Magyar Nemzet, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Arat 80 fillér , , " -«■■■■■-Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA 6601 EóWéscscl c,ter!-/: i s'r l-ua Telefon: 12-929 * 6t ?-?G7 Péntek 1976. októberi XXXII. évfolyam 232. szám Zenei világnap Dmitrij Sosztakovics üzenetet küldött a zenei világnapra. A szovjet zeneszerző kevéssel halála előtt azt írta tavalyi üzenetében: ........e napnak a muzsikanévnapjává kell válnia; a névnapjává annak a művészetnek, ... amelynek nincs szüksége vízumra, és amely fordítás nélkül is érthető szerte a világon.” Ezt a névnapot, a zenei világnapot az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsának javaslatára tavaly óta rendezik meg október elsején mindenütt a világon, ahol hisznek a muzsika emberformáló, jellemet nemesítő erejében, küldetésében. A mai ünnep jegyében sok hangversenyt tartanak hazánkban is. Este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében Ferencsik János vezényletével fölhangzik többek között Balassa Sándor Requiem Kassák Lajosért című oratóriuma; ez a mű a párizsi nemzetközi zeneszerzői tribünön elnyerte az belső díjat. Ha Balassa Sándort említettük, akkor essék szó Szőllősy Andrásról és Durkó Zsoltról is, akiknek műveit az utóbbi öt évben a párizsi tribün zsűrije ugyancsak a legjobb alkotásokként értékelte. És bővíthető a névsor Szokolay Sándoréval, akinek Vérnászát seregnyi külföldi ooszaház mutatta be, Kurtág Györgyével, akinek egy-egy bemutatója mindig nagy zenei esemény, Maros Rudolféval, Petrovics Emilével, Bozay Attiláéval, akiknek kompozíciói szintén sűrűn szerepelnek a világ koncertdobogóin. De ez csupán néhány művész a sok közül; ide lehetne írni mindazoknak a nevét, akik kiérdemelték a zenei világ megbecsülését. A mai jeles napon, amikor jóleső öröm számba venni a magyar muzsika külföldi sikereit, nem szabad megfeledkezni a zene itthoni eredményeiről sem. Hiszen minden külföldi elismerés a hazai kulturális élet gyökereiből táplálkozik. És nemcsak a budapesti zenei versenyek díjaiból, hanem abból a széles művelődési bázisból is, a Kodály elveire alapozott iskolai énekoktatásból, a csepeli munkáshangversenyekből és a falusi ifjúsági koncertekből, a rádió és a televízió impozáns közművelődési munkásságából, amire valamennyi zenei eredmény épül. Túlzás nélkül mondható, hogy nálunk minden nap a muzsika névnapja, Bach, Beethoven, Bartók zenéjének ünnepe. Október elseje, a zenei világnap azonban nemcsak a gazdag kulturális leltár elkészítésére ösztönöz, hanem a feladatok összegezésére is. Mert noha úgyszólván nincs nap koncert nélkül Budapesten és vidéken, mégis kevés például a vonós művész, és a zenei ismeretterjesztésben is előbbre léphetnénk, ha némelykor az alsófokú ének- és zeneoktatást nem gátolná a tanárhiány. Az alapokat tovább kellene szélesíteni, hogy a vízum nélkül utazó, fordítás nélkül is érthető muzsika ne csak a nagyvilágba, hanem Magyarország legkisebb falvaiba is eljusson. Gábor István A gyerek érdekében Háromszobás lakótelepi lakás, teljes komfort. Amikor beköltöztek, a tanács képviselője személyesen is kint járt. Régóta ismerte az ügyet. A kéthelyiséges alagsorban eltöltött esztendők erősen megviselték a hattagú család idegeit. Ráadásul a férj alkoholizálása, az anya nemtörődömsége is hozzájárult ahhoz, hogy a két kisebb gyereket állami gondozásba vegyék. Az új lakással — gondolták — sok minden megváltozik. Alig telt el egy esztendő: üres pálinkásüvegek tucatjai, a függönyök hiányoznak, kétszer járt kint az URH, a gyerekeket kicsapják az utcára, a kukákban kotorásznak, kéregetnek. Sajnos, nem egyedi esetről van szó. A szociális helyzet ugrásszerű javulásával nem változik meg egy csapásra az emberek gondolkodásmódja, életvitele, sőt a könnyebbség némelyeket még inkább a felelőtlen életmódra ösztönöz. Több elemzés, felmérés az ilyen és ehhez hasonló példák elharapódzását a lakótelepi életformával hozza összefüggésbe. Mások viszont arra hivatkoznak, hogy a nagyobb lakótelepekkel rendelkező kerületekben sem nő jobban a gyerekek veszélyeztetettsége. A Fővárosi Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet vizsgálódása szerint új lakótelepeinken hiányzik a kiépített társadalmi bázis, a lakóbizottságok, a pedagógusok nem rendelkeznek elég környezetismerettel, információval. A veszélyeztetettség megítélésében nem egységes a szemlélet, sem a gyámhatóságok, sem az oktatási intézmények nyilvántartásai nem tükrözik a gyermekvédelem tényleges helyzetét. S mindezekhez helyenként még hozzájárul a felderítés hiánya is. A lakótelepekkel 30—40 ezerrel nőtt egyes kerületek létszáma, viszont a gyámhatóságok ugyanazzal vagy kisebb létszámmal kénytelenek továbbra is dolgozni. A fővárosban 8717 veszélyeztetett kiskorút tartanak nyilván, ez 0,42 százaléka a lakosságnak. De mennyi lehet valójában? Budapesten kialakult a gyermekvédelem szervezett hálózata, ennek ellenére sem csökkent lényegesen aveszélyeztetett gyerekek száma. Miután ez hosszú távon is gond marad, orvoslását nem várhatjuk csupán azoktól, akik hivatásul választották e társadalmi veszélyforrás mérséklését. Túl elnézőek vagyunk azokkal a szülőkkel szemben, akik igénytelenségükkel, felelőtlenségükkel gyermekeiket, a jövő generációját fertőzik. A humánum szép dolog, de csak addig, amíg ereje a jó példákat szaporítja. Szényi Gábor Gromiko washingtoni útja előtt szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozó New Yorkban A külpolitikai helyzet AZ ENSZ-KÖZGYŰLÉS ülésszaka minden ősszel alkalmat kínál a diplomáciai vezetők egymással folytatott eszmecseréinek sorozatára. Különösen nagy figyelem kíséri azokat a rendszeresen ismétlődő találkozókat, amelyeket a szovjet és az amerikai külügyminiszter bonyolít le évente szeptember utolján, s amelyek — immár hagyományosan — megelőzik a szovjet diplomácia vezetőjének látogatását a Fehér Házban, az Egyesült Államok elnökénél. Csütörtökön került sor az ENSZ székhelyén Gromiko és Kissinger megbeszélésére, s mára várják a szovjet külügyminisztert az amerikai fővárosba. Hasonlóképpen jóformán szokássá vált a világszervezetben, hogy az általános vita első hetében egymást követően mondja el beszédét a szovjet és az amerikai külügyminiszter. Kissinger ezúttal nem előbb, hanem utóbb szólalt fel s éppen azon a napon — csütörtökön —, amikor a héten másodszor is megtárgyalta a Biztonsági Tanács a namíbiai kérdést, vagyis azzal a területtel foglalkozott, melyre ezekben a napokban a State Department vezetőjének fő tevékenysége összpontosul. A közgyűlés folytatódó általános vitájában a küldöttségvezetők — többségükben külügyminiszterek — ugyancsak a dél-afrikai, valamint a közel-keleti és a harmadik világbeli kérdésekre irányították figyelmüket. Nagy visszhangot váltott ki a vitában elhangzott Gromiko-beszéd, különösképpen annak a leszereléssel foglalkozó része, beleértve a javaslatát, hogy a világ országai mondjanak le az erőszak alkalmazásáról a nemzetközi életben. A Pravda New York-i jelentése szerint a szovjet felhívás nagy érdeklődést keltett az ENSZ-ülésszakon. A szovjet televízió egyik neves hírmagyarázója szerint elérkezett az ideje annak, hogy a leszerelés kérdését átfogóan, teljes bonyolultságában megvizsgálják és megvalósítsák. Terjedelmes kommentárban foglalkozik a közgyűlés elé terjesztett világszerződés szovjet tervezetével Petrov, a TASZSZ politikai hírmanyarázója Ramutorv'rah.Egy az erőszak alkalmazásának kizárása az államközi kapcsolatok.Jól korunkban különös időszerűségre tesz szert. Az elmúlt három évtizedben az ENSZ alapokmánya önmagában nem akadályozta meg az agresszív háborúkat Indokínában és a Közel-Keleten, s éppen ezért van szükség arra, hogy a nemzetközi törvény érvényére emeljék az erőszak alkalmazásáról való lemondás elvét. A szovjet javaslat tehát a gyakorlati megvalósítás útjára terelte az ügyet. Az államoknak magasabb szintre kell emelniük ez irányú kötelezettségvállalásaikat — ez az ügy lényege és az új szovjet kezdeményezés célja. Az erőszak alkalmazásának mai fő területe, a jelenlegi legizzóbb válsággócok egyike a Közel-Kelet. A Neues Deutschland csütörtöki cikkében az arabellenes imperialista agresszió közvetlen következményének minősíti a tragikus libanoni fejleményeket. A lap rámutat, hogy csakis minden közel-keleti imperialista erő egysége akadályozhatja meg az agresszív körök céljainak elérését. Az NSZJEP központi lapja hangsúlyozza: Éppen ezért igen sajnálatos, s az arab felszabadító mozgalom ügye szempontjából káros, hogy a Libanonban állomásozó Szíriai csapatok — egyidőben a falangistákkal — új katonai hadműveletekbe kezdtek. Ez — akarva-akaratlanul — megkönynyíti a jobboldaliaknak tömeggyilkosságuk folytatását, s rendkívüli módon megnehezíti a politikai tárgyalásokat, a vérontás azonnali beszüntetésére. Paja Frigyes megbeszélései az ENSZ székhelyén New Yorkból jelenti az MTI. Paja Frigyes külügyminiszter szerdán New Yorkban eszmecserét folytatott dr. Husszein Abdul Káder Kasszimmal, a természeti erőforrások miniszterével, a Szomáliai ENSZ-küldöttség vezetőjével és Ramon Escovar Salom venezuelai külügyminiszterrel. Mindkét találkozón a közgyűlésen napirenden szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. Paja Frigyes csütörtökön az ENSZ székházában találkozott Caglayangil török, valamint Biciosz görög külügyminiszterrel. A tanácskozásokon a közgyűlés ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről, valamint a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. A szovjet diplomácia vezetője ma tanácskozik Ford amerikai elnökkel New Yorkból jelenti a TASZSZ. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter New Yorkban találkozott amerikai kollégájával, Henry Kissingerrel. A megbeszélés során a két államférfi a szovjet—amerikai viszonnyal kapcsolatos kérdések széles körét tekintette át. A megvitatott témák között volt a stratégiai támadófegyverzetek korlátozásásáról szóló új megállapodás előkészítése is, amelynek alapjául a vlagyivosztoki magas szintű találkozón kidolgozott megállapodások szolgálnak. Véleménycserét folytattak a közel-keleti helyzetről, valamint az ENSZ- közgyűlés 31. ülésszakának napirendjén szereplő kérdésekről is. A nyugati hírügynökségek úgy értékelik a találkozót, hogy az „nyitányul szolgált Gromiko és Ford elnök pénteki tanácskozásához”, amelyre Washingtonban kerül sor. Andrej Gromiko találkozott Arnaldo Forlani olasz külügyminiszterrel is. A szifírjei és az olasz külügyminiszter a szovjet—olasz kapcsolatokat érintő kérdéseket, valamint kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákat vitatott meg, köztük a közelkeleti helyzetet is. Érintették az ENSZ-ben folyó munkát is, különös tekintettel a Szovjetunió által a leszereléssel kapcsolatban a közgyűlés 31. ülésszaka elé terjesztett új javaslatokra. Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere csütörtökön New Yorkban fogadta Sam Nujomát, a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) elnökét. A baráti légkörben lezajlott megbeszélésen véleményt cseréltek a dél-afrikai helyzetről. Kiemelték: a Dél-afrikai Köztársaság és Dél-Rhodesia fajüldöző rendszerei, valamint az őket támogató külső erők nyílt erőszakkal és politikai mesterkedésekkel törekszenek arra, hogy megőrizzék uralmukat, feltartóztassák a namíbiai, és zimbabwei népeknek, valamint a dél-afrikai őslakosságnak törvényes jogaikért vívott, egyre erősödő igazságos harcát. Andrej Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió mindig a harcoló dél-afrikai népek oldalán állt és áll; síkraszáll azért, hogy a Dél-afrikai Köztársaság haladéktalanul adja meg a függetlenséget Namíbiának, szembehelyezkedik bármilyen, a gyarmati és a fajüldöző iga fenntartását célzó próbálkozással. A Szovjet külügyminiszter kijelentette, hogy a Szovjetunió szilárdan támogatja a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet vezetésével nemzeti felszabadulásáért küzdő namíbiai népet. Gromiko csütörtökön a világszervezet székhelyén találkozott Garbóval, Nigéria külügyminiszterével. A szovjet külügyminiszter csütörtökön találkozott Caglayangil török külügyminiszterrel is. Megbeszélésükön véleményt cseréltek a szovjet—török kapcsolatok néhány kérdéséről, valamint időszerű nemzetközi témákról. Megvitatták egyebek között a ciprusi helyzetet. jdlaknal az MTI-nek A namíbiai népi erők tetteket követelnek a nyugati hatalmaktól Heltai András, az MTI tudósítója jelenti New Yorkból: ,,A nyugati államok valóban támogatják Namíbia felszabadulását, szavazzanak meg az ENSZ-ben gyakorlati intézkedéseket a dél-afrikai fasiszta rendszer ellen” — mondotta az MTI tudósítójának adott nyilatkozatában Sam Nujoma, a SWAPO, a namíbiai felszabadítási szervezet elnöke, aki a Biztonsági Tanács namíbiai vitájára érkezett New Yorkba. Elmondotta: semmi eredményt nem hoztak Kissinger amerikai külügyminiszter és Vorster dél-afrikai kormányelnök legutóbbi tárgyalásai. „Vorster szerint a namíbiai kérdés csak bábállamok felállításával oldható meg, s úgy látszik, Kissinger elfogadta ezt az álláspontot. Így a mi számunkra nem marad más hátra, mint a fegyveres harc folytatása, bármilyen súlyos véráldozatokat igényel is ez mindkét oldalon” — mondotta Nujoma. A SWAPO elnöke kijelentette: arra van szükség, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendeljen el teljes gazdasági embargót és fegyverszállítási tilalmat Dél-Afrikával szemben. Nujoma, aki a közelmúltban ismételten tanácskozott az afrikai „frontországok” vezetőivel, kijelentette: nyilvánvaló, hogy a zimbabwei felszabadítási mozgalmak visszautasították a Smithz-rendszer feltételeit, a nyugati manővereket. A SWAPO elnöke szerint csak a közeljövőben, a Nagy-Britannia által összehívott konferencián dől majd el: hajlandó-e Smith valóban a hatalom átengedésére , hiszen eddigi feltételei ennek ellenkezőjéről tanúskodnak. Nujoma felszólította az Egyesült Államokat, hogy gyakoroljon nyomást Dél-Afrikára, s bírja rá Pretoriát arra, hogy kezdjen tárgyalásokat a SWAPO-val — jelentik a hírügynökségek. A namíbiai népi szervezet vezetője Kissinger amerikai külügyminiszterrel tartott találkozója után kijelentette: szervezete elvárja az Egyesült Államoktól, hogy támogassa a Dél-Afrika ellen irányuló ENSZ-szankciókat, ha Pretoria továbbra is kitart elutasító magatartása mellett. Nujoma sürgette, hogy lépjenek új szakaszba a Namíbia jövőjével kapcsolatos alkotmányjogi tárgyalások. Jelezte, hogy szervezete kész képviselőket küldeni Genfbe, s részt venni a Namíbia jövőjéről ott kezdődő tanácskozásokon. Kissinger beszéde a világszervezetben Az Egyesült Államok immár hajlandó a közel-keleti konferencia folytatására New Yorkból jelenti az MTI. Csütörtökön folytatódott az ENSZ-közgyűlés XXXI. ülésszakának általános politikai vitája. Elsőnek Bandaranaike asszony, Sri Lanka miniszterelnöke, majd Puente Rabdill perui külügyminiszter szólalt fel. Ezután hangzott el Henry Kissinger amerikai külügyminiszter beszéde. Kissinger a Szovjetúnióval való békés egymás mellett élés, valamint további leszerelési egyezmények megkötésének szükségességéről beszélt. Az Egyesült Államok kész a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának felújítására — közölte Kissinger. Az amerikai külügyminiszter változatlanul csak két éven belül ígérte a fekete többségi hatalom megteremtését Rhodesiában. Az amerikai diplomácia vezetője hangoztatta, hogy „az emberiség jövője együttműködést igényel a Szovjetunióval. A hadászati erőegyensúlyt az Egyesült Államok fenn kívánja tartani, de inkább megegyezés, mint fegyverkezési verseny útján. Ezért állnak a fegyverzetkorlátozási tárgyalások az amerikai—szovjet kapcsolatok homlokterében” — mondotta. „Mindkét részről történelmi erőfeszítést tesznek, hogy — a vlagyivosztoki megállapodással összhangban — korlátozzák a nukleáris fegyverkészletet. Amint ezt elértük, az Egyesült Államok kész tárgyalni a nukleáris fegyverkészletek csökkentéséről” — mondotta. Kissinger megismételte a NATO korábbi álláspontját, hogy „kiegyensúlyozott” csapatcsökkentésre van szükség Közép-Európában, majd azt mondotta: a nemzetközi kapcsolatok javítása nem egyez