Magyar Nemzet, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-23 / 69. szám

• Magyar Nemzet §§] A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Befejeződött a kormánybeszámoló vitája Parlamenti összefoglaló A KONGRESSZUSI IRÁNY­VONAL. Az országgyűlés ta­vaszi ülésszakának második napján Németh Károly, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára szólalt fel elsőnek. Meg­állapította, hogy a gyakorlat bebizonyította: egész népünk egyetért a munkásosztály poli­tikáját megtestesítő kongresz­­szusi határozatokkal. Az eddi­gi úton akarunk tovább is ha­ladni, a párt fő irányvonalán nem kell változtatni. Amikor az eddig végzett munkát tár­gyaljuk — és ezt tette a kor­mány beszámolója is —, nem vágyainkból és óhajainkból, hanem reális társadalmi való­ságunkból indulunk ki és fel­adatainkat is ennek alapján határozzuk el. * A SZOCIALISTA NEMZETI EGYSÉG. Tervszerűen fejlő­dött, gyarapodott az ország, erősödött a népi hatalom, a munkásosztály és a parasztság szövetsége, a dolgozók összefo­gása. Teljesebb a szocialista nemzeti egység, erősödik a szocialista gondolkodásmód, a közösségi felelősségérzet. El­mondotta, hogy olyan a lég­kör a politikában, a gazdaság­ban, a tudományban és a kul­túrában, amely kedvez a te­hetségeseknek és alkotó mun­kára ösztönöz. Ezt segíti életé­vel, munkájával az értelmiség is. A FELELŐSSÉGÉRZÉS. Méltán keltett figyelmet be­szédének az a része, amely ar­ról szólt, hogy őszintén fel kell háborodnunk azért,­ amit nem teljesítettünk, pedig megtehet­tük volna. Mindenkinek a ma­ga közvetlen környezetében és a maga helyén állandóan érez­nie kell, hogy a szocializmus ügye rajta is múlik. A felelős­ségérzés az a biztos mérce, amely meg tudja találni a ha­tárvonalat a demagógia és a termékeny, előrevivő bírálat között. Ennek a felelősségér­zetnek és ami ezzel egyet je­lent, a szocialista öntudatnak a növelése fontos követelmény. A FEJLESZTÉS FELADA­TAI. Mindenkinek össze kell fogni, aki szívén viseli a nép sorsát — ez volt beszédének további gondolatmenete. Ki­emelte, hogy népgazdaságunk fejlesztésének feladatai na­gyobbak és bonyolultabbak, mint a korábbi években vol­tak, mert a termelésben a ha­gyományos módszereket újak váltják fel, jó néhány iparág­ban átrendeződik a technika és vele a munkaerő is. A jövő­ben tudományosabban és ösz­­szehangoltab­ban kell tervezni. Ehhez a tervezéshez meg is vannak a jó feltételek. Az igé­nyek természetesen mindig na­­gyobak, mint a lehetőségek, dönteni azonban csak reálisan szabad, nem a szándékok sze­rint. AZ IFJÚSÁG. Horváth Ist­ván, a KISZ KB első titkára a szünet után kért szót és beszé­dében az ifjúság helyzetével foglalkozott, részletesen ele­mezve a tanulás, a művelődés lehetőségeit. Természetes, hogy közös munkával kivívott ered­ményeinknek részese és élve­zője is az ifjúság. Az ifjúság számára különösen fontos, hogy helytálló véleményt mondjunk jelenünkről és reá­lisan fogalmazzuk meg azt, milyenné akarjuk formálni a jövőt, amelyben nincsenek üres ígéretek és felelőtlen áb­rándok, de nincs kishitűség és bizonytalanság sem. Szólt a közönyösökről, a Pató Pálok­­ról, a világszínvonalon unat­­kozókról, a botrányhősökről és felelőtlenkedőkről is, szeren­csére ezek elenyészően keve­sen vannak. Elmondta: meg­valósulóban vannak az ifjúság életére kiható kongresszusi ha­tározatok, jól halad az ifjúsági törvény végrehajtása, s mind­ez azt bizonyítja, közüggyé válik az ifjú nemzedék útját egyengető gondoskodás. Há­rom kérdésről külön is szólt:­­ A népesedésről, amelynek javítására további és hatáso­sabb megoldásokra van szük­ség. (Változtatni kell a köz­­gondolkodáson és a szemléle­ten is, mert: a gyermek min­dig hozzátartozik a tartalmas emberi élethez, a családalapí­tás személyes ügy ugyan, de egyúttal a társadalmi felelős­ség kérdése is.­ 2. Az iskolával kapcsolatos problémákról. 3. A testnevelésről és a sport ügyé­ről. Ehhez az utóbbihoz kap­csolódva kiemelte: egészséges nemzedéket csak úgy nevelhe­tünk fel, ha a fiatalok fiziku­mának fejlesztéséhez is meg­teremtjük a feltételeket. GAZDASÁGOS TERMELÉS. A kohó- és gépipari miniszter, dr. Horgos Gyula a tárca je­lentőségéről és eredményeiről, terveiről számolt be felszólalá­sában, kiemelve, hogy a kohó- és a gépipar milyen nagy mér­tékben befolyásolja a népgaz­daság fejlődését. Túlteljesítet­te a kivitelt, évről évre növek­szik az export és állandóan bő­vül a nemzetközi együttműkö­dés. A pótalkatrészek problé­mája megoldódott, javult a la­kosság ellátása. A gazdaságo­sabb termelés előmozdítására vállalati rekonstrukciókat haj­tanak végre, megváltoztatják több vállalatnak a gyártmány­struktúráját. A VÁLASZ. A hozzászólá­sokra a tavaszi ülésszak máso­dik napjául, az ülésnap bezá­rása előtt, a késő délutáni órákban Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke válaszolt. Hangsúlyozta, hogy a kormány az MSZMP töretlen és bevált politikai irányvonalán haladva dolgozik tovább a X. kongresz­­szus határozatainak végrehaj­tásáért. Szólt arról, hogy jövő­re törvényjavaslatot nyújta­nak majd be a közoktatás és a népművelés megoldandó fel­adatainak érdekében. A beru­házásokat illetően a kormány elvileg továbbra is az 1972-ben és az idén kialakult tenden­ciák folytatására törekszik. Az árkérdéseket érintve hangsú­lyozta, hogy a magasabb ár­színvonal-növekedés ellenére is, az idei évre tervezett — a múlt évinél magasabb — élet­­színvonalat a párt és a kor­mányzat biztosítani fogja. Részletesen foglalkozott az anyaság nagyobb megbecsülé­sével, a család intézményének védelmével. A dolgozók lakás­építésének segítésénél a csepeli nagyüzemek gyakorlatát köve­tendő példaként említette meg. Malt a Budapesten akkreditált­­ külképviseletek számos vezető­je. Az ülést Apró Antal, az or­ I . Csaknem két esztendeje, hogy az országgyűlés Fock elv­társ előterjesztésében megtár­gyalta és egyhangúlag jóvá­hagyta a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa határozatainak végrehajtását, szolgáló kormányprogramot — kezdte beszédét Németh Ká­roly. — Megállapíthatjuk, hogy a kormány eredménye­sen munkálkodott országépítő céljaink megvalósításáért. — Országgyűlésünk kedvező helyzetben tárgyalhatja a kor­mány beszámolóját. — A Központi Bizottság no­vemberi ülésén megvizsgálta, hogy a kongresszus irányvo­nala — amely meghatározó társadalmunk életében, tevé­kenységében és fejlődésében — hogyan valósult meg. Az állás­­foglalást megismerték és meg­vitatták az egész országban. Népünk nagy többsége egyet­ért a határozattal, kész azok végrehajtására. — A Központi Bizottság ál­lásfoglalásának kedvező fogad­tatása elsősorban annak tulaj­donítható, hogy megerősítette pártunk X. kongresszusának­­ határozatait. Együttes tapasz­talatunk, hogy a munkásosz­tály politikáját, népünk törek­véseit megtestesítő kongresszu­si határozatokat a gyakorlat igazolta. Az állásfoglalás a közvélemény várakozásával egyezően megerősítette, hogy az eddigi úton akarunk és fo­gunk tovább haladni. Igazí­tunk, ahol igazítanivaló van, de döntő, hogy a párt fő poli­tikai vonalán nem kell változ­tatni. Pártunk és népünk egy­sége, egyetértése több mint másfél évtizedes politikai gya­korlatunkra épül.­­ A Központi Bizottság no­vemberi határozata nem utol­sósorban azért váltott ki egyet­értést, mert reálisan összegez­te eredményeinket, elemzően és cselekvésre ösztönzően tár­ta fel gyengéinket, közvéle­ményünket is foglalkoztató következetlenségeinket, gond­jainkat. Következetes végrehajtást — Amikor áttekintjük a X. kongresszus óta végzett mun­kát — és ezt teszi a kormány beszámolója is —, nem vá­gyainkból és óhajainkból, ha­nem reális társadalmi valósá­gunkból indulunk ki, s felada­tainkat is ennek alapján hatá­rozzuk el. Ahol élet és mozgás van, ott mindig akadnak prob­lémák, nehézségek, megoldást sürgető ellentmondások is. A jó politikának nem az a fő is­mérve, hogy minden zökkenő nélkül mennek a dolgok előre, hanem az, hogy ezeket az el­lentmondásokat valóságos sú­lyuknak megfelelően, gondo­san számba vesszük és mindent elkövetünk a helyes megoldás érdekében. Pártunk ilyen poli­tikát folytat és ilyent fog foly­tatni a jövőben is. Erre adott példát a Központi Bizottság legutóbbi ülése is. — Népünk többsége egyetért azzal, hogy­ bevált politikán­kon, a X. kongresszus célkitű­zésein ne változtassunk, le­gyünk következetesebbek vég­rehajtásában. Erre szólít fel a kormány beszámolója, s bizo­nyos vagyok benne, hogy­z or­szággyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés folytatta a Minisztertanács beszámolója feletti vitát. Elsőként Németh géza népünk egyetértéssel fo­gadja és cselekvően támogatja országgyűlésünk állásfoglalá­sait. Az egyetértés növeli a párt, az állami és a társadal­mi szervek, a minisztériumok, a vállalati, intézményi vezetők feladatát és felelősségét, hogy következetesen hajtsák végre a X. kongresszus határozatait, az országgyűlés, a kormány döntéseit.­­ Nagyra kell értékelnünk a kormány beszámolójában felsorolt, társadalmunk fejlő­dését jellemző tényeket. Az eredmények és a gondok egy­bevetése arról tanúskodik, hogy a szocializmus építése az elmúlt két évben is töretlenül előrehaladt. Tervszerűen gya­rapodott, fejlettebb lett az or­szág, javultak az életkörülmé­nyek, gazdagodott szocialista kultúránk és szellemi életünk. Erősödött a népi hatalom — Mérhetően erősödött a népi hatalom. Erősödött annak politikai alapja, a munkásosz­tály és a parasztság szövetsé­ge, a dolgozók összefogása. Teljesebb a szocialista nemze­ti egység, erősödik a szocialis­ta gondolkodásmód, a közös­ségi felelősségérzet. Stabilitás és nyugalom van az országban. Szilárd a szocialista törvényes­ség. Olyan a légkör a politiká­ban, a gazdaságban, a tudo­mányban és a kultúrában, amely kedvez a tehetségnek és ösztönöz az alkotó munkára. Hazánk és népünk a haladás­nak és a jólétnek ismét maga­sabb fokára jutott. Ez szocia­lista rendszerünk nagy vívmá­nya, dolgozó népünk munká­jának eredménye, s erről emelt fővel adhatunk számot az or­szág legmagasabb fórumán is.­­ Sok minden történt az el­múlt két évben, amely az egész ország és a kisebb közösségek életét, munkáját, szociális, kul­turális helyzetét javította. Ez is bizonyítja munkásosztá­lyunk áldozatos tevékenységét, öntudatos magatartását és azt, hogy növekvő politikai aktivi­tással, gyarapodó szaktudás­sal, vezető szerepéből eredő felelősséggel vállalja a szocia­lizmus építéséből reá háruló feladatokat. Ez kifejezésre jut többek között a szocialista munkaverseny és brigádmoz­galom eredményeiben, fejlődé­sében. A szocialista brigád­mozgalom terjedése, ereje nemcsak a termelésre gyako­rol kedvező hatást, hanem az általános emberi magatartásra is.­­ Nagyra értékeljük mező­­gazdaságunk termelési ered­ményeit, termelőszövetkezeti parasztságunk helytállását. Pa­rasztságunk jó szövetségese munkásosztályunknak; maga­tartásával, termelési eredmé­nyeivel egyaránt bizonyítja, hogy fenntartás nélkül híve a szocializmusnak, s — ereje és tapasztalatai alapján — vállal­ja az ország gondjaiból a reá jutó feladatok megoldását. — Értelmiségünk tudásban és létszámban is évről évre gyarapodik. Élete, munkája, alkotásai azt bizonyítják, hogy az értelmiség szocializmust építő népünk része, tudomá­nyos, műszaki,­ művészeti tevé­kenysége arról tanúskodik. s Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a buda­pesti pártbizottság első titkára­­ emelkedett szólásra, hogy cselekvő egyetértéssel támogatja társadalmunk hala­dását. Teremtő nyugtalansággal és felelősséggel . Együttes munkánk ered­ményeit összegezni: közös kö­telességünk. Úgy gondolom, jogos az örömünk és büszkesé­günk, hogy fejlődik az ország, gyarapszik minden megye, fa­lu és város. Ezt azért is hang­súlyozom, mert időnként azt tapasztalja az ember, hogy va­lamiféle divat, a bátorság mér­céje csak a gondokról, hibák­ról szólni. A valóságos gondok őszinte feltárása a mi viszo­nyaink között nem a bátorság körébe tartozik. Eredményeink és hibáink egyoldalú le- vagy túlbecsülése ellentétes politi­kánk realizmusával.­­■ Örülni kell mindannak, amivel gyarapodtunk és őszin­tén felháborodni azért, amit nem teljesítettünk, amit meg­tehettünk volna, de szervezet­lenség, felelőtlenség, önzés vagy hanyag munka miatt el­mulasztottunk. Érthető, hogy mindez okkal nyugtalanít ben­nünket. De teremtő nyugtalan­ság legyen ez, ne csak egysze­rűen felháborodás! Attól lesz több az eredményünk és ke­vesebb a gondunk, ha az indo­kolt felháborodásunkat alkotó cselekvés követi, ha minden­ki a maga közvetlen környeze­tében, a maga helyén állandóan érzi, hogy a szocializmus építé­sének ügye rajta is múlik. A felelősség érzése az a biztos mérce, amely a határvonalat jelenti a demagógia és a ter­mékeny, előrevivő bírálat kö­zött. Ennek a felelősségérzet­nek és — ami ezzel egyet je­lent — a szocialista öntudatnak a növelése fontos feladatunk. — A szocializmus magasabb szintű építése új és nagyobb feladatok megoldását követeli mindannyiunktól. A munkánk iránti magasabb követelmé­nyeket egyaránt érvényesíteni kell minden társadalmilag szükséges tevékenységre és emberi magatartásra. — Változatlan törekvésünk, hogy fogjon össze mindenki — kommunista és pártonkívüli —, aki szívén viseli a nép sor­sát. Ennek tartalma: a szemé­lyes és együttes felelősségünk a szocializmus felépítéséért. Ezt kell szolgálni a szocialista demokráciának az eddigieknél is jobban, nagyobb hatékony­sággal. Ebben olyan erő van, amelyet pótolni semmi mással nem lehet. Ezért jogos az igény, hogy akinek a dolgozók bizalma hatalmat adott, az fe­lelősséggel viselje, ennek szel­lemében cselekedjen, ne te­kintse tehernek a szocialista demokráciát, mert a döntés és a végrehajtás is ettől lesz jobb. Ezen az úton érhetjük el, hogy a jogok gyakorlása és a köte­lességek teljesítése együttesen a mainál magasabb fokon szol­gálja a közösséget. A mi de­mokráciánk azért szocialista, mert valóságos jogokat ad és alapja a becsülettel, tisztesség­gel végzett munka. — Társadalmunkban van­nak még olyan emberek, akik nem törődnek a közösség ér­dekeivel, elhanyagolják sze­mélyes kötelességeiket, csak­ jogaikat tartják számon. Tár­sadalmi gyakorlatunkban előnyt kell adni a közösségért végzett önzetlen munkának. Növelni kell e munka erköl­csi elismerését, mert ez a leg­jobb és legeredményesebb esz­köz a közömbösség, a kispol­gári életszemlélet minden megnyilvánulásával szemben. — Aki társadalmi valósá­gunk egészére figyel, annak észre kell vennie, hogy a mi társadalmunkra nem az önző, az anyagias, a jogaikat köve­telő, kötelességeiket elhanya­goló emberek a jellemzők. Még akkor sem, ha ezek időnként a közvélemény figyelmének középpontjába kerülnek, és aránytalanul többet hallunk róluk, mint a szocializmust tisztességgel építő dolgozókról. Fontos, hogy az anyagi érde­keltség elvét következetesen érvényesítsük, a jobb munka megbecsülése a díjazásban is kifejeződjék, s — ettől elvá­laszthatatlanul — ugyanilyen fontos az is, hogy az erkölcsi ösztönzés szerepét növeljük. Tudjuk, hogy az embereknek mi a jó, az elismerő szó. Fel­adatunk, hogy olyan társadal­mi közgondolkodást teremt­sünk, amelyben a közösségért, a társadalomért végzett jó munka a legfőbb értékmérő. — Arra kell törekednünk, hogy azokat becsüljük jobban, a figyelem azokra irányuljon, akik a közösséggel együtt akar­nak boldogulni, akik az önzés­sel az önzetlenséget, a szerény­telenséggel a szerénységet, a befelé fordulással a közösségi magatartást, a teremtő nyug­talanságot állítják szembe. A tervszerű munka fontossága . A kormány beszámolójá­ban első helyen állnak a nép­gazdaság fejlődésének és fej­lesztésének kérdései. Jelentős­nek tartjuk, hogy erőfeszíté­seink, a pártnak és a kormány­nak gazdaságirányításunk mi­nél teljesebb kibontakozása, szocialista építésünk további dinamikus fejlődése, a nép­gazdaság tervszerűségének erő­sítése, külső és belső egyensú­lyának javítása érdekében tett intézkedései eredményesek vol­tak.­­ Népgazdaságunk fejlesz­­­­tésének feladatai nagyobbak és­­ bonyolultabbak, mint a koráb­bi években voltak. A hagyo­mányos termelés jó néhány iparágban „felborul”, átrende­ződik a technika, vele a mun­kaerő is, megváltoznak a szak­mai követelmények. Biztosíta­ni kell a nagy értékű, terme­lékeny gépek jó kihasználását, fokozni a hazai és a külső pia­cokon is keresett, versenyké­pes termékek gyártását. Ez még inkább aláhúzza a szocia­lista tervgazdálkodás, a terv­­szerűség fokozását, amely tör­vényszerűsége, nélkülözhetet­len feltétele a szocializmus építésének.­­ Minden erőnkkel támo­gatjuk a kormánynak azt a törekvését, hogy magasabb színvonalon, tudományosab­ban és összehangoltabban kell tervezni, hogy a kitűzött célok terv szerinti megvalósításában és ellenőrzésében nagyobb ha­tározottságra van szükség. Ezt követeli népgazdaságunk ará­nyos fejlődése, a szocialista integrációban való részvéte­lünk, fejlődésünk meggyorsí­tása. — A tervszerű műn!:’’ jók a feltételek, évről évre na­gyobb a népgazdaság teljesít­­képessége, bevált, eredménye­sen működik a gazdaságirányí­tási rendszer. Negyedszázados saját gyakorlatunk van a szo­cialista tervgazdálkodásban, meríthettünk a testvéri szocia­ NÉMETH KÁROLY: Bevált politikánkon nem változtatunk 4 •• i •• i •• | • | ! A csütörtöki ülés Csütörtökön a Parlament­ben folytatta munkáját az or­szággyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelsőbb államhatalmi testü­letünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Népköz­­társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Fock Jenő, a Minisz­tertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Fehér Lajos, Gás­pár Sándor, Kállai Gyula, Né­meth Károly és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, továbbá a Köz­ponti Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomá­ciai páholyokban helyet fog-

Next