlési vitájának előkészítését, megvitata a terv fő vonásait, különös gondot fordított a gazdasági ágazatok közötti kölcsönhatásokra, a várható egyensúlyviszonyok elemzésére. Ezután így folytatta: — Napjainkban a terv nem valamilyen elvont módon megállapított központi érdek kizárólagos megtestesítője. Az irányítási rendszerben a központi tervcélok érdekében a gazdasági környezet alakítása és az anyagi érdekeltség elvejátszik döntő szerepet. — Hangsúlyozta ezután, hogy a népgazdasági terv összeállítása, megvalósítása nemcsak gazdasági probléma. — A gazdasági fejlődés kérdései az egész társadalmat átfogják, mozgósítják és ennek következtében a gazdasági és az úgynevezett nem gazdasági területek közötti kölcsönhatások intenzitása egyre erősebb. Befejezésül hangoztatta: a gazdaságirányítás reformja nagymértékben hozzájárult az eredményekhez. Elmondhatjuk, hogy gazdasági történelmünk legsikeresebb esztendeje áll mögöttünk. Dr. Bognár József végül javasolta: az országgyűlés a beterjesztett módosítások figyelembevételével fogadja el és emelje törvényerőre a népgazdaság negyedik ötéves tervéről szóló tervezetet. Ezután megkezdődött a törvényjavaslat vitája. A törvényjavaslat vitája GYŐRI IMRE (Csongrád megye, 9-es választókerület), a megyei pártbizottság első titkára a városok fejlődésével együttjáró gondok közül a lakáshelyzettel foglalkozott első helyen. Felszólalásában beszélt a mezőgazdaság nehézségeiről, a mostoha időjárás, az árvíz- és a belvíz okozta károkról és erőteljesebb állami támogatást kért a belvízrendezéshez Csongrád megyében. A törvényjavaslatot elfogadta, majd ebédszünet következett. Ebédszünet után az országgyűlés dr. Beresztóczy Miklós elnökletével folytatta tanácskozását. GÁCSI MIKLÓS (Miskolc, 6-os választókerület), a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója a bevezetőben arról szólt, hogy a fegyelmezettebb, szervezettebb munka előtérbe kerül. — Az iparvállalatoknál — mondotta — a hatékonyság érdekében gyors, határozott előrehaladást kell elérnünk a technológiai és a munkafegyelem terén. Javasolta, hogy a Munkaügyi Minisztérium vizsgálja meg: a szolgáltató iparágak, vállalatok, milyen módon járulnak hozzá a szakmunkásképzés költségeihez. BÁLI ZOLTÁN (Tolna megye, 3-as választókerület), a bátaszéki Búzakalász Tsz elnöke a Tolna megyei termelőszövetkezetekben mindinkább meghonosodó vállalatszerű gazdálkodásról beszélt. Beszámolt arról, hogy a téesz-parasztság a mezőgazdasági üzemekben dolgozó agrármérnökök és technikusok közös munkájának eredményeképpen a terméshozamok az egész megyében jobbak, mint az előző években. CSIKESZ JÓZSEFNÉ (Budapest, 65-ösválasztókerület), a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese arról számolt be felszólalásában, hogy a fővárosban és környékén a foglalkoztatottság növelésére már nincs lehetőség, s miután a népgazdaság egyensúlya megköveteli a fővárosi ipar továbbfejlesztését, azt csak intenzív úton lehet elérni. Fejleszteni kell a bonyolultabb, magasabb képzettséget igénylő tevékenységet a budapesti törzsgyárakban, a munkaigényesebb ipart pedig fokozatosan vidékre kell telepíteni. Az ipar hitele DR. HORGOS GYULA: A kohó- és gépiparnak különösen fontos szerepe van az életszínvonal-politika realizálásában Dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter hangsúlyozta: a törvényjavaslat népgazdaságunk dinamikus fejlődését irányozza elő a következő tervidőszakban. — A kohó- és gépiparnak — mondotta — jelentős a szerepe egész népgazdaságunk műszaki színvonala korszerűsítésében, a külkereskedelmi mérleg alakulásában, a lakosság tartós fogyasztási cikkekkel való ellátásában és hazánk védelmi képességének erősítésében. A törvényjavaslat valamennyi fejezete közvetlenül vagy közvetve érinti a két ágazatot, megszabja a követelményeket, meghatározza a fejlesztés irányát és mértékét. Különösen fontos szerepe van a kohó- és gépiparnak az életszínvonal-politika realizálásában. Ezért a következő öt évben a közfogyasztási cikkek termelésének 60—65 százalékos emelését és ily módon tartós fogyasztási cikkekből jelentkező igényeinek minőségben, mennyiségben, megfelelő választékban és használati értékkel arányos árban való fokozottabb mértékű kielégítését tervezzük. Nem kevésbé fontos a kohó- és gépipar szerepe és kötelezettsége a népgazdaság minden ága — az ipar, a mezőgazdaság és egyéb területek — anyagi-technikai bázisának fejlesztésében, a műszaki haladás általános meggyorsításában, a termelékenység növelésében, a hatékonyabb gazdálkodást előmozdító beruházások megvalósításában. A tervidőszakban a beruházási célú gépfelhasználás 26 százalékkal növekszik. A jelentkező gépszükségletnek 50 százalékát hazai forrásból, tehát gépiparunknak kell biztosítania. Jelentős feladatokat kell megoldanunk a kiemelt kormányprogramok megvalósításában. Elsőként említem a lakásépítési programot, amely 400 ezer lakás felépítését tűzi ki célul. Az ehhez szükséges építési célú anyagok, gépészeti és lakásfelszerelési cikkek gyártása további erőfeszítése Ma£wNmizet pítésre egyébként a következő öt esztendőben minden eddiginél magasabb összeget, mintegy 800 millió forintot fordítanak. Felszólalása befejezéséül kérte a kormányt, teremtsék meg a hiányzó pénzügyi fedezetet a 922 ágyas új dél-pesti kórház felépítéséhez. GERGELY LAJOS (Pécs, 3-as Választókerület) egyetértését fejezte ki az energiastruktúra megváltoztatására irányuló törekvésekkel, s helyesnek találta azt a döntést, hogy a gazdaságtalanul működő szénbányákat megszüntessék. Mégis, megemlítette, hogy fontolóra kell venni a mecseki szénbányák helyzetét, mivel az energiamérlegben még évtizedeken át szükség lesz a jó minőségű szénre. Nyugtalanítónak találta a szénbányáknál tapasztalható nagyarányú munkaerő-vándorlást. KERKAY ANDORNÉ (Fejér megye, 1-es választókerület) vegyészmérnök az alumíniumiparral foglalkozva rámutatott, hogy ebben az iparágban a jövőben a fő hangsúly a félgyártmány és a készárutermelés növelésére helyeződik át, majd beszélt a járműprogram végrehajtásában bekövetkezett forradalmi változásról, s elismerését fejezte ki mindazoknak, akik a program kialakításában részt vettek. GALLÓ ERNŐ nyugdíjas (Budapest, 20-as választókerület) az életszínvonalnak a negyedik ötéves tervben várható alakulásával foglalkozott, s ezzel összefüggésben a nyugdíjasok érdekében tervezett intézkedésekkel. Elismeréssel szólt a szocialista állam gondoskodásáról, az évi több mint, 11 milliárd forintot kitevő nyugdíjakról és járadékokról, s arról, hogy a negyedik ötéves terv a szociális gondoskodás újabb figyelemre méltó fejlődését irányozza elő.ket követel mind mennyiségi és minőségi fejlesztés, mind pedig a választék bővítése tekintetében. A nagy jelentőségű gázprogram megvalósításához is hozzájárulnak a kohászat és a gépipar üzemei különféle csővezetékek, csőhálózati szerelvények, műszerek, berendezések szállításával. Részt veszünk az alumíniumipar fejlesztésében. A kiemelt kormányprogramok közül a kohó- és gépipart közvetlenül érinti a közúti járműprogram, amelynek első fejlesztési szakasza ebben az évben zárul le. A negyedik ötéves tervidőszakban, a második lépcsőben, az autóbuszgyártás korszerűsítését és a termelés növelését tervezzük. A fejlesztés eredményeként az Ikarus-gyár öt év alatt 41 ezer — nagyobb részt új típusú — autóbusz gyártását valósítja meg széles körű hazai és nemzetközi kooperációban. A számítástechnikai programban elsősorban a híradástechnikai és műszeripar vesz részt. Ennek keretében az integrált áramkörös alkatrészbázison alapuló és új gyártási eljárásokat meghonosító fejlesztések várhatóan kedvező hatást gyakorolnak elektronikai és finommechanikai iparunk színvonalára. Befejezésül a növekvő export jelentőségét hangoztatta. A szocialista gépexport 50 százalékkal nő és 1975-ben eléri a 950 millió rubelt. MOCSÁRI SÁNDOR (Hajdú-Bihar megye 7. számú választókerület), a hajdúszováti Május 1. Tsz elnöke szólalt fel és egyebek között elmondotta, hogy a háztáji gazdaságok a mainál jóval nagyobb részt vállalhatnának a lakosság áruellátásában, ha a megfelelő kisgépekkel korszerűsíthetnék termelésüket. BENKE LAJOSNÉ (Pest megye 7. számú választókerület), általános iskolai igazgató a szakember utánpótlásról szólva azt szorgalmazta, hogy a gyárak, vállalatok nyújtsanak anyagi segítséget azoknak az oktatási intézményeknek, amelyekben saját dolgozóik gyermekei tanulnak, illetőleg ahonnan maguk is várják a fiatal szakembereket. VARGA KÁROLY (Somogy megye 10. számú választókerület), a Hazafias Népfront Somogy megyei titkára a kollégiumfejlesztés fontosságát hangsúlyozta a fizikai dolgozók gyermekei tanulási körülményeinek javítására. Javasolta, hogy évről évre növeljék a kollégium építésére fordítandó összegeket, amelyből a vállalatok, intézmények is vegyék ki a részüket? TAMÁS JÁNOS (Komárom megye 6. számú választókerület) főépítésvezető elismeréssel szólt arról, hogy a következő évek gazdasági programja az építőipar sokoldalú fejlesztését írja elő. Figyelmeztető adat azonban, hogy az utóbbi hónapokban 8—10 százalékkal csökkent az építőipari dolgozók száma. A nagyfokú elvándorlás egyik fő oka, hogy az állami építőiparban az átlagkeresetek alacsonyabbak, mint egyéb építőipari ágazatban. Az országgyűlés csütörtök délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját. PROBATTA KINN ...CITROMLÉT! LIMONÁDÉ, TEA, KOKTÉL, BÓLÉ, SÜTEMÉNY készítéséhez, ára: 1/4 liter ft 9.20 ZÖLDÉRT KAPHATÓ A BOLTOKBAN A Az Országos Tervhivatal elnöke expozéjában kiemelte a vegyipar fejlesztésében a műtrágyatermelés növekedését. Ollári István, a Borsodi Vegyi Kombinát műtrágyaüzemének vezetője a nagy fontosságú fejlesztésről tanácskozott a szünetben képviselőtársaival. Említést tett az ütemességről, amely gyárukban is fontos feladat, hogy zökkenőmentesen lássák el műtrágyával a mezőgazdaságot., — Most gondban vagyunk — mondotta, majd arról szólt, hogy a kombinát raktárai már csaknem megteltek, a rendelések elhúzódnak. — Szerda reggel már vagont sem rendeltünk a MÁV-tól. Nem szeretnénk csökkenteni a termelés ütemét, mert ez gyárunknak, az egész népgazdaságnak nem jó. Szántó István, a BVK igazgatója elhatározta, hogy az illetékeseknél lépéseket tesz, Ollári István pediig tervbe vette, hogy az őszi ülésszakon találkozik dr. Bencsik Istvánnal, az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnökével, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel, valamint Vályi Péter pénzügyminiszterrel. Elmondja nekik a gyár gondjait A nyár elmúltával természetesen sok szó esett nyaralásról, nyári tapasztalatokról. Erről beszélgettek az újságírók is, amikor hozzájuk lépett Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke és ezt mondta: — Hallom, nyári tapasztalatokról beszélgetnek és sok szépet mondanak a Balatonról. Lehet is, kell is, de hadd hívjam fel a figyelmüket s hadd hívjam harcba az újságírókat néhány balatoni jelenség ellen. Többször jártam az idén is a Balatonnál és azt tapasztaltam, hogy Füreden rendet kell csinálni. Tudom, sokat írtak már erről a témáról, de nem eleget. Füredről kitiltották a motorcsónakversenyeket, hogy ezt a gyönyörű, patinás gyógyhelyet, a szívbetegek és igazán pihenni vágyók Mekkáját mentesítsék a bőgő motorok zajától. Motorcsónakverseny ugyan csak egy-kettő volt nyaranta a füredi öbölben, de most mindennap két-három zenekar is játszik, lehetőleg a szabadban s olyan hangfalakkal, amelyek hangja a legzártabb betegszobákba is behullik. Ha segíteni akarnak Füreden, alakítsanak egy akcióbizottságot, amely haladéktalanul megkezdi a küzdelmet a csöndes Balatonfüredért. Zenélni számtalan helyen lehet a Ba- - 1976oU Ba latonnál, de beteg szíveket gyógyítani, csak Füreden. Meglepetést keltett és élénk szóbeszéd tárgya lett az első szünetben, hogy mindössze egy interpellációt jegyeztek be. Két dunántúli képviselő beszélgetett erről a kérdésről újságírók gyűrűjében s az egyik honatya megjegyezte: — Az új választójogi törvényt ki kéne egészíteni azzal, hogy a következő választásra csak az jelölhető a mai képviselők közül, aki már interpellált. — Miért? — kérdezte egy figyelmetlen és gyanútlan hallgató. — Azért — válaszolt mosolyogva a képviselő .—, mert akkor mindenki sietne interpellálni, hogy biztosítsa jelölését a következő választás-Országszerte nagy figyelem kíséri a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok erőfeszítéseit. A betakarítás és az őszi talajmunkák előkészítése egybeesik. Sümegi János, a szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet elnöke erről beszélgetett képviselőtársaival a szerdai ülésszak első szünetében. Az érdeklődő kérdésekre biztató válaszokat adott. — Háromszázötves holdról takarítottuk be a vetőburgonyát, a cukorrépa felszedése jó ütemben halad. Most a kukorica van soron és májusi morzsokban számolva. 30 mázsás holdankénti termésre számítunk. Most már jöhet az őszi eső a talajelőkészítéshez, a mélyszántáshoz . A büfében dr. Babics Antal professzor a zsemléket mustrálja, majd kiselőadást tart arról, hogy milyennek kell lenni a jó zsemlének, kenyérnek. Egyik-másik szomszédos országban, amelyekben pedig nem termelnek olyan jó alapanyagot, lisztet, mint nálunk, igen finom kenyér, péksütemény vásárolható. Ha kint jár, értékes ajándékként hoz haza belőlük egy bőröndre valót. A rozskenyér például másodharmadnapos korában finomabb, jobban kiadja az izét, mint frissen. Ez nem a véletlen műve. — Nem alapanyagkérdés nálunk sem a jó kenyér, a jó zsemle. Minden a megfelelő lelkiismeretes kidolgozástól, szakmai hozzáértéstől függ. — Honnan szerezte ezt a nagy jártasságot a sütőszakmában, professzor úr? — kérdezi a pincér. — Beleszülettem. Apám ugyanis falusi pék volt. Kicsit korholó hangon mondja Nagy Józsefné könynyűipari miniszter Marton János Győr-Sopron megyei képviselőnek. — Jól felkészítette, kioktatta a Kisalföld egyik munkatársát, hogy mit mondjon el igényeikről, gondjaikról. Azon a sajtóértekezleten, amelyet nemrég tartottam, úgy hadakozott azért, hogy a Győri Textilipari Vállalat több anyagi támogatást, beruházási lehetőséget kapjon, mintha ezért prémiumot szavazott volna meg számára a gyár, mintha a gyár beépített embere lenne. Valamelyik Győr-Sopron megyei képviselő erre megjegyzi: — Sok ilyen beépített ember található felénk. Csak éppen nem így nevezik őket, hanem győri, soproni vagy más helység patriótáinak. PARDI IMRE DR. HORGOS GYULA DR. BOGKÁR JÓZSEF (Rózsahegyi György rajzai)