Magyar Nemzet, 1984. november (47. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-03 / 259. szám

2 jov megállapította, hogy azok egyetlen állam érdekeit sem sértik, s egyformán előnyösek mindenki számára. A szovjet kezdeményezéseket ismerik Washingtonban is, de vagy ha­logatják a válaszadást rájuk, vagy olyan „feltételeket” szab­nak, amelyek teljesen elfogad­hatatlanok, mivel az egyenlő­ség és egyenlő biztonság elvé­nek megsértésére irányulnak. Az utóbbi időben olyan han­gok hallatszanak, hogy a Szovjetunió külpolitikája „megkeményedett”. A Szov­jetunió külpolitikája azonban nem konjunkturális jellegű — mondotta az SZKP KB titká­ra, s emlékezteti rá, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok félévszázados történelme folya­mán a Szovjetuniónak külön­böző amerikai kormányokkal voltak kapcsolatai. Amikor amerikai részről realizmust és felelős megközelítést tanúsítot­tak, akkor a kapcsolatok nor­málisan alakultak. Ez kedve­ző hatással volt az általános világhelyzetre is. Beszéde további részében Borisz Ponomarjov szólt arról, hogy a az emberiség sorsa még soha nem függött olyan mér­tékben a háború és béke prob­lémájának megoldásától, mint jelenleg. Érthető tehát a há­­­­borúellenes mozgalmak széle­sedése.­­ Röviden kitért beszédében Ponomarjov arra is, hogy az SZKP az ifjúság nevelésében elsőrendű jelentőségűnek tart­ja a szocializmus vívmányai­nak megvédése és gazdagítása iránti állampolgári felelősség kialakítását, a haza iránti sze­retet és a haza védelmére való készség erősítését. A jobboldali reakciós erők különböző eszközökkel szeret­nék elérni, hogy legalább az ifjúság egy része ne vegyen részt a moszkvai világifjúsági találkozón. Ezek a kísérletek a múlt idők módszereire emlé­keztetnek, amikor ugyanezek az erők megkísérelték meg­osztani az ifjúsági mozgalmat. A világ ifjúságának többsége azonban visszautasítja ezeket a törekvéseket — mondotta végezetül Borisz Ponomarjov. Befejeződött a szovjet—kínai konzultációk ötödik fordulója Moszkvából jelenti az MTI. A szovjet—kínai konzultációk újabb fordulója fejeződött be Pekingben. Az ötödik fordulót október 18-tól november 2-ig tartották. Leonyid Iljicsov, a szovjet kormány különmegbízottja, külügyminiszter-helyettes és Csien Csi-csen, a kínai kor­mány különmegbízottja, kül­ügyminiszter-helyettes folytat­ták a véleménycserét a szovjet —kínai viszony normalizálásá­nak kérdéseiről. Mindkét fél hangoztatta, hogy érdekelt a kapcsolatok megjavításában, hasznosnak tartja a párbeszé­det. Az egyenlőség, valamint a kölcsönös előnyök alapján ké­szek még tovább szélesíteni a kapcsolatokat a gazdaság, a­­ kereskedelem, a tudomány, a technika területén, a kulturá­lis és sportkapcsolatokban, va­lamint más területeken. Meg­egyeztek abban, hogy a meg­beszéléssorozatot jövő év ápri­lisában Moszkvában folytat­ják. Teng Hssziao-ping a gazdasági reform támogatására szólította fel a hadsereget Pekingből jelenti az MTI. A kínai sajtó pénteki beszá­molója szerint Teng Hsziao­­ping, aki gyakorlatilag a had­sereg főparancsnoka, megbe­szélést folytatott a katonai ve­zetőkkel. Felszólította a had­sereget, hogy támogassa a kí­nai gazdaság átfogó reform­ját. Kérte, hogy egyes fegy­­verhez­ek időlegesen bocsás­sák a népgazdaság rendelkezé­sére bizonyos eszközeiket. Így a légierő gépeket és személyze­tet biztosíthat a polgári légi­közlekedés számára, egyes ha­dikikötők is használhatók pol­gári célokra, s a hadiipar is termelhet egyes közszükségleti cikkeket. A Csiefangcsün Pao, a had­sereg lapja megemlítette, hogy a fegyveres erőknél, felső szin­teken gond az idős vezetők je­lenléte. Teng azt mondta, hogy „fogékony szellemű em­bereket” szeretne látni a had­seregben. Az MTI másik jelentése sze­rint az utolsó, mintegy nyolc­vanezer főnyi csoport is meg­szabadul a „földesúri", „gazdag paraszt”, „ellenforradalmár”, vagy­­ a „rossz elem” megbé­lyegzéstől. Ezt a kínai bizton­sági minisztérium közölte. A népköztársaság­ kikiáltását, 1949-et követő első években húszmillió embert soroltak az említett kategóriákba, tette hozzá a közlemény, s vetettek alá fizikai és pszichikai bán­talmazásnak. A UPI jelentése szerint George Shultz amerikai kül­ügyminiszter New Yorkban ki­jelentette, hogy az amerikai kormány nem terjeszti addig a szenátus elé a Kínával kötött nukleáris együttműködési egyezményt, amíg „néhány függőben levő kérdés” meg nem oldódik. Washingtoni for­rások szerint a halasztás oka az a gyanú, hogy Peking segít­séget nyújt Pakisztánnak atomfegyver előállításához. Hun Ken az úgynevezett kambodzsai kérdésről Phnom Penből jelenti a TASZSZ. A Kambodzsai Nép­­köztársaság kormánya az or­szág belügyeibe való durva beavatkozásnak tekinti, hogy az ENSZ-közgyűlés XXXIX. ülés­szaka elé vitték a mondvacsi­nált kambodzsai kérdést. Ezt jelentette ki­ Hun Sen, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt PB tagja, a köztársaság miniszterelnök-helyettese és külügyminisztere egy nagy­gyűlésen. Megállapította, hogy a „koa­líciós kormánynak" nincs ta­laja az országban, csupán esz­köz azok kezében, akik agresz­­szív terveket forralnak Kambodzsa ellen. Az úgyne­vezett demokratikus Kambod­zsa küldöttségének jelenléte az ENSZ-ben — és ezt csakis Wa­shington és mások mesterkedé­sei tették lehetővé — sérti an­nak a hárommillió kambod­zsainak az emlékét, akiket a polpotisták­ gyilkoltak le. Kambodzsa ellenségeinek célja, hogy lehetetlenné te­gyék az építő párbeszédet a térség problémáiról az indo­kínai államok és az ASEAN-­ országok között. A kambodzsai kormány üdvözölné az erőfe­szítéseiket, hogy hozzásegítsék a két államcsoportot a tárgya­lások megkezdéséhez — mond­ta befejezésül Hun Sen. I Máris Komlókkal néz szembe a hivatalában megerősített nakasz­ mm­ Tokióból jelenti az MTI. Alig negyvennyolc órával párt-, elnökké és miniszterelnökké történt hivatalos újrajelölése után mind saját pártján, mind kormányán belül bírálták Na­­kaszone Jaszuhiro kijelenté­seit. Washingtonban pedig egy olyan jelentés látott napvilá­got, amelyből kitűnt, hogy Nakaszonénak külpolitikai té­ren is nehézségekkel kell szá­molnia. Mijazava Kiicsi, a hatalmon levő Liberális Demokrata Párt Politikai Tanácsának elnöke pénteken bírálta Nakaszonét amiatt, hogy kilátásba helyez­te a katonai kiadások további növelését. Az LDP és a kor­mány elnöke ugyanis a kabi­net megalakítását követő" első nyilatkozatában utalt annak lehetőségére, hogy a fegyver­kezési ráfordítások már az 1985-ös pénzügyi évtől kezdve túlléphetik a bruttó nemzeti termék — eddig korlátot jelen­tő — 1 százalékát. Ezzel szem­ben Mijazava hangsúlyozta az 1976 óta minden japán kor­mány által vállalt kiadási kor­lát betartásának szükségessé­gét. Hasonlóan foglalt állást Kató Koicsi, a kormány újdonsült hadügyminisztere is. Mam Nemzet Levél Reagan elnökhöz, Moszkvából­­ jelenti a TASZSZ. A Szovjet Békebi­zottság táviratot intézett Rea­gan amerikai elnökhöz, amely­ben határozottan tiltakozik az ellen, hogy az Egyesült Álla­mokban tömeges méretekben megsértik az emberi jogokat. A washingtoni kormánynak az amerikaiak millióinak szük­ségletei iránt tanúsított teljes közömbösségéről tanúskodik az a tény, hogy immár 46 napja folytatnak éhségsztrájkot a Fehér Ház kerítésénél az „Al­kotó Erőszakmentesség Társa­sága" elnevezésű szervezet tagjai. Az ellen tiltakoznak, hogy az amerikai kormány tétlen a hajléktalan ameri­kaiak millióinak problémájá­val szemben. A tiltakozás súlyos egészsé­gi állapotban­­ levő kezdemé­nyezője, M. Schneider és tár­sai élete felett érzett aggodal­mában a szovjet békebizottság határozottan követeli, hogy az amerikai kormány vessen vé­get az emberi jogok tömeges megsértésének az Egyesült Ál­lamokban — hangsúlyozza a távirat. A Szovjet Békebizottság tá­mogatásáról biztosítja a szer­vezet harcát. E harc célja: rá­irányítani a világ közvélemé­nyének figyelmét az amerikai kormány embertelen politiká­jára. Libanoni rendezési tárgyalások indulnak hétfőn Izraellel Bejrútból jelenti az MTI. Óvatos derűlátás jellemzi a bejrúti politikai hangulatot Haddam Szíriai alelnök és a libanoni vezetők maratoni, összesen kilencórás tárgyalás­sorozatát követően. A megbe­széléseken a belső válság fel­oldására tett jelentős erőfeszí­téseken túl Szíria és Libanon egy közös stratégiában is megegyezett, amelyet érvénye­síteni kívánnak az Izraellel az ENSZ égisze alatt folytatandó katonai tárgyaláson. A déli határvárosban, Al-Nakurában a tervek szerint hétfőn meginduló tárgyalások megfigyelők szerint hosszúnak és keménynek ígérkezik, kü­lönösen, ha Tel Aviv valóban ragaszkodik két, Bejrút szá­mára elfogadhatatlan követe­léshez. Egyrészt az Izrael ál­tal felállított és pénzelt ha­­had-féle milícia szerepéről és az általuk ellenőrizendő leg­délibb határsávról van szó, másrészt, hogy a megszálló iz­raeli erők kivonását a Szíriai katonaság hasonló lépéséhez kössék. A varsói p­ap meggyilkolásával összefüggésben Őrizetbe vették a lengyel belügyminisztérium két tagját Varsóból jelenti az MTI. Sperzy Popieluszko varsói pap meggyilkolásával kapcsolatban a lengyel belügyminiszter uta­sítására őrizetbe vették Adam P. ezredest, a lengyel belügy­minisztérium egyik csoportfő­nökségének­­ főnökhelyettesét,­­valamint Leszek W. alezre­dest, a varsói fővárosi belügyi hivatal egyik osztályvezetőjét, — jelentette be pénteken este a lengyel tévéhíradó. Egyide­jűleg a belügyminiszter uta­sítására felfüggesztették Ze­­nod Platek dandártábornokot, ugyanennek a belügyminiszté­riumi csoportfőnökségnek a főnökét a kellő ellenőrzés el­mulasztása miatt. A belügy­miniszter a pap elrablásával és meggyilkolásával gyanúsí­tott belügyi századost és két főhadnagy beosztottját a nyo­mozás további eredményeitől függetlenül lefokozta. Wojciech ,Jaruszels­ki, a LEMP KB első titkára — mint a péntek esti lengyel tévéhír­adóban bejelentették — fogad­ta a belügyminisztérium párt­bizottságának titkárát, aki tá­jékoztatta őt a minisztérium pártszervezetének munkájáról, a pártegység, a párt- és szol­gálati fegyelem erősítése érde­kében végzett tevékenységről. A találkozón ott volt a LEMP Központi Pártellenőrzési Bi­zottságának elnöke, Jerzy Ur­banski is. A találkozó feltehetően a Popieluszko-ügyben folytatott nyomozással és ellenőrzéssel van kapcsolatban. A LEMP KB határozatban írta elő a pap elrablását és meggyilkolását végrehajtó három belügyi tiszt mögött feltehetően a háttérben meghúzódó inspirátorok ki­nyomozását, a belbiztonsági munka párt- és szolgálati el­lenőrzésének felülvizsgálását.. A belügyminisztérium párt­szervezete a minap határozat­ban erősítette meg hogy elíté­li a terrorakciót, teljes mér­tékben támogatja Kiszczak tá­bornok belügyminisztert, és maradéktalanul megvalósítja a központi bizottságnak az ügy­gyel kapcsolatos határozatát. A külpolitika h­írei .0. (Moszkva, MTI) Moszk­vában pénteken szovjet—viet­nami közleményt hoztak nyil­vánosságra Nguyen Co Thach, a Vietnami Kommunista Párt KB PB póttagja, külügyminisz­ter szovjetunióbeli látogatásá­ról. Thach október 28.—no­vember 2. között tartózkodott a Szovjetunióban hivatalos lá­togatáson. A szovjet­­főváros­ban megbeszéléseket folytatott Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnöké­nek első helyettesével, külügy­miniszterrel.­­ (Párizs, MTI) Egy új, többségi népi tömörülés létre­hozását tűzi ki fő feladatként az a határozati javaslatterve­zet, amelyet az FKP február elején tartandó 25. kongresszu­sa elé terjesztenek s amelynek szövegét a hét elején tartott ülésen fogadta el a Központi Bizottság. A dokumentumot a L'Humanité pénteki száma kö­zölte, s a következő hetekben megvitatják majd a párt alap­­szervezeteiben.­­ (New York, Reuter) Erő­teljesen esett pénteken az ame­rikai valuta árfolyama az ösz­­szes tőkés valutával szemben. A dollár árfolyama, szeptem­ber 12-e óta először, pénteken a 3 nyugatnémet márkás szint alá került, nyitó árfolyama Frankfurtban 2,96 márka volt.­­­ (Kartúm, XJPI) Kartúm­­ban megkezdődött egy ellen­zéki csoport tíz tagja ügyének bírósági tárgyalása. Azzal vá­dolják őket, hogy kormányelle­nes összeesküvést szőttek, me­rényletet terveztek Nimeri el­nök ellen. Állítólag robbanó­anyagot, gránátokat és fegyve­reket találtak náluk.­­ (New York, MTI) Az ENSZ-közgyűlés 1. számú, a leszereléssel és a nemzetközi biztonsággal kapcsolatos kér­désekkel foglalkozó bizottságá­nak vitájában Meiszter­ Dávid nagykövet, a magyar küldött­ség tagja kifejtette, hogy a Magyar Népköztársaság kor­mánya a világűr militarizálá­­sának megakadályozását — a nukleáris háború megelőzésé­vel együtt — kiemelt fontossá­gú feladatának tartja. Éppen ezért támogat minden olyan javaslatot, amely a világűr kizárólag békés célú felhasz­nálását szorgalmazza.­­­(Moszkva, MTI) A Szov­jetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége — összhangban az állampolgárságról szóló tör­vény 19. és 21. cikkelyével — visszaadta a szovjet állampol­gárságot Szvetlána I. Alliluje­­vának, Sztálin leányának, aki nemrég tért vissza Moszkvába. Mint a TASZSZ szovjet hír­ügynökség pénteken jelentette, az állampolgárság visszaállítá­sát Allilujeva kérte.­­ (New York, AFP) Házi készítésű bombát dobtak csü­törtökön a New York állam­beli Rochesterben a Republi­kánus Párt helyi választási központjának egyik ablaka elé. Rochester Reagan elnök vá­lasztási kampányának egyik állomása volt ezen a napon. Személyi sérülés nem történt.­­ (Mexikóváros, Reuter) Mexikó napi százezer hordó­val csökkenti olajtermelését és exportját. A lépést az árak védelme teszi szükségessé s legalább egy hónapos időtar­tamra szól. Szombat, 1984. november 3. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Végsze ÁRULKODÓK a kampány végnapjai. Reagan és Mondate egyaránt villámkö­rutat tesz, naponta több államot is felke­resve — ugyanazon a tájon. Csütörtökön alelnök­jelöltjük is majdnem összeütközött, némi­leg jelképesen. Ferrara kocsi­­karavánjának vesztegelnie kel­lett az útfeljárónál, míg Bush autói elhaladtak. Hajdani de­mokrata fellegvárakban gyűjt össze meglepően nagy tömege­ket és mond nekik végre va­lóban gyújtó hatású beszéde­, két Walter Mondale­­s sz­inte a sarkára lép Ronald Reagan, aki továbbra is az ellenzék „egykori nagyjait idézgetve csé­peli mai vetélytársát. Az el­nökválasztási győzelemhez mi­nimálisan 270 elektor voksa kell a kedden kijelölendő 538- ból, belőlük a legtöbb a nagy államokban terem, érthető, ha azokban hajráznak a jelöltek. Csakhogy, amíg Mondáié minden tétjét arra teszi, hogy e hagyományosan demokrata tájakon érjen el fordulatot, a még ott is rendre vezető Rea­gan jószerivel csupán győzel­me arányát óhajtja biztosítani, a­ Fehér Házban újfent remélt „földcsuszamlást”, a majdnem teljes elektori testületet. Az ország nyugati államaiban im­már sorozatban mindig a­ re­publikánus elnökjelölt viszi el az elektorokat, s hiába formá­lisan még mindig demokrata a Dél, csak két odavalóéinak, Johnsonnak és Carternak si­került ott többséget szereznie (az utóbbinak is csupán 1976- ban), a Mondale-hez és Ferra­­rához hasonló északi liberáli­soknak ott fű nem termett év­tizedek óta: e két tájegységből magából megvan a republiká­nus sikeréhez elegendő 280 elektor. KAMPÁNYÁT Reagan ott fejezi be, ahol Mondale-nek kezdeni kellett volna: a győ­zelemhez először a­ saját hát­országot szokás biztosítani, s a hagyományos támogatókra építve lehet küzdeni az inga­dozókért,­­avagy éppen­­ az el­lentábor tagjaiért. A hivatal­ban levő elnök pontosan azt tette az ősz elején, politikai és földrajzi értelemben egyaránt, s most már­ nyugodtan vadász­hat a demokrata vok­sokra. Mondale pedig még a finisben is el van foglalva a saját párt­ja visszahódításával. Miként tavasszal is, az­ előválasztáso­kon. Walter Mondale tőle szo­katlan harciassággal tud küz­deni vesztő helyzetben, ám ak­kor a pártjának is csupán agy töredékét kellett visszanyernie, nem az­ egész lakosságot. Több, mint csoda lenne, ha megvaló­sulna, amit a demokrata ,jelölt magabiztosságot sugározva hirdet: a közvéleménykutatá­­sok nem számítanak, a szava­zók másként döntenek majd, mint a felmértek. Az utolsó hétvégén az­­elnök még észak­keleten is mindenütt vezet, legfeljebb előnye ott „behoz­hatónak” látszik. Dávid parittyái sorra célt té­vesztettek. Góliát csak egyszer látszott meginogni a tévévitá­ban, ám a második után győ­zelmét már ki is hirdette a közírók többsége. Jellemző módon a Reagan-tábor most csak attól tart, hogy a közvé­­leménykutatások hatására sok választó otthon marad, „lefu­tottnak” vélve a versenyt, míg az elszánt Mondale gyűléseire tömegeket toborzó demokraták elmennek voksolni; az elnök e hétvégén folyvást óva inti az elbizakodottságtól és főként a lustaságtól híveit. Jó okkal, meglehetősen nagy többségben vannak várható választói kö­zött azok, akik vitatják politi­káját, ám kedvelik a szemé­lyét, s ők nem számíthatók „holtbiztos” szavazóknak. Fur­csa sajátossága e választásnak, hogy a kulcstémák többségé­ben Mondaté felfogása felé hajlanak az emberek, viszont ugyanők mégis Reaganben lát­ják e kérdések hathatósabb megoldását. „Amerika szilár­dan áll” — hirdette ki január­ban az elnök, s politikájának ez az önmagasztalása bevált: a megkérdezettek büszkén ismé­telgetik. A hitről leperegnek a kételyek, a jó gazdasági hely­zetben hiába emlegeti az el­lenzéki jelölt akár a minapi recessziót, akár a holnapi ba-Bumeránggá vált Mondádé merészen elhajított fegyvere: ő megmondja, hogy kénytele­nek lesznek emelni az adókat — közölte a demokrata San Franciscóban —, terítse ki az elnök is a kártyáit. Reagant azonban nem sikerült erre rá­kényszeríteni, mi több: az is jellemző lett e kampányra, hogy a várható győztes sem­mit sem árult el a terveiből. Washington tele van találga­tásokkal a második Reagan­­kormányzás felállásáról és po­litikájáról. Dehát 1968-ban Nixonnak is bevált „titkos ter­­vet” emlegetni a vietnami há­ború befejezésére. Reagan egész egyszerűen megint elpá­holta Cartert, s a jövőt illető­en mindössze annyit tudható”­, hogy „még semmit sem lát­tak”, mármint e négy eszten­dő kismiska ahhoz képed, amit ő el fog érni ezután. Sőr, se róla, rettegnek is ettől Ame­rika liberálisai, a lakosság többségét azonban a jelek sze­rint nem lehetett megrémisz­­teni. Mondale-re: hamar rá­a­­gasztották az „adóemelő” cím­két, s senkit sem látszik izgat­ni, hogy valamit mindenkép­pen tenni kell a deficit elle­nében. A MÁSODIK Reagan-kor­mány is lépni fog persze az ügyben, ám nem sikerült vá­lasztási vita tárgyává tenni a szanálás mikéntjét. Némelyek szerint ez magát az elnököt fogja majd sújtani, mivel a kampányban sok kérdésben egészen más húrokat penge­tett, mint a megelőző években, bármekkora elektori és szava­zattöbbséget kapjon is, igazi politikai felhatalmazást nem szerez, hiszen nem árulta el, mire kéri, így pedig nehéz dol­ga lesz a várható törvényhozá­si küzdelmekben. 1980-ban senki előtt sem lehetett két­séges, mire kért és kapott mandátumot Ronald Reagan. A fiatal választók újkeletű republikánus vonzódása. Rea­gan­­iránti rajongása az év meglepetése (és velük szem­ben az államfő szénája nem a legjobban áll a saját korosztá­lyánál). A tévénemzedék bele­szeretett a tévépolitikusba: az elnök a hirdetések derűs vilá­gát árasztja maga körül. S az önzését: magaddal törődj, ne a lemaradtakkal. Az adóbume­ráng ezt fejezi k­i: a társada­lom berzenkedik a terheitől. A „szilárdan állni” a világban szintén a versenyt nem elvise­­lőkkel szembeni kíméletlenség jelzése, Amerika mindenek felett. S amíg a közeg és kö­rülmények (például egy újabb gazdasági visszaesés íratására) meg nem változnak, addig alighanem annak a konzerva­tív közírónak van igaza, aki szerint nem annyira Mondale tagadhatatlanul kevéssé vonzó személyével van baj, hanem azzal, amit képvisel: a jóté­kony állam koncepciója veszít, s vele együtt a világpolitiká­ban mérlegelő, Schultz külügy­miniszter szavaival „hantiét­” kormányzás. Ha korábban so­­kat beszéltek „nemi szakadék­ról”, a nőknek Reagannel va­ló szembefordulásáról, ma in­kább ellenkező szemszögből emlegetik ugyanezt: a férfiak, s köztük is a fiatalabbak, fel­­lépése okán támogatják az el­­nöki politikát. S van még egy apró „piszkos titka” is Reagan sikerének (miként már 1980- ban is): a fehérek jó része — főként Délen, de a „fenyege­tett” északi nagyvárosokban­­ — a feketék visszaszorításán­ak a kísérletét érzékeli, s min­t hangosabb volt az idén Jemne Jackson a demokratáknál, an­nál inkább. BEZÁRHATNÁNAK a köz­véleménykutató irodák, ha kedden mégis Walter Mondale nyerné az elnökválasztást. Hogyne, jónéhányszor előfor­dult már drámai meglepetés különböző szenátori, képvise­lői, kormányzói voksoknál, az a jelölt győzött, akit még az utolsó napon is tíz-tizenöt szá­zalékkal lemaradónak minősí­tettek a felmérők. S néhány elnökvárományos jókora hát­rányokat dolgozott le, majd­nem vagy egészen. Ám ennyi közvéleménykutató együttes felsülése a szakma hihetetlen fiaskójára vallana. Avar János

Next