Magyar Nemzet, 1984. március (47. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-01 / 51. szám
Csütörtök, 1934. március 1. Mihail Gorbacsov választási beszéde Moszkvából jelenti az MTI. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, az SZKP KB titkára szerdán a sztavropoli területen levő Ipatovóban mondott beszédet választói előtt. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy Jurij Andropovnak, az SZKP és a szovjet állam kimagasló személyiségének emléke örökké fennmarad a szovjet emberek emlékezetében, mert példát mutatott népe a dolgozó emberek szolgálatában. Azokban a napokban, amikor az ország Jurij Andropovot gyászolta, különös erővelmutatkozott meg a párt és a nép egysége és összeforrottsága. Folyamatosság Az SZKP Központi Bizottságának februári rendkívüli plénuma hangsúlyozta a párt politikai irányvonalának folyamatosságát. . . azt, hogy ez a politika a fejlett szocializmus tökéletesítésére, a világbéke megszilárdítására, valamint arra irányul, hogy töretlenül megvalósuljanak a párt XXVI. kongresszusának határozatai, amelyeket az azt követő KB- plénumok alkotó módon gazdagítottak és fejlesztettek tovább. A szovjet emberek egyhangú helyesléssel fogadták, hogy Konsztantyin Csernyenkót választották meg az SZKP KB főtitkárává. Csernyenko tapasztalt leninista vezető, aki kimagasló politikai és szerverzői képességekkel, valamint nagy élettapasztalattal rendelkezik és a kommunizmus, a szilárd béke megingathatatlan harcosa. Konsztantyin Csernyenkónak a februári KB-plénumon mondott beszéde mély, marxista-leninista elemzést adott az SZKP bel- és külpolitikájáról, s, meghatározta a munka-ának azon legfőbb irányvonalait, amelyekre most a kommunisták és az egész nép erőfeszítéseit összpontosítani kell — mondotta Mihail Gorbacsov. Politikai téren folytatta Gorbacsov," ez annyit jelent, hogy: — meg kell 'szilárdítani a párt és a tömegek kapcsolatait; — fejleszteni és támogatni kell a mzunkásosztály, minden dolgozó alkotó tevékenységét; — támogatni kell a munka gyakorlati eredményeire irárnyuló vállalkozó szellemet; — tökéletesíteni kell a pártvezetés, valamint az egész állami és gazdasági apparátus tevékenységének stílusát azzal ■a céllal, hogy az irányítás minden szinten kezdeményezőkész legyen, pontosan ismerje és teljesítse kötelességeit. (■azrisiMngi feladatok Gazdasági téren ez azt jelenti, hogy: — gyorsítani kell a népgazdaság fejlődését és növelni kell hatékonyságát; — energikusan meg kell valósítani azokat az intézkedéseket, amelyek célja a gazdaság hatékonyabbá tétele, a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a gazdasági mechanizmus és az irányítás tökéletesítése; — a társadalmi termelésnek a népjólét emelését kell céloznia. Szociális téren arról van szó, hogy: — töretlenül fejleszteni kell és meg kell szilárdítani a szovjet életformát; — minden körülmények között tiszteletben kell tartani a társadalmi igazságosság szocialista elveit; — folytatni kell a rendcsinálást, tovább kell növelni a követelményeket, a szervezettséget és a fegyelmet; — megalkuvás nélküli harcot kell folytatni a negatív jelenségekkel, amelyek ellentétben állnak erkölcsünkkel, szocialista törvényességünkkel. Nemzetközi téren — mondotta a továbbiakban Gorbacsov — ez azt jelenti, hogy: — meg kell teremteni a szovjet nép alkotó munkájának garantáltan békés körülményeit; — erősíteni kell a Szovjetunió védelmi képességét: — tovább kell szilárdítani a szocialista közösséget, — következetes harcot kell folytatni az emberiség legnagyobb feladatának megoldása, a béke védelme érdekében, és el kell hárítani a nukleáris katasztrófa veszélyét. A továbbiakban Mihail Gorbacsov szólt az előző választások óta eltelt öt év gazdasági eredményeiről, s megállapította: ez alatt az idő alatt jelentős mértékben nőtt a szovjet emberek életszínvonala. Az öt év alattannyi termelőalapot helyeztek üzembe az országban, amennyit korábban öszszesen a szovjet hatalom ötven éve alatt. A megoldatlan problémák figyelembe vétele mellett is teljes megalapozottsággal jelenthetjük ki, hogy városon és falun egyaránt ma minden család jobban él — mondotta. A továbbiakban emlékeztetett arra, hogy — mint a Központi Bizottság februári plénuma is megállapította — a jelenlegi ötéves terv döntő időszak a termelés, az egész népgazdaság hatékonyságának növelése terén. E feladatok sikeres megoldása érdekeinek kell alárendelni a beruházási politikát, a termelés szerkezetének javítását, a termelőerők elosztását, a nagyszabású, komplex célprogramok kidolgozását és végrehajtását. A éélelmi cérprogram trinlményei A meglevő gazdasági potenciál hatékonyabb kihasználásáról szólva Gorbacsov rámutatott: számítások szerint egyedül az iparban a rendelkezésre álló alapok termelésének egyszázalékos növelése nyolcmilliárd vistibel értékű plusz termék kibocsátását eredményezi. Jogosnak nevezte azokat a bíráló észrevételeket, amelyek néhány termék minőségére vonatkoznak. Számos esetben nem megfelelő minőségűek egyes élelmiszeripari termékek, ruházati, ipari fogyasztási cikkek, továbbá lakások. Az elmúlt esztendő volt az 1932 májusában elfogadott élelmiszerprogram gyakorlati megvalósításának első éve — mutatott rá Gorbacsov. Az eredmények már ma is észrevehetőek: a mezőgazdasági termelés volumene öt százalékkal emelkedett, a korábbiakhoz képest több gabonát, burgonyát, cukorrépát takarítottak be a mezőgazdasági dolgozók, jó volt a gyapot- és zöldségtermés is. Javultak az állattenyésztési ágazat mutatói az ország egész területén, aköztársaságok, körzetek és területek többségét illetően. A kolhozok és állami gazdaságok munkájának gazdasági mutatói javultak, jövedelmük elérte a 17 milliárd rubelt. A további sikerek egyik legfontosabb zálogát a munkastílus és munkamódszerek javításában, a káderállomány politikai és szakmai felkészültségének javításában látja a párt. Olyan vezetőket kell találni, akik képesek korszerűen gondolkodni és dolgozni, döntéseikben összhangot tudnak teremteni a gazdasági, szervezési és nevelési feladatok között. A lenini stílus egyik legfontosabb jellemzője a munkához való hozzáállás — derrtcsak hangzatos szavakban, hanem tettekben is — hangsúlyozta a többi között választási beszédében Mihail Gorbacsov. " országok *'!«•»«• rj«-v#(«•*«• a genfi II.%*erölési értekezlelen Genfből jelenti a TASZSZ. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek szerződést arról, hogy mentesítsék Európát a vegyi fegyverektől — javasolta Csehszlovákia képviselője. Milos Vojt oda a genfi leszerelési értekezlet keddi ülésén. A Varsói Szerződés tagállamainak közös előterjesztését a tanácskozáson hivatalos dokumentumként terjesztik. A csehszlovák küldött felszólalásában hangsúlyozta, hogy a szocialista orzságok véleménye szerint az ilyen részleges, regionális jellegű intézkedések mindenképpen erősítenék Európa biztonságát." M i ígyuiri'iii/.i't Korom Mihály Bács-Kiskun megyében Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, szerdán Bács-Kiskun megyébe látogatott. Kecskeméten a megyei pártbizottság székházában Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára ésajdócsi István, a megyei tanács elnöke köszöntötte. Ezután Korom Mihály felkereste a magyar néphadsereg egyik repülő alakulatát, s ott tájékozódott az egység feladatáról, a szolgálatot teljesítő katonák életkörülményeiről, majd kiképzési objektumokat tekintett meg. A vendég az alakulat hivatásos katonáinak, valamint a fegyveres erők és testületek megyei képviselőinek aktív mértekeletén tájékoztatót tartott időszerű politikai kérdésekről. Délután a Központi Bizottság titkára Kecskeméten a Szalvay MihályÚttörő és Ifjúsági Otthonban Burján Sándorné igazgató kalauzolásával ismerkedett az intézményben két hónap óta működő ,,logi”-klubban. Az itt létesített számítógépes oktatótermekben naponta 70—80 általános iskolás gyermek foglalkozik a számítástechnikával. A megyében tett látogatásának befejező programjaként a Politikai Bizottság tagja felkereste a magyar néphadsereg helyőrségi művelődési központját. Korom Mihályt Bács-Kiskun megyei látogatására elkísérte Papp Dezső vezérőrnagy, az MSZMP néphadseregbizottságának első titkára és Stock János altábornagy, a magyar néphadsereg légvédelmi és repülő parancsnoka. Szűröst Mátyás- Heve megyében Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára szerdán Heves megyébe látogatott. Egerben a pártszékházban Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a megye gazdasági, politikai és kulturális életéről. Ezután Szűrös Mátyás felkereste a Ho Si Minh Tanárképző Főiskolát. Itt Szűcs László főigazgató és Galovics László, a pártvezetőség titkára fogadta a Központi Bizottság titkárát. Bemutatták a 3-5 éves felsőfokú oktatási intézményt, ahol Észak- Magyarország és a főváros részére képeznek általános iskolai tanárokat és mostanáig 25 ezer diplomát adtak ki. Az egri főiskola 20 tanszékén jelenleg 2150 hallgató, közöttük tíz külföldi fiatal tanul nappali és levelező tagozaton. Szűrös Mátyás megtekintette a jól felszerelt állattani tanszéket, majd a rajz-tanszék munkájával ismerkedett, s ott megnézte a hallgatók műveiből rendezett képzőművészeti kiállítást is. Délután az MSZMP Heves megyei bizottsága oktatási igazgatóságának nagytermében tartott aktívaülésen a Központi Bizottság titkára időszerű politikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. Folytatta munkáját a marxisták és hívők nemzetközi konferenciája Szerdán Budapesten a SZOT központi iskoláján folytatódott Azember felelőssége a mai világban címmel szervezett nemzetközi tudományos konferencia. Elsőként Antoine Casanova, a La Pensée című lapnak, a Francia Kommunista Párt folyóiratának főszerkesztője tartott előadást. Kifejtette: a mai fegyverkezési verseny, s különösen a nukleáris veszély fokozódása ráébresztette az emberiséget arra, hogy ma a háború egyenlő az önpusztítással. E felismerés vezette mind a marxistákat, mind pedig a keresztényeket arra, hogy a háború kérdését újból átgondolják. Az eszmecsere második részében Kocsis Elemér, a debreceni Református Teológiai Akadémia professzora mondta el a Közös felelősség antropológiai és szociáletikai megalapozása című referátumát. Előadásában megállapította: Mind a marxizmus, mind a protestantizmus nyitott gondolati rendszerré vált korunkban, jóllehet világnézetileg ellentmondanak egymásnak, de a szociális magatartás, az erkölcs kérdéseiben sok közös vonás fedezhető fel bennük. Ez a konferencia váratlan és új lehetőség a keresztények, és a marxisták közti dialógusra, hiszen arra még nem volt példa, hogy egy tudományos akadémia rendezett volna ilyen jellegű tanácskozást. A szünetben nyilatkozatot adott Borisz Grigorjan, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája filozófiai intézetének tudományos főmunkatársa elmondotta: ..Ha a marxisták és a hívőkeddigi találkozásaival hasonlítjuk össze a budapesti konferenciát, akkor megfigyelhető a megegyezés felé mutató tendencia az emberiség sorskérdésének tekintetében. Ha a béke problémájával meg akarunkbirkózni, ki kell dolgozni olyan konszenzust, amely lehetővé teszi, hogy megőrizzük az életet és megteremthessük a további haladás feltételeit.” Howard Parsons Egyesült Államok-beli egyetemi tanár nyilatkozatában rámutatott: a korlátozott nukleáris háború elmélete tarthatatlan, hiszen ma már a szó ,,valódi" értelmében nem beszélhetünk háborúról, hanem csak mindent elpusztító világégésről. Ebben a kérdésben, mint az Egyesült Államok polgára különös felelősséget érzek — mondotta. — ..A béke kérdésében a marxisták és a hivők közötti párbeszédre mindenkor esélyt kell adni, sőt, meg kell teremteni a dialógus folyamatosságát. Az embereknek ideológiai ■ KÖZÉLETI HÍREK Zárszámadó közgyűlést rendeztek szerdán Budapesten, az Ikarsis művelődési házában a kerepestarcsai Szilas menti Termelőszövetkezet dolgozói. Az eseményen részt vett és felszólalt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese is. Szerdán a drágszéli Művelődési Központban tartotta zárszámadási közgyűlését a miskei Március 15. Termelőszövetkezet. A két község lakosságát érintő szövetkezeti számadáson részt vett és felszólalt Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára is. Az elmúlt évi gazdálkodás eredményeit értékelték szerdán Budapesten, a Sportcsarnokban megtartott zárszámadási közgyűlésükön a Sasad Termelőszövetkezet tagjai. Egyben meghatározták az 1984-es esztendő főbb tennivalóit. Az eseményen részt vett és felszólalt Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, meggyőződésüktől függetlenül közösen kell keresniük: mit tehetnek ma a gyakorlatban „az életért, a testvériségért, a szeretésért, vagyis az általános emberi értékekért.” Jean-Yves Calvez, jezsuita teológus, párizsi egyetemi tanár így nyilatkozott: ,.Nem azzal a szándékkal jöttünk össze, hogy meggyőzzük egymást álláspontunk igazáról, hiszen világnézeteink között mély szakadék tátong. Ám törekszünk arra, hogy együttesen, közösen gondolkodva megtaláljuk kötődési pontjainkat. Az emberi felelősség — megítélésem szerint — mindinkább megköveteli, hogy az állami kapcsolatokban új fejlődési szakasz kezdődjék. Az eddiginél gyakoribb találkozásokra van szükség, mert egymás ismerete, gondolkodásmódjának tiszteletben tartása sok esetleges szenvedéstől kímélheti meg az emberiséget. Antoine Casanova, a neves valláskutató elmondta: „A világháború réme leginkább bennünket, európaiakat fenyeget. Az Amerikai Egyesült Államok a korlátozott termonukleáris összecsapás- elméletét hirdeti, amely merőképtelenség. A pánikhangulatugyan semmiképp sem indokolt, de az annál inkább, hogy komolyan számoljunk közös fenyegetettségünkkel. E találkozón természetesen nem várhatók politikai döntések,márt az' itt 'megfogalmazódó'' észrevételekkel, javaslatokkal hozzájárulhatunk a kibontakozás feltételeinek megteremtéséhez, az enyhülés szellemének újbóli megerősítéséhez. Örömmel tapasztaltam, hogy itt, Budapesten megtaláltuk a közös nyelvet, s bizonyos, az em beriséget leginkább érintőkérdésekben nézetazonosságra juthattunk.” A jövő tanév előkészítéséről tárgyalt a fővárosi tanács vb Tovább javultak a téeszekben dolgozó nők élet- és munkakörülményei Csökken az iskolák zsúfoltsága A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága ülést tartott szerdán a Városházán. Egyebek között megvitatta a művelődésügyi főosztály előterjesztését az 1984—85-ös tanév előkészítéséről, beszámolót hallgatott meg az ingatlankezelési és építési főigazgatóság 1981 óta végzett tevékenységéről, valamint a kerületek közötti társadalmi munkaverseny értékeléséről. A tanév előkészítésével kapcsolatosan a beszámoló megállapította, hogy a bölcsődés- és az óvodáskorú gyermekek számának csökkenésével megszűnőben van az intézmények zsúfoltsága, így a gondozói és nevelőmunka minőségi javulására lehet számítani. Az általános iskolákban a tanteremfejlesztés lépásttart a gyermeklétszám növekedésével. Az új tantermek megépítésével növelhető a napközisek és a szervezett étkezésben részt vevő gyermekek száma. A középfokú oktatási intézményekben is elhelyezik a növekvő létszámúgyermekeket, de továbbra is nyomasztó gond a pedagógushiány. Az iskolák közötti különbségek lassan csökkennek. A nevelés terén határozottabb lépésekre van szükség. A javaslat szerint, kiemelt figyelmet kell fordítani az oktatás minden szintjén a világnézeti nevelésre, s meg kell szilárdítani az iskolai rendet és fegyelmet. Az új tantervekkel, és tantárgyakkal kapcsolatban feladat a pedabónusok mind alaposabb félkész..-, fásé és további támogatása, akorszerű módszertani ismeretek elterjesztése. Fokozottabb figyelmet ki vannak fordítani a- szónyitás:-, technikai oktatás tartalmi,kérdéseire is. . . „ Az előterjesztés külön-külön is foglalkozik az egyes ok- tatási szintek helyzetével. A Végrehajtó Bizottság az 1984—85-ös tanév előkésztéséről szóló jelentést elfogadta." ülést tartott a TOT elnöksége. A mezőgazdasági szövetkezetek egymilliós tagságának 40 százaléka nő. Helyzetüket, etetés munkakörülményeik alakulását vitatta meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége szerdai ülésén. Amint a testület elé terjesztett írásos beszámolóból kitűnt, az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek többsége a nehezebbé vált gazdasági feltételek között is további erőfeszítéseket tett a nők helyzetének, élet- és munkakörülményeinek javítására. Szélesedett a nők foglalkoztatási lehetősége, ennek nyomán 1980 óta 18 százalékról 23 százalékra emelkedett a 30 éven aluli nők aránya. Emelkedett a nők jövedelme is, ám átlagkeresetük alacsonyabb a férfiakénál. Ez elsősorban annak tulajdonítható, hogy a jelenlegi bérszabályozási rendszerben a szövetkezeteknekalapvető érdeke, hogy alacsonyabb béri kategóriába tartozó munkaerőt foglalkoztassanak — gyakran ide tartoznak a nők is —, hogy a magasabb színvonalú munkát végzőket jobban meg tudják fizetni. , . Aválasztott testületekben növeledett a nők aránya, országosan eléri a 30 százalékot .Legszívesebben — a nőbizottság mellett — a szociális bizottságban tevékenykednek. A vitában felszólalt Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Hangsúlyozta: a nők munkavállalása és anyai hivatása nem kerülhet ellentétbe egymással. Rugalmas módszerekkel szükséges támogatni kettős hivatásuk összeegyeztetését. Agrárközgazdászok vitája Emlékülést tartottak Marx halálának 100. évfordulója alkalmából az agrárközgazdászok, ahol megvitatták mező- gazdaságunk hatékonyságá-" nak és növekedésének lehetséges módozatait is. A Magyar Tudományos Akadémia dísztermében szerdán tartott szekcióülést Csizmadia Ernő, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora nyitotta meg. Vági Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár vitaindítójában kifejtette: az agrárüzemek, a vállalatok egyre inkább képesek szervezeti és működésben továbbfejlődésre, különösen, ha erre a tágabb közgazdasági környezet is serkenti őket. A vita során felszólalt Auth Nándor, az Agrárgazdaságtani Kutató Intézet munkatársa. Elmondta, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével 800 ezer ember kézi munkaereje szabadult föl, s áramlott át munkaerőként más szakágazatokba. Ugyancsak az Agrárgazdasági Kutató Intézetből Kovács Kálmán a vállalati növekedés jelen körülményeit boncolgatta. Lányi Kamilla a Konjunktúra- és Piackutató Intézet nézőszögéből vizsgálva a gazdaságos növekedést és az export korlátait, úgy vélekedett, hogy mezőgazdaságunkban a hatékonyság ma már egyet jelent a külpiaci versenyképességgel. Csizmadia Ernőné, a MÉM Vezetőképző tanára szerint a hatékony termelés legfőbb gátja mezőgazdaságunkban a komplexitás hiánya. Bathiényi László, a Politikai Főiskola tanára, az ágazat alkalmazkodótiénességéről szólt. Ferenczy Tibor docens szerint a mezőgazdaság békmoságát, a növekedés mértékét az ágazati hencsolatok szerepe határozza meg. A vita Vári Ferenc összefoglalójával ért véget. . 5