Magyar Nemzet, 1972. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-08 / 32. szám
Kedd, 1912. február 8., A török „páncélkesztyű” Január és február fordulótáját, a mezőgazdaság modorján Ankarában a török parlament két hónappal ismét meghosszabbította az ostromállapotot. Miután az 1971 áprilisa óta van érvényben — ma már biztos, hogy Törökországnak legalább egyéves rendkívüli hatalmi kor,szakon kell keresztüllábalnia. Az ostromállapot meghosszabbítását megelőzően az Erimkormány és a tényleges hatalmat kézben tartó hadsereg feltűnő és drámai módon demonstrálta a rendkívüli intézkedések fenntartásának szükségességét. Isztambulban 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el, hogy 85 000 katona és rendőr zavartalanul kutathassa át a lakások ezreit. Amióta tavaly márciusban a hadsereg vezérkara lemondásra kényszerítette Demirel igazságpárti kormányát, Törökország és a papi kiváltságok konzerválása érdekében léptek fel. Ez oda vezetett, hogy az állandósuló válság légkörében 1971. végén Erim és kormánya többször is lemondott — s végül csak a vezérkar kifejezett utasítására foglalta el újra hivatalát! Az immár permanensnek tekinthető belső válság legújabb eseménye, hogy Inönü pártja — amely pedig minndeddig támogatta Erim kormányát — ezúttal az ostromállapot meghosszabbítását már nem szavazta meg. A parlamentben maga Inönü is elítélte azt a kurzust, amelynek egyetlen tényleges akciója mindmáig a meglevő ellenzéki csoportok brutális szétzúzása volt. E pillanatban még nyomokban sem rajzolódtak ki egy valamennyire is reális belpolitikai megoldás körvonalai. A kormány és a hadsereg öszszehangolt elnyomó intézkedései éppen azt az értelmiségi és munkáselit réteget sújtották, amely egy reformpolitika bázisa lehetne. Azok a rétegek pedig, amelyek a mai Törökországban az úgynevezett „burzsoá stabilitás” támaszai — a reformpolitika természetes ellenfelei. Ilyen körülmények között nehéz feltételezni, hogy miképpen lehet a vezérkar által „megálmodott” programot a parlamenti látszat megóvásával, nyílt katonai diktatúra nélkül végrehajtani. Teljesen nyílt kérdés az is, hogy e súlyos belső válságot meddig lehet elszigetelni a török külpolitikától. Demirel korszakában kialakult egy sajátos török a permanens válság állapotában van. A hadsereg akciója akkor — úgy tűnt — nem nélkülözte a reális elemeket. A Demirel-kormány valóban túlságosan is kötődött a nagy földbirtokosokhoz és a török paraszti lakosság nagy részét tudatlanságban tartó reakciós mohamedán papi réteghez. Ez a társadalmi bázis (amely egyben a formális választási többséget is biztosította Demirelék számára) nem tette alkalmassá ezt a kormányt a legszükségesebb társadalmi reformok végrehajtására, így Demirel uralmának utolsó periódusában rendkívüli módon kiéleződött a társadalmi és politikai feszültség. Az igen veszélyes, felfegyverzett szélsőjobboldali-fasisztoid csoportok mellett a politikai szintér túlsó szélén feltűntek az „ultrabal” városi gerilamozgalom osztagai is. Ebbe a válságba nyúlt bele „páncélozott kesztyűjével” a hadsereg. Törökországban a hadsereg a maga egészében mindig a laikus kemalista hagyomány hordozója volt. Ugyanakkor azonban az utóbbi évek társadalmi mozgása megtörte a tisztikar egységét, így történhetett, hogy a márciusi intervenció óta eltelt időszakban a kitűzött programot felemás módon hajtották végre, ami a válság állandósításához vezetett. A hadsereg beavatkozásának következményeképpen Erim vezetésével különleges koalíciós kormány alakult. Ebben részt vett Demirel pártjának, az Igazságpártnak öt minisztere, valamint az ettől balra álló, Inömi volt köztársasági elnök által irányított köztársasági néppárt öt tagja is. Emellett a legfontosabb tárcákat közigazgatási-gazdasági reformokra hajlamos „menedzserpolitikusok” töltötték be. Az intervenciót végrehajtó vezérkar, nem akarván „görög típusú" megoldást alkalmazni, a formális hatalmat a ..civilek” kezében hagyta. Ennek fejében kettős kötelezettséget hárított a kormányra: 1. Letörni a társadalmi elégedetlenségnek hangot adó csoportokat, mindenekelőtt a balszárnyon. 2. Végrehajtani a vezérkari intervenció alkalmával követelt és a kormány által elfogadott reformprogramot. A hadsereg követeléseinek első pontját a kormány (nyivánvalóan a vezérkar támogatásával) messzemenően túlteljesítette. Az általános politikai hajsza során az elnyomás fő súlya a baloldallá nehezedett. Mégpedig nem csak a fegyveres ultrabal csoportokra (,,Török népi felszabadító hadsereg”), hanem az “ anarchista módszereket elítélő török munkáspártra, valamint a baloldali radikális értelmiségiekre is. Ezt a folyamatot megkoronázta az alkotmánymódosítás, amely félreérthetetlenül a végrehajtó hatalom megerősítése, valamint személyi szabadság, a szakszervezeti jogok és a sajtószabadság korlátozása irányába hatott. Ami a második pontot illeti: a kormány menedzserpolitikusai már 1971. áprilisában előirányozták a családi kézben levő földbirtokok maximális nagyságának megállapítását, a földesúri jövedelmek erőteljes megadóztanizálását, valamint a külföldi tőke tevékenységének hatásosabb ellenőrzését. Ebből a programból mindeddig semmi sem valósultmeg. A hadsereg által követelt (és a kemálista tábornokok szemében egységes egésznek tekintett) program felemás végrehajtása állandósította a feszültséget. Az Igazságpártnak a kormányban levő emberei, parlamenti képviselői (és nem utolsósorban a helyi közigazgatásba beépült hívei) a földesúri monopoltőkés előjogok egyensúly-politika. Ez szakított az ötvenes évek egyoldalú és merev „atlantizmusával”. Lényege az volt, hogy a NATO iránti lojalitást párosította az országban lévő amerikai támaszpontok irányításába való nagyobb beleszólás követelésével, valamint a Szovjetunió és a szocialista országok viszonylatában korrekt, sőt esetenként pozitív kapcsolat kiépítésével. Eddig lényeges változás ebben a pragmatikus-racionális külpolitikában nem történt. A belpolitika krízishullámai és a nemzetközi viszonyok szinte mesterségesen megőrzött egyensúlya és nyugalma azonban nyilvánvaló ellentmondásban van. Az adott helyzetben nem zárható ki, az a lehetőség, hogy a társadalmi válság átcsap a török külpolitikai kapcsolatok területére is. Ebben a vonatkozásban — talán még inkább, mint belpolitikáikig — az lesz a döntő, hogy a török vezérkar — amelynek jóváhagyása nélkül már Demirel sem dolgozhatta volna ki az említett egyensúlypolitikát — a jelenlegi irányvonal megőrzése vagy módosítása mellett dönt. Gömöri Endre O (Washington, AEP) Az Egyesült Államok és Görögország hétfőn elvi megállapodást kötött arról, hogy Pireuszon „illetőségi kikötőt” létesítenek , az amerikai 6. flotta egységei számára. A CO (Washington, AFP) Llewellyst Thomson, az Egyesült Államok volt moszkvai nagykövete vasárnap rövid, betegség után, 77 éves korában elhunyt. 1940-ben nevezték ki először szovjetunióbeli, állomáshelyére, majd később még két ízben visszatért Moszkvába: összesen 11 évet töltött a szovjet fővárosban. (Varsó, MTI) Hans Schafer alsó-szászországi igazságügy-miniszter, a Bundesrat tagja, befejezte lngyelországi látogatásét. Magyar Nemzet Magar—szovjet—jugorláv tárgyalások Hétfőn az 1972. évi vasúti nemzetközi szállításokat szabályozó magyar—szovjet tervegyeztető tárgyalás kezdődött Budapesten. A tanácskozásba a hét folyamán a jugoszláv vasutak képviselői is bekapcsolódnak. Az értekezleten tárgyalnak a két, illetőleg három ország közötti múlt évi tranzit- és import-export szállítások teljesítéséről és egyeztetik az idei szállítási terveket. A tanácskozás részvevői megvitatják a záhonyi átrakó körzet további fejlesztésének lehetőségeit, majd szombaton jegyzőkönyv aláírással fejeződik be a három ország közti megbeszélés. Falusi színjátszó és kulturális napok Ebben az évben is több, országos jellegű kulturális rendezvényre készülnek a szövetkezetek. Az öntevékeny művészeti mozgalom továbbfejlesztése érdekében a SZÖVOSZ — a KISZ-szel és a Népművelési Intézettel együtt — megrendezi a szövetkezeti és falusi fiatalok VI. országos szavalóversenyét. Az országos versenyt májusban, Esztergomban tartják. A Justh Zsigmond falusi színjátszó napok rendezésének célja az ország falusi színjátszó hagyományainak ápolása. A színjátszó napokat Justh Zsigmondnak, az első magyar parasztszínház megalapítójának emlékére, július 12-án, Szarvas várossá nyilvánításának 250. évfordulóján rendezik, az 50. nemzetközi szövetkezeti nap ünnepségei keretében. Megemlékezés Jahn Ferencről a kispesti rendelőintézetben Dr. Jahn Ferenc születésének 70. évfordulója alkalmából a róla elnevezett XIX. kerületi szakorvosi rendelőintézet KISZ-szervezete hétfőn délután koszorúzási ünnepséget rendezett. Dr. Bizek Dezső, a KISZ-szervezet szervező titkára méltatta a névadó munkásságát, ald elsősorban a kispesti munkások áldozatos gyógyításának szentelte életét. Ezer kilométeres törésvonal a Marson A Mars körül keringő Mariner—9 amerikai űrállomás részletes fényképfelvételeket küldött a vörös bolygó felszínén található hegycsúcsokról és egykori folyók kiszáradt, kanyargó medréről. Tom Hayes, a Marinerprogram irányítója kijelentette: a Marson. 1000 kilométer vagy még annál is hoszszabb törésvonal húzódik, azt mutatva, hogy hajdan hatalmas kéregmozgások kontinenseket emeltek ki és óceánok ■medreit süllyesztették alá. Laboratóriumi vizsgálatok a Mariner—9 berendezései, segítségével vízpára nyomait mutatták ki a Marson, s így feltételezhető, hogy a bolygón kezdetleges tonnában lehetséges az élet. .. .TELI VÁSÁR SINCSEN CORVIN NÉLKÜL 9 FEBRUÁR 20-IG ! 30% ÁRENGEDMÉNY férfi szintetikus kardigán V00 Ft helyett 25,2 r* Ingpulóver 2*7 Ft helyett 225,40 Ft Jjm, ■ ORVIN m mm MaMwa LEGNAGYOBB választék A Hazafias Népfront a lakótelepiekért Fővárosunkban gomba módra szaporodnak az új lakótelepek. Régi, elavult negyedeket szanálnak, lakóikat új házakba, új negyedekbe költöztetik. Kiszakadnak egy lakóhelyi közösségből, de egy másik közösségbe — az újba — beilleszkedniük nagyon nehéz. Budapest XVIII. kerületében, Pestlőrincen, két lakótelep is van: ■a Lakatos úti és a KISZ-telep. Vajon itt hogyan állnak a beilleszkedéssel? Fiatal házaspár, lassan már három éve laknak a KISZ-lakótelepen, de saját bevallásuk szerint, alig ismernek valakit a telepiek közül. Vajon mit tesz a kérdés megoldása érdekében a Hazafias Népfront kerületi bizottsága. A beilleszkedési nehézségeket mi is ismerjük, és keressük is a megoldást. Azt hiszem, nem-szabad a kérdés jelentőségét lebecsülni, hiszen Pestlőrinc 107 ezer lakosából 14 és fél ezer él lakótelepen. És ez a szám korántsem végleges, mert a KISZ-lakótelep építése még javában folyik. A tervek szerint összesen kétezer lakás lesz majd a telepen — mondja Szabó József, Pestlőrinc népfrontbizottságának elnöke. — A két telepre Budapest összes kerületéből érkeztek a lakók. ez természetesen nehezítette, és nehezíti még ma is a beilleszkedést, igazi közösség kialakítását. Az új lakók az első időkben nagyon elfoglaltak, szinte minden szabad percüket kitölti a berendezkedés, így a népfrontmunkát szinte az alapoknál kellett kezdeni. De a Lakatos úti telepen már eredmények mutatkoznak. Létrehoztuk a telepiek Fórumát, ahol minden közérdekű és aktuális problémát megvitatnak a részvevők. Legutoljára éppen a közlekedés , az áruellátás kérdése került napirendre. Azóta érezhetően csökkentek a nehézségek. Gyimesi Lászlóné pedagógus szervezésében, minden hónap első hétfőjén összejövetelt tartanak a Lakatos útiak, a helyiséget az egyik telepi iskola bocsátotta rendelkezésükre. Az első összejövetelre még csak húszan jöttek el Január közepén rendeztek egy vetítettképes előadást az Evezős Szövetséggel közösen, erre már több mint félszázan voltak kíváncsiak. — És a KISZ-lakótelepen? — Ott javában folynak az építkezések, ezzel párhuzamosan sok még a probléma. Nincsen egyelőre iskola, óvoda és bölcsőde, megoldatlan az orvosi ellátás is. A tervekben többek között szerepel egy 16 tantermes iskola, élelmiszeráruház, valamint bisztró. A közeljövőben rendezzük meg Árufórumunkat, ahol a közellátási problémákat vitatjuk meg. — Készülünk a HNF V. kongresszusára, e hónap végén tartjuk választási nagygyűlésünket. Reméljük, hogy a 93 tagú bizottságban sok fiatal telepi lesz majd. A választás sikerének érdekében bizottsági tagjaink csoportos beszélgetéseken ismertetik a Hazafias Népfront politikáját.fk. kr Közmegbecsülés és tekintély A helyi népfrontválasztások tapasztalatai A Hazafias Népfront Országos Tanácsánál arról számoltak be az MTI munkatársának, hogy februárban több mint négyezer helyi népfrontbizottsági ülésre és olyan gyűlésre kerül sor, amelyen megválasztják a magasabb szintű bizottságok, illetve a kongresszust előkészítő tanácskozások — járási bizottságok és megyei népfrontértekezletek — tagjait, küldötteit. A bizottságok újjáalakításában alapelv, hogy erősítsék a testületek munka- és akcióképességét, hatékonyabbá tegyék mozgalmi irányító tevékenységét A tapasztalatok szerint új tagként a bizottságokba elsősorban azokat a tekintélyes és közmegbecsülésnek örvendő dolgozókat veszik számításba, akik kitűntek a népfront- és békemozgalmi akciókban, munkahelyükön, a korábbi nőtanácsokban, járási tanácsokban, és más területeken. Nyilvános, népgyűlés jellegű összejöveteleken bonyolítják le a népfrontbizottságok újjáválasztását. Kialakultak már a hagyományai is ezeknek a közéleti eseményeknek. Élnek a közhírré tételnek a tanácsok által biztosított lehetőségeivel, kisebb településeken személyesen, a nagyobb helyeken írásos, névre szóló meghívóval invitálják gyűlésre az embereket. Az is kialakult íratlan szabály, hogy a választási gyűléseket csak akkor tartják meg, ha azokon a részt vevők száma többszöröse a "megválasztandó bizottság létszámának. Ugyancsak a mozgalom demokratizmusából fakadó szabály, hogy a jelölésre ajánlottaknak lehetőleg teljes számban részt kel venniük a gyűlésen. Új vonás a mostani gyűléseken, hogy több helyütt munkahelyi kollektívák, lakóterületi közösségek, tömeg- és társadalmi szervek képviselői is javaslatot tesznek tagokra az új népfrontbizottságba. Ugyanakkor a gyűlés minden részvevőjének joga van jelölésre. A Borsod megyében az eddig megtartott félszáz népfrontgyűlésen a településpolitikai feladatok kerültek előtérbe. A felszólalók — mindenekelőtt a zempléni vidék hegyközi községeiben — „népfrontesték” szervezését kérték, amelyeken kül- és belpolitikai kérdésekről szeretnének előadásokat hallgatni. Csongrád megyében többek között Mártély községben zajlott le a népfrontbizottság újjáválasztása A gyűlésen számos közérdekű javaslat hangzott el. A vízellátás javítására például vízműtársulat létrehozását szorgalmazták és társadalmi munkát ajánlottak fel a vezetékhálózat lefektetéséhez. Békés megye legkisebb falujában, a 342 lakosú Újszalontán a gyűlés részvevői igen jónak minősítették a népfront elmúlt évi tevékenységét, így vált valóra régi tervük: keveset épült a faluban. A Szabolcs-Szatmár megyéből érkezett jelentések is arról számolnak be, hogy nagy érdeklődés kíséri a népfrontválasztásokat, ami nemcsak a részvevők számában, hanem aktív közreműködésükben is megnyilvánul Ezt a fórumot is felhasználják arra, hogy szorgalmazzák a legfontosabb tennivalókat Komárom megyében — a tatabányai kedvező tapasztalatok alapján — négy városban körzetenként választanak népfrontbizottságokat, így a mozgalom sokkal közelebb kerül a lakossághoz, kövvetlenül tud mozgósítani a közérdekű feladatok végrehajtására. A kialakult lakótelepeknek megfelelően 37 bizottságot választanak egy-egy városban. Az első körzeti választást hétfőn tartották Tetán. Négymilliárdos jövedelemtöbblet A TÓT titkárának nyilatkozata 1971. évi zárszámadások tapasztalatairól A téeszek elmúlt évi gazdálkodásának eredményeiről adott tájékoztatást dr. Simka István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa titkára. A közös gazdaságok 1971- ben, a várttól némileg elmaradó, alapjában véve azonban eredményes évet zártak — mondotta. — A 2373 téesz zárszámadása arról tanúskodik, hogy az elmúlt évi termelési érték a termelőszövetkezetekben országosan mintegy 67 milliárd forint, ami 12 százalékkal nagyobb az 1970. évinél. A kalászosok rekordtermése ellenére a növénytermelés a tervezettnél kevesebbet adott, legalábbis ami a termelési értéket illeti. Ennek legfőbb oka, hogy a nagy értékű termést adó és munkaigényes ágazatokban — zöldség, cukorrépa, dohány — csökkent a termelési kedv, ami részben azzal magyarázható, hogy ezeknek a növényi kultúráknak a jövedelmezőségével tavaly nem volt minden rendben. Az előző évi fagykárok és a kedvezőtlen időjárás miatt csökkent a gyümölcsés a szőlőtermés is. A téeszek azonban mindezek ellenére általában megtalálták számításukat a növénytermesztésnél, amit az is bizonyít, hogy 20 százalékkal nagyobb volt ennek a mezőgazdasági ágazatnak a termelési értéke, mint 1970-ben. Az állattenyésztés termelési értéke a közös gazdaságokban évről évre egyenletesen emelkedik és tavaly hat százalékkal volt nagyobb az 1970. évinél. Az állattenyésztésnél jelentős mértékű differenciálódást lehet tapasztalni, amelykétségkívül összefügg az egyes ágazatok jövedelmezőségével, helyesebben az eltérő jövedelmezőséggel. A veszteséges szarvasmarha-ágazat termelési értéke csökkent, az elfogadható jövedelmet biztosító sertés, és baromfitenyésztés eredményei tavaly tovább javultak. A szövetkezetek bruttó jövedelme tavaly négymilliárd forinttal volt nagyobb az 1970. évinél. A jövedelem azonban nem növekedett a termeléssel arányosan, ennek az az oka, hogy megnőttek a termelési költségek és a közös gazdaságok költségvetési befizetései is nagyobb összegeket tettek ki, mint egy évvel ezelőtt. Az általában jónak mondható gazdasági év ellenére mintegy 300 szövetkezet összesen 600—650 millió forintos veszteséggel és alaphiánnyal zárta az 1971-es esztendőt. A téeszek beruházási lendülete tavaly fékeződött, a közös gazdaságok 18 százalékkal kisebb értékű beruházást kezdtek, mint 1970-ben. A beruházások összetétele a gépvásárlások felé tolódott el. Figyelmeztető, hogy az 1968—69-ben megkezdett építési beruházások költségei az eredeti előirányzatokhoz képest tovább nőttek. A többletek finaszírozása sok téesznek súlyos gondot okoz. A költségnövekedés 1971-ben a felmért beruházásoknál elérte a 700 millió forintot. Pénteken temetik Szelényi Istvánt Az MSZMP VI. kerületi bizottsága, a Magyar Zeneművészek Szövetsége és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola közös gyászjelentése szerint Szelényi István Erkel-díjas zeneszerzőt, a párt és a munkásmozgalom régi harcosát, a Magyar Zeneművészek Szövetsége alapító tagját, a Zeneművészeti főiskola tanárát, a Szocialista Hazáért érdemrend kitüntetettjét február 11-én, péntek délután három órakor temetik a Farkasréti temetőbe.