Magyar Nemzet, 1976. február (32. évfolyam, 27-51. szám)
1976-02-29 / 51. szám
14 A sár jegyében Egészen bizonyos, hogy szülővárosom, Patak megérdemelten kapta annak idején a nevéhez immár örökre hozzátapadt SÁROS jelzőt De sokat ugráltak pataki diákelődeim kőről kőre az utcákon, a feneketlen sarat elkerülendő! Nekem sem volt sohasem gyakrabban sáros a cipőm, mint pataki diák- és tanárkoromban. Most, hogy Mátyásföldre vetett a sors, úgy látszik, ismét visszaszegődik hozzám a hűséges sár. Csak egy kis eső, hóolvadás kell, s máris olyan latyak habarodik, amellyel sárospataki emlékeim is aligha vetekedhetnek. Széchenyi nagy lelke is méltán háborogna, vagy legalább dohogna, ha Budapest XVI. kerületében a róla elnevezett úton kellene, gyalog, lovas fogaton vagy — uram bocsá! — gépkocsin átkelnie. De más sárélményem is akadt a minap. A rádió egyik stúdiójában ültem a telefon mellett, pszichológiai témakörben feladott kérdésekre várva, válaszadásra felajzottan. Szinte a hideg futott végig rajtam a legelső kérdés hallatán, amely egy aggódó fiatal anya ajkáról ilyenféleképpen hangzott. Hetedik évében s az általános iskola első osztályába járó fiam mindennap intőt hoz haza, minthogy mindig összesározza magát az udvaron. Amikor hazajön, akkor is nyakig sáros. Nem vagyunk a veréssel nevelés hívei, de ugye, itt már csak a verés segít? Dadogva kezdtem a választ, a visszakérdezés annyiszor bevált módszeréhez folyamodtam: Hát sáros az iskolaudvar? — Igen, nagyon sáros! — A többi gyerek is besározza magát? — De még mennyire! — S ők is folyton intőt kapnak? — Ennek majd utánanézek. De akkor sem örülök a fiam sarának és intőinek... A sáros iskolaudvarok, ahová vagy nem engednek ki benneteket, kisfiúk, kislányok, éppen a sár miatt, vagy — jó esetben — akad egy-két merész pedagógus, aki azt mondja, hogy vigye csuda: ha másképpen nem lehet, ám legyetek sárosak, de napjában legalább egyszer-kétszer dugjátok ki orrotokat arra a szennyezetten levegőre! Különben elalusztok az óráikon, s hiába minden tudományadagoló tölcsér. Vagy éppen az órán próbáljátok kielégíteni egészséges mozgásigényteket. De akkor meg mire jó az intő, a verés? (harsányt) Magyar Nemzet De Gerando Antonina és dr. Gruby Dávid Halál a Kékesen Az Utóbbi időben e helyen három írás is megjelent történelmünk eddig métlatlanul elfelejtett kiváló nőalakjáról, a tízévi várfogságra ítélt gróf Teleki Blanka unokahúgáról, De Gerando Antonináról. Az első közlemény Bajomi Lázár Endre tollából származott (1975. dec. 29.), a másodikat Nyilas Márta (1976. jan. 18.), a harmadikat Varannai Aurél írta (1976. febr. 1.). Fentiekhez csatlakozva szeretném felhívni a figyelmet De Gerando Antoninára és családjának háziorvosukkal, dr. Gruby Dáviddal való, eddig alig-alig ismert kapcsolatára. A De Gerando—Teleki család az 1848—49-es magyar szabadságharc idején Párizsban képviseli Kossuth mozgalmának ügyét, háza a korabeli külpolitika egyik központja. A háziorvos is magyar, dr. Gruby Dávid. Róla néhány szót. A magyar orvosok közül, akik külföldön működve világhírt szereztek, mind e mai napig az elsők között őt kell megemlíteni. Párizsban olyan világhírességek háziorvosa és barátja, mint Heine, Chopin, George Sand, Gambetta, MacMahom, Alphonse Daudet, Gounod, Balsac, a két Dumas, Lamartine, Flammarion, Liszt Ferenc, Munkácsy Mihály, Bruck Lajos, Paál László, Perlmutter Izsák. Gyakran hívták III. Napóleon udvarába, Angliába királyi hercegekhez stb. Tudomásom szerint hazánkban utca vagy emléktábla még nem hirdeti nevét A Teleki és a De Gerando családdal adandó kapcsolatban volt. Teleki Blankát, akit tízévi szigorú várfogságra ítéltek, miután 1857-ben testben, lélekben megtörve kiszabadult iszonyatos börtönéből, Gruby Dávid kezelte. Teleki Emma, Blanka testvére — 1867-ben névtelenül — Világtárlat címen könyvet ad ki Párizsban. A bevezetőben megemlékezik Grubyről, sőt a könyv néhány lapját maga Gruby írja. De Gerando Ágostonná, azaz Teleki Emma lánya, Antonina is rajongója Gruby Dávidnak és dicsőítő cikket ír róla a Pesti Hölgyfutár 1878. harmadik számába, „Egy francia hazánkfia” címen. Hogy De Gerando Antonina menynyire rajong Grubyért, az kitűnik Justh Zsigmondsal folytatott levelezéseiből. Justh Zsigmond (1863—1894) mindössze 31 évet élt. Felvidéki földbirtokos író, aki parasztjaival Shakespeare-t és Moliére-t játszat íme, a témánk szerinti levél: „Édes Justh! Szomorúan olvasom leveléből, hogy olyan rosszul volt és úgy le van hangolva. Tudja mit, menjen el Párizsban Gruby doktorhoz, 66 rue 1« Lazare. Én úgy bízom benne, mint egy Istenben, ő mentette meg az életemet gyermek- és ifjúkoromban, mert igen beteges voltam. Nem ad orvosságot, hanem megmondja, hogy éljen az ember, mit kerüljön, mitől óvakodjék és olyan éles látása van, hogy mindig eltalálja. Geniális igazán. Menjen el Grubyhoz ... mondja, hogy én küldtem, engem nagyon szeret Baráti üdvözlettel, de Gerando Antonina. Balatonfüred, 1893. szept 13.*’ Ha már Grubyt említettük, lehetetlen nem szólni a Grubyval kapcsolatban álló másik, „ismeretlen” párizsi magyar orvosról, dr. Mandl Lajosról. Az 1848—49-es magyar forradalom idején De Gerandoék és Telekiék párizsi külpolitikájában ez az orvos nem kis szerepet játszik. Azokat a párizsi lapokban a magyar szabadságharc ügye mellett síkraszálló cikkeket melyeket Teleki Lászlónak tulajdonítanak, nemegyszer Mandl dr. írja. Aki mellesleg a francia kormány félhivatalos megbízottja, s Lamartine francia külügyminiszter barátja, és aktívan részt vesz az 1848-as balkáni politikában. Egyébként e pesti orvos a párizsi egyetem tanára, a francia becsületrend lovagja, tudományos műveit a francia tudományos akadémia koszorúval jutalmazza, s könyvét a francia minisztérium hivatalos tankönyvvé nyilvánítja. A Magyar Tudományos Akadémia is külső tagjává választotta, méghozzá egy napon De Gerando Ágosttal, 1846. dec. 18-án. A szavazóbizottság elnökségében Teleki László is helyet foglalt. Mandiról hazánkban kisebb közleményemen kívül magyar nyelvű tanulmány még nem jelent meg. (Egy titkos futár: Mandl Lajos párizsi professzor. Orvosi Hetilap, 1974., 1657. 1.) A professzor pályafutása sokrétű és titokzatos — életútja részletes feltárása még a jövőre vár. Dr. Csillag István kandidátus, orvostörténész Gyönyörű volt a február 22-i téli vasárnap a Kékestetőn. A ragyogó napsütésben a Magas- Tátra csúcsai szinte kézzel fogható közelségben látszottak, az északi sípályákon két versenyt is rendeztek. Mégis hatása alatt állok a hírnek: az egyik sérült kiránduló itteni infúziós foktalanítás után, mentőszállításra alkalmassá téve, estig tartó műtét és 40 palack vér felhasználását követően is meghalt a sebészeti osztályon. Azelőtt — 4—5 hónapos szezonokban is — évente 8—10 sérültet láttunk el. A mostani egyetlen vasárnap sérültjeinek ellátására — az Állami Gyógyintézet ügyeletes főorvosaként —, az ügyeletes orvoson kívül intézetünk elérhető 6 orvosának — főorvosának és a Dózsa sportolók orvosának segítségét kellett kérnem. Igénybe vettük a gyöngyösi Mentőszolgálat összes kocsiját és segítségül hívtuk a hatvani mentőket is. A Magyar Nemzet 1975. szeptember 26-i számában közölték „Életveszély a Kékesen” című írásomat. Ebben , kizárólag orvos-szakmai gondjaim” miatt hívtam fel a figyelmet arra, hogy a kékesfétői tévétoronyhoz új villamos távvezetéket hoznak fel, és ennek oszlopait a sípályába, illetve annak közvetlen szegélyére helyezik. Azt írtam, hogy az „a gyakorlottabb sízők számára is halálos veszedelmet jelent. Jó síszezon esetén a sérültek száma ugrásszerűen emelkedni fog Fenti cikkemmel és a kékes- tetői állapotokkal ezt követően még ifj. Dala László erdőmérnök foglalkozott a Magyar Nemzet 1975. november 10- i számában. E két levélre válaszolt — az illetékesek közül egyedül — dr. Sári Emil erdőrendezési főosztályvezető a Magyar Nemzet 1975. november 16-i számában „Mi a helyzet a Kékesen” címmel. Mindkettőnket megnyugtatott a lefolytatott engedélyezések szabályos volta, a helyszíni bejárások megtörténte és afelől, hogy mindezek ellen az Országos Természetvédelmi Hivatal sem tett észrevételt. Sízőt aligha kérdezhettek meg, hiszen a sípálya üzemeltetője és gondozója, a Megyei Síszövetség elnöke, Schirm Siegfried is csak az én vészjelző telefonomból értesült az építkezés tervéről és megkezdéséről. Idézett levelében dr. Sáli Emil főosztályvezető elismerte: „A sípálya veszélytelen üzemeltetéséhez a földkábellel történő helyettesítés volna ideális, ezt azonban az illetékes szervek nem tudták megvalósításra kötelezően előírni, rendkívüli költségkihatásai és az üzemzavar elhárításával kapcsolatos nehézségek miatt.” Megnyugtatott bennünket, hogy: „a probléma megoldása és a balesetveszély kiküszöbölése érdekében a szükséges intézkedéseket megteszik”. Ez utóbbi abból állt, hogy Magyarország legmagasabban fekvő, leghosszabb, tömegsportra is alkalmas sípályájának a legtartósabb hótakarót viselő részét hosszában kettékerítették. Ez vajon mibe került? így a sízők már valóban nem ütközhetnek az oszlopokba, legfeljebb a beszűkített sípályát egyik oldalon szegélyező új kerítésbe. Vigasztalásul mögötte nézhetik a villamos vezetékek alatt húzódó érintetlen havat a sípálya kiépített és elkerített felén. Ezzel a leszűkítéssel azonban a sípályának ezt a szakaszát olyan keskenyre szabták, hogy a pálya adott lejtése mellett a kendő és közepes sízők a lassító — és tudásuk miatt nagyívű — kanyarokat kemény havon képtelenek végrehajtani. A sípályára sajnálatosan ráengedett ródlizók (az erdészet a régi ródlipályát még az 50-es évek elején tönkretette) ezen a részen nem urai szánjaiknak és vagy a kerítésnek ütköznek, vagy a keskeny pálya másik oldalát szegélyező erdőbe rohannak. Az említett haláleset így következett be. Védtelen sízők legázolása napirenden van. Az idei egyik ilyen balesetnél a síző két lábszárának mind a négy csontja egyszerre törött el! Ez az ember járóképes már aligha lesz! A súlyos balesetekért ki a felelős? Dr. Sas Emil főosztályvezető az Országos Természetvédelmi Hivatal beleegyezésére hivatkozik. E szerint e nélkül nem valósulhatott volna meg mindez. Én is erre gondoltam, amikor a távvezeték építéséről tudomást szerezve 1975. szeptember 15-én a OTVH elnökének táviratoztam segítségét kérve, és arra hivatkozva, hogy „alsóbb szervekhez hiába fordulok”. Biró László mb. titkárságvezető gyors válaszában szeptember 16-án közölte, hogy az elnök külföldön van és hazaérkezéséig szíves türelmemet kérte a nekem „adandó érdemi válasz tekintetében”. Az elnök távolléte alatt a távvezeték hihetetlen gyorsasággal felépült — ennyi haszna volt a Magyar Nemzetben megjelent levelemnek. A kör bezárult: a távvezetéket a sípályába beépítették, a kifogásolni illetékesek nem érezték magukat kifogásolni illetékeseknek, jóváhagytak, helyszínen bejártak, a veszélytelen üzemeltetéshez szükséges földkábelt „nem tudták kötelezően előírni rendkívüli költségkihatásai” miatt. Legalább azt közölték volna, hogy mivel került volna többe a földkábel, mint ennek ameghalt fiatalnak az élete? Talán ennyi értéket megtermelt volna élete folyamán csak az ebben a szezonban sérültekkel, munkából kiesettekkel, megrokkantakkal együtt. Éj élne! Dr. Wiltner Willibald Kékestető Ne titkoljuk, ki a tervező Épületek felavatásáról, átadásáról szóló közlemények a tervező építész nevét nem tartalmazzák. A felavató neve mellett ott díszeleg számos „jelen voltak”. A tervezőt viszont sokszor meg sem hívják. A tervező megkapja a szükséges helyiségek jegyzékét Rengeteg fejtörés, sok-sok vázlat után összehozza az alaprajzot. Majd a homlokzatokat kell megtervezni, egyeztetni. Az illetékesek gyakran olyan sok, lényeges változtatást kívánnak, hogy a tervet teljesen át kell dolgozni. Az építészet, képzőművészet, (így pl. a párizsi évenkénti „Szalon”nak van építészeti része). Lehet kihagyni a művész nevét a művéről szóló cikkből? Nézetünk szerint feltétlenül szükséges a tervezd nevének közlése minden felavatásról, átadásról szóló cikkben, még ipari létesítmények esetén is. A cikkírók is tartják kötelességüknek, hogy megtudakolják a tervező nevét a közlendő más adatok mellett. Balkay László aranyokleveles gépészmérnök Budapest .Vasárnap, 1976. február 29. Színes divatbemutató 1976-os tavaszi—nyári kollekcióját a színekre „építette” az OKISZ Labor. A bemutatót, immár hagyományosan, az Intercontinental szálló báltermében rendezték. S amint az utóbbi években okosan bevezették, a nagy bemutatót megelőzően — kiválogatva az új divat jellegzetes modelljeit — sajtótájékoztatót tartottak. Várnai Zsóka, a művészeti vezető elmondotta, hogy a divatban nincs meglepő változás. A legérdekesebb az egyenes szabásvonal megjelenése. Szelídebb és szolidabb a divat. Mégis, amit meg kell említeni: a szoknyák általában a térdet takarják, de az anyagtól és az alkalomtól függően hosszúságuk egészen a bokáig nőhet A szoknya mind a kosztümnél, mind a ruhánál a legtöbbször egyenes vonalú. A lépésbőséghez oldalt, hátul, sőt mi több, elöl hasítékkal. A kollekcióban ismét a kosztümök tetszettek a legjobban. Különösen a szürke-jelent klasszikus vonali kosztümje. (Le is rajzoltuk). Érdekessége a kabát elején a zsebig húzódó több soros plasztikus tűzés. A kosztümöst két nagy rátett zseb — és itt még valami az új divatból —, két igen nagy gyöngyházgomb díszíti. A kosztümhöz sárga blúzt és halványszürke mellénykét terveztek. A nadrágkosztüm szép példája, a fehér alapon kék teniszcsíkos, egyenes szárú felhajtós nadrággal, két nagy fehér gyöngyházgombbal záródó klasszikus vonalú kabáttal. Az ingblúz, amely hozzá való, kék alapon fehér mintás.Ezen a tavaszon is feltűnik a pelerin, úgy tetszik, nagyobb sikerrel, mint eddig. A tájékoztató kis revüjében például nagy tapsot kapott a könnyű bézsszínű anyagból tervezett, denevérszabású bubigalléros pelerin. Alatta a rajzon látható, azonos anyagból való, predíszes elegáns kis ruhával. Finom nyári összeállítás a középkék selyem kiskosztüm rövidujjú T vonalú kabáttal, a bal oldalon magasan felhasított egyenes szoknyával. Színekre épült a kollekció, főleg a szürke, a rózsaszín, a sárga, az elefántcsontfehér, a bézs és a piros szerepeitek. sf. b.) KERESZTREJTVÉNY AZ UX3 PÉNZ ... Pranklin Benjámin (1106—1790) amerikai polgári demokrata politikus, diplomata, természettudós, közgazdász és filozófus, ezenkívül volt nyomdász, lapkiadó. Mint politikus, részt vett a Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazásában, mint tudós az elektromosság tanának úttörője, mint közgazdász a gazdagság forrását a munkában találta meg, s az áruk csereértékét elsőként vezette vissza az általános emberi munkára. Rejtvényünk vízszintes 1. és a függőleges 17. számú sorában a sokoldalú nagy férfiú egyik érdekes mondását idézzük. VÍZSZINTESEN (kétbetűsök: TT, Al). 13. Neves irodalomtörténetíró Tibor, (1910—1960). 13. Okvetlenül kell, szükséges. 20. Piai művésznő személyneve volt. 22- Shakespeare-Járásy. Régi magyar tér, fiziév. 25. Gyapjút, szőrmét rágcsáló állat, névelővel. 26. Vészt jósolva beszél. 23. Selymes finom papír. 29. Helyhatározó. 30. A Garam szlovák neve. 32. Piperecikkek egyik márkája. 34. A magyar munkásmozgalom neves harcosa, az MSZMP egyik szervezője (Sándor, 1893—1965). 35. Felirat a pinceajtón. 37. A földtörténeti harmadkor rétegéből származó kovadarabok elnevezése. 39. A tök alsó egyik neve. 41. Származásukat Mohamed prófétáig visszavezető arab nemesek címe. 43. Bejelenti versenyzési szándékát. 45. Fogához veri a garast. 47. Búzavirágféle gyomnövény. 49. Boszorkánypereiről hírhedt város az USÁ- ban. 51. Baranya megyei község. 53. Sorba állít, rendez. 55. Lant. 57. Férfinév. 59. Enyv, németül (leim). 60. Ver betűi. ffi. Kis sebességű. 63. Régi-régi fegyver, ma sporteszköz, névelővel. 65. Éljenez. 67. ÁGH. 68. Teljesen kihasznál, kizsarol valamit. 70. Folyadék nagyon kis mennyisége. 72. Néhány pálmafa, kevés víz és sok homok szerteszéjje. 73. Neves holland szimbolista költő (1860— 1932). 75. Az SZTK ügyfele. 77. Konzerviparáról ismert csehszlovákok város (régi mervén). 79. Mályvaféle rostnövény. 3. A céhlegény vizsgamunkája. 83. A kabát hajtókája. 85. A Duna ókori neve (később csak az Al-Dunáé). 87. Dátum. 89. Német széria. 90. Dunántúli község (kis vára a XVI. században végvár volt). 93. Valamely csoportba oszt. 95. Fekete István egyik állatregényének alakja. 91. Svéd férfinév. 98. Egyforma betűk. 100. Piperecikkek márkája. 101. Az én részemre. 103. Gyengébb pamutvászon. 105. Vilna közepe. 106. Tanítgat. 107. A Zagyva mellékvize. 108. Jászai Mari-díjas színésznő (Edit). 109. Régi pisztolypárbajokban az a távolság volt, ameddig a párbajozó felek megközelíthették egymást. FÜGGŐLEGESEN (kétbetűsök: VT, TE, AL, NS). 2. ...vizek, tápanyagokban gazdag természetes vizek. 3. Becézett női név. 4. Egy érzékszerve. 5. Fővárosi közlekedési eszköz. 6. Szóbahozza. 7. Kitűnő francia realista író (1850 —1893). 8. Esküvő, röviden. 8. Növény része. 10. Régi vármegye. 11. Festő, főiskolai tanár (1879— 1958). 12. Hadikikötő az NSZK-ban. 13. Fosztóképző. 14. Gyermeket túlságosan kényeztet, iá. GEA. 16. Az USA harmadik legrégibb egyeteme. 19. Neves beatertekas (Tóm), az énekesek énekese. 31. A nőstények párjai 24. A szelek királya, aki azokat barlangjában őrzi (régies írással). 27. Kossuth-díjas költőnk (Gábor). 31. Prizma a sarkított fény előállítására. 32. Bevétett hős név, névelővel. 36. Régi görög falu, ahol egykor kétévenként Zeusz tiszteletére nemzeti játékokat rendeztek. 38. A Tisza mellékvize. 40. Magasra növő fűvel borított fátlan síkság Dél-Amerikában. 42. Így jár a páteroszter. 44. Becézett férfinév. 46. Ártani szerető, bajt okozó ember. 43. A legtiszteletre méltó nők. 50. Hosszmérték. 52. Város az NSZK-bam, Marx Károly szülőhelye. 54. Lángész. 56. ... Tanácsa: a velencei városállam ügyeit Intéző testület volt. A leggazdagabb patríciusok diktatúráját képviselte. 58. Latin ülőhely. 81. Vásárlás. 64. Külföldön élt neves magyar festő és grafikus (Lajos). 66. Folyó az Alföld délkeretű részén. 69. A Földközi-tenger keleti, különösen kisázsiai és a Balkán-félsziget déli részére kiterjedő partvidéke. 71. Nem mérges óriáskígyó (tigriskígyó). 74. Téli üdülőhely az olasz Riviérán. 76. Terület, kör, valaminek a tere, németül (főnév.). 78. Bátorkodód. 80. Férfinév. 83. Lengyel város, vajdasági székhely. 84. Neves író és műfordító (József). Mint műfordító főleg a római, görög és olasz irodalom értékeit tolmácsolja. 86. Vérségi hozzátartozó. 88. A völgybe le, németül. 91. Élősködő apróság. 92. Zilahy: A Dukay család c. regényének egyik legérdekesebb alakja. 94. A lengyel Párt. 96. A levágott gabona egy nyalábja. 98. Órahang. 102. MJE. 104. ...King, ldnai nagyváros. vallé Erna Beküldendő a vízszintes Lás a függőleges 17. számú sor megfejtése. Határidő: március 1. Február 15-i számunk keresztrejtvényének megfejtése: Citera pengi, körbe járjad, / Katica. Böske szedd a lábad. / Lobog a rózsa, rezed a boltra. / tavaszi lázban remeg a szoknya. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: Gacsárdi Irén, Geszti Pál, Janics Béla, Kopcsányi Ferencné, Kurucz Imre, Losonczi Csilla, dr. Szalay Károlyné, Veres János, Vincze Jánosné, Wittek József. Vidékiek: Dankházi Sándorné, Siófok; Dorogi József, Veszprém; Horváth Piroska, Debrecen; Juhász Benjámin, Debrecen; Katona Béláné, Szolnok; Krupla János, Pécs; Mári István, Székesfehérvár; Racskó Valéria, Nyíregyháza; dr. Székely Józsefné, Nyírbátor; Szorobath András, Dunaújváros. A nyerteseknek a lottószelvényeket postán küldjük el