Magyar Nemzet, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-01 / 257. szám
1,20 forint i fiiigJ111 1 IfylllfJlyl TMroya” A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Energia a A mezőgazdaság, miközben fogyaszt, azonközben termel is energiát, büszkélkednek az agrárszakemberek más joggal. A „zöld energia” ingyen van: a növények, mint miniatűr vegyi gyárak vízből és napfényből állítják elő. S bár ez elenyésző hányada a termékelőállításhoz szükséges energiamennyiségnek, a szántóföldek, az iparszerű nagyüzemi telepek tájékán számtalan mód és lehetőség kínálkozik még a forintban kifejezhető, invesztált energiával való takarékosságra. Jeles szerzők — egyetemi tanárok, kutatók, gyakorlati szakemberek — nemrég megjelent kiadványa hívja fel a figyelmet azokra az új módszerekre, melyek segítségével maga a termőföld is ésszerűbben hasznosítható. Területe ugyan az elmúlt húsz év alatt 380 ezer hektárral csökkent, megfelelő talajműveléssel, talajerőutánpótlással és tájjellegű növények termesztésével azonban elérhető, hogy az évi 2-3 százalékos termelésnövekedési arány az elkövetkezendő években megmaradjon. Akár az okszerű takarmányfelhasználás révén is, mely eddig évente 50 milliárd forintba került, néhány százalékkal csökkentve a feleslegest, milliókat takaríthatunk meg, akár a melléktermékek hasznosításával, hiszen az egy hektáron megtermelt kukoricaszárban rejlő energia 1200— 1500 kilónyi gázolaj energiájával egyenértékű. Megfelelő technológiák beiktatásával tehát fűtésre kiválóan alkalmas. A gabonafélék, a takarmányok szárítása ugyancsak energiaigényes, keresni kell tehát a tartósítás olcsóbb formáit, melyek egyikével példáulelérhető, hogy a nedvesen tárolt kukorica mázsánkénti 26 forintnyi költsége 14-re redukálódjék. Az új típusú állattartó telepek beruházási költsége is csökkenthető 30 százalékkal, s a megfelelő típustervet alkalmazva az üzemelés is olcsóbb így vagy 25 százalékkal. Legdrágább importtakarmányunkkal, a szójadarával való okos gazdálkodásra az AGROKOMPLEX rendszer nyújt példát: ez évben, terméskiesés nélkül csökkentette az adagot, s vele 55 millió forint értéket „mentett” meg. A szalma, a leveles cukorrépafej szintén nem mellékes melléktermékek, táplálóértékük jelentős, felhasználásukkal a takarmánytermő területek jobb kihasználását segíthetik elő. Hogy a „szerfás” istállót, a kisebb vonóerőt igénylő talajművelést, vagy a csepegtetős öntözést korábban is ismerték a gazdák? Bizonyára, de ha az energiatakarékos technológiákszéles skálájából akár csak húszat számítunk át tételenként, kiviláglik, hogy ezek összesen 5 milliárd forintnyi megtakarítást jelenthetnek népgazdaságunknak. Ami nem csekélység. Bedő Ildikó BButusepsi mecénásti Sokszor írtunk már arról, hogy a fiatalok körében micsoda hatalmas — eleddig kihasználatlan, vagy kevésbé igénybe vett — szellemi energia, tőke rejlik. Meglehet, egyiküknél-másikuknál még hiányzik az életbölcselet, egy hosszú-hosszú pályafutás megannyi tapasztalata — de friss szemmel, különböző (vélt és valós) ártalmaktól mentesen ezernyi szikrája pattan ki fejükből az újításnak, a jobbításnak. Ezt a hajlamot, ezt a készséget a célszerű változtatásokra idejekorán fölismerték az illetékesek is. Számtalan formában nyílik lehetőség a fiatalok szellemi energiájának, tőkéjének kamatoztatására, kihasználására. Az egyetemeken, a főiskolákon a tudományos diákkörök teremtik meg a kiaknázás szervezeti formáit, és mód nyílik arra is, hogy a tanszéki alkalmazott, szerződéses és más kutatásokban is igénybe vegyék a hallgatók addig megszerzett ismereteire alapuló ötleteket, elképzeléseket. Hiszen ahogy az egyetemisták, a főiskolások szemeszterről szemeszterre haladnak előre a tananyag elsajátításában, úgy halmozódik föl az ismeretük, s bizonyos feladatok megoldására úgy válnak mind alkalmasabbá. Érdeke ez a népgazdaságnak és érdeke a hallgatóknak is: már az elméleti megalapozás idején kezd szorosabbá válni a kapcsolatuk a gyakorlattal. A fiatalok szabad szellemi kapacitásának lekötését szolgálhatják a munkahelyeken a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsai, s a más hasonló testületek. A leglátványosabb azonban valamennyi fórum közül az Alkotó Ifjúság-pályázat, amely az elmúlt esztendők során mind hatékonyabban járult hozzá a népgazdasági feladatok teljesítéséhez. Különböző számítások szerint a benyújtott (és hasznosításra elfogadott, majd bevezetett) pályamunkák több millió forint hasznot hajtottak a gazdálkodó egységeknek, népgazdaságunknak , a társadalomnak. Csakhogy a kép nem volt ilyen rózsás: sok helyen voltak kerékkötői is a jó ötletek érvényesülésének. Úgy tetszik azonban, hogy e végső állomás elől is elgördültek az akadályok: a közelmúltban az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója, Havas Péter és a KISZ központi bizottságának titkára, Juhász András aláírta az Alkotó Ifjúság Egyesülés társulási szerződését. A több millió forintos alaptőkével rendelkező egyesülés célja és feladata az, hogy elősegítse az Alkotó Ifjúság pályázatokra benyújtott alkotások hasznosítását, előmozdítva a vállalatoknál a pályamunkák gyakorlati bevezetését, kapcsolatot tartson a pályázattal foglalkozó állami és társadalmi szervezetekkel, rendszeres piackutatást végezzen, s ha kell, a vállalatoknak anyagi támogatást is nyújtson az ifjú alkotók, újítók hasznosítható javaslatainak valóra váltásához. Gyulay Zoltán Amerikai flottamozdulatok a Perzsa-öböl térségében Újabb találgatások Teheránban a túszok sorsáról A külpolitikai helyzet VÁLTOZATOS a nemzetközi körkép: a távirati irodák • nagy figyelmet szentelnek a szovjet—lengyel csúcstalálkozónak, részletesen foglalkoznak az amerikai elnökválasztási küzdelem hajrájával, továbbra is érdeklődéssel követik — ez utóbbival szoros összefüggésben — a teheráni fejleményeket, Nyugat-Európában pedig a bonni kormányalakítási tárgyalásokat értékelik. Nemcsak a szocialista országok sajtója számolt be a csütörtöki szovjet—lengyel csúcstalálkozóról, hanem több nyugati hírügynökség is. A fogadtatásból, a kommüniké tálalásából igyekeztek következtetéseiket levonni, s szinte mindegyik távirati iroda aláhúzta annak a fontosságát, hogy a megbeszélések eredményesen záródtak. Több szemleíró — a csúcstalálkozó nyomán — úgy látja, szovjet részről bíznak abban, hogy Lengyelország sikeresen megoldja feladatait. A moszkvai Novoje Vrémja legfrissebb száma a madridi értekezlethez kapcsolódva arról ír, hogy földrészünk a találkozótól nem a konfrontációt, hanem az enyhülés ügyének az előmozdítását várja. A cikkíró hangsúlyozza, ma nagyobb szükség van a katonai enyhülés terén teendő konkrét lépésekre, mint bármikor volt. Nem arról van szó, hogy „vissza kell térni Helsinkihez” , hiszen nyilvánvalóan hamisak azok a nyugati állítások, amelyek szerint a záróokmányban foglaltakból semmi sem valósult meg. A Novoje Vremja szerint hosszan sorolhatók az eredmények, és az elmúlt tíz hónap fejleményei ellenére a nemzetközi együttműködésben is érezhető haladás. Új elképzelésekre, politikai döntésekre és módszerekre van szükség, amelyek a korábban elért eredmények továbbfejlesztésére is alkalmasak — hangsúlyozza a moszkvai szemleíró, végül leszögezi, a siker a madridi résztvevők politikai szándékától függ: attól, hogy elfogadják-e azt a tételt, amely szerint az európai enyhülés folyamatát lehet, sőt kell folytatni. Ebből a szempontból sem közömbös, hogy miként alakul a két német állam vitája, illetve Bonnban hogyan határozzák meg a választásokon győztes koalíció nemzetközi irányvonalát A két párt — a hírek szerint — megállapodott abban, hogy a szövetségi köztársaság egyfelől a jövőben is erőteljesen támogatja a NATO-t, másfelől a párbeszéd és az együttműködés fenntartására törekszik a szocialista országokkal. AZ AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁSOK előtt néhány nappal ismét találgatásokat közöltek a távirati irodák Teheránból: ezek szerint az úgynevezett iszlám diákok szóvivője úgy nyilatkozott, hogy a túszok november 4-én már szavazhatnak az Egyesült Államokban. Ám nem részletezte a szabadon bocsátás feltételeit. Azt is tudni vélik, egy repülőgép készen áll arra, hogy a foglyokat elszállítsa az iráni fővárosból. A teheráni rádió szokatlan hangúnak minősített kommentárjával azt fejtegette, hogy az amerikai diplomaták immáron nem egészen egy éve vannak fogságban. A hírmagyarázatot többen úgy értelmezik, hogy Teheránban elégnek tartják a túszok „büntetését” és mintegy megpróbálják előkészíteni a közvéleményt a foglyok szabadon bocsátására. A távirati irodák megjegyzik azonban, hogy ilyen találgatások már korábban is voltak, s eleddig a várakozások nem teljesültek. A Pentagon — a túszok szabadon bocsátásától függően — fegyverszállításokat ígér Iránnak, azt hangoztatván, hogy a pótalkatrészek rendkívül gyorsan eljuttathatók Teheránba. A hírügynökségi jelentések beszámolnak arról is, hogy az Egyesült Államok minden eddigit felülmúló haditengerészeti erőt állomásoztat az Indiai-óceán térségében. A Perzsa-öböl közelében készenlétben álló flottaegységek száma megközelíti a negyvenet. Az iráni miniszterelnök élesen bírálta Washingtont Nyugati hírügynökségek pénteken sok olyan jelentést adtak, amelyek alapján feltételezik, hogy az Iránban egy éve fogva tartott amerikai túszok november 4., vagyis az amerikai elnökválasztás előtt viszszanyerik szabadságukat. Az iszlám diákok szóvivője pénteken úgy nyilatkozott, hogy az amerikai túszok november 4-én már szavazhatnak az elnökválasztáson , de nem szólt a szabadon bocsátás feltételeiről. A svéd külügyminisztérium ezzel egy időben arról tájékoztatott, hogy svéd repülőgépet béreltek az amerikai túszok Teheránból történő elszállítására. Bár hivatalosan nem közölték, hogy ki kérte a repülőgépet, stockholmi források szerint vagy az Egyesült Államok, vagy az Iránban Washingtont képviselő Svájc kötött szerződést a gépre. E híreket támaszthatja alá a teheráni rádió pénteki, szokatlan hangnemű kommentárja. Eszerint a túszok elengedését nem lenne szabad ,,igazságtalan, vagy gyáva tettként” értékelni, mert az — úgymond — nagy győzelem lenne Irán számára. Most a foglyok elengedése irányítaná rá a világ figyelmét az Egyesült Államok bűnös iráni politikájára — hangsúlyozza a teheráni rádió. Az amerikaiak már csaknem egy éve ,büntetésként az iráni nép ellenőrzése alatt állnak” — hangzik az iráni rádiókommentár, azt sugallva, hogy ez a rabság már elég büntetés volt számukra. A hosszú rádiókommentár szerint „Khomeini ajatollah és az iráni nép igazságos módszert dolgozott ki a túszok elengedésére”. (Az iráni vezető legutóbb ezt követelte: a diplomaták elengedése fejében az Egyesült Államok nyilvánítsa ki, hogy nem avatkozik be Irán belügyeibe; visszaszolgáltatja a sah vagyonát, feloldja az Irán elleni amerikai bankzárlatot. Feltételei között akkor nem szerepelt az a korábbi követelése, hogy Washington gyakoroljon „bűnbánatot” iráni politikája miatt.) A UPI amerikai hírügynökség szerint a legújabb teheráni kommentár arra készíti fel az iráni közvéleményt, hogy a túszokat a közeljövőben esetleg hazaengedik. Ellentmondó beszámolók Ugyanakkor már hetek óta a legkülönbözőbb találgatások láttak napvilágot az amerikai diplomaták szabadlábra helyezéséről, az amerikai—iráni kapcsolatok részleges normalitásáról, s az Iránba irányuló amerikai fegyverszállítások felújításáról. A feltételezések azonban eddig nem igazolódtak be. Ali Radzsai iráni miniszterelnök pénteken a teheráni egyetemen mondott beszédében élesen támadta az Egyesült Államokat. Utalva a túszok kiszabadítására tett amerikai fegyveres kísérletre, a júliusi sikertelen puccskísérletre, valamint a jelenlegi iráni-iraki háborúra, kijelentette: az Irán ellen irányuló valamennyi összeesküvésért Washington a felelős. Az iráni miniszterelnök hangoztatta: országa rákényszeríti az Egyesült Államokat a már kifizetett katonai tartalékalkatrészek leszállítására. Az iráni- iraki háborúról szólva hangoztatta: „Még a győzelmünk érdekében sem leszünk tartalékalkatrészekért cserébe az imperializmus lakájai.” Radzsai beszédében nem érintette a túszok közeli kiszabadulásával kapcsolatos híreket. Az amerikai túszok napokon belüli kiszabadulásával kapcsolatban az utóbbi napokban elterjedt hírekkel ellentétes bejelentést tett pénteken Svájc teheráni nagykövetségének szóvivője. Elmondotta, hogy az iráni külügyminisztérium egy héttel ezelőtt állítólag engedélyezte, hogy az országban tartózkodó amerikaiak, beleértve a fogva tartott nagykövetségi alkalmazottakat is, a svájci nagykövetség közvetítésével szavazhatnak arról, ki legyen a jövőben az Egyesült Államok elnöke. A szóvivő most arról beszélt, hogy mivel mind ez ideig nem érkeztek meg a szavazócédulák Washingtonból, kétségessé vált a túszok szavazási lehetősége. Súlyos összecsapások. Csütörtökön éjszaka Baniszadr államfő elnökletével ülést tartott az iráni legfelső nemzetvédelmi tanács — jelentette pénteken reggel a teheráni rádió. A testület titkára közölte, hogy a tanácskozáson Abadan védelmének, valamint az iraki tüzérség szakadatlan támadásának kitett körzet hadtáp- és élelmiszer-ellátásának szentelte a legnagyobb figyelmet. Amint a rádióközlemény beszámolt róla, a legfelső nemzetvédelmi tanács ülésén elhatározták, hogy egyesített parancsnokság alá helyezik a harcokban részt vevő összes iráni erőket, s így a hadsereget, a forradalmi gárdistákat és a csendőrséget. Az iráni rádió pénteken első ízben ismerte el közvetve Khorramshahr teljes elestét, amikor azzal vádolta az iraki katonákat, hogy kifosztják a várost és elrabolják a lakosság javait. Khorramshahr bevétele után az iraki támadások Abadanra koncentrálódnak. A teheráni rádió beszámolt arról, hogy csütörtök éjszaka és pénteken hajnalban megszakítás nélkül ágyúzták az olajvárost. A teheráni rádió pénteken azt jelentette, hogy az iráni fegyveres erők Dizful körzetében a nap folyamán meghiúsították az iraki csapatok átkelését a Karun folyón. A jelentés szerint a nagyméretű összecsapásban az irakiak vesztesége 550 katona, valamint 80 harckocsi és szállítójármű volt. Indira Gandhi üzenete A háború folytatódásával egyidejűleg fokozott diplomáciai erőfeszítésekről érkeztek jelentések. Bagdadban folytatta tárgyalásait Malmierca kubai és Agha Sahi pakisztáni külügyminiszter. Szadun Hammadi iraki külügyminiszter pénteken fogadta Agha Sahit, aki az iszlám konferencia megbízásából közvetít Bagdad és Teherán között. Pénteken India és Törökország is bejelentette, hogy hajlandó közvetíteni a szembenálló felek között a fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Szathe indiai külügyi államtitkár Indira Gandhi miniszterelnök megbízásából Teheránba utazott, s ott átadja Baniszadr iráni elnöknek Gandhi aszszony üzenetét. Rao indiai külügyminiszter Belgrádba utazik, ahol csatlakozik az el nem kötelezett országok héttagú jószolgálati közvetítő csoportjához, amelynek Indián kívül Algéria, Kuba, Pakisztán, Jugoszlávia, Zambia, valamint a PFSZ képviselője is tagja. Az ifjú Ileza „vállalja” a szírázui feladatok, ellátását Kairóból jelenti az MTI. Az elhunyt iráni sah legidősebb fia, ifjabb Reza Pahlavi pénteken Kairóban, „az iráni néphez” intézett üzenetében ünnepélyesen közölte, hogy mostanitól kezdve „vállalja az iráni császár által betöltendő feladatok ellátását”. Az ifjabb Pahlavi (akit a kairói MENA hírügynökség „második Reza sah császári őfenségeként” említ az üzenetről szóló jelentésében) pénteken töltötte be huszadik életévét, s az 1906-os iráni alkotmány értelmében a trónörököst ezen a napon kell császárrá koronázni. Az „ifjú sah” kairói menedékéből továbbított üzenetében „az Iránban uralkodó rendkívüli körülményekre” hivatkozva közölte, hogy egyelőre kénytelen eltekinteni az eskütételtől. Az iráni sah, akinek hatalmát 1979 januárjában söpörte el az iszlám forradalom, családjával együtt elmenekült az országból, s végül idén tavaszszal Szadat egyiptomi elnök meghívását elfogadva telepedett le Kairóban. A nyáron elhunyt volt uralkodó családja azóta is Szadat elnök vendégszeretetét élvezi, s a Kubbeh ■ palotában lakik. Ami ifjabb Reza Pahlavi terveit illeti, a kairói sajtó korábbi jelentései alapján feltételezhető, hogy eredetileg emigráns kormányt kívánt felállítani, de ettől az elgondolástól a jelek szerint elállt, feltehetően a császárpárti emigráns mozgalom megosztottsága miatt.