Magyar Nemzet, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-01 / 231. szám
Tőtőjó: i. *o,i"'r llatívar Novizot A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA 9 Marbesav, a mústfuntmal Múzeumi hónap kezdődik ma — tizenhatodszor immár — Magyarországon. Pontosabban, múzeumi és műemléki hónap, melynek nevéből csak a gyakran előforduló kifejezések alkalmazóinak szűkszavúsága koptatta le a második jelzőt. Elvégre a mindennapok s az októberi ünnepek bensőbb tartalmában ugyanakkora szerepe van a műemlékeknek, mint a múzeumoknak: mind a ketten a történelem tanúságtelei a jelenben a jövő számára. Igaz, ez idén a múzeumok szerepe mégiscsak növekszik a múzeumok és műemlékek hónapjának figyelmet irányító napjaiban. Ám ez nem az imént hangsúlyozott egyensúly létének cáfolata! Sokkal inkább a minden esztendő tizedik hónapjában megrendezett ünnep eleven voltának bizonyítéka. Négy fontos ok helyezte ugyanis az egyenjogú kettősnek ezúttal az első tagjára a hangsúlyt. Mindenekelőtt két ,,családi ünnep”. Ez idén köszöntjük ugyanis a hazai múzeumügy 175. születésnapját, a Nemzeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár alapításának jubileumát. S ugyanide, a múzeumok szellemi körébe tereli ez idén a figyelmet a hetvenöt esztendős debreceni Déri Múzeum újjáépített otthonának és sokféle gyűjteménye újjárendezett bemutatójának megnyitása — mely, Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének ünnepi beszédével, egyszersmind az idei múzeumi hónap országra szóló nyitánya lesz. S a magyar múzeumok e ,,családi ünnepei” mellé két országra-világra szóló jelentőséggel bíró jubileum sorolódik az idei esztendőben: Ady Endre születésének centenáriuma, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatvanadik évfordulója. A múzeumi hónap bőséges programjában — százhatvanegy múzeum tizenöt állandó és kétszáz tizenhárom időszaki tárlata vár bennlünket — ki-ki bőségesen talál majd, nyilván érdeklődésének megfelelőt, kíváncsiságát kielégítőt. A közművelődés múzeumainkra háruló feladatait azonban egyedül a kínálat rendkívüli alkalmakat teremtő bővítésével nem lehetséges megoldani. A kapcsolat intenzitásának emelése, a múzeumok és a múzeumlátogatók párbeszédének mélyebbé és tartalmasabbá tétele legalább ilyen fontos feladata a múzeumok és műemlékek hónapjának. Receptje természetesen nincsen, módja annál több van ennek a párbeszédnek — ilyen a pécsiek sorozata a Munkások a Képtárban címmel, s a többi múzeum hasonló célú, munkások, szocialista brigádok számára szervezett előadása, tárlatlátogatása : ilyen a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria számos, gyermekek számára szervezeti programja, a múzeumi koncertek, irodalmi délutánok, irodalmi estek rendszere, a filmvetítések gyarapodó sora. Ez a sokféle toma mind közös célt szolgál: arra igyekszik rávezetni minden múzeumlátogatót, hogy szerepe egyre kevésbé szorítkozhat valamifajta passzív ,,befogadásra” — részvételére van szükség. A köz művelődése ugyanis mindenkor a közösséghez tartozók önművelésében valósul meg. Horváth György Korszerűen Hosszú listát lehetne öszszeállítani azokból a termékekből, amelyeket az országhatáron túlra szállítunk. Tőkésexportunk 36 százalékát adja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar. Hosszabb távon is megvan a lehetőség arra, hogy az export a hazai ellátás üteménél is gyorsabban növekedjen. Az adatok viszont arról tanúskodnak, hogy a mezőgazdaságban dolgozók létszáma egyre csökken: az elmúlt 15 évben mintegy 750 ezerrel lettek kevesebben az ágazatban foglalkoztatottak. A munkaidő is zsugorodott, a ledolgozott munkaórák száma lényegesen kevesebb. És ez a folyamat még nem zárult le! A Minisztertanács legutóbbi ülésén, ahol a mezőgazdasági és az élelmiszeripari séosvártás távlati fejlesztésének koncepciójáról döntöttek, megállapították, hogy az egyetlen járható útr a korszerű technikai eszközök és berendezések az edd’T'nél na’yobb mérvű, öszszehangoltabb gyártásának előteremtése. Vagyis: lehetőségeinket szeretnénk kibaználni, ez pedig a "éngyártás anyagi és szelemi koncentrálására] ]élipt«é«re?S. ]CP0-ig a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés 50 százalékos emelkedésével lehet számolni. Ezt azonban csak akkor válthatjuk valóra, ha gazdaságos és korszerű termelőeszközöket gyártunk. Mennyire így van, bizonyították a konzervgyárak is, amelyek a zöldségbőség idején éppen elavult berendezéseik, változó kapacitású gépsoraik miatt vergődtek a legtöbbet. Éppen ezért fontos feladat, hogy a Mezőgéptröszt fennhatósága alatt viszonylag tiszta profilú mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártó vállalatok alakuljanak, s ezekkel együtt létrejöjjenek azok az üzemek, amelyek a szükséges részegységeket gyártják. Várhatóan bővül azoknak a vállalatoknak a köre is, amelyek rövid idő alatt át tudnak állni mezőgazdasági és élelmiszeripari gépgyártásra. Mindez persze széles körű szervezést, koordinációt igényel. Biztató lehetőség, hogy ebben is együtt tudunk működni a többi szocialista országgal. A távolabbi cél az, hogy a hazai gépgyártás a szükséglet 40 százalékát fedezni tudja, mezőgazdasági és élelmiszeripari exportunk pedig ,,kitermelje” az importgépek árát. Fehér Béla Újabb szovjet-amerikai és külügyminiszteri találkozó A külpolitikai helyzet A KÖZEL-KELETI értesülések, különböző kombinációk a hírügynökségek jelentéseiben elsősorban a PFSZ képviseletéhez és a genfi értekezlethez kapcsolódnak. Kaddami, a palesztin szervezet New Yorkban tartózkodó osztályvezetője úgy vélekedett, hogy a diplomáciai erőfeszítések már hoztak haladást, de még többre lenne szükség. Nyilatkozatából kivágzott az is, hogy teljesen új határozatot tart szükségesnek a Palesztina- problémában, nem pedig a Biztonsági Tanács 242. számú állásfoglalásának puszta kiegészítését. Kaddumihoz hasonlóan a PFSZ kairói képviselője szintén Carter elnök kijelentéseihez fűzött megjegyzéseket, de a megbízott úgy vélekedett,, az említett határozatot a palesztinok ,,sohasem fogják elismerni"’. Nem egyezik a Kaddami által mondottakkal az a kitétel sem, amely szerint az amerikai elnök ,,bezárta a kaput” a genfi értekeidet felújítása előtt. Ezt fejtegette a PFSZ kairói megbízottja, aki egyébként tagja a közgyűlési ülésszakom részt vevő palesztin küldöttségnek. Az Al Ahram pénteken közölte, hogy az egyiptomi és az amerikai külügyminiszter közös ,,palesztin formulát” terjesztett elő, amely egyfelől kimondaná, hogy a 242. számú határozat a rendezés alapja, másfelől rögzítené, hogy a palesztinok jogai ,,politikai természetűek”. Van olyan értesülés, amely azt is tudni véli, hogy a felújítandó genfi értekezleten részt venne a PFSZ egyik vezetője, valamint egy ciszjordániai polgármester. Az ily módon létrehozott palesztin képviseletet az arab küldöttségbe olvasztanák bele — állította az értesülést szellőztető bejrúti napilap. A közgyűlésen ezúttal is tárgyallnak majd a ciprusi helyzetről. A szigetország nemrégiben megválasztott elnöke New York-i útja előtt Athénban tanácskozott, s nyilatkozatából kiderült, hogy Ciprus nem új közgyűlési vagy biztonsági tanácsi dokumentumot kíván, hanem olyan határozatot, amely az eddigi ENSZ-döntések végrehajtását szorgalmazza. A ciprusi kérdés a NATO-üevekre is kisugárzik, az északatlanti szervezet stratégái nem utolsósorban a görög-török viszály miatt szorgalmazzák Spanyolország felvételét. Erről Washingtonban és Madridban párhuzamos tanácskozások kezdődtek; spanyol lapok előzetes értesülései szerint amerikai részről azt szeretnék elérni, hogy a Suárez-kormány egyértelműen nyilatkozzék a belépésről. Madridban nem zárkóznak el a csatlakozás elől, de arra hivatkoznak, hogy a NATO többi tagállama is hívja meg Spanyolországot és az egész ügyét behatóan vitassák meg a spanyol törvényhozásban. A küszöbönálló belgrádi találkozóra készülve a NATO-tagállamok küldöttségvezetői zárt ajtók mögött egyeztették, hogy milyen álláspontot képviseljenek az európai biztonsággal foglalkozó tanácskozássorozaton. Hírek szerint a nagyköveteik nem kívánják a „tömbök párbeszédének” irányába terelni az eszmecseréket. A lényeg persze az, hogy a jugoszláv fővárosban az együttműködés vagy a konfrontáció szelleme kerekedik-e felül. Ehhez is kapcsolódik a Frankfurter Rundschau hírmagyarázata, amelyben a lap Carter elnök első kilenc hivatali hónapjának mérlegét vonta meg. A balfelé hajló polgári lap szerint a Fehér Ház mérsékelte a kezdetben nagy hangerőre állított emberi jogok kampányát, de változatlanul egyik első számú gondja a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása; e téren csak az utóbbi napokban mutatkoznak bizonyos reményteljes jelek. A lap azonban leszögezi, hogy Carter legnagyobb problémája belpolitikai jellegű, mégpedig a törvényhozáshoz fűződő viszony. Bármilyen fontos új külpolitikai szerződést, a kínai kapcsolatok javítását, vagy a közel-keleti vonalvezetést, Carter kénytelen egyeztetni a szenátussal, s ebben az erőpróbában igen kicsi a mozgástere. Edward Gierek és Piotr Jaroszewicz hazánkba látogat Az MTI jelenti: A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának meghívására a közeli napokban baráti látogatásra Budapestre érkezik Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, és Piotr Jaroszewicz, a LEMP Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. Sarlós István magyar-kubai megállapodást írt alá Havannából jelenti az MTI. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára és Jorge Lezcano Perez, a kubai forradalom védelmére alakult bizottságok országos főtitkára ünnepélyes keretek között aláírta a két testvére-tömegszervezet közötti 1980-ig szóló együttműködési megállapodást. A két szervezet közötti együttműködés keretében a Hazafias Népfront és a forradalom védelmére alakult bizottságok kölcsönösen tájékoztatják egymást szervezeteik fejlődéséről, delegációk kölcsönös cseréjével járulnak hozzá egymás tevékenységének jobb megismeréséhez. Megállpodtak, hogy az egyezményt ötévenként megújítják. Púja Frigyes megbeszélései az FRSZ székhelyén New Yorkból jelenti az MTI. Púja Frigyes külügyminiszter, az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője megbeszéléseket folytatott a világszervezet székházában. Szádán Hammadi iraki külügyminiszterrel az országaik közötti kétoldalú kapcsolatokról és a közel-keleti helyzetről. K. R Andersen dán E. Agustsson izlandi és Moreja spanyol külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a belgrádi konferenciáról. Féléke Gedle Giorgisz etióp külügyminiszterrel a kétoldalú kapcsolatokról és az Afrika szarvában kialakult helyzetről tanácskozott. A magyar külügyminiszter ugyancsak tárgyalt Hanns Dietrich Genscherrel, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével és Abdel Haiti Khaddam szíriai miniszterelnök-helyettessel és külügyminiszterrel a kétoldalú ás az ENSZ-közgyűlés ülésszakán szereplő kérdésekről. Puja Frigyes találkozott és megbeszélést folytatott Oskar Fischerrel is, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminiszterével. A közgyűlés általános politikai vitájában csütörtökön a felszólalók többsége avilágfórumot és a világ közvéleményét elsősorban érdeklő kérdésekkel, a fegyverkezési hajsza megfékezésével, a béke és biztonság megerősítésével, a nemzetközi kapcsolatok szélesítésével, a gazdasági problémák leküzdésével és az egyes térségekben levő konfliktusok megszüntetésével foglalkoztak. Karín Söder svéd külügyminiszter felszólalásában bírálta azokat az erőket, amelyek a neutronfegyver létrehozása mellett szállnak Gikra. Mint mondotta, a neutronbomba, csakúgy, mint más nukleáris fegyverek, elfogadhatatlan. Az atomkísérleteket betiltó egyezmény jelezhetné a nagyhatalmaknak,azt a szándékát, hogy megkezdik a nukleáris leszerelést. Oskar Fischer fontosnak és sürgősnek nevezte a nemzetközi feszültség enyhülésének elmélyítését és erősítését. Nem tartalmazott új elemet Huang Hua kínai külügyminiszter felszólalása. A külügyminiszter sok Mao-idézettel megtűzdelt beszédében kormánya már ismert külpolitikai nézeteit foglalta össze azzal az általános következtetéssel, amely szerint a nemzetközi helyzet kedvező, mert „az ellentétek éleződnek és a forradalom feltételei erősödnek”. Huang az Egyesült Államokat és a Szovjetuniót a „két szuperhtalom” közös elnevezéssel illetve, azzal vádolta, hogy a leszerelési tárgyalásoknál becsapják a világot, mert soha nem fogják valóbanlétenii a fegyvert. ..Miközben leszerelésről tárgyalnak, a Közel- Keleten és Afrikában konfliktusokat robbantanak ki” — állította. Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszakának általános ügyrendi bizottsága ajánlást fogadott el arról, hogy pótlagosan vegyék fel a napirendre a nemzetközi enyhülés elmélyítésének és megszilárdításának, valamint a nukleáris háború veszélye elhárításának kérdését. Ilyen értelmű javaslatot Gromiko szovjet külügyminiszter kedden elmondotta beszédében terjesztett,a közgyűlés elé. A fejlődő országok külügyminiszteri tanácskozásán egyhangúan politikai-gazdasági nyilatkozatot fogadtak el. A deklaráció felszólítja a jelenlegi ülésszakot, hogy dolgozza ki azokat az irányelveket, amelyeknek alapján az ENSZ kebelén belül megkezdődhetnek a tárgyalások a fejlődő országok javát szolgáló új gazdasági rend létrehozásáról. A külügyminiszterek a közgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívását szorgalmazzák 1980-ra. Gromiko és Vanec a Közel-Keletről tárgyalt Washingtonból jelenti a TASZSZ. James Carter amerikai elnök csütörtöki sajtóértekezletén leszögezte, hogy az Egyesült Államok szempontjából reményt keltő a Szovjetunió együttműködési készsége. Hozzáfűzte: Andrej Gromiko szovjet külügyminiszterrel megtartott két tárgyalásából kiderült, hogy a szovjet fél álláspontja rendkívül rugalmas, az Egyesült Államok pedig igyekezett nem lemaradni az együttműködési készség tekintetében. Az előrehaladás a SALT- tárgyalásokon — folytatta az elnök — további lépést jelent a nukleáris kísérletek betiltásához, az atomsorompó megvalósításához, valamint a fegyverkereskedelem általános csökkentéséhez vezető úton. Ezenkívül — jegyezte meg Carter — mindez csökkenti a feszültséget a két ország kapcsolatában. Az amerikai elnök szerint a Szovjetunióval folytatott tárgyalásokon bizonyos haladást értek el. Hozzáfűzte, hogy az ellentéteket viszonylag szűk körrel korlátozták. Véleménye szerint azonban még jó időbe telik leküzdésük. ..Remélve az oroszokkal való megegyezést — mondotta Carter — készek vagyunk folytatni az erőfeszítéseket az új egyezmény megkötése érdekében. Ugyanakkor folytatjuk az aktív kísérleteket a szárnyasrakétákkal.” A TASZSZ arról is beszámolt, hogy pénteken ismét találkozott a szovjeú etA amerikai külügyminiszter, Gromiko és Vance az ENSZ székhelyen folytatott eszmecserét Találkozójuk másfél óra hoszszat tartott és középpontjában a közel-keleti rendezés állott. Vance a megbeszélés után kijelentette: az Egyesült Államok és a Szovjetunió, mint a genfi közel-keleti békekonferencia két társelnöke, egyetért abban, hogy a konferencia munkáját fel kell újítani. Mindketten úgy gondoljuk, országainknak komoly erőfeszítéseket kell tenniük, hogy még az év vége előtt összehívhassuk a konferenciát” — jelentette ki újságíróknak. A jelenlevő Gromiko egyetértését fejezte ki. A Carter elnökkel és Vance külügyminiszterrel folytatott Washingtoni tárgyalásokon a felek álláspontja közeledett egymáshoz. A két ország rálépett a megoldáshoz vezető útra — állapította meg Andrej Gromiko a moszkvai televíziónak adott nyilatkozatában. — Természetesen túlzás lenne azt mondanom, hogy minden problémát megoldottunk. Egyes kérdések változatlanul fennállnak. De én mégis a dolog másik oldalát hangsúlyoznám. Génfben tárgyaló delegációink a kérdések jó részét, mondhatnám többségét megoldhatják, kidolgozhatják azok megfogalmazását, jogi formába öntését. A fő kérdéseket természetesen más politikai szinten oldják meg de a megtárgyalt kérdések terén — hangsúlyozom — van előrehaladás.