Magyar Nemzet, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-01 / 51. szám

Szombat, 1980. március 1. Az alábecsült neurózis ÚTKERESÉS Folytassuk ott, ahol abba­hagytuk : a megoldáskeresés­nél. Balla Róbert: — Annyi neurotikus van, hogyha a pszichiáterek hagy­nák az elmebetegeket, akkor is kevesen lennének a keze­lésükre. Nem is cél sehol a világon, hogy a szakrendelé­sen lássák el az összes neuro­tikust. Jórészükön megfelelően kiképzett körzeti orvosok is tudnának segíteni. Hidas György: — A neurotikusokat lehe­tetlenség csak a szakrendelé­seken ellátni. Például az NSZK-ban az alapellátásban dolgozók megtanulják a szük­séges pszichoterápiás módsze­reket. Angliában, ahol a világ egyik legjobb egészségügyi ellátásával büszkélkedhetnek, ott is belátták, nem utolsó­sorban a magyar Bálint Mi­hály szorgalmazására, hogy bizonyos feladatokat a körze­ti orvosokra kell kiosztani, természetesen megtanítva őket a pszichoterápiás alapismere­tekre. Nálunk is ez volna a járható út. A modell Füredi János: — A megvalósítható mo­dell: körzeti orvos, járóbeteg­rendelés, kórházi osztály. Ez lehet a jövő útja, az integrált pszichiátriai szolgálat meg­szervezése. Rendelők, nappali szanatóriumok és mögöttük a háttérintézmény, a kórházi osztály. A kívánatos: minél rövidebb ideig legyen a beteg a kórházban, viszont hosszú ideig gondozzák, figyelemmel kísérjék az állapotát. Ma ezzel szemben az a tipikus, hogy a neurotikust néhány hétre be­utalják a Palatínus utcai sza­natóriumba, ott kezelik, aztán visszamegy abba a környezet­be, amelynek többnyire nem kis része volt a megbetegedé­sében. A törekvés ma világ­szerte és nálunk is az, hogy egy kézben legyen a neuro­tikus beteg gyógyítása, hogy a pácienst ugyanaz a team ke­zelje, akkor is, ha be-bejár a rendelőbe, akkor is, ha be kell feküdnie a kórházba. Ha az integráció jelszavát komo­lyan vesszük, ez a modell ide­haza is megvalósítható. Buda Béla: •­- Amikor az ember arról beszél, hogy meg kell szer­vezni egy m­egfelelő hálózatot, amelyik a pszichés jellege és súlyossága szerint tagozódna, a válasz mindig az: mutas­sunk a világon egy átveendő­­ példát. Nem ritka a szakmán belül sem az olyan vélemény, hogy a neurózis-ügy az elme­gyógyászaton belül olyan, mint mondjuk a kozmetológia he­­lye, a bőrgyógyászatban. Ám a neurózisok egy része igen súlyos bajok forrása lehet, ha hagyjuk elfajulni, sokszor több halottja van, mint egy szomatikus ágazatnak. Elég, ha az alkoholistákra, öngyil­kosokra gondolunk. A neuro­tikusok kezelése a pszichózi­sok, elmebetegségek megelőzé­se szempontjából szintén fon­tos lenne. És ne feledjük, hogy a szülők neurózisa a követke­ző nemzedékek pszichés fej­lődését is negatívan befolyá­solja. Hosszabb időszakban gondolkodva belátható hát a mentálhigiéné fontossága­ és haszna. Men­tá­lh­igién­és hálózat Hidas György: — Biztos, hogy ma a szét­szórtság jellemző az ellátás­ra. Valójában jó volna egy átfogó mentálhigiénés hálózat kiépítése. A családtagok, mondjuk, nem három helyre járnának a problémáikkal, hanem a bepisilős gyereket, a neurotikus mamát és az alko­holista papát egy team kezel­né, nyilvánvalóan sokkal ered­ményesebben a mainál. Addig is megelégednénk azzal, hogy legyenek olyan integrált pszi­choterápiás egységek, ahol a szexuális panaszokkal küszkö­dő ugyanúgy ellátható, mint az öngyilkosságot megkísérlő vagy a neurotikus. Az NDK- ban minden megyében van ilyen, rendelőből és fekvőbe­teg osztályból álló pszichote­rápiás egység. Budapesten például bizonyára nem kelle­ne huszonkét ilyen intézmény, nagyobb területi rendszerben meg lehetne szervezni a meg­felelő hálózatot. Balló: — A megoldás két­ségtelenül egy integrált pszi­choterápiás ambulanciahálózat megteremtése volna, de sze­rintem addig igen nehéz és és reménytelen volna belevág­ni a megszervezésbe, amíg az elmebetegek ellátása sincs megfelelően megoldva. Számí­tásaim szerint a neurotikusok­nak körül­belül negyven szá­zaléka tartozna a pszichiáter­re, jó részük ambuláns keze­lést igényel, a kórházba kerü­lők ellátására pedig, ahogy már említettem, ezerötszáz­ötven ágynál valószínűleg nem kellene több. Ambulan­ciából is elég lenne nyolcvan­száz az országban, természe­tesen, megfelelő kórházi hát­térrel. Hogy ez a hálózat szer­vezetileg hova tartozik, végül is mindegy. Hidas: — Azt gondolom, hogy az integrált pszichote­rápiás ellátás az elmebeteg­ségek gyógyításában, megelő­zésében is igen fontos szere­pet játszhatna. Ezért az elme­beteg-ellátással egyidejűleg szükséges kialakítani, fejlesz­teni. Buda: — A jelenlegi szer­vezet nem alkalmas a neuro­tikusok ellátására. Hogy egy apró okot említsek: az ideg­gondozókban egy-két kivétel­től eltekintve nincsen olyan helyiség, ahol csoportterápiát lehetne folytatni. Szerintem integráltan kellene működ­niük a legkülönfélébb pszicho­terápiás részlegeknek, a neve­lési tanácsadóktól kezdve a pszichiátriai osztályokon át a krízisintervenciós szervezete­kig, szexuális tanácsadókig. A krízishelyzetben levők gyors ellátására hosszú idő óta sür­getjük már a pszichiátriai sür­gősségi rendszert, a pszichiát­riai ügyeletek megszervezését. Mindhiába. Nagyon hiányoz­nak a gyerekterápiás rende­lések is. Minden kerületnek, körzetnek kellene adolescen­­sekkel foglalkozó osztály és rendelő. Nem volna ez nagy ördöngösség, ennél nagyobb szervezési feladatokkal is meg­birkózott­­ már a magyar egészségügy, jóval költsége­sebb fejlesztésekre is volt ereje. A mentálhigiénés háló­zathoz helyiségekre és státu­sokra volna csak szükség és arra, hogy legyen, aki össze­fogja az egészet. Füredi: — Igaz, jó ideje a minisztérium minden ötéves tervében kiemelten szerepel a mentálhigiénés feladatok meg­oldása. A gyakorlatban azután ezek a célok valahogy még­is a háttérbe szorulnak. A neurózisba ritkán halnak be­le, afölött pedig könnyen át­­siklanak sokan, hogy rengeteg betegség, fölösleges táppénz­be vétel, leszázalékolás a kö­vetkezménye annak, hogy a pszichés betegségek gyógyítá­sát elhanyagoljuk. A hálózatba azonban em­berek is kellenek, méghozzá jól képzett pszichiáterek, pszi­chológusok, nővérek, szociális gondozók. Számítások szerint a megfelelő szintű ellátáshoz több mint ezer pszichiáter kellene, ám jó esetben is csu­pán négyszáz van belőlük. Az ideg- és elmegyórvászat szer­vezetileg szétválóban van. I.Jó néhány helyen, ha elha­lálozás vagy más ok követ­keztében megürül az osztály­­vezető főorvos helye, külön­választják a két osztály.) S bár ez eléggé lassú folyamat, egyesek szerint ez a körül­mény növeli a pszichiátria te­kintélyét, vonzerejét az egye­temen tanuló vagy a szakvizs­ga előtt álló orvosnemzedék tagjai között, és egyre többen érdeklődnek a pszichiátria iránt. A képzés hiányai Buda: — Én hiszek az is­meretek valóságformáló ere­jében. Ezért tartom fontosnak, hogy korszerű orvosi pszi­chológiát tanítsanak az orvos­képzés minden szintjén. Be kellene építeni az orvosto­vábbképzés rendszerébe, kur­zusokat szervezni gyakorló or­vosoknak. Nálunk hagyomá­nyos és bevált módszer, hogy bizonyos, új ismereteket tar­talmazó kiadványokat ingyen megküldenek az orvosoknak, legutóbb a laboratóriumi mód­szerekről jelent meg ilyen ki­advány: az orvosi pszicholó­giát ugyanígy lehetne népsze­rűsíteni, a neurózistan és a pszichoterápia alapvonalai lehetnének egy ilyen kötetben. Az egyetem ellenállásán új­ra és újra megtörik az a pró­bálkozás, hogy megfelelő szin­ten és formában oktassák a hallgatóknak a pszichológiát, s ne csak a több tucatnyi speciálkollégium egyikeként szerepeljen a tanrendben. Hi­szen a megfelelő, orvos-beteg kapcsolat igen fontos ténye­ző a gyógyításban, nemcsak a leendő pszichiátereknek len­ne szükségük ilyen ismeretek­re. Beszélgetéseim során talál­koztam olyan javaslattal is, hogy az orvosegyetemen, ahol amúgy is rengeteg a jelentke­ző, érdemes volna személyi­ségvizsgálatokkal kideríteni a pályázók alkalmasságát arra, hogy megfelelő kapcsolatot alakíthasson majd ki a bete­gekkel. Sokak szerint éppen ezért hatéves tárgyként sem volna badarság az orvos-be­teg kapcsolat oktatása. Sokan biztatónak tartják, hogy a nagyrészt neuropszichiátriai beállítottságú régi gárda nyo­mában felnőtt, felnő egy olyan pszichiáternemzedék, amelyik korszerű pszichoterápiás szemlélettel felvértezett. Je­lenleg hivatalosan szervezett pszichoterápiás képzés Ma­gyarországon nem folyik, az érdeklődők az eredményes gyapyításhoz elengedhetetlen módszereket és technikákat csak saját kezdeményezésük­ből és ereinkből sajátíthatják el. A pszichológiai gondolko­dásmód felleléséhez hozzá­járultak a kezdetben gyanak­vással fogadott, ma már több éves múltra visszatekintő Pszichoterápiás Hétvégék. A továbbképzés szempontjá­ból lényeges volna, ha Cseh­szlovákiához, Lengyelország­ Pszichológus a teamben Végezetül még két jelenség­ről. Miközben szerte a vilá­gon elterjedt az elmegyógyá­szatban a team-munka, ná­lunk a pszichológus sokáig nem számított hatékony part­nernak. A pszichológiával szembeni előítéleteket táplál­ták és megerősítették a pszi­chológusképzés hiányosságai, amelyek miatt az egész tu­dományágat vetették el. Csak az utóbbi években ismerték fel és el, hogy ha egy klini­kai pszichológus megfelelő képzettséggel és gyakorlattal rendelkezik, a munkáját tá­mogató teamben komoly part­nere lehet az orvosnak. S mivel a neurózisok gyógyke­zelése elsősorban pszichológiai jellegű, ezen a területen kü­lönösen hasznát vehetné az egészségügy a pszichológusok­nak. Jelenleg a budapesti ideggondozók huszonöt száza­lékában dolgozik pszicholó­gus. Ez az arány szépen hang­zik — ez azonban mindössze nyolc pszichológust jelent. Vi­déken a helyzet még kedve­zőtlenebb. Röviden még az úgynevezett social workerekről. Nyugaton a mentálhigiénés ellátásban igen jelentős a szerepük. Ná­lunk indult ugyan néhány éve szociális szervező szak a Gyógypedagógiai Főiskolán, ahol elsősorban a szociálpoli­tikával foglalkozó tanácsi és egyéb előadókat képezték. Az egészségügyi ellátásiján dolgo­zók számára marad a tízhóna­pos tanfolyam, ámde ide is csak az egészségügyi szakkö­zépiskolában érettségizetteket veszik föl. Idősebb védőnők tehát, jóllehet hosszú ideje dolgoznak a szakmában és ta­pasztalatukat jól hasznosíthat­nák hálózatban, csak külön engedéllyel nyerhetnek felvé­telt ide. Ráadásul — túlzott­nak tetsző gondosságból — ideg-elme, tbc, onkológiai, bőr­és nemibeteg gondozásra kép­zik őket, mondván: ne legye­nek odakötve egy területhez. Szakmabeliek szerint azonban sokkal többet érne, ha isme­retekre, jártasságra tenne szert. Ilyen ma nagyjából a­­ neu­rózisellátás és „vidékének” helyzete Magyarországon. És mert könnyen meglehet, hogy gazdasági szemléletű vilá­gunkban más jellegű érvek kisebb nyomatékkal esnek a latba, idézzük még egyszer az elején írt adatot: 1970-ben a neurózis miatt táppénzbe vet­tek részesedése hárommillió­­száznegyvennyolcezer-tíz nap volt. Javorniczky István (Vége) _ Ma* Nemzet _ hoz, az NDK-hoz hasonlóan nálunk is megalakulhatna a pszichoterápiás társaság, ame­lyik a tudományág képvisele­tére volna hivatott. Régi terv egy önálló folyóirat indítása is, jelenleg az Ideggyógyásza­ti Szemle legfeljebb a hagyo­mányos pszichiátriai szemlé­letű írásoknak ad helyet. Egy felmérés szerint az Orvosi He­tilapban, amely a medicina minden területéről beszámol, arányosan sokkal több pszi­chiátriai cikk jelenik meg évről évre, mint a szakfolyó­iratban. Lakáskorszerűsítés: GÁZSZERELÉS, KÉSZÜLÉKCSERE, FŰTÉSSZERELÉS Elkerülheti a későbbi torlódást, ha most rendeli meg a munkát, most rövid a határidő. OTP-HITELRE IS! Megrendelhető: FŐVÁROSI JAVÍTÓ SZERELŐ VÁLLALAT Budapest Vn., Dohány u. 37—39. Telefonszám: 420-538; 420-943; 429-007. 5 Összefogás új termékek előállítására Veszprémi kutatók és peremartoni gyártók közös eredményei „Azt kell termelni, amit a külföldi és a hazai vevő át­vesz!” Tömören így fogalmaz­ható meg a hosszú távú kül­gazdasági politika és a ter­mékszerkezet átalakítása irányelveiről hozott határozat. Hogyan hasznosítja ezeket az útmutatásokat egy vegy­ipari vállalat és kutató part­nere? Jó példa erre a Pere­martoni Vegyipari Vállalat és a veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet együttműködé­se. Sokan szerencsésnek mond­ják Veszprém megyét, hiszen a megyei székhelyen két ku­tatóintézet is működik, szerte a megyében pedig több vegy­ipari közép- és nagyvállalat. A köz javára kétségtelen, hogy a közeli­ség nem lebecsülendő tényező, de nem minden, sokkal in­kább a szoros együttműködést tartjuk fontosabbnak, amely­ben a gyárak és a kutatóinté­zetek szakembereit az a cél vezeti, hogy társadalmunk ja­vára hasznosítsák felkészültsé­güket, tudásukat, a gyárak­ban rendelkezésre álló beren­dezéseket, a laboratóriumok felszereléseit. Ebben az évben érkezik el alapításának ötvennyolcadik évéhez a Peremartoni Vegy­ipari Vállalat, amely merész elhatározással megváltoztatta korábbi termelési profilját. Ma már a folyékony műtrá­gyák, a speciális agrokémiai termékek és növényvédő sze­rek előállításával foglalkozik. Ezekhez a Nehézvegyipari Ku­tató Intézet tudományos köz­reműködését vette igénybe. Megbízások alapján a kuta­tók az intézeti kísérletekről, a vegyszerekről tanulmányo­kat készítettek, előkészítették az üzemi gyártást. A Pere­martoni Vegyipari Vállalat sa­ját fejlesztési alapjából finan­szírozta a kutatásokat, a kí­sérleteket. Évente 2,3 milliót költöttek erre a célra. A NE­­VIKI és a peramartoni gyár közös eredményeire felfigyel­tek és az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság­ anyagi támogatást adott, kiemelve: a gyár a növényvédőszer-gyár­­tás egyik fontos bázisa. Piackutatás és hasznuk A Kőbányai Vásárközpont­ban áprilisban nyílik az Agro­­masexpo nemzetközi mezőgaz­dasági kiállítás, amelyen­ a pe­­remartoniak több új készítmé­nyükkel szerepelnek. Ezek kö­zé tartozik az Ipami — 20 jelű általános talaj­fertőtlenítő, amely közös szolgálati szaba­dalom. De már bemutatják ennek továbbfejlesztett vál­tozatát is. Új készítmény a Neviram gombaölő szer, a Ne­­virol virágmegkötő folyadék, amelyet sikerrel próbáltak ki uborka- és napraforgótáblá­kon. A Veszprémi Állami Gaz­daságban végzett kísérletek során bebizonyosodott, hogy a növények virágait „megköti”, megakadályozza, hogy a szél a virágot tovasodorja és en­nek folytán a napraforgó dús, tömör magot hozott. Szőlők­ben, gyümölcsösökben, faisko­lákban, az új telepítéseknél az említett vegyszerek­­ kitűnően beváltak. A gyár kiépítette kapcsola­tait a Veszprémi Állami Gaz­dasággal, a Bábolnai Mező­gazdasági Kombináttal, a ba­­latonfőkajári és a veszprémi termelőszövetkezettel, több mezőgazdasági nagyüzemmel. A gyártmányok már az ország területének a felére jutnak el a felhasználókhoz. A fejlesztés ütemét mutatja, hogy a gyár több olyan terméket állít elő, amely a tervidőszak elején még nem szerepelt program­jában. Volt a vállalatnak olyan műszaki fejlesztési terve, amelyhez egymilliárd forintra lett volna szükség. A mos­tani beruházási helyzet ezt nem teszi lehetővé. Lemond­tak róla, de csak időlegesen, mert az Állami Tervbizott­ság programja szerint erre ké­sőbb sor kerül. Ez a halasz­tás azonban nem okozott na­gyobb fennakadást a vállalat­nál. Tavaly a folyékony mű­trágya előállítását egy kísérle­ti üzemben kezdték, ezt most bővítik és az idén négyezer tonnát, jövőre már tizenöt­ezer tonnát adnak a mező­­gazdasági nagyüzemeknek. A folyékony műtrágya iránt az érdeklődés nagy, a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát sa­ját tartálykocsijaiban szállítja ezt az új terméket. A cél: a hozamok növelése• Igazodás a pénztárcához Többféle új és olcsó vegy­szer előállítása szerepel a vál­lalat idei terveiben. — Iga­zodunk az új gyártmányokkal a termelőszövetkezetek „pénz­tárcájához" — mondotta be­szélgetésünk alkalmával a gyár egyik mérnöke. Az új termékek­ előállításánál érvé­nyesítik a környezetvédelem előírásait. A Balatont és ál­talában az élővizeket védik az új vegyszerek használatával. Nagy figyelmet fordítanak a termelőberendezések ésszerűbb kihasználására és az anyag­takarékosságra. Két fontos alapanyagnál idén 850 ezer forint megtakarítást terveznek. A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet szakemberei je­len vannak és segítenek az új vegyszer nagyüzemi próba­­gyártásánál, a gyár pedig rendszeresen vendégül látja őket szabad szombaton és munkaszüneti napokon, hogy a termelőberendezéseket, mű­szereket kipróbálhassák. Kis lépésekkel haladt célja felé a peremartoni gyár. Az eredmé­nyek bizonyítják, hogy kel­lő időben „váltottak”: abba­hagyták egyik ipari termékü­ket. Persze van még tartalék bőven, ezekről, valamint a fel­adatokról beszélt Szabó Gel­­lért, a gyár igazgatója a leg­utóbbi tanácskozáson. Nemzetközi kooperációs munkában tevékenykedett a gyár. A svájci Sandoz céggel kötött megállapodás alapján állítják elő a Miltox Special nevű, gombabetegség elleni vegyszert, amely a gyár szá­mára félmilliárd forint de­vizamegtakarítást hozott. „A mostani gyártási profil sem örökéletű” — jegyeztük fel látogatásunk alkalmával. Átlagban ötévenkint kívánják a termékszerkezetet módosíta­ni. A felhagyottak helyébe újakat tervezni, gyártani. A gyár listáján a hagyományos termékek most 90 százalékot tesznek ki, tehát újnak 10 szá­zalék számít. De már készül­nek a következő tervidőszak­ra és azt tervezik, hogy 1981— 1982-ben az előbbi arány 75— 25-re módosul. Gyűrkőznek az újabb fel­adatokra Peremartonban és Veszprémben is. A XII. párt­­kongresszus irányelvei is utal­nak a tudomány fokozottabb bevonására a feladatokba. „Tervszerűbbé kell tenni a ku­tató-fejlesztő munkát, a tudo­mányos intézmények és a ter­melőüzemek együttműködését” — olvasható a kongresszusi irányelvekben. A Peremartoni Vegyipari Vállalat és a Nehéz­vegyipari Kutató Intézet már eddig is szép eredményeket hozott, összehangolt munkájuk tár­sadalmi hasznosságához nem férhet kétség. v .

Next