Magyar Nemzet, 1973. augusztus (29. évfolyam, 178-203. szám)
1973-08-01 / 178. szám
••Ügyintézés és közérzet Az ügyeit intéző állampolgár gyakran találkozik a tanácsok szakigazgatási szerveivel. A statisztika szerint hazánkban évente több mint 10 millió hivatalos ügy, mintegy 30 millió ügyirat és másfél millió hatósági döntés születik. Egy ügy elintézéséhez tehát gyakran több akta is szükséges. A számok az ügyintézési folyamat mennyiségi és formai oldalát tükrözik, viszont az állampolgárt ez érdekli legkevésbé. Mint ügyfél elsősorban azt figyeli, hogy ügyét lassan vagy gyorsan, egyszerűen vagy bonyolultan, hozzáértéssel vagy felületesen, érdeklődéssel vagy ridegen, kedvezően vagy kedvezőtlenül intézik-e. Ezek a hatások az állampolgár közéleti magatartását is befolyásolják. A szocialista demokrácia lényegéhez tartozik tehát, hogy az ügyintézés hatékonyságát az állampolgárok közvetlen gyakorlati tapasztalataival is szembesítsük. Valójában arról van szó, hogy folyamatosan vizsgáljuk: a sok millió aktában milyen tényleges állampolgári szükségletek jelentkeznek, illetve egyáltalán mi indokolja ezt a hatalmas ügyiratforgalmat? A „nyomok” az ötvenes évekhez vezetnek, amikor is az államigazgatás, de különösen a gazdaságirányítás a döntési hatáskörök túlzott központosításával rendkívül tagolt államigazgatási szervezetet hozott létre azzal, hogy az adminisztratív eszközök túlzott kiterjesztésével valósuljanak meg a társadalom előtt álló feladatok. Az élet, a gyakorlat azonban felülbírálta és elvetette e módszerek „mindenhatóságát”, hiszen 1957-től folyamatosan, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetését követően pedig még határozottabban szűkítettük az államigazgatás beavatkozását. Növeltük viszont a hatósági döntések súlyát, és a népképviseleti testületek társadalmi ellenőrzését. Az államigazgatás demokratikus vonásait erősíti az MSZMP Központi Bizottsága 1972. novemberi határozata nyomán megjelent minisztertanácsi határozat is, amely elrendeli, hogy „ügymenetvizsgálatokat kell végrehajtani mindazon hatósági ügycsoportokban, ahol tömegesen merülnek fel az állampolgárok ügyei, s ki kell iktatni azokat az ügyintézési mozzanatokat, amelyek az állampolgárok felesleges idézgetéséhez, s az ügyek befejezésének indokolatlan elhúzódásához vezetnek”. A kormányhatározat szellemében a Minisztertanács Tanácsi Hivatala megbízásából a Tanácsakadémia Tanácsigazgatási Szervezési Intézet négy városban, egy fővárosi kerületben és hat községben ügymenetvizsgálatokat végzett. Ennek során kiválasztották azokat az ügyfajtákat (kisajátítási, építkezési és felújítási, adó, járlatkezelés stb.), amelyek az állampolgárok tömegeit érintik. Feltérképezték, hogy a döntést megelőzően az állampolgár ügye milyen utakat járt be, hol akadt meg, s milyen „kerülőkre” kényszerült. Ez fontos vizsgálati szempont, mert kimondva vagy kimondatlanul van egy olyan vélemény, mely szerint a bürokrácia elburjánzásának, az aktatologató ügyintézésnek kedvez a hivatalos állásfoglalások hiánya. Mindaddig, míg egy adott ügyben késik a hivatalos állásfoglalás, az ügyintézők elzárkóznak a döntés elől. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy a decentralizáció nyomán tisztázódtak és folyamatosan kialakulnak a döntési szintek. A sok eljárási szabály ennek ellenére ma is zavarja az ügyintézőket. Az állampolgárt pedig az keseríti, hogy az ügyintézők sokszor mereven és egyoldalúan csak a szakmai eljárási szabályokra figyelnek, s mellőzik azokat az eljárási garanciákat, amelyek az állampolgárok érdekeit szolgálják. Szembetűnő, hogy az egyes szakigazgatási szervek nagy késéssel küldik meg egymásnak a hivatalosan kért okmányokat és igazolásokat. ..önbiztosítási” törekvésekkel is találkozhatunk, amikor az ügyintéző mindent papíron és írásban dokumentál, hogy a döntést kivédje a ..támadástól”. Az „önbiztosítás” okát természetesen az apparátus működési mechanizmusában, a formális vonások túltengésében, de a döntési joggal felruházott apparátusi dolgozók személyiségében is kereshetjük. Az építési , engedélyezési eljárás során például a szakigazgatási szerv, de a szakvállalatok is gyakran „igénybe veszik” az állampolgárt. Ez viszont, mivel jelentős munkakieséssel jár, már a munkahely vezetőit is zavarja. Biztató, hogy a minisztertanácsi határozat nyomán máris több hatékony intézkedés történt. Sor került az államigazgatásban elavult nyomtatványok számának csökkentésére. Egységes a vélemény, hogy az állampolgárok már az ügyintézés első fázisában alapos tájékoztatást kapjanak a tanácsoktól. Beváltak és népszerűek az információs irodák. Csökkent a hatósági bizonyítványok száma. A tanácsok által nagy körültekintéssel elkészített és felterjesztett háromezer egyszerűsítési javaslat egyharmada már megvalósult. A szakszerű államigazgatási munka, a bürokratikus jelenségek elleni kitartó küzdelem, az államigazgatási ügyintézés korszerűsítése és gépesítése azonban hoszszabb távú komplex feladat, amelynek fontos mérföldköve az ügymenetvizsgálat. PerlaiRezső Kádár János és Leonyid Brezsnyev találkozója Szimferopolból jelenti a TASZSZ: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára kedden a Krímben találkozott Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával. A találkozón a szovjet párt- és kormányküldöttségnek 1972. őszén Magyarországon tett látogatása során elért megállapodások szellemében megvitatták az SZKP és az MSZMP közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésének és a sokoldalú szovjet—magyar együttműködés további fejlesztésének kérdéseit. A szívélyes, baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. Leonyid Brezsnyev kedden a Krímben találkozott Erich Honeckerrel, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkárával. A beszélgetés során megvitatták az SZKSP és az NSZEP közötti testvéri kapcsolatok elmélyítésének, valamint a Szovjetunió és az NDK sokoldalú f ( I . Magyar Nemzet )■ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Befejeződött a Krím félszigeti tanácskozás A békepolitika eredményeit és lehetőségeit mérték fel a szocialista országok pártvezetői A külpolitikai helyzet KÖZÖS KÖZLEMÉNYT ADTAK KI a szocialista országok pártvezetőinek Krím félszigeti tanácskozásáról. A találkozó részvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről, s felmérték az egy évvel ezelőtti eszmecsere óta eltelt időszak eredményeit. Leonyid Brezsnyev ismertette a nemzetközi életben végbement változásokat, s elismeréssel nyugtázta a szocialista országok békekezdeményezésének felmérhető sikerét, majd rámutattak azokra a feladatokra, amelyeket a szocialista közösségnek összehangolt politikával kell megoldania. Waldheim ENSZ-főtitkár budapesti látogatását befejezve kedden Prágába utazott. Magyarországi látogatásáról és általánosabb kitekintéssel az Egyesült Nemzetek Szervezetének nemzetközi szerepéről adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy beható eszmecserét folytatott Losonczi Pállal, Fock Jenővel és Péter Jánossal, s kedvező benyomást szerzett hazánkban. A nemzetközi enyhülés folyamatáról megállapította: a nagyhatalmak jó együttműködését kiegészíti és alátámasztja a kis és közepes államok részvétele a közeledést szolgáló politikában. Az ENSZ főtitkára pozitívan ítélte meg az európai biztonság ügyének fejlődését csakúgy, mint a két német állam ENSZ-tagfelvételét; ez — mint mondotta — a világszervezet egyetemes jellegét erősíti. Kurt Waldheim nagyra értékelte a magyar ENSZ-delegáció munkáját, amely törekvéseiben igyekszik ,.a válságos helyzetekben is a különbségeket kiegyenlíteni”. Kanada kedden az előrejelzett határidő lejártával véglegesen beszüntette közreműködését a vietnami nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottságban. A kanadai képviselet vezetője a bizottság hétfői ülésén jelent meg utoljára. A magyar és a lengyel küldöttségvezető ez alkalommal visszautasította a kanadai képviseletnek azt a néhány nappal ezelőtti nyilatkozatát, amely különféle vádakkal illette a DIFK-et. Esztergályos Ferenc nagykövet, a magyar küldöttség vezetője, az ellenőrző bizottság tevőleges munkájának szünetében is javasolta a három fél egymás közötti eszmecseréjét. A VDK és a DIFK külügyminisztériuma nyilatkozatban foglalta össze az 1973. június 13-án aláírt párizsi megállapodás óta eltelt időszak eseményeit, és a másfél hónapos negatív mérleg előidézőjeként a saigoni kormány halogató taktikáját és Washington kevésbé következetes politikáját jelölte meg. A nyilatkozat egyben követeli, hogy az Egyesült Államok kormánya egészében szüntesse be katonai elkötelezettségét Dél- Vietnamban, s mint a párizsi közös közlemény egyik aláírója, tegyen eleget vállalt kötelezettségének. Washingtonban érdeklődés kíséri a kedden kezdődött amerikai—japán magas szintű eszmecserét, bár az amerikai sajtó egészében borúlátóan ítéli meg Nixon és Tanaka megbeszéléseinek kimenetelét. A U. S. News and World Report az ellentéteket elemezve a találkozóról azt írja: nem várhatók valamiféle fontos hivatalos megállapodások, s mint a Washington Post megjegyzi: ezért mindkét fél elég szemrehányást tehet egymásnak. Tokió szerint az Egyesült Államok folytatja diszkriminációs kereskedelempolitikáját, ezért Japán az amerikai gazdasági és politikai nyomás ellenében új utakat keres. Washington importkorlátozásokkal keresztezi a japán textil- és acélipar érdekeit. Mint megfigyelők utalnak arra: a két fejlett ipari állam tőkés ellentéteit csak fokozhatja a nyugati világot sújtó energetikai válság konkurrenciaharca. A közel-keleti térség feszültségével összefüggésben Szadat egyiptomi elnök kedden üzenetet intézett az arab államfőkhöz, amelyben ismertette a Biztonsági Tanács legutóbbi szavazásával kapcsolatos álláspontját. Az egyiptomi elnök az amerikai vétót mint nyílt kihívást értelmezte, és ismételten felszólított az erők egyesítésére. Az egyiptomi—líbiai egyesülési tervekről a Figarónak nyilatkozott Heikal, az Al Ahram főszerkesztője, s kifejtette: a két ország a tervezett időpontban, szeptember elsején egyesül. Heikal szerint Egyiptom és Líbia ellentétét eltúlozták és Kadhafi hadik a megeevezésre együttműködése továbbfejlesztésének kérdéseit. A szívélyes baráti légkörű találkozót a megvitatott kérdésekben való teljes nézetazonosság jellemezte. Erich Honecker a nap folyamán elutazott a Krímbő. Közlemény a Krím félszigeti találkozóról Moszkvából jelenti a TASZSZ: A Krím félszigeten július 30— 31-én megtartották a szocialista országok kommunista és munkáspártjai vezetőinek találkozóját, amelyen részt vett. Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköztársaság Államtanácsának elnöke; Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára; Edward Perek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára; Jumzsagim Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára; Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, valamint Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere, Borisz Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára és Konsztantyin Katusev, az SZKP Központi Bizottságának titkára. A találkozó részvevői tájékoztatták egymást pártjuk életéről és tevékenységéről, szocialista államuk fejlődéséről. Megvitatták a testvéri pártok és országok közötti politikai, gazdasági és ideológiai együttműködés kérdéseit. Átfogó véleménycserét folytattak az időszerű nemzetközi problémákról is. A Bolgár Kommunista Párt, Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Mongol Népi Forradalmi Párt, a Német Szocialista Egységpárt, a Román Kommunista Párt és a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetői megállapították, hogy az 1972 júliusában megtartott Krím félszigeti találkozó óta eltelt idő alatt jelentős sikereket értek el a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testülete nyilatkozataiban foglalt külpolitikai célkitűzések, a testvérpártok kongresszusain elfogadott határozatok, az SZKP XXIV. kongresszusának békeprogramja megvalósításában. Széles körű tájékoztatás A vietnami háború befejezése, a Német Demokratikus Köztársaság teljes nemzetközi jogi elismerése, Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak rendezése, Kuba nemzetközi pozícióinak megerősödése, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikeres kezdete — mindez tükrözi a szocialista közösséghez tartozó országok békeszerető politikája befolyásának növekedését. E politika megvalósításában, az egész nemzetközi helyzet javításában nagy szerepet töltöttek be a testvérpártok és a szocialista országok vezetőinek a kapitalista államok képviselőivel az utóbbi időben megrendezett találkozói és tárgyalásai. Leonyid Brezsnyev tájékoztatást adott az SZKP Központi Bizottságának a XXIV. kongresszuson elfogadott békeprogram megvalósítása érdekében kifejtett külpolitikai tevékenységéről, az Amerikai Egyesült Államokban, a Német Szövetségi Köztársaságban és Franciaországban nemrégiben tett látogatásokról, a lezajlott tárgyalásokról és a megkötött megállapodásokról, egyebek között a nukleáris háború elhárításáról szóló szovjet— amerikai egyezményről. A testvérpártok vezetői nagyra értékelték az SZKP lenini külpolitikáját, Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának személyes hozzájárulását e fontos nemzetközi jelentőségű politika megvalósításához. Pozitív változások Levonták az általános következtetést, hogy az egész nemzetközi helyzetben jelentős pozitív változások mentek végbe: mind átfogóbb nemzetközi elismerésre találnak a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei; kiszélesednek a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok a szocialista és a kapitalista országok között; kedvezőbb távlatok tárulnak fel az olyan konstruktív lépések számára, amelyek arra hivatottak, hogy elősegítsék a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdulását. Hangsúlyozták, hogy fontos valamennyi érdekelt állam együttes erőfeszítéseivel megszilárdítani a nemzetközi színtéren végbemenő pozitív változásokat, következetesen megvalósítani a megkötött egyezményeket és szerződéseket, szüntelenül előre haladni a fő cél, az egyetemes béke biztosítása felé. Kifejezésre juttatták azt az egyöntetű eltökéltségüket, hogy ebben az irányban fejlesztik a szocialista országok aktív együttműködését, megerősítették azt a készségüket, hogy elősegítik az európai biztonsági és együttműködési értekezlet sikerét. Pozitívan értékelve a Helsinkiben megtartott előkészítő konzultációk és az európai értekezlet első vakasza — a külügyminiszteri találkozó — alapvető eredményeit, a testvérpártok vezetői kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy ennek az értekezletnek a munkája, amelyhez a népek a valóban tartós euró