Magyar Nemzet, 1984. május (47. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-03 / 102. szám

Csütörtök, 1904. május 3. A negyvenedik szabad május elsejét ünnepelte az ország Május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepe tiszteletére hétfőn a Parlament előtt katonai tiszteletadás kö­zepette felvonták az Állami Zászlót. Ugyancsak katonai tisz­teletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél. Másnap, kedden zenés őrségváltás volt délben a Kossuth Lajos téren. Ünnepeltek az ország minden városában, a nagyobb településeken és a kicsiny falvakban. Nagygyűléseken köszöntötték május elsejét, s a rossz idő elle­nére sokan vettek részt a különböző majálisokon. A Bács-Kis­­kun megyei központi ünnepségen, Kecskeméten Szűrös Má­tyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára mondott beszédet. Pécsett mintegy 35 ezer dolgozó vonult fel a szak­­szervezetek megyei székházánál felállított díszemelvény előtt. Tatabányán több min száz üzem és intézmény harmincezer dolgozója tett hitet a munka és a béke elválaszthatatlansága mellett. A gy­őri május elsejei ünnepségek központja a Rába FTC stadionja volt. Debrecen utcáin ezen a napon 45 ezer dolgozó és diák vonult végig. A borsodi központi ünnepségek­nek Kazincbarcika adott otthont. A zalai településeken a fel­vonulók élén mindenütt a diákok haladtak. Szegeden a város párt-, állami és társadalmi vezetői. A felvonulást mindenhol szórakoztató programok követték. Sok helyütt rendeztek mun­kás-paraszt találkozókat, állítottak májusfát, s több településen tábortüzekkel, fáklyás menettel színesítették az ünnepi meg­emlékezést. Látványos felvonulás, vidámság A budapesti dolgozók seregszemléje A budapesti Felvonulási té­ren május 1-én 9 óra 57 perc­kor gongszó csendült. A ha­talmas tér elcsendesedett, majd egy újabb gongszót kö­vetően másodpercek alatt út­törők százai futottak keresztül a Dózsa György úton, hogy köszöntsék a tribünökön he­lyet foglaló közéleti személyi­ségeket, a párt vezetőit, a kormány tagjait, a társadal­mi és tömegszervezetek kép­viselőit, a munkásmozgalom veteránjait, a termelésben élenjáró szocialista brigádok tagjait, valamint a haz­ánkba érkezett külföldi szakszerve­zeti delegációkat. A kispaj­tások egy csapata a központi díszemelvényhez szaladt, s virágcsokorral köszöntötte Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kárát,­­­osonczi Pált, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökét, Lázár Györgyöt a Minisztertanács elnökét, Aczél Györgyöt, Bán­kó Valériát, Gáspár Sándort, Havasi Ferencet, Korom Mi­hályt, Maróthy Lászlót, Mé­hes Lajost, Németh Károlyt és Sarlós Istvánt, a Politikai Bizottság tagjait, Gyenes Andrást, a Központi Ellen­őrző Bizottság elnökét. Megindul a menet Pontosan tíz órakor fanfár harsant, jelezve: megkezdő­dött a budapesti dolgozók fel­vonulása. A fanfárok újabb hangjaira megindult a nyitó élőkép: sok száz zászlós fiatal­tól övezve a tér közepén álló, szépen díszített kocsi árbocá­nak tetejére ünnepélyes mél­tósággal kúszott fel a munkás­­mozgalom hatalmas vörös lo­bogója. Az árbocról nemzeti­színű szalagok bomlottak szét, a Gorkij fasor torkolatá­ból pedig a Magyar Népköz­társaság hatalmas címere bukkant elő, hogy teljessé váljék a szimbólum: a világ dolgozóinak nemzetközi ünne­pét itt és most hazánk­ kö­szönti Jókora betűk alkotta sor indult meg az Ajtósi Dü­rer sor felől. A ...Világ prole­­tár­ai egyesüljetek!’­ jelszavá­nak egyetemességét fejezte ki a legendás mondatot követő tömör tömb, amelyben 1100 ifjú vitte földünk csaknem másfél száz államának zász­lóit. Újabb ötszáz fiatal alkot­ta azt az egységet, amely kék zászlók erdejével a békét szimbolizálta. Majd több száz fiú és lány érkezett a tri­bünök elé, színes kendőket lobogtatva. A zárótömb az ,,Éljen az MSZMP!” jelszót tette szemléletessé Marx, En­gels és Lenin portrézászlóival, s a tribünök előtt elhaladó feldíszített kocsival, rajta vö­­röscsillag, s körötte piros-fe­­hér-zöld és vörös lobogók százai. Az impozáns tömeg­demonstráció újabb részének kelletét ismét a tér egész szélességét átívelő felirat je­lezte: „Előre, az 1984. évi nép­­gazdasági terv sikeres megva­lósításáért!”. Mögötte már a dolgozók menete következett, azoké, akiknek mindennapi munkája a biztosíték a jelszó­ban kifejezett eltökélt szán­dék maradéktalan valóravál­­tására. Vetélkednek a kerületek A kilenc oszlopban sokezer­nyi zászlóval, virággal, lég­gömbbel, kendővel, transzpa­renssel vonulók élén a város­részek vezetői haladtak. Egy­más mellett érkeztek a tribü­nök elé Angyalföld és Újpest, Kőbánya és Józsefváros, Óbu­da és Ferencváros, a belváros, a II. kerület, az Erzsébetvá­ros dolgozói, lakói, majd mö­göttük az újabb hullámban a zuglóiak, a terézvárosiak, a XI., a XX és a XXI. kerü­letiek. A feliratok, jelszavak, a kerületek legjellemzőbb vo­násait bemutató modellek, az üzemek termékeinek makett­jei, mind-mind jelezték: a fő­város dolgozói cselekvő részt vállalnak a párt XII.. kong­resszusa, a VI. ötéves, és az idei népgazdasági terv cél­jainak megvalósításából. A felvonuló tizennégy kerület oszlopait azoknak az üzemek­nek, vállalatoknak, szövetke­zeteknek, intézményeknek a képviselői, vezették, amelyek­­ az elmúlt időszakban a nehe­zebb gazdasági körülmények között is kiemelkedő eredmé­nyeket értek el. A XIII. ke­rületiek élén például a Me­dicor Művek dolgozói mene­teltek. A vállalat most nyerte el az idén először adományo­zott „Nemzetközi Munkaver-­­­seny Élenjáró Vállalata” cí-­­­met, amelyet azzal érdemelt ki, hogy kétmilliárd forint ér­tékű termékük harminc szá­zalékát a konvertibilis piacra szállították. Ugyancsak ebben az évben ítélték oda először „A Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Szövetkezete” címet, többek között a Híradástech­nika Szövetkezetnek is, amely egyetlen év alatt ,25 új ter­mékkel jelent meg a piacon. Ott voltak a felvonulók kö­zött a különböző közművek dolgozói, akiknek mindennapos munkája befolyásolhatja a fő­városiak hangulatát. A sűrű sorokból időnként fehér köpe­nyek villantak elő: együtt lép­deltek orvosok, nővérek, s az életre nevelő pedagógusok is. A menet Budapest életének teljességét tükrözte: ünnepel­tek a vasutasok és a tudomá­nyos kutatók, katonák és mun­kásőrök, a távközlés és kü­lönböző szolgáltatások dolgo­­­­zói, a művészek s a sajtó mun­kásai, kisiskolások és egyete­misták, főiskolások, közöttük a hazánkban tanuló külföldi diákok is. térre a Budapesti Testnevelési és Sporthivatal által szerve­zett bemutató résztvevői. Elől 1800 sportoló haladt, 15 egye­sület képviseletében. Piros, kék, sárga, zöld melegítőjük üde színfoltként övezte a középen vitt ötkarikás, fehér olimpiai lobogót. Ugyancsak­ felejthetetlen volt a zárókép előtti seregszemle: a 800 kék­szoknyás lány és nyolcszáz pi­­rosmelegítős fiú fegyelmezett szép tornagyakorlata hatalmas tetszésnyilvánítást aratott. A záróképben fiatalok százai csatlakoztak a többiekhez: a félkörbe­ sorakozott lányok kezükben kék kendőket len­getve, mintegy átkarolták azokat, akik vörös csillagot formáltak, középen felmagaso­dó vörös lobogóval. A csillag körül megannyi állam zászla­ja, sok száz májusfa bomlott ki, és a fiatalok az „Éljen a Párt!” feliratot formálták a Felvonulási tér betonján, mi­közben felcsendültek az In­­ternacionálé hangjai. Majálisok városszerte A felv­onulók tízezreit a se­regszemle befejeztével a Szak­­szervezetek Budapesti Taná­csának immár hagyományos városligeti majálisa várta. Egyidejűleg négy színpadon zajlottak a különböző progra­mok. Különösen sokakat von­zott a Népszabadság politikai fóruma, amelynek vendégei — Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese, dr. Medve László egészségügyi államtitkár, Andrikó Miklós belkereskedelmi államtitkár, Buda István államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke, Szik­szay Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnökhelyettese, L­indinger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, vala­mint­ Berecz János, a Népsza­badság főszerkesztője és a lap több vezető munkatársa vála­szolt a sokakat érdeklő kér­désekre. A sajtóudvarban kü­lön sátrakat állított fel több kiadóvállalat — köztük a Lapkiadó Vállalat —, sokakat vonzottak a nemrégiben átadott Kamion mozi előadásai, és az MHSZ bemutatói. A városligetihez hasonlóan majális volt a Tabán színpa­dán, az Asztalos János Ifjúsági Parkban, a Hűvösvölgyben, Kőbányán a Csajkovszkij parkban, Angyalföldön, a Láng Művelődési Központban, s még számos sporttelepen, szabadidő-parkban és művelő­dési házban is. ★ Szerdán reggel Budapesten, a Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás közepette levon­ták az állami zászlót, amely május elseje, a nemzetközi munkásmozgalom ünnepe tisz­teletére lengett a Parlament előtt. Ugyancsak katonai tisztelet­­adással vonták le a magyar nemzeti lobogót és a munkás­­mozgalom vörös zászlaját a gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél. Sportolók szín­pompás­­ gyakorlata A kerületek felvonulói után a Magyar Honvédelmi Szövet­ség tagjai következtek. Mo­torkerékpárok és széllovasok,­­ejtőernyősök , és vitorlázó re­pülőgépek, sikló-, motoros- és sárkányrepülők demonstrál­ták, miként ötvözi egybe a sportot, a technikát és a honvédelmet az MHSZ köz­vetlenül mögöttük érkezték a Magyar­­onizot Találkozás a külföldi résztv­evőkkel Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és Méhes Lajos, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának főtitkára a Felvonu­lási téren találkozott a Szak­szervezeti Világszövetség kép­viselőivel és azokkal a külföl­di' 'szakszervezeti vezetőkké­, akik ’ részt' vettek a budapesti dolgozók május 1-i ünnepsé­gén. Kádár János, bevezetőben szólt arról, hogy a magyar nép a nemzetközi szolidaritás ’ e nagy ünnepén hitet tesz céljai mellett. Mint mondta: " mi a békéért harcolunk,­ a népek szabad fejlődéséért, a társadal­mi haladásért, a szocializ­musért. Szolidaritást tanúsí­tunk minden haladó emberrel a világon, éljen bármely föld­részen, bármely országban. A Központi Bizottság első, titkára k­öszöntölte a veljdége­i­ket és mindazokat a népeket, haladó mozgalmakat, amelyeket képviselnek. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy­­a né­pek meg tudják védeni béké­jüket, és már szabadság, a társa­dalmi haladás ügye győzni fog. — Mi ebben hiszünk, ezért küzdünk, és ennek valóra vál­tását kívánjuk — mondotta végezetül Kádár János. Békegyűlés Veszprémben Békegyűlést, tartottak szer­dán Veszprémben a szakszer­vezetek székházában, amelyen részt vettek ,a szocialista or­szágok szakszervezeteinek a május 1-i ünnepségekre ha­zánkba érkezett képviselői, valamint néhány afrikai or­szág­­szakszervezeti­ Vezetői. A 1ó országból érkezett de­legációkat és a város szerve­zett dolgozóinak képviselőit Tóth Ilona­, a szakszervezetek Veszprém megyei Tanácsának vezető titkára köszöntötte, majd Timm­er József, a­ SZOT titkára tartott beszédet. Fel­szólalt a békegyűlésen Alek­­szej Sabok­ajev,­­ a szovjet szakszervezetek brjanszki te­rületi tanácsának elnöke, Chamas Sihad, a Szakszerve­zeti Világszövetség osztályve­zetője és a hazánkban tartóz­kodó afrikai küldöttségek ne­vében Rich­ard Ramiandrison, a spadagaszkári dolgozók szak­szer­vezes­i szövetsége titkára. Népfrontelismerés településfejlesztésért Balatonkenese másodszor Balatonkenese lakossága " a kiemelkedő társadalmi mun­kájáért immár másodszor ér­demelte ki a Hazafias Népfront Nemzeti Zászlaját. A település fejlesztésével, gazdagításával kivívott elismerést — a zászlót és a pénzjutalmat —, akárcsak tavaly, az idén is a munka ün­nepén, május elsején vehette át a nagyközség tanácselnöke, Kü­ith­y Lajos. Az elnyert ki­tüntetést Nagy József­né, a HNF Országos Tanácsának al­­elnöke nyújtotta át. Az elmúlt évben több mint tízmillió forinttal gyarapította a Balaton-parti települést a társadalmi összefogás. Ez any­­nyit jelent, hogy az itt élő négyezer őslakos mindegyike, átlagosan 2602 forint értékű, a közösség érdekében önként el­végzett munkával járult hozzá a település fejlesztéséhez. De nemcsak ők, hanem a vállala­ti és a magánüdülők tulajdo­nosai is részt vállaltak a tele­pülésgazdagító tennivalókból. Balatonkenesén, hasonlókép­pen számos más balatoni köz­séghez, a legsürgetőbb feladat a tó vízminőségének megőrzé­se, a képződő szennyvíz mi­előbbi elvezetése. A csatorna­hálózat bővítéséhez tavaly is sok segítséget adott a társadal­mi összefogás, a kétkezi mun­ka és az anyagi hozzájárulás. Ennek köszönhető, hogy jelen­leg a vasút és a tó között fek­vő üdülőövezetnek a nagyob­bik részén­­ elkészült a csa­torna. Az elmúlt évben ötven­négyen végeztek itt társadal­mi munkát, mintegy három­­százezer forint értékben. A tervek szerint — számítván a vállalatok és a magánszemé­lyek további hozzájárulására — 1986-ra e terület teljes köz­művesítését szeretné befejezni a tanács. Hasonló összefogás­sal gyarapszik a nagyközség gázvezeték hálózata is, aminek munkálatai még 1981-ben kez­dődtek meg. A csatorna-, a víz-, az elektromos- és a gáz­vezeték-hálózat bővítése mel­lett az itt élők különös gondot fordítanak a település állandó szépítésére, környezetének megóvására. Újabb szilárd­burkolatú járdák, utak épül­tek az elmúlt évben, tovább folytatták a parkosítást, a fásí­tást a nagyközség közterülete­in. A játszóterek gondozását szintén társadalmi munkában végezte egv­ lakosság. h. 1. i. Kádár János nyilatk­ozata Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára a budapesti dolgozók május 1 -i felvonulásán nyilatkozatot adott a televíziónak és a rádió­nak. — Köszöntöm a rádió hall­gatóit, a televízió nézőit, dol­gozó népünket május elseje al­kalmából. Május elseje nagy ünnep. Közel száz esztendővel ezelőtt született, úgy, mint a munkásosztály nemzetközi szolidaritásának napja, amikor a munkásosztály minden or­szágban hirdette céljait, és azok mellett tüntetett. Azóta bővült a május 1-i ünnep tar­talma. Amióta a népek egész sora a szocialista fejlődés út­­jára lépett, a szocializmus vi­lágrendszerré vált, s a népek széttörték a gyarmati rendszer bilincseit, azóta május elseje a nemzetközi munkásosztály és a szocializmust építő népek, a jogaikért, a szabadságukért és a békéért küzdő népek szoli­daritásának napja, közös ün­nepe. Ehhez a naphoz most már elválaszthatatlanul hoz­zátartozik a béke, a nemzetek szabadsága, a társadalmi hala­dás és a szocializmus fogalma. — Az idei tavasz borús, hű­vös, szeles, ilyen a mai nap is. De éppen a most látható buda­pesti felvonulás is eleven bizo­nyítéka annak, hogy népünk jó érzéssel ünnepelhet, és ün­nepel is ezen a napon szerte az országban. Az ünnepléshez jó okot ad annak­ tudata, hogy népünk békében, biztonságban él, eredménnyel folytatja szo­cialista országépítő munkáját. Ezt a napot azzal is ünnepel­jük, hogy köszöntjük a szocia­lista építés új eredményeit, és jó érzéssel előretekinthetünk, hiszen látjuk a fejlődés távla­tait. Jól kiválasztott, szocialis­ta céljaink vannak, jó a politi­kánk, népünk egységben, cél­tudatosan dolgozik. Nem szok­tunk a nehézségekről, a prob­lémákról sem hallgatni, elért vívmányaink továbblépésre oszt­­érnek.­­ A párt Központi Bizott­sága a közelmúltban ülést tar­tott, amelyen a nemzetközi helyzetről és szocialista építő­­munkánkról volt szó. A nem­zetközi helyzettel kapcsolatban hangsúlyoztuk: annak ellené­re, hogy a múlt esztendő végén megkezdték az Egyesült Álla­mok közép-hatótávolságú ra­kétáinak telepítését Európá­ban, és a helyzet feszültebbé vált, mi mégis változatlanul folytatjuk külpolitikánkat, amelynek célja az, hogy az emberi ész felülkerekedjék, valamennyi érdekelt fél szá­mára megfelelő megoldások szülessenek. A mai viszonyok közt is azt valljuk, hogy érde­mi tárgyalásokat kell folytat­ni. Minden nép közös érdeke, hogy gátat vessünk a fegyver­kezési versenynek, s megtalál­juk a minden nép számára egyenlő biztonságot jelentő tárgyalásos megoldásokat. Az a célunk, hogy az emberek bé­kében élhessenek, és a bizton­ság a fegyverzet alacsonyabb szintjén valósuljon meg.­­ Ami a hazai munkát ille­ti: aki a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményt fi­gyelmesen elolvasta, az látja, hogy mi az alkotó, a szocialis­ta építőmunkához az eddiginél még jobb kibontakozási lehe­tőséget akarunk teremteni. Ez azt jelenti, hogy a termelőesz­közöket, a­ munkaerőt, szelle­­­mi tartalékainkat maximálisan mozgósítsuk, az alkotó munká­nak új lendületet adjunk. Azt akarjuk, hogy aki többet és jobban dolgozik, az többet és jobban kereshessen, aki pedig nem produkál, az a rendszer előnyeit ne élvezhesse. Érvé­nyesüljön a társadalmi igaz­ságosság a teherviselésben, s aki nehéz helyzetben van, az megfelelő támogatásban része­süljön. — Ilyen álláspontot fogadott el Központi Bizottságunk a to­vábbi munkáról, és az­ a­­l­éírt meggyőződésünk, hogy az idei tervért, a napi feladatokért tisztességgel dolgozva, jó ér­zéssel tekinthetünk a jövő év elé, amikor hazánk felszaba­dulásának 40. évfordulója lesz. Bizonyos, hogy azt népünk új munkasikerekkel ünnepli meg. — Május elsején­, ahogyan azt népünk ünnepli, egyben üzenet a világnak, a szovjet népnek, a szocializmust építő nemzeteknek, a világ haladó erőinek, valamint azoknak a józan polgári köröknek is, akik megértették, hogy a béke útján kell járnunk, mert nincs más út az emberiség számára­. Üzenetünk úgy szól: népün­k becsülettel dolgozik, szocialis­­ta céljai m­ellett szilárdan ki­tart, eltökélten halad előre szövetségeseivel, helytáll - és helyt fog állni a jövőben is?" — Még egyszer szívből min­den jót kívánok népünknek a munkásoknak, a termelőszövet­­kezetek­­ dolgozóinak, az­ alkal­mazottaknak, az értelmiségi­eknek, a kultúra munkásai­nak, mindenkinek, aki tisztes­séggel és becsületesen él és dolgozik ebben a hazában mondotta befejezésül Kádár János. Méhes Lajos beszéde Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára május el­seje alkalmából hétfőn be­szédet mondott, melyet­ a rádió éS a televízió is közvetített. Ebben egyebek között hang­súlyozta: " A dolgozók élete, a mun­kássors soha sem volt köny­­nyű. Többszörösen nehéz volt azoknak, akik a közösségért, az osztály egészéért cseleked­tek, harcoltak. Tisztelettel gondolunk ma azokra, akik vállalták e harcot. A munkás­­mozgalom korai szakaszában született valahol itt Közép- Európában egy négysoros vers, amely kifejezte a jobb életért, a szocializmusért harcba in­dulók programját: Azt kívánjuk, te jövendő távol, Asztalunkon kenyér mindig álljon, S legyen munkánk, gyermekünknek iskola, Öregjeink ne kolduljanak már soha. Ez a vers. • lehet, ma­ mér inkább tűnik fohásznak, mint harci programnak, pedig ha jól meggondoljuk, ezért folyik ma is a harc. . Jó érzésekkel vehetjük ezen az­ ünnepi na­pon is számba életünknek azo­kat a tényeit, amelyekre büsz­kék vagyunk­, annak tesztié-­­­szélességét, hogy’ aki dolgoz­ni akar, dolgozhat, tisztessé­ges munkával keresheti meg a kenyerét, iskoláztathatja gyermekét és öregjeink nyug­díjban részesülnek; hogy em­beri módon élhetünk, és ha nagy erőfeszítések és áldoza­tok árán is, de rendszeresen­ javulnak lakáskörülményeink, üzleteinkben egyenletesen ki­elégítő az árukínálat; növek­vő terheink ellenére megőriz­tük a szociális gondoskodást, az egész társadalomra kiter­jedő egészségügyi ellátást. Ezért érdemes volt küzdeni. Mindezt népünk saját szorgal­mával, tudásával, munkájával, tehetségével érte el. n Megalakult a nemzetközi ifjúsági év magyar nemzeti bizottsága Szerdán az Országházban Sarlós István miniszterelnök­helyettesnek, az­ Állami Ifjú­sági Bizottság elnökének veze­tésével megalakult az 1985-ös nemzetközi ifjúsági év magyar nemzeti bizottsága. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésének. 1979. évi 34. ülésszaka nemzetközi ifjú­sági évvé nyilvánította az 1985-ös esztendőt. A rendez­­vénysorozat jelmondata „Fej­lődés, részvétel, béke” lesz. Az ENSZ-közgyűlés ajánlá­sának megfelelően — a hazai programok kialakítására és szervezésére­­ létrejött ma­gyar nemzeti bizottság tagjai az alakuló ülésen tájékot kaptak a nemzetközi ifjú év céljairól, hazai és külf­ödi előkészületeiről. Megvitatták és elfogadták a nemzetközi if­júsági év hazai keretprogram­ját, valamint a nemzeti bizott­ság munkaprogramját.

Next