Magyar Nemzet, 1976. október (32. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-21 / 249. szám
Csütörtök, 1976. október 21- Mi kallódik még A címül írt kérdést Ruffy Péter teszi fel szeptember 26-i cikkében (Az Erdély aranykora Caracasban). A válasz alig lehet vitás: tudományos igényű felmérés híján tömérdek magyar érték tékozlódik el világszerte. Ruffy Péter az alkalomszerűen előkerültekről beszél: újságíró számára nyilván ezek az izgalmasak. Van azonban más szempont is: a kutatásé, s ez éppúgy megérdemli figyelmünket, mint a véletlenül föllelt kulturális kincsek bemutatása. Azokról a nemzeti értékeinkről van ugyanis szó, amelyeknek lappangó létezéséről tudunk, s amelyeket némi erőfeszítéssel meg tervszerűen intézményesített, szervező munkával megmenthetnénk a pusztulástól. Ez alkalommal csak néhány olyan anyagra és adatra hívom föl a figyelmet, amelyek Franciaországban kallódnak, s amelyek — ha idejében nem vállalkozunk megmentésükre és hazahozatalukra — előbbutóbb elsikkadnak ott. Minthogy e lap 1975. október 26-i számában Bajomi Lázár Endre már felsorolt néhány ilyen javunkat, most csupán azokról teszek futólagos említést, amelyeket ő nem hozott szóba, bizonyára azért, mert szándéka inkább az „elfeledett szemtanúk” élesztése volt. Ilyen megmentendő kulturális értékünk a De Gerando család bergeraci otthonában őrzött eredeti arckép Brunozvik Terézről; ilyenek az ugyanott elfekvő-pusztuló iratok, amelyekhez Félix de Gerandónak a három évtizeddel ezelőtt bekövetkezett halála óta nem nyúlt senki, s amelyek egy ládába zártan várják, hogy valaki illetékesen megállapítsa, fontos dokumentumai-e a magyar történelemnek avagy csupán kegyeletes ereklyéi e rokonszenves családnak, amely méltán büszke a dédszülők közt Teleki Emmára, s a rokonok közt a náluk menedékre lelt Teleki Blankára ... S talán hasonlóképpen, bár más korból származóan, lappanghatnak értékek Gara László hagyatékában is, amelyről — a hozzátartozók életkörülményeit ismerve — okkal föltehető, hogy előbb-utóbb szétszóródik, ebek harmincadjára kerül S ki tudja, mi minden enyészik a múlt télen elhunyt Andersen György hátrahagyott iratai és könyvei közt? Andersen ugyanis nemcsak kétnyelvű újságíró, költő és műfordító volt, hanem — egy ideig — Krúdy Gyulának is a veje, de e kapcsolódások önmagukban még semmit ígérők lehetnek, ám Andersen szenvedélyesen gyűjtött mindent: leveleket, kéziratokat, kivágatokat; mi lesz a sorsuk e szellemi lomoknak, amelyek egyelőre rendezetlenül hányódnak, ha ugyan egyáltalán megvannak még, s amelyek közt esetleg kincsek is rejtőzhetnek. Ugyanígy gazdag lelőhely lehetőségét kínálhatja Dormándi László irattára; tudomásom szerint ugyanis a minden vonatkozásban példás lelkiismeretességű Dormándi a hajdani Pantheon Kiadó tulajdonosaként éppúgy, mint szerkesztőként kiterjedt levelezést folytatott. Ezenfelül tudvalevő, hogy maga is jelentős életművet alkotott, méghozzá két nyelven, előbb csak magyarul, majd franciául is; halála után pedig örökösei és barátai az ő nevét viselő, egyetemesen méltányolt díjat alapítottak olyan irodalmi mű jutalmazására, amelyet más anyanyelvű szerző franciául írt. És Dormándinénak, a néhány évvel ezelőtt elhunyt kedves és rendkívül tehetséges Székely Kovács Olga festőművésznőnek képei és rajzai miért porosodjanak a Dauphine téri lakásban, vagy miért vándoroljanak Amerikába, amikor pedig Dormándiék leánya szívesebben venné, ha magyar közkinccsé válhatnának? E festői életmű kallódása fölidézi, hogy más képzőművész-hagyatékok is tengődnek ott kézen-közön, így a Beöthy Istváné, Csáky Józsefé, Gömöry (Gömöry) Imréé, Lengyel Lászlóé... meg persze annyi másé, akik mindkét hazában révedeztek, a magyarban, amely útjukra indította őket, s a másikban, ahol kiteljesíthették tehetségüket. S egészen más összefüggés a nagyvilágban ? ben, ám nem kevésbé tanulságosan, bizonyára érdemes és hasznos lenne számba vennünk, mi minden érződik olyan francia barátaink könyvtárában, levelesládájában és emlékezetében, amilyenek az immár hetvenöt éves Francois Gachot vagy a nyolcvanadik életéve felé közeledő Aurélien Sauvageot? És folytathatnánk a sort például Achile Dauphin- Meunier-vel, aki a fiatal Illyések barátja volt, s aki (úgymond) iratai közt őrzi élő klasszikusaink francia nyelvű zsengéit, vagy akár Simone de Beauvoir-ral, aki Hevesi Andrást ismerte, s emlegeti is A kor hatalma című önéletrajzregényében. Ismeretes, hogy negyedszázaddal ezelőtt — akkori kulturális hatóságaink megértő támogatásával — milyen eredményesen sikerült összegyűjteni Frankéi Leó franciaországi működésének főbb dokumentumait; bizonyára további értékes anyagokat lehetne még föltárni Frankéiról is, meg Györök Lászlóról és más kortársakról, akik jó néhány külföldivel együtt a Párizsi Kommün nemzetköziségét példázzák. S külön vizsgálatot igényelne Justh Zsigmond élete a századvégi Párizsban, főként persze érzelmi kapcsolata Sarah Bernhardt-dal; ismerjük e nagy és ünnepelt színésznő néhány levelét Justh Zsigmondhoz; számunkra azonban mégiscsak az lenne tanulságos, ha olvashatnánk a Justhést is, amelyek — számos jel szerint — egy hiteles magyar Proust-hős tekervényes szenvedélyeit fednék föl. Most, amidőn a hagyományos értékrend módosulása révén annyi múltbeli tény és jelenség kerül új megvilágításba, az itt fölvillantott néhány adat rendszerezése kétségtelen sikerrel erősíthetné kapcsolati hálózatunkat meg a mindig időszerű önismereti törekvésünket is. Ha pedig lám csak Franciaországban, s úgyszólván csak találomra ennyi kallódó magyar érték nyomát jelezhetjük, nem lenne-e valóban érdemes intézményesen is megszervezni összegyűjtésüket, majd szakszerű feldolgozásukat, természetesen mindazokkal együtt, amelyek másutt, elsősorban a szomszéd országokban, s különösképp Ausztria különféle köz- és magángyűjteményeiben rejtőznek, várva, hogy hozzáértő vállalkozók megmentsék őket a fenyegető pusztulástól. Dr. Dobossy László egyetemi tanár A Királyerdőn is néma a telefon Meghökkenve olvastam a — Néma telefon, beszédes számla — című panaszlevelet. Azért panaszkodik, mert egy-két hete nincs telefonja. Nekünk a XXI., csepel-királyerdeieknek (Kalamár J. u. 200—220.) már szeptember 13-tól nincs telefonszolgáltatásunk. De évek óta nincs olyan hét, hogy hetenként két-három napon keresztül ne szünetelne a telefon. Ebbe a szerencsétlen körzetbe tartozik a patika, a szociális otthon, a plébániahivatal. Panaszaink már nevetség tárgyai a szerelők előtt is. Azzal vigasztalnak, hogy „ez az életben sose lesz jó”. Majd ha a csepeli központ 1980-ban új gépeket kap. Addig pedig csak fizessük a le nem telefonált számlákat. Ha pedig nem tetszik, pár sor a postának és két napon belül leszerelik a készüléket. Székelyfi Pál plébános, Csepel-Királyerdő Kossuth Lajos keresztelője Szeptember 23-én, „Kossuth szülőháza” című cikkében ezt írta Puruczky Béla: „Monokon született, de nem biztos, hogy ott keresztelték meg, mivel helyben nem volt evangélikus pap; vagy átvitték Tállyára, vagy a pap ment át az uradalmi ügyész lakására; ez is eldöntetlen, mert a tállyal anyakönyvek megsemmisültek.” Édesanyám sokszor emlegette, hogy az ő dédapja keresztelte Kossuth Lajost, aki akkoriban Mádon volt református lelkész. A nagyanyám neve Rácz Katalin, az ő apja Is mádi lelkész volt, neki volt nagyapja az a lelkész, akihez átvitték a kis Kossuth Lajost megkeresztelni. Nevét sajnos nem tudom, de a családi hagyományt kegyelettel őrizzük. Horváth Zoltánná Mátészalka Mamar Nemzet SPORT Három kupacsapatunk esélyes a továbbjutásra A szerda ismét a labdarúgásé volt Európában. A három nagy nemzetközi kupában , a BEK-ben, a KEK-ben és az UEFA-kupában folytatták a küzdelmet azok a klubcsapatok, amelyek túljutottak az első fordulón. A mezőnyben négy magyar együttes is szerepelt. Közülük három — az MTKVM, a Bp. Honvéd és a Videoton — idegenben lépett pályára, míg a bajnokcsapatok tornáján szereplő Ferencváros az Üllői úton zsúfolt ház, harmincezer néző előtt fogadta félelmetes hírű ellenfelét, a Dynamo Dresden csapatát. Az NDK-beli együttes hírnevéhez méltóan játszott, óriási küzdelemre késztette a zöldfehér együttest, amelynek szünet után az egyik kulcsemberét, Nyilasit nélkülöznie kellett. Mint később kiderült, a játékost könnyebb agyrázkódással, néhány órás megfigyelgy csapat, amely jó néhány játékost ad az olimpiai bajnok labdarúgó-válogatottba, amely a fénykorában levő Bayern Münchennel szemben csak 7:6-os összesített gólaránnyal esik ki, félelmetes ellenfél. A Dynamo Dresden évek óta a legméltóbb reprezentánsa az NDK labdarúgásának és budapesti teljesítményével is bizonyította, hogy helye van a rangos európai klubcsapatok között. Ha a Ferencváros 1:0-ás győzelme nem is éppen a legmegnyugtatóbb biztosíték a továbbjutáshoz, az a tény, hogy az FTC nyert ez ellen a kemény (sokszor túlságosan kemény), erőteljes, gyors, lendületes futball játszó együttessel szemben, feltétlenül elismerésre méltó. Az FTC nem állhatott fel a legjobb összeállításában, hiányzott a gólerős Pusztai. Igaz, a Dynamo is nélkülözte a válogatott Dorniert, viszont újabb hátrányt jelentett az FTC számára, hogy a második félidőben Nyilasi kiesett a sorból, az egyetlen ferencvárosi játékos, aki képes volt „megkeverni” a drezdaiak védelmét. Nem volt szép a mérkőzés , a kupameccsek általában nem is érdemelnek szépségdíjat. Nagyon nagy küzdelem folyt a pályán. A Dynamo védelme szorosan lefogta az előretolt ferencvárosi csatárokat, akik keveset mozogtak, nehéz volt őket játékba hozni. Legtöbbnyíre csínbe kapták a labdát, s ilyenkor majdnem mindig a védők kerekedtek felül. Gyorsak és erőszakosak voltak a hátvédek , a ferencvárosiak viszont keménységben, testi erőben, frisseségben nem tudták felvenni a harcot az ellenféllel. Alig-alig fordult elő, hogy egy magyar játékos be tudott volna törni az ellenfél büntetőterületére. A Ferencvárosnak az egész meccsen jóformán helyzete sem volt. A Dynamo gyorsabban vezette akcióit, mint az FTC, a csatárok gyors mozgással megszabadultak védőiktől és ha kevesebbet is támadtak, mint a magyarok, a kapura veszélyesebbek voltak, lésre kórházba szállították. Az egygólos előny kevésnek tűnik ugyan, de a Ferencváros csapata képes bravúrokra. Váratlan, remek győzelmet aratott viszont a kupagyőztesek mezőnyében szereplő MTK-VM, amely Tbilisziben szerzett háromgólos előnyt a visszavágóra. Ez az eredmény minden bizonnyal a szerdai kupanap legnagyobb meglepetései közé tartozik. Két X UEFA-csapatok közül a Videoton Innsbruckból, az osztrák listavezető otthonából elhozta az egyik pontot, a Bp. Honvédnak azonban háromgólos hátránnyal kell majd saját otthonában pályára lépnie. Négy kupacsapatunk közül háromnak tehát esélye van a továbbjutásra — közülük a legtöbb természetesen az MTKVM-nek, míg a Bp. Honvéd helyzete elég reménytelennek tűnik. Ferencváros: Hajdú — Martos, Bálint, Rab, Vépi — Nyilasi (63. p. Megyesi), Ebedli, Onhausz — Kelemen, Szabó (57. p Mucha), Magyar. Dynamo: Bóden — Helm, Weber (46. p B. Müller), Schmuck, K. Müller — Haffner (72. p Sachse), Kreische, Riedel — Schade, Kotte, Heidler. Játékvezető: Dudin (Bulgária). Az első néhány percben a németek támadtak többet, aztán felülkerekedett a Ferencváros és az első félidőben irányította a játékot. Sajnos, az akciók eléggé vértelenek voltak. A 9. percben Rab küldte az első lövést a kapura, vagy 20 méterről. A 22 .percben, szabadrúgás után,Bálint lövése egy védőn irányt változtatott, de a labda elgurult az üresen maradt sarok mellett A 35. percben Ebedli szögletből ívelt a kapu elé, Bódén a gólvonalon ragadt, a labda túlszállt rajta és Onhausz az 5-ösről a hálóba fejelt. Ez volt a győztes gól. A 39. percben Riedel egyenlítési alkalmat szalasztott el, tisztára játszotta magát, de lövésébe Hajdú belevetődött. A szünet után Kotte bombaerős lövése a felső sarok táján találta el a kapufát, aztán Haffnernek volt helyzete. A 63. percben egy jobb oldalról belőtt labdára Nyilasi és Schmuck fejelni akarva előrevetődött és a védő szerencsétlenül Nyilasiba fejelt. A magyar játékost le kellett vinni a pályáról, később magához tért, de az öltöző bejáratánál ismét összeesett. Valószínűleg könnyebb agyrázkódást szenvedett. A félidő közepén Mucha növelhette volna csapata előnyét, de gyengén fejelt. Utána a kapus kézzel ellökte őt, de a bíró nem látott okot a 11-esre. A hajrában veszélyesek voltak a drezdaiak ellentámadásai, de szerencsére nem sikerült egyenlítenie. Így sem lesz könnyű a drezdai visszavágó... (zsolt) 6 beadását ismét Takács fejelte a hálóba: 3:0. A 85. percben Kunszt saját térfelén indította Kiss Tibort, a szovjet kapus 20—25 m-re kifutott eléje, Kiss ívelt labdája azonban fölötte Donyeckban, 10 000 néző előtt — a csehszlovák Jursa játékvezetése mellett — került sor a Sahtyor—Bp. Honvéd UEFA- kupamérkőzésre. A találkozó nagy részében a piros-fehérek irányították a játékot, támadásaik azonban erőtlenek voltak, s kevés volt bennük a tervszerűség. A hazai együttes ritkább támadásai gyorsabbak, korszerűbbek, s ezért mindig veszélyesebbek voltak, helyzetkihasználásban pedig messze felülmúlták a Honvédot: 2:0-as félidő után 3:0-ra győztek, s biztos előnyt szereztek a budapesti visszavágóra. Donyeck: Gyegtyarjov — Jaremcenko (Rudakov), Gorbunov, Kondratov, Pjanih — Sevljuk, Rogoszovszkij, Szokolovszkij — Gyurgyinszkij (Vaszil), Sztaruhin, Szafonov. Bp. Honvéd: Gujdár — Varga N. (Kocsis, 46. p). Kocsis I., elszállva a kapuba került, 4:0. Kovács Béla lövését védte Gogija, aztán, a 89. percben ellentámadásnál Macsaidze fejjel szerezte meg atiszteletgólt 4:1. Kőhalmi, Varga I. — Pál, Szűcs, Pintér, Póczik — Kozma, Weimper. Már a 3. percben gólt kapott a magyar csapat: jobb oldali szöglet után Szűcs kifejelte a labdát — pontosan Sevljuk elé, aki 18 méterről a bal alsó sarokba bombázott: 1:0. A Honvéd ellentámadásait könynyedén hárították az erőteljes hazai védők. A 35. percben Gyurgyinszkij beadása után Sztaruhin 10 m-ről fejelt a hálóba, 2:0. Honvéd rohamokkal kezdődött a II. félidő is, Kozmát fellökték a 16-oson belül, a bíró azonban nem látott okot a 11-esre. A mérkőzés képe nem változott, a Honvéd többet, a hazaiak sokat ígérőbben támadtak. A 83. percben Rogoezovszkij beadását Vaszil három méterről fejelte a magyar kapuba: 3:0. Ferencváros—Dynamo Dresden 1:0 (1:0) Sahtyor Donyeck—Bp. Honvéd 3:0 (2:0) MTK-VM—Tbiliszi Dinamó 4:1 (1:0) Tbilisziben százezer néző hangorkánja fogadta a KEK- ben pályára lépő két csapatot, a Dinamót és az MTK-VM együttesét. Az első negyedórában fergeteges lendülettel kezdett a hazai csapat minden bizonnyal azzal a taktikával, hogy meglepje és lerohanja ellenfelét. Ezeket a perceket átvészelte az MTK-VM, aztán lassan megtalálta ellenfele sebezhető pontjait, higgadt, okos játékkal lefékezte lendületét , lényegében átvette a játék irányítását. A Dinamó nem tudott újítani, egyre reménytelenebbül, s kevesebb önbizalommal támadott, s 4:0 után, az utolsó percben sikerült csak a szépítő gólt megszereznie. A román Ghita sípjelére így állt fel a két csapat. MTK-VM: Gáspár — Szigeti, Csetényi, Csorna, Nyíró — Kovács, Siklósi, Borsó — Takács, Kiss, Kunszt. Dinamó: Gogija — Hizanisvili, Hincsagasvili, Cselidze, Ebralidze — Koridze, Cselebadze (Dvalisvili, a szünetben), Kopalejsvili — Macsaidze, Daraszelija, Cereteli. Zuhogó esőben kezdődött a mérkőzés. Gáspárnak többször is szüksége volt minden ügyességére, hogy a védőfalon átkerült tbiliszi csatárok lövését mentse. A 33. percben nagyszerű magyar támadás végén Borsó Kunszthoz továbbított, aki nagyszerűen adott be, és Siklósi fejjel küldte hálóba a labdát: 1:0. A 49. percben ismét Kunszt adott be, s ezúttal Takács emelkedett ki a hazai védők közül: 2:0. A 75. percben Kovács kicselezett három védőt, visszajátszott Kisshez, s az SPORTNAPLÓ Az Elektromos térf kézilabdacsapata három mérkőzésből álló portyára Ausztriába utazik. A csapat először Linzben KEK-visszavágót játszik az ASKO Linz együttesével, majd utána kétszer összeméri erejét Ausztria válogatottjával. Jó formában versenyez Taróczy Balázs Barcelonában, a második fordulóban 6:1, 6:7, 8:6 arányban győzött az NSZK-beli Pinner ellen. Taróczy ez után a verseny után Bécsben, majd Kölnben indul. Bécsben, a Grand Prix-viadalon ott lesz Szőke, Baranyi és Varga is, nekik azonban táblára kerülésért is játszaniuk kell. Alakulásának 79. évfordulóját ünnepli a Szovjet Kosárlabda Szövetség. Ebből az alkalomból rangos nemzetközi tornát rendeznek Leningrádban. Érkezik az Egyesült Államokból egy vendégcsapat, s biztos, hogy ott lesz a Sparta Prága is a tornán, amely Jurij Gagarin nevét viseli majd. A Prágai Nagydíjért sorra kerülő nemzetközi tornán, november elején, a magyar válogatott Pozsonyban Prága, Pozsony és a lengyel válogatott társaságában kezdi meg a selejtező küzdelmeket. öt szocialista ország — a Szovjetunió, az NDK, Magyarország, Románia és Mongólia — legjobb gyorskorcsolyázói a rendkívül gyors jegéről híres magaslati pályán, a szovjetunióbeli Medeóban, együtt végzik az alapozó edzéseiket. Három kontinens — Ázsia, Afrika, Latin-Amerika — asztalitenisz-viadalán, Mexikóvárosban női csapatversenyt Kína nyerte, miután a döntőben 3:1-re legyőzte Japánt, 3. Nigéria, 4. Brazília. Az OTSH meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett — Abdalla M. Sunni államtitkár vezetésével — a líbiai szociális és társadalombiztosítási minisztérium küldöttsége. Portisch: újabb fél pont Befejezéséhez közeledik Varesében a sakvilágbajnok-jelöltek hármas versenye. A 9. mérkőzésen Portisch Lajos és a szovjet Petroszjan ült asztalhoz s játszmájuk 11 lépés után döntetlenül végződött. Az élen Petroszjan áll 3,9 ponttal, Portischnak 3, Talnakeggyel több játszmából) 2,5 pontja van. A verseny 12 mérkőzésből áll. z Innsbruck—Videoton 1:1 (0:0) Innsbruckban 12 000 néző szurkolása és a svájci Favre bíráskodása mellett kezdődött az Innsbruck—Videoton UEFA Kupa összecsapás. Ez előtt a mérkőzés előtt sokan azt mondták, hogy az innsbrucki együttes — amely vezet az osztrák bajnokságban — csaknem olyan játékerőt képvisel, mint az osztrák válogatott, csak éppen egységesebb, összeszokottabb. Az Innsbruck valóban nagyon jó együttes benyomását keltette, s nyugodtan könyvelhető el sikernek, hogy a Videoton az egyik pontot el tudta hozni otthonából. Innsbruck, F. Koncilia — Kriess, Horvat, Pezzeg (Constantin, 37. p.), Sikic — Stering, P. Koncilia, Gombasch — Zámon (Schwartz, 67. p.), Welzl, Lechner. Videoton: Kovács L. — Nagy III. (Garamvölgyi 14. perc), Bárányi, Fejes, Végh — Kovács J., Nagy I., Czeczeli —, Wollek (Karsai 56. perc), Major, Szalmásy. Az első félidőben viszonylag kiegyenlített volt a küzdelem. Az osztrákok támadtak többet, a Videoton védelme azonban nagyszerűen állt a lábán, s egy-egy gyors támadásuk alaposan megijesztette a hazai szurkolókat. A csapat balszerencséjére, Nagy III. igen hamar megsérült, s le kellett cserélni. A második 45 perc az elsőnél sokkal izgalmasabb, küzdelmesebb, forróbb hangulatú összecsapást hozott. Az osztrák játékosok óriási lendülettel támadtak, igyekeztek megtörni a jeget, s az 56. percben sikerült is gólt szerezniük: Stering lépett ki a Videotonvédők közül, s Kovács L. már tehetetlen volt: 1:0 az Innsbruck javára. Garamvölgyi sárga lapos figyelmeztetést kapott egy belemenésért, P. Koncilia fejese alig ment mellé. Az 55. percben ismét kivált a székesfehérváriak egyik erőssége: Wolleknak kellett lebicegnie a pályáról, s Kovács edző a hosszú sérüléséből most felépülő tarsait küldte pályára. A 63. percben szép magyar támadás végén Czeczeli lábát F. Koncilia elhúzta a 6-oson belül, a svájci bíró határozottan 11-est ítélt. Az osztrákok, de mindenekelőtt Koncilia reklamált, s még üveg is repült a pályára. Ezt azonban a bíró nem vette észre. Viszont hajlíthatatlan volt, s a 11-est Czeczeli értékesítette: 1:1. #Egyre izgalmasabb lett a légkör mind a pályán, mind a nézőtéren. A hazaiak hallatlan erővel vetették magukat a küzdelembe, a Videoton pedig — megerősítve védőfalát, óriási lelkesedéssel, harci kedvvel rombolt. Fejes Koncilia, Majer pedig Welzl elől mentett a kapuvonalon, aztán — az utolsó percben Welzl lába előtt gurult el a labda közvetlenül a kapuvonal előtt, de Kovács gyorsabb volt. Nemzetközi kupatornák BEK Ferencváros—Dynamo Dresden 1:0 Trabzonspor—Liverpool l :0 Bánik Ostrava—Bayern MQneben 2:1 Dinamó Kljev—PAOK Szalonlki 4:0 KEK Dinamó Tbiliszi—MTK-VM 1:4 Slask Wroclaw—Bohemlans Dublin 3:« APEOL Nicosia—Napolt 1:1 Carrlck Rangers—Southampton 2:S Boavista Porto—Levszki Szpartak 3:1 Hamburger SV -Hearts of Middlothian 4:2 UEFA Innsbruck—Videoton 1:1 Sahtyor Donyeck—Bp. Honvéd 3:9 Studlentesc Bukarest—Schalke 94 0:1 Slovan Bratislava—Queens Park Rangers 3:3 Wisla Krakkó—RWD Molenbeek 111 Akademlk Szófia—Milán 4:3 PC Magdeburg—Dinamó Zágráb 2t0 AEK Athén—Derny County 2:0 Ausztria Salzburg—Crvena Zvezda 2:1 Elntracbt Braunschtrelg—Espanol 2:1 Manchester United—Juventus 1:9 Hibemian—öster 2:0