Magyar Nemzet, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-03 / 101. szám
MÜtfirtSk, 1973. május 3.• Május elsejét ünnepelte az ország Negyedmillió felvonuló Budapesten Rendkívül szén idő, napsütéses meleg köszöntötte Budapest dolgozóit május elsején. Már kora reggel kicsalogata ez az időjárás az utcára az embereket, akiket Budapest több pontján térzene, pattogó indulók hangja fogadott. Hazánk 29. szabad május elsejére, a proletár nemzetköziség, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő testvéri barátság, az európai béke és biztonság megteremtéséért vívott harc, a vietnami, az arab és a latin-amerikai népek iránti szolidaritás és a főváros centenáriuma jegyében, a X. pártkongresszus határozatainak szellemében telt el. A Felvonulási tér — az immár három évtizedes hagyományokhoz illően — ünnepi díszbe öltözött; mindenfelé piros-fehér-zöld és vörös zászlók, ünnepi feliratok, köszöntő táblák helyezkedtek el. Tíz óra előtt néhány perccel foglalták el helyüket a díszemelvényen a párt és a kormány vezetői. A budapesti dolgozók több órás felvonulását megtekintette: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró Antal, Benke Valéria, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Nemes Dezső, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára, valamint a társadalmi és tömegszervezetek számos vezetője, a munkásmozgalom veterán harcosai, továbbá több Állami Díjjal kitüntetett kiváló dolgozó. Az ünnepség kezdete előtti pilanatokban kétezer úttörő szaladt a térre, és virágcsokrokkal köszöntötte a tribünökön helyet foglaló meghívottakat. Tíz órakor fanfár jelezte az ünnepség kezdetét, és ezzel megindult a fővárosi fiatalok csaknem tízezres serege. A világ fiataljainak barátságát szimbolizáló tömb következett, a Világifjúsági Találkozó jelszavát olvashattuk táblájukon: Antiimperialista szolidaritás, béke és barátság! A fiatalok demonstrációja a berlini VIT közeledtét jelezte. Külön helyet kapott az ünnepségben a főváros centenáriumára történő emlékezés: számos megye küldöttsége érkezett a felvonulásra, szimbolizálván az országos összefogást, hazánk dolgozói együtt ünnepelnek Budapesten. A főváros lakosságának ezerszínű menetében a hangszóró köszöntötte a kiváló címet elért üzemeket, vállalatokat. A XI. kerületiekkel vonultak fel a komáromiak, közöttük a Tatabányai Szénbányák dolgozói, akiknek sorában ott voltak a bánya állami díjas vásárai: Mucsi József, Gémes Péter és ifj. Németh József is. Csaknem egy óra volt már, amikor a leglátványosabb rész következett: a sportolók színpompás gyakorlataikat láthatták. Korhű sportjelmezbe öltözött lányok fiúk mutatták be az 1873-as tomagyakorlatokat, mig a müncheni olimpia 120 kiválósága kísérte az olimpiai zászlót. Mögöttük négy és fél ezer sportoló, húsz egyesület versenyzői vonultak fel. A hatalmas záróként kétezer sportoló részvételével, a földgömb magasba emelésével a nemzetek zászlóinak csokrával és az ezt övező élőképből kialakított monumentális vörös csillag — a bizakodást, a testvéri összefogást szimbolizálta. Az Internacionálé hadsiaira a fiatalok ezután a díszemelvényhez szaladtak, és a vendégeket köszöntötték. Május elsején több mint negyedmillió budapesti dolgozó vett részt a három óránál is hosszabb ideig tartó káprázatos felvonuláson, amely a Rákóczi induló hangjaival ért véget. A május 1-i ünnepségek alkalmából hazánkban tartózkodó külföldi szakszervezeti küldöttségek tiszteletére a SZOT elnöksége fogadást adott, amelyen megjelent Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára is. Az elnökség nevében Földvári Aladár, a SZOT elnöke mondott pohárköszöntöt. vetettel köszöntöm szocializmust építő népünket. A párt, az állam és a társadalmi szervezetek vezetőinek köszönetét tolmácsolom munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk és alkotó értelmiségünk egészének. Köszönjük azt az áldozatkész, becsületes munkát, amellyel hozzájárultak hazánk, a Magyar Népköztársaság további felemelkedéséhez, társadalmi és gazdasági életünk fejlődéséhez. A mi hazánk ma az épülő és egyre teljesebbé váló szocializmus országa. Huszonöt esztendeje annak, hogy a magyar munkásosztály kézbe vette a gyárak, az üzemek irányítását, egyszer s mindenkorra megszüntetve a tőke hatalmát. Büszkén gondolunk a 25 évvel ezelőtti államosításra és azokra a küzdelmekre, amelyeket a korszerű, szocialista ipar megteremtéséért folytattunk. E küzdelem eredményei is bizonyítják, hogy a munkások az iparban, az államigazgatásban, a gazdasági, a politikai és a társadalmi élet minden posztján megálltak és megállják a helyüket. A munkásosztály hősi helyreállása a fejlődés egyre magasabb szintjére emelte hazánkjkát, és megvalósította mindazt, amiért népünk legjobbjai évszázadok óta küzdöttek. — Alkotó munkánk, sikereink kimeríthetetlen forrása a szocializmus igazságába és győzelmébe vetett hitünk, és az a meggyőződésünk, hogy népünk, munkásosztályunk nem egyedül, nem magára hagyottan végzi munkáját. Magáénak érzi a Szovjetunió és a többi szocialista ország népeinek testvéri szövetségét és támogatását; a világ munkásosztályának, haladó erőinek rokonszenvét. — E gondolatok jegyében kívánom munkásosztályunknak, szövetkezeti parasztságunknak, alkotó értelmiségünknek, egész dolgozó népünknek, hogy május elsején a jól végzett munka tudatában ünnepeljenek. Kívánok erőt, egészséget és boldogságot valamennyiüknek, s azt, hogy jövő terveink újabb eredményekben öltsenek testet — mondotta Nemeslaki Tivadar. Kádár János nyilatkozata A budapesti dolgozók május 1-i seregszemléje alkalmából Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára nyilatkozatot adott: " Aki jelen van, de bizonyára az is, aki csupán látja vagy hallja a budapesti május elsejei felvonulást, az velem együtt érzi, hogy jó hangulatú, amely megalapozott bizakodást is sugároz. És van okunk arra, hogy a nemzetközi szolidaritás e nagy napján jól érezzük magunkat. Ha arra az évre gondolunk, amely a múlt évi május elsejétől elválaszt bennünket, tudjuk, hogy előbbre jutottunk idehaza is. A politikai élet, nem utolsósorban a novemberi központi bizottsági határozat pozitív hatásaként felpezsdült, elevenebb lett, s ez nagyon jól kifejezésre jutott a tanácsválasztások napjaiban is. Nagyon örülök annak, hogy a munkásosztály vezető szerepe és népünk egysége egyformán kifejezésre jut hazánk közéletében. Anélkül, hogy itt számokat mondanék — hiszen ismeretesek az adatok —, ez az év a gazdasági, a kulturális építő munkában is jelentős előrehaladást hozott. Ugyanígy szólhatunk a nemzetközi élet fejlődéséről is, hiszen a közügyek iránt érdeklődő emberek az egész világon részesei voltak annak a sok éve folyó harcnak, amely eredményt hozott: mindenki tudja, hogy Vietnamban, Laosziban már békemegállapodás van, habár még küzdeni kell annak teljes érvényesüléséért. Helsinkiben együtt üljenek az országoknak és népeknek az európai biztonsági értekezletet előkészítő képviselői, és más téren is előrehaladás van. — Május elseje a munkásnemzetköziség és a szolidaritás ünnepe. Ezt ezen a felvonuláson is számtalan tábla, jelszó, zászló hirdeti. Ez nemcsak jelszó. A haladó népek és mozgalmak szolidaritása a legnagyobb, és egyre növekvő erő a mai világban. ■— Mindez azt mondja nekünk, hogyha idehaza kitartunk és még jobban tömörülünk szocialista eszméink, céljaink mellett, s a hétköznapokon azzal a hangulattal és lelkesedéssel dolgozunk terveink végrehajtásán, amellyel magát az ünnepnapot megüljük, akkor újabb biztató és szép eredmények várnak reánk. Ugyanígy érezzük ezen a napon, hogy a világban nem vagyunk egyedül, hanem egy hatalmas, élő erőnek vagyunk a része. A budapesti május elsejei felvonulás, mint az ország más helyein levő felvonulások is egyben a szocializmust építő magyar nép üzenete, üdvözlete a Szovjetunió népéhez, a szocialista országok népeihez, a kapitalista országokban harcoló emberekhez, a szabadságukért küzdő népekhez. Ha a belső egység és a nemzetközi összefogás tovább erősödik — mint ahogy megvan a lehetősége, és rajtunk múlik —, akkor a velünk szemben álló erőket és a nehézségeket le fogjuk küzdeni. — Innen, a május elsejei budapesti felvonulásról üdvözlöm a nemzetközi szolidaritás nagy napját ünneplő magyar népet — fejezte be nyilatkozatát Kádár János. tacslaki Tivadar köszöntője Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára április 30-án, hétfőn este a rádióban és a televízióban ünnepi köszöntőt mondott. — Május elseje, a nemzetközi munkásosztály nagy harci seregszemléje, a világ valamennyi dolgozójának testvéri összefogását kifejező ünnep. Ebből az alkalomból a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében mély tisztelettel ös szó Magyar Nemzet városok és falval ünnepe Május 1-én délelőtt szinte az egész ország az utcákon, a felvonulási tereken volt. Számos városunkban, községünkben jöttek össze a fiatalok és az idősek, hogy megemlékezzenek a munkásság nemzetközi ünnepéről. Szinte mindenütt ott voltak a dísztribünökön a felvonulásokon a munkásmozgalom veteránjai, több városunkban pedig az éppen ott tartózkodó külföldi fiatalok is felvonultak. Néhány helyen a nyáron Berlinben megrendezésre kerülő X. Világifjúsági és Diáktalálkozónak szentelték a fiatalok a felvonulást, amelyen természetesen ott voltak a kiváló címmel kitüntetett üzemek, vállalatok dolgozói is. Délután országszerte kulturális rendezvényeket, sportversenyeket, majálisokat tartottak. A debreceni ünnepi menet fellobogózott, feldíszített utcákon vonult végig a Petőfi tértől a Nagyerdőig. A debreceni dolgozókkal együtt ünnepelte május elsejét Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Debrecen országgyűlési képviselője. Kecskeméten, Bács-Kiskun megye székhelyén a Vasútkertben nagygyűlést tartottak, amelynek elnökségében helyet foglalt a város országgyűlési képviselője, Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Veszprém megyében, az ajkai iparmedence dolgozóinak ünnepségén részt vett Pallai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Ajka országgyűlési képviselője. Szolnokon Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter ünnepi beszédében méltatta május 1. jelentőségét. A szolnoki nagygyűlés elnökségében foglalt helyet Tallinn testvérváros küldöttsége is. Szeged ünneplő dolgozóit Péter János külügyminiszter köszöntötte. Pest megye központi ünnepségén, Nagykőrösön dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter mondott ünnepi beszédet. Esztergomban a város fennállásának ezredik évfordulója jegyében zajlottak az ünnepségek, Kaposvárott pedig az idei május 1. jelentőségét növelte, hogy most ünnepüik a várossá nyilvánítás századik évfordulóját is.* A Magyar Népköztársaság Állami Zászlaját, amely május 1. tiszteletére két napon át lengett a Kossuth Lajos téren, a Parlament előtt, szerda délelőtt ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás mellett levonták. Ugyancsak katonai tiszteletadás közepette vonták le a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Bársonyka, Bolygó, Óbester Új utcaelnevezések a fővárosban A Fővárosi Tanács a közelmúltban több új utcaelnevezésről intézkedett. Egyes utcaszakaszok eddigi elnevezését megszüntette. A határozat alapján a II. Fő utca és a Ganz utca találkozásánál levő névtelen teret Vízivárosi térnek; a III. kerületben a Korvin Ottó utca 50. és a Szőlő utca 43. között kialakult útszakaszt Szőlő köznek; a Kiscelli utcát a Föld utcával összekötő útszakaszt Solymár utcának; a Kolostor utca 30/B-től a Remetehegyi út 25-ig terjedő útszakaszt Kiscelli lejtőnek; a Zúzmara utca 6-tól elágazó zsákutcát Zúzmara köznek; a Testvérhegyi út 26-tól a Vízmosás lejtőig terjedő útszakaszt Testvérhegyi köznek; a Visszatérő utcából kiágazó, a bányagödörig terjedő zsákutcát Visszatérő köznek; a Solymárvölgyi úttól az Özsuta utcáig felvezető útszakaszt Patakvölgyi lejtőnek; az Ürömi úttól a Csörlő utcáig terjedő útvonalat Csörlő köznek; a Gyöngyvirág utcától a Rókahegyre vezető útszakaszt Körös lejtőnek; a Pomázi utat a Csillaghegyi út végződésével összekötő útszakaszt Törökkő utcának; a Bécsi út 256-tól a bányagödörig felvezető útszakaszt Kubik utcának; a Testvérhegyi út 15 E-től az Erdőszél közig átvezető útvonalat Bársonyka utcának; a Jutás utcától a Kőpor Utcáig terjedő útvonalat Jutást köznek; az aquincumi amfiteátrumnál a Zsófia utcától a Ringató utcáig terjedő útvonalat Ádámföldi utcának; a Záhony utca folytatásában az összekötő vasúti hídig terjedő útvonalat Gázgyár utcának; a Lőpormalom utca folytatásában levő névtelen útszakaszt Lőpormalom köznek; a X. kerületi Halom utcából kiinduló útvonalat Veszprémi utcának; a Halom utca 42. és a Füzér utca 1. közötti útvonalat Havas Ignác utcának; a XI. kerületben a Mohai út 21-től a Fejér Lipót utca 30-ig terjedő útvonalat Mohai köznek; a Péterhegyi dűlőből kiinduló útvonalat Bolygó utcának; a XVI. kerületben a Lándzsa utca páratlan oldalánál kialakult teret Lándzsa térnek nevezték el. Megváltoztatták a következő útvonalak korábbi elnevezését: a III. Vihar utca középső részén kiinduló útszakaszt Vihar közre; a Meggyfa utcának a Szentendrei úttól a Folyamőr utcáig terjedő szakaszát Akác közre; a Hármashegyi autóút elnevezést Hármashatárhegyi útra; a IX. kerületben a Vágóhíd utca középső részénél levő utcarészt Óbester utcára; a XI. kerületben a Puskás tér nevét Szombathelyi térre; a XVII. kerületben a Táncsics Mihály utca nevét Csík utcára; a XIX. kerületben a Mária utca nevét Zalaegerszegi utcára változtatták. A Kohó- és Gépipari Minisztériumban szerdán délelőtt Kiss Ernő miniszterhelyettes adott tájékoztatót a tartós fogyasztási cikkek gyártásáról és fejlesztéséről az iparághoz tartozó vállalatoknál. A lakosság több és jobb közszükségleti cikkekkel történő ellátása a választéknak bővítését, a termelés fokozását követelte. Ennek teljesedését igazolja, hogy 1968-tól napjainkig e cikkek termelésének volumene 8,8 milliárd forint értékről 13,7 milliárdra növekedett. A kereskedelem áruellátása ezekből a cikkekből kiegyensúlyozott volt, csupán egy-két árunál jelentkezett mennyiségi probléma. Így például a kerékpárnál, amelyből saját termékeink túlnyomó részét exportáljuk, a hazai szükséglet kielégítésére viszont szocialista országokból importálunk kerékpárokat. Ugyanez a helyzet alakult ki a fürdőkád-ellátásnál is. A kohó- és gépipari vállalatok saját termékeikből a lakosság szükségleteinek 70—75 százalékát látják el, 25—30 százalékot importból fedezünk. Az ellátás javítása és a választék bővítése érdekében a kereskedelem tavaly 112 ezer darab kerékpárt, 48 500 hűtőszekrényt, 446 ezer darab rádiókészüléket, 13 600 darab mosógépet importált. Míg korábban az iparág több termékét állami dotációval állították elő, most már nincs olyan közszükségleti cikk, amely ártámogatást kap. A termelő vállalatok a kereskedelemmel együtt piackutatást végeznek. A jobb áruellátás érdekében az iparvállalatok és a kereskedelem között több évre szóló termelési és szállítási megállapodások jönnek létre, amelyek hozzájárulnak az ipar fejlesztése célkitűzéseinek megalapozásához. Elősegítik a fejlesztés gyorsítását, a választék bővítését a nemzetközi együttműködésen alapuló megállapodások, a kooperációk. A minisztérium megvizsgálta a vállalatok 1500 termékének rentabilitását és a vizsgálat azzal az eredménnyel végződött, hogy ezeknek mindössze 1,5 százalékát termelték gazdaságtalanul. A régi típusú tévékészülékekhez gondoskodnak a képcsőutánpótlásról. A lakosságnál levő régi készülékeket begyűjtik és ezekhez új képcsöveket gyártanak, vagy azokat regenerálják. Ez a feladat 3—4 évre szóló munkát jelent majd az Egyesült Izzónak. Korszerűbb, jobb minőségű tartós cikkeket gyártanak a gépipari vállalatok Árcsökkentések a textil- és egyes ruházati cikkeknél A Minisztertanács határozata alapján május 2-ától mérsékelték egyes ruházati cikkek, textiláruk forgalmi adóját és ennek nyomán olcsóbbodtak e termékekből készült konfekcionált ruházati cikkek. Szerdán az érdekelt négy nagykereskedelmi vállalat vezetői tájékoztatást adtak: milyen megtakarítást jelent a lakosság részére a forgalmi adó mérséklése. A női kötött-hurkolt alapanyagból készült konfekció cikkeknél átlagban 23,7, a bakfis méretű ruháknál 15,9, a műbőr alapanyagból készült gyermekruházati cikkeknél 16,5 százalék ármérséklést tett lehetővé a forgalmi adó leszállítása. Összegszerűen ez azt jelenti, hogy egy női jersey átmeneti kabát 500, egy jersey ruha 240, egy bakfis jersey kabát 340 forinttal lett olcsóbb, mint amennyiért eddig árusították. A bébi és leányka műbőr kabátoknál az ár átlag 100 forinttal olcsóbbodott. A férfi, hurkolt anyagból készült öltönyöknél 23,5, a kamasz méretű hurkolt ruháknál 15,9, a fiú orkán és műbőr termékeknél 16,5 százalék az árcsökkenés. Ez azt jelenti, hogy egy férfi jersey öltöny ára 530 forinttal olcsóbbodott, egy kamasz kabáté 243 forinttal. A március elsején életbe lépett korábbi árleszállítási rendelete alapján a pamut méteráruk árát 18,1, a függönyök árát 17,8 százalékkal csökkentették. Ennek eredményeként az elmúlt két hónap alatt a függönyök forgalma a tavalyival szemben 60, a pamut áruké 15 százalékkal növekedett. Ennek a növekvő keresletnek a kielégítésére jelentős menynyiségű nyomott és tarkánszőtt árut importálunk. A RÖVIKÖT-nél 500 cikket érint az olcsóbbodás, amelynek aránya mintegy 27 százalék. Igen fontosnak tekintik a jersey női ruha árcsökkenését, amely előreláthatóan nagyobb arányú forgalomnövekedéshez vezet. Hasonlóképpen a forgalom emelkedésére számítanak az alsó-fehérneműeknél. A NÖREMÉ egyelőre kísérletképpen, kiszabott ruhaanyagot tartalmazó 10 ezer tasakot hozott forgalomba és megindítja a Varrjunk magunk mozgalmat. A tasakok 3 fazonban, 18 színben, 7 méretben, megfelelő útmutatással ellátva lehetővé teszik, hogy a háziasszonyok olcsón varrhassák meg otthon ruháikat. Több mint másfél milliárd forint a Finomkerámiaipari Művek korszerűsített gyárainak évi termelése A Finomkerámiaipari Művek az elmúlt tíz év alatt majdnem kétmilliárd forint beruházással korszerűsítette a finomkerámiaipari gyárakat és a korszerűsítés folyamata még nem fejeződött be. A jelentős állami támogatás mellett a saját anyagi erőforrásait is maximálisan igénybe vette az új gyárak, létesítmények megteremtésére. Külföldi, főleg olasz technológiát, gépeket vásároltak, amelyek segítségével meggyorsították ennek az iparágnak fejlődését. A Romhányi Építészeti Kerámiagyárban új belsőépítészeti kerámia-anyaggyár létesült olasz technológiára és berendezésekre alapozva. A Romhányi Kályhagyár területén most van épülőben az új Általános Építészeti Kerámiagyár, amely a padozati és homlokzati kerámiatípusokon kívül számos új megoldású építészeti kerámiacikkeket fog termelni. A Budapesti Porcelángyárban olasz cégek közreműködésével felépült és üzembe került egy nagy teljesítményű korszerű építészeti kerámiagyár, amely falicsempéket termel. Háztartási edénykultúránk fejlesztését szolgálja a Hódmezővásárhelyen felépült új edénygyár, ahol a termékek ízléses, praktikus formájáról, színezéséről, díszítéséről művészek gondoskodnak. A Városlődi Kerámiagyár felújított utóda 500 tonna dísztárgyat, étkezőkészletet állít elő évenként. Hasonlóképpen újjászületett a Hollóházi Porcelángyár, amelynek modern termékei igen népszerűek. Említést érdemel a Kalocsai Porcelánfestő Üzem, amelynek művészi kezű nődolgozóit a Herendi Porcelángyár képezte ki és Kalocsa népművészetének gazdag múltra tekintő hagyományait örökítik meg a porcelánokon. A Herendi Porcelángyár kézműipari jellegének megőrzése mellett sok millió forintos beruházással, új csarnokkal, műhelyekkel, modern kemencékkel gazdagodott és termékeinek 60 százalékát tőkésországokba exportálja. Lépések történtek a Pécsi Zsolnay Gyár korszerűsítésére, ahol tömegméretekben kerül majd gyártásra az építőiparban felhasználandó pirogránit. A Finomkerámiaipari Művek gyárainak évi termelése már meghaladja az 1,5 milliárd foyrint értéket és ez évről évre növekszik.