Magyar Nemzet, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-11 / 35. szám
Péntek, 1972. február 11. Magyar Nemzet Moszkvai tudósítónk jelentése: Öt év alatt hatvan százalékkal emelkedik a magyar-szovjet árucsere-forgalom Interjú a moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetőjével A moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltségen összesítették az 1971. évi magyar—szovjet kereskedelmi áruforgalom eredményeit öszszesítő dokumentumok számadatait és elkészítették az 1971—1975. évekre vonatkozó hosszú lejáratú — öt évre szóló — megállapodás végrehajtása során várható árucsereforgalom volumenstatisztikáját. Az eddigi eredményekről és tapasztalatokról, a jövőbeni tervek részleteiről Kadala Miklós kereskedelmi főtanácsos, a moszkvai magyar külkereskedelmi kirendeltség vezetője interjút adott lapunk moszkvai tudósítójának. — Kérem ismertesse, hogy az összesített számadatok alapján miként alakult a magyar—szovjet árucsere-forgalom az előző öt esztendő időszakában; az eredményekből és részeredményekből kiindulva milyen általános következtetés vonható le? 80 százalékos gyógyszerexport-növekedés — Az 1966—1970. évekre vonatkozó hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodás eredetileg 5,5 milliárd rubeles forgalmat írt elő, de már az évente megtartott résztárgyalások során további kölcsönös szállítási megállapodások jöttek létre, s így az exportvolumen 8, az importvolumen pedig további 4 százalékkal emelkedett. Külön, említésre méltó, hogy végül az árucsereforgalom még ezt az előirányzatot is meghaladta s ténylegesen 5,9 milliárd rubeles forgalom realizálódott. A fokozódó export-import növekedésre jellemző, hogy 1966-hoz, a hosszú lejáratú megállapodás első évében lebonyolított árucsere-forgalomhoz viszonyítva 1970-ben, a hosszú lejáratú szerződés utolsó esztendejében exportunk 53,4 százalékkal, importunk pedig 50 százalékkal volt magasabb. Teljes külkereskedelmi forgalmunk 35 százalékát a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A Szovjetunióból szereztük be a számunkra szükséges alapvető ipari nyersanyagok többségét, sőt egyes esetekben teljes egészét. Továbbá iparunk korszerűsítését jelentős mértékben segítették elő a Szovjetuniótól vásárolt gépek, technológiai eljárások. Importunk hetven százaléka nyersanyagokból és félkész termékekből állt,s ez az arány teljes mértékben egyebeesett hazánk szükségleteivel. Említésre érdemes, hogy a nyersolaj- és rézimportunk ez idő alatt — az előző öt évhez viszonyítva — kétszeresére, a mezőgazdaságnak szükséges műtrágya, valamint villamosenergia-importunk háromszorosára emelkedett. — Ebben az időszakban mit exportált Magyarország a Szovjetunió részére? — Termékeink jelentős részét a Szovjetunióban helyezzük el. Elsősorban gépeket és különböző berendezéseket szállítottunk. Néhány iparágunk termékeinek legjelentősebb részét a Szovjetunió vásárolja meg. Népgazdaságunk számára elsőrendű jelentőségű, hogy a Szovjetunióba irányuló gépexportunk a teljes magyar gépexport 52 százalékát tette ki. Í de nagy jelentőségű, hogy ebben a tervidőszakban 80 százalékos volt a gyógyszerexport-növekedés, valamint 54 százalékos a könnyűipari cikkek és 80 százalékos az élelmiszer-gazdasági termékek exportnövekedése. Évi egymilliárd köbméter földgáz — Melyek az előző ötéves tervidőszakot követő 1971— 1975. évekre szóló hosszú lejáratú kereskedelmi szerződés főbb mutatói? — Az előirányzott árucsereforgalom a jelenlegi ötéves időszakban 60 százalékkal nagyobb, mint az 1966—1970-es évek tényleges forgalma volt. Az előző hosszú lejáratú megállapodásban foglaltak teljesítése, illetve túlteljesítése megfelelő feltételeket teremtett az árucsere-forgalom további növeléséhez. Bár az áruszerkezet arányaiban nem várható különösebb változás, hangsúlyozni szükséges — a jelentős volumennövekedés mellett —, hogy ebben az időszakban kerül sor a Barátság 11. kőolajvezeték üzembe helyezésére, miáltal az évi 9—10 millió tonnás kapacitás lehetővé teszi távlatilag is a kőolaj-behozatalunk biztosítását, különös figyelemmel az új olefinprogram következtében megnövekedett szükségleteinkre, megkezdődik a Kárpát-Ukrajnán közvetlenül hazánkba leágazó földgázvezeték üzeme, amelyen 1975-ben egymilliárd köbméter földgázt kapunk, s a gépkocsizók számára kedvező hír, hogy ebben az időszakban 20 ezer Moszkvics, 22 ezer Zaporozsec, valamint 120 ezer Zsiguli gépkocsit, ezenkívül új, nagy teljesítményű Diesel-mozdonyokat és metró motorkocsikat vásárolunk a Szovjetuniótól. A Szovjetunióba irányuló exportszállításaink tételei közül elsősorban említésre érdemes, hogy nagymértékben nő a gépexportunk és a komplett élelmiszeripari berendezések exportja, ez időszakban a gépes gépi berendezések exportvolumene az 1970. évi 340 millió rubeles értékhez viszonyítva 1975-ben 60 százalékkal nagyobb lesz, és így 544 millió rubelre emelkedik. 1970-hez viszonyítva öt év alatt megháromszorozódik a magyar Ikarus autóbuszok exportja, 1970-ben 2400-at, 1971- ben 3600-at vásárolt a Szovjetunió, míg az 1975-re szóló megrendelési irányszám már 6900 Ikarus busz szállítását írja elő. — Tíz éve, 1952-ben kötöttük meg a Szovjetunióval a timföld—alumínium egyezményt. Az elmúlt ötéves időszakban a számadatok alapján milyen fejlődést regisztrálhatunk ezen a téren, továbbá milyen eredmény várható az 1972-es évben? — Az előző ötéves tervidőszak éveiben, 1965-höz viszonyítva, három és félszeresére emelkedett az alumíniumtömb-behozatalunk. 1972-ben 110 ezer tonna aluminiumtömb és alumínium télgyártmány érkezik hazánkba a Szovjetunióból. — Az 1971—1975. évekre vonatkozó hosszú lejáratú megállapodás figyelembevételével milyen eredményekkel zártuk az első, az 1971-es évet? — Az előirányzott 1971. évi magyar—szovjet árucsere-forgalmat mindkét fél túlteljesítette. Az eredeti 1,4 milliárd rubeles összegről szóló keretszerződés ellenében a tényleges árucsere-forgalom értéke 1,5 milliárd rubel volt. Az 1971. évi áruforgalom 13,8 százalékkal nőtt az 1970-es évhez viszonyítva. Igen figyelemre méltó, hogy az 1970-es évhez viszonyított előirányzott volumennövekedés csak 9 százalékos többletforgalmat írt elő. Az elmúlt évi árucsere-forgalmi szerződések teljesítéséről beszélve külön hangsúlyozni szeretném, hogy egyes szovjet partnerek már az év első felében teljesítették szállítási kötelezettségeiket.. Elsősorban a számunkra igen fontos mezőgazdasági gépek és gépalkatrészek szállítása terén. A megrendelt traktorok, exkavátorok, alkatrészek már júniusban hazánkban voltak és ezzel a mezőgazdasági főidény munkálatait könnyítették meg. Nagymértékben ennek volt köszönhető, hogy javult a mezőgazdasági gép- és tartalékalkatrész-ellátás. 1972-ben 50 új metró motorkocsi — Az elmondottak alapján milyen arányú fejlődés várható 1972-ben? — Előzetes számításaink szerint 1972-ben az export 14—15, az import pedig 12— 13 százalékkal haladja majd meg az 1971. évi eredményeket. Ebben az esztendőben 70 százalékkal több élelmiszeripari berendezést, 50 százalékkal több elektroakusztikai és 50 százalékkal több könnyűipari berendezést szállítunk a Szovjetunióba, mint 1971-ben. A teljesség igénye nélkül pedig néhány adat behozatalunkról : a Szovjetunióból számottevő energetikai berendezéseket, exkavátorokat és útépítő gépeket, valamint a nagy jelentőségű dieselesítési program megvalósítását szolgáló 68 darab 2000 lóerős Diesel-mozdonyt, Budapest közlekedésének korszerűsítése szempontjából fontos 50 darab metró motorkocsit, valamint az 1971. évi 13 500 Zsiguli gépkocsival szemben 1972-ben 21 500 Zsigulit vásárolunk a Szovjetunióból. II. Barta i Szakosodás helyett a tudományok integrációja Baráti beszélgetés a Társadalomtudományi Intézetben A beszélgetés közös dolgainkról folyt: a társadalomtudományok művelőit és az újságírókat egyazon problémák érdeklik. Lakos Sándor, a Társadalomtudományi Intézet igazgatójának tájékoztatójából kiviláglott, hogy a kutatások feltételezéseink, következtetéseink tudományos megerősítésével vagy cáfolatával is segítségünkre lehetnek. Folyamatban levő, vagy befejezett vizsgálatokról tájékoztathatjuk olvasóinkat és mi is jobban eligazodunk a munkánkban. A Társadalomtudományi Intézetben, amely az MSZMP Központi Bizottságához tartozik, komplex kutatások folynak. A különböző társadalomtudományok művelői közösen dolgoznak egy témán. Ez megfelel a párt politikájának, amely sokoldalúan foglalkozik e kérdéssel, de megfelel a tótudomány fejlődésének is, amellyel a korábbi szakosodással ellentétben az integráció jellemző. Az intézetben tehát teamek dolgoznak. A kollektív kutatások eredményeinek a közzététele mellett azonban egyéni publikációkra is lehetőség van. A munka jellegéből adódóan sok a külső — meghatározott időre szerződtetett — kutató. Egy belső munkatársra két külső jut, akik más tudományos műhelyekből, vagy a gyakorlati munka területeiről — például az államigazgatásból — érkeznek, hogy e téma irodalmát feldolgozva, egy-egy részét, ágát, különböző megközelítésből kutassák, de egyazon cél felé haladva szintézist hozzanak létre. Az intézeti munka témacentrikus. A tárgyhoz alakítják a szervezetet, állandó osztályok nincsenek, csak időleges témacsoportok. Néhány érdekes kutatás: A munkásosztály fogalma; A munkások általános és szakmai műveltsége; A munkások politikai tudata. Foglalkoznak a munkásifjúsággal és az ifjúság és az oktatási rendszer összefüggésével is. A vidéki értelmiség helyzetéről szóló vizsgálatot már több kötetben publikálták. Az igazgatás és demokrácia. Az igazgatás és az érdekviszonyok kutatása is igen időszerű. Igyekeznek feltárni az épülő szocialista társadalom ellentmondásait, megkísérlik — a többi szocialista ország kutatásait is felhasználva — a felépült szocializmus kritériumainak a meghatározását. Nemzetközi kapcsolataikat rendszeresen építik. A tudományos ülésszakok helyett azonban nemegyszer hatékonyabbnak tartják a különböző országok társadalomtudósainak — hat-nyolc embernek — kerekasztal-beszélgetéseit egy adott témáról. Lakos Sándor tájékoztatója is bizonyítja, hogy az MSZMP Központi Bizottsága a Társadalomtudományi Intézet segítségével is bátran nekivág elméletileg még meg nem oldott, és a gondolkodó, érdeklődő embereket foglalkoztató problémák kutatásának. t - — Alumínium tokozású elosztó- +—1 ~ i t és kapcsolóberendezés f f 60-FÉLE TÍPUSVÁLTOZAT ® - OLCSÓ JÓ MINŐSÉG VIT fs, • KÖNNYŰ - GYORS ---------------------- KORSZERŰ SZÁLLÍTÁS _ „ : „ .. . VILLANYSZERELŐIPARI VÁLLALAT GYÁRTJA: Budapest, VII., Síp utca 23. Telefon: 221-039, 221-818 Ügyintéző: Gáti Endre -------------------------------------— VUUERT FORGALMAZZAK C BE §£ cnciv Kártalanít az olajipar Szeged környékén Az alföldi olajipar az elmúlt években Szeged és környéke mezőgazdaságának 153 millió forintot fizetett ki ingatlanok kisajátításáért, a vetések, a termések letaposásával okozott zöldkár címén, valamint a távvezetékek lefektetésével előidézett közvetett károkért. Ezen túlmenően a Gazdasági Bizottság további 152 millió forint kivételes kártalanítást állapított meg a legjobban érintett három mezőgazdasági üzemnek: a szegedi Felszabadulás, a tápéi Tiszatáj és a deszki Maros Tsz-nek. Ezt az intézkedést az indokolja, hogy a három szövetkezetben a kisajátított területek elvesztése miatt a gazdálkodás struktúráját is részben meg kell változtatni, csak így produkálhatják a csökkent területen a régi jövedelmet. Szocialista brigádvezetők tanácskozásai Csütörtökön a MEDOSZ- székházban az állami gazdaságok szocialista brigádjainak vezetői tanácskozást tartottak és a felszólalók számos jó javaslatot vetettek fel a mozgalom fellendítése érdekében. Ajánlották például: a kollektívát illető jutalmak elosztásáról maguk a brigádok döntsenek. Az ipari üzemekben jól bevált „dolgozz hibátlanul!” mozgalmat a mezőgazdaságban is terjesszék el. Szóvá tették azt is, hogy egyes gazdaságokban a vezetőknek is ugyanúgy kellene vigyázniuk a munka és a magánélet összhangjára, íratlan szabályainak betartására, mint ahogyan azt a szocialista brigádok tagjaitól elvárják. Az állami bútor- és faipar szocialista brigádvezetőinek csütörtöki tanácskozásán elhangzott: a bútoripari dolgozók 40 százaléka vesz részt a szocialista brigádmozgalomban és tevékeny részük volt abban, hogy a legutóbbi 1969-es tanácskozás óta 27 százalékkal nőtt az iparág termelése. Munkájuk nyomán meggyorsult az új anyagok, új technológiák bevezetése. Raktárról azonnal szállítunk! 1—2—3 ajtós öltözőszekrényt, fából, fehérre festve Támlás és támla nélküli laboratóriumi forgószéket Fémvázas támlásszéket, fehér műbőr kárpitozással Fémvázas, 4 üléses támlás padot, Modecor ülő- és hátlappal Fehér, lábpedálos hulladékgyűjtőt, cserélhető betéttel Megrendelhető : OMKER V. KERESKEDELMI OSZTÁLY BÚTORCSOPORTJÁN Budapest, VII., Rózsa Ferenc utca 29. Telefon: 429—348 Még egyszer: Legutóbb január 23-án írtunk a Margit-híd budai hídfőjének rendezési munkálatairól, amelyek véleményünk szerint állandó jellegű balesetveszélyt idéznek fel, mert a hídról érkező gépjárművek váratlanul szembetalálják magukat a túl hosszúra nyújtott villamosmegálló járdaszigetekkel, és erős, kisodró kanyarban kényszerülnek az útjukat folytatni. Csak elismerés illetheti azt a gyorsaságot, amellyel a fővárosi tanács közlekedési főigazgatóságának helyettes vezetője, dr. Nagy Ervin, válaszolt cikkünkre, s térképvázlatot mellékelve, ismerteti a hivatalos álláspontot. E szerint a Margit-hídon, a villamosvágányok mindkét oldalán két forgalmi sáv helyezkedik el. A hídfőben az útpálya az átalakítás után három forgalmi sáv szélességűre bővült, hogy a Pest felől az Árpád fejedelem útja felé haladó járművek külön sávon haladhassanak. A mellékelt térképvázlaton, a hídtest hosszában elhelyezkedő, s némiképpen sílécekre emlékeztető ábra a villamos-járdaszigeteket jelzi. A térképbe utólag berajzolt fekete nyíllal — római I-es szám — igazolhatjuk azt az aggodalmunkat, hogy a fölöslegesen hosszúra tervezett járdaszigetek éppen a kritikus kanyarban szűkületet okoznak, s így autóbuszok mellett nehezen fér el egy kis személykocsi is, különösen, ha számításba vesszük, hogy a jobbra kanyarodni készülő busz csuklós része törvényszerűen „belelóg” a belső sávba. De miért is kellett ilyen hoszszú járdaszigeteket kiképezni, amikor a „sílécek” végefelé berajzolt kis fekete négyzetek a szentendrei HÉV megállójához vezető lépcsőket jelzik. Ezektől keletre, tehát Pest felé eső járdaszigetrészek, mindenképpen holt térnek számítanak, amit villamosra való fel- és leszállásra aligha fognak használni. Ha ennyivel rövidebb lenne a járdasziget, könnyebb és veszélytelenebb lenne a kanyarba való behajtás. A másik fekete nyíllal és római II-es számmal jelöltük meg azt az éles szögben kiugró járdaszigetet, amely az ABC-áruház előtt ékelődik bele az úttestbe. Jelen pillanatban egy hullámokat szeldeső éles hajóorra emlékeztet az a kőél, amelynek lekerekítése árán nagyon sok hirtelen fékezést lehetne megtakarítani, ami a legtöbb esetben összeütközés veszélyével is jár, valamint az Árpád fejedelem útja felé kanyarodó járművek — főképpen csuklós buszok és pótkocsis teherautók — hátsó kerekei kaphatnak itt veszedelmes köpenyszakadásokat, amit köznyelven’ durrdefektnek neveznek. A címünkre érkezett előzékeny írásbeli tájékoztató szerint a közölt térképvázlat a budai hídfő kialakításának végleges rajzát közli. De talán még mindig lehetne valamit enyhíteni a helyzeten, mert jobb későn, mint soha. b. g. A Margit ©budai hídfő A Margit-híd budai hídfő végleges rendezésének vázrajza