Magyar Nemzet, 1979. február (35. évfolyam, 26-49. szám)
1979-02-20 / 42. szám
Kedd, 1979. február 20. A Viharsarok fővárosában A békétlen Békés Szélesen nyitott az István király tere. Elfér benne csapongó képzeletem is, hogy a régi falusi város metszeteit magam elé idézzem. A Maros és a Körösök úgy ölelik át Békéscsabát, mint szerető anya a kisdedét. Lapos síkság a bölcsője, de az elhagyott medrek, erek, hosszanti laposok, magasabb házak, hullámossá varázsolják a felszínt. A jámbor folyók közös hordalékkúpot építettek, hogy rajta — hordalékkúp hátán — vesse meg lábát Békéscsaba. A szabályozás előtt a Körösök árterülete a település észak-keleti részére is kiterjedt. A szabályozással a Fekete- és Fehér- Körös a Szanazugban — tizenöt kilométernyire — egyesül: a Kettős-Körös Békéscsabát tíz kilométerre közelíti meg. A Fehér-Körösből kiágazik az Élővízcsatorna és végigúszik a városon. Partján matuzsálemkorú vladgesztenyefák, hámlókérgű platánok, a csatorna vizében fürdő fűzfák övezik a sétányt, a város legszebb, legromantikusabb részét. A körgát előtt árnyas virágos ligetben épült fel a József Attila-lakótelep, lakályos, ötszintes épületekkel. A ligetben raktak fészket — állandó nyári tábort — az úttörők, vertek tábort a KISZ vezetőképzőnek, s ott kapott otthont az MSZMP Békés megyei Oktatási Igazgatósága — de ezek már az Élővízcsatorna partján. Érdemes felidézni a csatorna születését. Bábái a csabaiak voltak, társadalmi munkában, még az1777-es években. Ugyanis akkor kezdődött a településen a nagyarányú mezővárosi jellegű építkezés. A faanyag szállításához már nem akadt elegendő szekér, tutajra volt szükség, a tutajnak meg a csatornára. A csabaiak ásóra, csákányra kaptak, s családonként megépítették a csatorna egy-egy szakaszát. És ahogy elkészült, máris úsztatni kezdték Erdélyből az első tutajos farakományokat. A lakóhelyért végzett társadalmi munkának, lám, Békéscsabán több mint kétszázéves hagyománya van. Történelmi múltjának, csakúgy, mint lázasan épülő jelenének tőkéje a szorgalmas munka. Ebből a kétkezi munkából és a szocializmus építésének lehetőségéből vált —válik — a falusi település — majd mezőváros — modern várossá, valóságos megyeszékhellyé, mondhatnám: a Viharsarok fővárosává. A nagy lázadás napja Viharsaroknak nevezik hazánknak azt a forróföldű részét, amelyet délről és keletről a magyar—román határ, észak felől a Kettős- és a Hármas-Körös, nyugatról a Tisza határol. Az elnevezést nem a földrajztudománytól kapta, a történelem tisztelte meg vele. Népe lázadt az elnyomás, harcolt a zsarnokság ellen, forradalmakkal szabadította fel magát a jobbágyság alól, hatalmas arányú aratósztrájkokkal, és még hatalmasabb tüntetésekkel kényszerítve ki az élet és a munka elismertetését. Szántó Kovács János, Áchim András mozgalmai, a battonyai parasztlázadás, az orosházai és békéscsabai zendülés mind, mind egy-egy vihar volt, amely végigsöpört ezen az országrészen, ébresztette a nincstelen agrárproletárokat. A „nagy lázadás napja” — így nevezte, nevezi ma is a nép — 1891. májusában volt. Csaba földmunkássága fenyegető csendben vonult fel a feudális elnyomás fellegvára, a főszolgabírói hivatal elé. Sztraka főbíró provokációjára elszabadult a népindulat: alaposan helybenhagyta a főbírót, a rendőrbiztost, széjjel verte a csendőröket. Katonaság érkezett: Ruzicska százados két századdal rohamozta meg a főteret, és egyetlen figyelmeztető szó nélkül sortüzet vezényelt. Az ólomgolyók a csabai szegényparasztság egyik legbátrabb vezetőjét Pongrácz Andrást találták szíven. Halálos sebet kapott Maján János is. A tér vérben ázott. Megtelt sebesültekkel, haldoklókkal. Pluhár Györgyöt és a csabai földmunkásság több vezetőjét egymáshoz láncolva vitték a városi börtönbe. Másnap új roham indult a városháza ellen. Letartóztatott társaik kiszabadításáért. Ekkorra már Nagyváradról Holub tábornok vezényletével egy egész zászlóalj érkezett, és a katonaszuronyok újból magyar vértől piroslottak. A forradalmi nép zászlóin a „Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!” jelszavát lobogtatta és felkeltette az uradalmi cselédséget is. Ám a szuronyok érvelése minden emberi érvnél erősebbnek bizonyult, és kíméletlenül lecsapott. A három halotton kívül 150—200 ember megsebesült, 37-et pedig 1891 szeptemberében bíróság elé állítottak. Paraszt-Apolló A nemes szépségű izmos férfias testalkatú Áchim L. András nem a nevében, hanem születési dátumában hordozta végzetét. Március 15-én született — 1871-ben. A „Jaminá”ból Csaba legszegényebb negyedéből — ma impozáns lakótelep — szervezte első parasztproletár seregét. 1904-ben képviselővé választották, csakhamar lapot — „Paraszt újság” — és pártot — Magyarországi Független Szocialista Parasztpárt — alapít. Testestől-lelkestől forradalmár. Követeli az egyenlő jogot a dolgozó osztályoknak, a földbirtokok felparcellázását, az ingyenes népoktatást, a szegények ingyenes egészségügyi ellátását. Az úri nép rettegve félt a parasztvezértől. Hazug és aljas szóbeszéddel akarták lejáratni tekintélyét és dühödt gyalázatos támadást intéztek az élete ellen. A helyi lap 1906. október 2-i számában írja Áchim: „...most vasárnap történt, hogy szintén több úri állat... bementek vadászni a cirokvetésembe, és — akarattal-e vagy nemtörődömségből — a ciroktábla mellett tehenet legeltető három kis gyermekem közé lőtték a sörétet ...” Ugyancsak a helyi sajtó írja a hírek között, hogy „döghússal etetik a munkást... Elhullott egy kövér disznó ragályos betegségben, ... megpörzsölték, feldolgozták, és a cséplőmunkásokkal megetették ... Súlyos gyomorgörcsöt kaptak a munkások... egy tótkomlósi béres másnap estére ■ meghalt.” Áchim 1906. június 24-én nyílt levelet írt Apponyi Albert grófhoz, akinek gerendás birtokáról egy hét alatt 15 ember „kitántorgott” Amerikába. Izgatás vádjával törvényszék elé állítják. Nem védekezik. Vádol. „Oly társadalom, mely a munkások millióit részben vagy egészben kizárja a jogok és a nemzeti jövedelem élvezetéből, erkölcstelen és nem tarthat arra számot, hogy bármely becsületes ember tiszteletben tartsa.” Vátesz ő. Szavai a jövőbe láttak. Politikai végrendeletnek is beillettek: „A leendő jogrend, amelyért én harcolok, és melyért most izgatónak vagyok nevezve, a munka jogrendje lesz, amelyben egyes egyedül az egyén által végzett munka, munkájának jelentősége és valódi értéke fogja megadni a polgárnak a maga jelentőségét a társadalomban ...” ■ Ady Endréhez mély baráti viszony fűzte. Levelezésük — Fája Géza szavaival — „A legmeghatóbb Ady-levelezések közé tartozik.” A nép „paraszt-Apollónak” nevezte. Ő önmagát ..az igazság kis fekete ,,göröngyé”-nek. A reakció meg kimondta rá a halálos ítéletet. Tragédiájának története közismert. Temetésére több mint húszezren gyűltek össze Csabán. 1912-ben felavatott síremlékén ez a felirat áll: „A népjogok vértanújának állította szeretett családja és örökké hálás népe. Ha meg is halt, szelleme bennünk él és élni fog örökké.” Szobortörténelem Az Élővízcsatorna jobb partján húzódik végig a szoborsétány kilenc remekbefaragott szoborral, amelyet Áchim L. András portréja nyit meg és Kodály Zoltán portréja zár be. Áchim mellett Lipták András szobra, jelentős képviselője volt a Viharsarok munkásmozgalmának, a felszabadult Békéscsaba első polgármestere. Nem a kronológia, az időmérés és az időszámítás tudománya emelte melléjük Haán Lajos szobrát, aki önkéntesként harcolt a 48-as szabadságharcban, majd lelkészként tevékenykedett. Naplója a város múltjáról és Bél Mátyásról forrásértékű. 1975-ben Munkácsy Mihály, Gyóni Géza, József Attila, Móricz Zsigmond, Bartók Béla és Kodály Zoltán szobrai is az első három mellé sorakoztak fel. De még távolról sincs „telt ház” a szoborsétányon. Munkácsy Mihály a világhírű magyar festő gyermek- s ifjúkorának közel egy évtizedét töltötte békéscsabai rokonainál, s volt asztalosinas, egy csabai „majszternál”. Az Omaszta-kúria — Gyulai út 5. — egyik szobájának faajtaját — az akkor még Lieb Mihály — asztalosinas készítette. Tanonckorának sanyarú emlékei a „néppel” együtt töltött ifjúságának élményei avatták a magyar realista festészet egyik legnagyobb alakjává. A Siralomház világhírt szerzett neki Párizsban. Az Ásító inas, a Milton, a Tépéscsinálók, a Honfoglalás, a Sztrájk, a Krisztus Pilátus előtt... valamennyi ... „mély tónusokból, szilajon villan elő a fehér, virítanak ki élénk és tüzes színek — írja remekműveiről Lyka Károly. S azt is, hogy „ami benne a legjobb, önmagából merítette”. Képeire vitte át egész idegéletét, tragikus végzetét. Érzékeny idegrendszere összeroppant és megőrült. Háromévi szenvedés után 1900-ban halt meg az endenichi szanatóriumban. A Széchenyi utcában áll a Munkácsy múzeum. Az épület előtti mellszobra Borsos Miklós alkotása. Csabai tartózkodásának tárgyi emlékeit, néhány fetményét, fotóvázlatát, a múzeum emlékszobája őrzi. A szoborsétányon Munkácsy mellett kapott helyet Gyóni Géza, aki az akkori csabai alreálgimnáziumban tanult. Költészetének első időszakában hatalmába kerítette a háborús propaganda — Ady ellen akarták kijátszani —, de hamarosan rádöbbent az imperialista háború valóságára. Ki ne ismerné híres háborúellenes versét? Csak egy éjszakára küldjétek el őket: / A pártoskodókat, a vitézkedőket. / Csak egy éjszakára: / Akik fent hirdetik, hogy — mi nem felejtünk, / Mikor a halálgép muzsikál felettünk: / Mikor láthatatlan magja kél a ködnek, / S gyilkos ólomfecskék szanaszét röpködnek ... — 1914 nyarán a háború költőjének indult a lengyel mezőkre — írja róla Juhász Gyula —, és 1917. nyarán, mint a nemzeti demokrácia és az emberi szolidaritás vértanúja esett el. Eredeti neve Áchim Géza. A békéscsabai Áchim-család leszármazottja, Áchim L. András másodunokatestvére, így ír hozzá képviselővé választása alkalmával: „Ha vérünk nem volna rokon, Rokonná tesz az Eszme!” Apja evangélikus lelkész, anyja hét gyermeknek ad életet. A hatodik gyermek korai elvesztésébe a törékeny asszony beletébolyul A költő 1915. októberében esik fogságba. Vándorlásának utolsó állomása a Krasznojarszki hadifogoly-tábor tiszti barakja költészetének nyit új fejezetet. 1917. tavaszán Utolsó tánc című versében, mint „távoli bús nép keserű fia” üdvözli a forradalmat, s most ébredsz frissen és fiatalon, / Forradalom — / S végigtáncolsz a vérszagú világon.” Az anyai terhes örökség befészkelődött érzékeny lelkébe. Elméje elborult. Férfikorának tavaszán azon a napon halt meg, amikor született, június 25-én. Harminchárom éves volt. Gál Zoltán Magyar Nemzet A ráckevei téesz jövőt tervez Az Aranykalász hamubasült pogácsája Szavak, őszinte megnyilatkozások, egy-egy közbeszólás adja legjobb magyarázatát és hátterét a nagy számoknak. Enélkül nem is lehetne felfogni, hogyan gazdálkodhatott ki 668 millió forintos termelési értéket és több mint 100 millió forintos nyereséget a ráckevei Aranykalász Tsz. „Jó itt dolgozni, szinte családias a légkör, szerencsésnek tartom Ráckevét, mert ilyen szövetkezete van!” Ezt egy Szolnok megyéből bejáró dolgozó mondta el a zárszámadó közgyűlésen. Szeretne letelepedni Ráckevén. Évek óta egyik súlyos kérdés a fiatalok nagyszámú távozása a falvakból. Az elnöki beszámolóból itt az derül ki, hogy a múlt évben háromszáz új taggal szaporodott az Aranykalász Tsz, s ezek nagyobbrészt fiatalok. Érthető is, hiszen a számvetés során kiderül, hogy több mint 4600 forint a tagok átlagos havi jövedelme. A közgyűlés ehhez még 4,2 százalékos prémiumot szavazott meg a jó munkáért, a nagyszerű eredményekért. A búza átlagtermése hektáronként megközelítette az 53 mázsát, a kukoricafajták között volt olyan, amelynek termése elérte a 73 mázsát is. A cukorrépa termése 331 mázsa volt. Ennek következtében a háromezer hektáron gazdálkodó növénytermesztési ágazat egy hektárra jutó árbevétele meghaladta a tízezer forintot. Valóban nagyszerű eredmény. Nyércek és törökméz Különösen nagy gondot fordított a termelőszövetkezet a zöldségtermesztés fejlesztésére. Közel van Budapest, Ráckevéről friss áruval lehetett ellátni a fővárosi piacokat minden nap. Paradicsompaprikát, zöldbabot, kaprot, pasztinákot termeltek 320 hektáron. Különösen erőteljesen fejlődött az állattenyésztés, nőtt a szarvasmarha-állomány, javult az abrakfelhasználás. Marhahúsból 3200 mázsát értékesített a szövetkezet. Több mint két és fél ezer szarvasmarhája van és a piacra szállított tej meghaladja a másfélmillió litert. Fejlett a juhászat és évről évre több nyércet nevelnek. Ma már a kiegészítő tevékenység is nagy szerepet játszik a mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésében. Ennek az ágazatnak a jövedelme különösen a mostoha adottságok között gazdálkodó szövetkezeteknek jelent nagy segítséget. Egy-egy rossz esztendő megbillent egyensúlyát helyrehozza. A mezőgazdasági jellegű kiegészítő tevékenységhez tartozik Ráckevén a tojóházakhoz tartozó különböző berendezések gyártása, vetőgép-alkatrészek készítése, faházépítés és az állattenyésztési célra különböző vályúk előállítása. Ráckevén gyártják a villanypásztort is. Az élelmiszer-feldolgozás húszmillió forintos bevételt jelent, a legismertebb cikk a „Cuki-cumi”, amiből 133 ezer kilogrammot gyártottak az elmúlt esztendőben a ráckeveiek. Itt készül a „Gumi-bébi”, az ánizs szelet és a törökméz is. Segített az építőipari brigád a Pest megyei kórház és a Semmelweis-kórház építésében. Messze vidéken ismertek a téesz parképítői. A ráckevei lakosság teljeskörű foglalkoztatásának a biztosítására megszervezte a termelőszövetkezet a bedolgozó tevékenységet is. Egy jó tanács Dr. Tukacs Béla elnök a jövőről beszél, arról, hogy mit kell tenni, hogy még jobban éljenek, hogy még nagyobb eredményeket mutasson fel a termelőszövetkezet a jövő esztendő zárszámadásán. Kifejti: nem egy évre terveznek soha, hanem évekre előre, éppen ezért fontos minden új beruházás. — Amit most eltervezünk, az olyan a tagoknak, mint a hosszú útra induló vándornak a hamubasült pogácsa. Elviszik a tarisznyájukban, hogy ne szenvedjenek gondot soha. De én, mint ennek a fejlődő téesznek az elnöke ehhez a hamubasült pogácsához szeretnék egy tanácsot is adni. Azt, hogy buzdítsuk cselekvésre az embereket, erkölcsileg, anyagilag ösztönözzük a szorgalmasokat és a hozzáértőket. A bátraké a jövő. De a bátorsághoz tudás, szakértelem is szükséges. Eddig se volt itt hiány bátorságban és szorgalomban, de szakértelemben sem, hiszen az Aranykalász téeszben jelenleg is 86 egyetemet és 127 középiskolát végzett szakember foglalatoskodik. Ezzel magyarázhatók a kiváló eredmények a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. Bátor kezdeményezésben sem volt hiány eddig, de erre a jövőben az eddigieknél is nagyobb szükség lesz, mert 1979 évre az Aranykalász több mint tíz százalékkal kívánja növelni bevételét. Az alaptevékenység árbevételét 136 millió forintra, a kiegészítőtevékenység bevételét 614 millióra növelik, ebből 120,5 millió forint kerül majd tiszta haszonként felosztásra. Íme néhány adat az idei esztendőre tervezett célkitűzésekből: Búzából ,55, kukoricából 65 mázsát szeretnének betakarítani. Növelik a kukorica vetésterületét, egy új kultúrát is bevezetnek: cirkot termelnek, amelynek jövedelmezősége meghaladja más, hagyományos kultúrákét..Nagyobb gondot fordítanak a talajerőutánpótlásra. Az állattenyésztésben a szarvasmarha-állomány növelése a középtávú fejlesztési terv egyik sarkalatos pontja. A szarvasmarhák számát 3138 darabra növelik, nagyobb lesz a juhállomány és évente tízezer nyérőprémet szállítanak piacra. Az esztendő egyik legfontosabb beruházása az 1200 férőhelyes hízómarhatelep üzembe állítása a korszerű tenyésztési technológiák előírásainak megfelelően. Tovább kívánják növelni bevételüket a kiegészítő tevékenységből is. A piackutatás eredményeként néhány érdekes új cikkel jelennek meg a kereskedelemben: a vegyesipari részleg a jövőben hajnövesztőszer csomagolásával is foglalkozik, a fafeldolgozó és parképítő részleg pedig megkezdi a múlt esztendei Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott konténer szaunák gyártását, illetve forgalmazását. A beruházásokra szánt összeg az idén 145,6 millió forint. Ebből az 1200 férőhelyes telep kivitelezési költségei 15,8 milliót, az esőztető öntözőtelep kialakítása 39,7 millió forintot, a csepegtető öntözés költségei 13,2 milliót, a melioráció 10,4 millió forintot emésztenek fel. A 350 vagonos hűtőház építésének évi kiadása meghaladja a 20 milliót és a 151 hektár almatelepítésre 5,3 millió forintot fordítanak. Tizenöt milliós költséggel gázvezetéket épít a termelőszövetkezet, gépvásárlásra pedig több mint 16 milliót irányzott elő a gazdaság. A tagság vállalja . Amikor a végére érnek az idei terv ismertetésének, nagy csend támad a művelődési ház termében. Az elnök felteszi a kérdést: — Nehéz lesz az esztendő, sok erőfeszítést követel mindenkitől. Vállalják? Mert ez kizárólag csak maguktól függ. Ha összefogunk, akkor... Nem fejezi be, mert felzúg a taps és a kiáltás: — Vállaljuk! És megcsináljuk! ... így indultak az idei esztendőnek hamuba sült pogácsával, bizakodással és akarattal a ráckeveiek. Illés Sándor BUDAPESTI HÚSIPARI VÁLLALAT felvételt hirdet az alábbi munkakörökre: Bérelszámoló érdeklődni lehet: Bp. IX., Soroksári u. 58. Bérügyviteli osztály Telefon: 338—356 Könyvelő érdeklődni lehet: Bp. IX., Soroksári u. 58. Könyvelési osztály Telefon: 331—274 Pénzügyi ügyintéző érdeklődni lehet: Bp. IX., Soroksári u. 58. Pénzügyi osztály Telefon: 142—246 Termelési elszámoló érdeklődni lehet: Bp. IX., Gubacsi u. 6. Termelési osztály Telefon: 336—915 223 vagy 153 mellék Bérezés kollektív szerint Férfi és női munkásszállást biztosítunk 7 Gyorsított iskolaépítési program Pest megyében A kulturális intézményhálózat fejlesztésére fordítható pénzeszközöknek több mint 70 százalékát általános iskolák építésére, bővítésére használják fel ebben az esztendőben Pest megyében. A gyorsított program alapján jelenleg 240 tanterem épül, s ebből 174-ben még az idén megkezdődhet a tanítás. Budaörsön és Szentendrén 16 tantermes nagy iskolát vehetnek birtokukba a tanulók és tanáraik, Fóton, Dunaharasztin, Törökbálinton és Dabason 8-8 tantermes oktatási intézményt adnak át rendeltetésének. MI AZ IGAZSÁG? Hizlal vagy fogyaszt a kenyér? Megtudhatja, hogy milyen kenyérfajták hizlalnak és melyik fogyaszt? a \V_ vJ'5jasztranc»T»a inogtak februári számából A most megjelent számban számtalan ötletet talál a vese, máj, epe és a cukorbetegek étrendjének gazdagításához Bepillantást enged a különböző vallási és étkezési szokásokba. Hasznos tanácsokat ad a korszerű és szép tálaláshoz Aki szereti a gyomrát, olvassa a MAGYAR KONYHÁT * 0-1. 0 *4 ■ IPV *