Magyar Nemzet, 1972. június (28. évfolyam, 127-152. szám)
1972-06-24 / 147. szám
Irm 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Szombat 1972. június 24 XXVIII. évfolyam 147. szám Törvényt alkotott az országgyűlés a bíróságokról és az ügyészségről Az országgyűlés pénteki vitája — a korábbi gyakorlattól eltérően — nem expozéval vagy bizottsági előterjesztéssel kezdődött, hanem a felszólalásra jelentkezett soron következő képviselők kaptak mindjárt szót Apró Antaltól, az országgyűlés elnökétől és fejtették ki véleményüket az 1971. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatról. Az ülésen részt vettek: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Aczél György, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, a Politikai Bizottság tagjai és a miniszterek. A vitában szó esett a tanácsok önállóságának tapasztalatairól, azokról a tényezőkről is, amelyek gátolják őket a hatékonyabb községfejlesztési munkában. Többen hangot adtak választóik ama igényének, hogy a kormány szigorúbban ellenőrizze a fogyasztási cikkek árait. Az óvodai férőhelyek növelését is sürgette néhány képviselő, miközben rámutattak arra, a megoldást nemcsak a költségvetéstől várják, hanem területük vállalatai, tanácsai is jelentős összegeket áldoznak e cél megvalósítása érdekében. Miután a költségvetéshez több képviselő nem kívánt hozzászólni, Faluvégi Lajos pénzügyminiszter válaszolt az elhangzott javaslatokra, észrevételekre. Elmondotta egyebek között: a felszólalások is tükrözik, hogy a vállalatoknál, intézményeknél egészséges türelmetlenség nyilvánul meg, hogy a költségvetést minden vonatkozásban hatékonyan használják fel. A pénzügyminiszter válasza után Korom Mihály igazságügyminiszter expozéja következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyában. Dr. Biczó György szegedi képviselő a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója arra mutatott rá: a bíróságokról szóló törvényjavaslat — a bizottság vitája szerint is — kiváló alkotás, jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocialista építést. A következő napirendi pont az ügyészségről szóló törvényjavaslat tágyalása volt. A javaslatot dr. Gonda György, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság elnöke terjesztette elő. A vitában dr. Szénási Géza, a legfőbb ügyész, dr. Mátay Pál Fejér megyei képviselő, valamint Benkei András belügyminiszter kért szót, fejlődése töretlen, az alapvető tervcélokat elértük. Egységes vélemény alakult ki abban is, hogy a kormány kellő időben hozott intézkedései jó hatást váltottak ki. Mindenekelőtt azok az intézkedések, amelyeknek célja a nagyobb tervszerűség biztosítása, a rendteremtés a beruházások körében, továbbá azok az intézkedések, amelyeknek a jövedelemaránytalanságok és az ezzel kapcsolatos visszásságok megszüntetése volt a céljuk. Az elhangzott észrevételek közül a pénzügyminiszter főleg azokat emelte ki, amelyek a múlt évi gazdálkodással kapcsolatban arra irányították a figyelmet: mely területen nem használták fel elég hatékonyan az anyagi erőforrásokat, hol gazdálkodtak rosszul, milyen módon lehetne ésszerűbben elosztani az anyagi eszközöket. Behatóan foglalkozott a tanácsi gazdálkodás helyzetével, problémájával. Hangsúlyozta, nagyobb figyelmet kell fordítani az anyagi eszközök elosztásánál az egyes megyék, területek gazdasági szerkezetére, az ott kialakított helyi szervekre. Ebből a szempontból főleg az olyan megyék gondjai reálisak, mint Nógrád vagy Komárom megye, ahol egyfelől a gazdasági szerkezet átalakítása megy végbe, másfelől a mezőgazdasági háttér sem a legkedvezőbb. Emiatt ezekben a megyékben a gazdaságból származó jövedelem sem olyan mértékű, mint az ország egyéb részein. Erre a problémára nagyobb figyelmet kell fordítani. A továbbiakban a pénzügyminiszter a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos észrevételekre válaszolt. Hangsúlyozta, biztosítani kívánják, hogy a szarvasmarhatartás jövedelmezősége az állattenyésztés egyéb ágaiban elért bevételi színvonalat teremtse meg az üzemeknek. Szólt a miniszter a szőlőtermelés gazdaságosságáról, a szőlőtelepülések felújításánakanyagi fedezetéről, valamint a mezőgazdasági nagyberuházások helyzetéről. Népgazdaságunk helyzetéről szólva hangsúlyozta: figyelemreméltó a termelékenység javulása, valamint a kivitel és a behozatal arányának alakulása. Gond viszont, hogy az ipari termelés üteme egy-két területen lassúbb, mint a korábbi években. A miniszter arra kérte az országgyűlést, fogadja el azt az általános eljárási módot, hogy a kormány a parlament plénumán elhangzott javaslatokról külön intézkedési tervet készít és fogad majd el. Az észrevételekre visszatérnek. Végezetül a pénzügyminiszter kérte az országgyűlést, hogy a múlt évi költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslatot és válaszát fogadja el. Az Országgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szövegben, egyhangúan elfogadta. A költségvetési vita második napja Az országgyűlés péntek délelőtti ülésén Apró Antal elnökletével folytatta az 1971. évi költségvetés végrehajtásának vitáját. Nehezen tart lépést a magyar egészségügy a tudomány fejlődésével — mondta felszólalásában dr. Petri Gábor Csongrád megyei képviselő, s bizonyos intézkedéseket sürgetett a rendelők túlzsúfoltságának megszüntetésére és a rendelőintézetek színvonalának emelése érdekében. Szólt arról, hogy statisztikai adatok szerint 1971-ben 1 200 000 ember vette igénybe a kórházak betegellátását, s a rendelkezésre álló kimutatások szerint minden magyar állampolgár több alkalommal járt az érintett esztendőben körzeti orvosnál, illetve rendelőintézetben. Szervezési intézkedéseket javasolt e szemmel láthatólag visszás helyzet változása érdekében, hangsúlyozta, hogy az orvosok adminisztrációs teendőit pontosan a hatékony gyógyítás érdekében csökkenteni kell. Szólt az öregek helyzetéről, frappáns bibliai idézettel igazolta, hogy az idős generáció védelmének kérdése és kényszere csöppet sem újkeletű. Javasolta, hogy az idős, többnyire beteg, egyedülálló emberek gondozásának ügyét a kormány vizsgálja felül és tegye meg a szükséges intézkedéseket. A következő felszólaló Rubóczki Istvánná, Szabolcs-Szatmár megyei képviselő, az ország különböző tájai között még ma is létező egyenlőtlenségekről beszélt. Felhívta a figyelmet a Nyírség bizonyos szempontból — a kétségkívül végbement fejlődés ellenére is — elmaradott helyzetére. Az árak és bérek alakulásáról s az e téren szükséges tennivalókról beszélt felszólalásában Cserna Sándor Baranya megyei képviselő. Ebből a szempontból elemezte a munkaerőhelyzetet is. Hangsúlyozta, hogyha egyes üzemek különös gondot fordítanának a lakásépítkezésekre, fokozottan támogatnák dolgozóik otthonteremtő szándékát, ez a munkaerőhelyzetre is lényegesen és kedvezően kihatna. Az alsó és középfokú oktatás kérdéseivel, fejlesztési lehetőségeivel foglalkozott felszólalásában Pakurár Miklósné, Hajdú-Bihar megyei képviselő. A mezőgazdaság állami támogatásával kapcsolatban tett észrevételeket Horváth László téeszelnök, Somogy megyei képviselő. Kiemelte: nagyon fontos a mezőgazdaságban a tartalékok képzése, mert e nélkül elképzelhetetlen a felkészülés az elkövetkező beruházásokra, a további fejlődésre. Kicsi a termelőeszközök kereskedelmi választéka, a kereskedelmi vállalatok a vevők ellátását gyakran alárendelik saját pénzügyi és gazdasági érdekeiknek — mondta felszólalásában Pázsit Árpád budapesti képviselő. Elsőrendű fontosságú a bő készletekkel rendelkező, gyorsan szállító kereskedelmi vállalatok létezése. Éppen ezért felszólalásában javaslatot tett: a termelőeszközkereskedelmi vállalatok adó- és hitelrendszerének felülvizsgálatára, valamint az állóeszközökre vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatára. A pénzügyminiszter összefoglalója Mivel az elmúlt évi zárszámadásról szóló jelentésekhez újabb hozzászólást nem jelentettek be, az elnök a vitát lezárta és dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszternek adta a szót, aki összegezte a vita tapasztalatait. A bevezetőben megállapította, hogy a képviselők hozzászólásai is egyöntetűen tükrözték: gazdaságunk általános DR. KOROM MIHÁLY: Az igazságszolgáltatás továbbfejlesztését szolgálja az új törvény Ezután napirend szerint következett a bíróságokról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A kormány részéről dr. Korom Mihály igazságügyminiszter terjesztette be a törvényjavaslatot. A bevezetőben hangsúlyozta, hogy az alkotmányban foglalt rendelkezésekkel összhangban dolgozták ki a törvényjavaslatot. E munkálatoknál az államérdek és a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, jogrendszerünk korszerűsítésének követelményei szolgáltak alapul. Megállapította, hazánkban szilárd a törvényes rend. A bíróságok és a döntőbizottságok elmúlt évi tevékenységét elemezve hangsúlyozta, hogy évente csaknem százezer büntető és kétszázezer polgári peres ügy indul a bíróságokon. A gazdasági döntőbizottságok több mint 35 ezer, a területi munkaügyi döntőbizottságok pedig 14 ezer munkaügyi vitában hoztak határozatot. A számadatok mindennél jobban mutatják, hogy az igazságszolgáltatás szerveinek kapcsolata a lakossággal milyen kiterjedt. Arról is szólt, hogy az igazságügyi hatóságok vezetői és munkatársai alapjában jól és becsülettel teljesítik kötelességeiket. Hangsúlyozta: az igazságszolgáltatás egységének fontos alapelvét juttatja érvényre a törvényjavaslat azzal is, hogy az eddigi államigazgatási jellegű gazdasági és területi munkaügyi döntőbizottságokat bíróságokká alakítja át. Ezzel a szabályozással jelentékeny mértékben egyszerűsítjük és áttekinthetővé tesszük az igazságszolgáltatási szervezet rendszerét, megszűnnek a párhuzamosságok, a széttagoltságok. — Meggyőződésünk — mondotta ezután a miniszter —, hogy a javasolt megoldások nemcsak az igazságszolgáltatás egységét, a bíróságok hatékonyabb irányítását segítik elő, hanem hasznára válnak az állampolgároknak is, akiknek az igazságszolgáltatás körébe tartozó ügyeikkel nem kell a különféle fórumok útvesztőiben bukdácsolniuk. — A bíróságok állami szervezetünkben különleges helyet foglalnak el. Különleges helyzetük nem valami kivételezettségből, hanem a bírói függetlenségből ered. Ezért kell a vezetésük, irányításuk elveit és módszereit törvényben pontosan szabályozni. — A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az eljárási törvényekben meghatározandó esetekben bírósági tanács helyett elsőfokon egyesbíró hozzon döntést. — Bizonyos — mondotta a miniszter expozéja befejező részében —, hogy az új bírósági törvény, valamint a hozzákapcsolódó többi jogszabály és azok sikeres végrehajtása elősegíti igazságszolgáltatásunk további fejlesztését. A bírói testület minden tagja és valamennyi dolgozóink is még felelősségteljesebben és színvonalasabban teljesíti megtisztelő feladatát társadalmunk javára és népünk meg elégedésére. A Minisztertanács megbízásából kérem, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot az Országgyűlés vitassa meg, fogadja el és iktassa az ország törvényei közé. Védeni és biztosítani az állami gazdasági és társadalmi rendet Dr. Biczó György (Szeged, 1. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója beszédében kiemelte: a bíróságokról szóló törvényjavaslat bizottsági vitájában az az egyöntetű vélemény alakult ki, hogy a tervezet kiváló alkotás, híven tükrözi népköztársaságunk alkotmányának 5. fejezetében megfogalmazott elveket. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság álláspontja szerint a törvény — amennyiben azt az országgyűlés szentesíti — jól segíti, kellően védi majd hazánkban a szocialista építést. A törvényjavaslat egészén végigvonul az a következetes elv, hogy a bíróságok sajátosságait az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének, kiszélesítésének folyamatába ágyazza. Bírósági törvényről lévén szó, érthető, hogy a javaslatban a proletárdiktatúrának azok az elemei kaptak nagyobb hangsúlyt, amelyeknek célja alkotmányunk szerint: védeni és biztosítani az állami, gazdasági és társadalmi rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetni a bűncselekmények elkövetőit. A bíróságokról szóló, még érvényes törvény csaknem két évtizedes, s elmondhatjuk, hogy jól szolgálta társadalmunk fejlődését. A szocialista építés mai és jövőbeni időszaka azonban új követelményeket, új igényeket támaszt a bíróságok tevékenységével szemben is. Dr. Biczók"György a továbbiakban arról beszélt, hogy a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság néhány módosító javaslatot tett, ezek azonban nem változtatnak a törvény lényegén, csupán teljesebbé teszik a törvényt. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozatai világosan utalnak arra, hogy a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata a szocialista demokrácia továbbfejlesztése, amely az állampolgári fegyelem és felelősségérzet, a szocialista közgondolkodás erősödésével, a jogok törvényes védelmével realizálódtak. Ez megkívánja az igazságszolgáltatás hatékonyabbá tételét — a szándék egyértelműen kicsendül a törvényjavaslatból. A szocialista demokrácia által biztosított jogok védelme és a kötelezettségek teljesítésének biztosítása igazságszolgáltatási feladat, olyan teendő, amelyet szocialista államban kizárólag a bíróságok végeznek. A szocialista demokrácia továbbfejlesztésének feladata nagy követelményeket támaszt az igazságszolgáltatás szervezetével szemben is. A törvényjavaslat éppen ezért nagy súlyt helyez a nép részvételét biztosító ülnökrendszerre. A népi ülnököknek az igazságszolgáltatásban való részvétele társadalmi szempontból is rendkívül jelentős, hiszen ítélkezéseikben kifejezésre jut a társadalom jogtudata, s az ülnökök, a bíróságokon szerzett tapasztalataikkal segítik a társadalmi tudat formálását is. Dr. Biczó György a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság nevében a beterjesztett törvényjavaslatot a módosításokkal együtt elfogadásra ajánlotta. A bíróságokról szóló törvényjavaslat vitájában elsőként dr. Lakatos Pál József Komárom megyei képviselő szólalt fel, kiemelve a javaslatnak azt a pontját, amely a törvények tiszteletét hangsúlyozzák. Megállapította: az új szabályozás keretei között a bíróságok ezután még nagyobb társadalmi nevelő hatást fejthetnek ki. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy milyen ügyek tartoznak a bíróságra és milyenek nem — hangsúlyozta dr. Nezvál Ferenc Zala megyei képviselő. Rendszerünk demokratizmusának a fejlődéseként értékelte azt a módosítást, hogy a jövőben a bírói tisztséget választás útján töltik majd be. Ebédszünet következett, majd dr. Beresztóczi Miklós elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. DR. SZAKÁCS ÖDÖN: A bírósági hatáskör szélesítése a szocialista törvényességet erősíti A délutáni ülés dr. Szakács Ödön felszólalásával folytatódott. A Legfelsőbb Bíróság elnöke beszéde elején hangsúlyozta: " Az államélet továbbfejlesztésének igénye nem elégíthető ki az igazságszolgáltatás fejlesztése nélkül. Ennek pedig alapvető feltétele a jogszabályok helyes alkalmazását biztosító bírósági szervezet megteremtése. A továbbiakban arról szólt, hogy a javaslat lényegesen kiszélesíti a bírósági hatáskört, egyrészt az eddigi gazdasági döntőbizottsági eljárásra tartozó ügyekben a közvetlen bírósági hatáskör megállapításával, másrészt a megelőző eljárást követően a munkaügyi vitáknak bírósági útra utalásával. Szélesedik a bírósági hatáskör azzal is, hogyha a bírósági útra tartozó ügyben eljárást megelőzően más sz járt el, és a bírósági utat a fek nem vették igénybe. A szerv által hozott jogerős határozat ellen emelt ügyész, óvásnak helyt nem adó határozat esetén is lehetőség van a bíróság igénybevételére. A bírósági hatáskör szélesítése megfelel az igazságszolgáltatás egységesítését célzó törekvéseknek, szervezetileg is elősegíti az egységes jogértelmezést és jogalkalmazást, megteremti az alapot az elvi irányítás egységesebbé tételéhez, mindezek folytán a szocialista törvényesség erősödését szolgálja. A továbbiakban elmondotta: " A Legfelsőbb Bíróságon a bírák különböző kollégiumokat alkotnak, tehát az egyes