Magyar Nemzet, 1986. június (49. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

10 Bírálat és sikerélmény Beszélgetés Újfalussy Józseffel A napokban 111. tanévét fejezi be a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Rektorától, Újfalussy József akadémikustól kérdeztük meg: Ez a patinás Intézmény, amely több mint egy évszázad alatt annyi nagy hírű művészt nevelt hazánknak és a nagyvilágnak, hogyan folytatja to­vább a névadója megteremtette ha­gyományokat? — Liszt Ferencnek nemcsak ne­ve és szelleme, hanem életműve is állandóan jelen van a Zene­­művészeti Főiskola elvi és gyakor­lati munkájában. Nehéz lenne föl­sorolni a művész- és tanárjelöltek repertoárján szereplő műveit, és az idei jubileumi év különösen előtérbe helyezi munkásságának tanulságait, azok tudományos fel­dolgozását is. Azt is nehéz szám­ba venni, hogy tanáraink, hallga­tóink esetleg más intézmények meghívására is hány alkalommal vesznek részt a jubileumi év kü­lönböző rendezvényein; bizonyos vagyok benne, hogy főiskolánk­hoz méltó módon. Amint az las­san köztudottá válik, hosszú küz­delem eredményeként ebben az évben lép „szolgálatba” ismét a régi Zeneakadémia épülete a Nép­­köztársaság útja és a Vörösmarty utca sarkán. Benne, mint egykor, Liszt Ferenc szobái emlékszobák­ként láthatók, és helyet kapnak az épületben tantermek, könyvtár, más intézmények, köztük a Liszt Ferenc Társaság irodái is. Hírességekről beszéltünk, de szól­hatnánk a zenének azokról a szeré­nyebb karriert befutott művészeiről is, akik nem szólistákként a pódiu­mon, hanem zenekarokban állnak helyt. Hogyan történik a kiválasz­tás, pontosabban a szétválasztás, és mindig megnyugtató-e a döntés? — A főiskola a jelen pillanat­ban „zenekari művész" diplomát nem ad ki, a „kamaraművész" diplomával rendelkezőket tekint­jük egyúttal a zenekari helyek várományosainak is. Nagyzeneka­raink újabban elég széles körű visszhangot kiváltott problémái azonban annak megfontolására késztetnek, hogy a jövőben hang­súlyozottabban helyezzük előtér­be a főiskolai képzésben a zene­kari játékstílus sajátos igényeit. Számunkra — a muzsikusok kö­rében is elég sajnálatosan elter­jedt, nemkívánatos magatartással szemben — nincs művészi rang­különbség az egyéni, a kamara­zenei és a zenekari műfajokban működő muzsikusok, zenetanárok között. Ha a közvéleményben mégis él ilyen megkülönböztetés, ez nem a főiskola gyakorlatából, hanem inkább zenekaraink és ze­nekari muzsikusaink valóságos és művészi rangjához nem méltó kö­rülményeiből következik. Ezek a körülmények időről időre zene­kari kollégáink önbecsülését te­szik próbára. A produkcióikat érintő bírálatok sem mindig olyan szelleműek, hogy segítenék ezt az önbecsülést ébren tartani. Ami a kiválasztásra vonatkozó kérdését illeti, nem egyszerűen ki­térést jelent a válaszadás alól, ha azt mondom: a végső döntést mindig a főiskolai éveket követő gyakorlati munka hozza meg. Ter­mészetesen a magunk részéről igyekszünk hallgatóinknak olyan sokoldalú képzést nyújtani, ami megadja a lehetőséget a­­későbbi szakosodásra is. Ez nyilvánvalóan összefügg­­az itt folyó neveléi munkával. De vajon mi­képpen serkenheti a főiskola tanári kara nagyobb teljesítményekre hall­gatóit? — A serkentésnek több módja van. Talán az előbb mondottak­hoz is kapcsolódik, ha megemlí­tem: bírálat és sikerélmény nyúj­tása csak együttesen hathat ser­kentően. Éppen ezért annyira fon­tos, hogy hallgatóink minél több alkalmat kapjanak arra, hogy a nyilvánossággal találkozva szerez­zék meg maguknak mind a ket­tőt. A házi, intézeti és diploma­koncerteken kívül ifjú muzsiku­saink a legkülönbözőbb intézmé­nyek fölkérésére is különféle együttesekben lépnek föl a főisko­la falain kívül. Ha megnézzük Liszt pedagógiai tevékenységét, feltűnik, hogy ő maga hányszor szerepelt növendékeivel együtt hangversenydobogón. Ezt az örök­séget is becsben tartjuk, amit én magam közvetlen elődömtől, Ko­rdo­s Dénestől vettem át. Ugyan­akkor veszélyesnek ítélem meg, ha hallgatóink egy-egy csoportját az egész közösségből ki­szakítva, mintegy látványosságként állítják nyilvánosság elé. Erre egyes in­tézményeknek van hajlam­uk, de mindenképpen károsan hat mind az előnyben részesítettek, mind a háttérben maradók számára. Ar­ról nem beszélve, hogy nem rit­kán a jó ízlés határát is túllépi ez a reklámozásnak is tekinthető módszer, amely a közönségneve­lésnek sem tesz jó szolgálatot. És az osztályozás befolyásolhatja-« azt a tényt, hogy kik kapjanak és kik ne kapjanak kellő időben pó­diumot? — Az osztályozás — megint csak bizonyos egyoldalú értelme­zéstől eltérően — nem célja, ha­nem eszköze a pedagógiának. Egyszerre kell tartalmaznia az előbb említett sikerélményt és bí­rálatot, mindig olyan irányban, amilyenben ezt a pedagógiai cél megkívánja. Nagyon egyszerű vol­na a pedagógus dolga, ha növen­­­­dékeinek — különösen művésznö­vendékeinek — a teljesítményét úgy mérhetné egyetlen adattal, mint némely sportágakban. De már egy összetettebb sportágban — láthattuk a művészi torna­vagy korcsolyaprodukciók alkal­mával — ugyancsak elég nagy te­re van az egyéni megítélésnek. Ez ilyenkor nem pusztán szub­jektivitásból fakad, hanem ele­ven és objektíve meglevő ízlésirá­­nyok érvényesüléséből. Éppen ezért tanszékeink a vizsgákon az egyes tanárok titkosan jegyzett pontszámait nem mechanikusan, hanem a pedagógiai cél mérlegelé­sével egyeztetik. Ha ezt valaki — amint erre sajnos. Volt példa — egyszerűen manipulációnak neve­zi, attól kell félnünk, hogy nincs tisztában az osztályozás jellegével és pedagógiai funkciójával. A té­vedés a pedagógiai munka keser­ves joga, de nem kötelező élni ve­le... A tehetségek korai fölismerésének igénye mind a művészetekben, mind a tudományokban nálunk is szeren­csére ismét az érdeklődés középpont­jába került. De vajon miképpen le­hetne a már kibontakozott tehetsé­gek elkallódását megakadályozni? Lát-e ebben feladatot önmaga szá­mára a Zeneművészeti Főiskola ta­nári kara? — A tehetségek fölkutatása, felnevelése és a róluk való gon­doskodás a társadalom egészének feladata. A főiskola természetesen igyekszik a maga kötelességei­­sze­rint mindent megtenni annak ér­dekében, hogy valódi tehetség ne kallódjon el. A tanulmányi évek u­tán erre főképpen úgy nyílik módja, hogy egykori hallgatói sor­sát, amennyire tudja, figyelemmel kíséri, és ebben segíti a zenei in­tézményekkel meglevő jó kapcso­lat. Megoldatlan azonban az egész művészeti felsőoktatásban a to­vábbképzés, amely a legtermésze­tesebb alkalom lehetne az esetle­ges későbbi pályamódosításokra. Leginkább azonban az nehezíti a tehetségeknek igazi munkakörük­ben való kibontakozását, hogy a zenei közönségnevelés mindmáig nem tudott lépést tartani zenész­­képzésünknek nemzetközileg nagyra becsült színvonalával. A művészetek és a művészek sorsát, a maga gondjának tekintő közvé­lemény állandó jelenléte nélkül előbb-utóbb ez a nemzetközi nívó is kérdésessé válhat. Ez a gondo­latkör azonban már jócskán meg­haladja főiskolánk illetékességét, beszélgetésünket pedig elölről kellene kezdeni, ha ezt a témát megkísérelnénk kifejteni. Gábor István Rejtjeles üzenetet talált a szo­bájában minden résztvevő, aki az olvasótábori vezetőknek a kö­zelmúltban megszervezett há­romnapos együttlétére érkezett Gárdonyba. A rejtvény megfej­téséből tudták meg, mi a követ­kező teendő: hamarosan össze­gyűlt a csapat a földszinti nagy­teremben és tanulmányozni kezdte a három kifüggesztett táblát. A zöldszínűn Csingiz Ajt­­matov Évszázadnál hosszabb ez a nap című könyvének borítója alatt Chagall A hegedű című festményének kicsinyített mása függött, s Lao-Ce-idézet volt ol­vasható: „Tégy tett nélkül / in­tézz intézkedés nélkül / ízesíts­­z­ nélkül... / Gyűlöletre felel­jen megbecsülés..A­ kék ta­bellán Platón: Szókratész védő­­beszéde és El Greco Krisztus az Olajfák hegyén című műve mel­lett Zsigmond király szavai hir­dették: „Egyetlen nap ezer ne­mest és lovagot nevezek ki, de nem vagyok olyan hatalmas, hogy ezer év alatt egyetlen tu­dóst teremtsek." A piros papun­­deklin Örkény István Egyperces novelláje-kötete, Csontváry a Hídon átvonuló társaság című képének sokszorosított példánya hirdette az összeállító hit- és íz­lésvilágát, valamint néhány sor Sempruntől. Játékosság Mindhárom kínálathoz — amelyeket a kiscsoportok veze­tői nyújtottak — fölcsendült vé­gül a zene. Az összejövetel részt­vevőiből lett közönségnek ez­után azt kellett eldöntenie, hogy melyik kulturális választék nyer­te el leginkább a tetszését, vagyis a művészeti, értékek iránti von­zalom s vélekedésbeli hasonló­ság alapján szerveződtek csopor­tokká. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa szervezte talál­kozót végigkísérte a játékosság, noha a jelenlevők meglett fel­nőttek voltak. A bemutatkozás is a vidámság jegyében telt, az önvallomásokat pedig azok a pa­pírtekercsek őrzik, amelyeken mindenki­ föltünt­ette: az élővi­lág melyik állata, növénye, mi­féle tulajdonságok folytán a leg­rokonszenvesebb a számára. A komoly beszélgetéseket, amelye­ket az olvasótáborról, az embe­riségnek az univerzumban elfog­lalt helyéről és még sok fontos kérdésről folytattak, szellemi já­tékok börzéje, nemezelés egészí­tette ki, tűzpecsét és tábori gör­­be tükörnek nevezett paródia zárta le. Az ötletes program Ramháb Máriától, a Bács-Kiskun megyei könyvtár helyettes igazgatójától származott, aki néhány eszten­dővel ezelőtt a gyerekeknek is­­ kitalált egy hasonlóképp különös olvasótábor­ formát: a diákok maguk elképzelte államot alapí­tottak és működtettek.­ ­ Hiányzó pedagógusok — Sokáig érlelődik az ilyen együttlétek forgatókönyve — magyarázta a tábor szakmai ve­zetését ellátó ötletadó. — Ez a mostani elgondolás abból a meg­győződésből táplálkozott, hogy olvasótábor­ vezetőket nem lehet képezni, ehhez a munkához sa­játos személyiségekre, egyénisé­gekre van szükség. Legföljebb modellt adhatunk, melyet utá­nozni tilos, de továbbfejleszteni, gazdagítani lehetséges. Nehéz feladat hatvan, az ország más­más vidékéről jött embert közös nevezőre hozni. Márpedig ezt kellett tennünk, ráadásul felnőt­tekkel, akiknek a legtöbbje már vezetett olvasótábort, mások vi­szont kezdők ezen a téren. /A résztvevők általában a könyvtá­rosok, népművelők közül kerül­tek ki, a pedagógusokat szorgal­mi időben nemigen engedik el efféle rendezvényekre. Úgyhogy körülbelül az e nyárra tervezett Cselekvő szeretet Olvasótábor-vezetők találkozója olvasótáborok felének a jövendő irányítóját üdvözölhettük a kö­rünkben. A módszerekről, a ta­pasztalatokról nem beszéltünk, inkább megvalósítottuk, érzékel­tettük azokat Mondhatnám úgy is, hogy olvasótábort imitáltunk, amelyben a jövendő vezetők vol­tak a résztvevők. A meghívó fo­galmazásában sejtetni igyekez­tünk, hogy nem szokványos to­vábbképzés, tanfolyam lesz ez a gárdonyi. Emberképzés — A szakmai fejtágítóknak véleményem szerint az a bajuk — folytatta —, hogy csupán ap­ró részproblémákkal foglalkoz­nak, ráadásul túlzottan elméleti jellegűek. A jelentkező már a program áttanulmányozását kö­vetően tudja, mely előadások lesznek azok, amelyekről bokros teendőkre hivatkozva távozni fog. Nálunk semmit sem lehe­tett előre tudni, úgyhogy a kí­váncsiság itt-tartotta a többsé­get, legalábbis bízom benne, hogy az éppen lezajlott foglal­kozások érdekes volta is marasz­­talóan hatott. Bár innen is el-el­­szivárogtak néhányan, mondván, hogy a munkahelyen sokallották a háromnapos távollétet. Hiszem is, meg nem is ezt az indokot. De kénytelen vagyok elfogadni, mert tudom, sajnos a vezetők sem mindig és mindenhol látják be, hogy a szellemi gyarapodás a munka színvonalát emeli, ered­ményességét fokozza. Mentsé­gükre szóljon,­ hogy föltehetően ők is részt vettek már formá­lis továbbképzésen, amelynek egyetlen előnye az­­volt, hogy vé­gül, mint kötelezettséget ki le­hetett pipálni. Mi derült ki az olvasótáborok­ról a párnapos játékos-vitázó együttléten, mely elvek sulyko­lása helyett a gyakorlati sugal­­mazás eszközével dolgozott? Azt már korábban is sejtették vagy tapasztalatból tudták a Gárdony­ba látogatók, hogy nem napestig tartó toetűfalást várnak e műve­lődési formában részt vevő — főként — gyerekektől. A könyv az olvasótáborban eszköz, mely segítségükre van a diákoknak abban, hogy rácsodálkozzanak a világ dolgaira. Tévesnek minő­sül immáron az az áldemokrati­­kus nézet, hogy az olvasótábor­ban mindenki mindenkit tegez­zen, következésképp a tanuló se magázza a csoport vezetőjét. En­nél sokkalta fontosabb, hogy ne kulturális agresszió révén való­suljon meg a táborban az isme­retek átadása, hogy az iskolaév­­hosszat a tantermi kötöttségek­hez ragaszkodni kénytelen ok­tató ne az önkifejezés egyik for­máját lássa az olvasótáborban, hanem cselekvő, okos szeretet­tel viseltessen a gondjaira bízot­tak iránt. Így folyhat irodalom­óra helyett emberképzés, fegyel­mezés helyett a szó világi értel­mében vett lelkigyakorlat az ol­vasótáborokban, ahol a meghí­vott vendégekkel, előadókkal, s az egymással való nagy találko­zás jelentőségét sem szabad lebecsülni. Vagyis, amint­­ az egyik szellemi hitvallást tükröző gárdonyi tabellán a Semprim­­­idézet hirdette: „Embereknek van a legnagyobb súlya az éle­tedben, embereknek, Tikiket is­mertél... A könyvek, a zene, az megint más. Bármivel gazdagít­sanak is, csupán eszközök, hogy eljuss az emberekhez." Mátraházi Zsuzsa Magyar Nemzet Évadzáró társulati ülések (MTI) Több fővárosi és vidéki színházban tartottak pénteken évadzáró társulati ülést. A Nemzeti Színházban Malo­­nyay Dezső igazgató értékelte az elmúlt évadot, és elmondta, hogy a következő évadban — elsősor­ban anyagi okok miatt — csök­kentik a premierek számát. A tervek szerint a Nemzeti Szín­házban szeptember 21-én Mórics Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényének színpadi adap­tációja lesz az első bemutató, Bé­kés András rendezésében. A tár­sulati ülésen átadták a Farkas— Ratkó-díjat is, amelyet az idén, a társulat­ titkos szavazása alap­ján, Bubik István nyert el. A Katona József Színházban Székely Gábor igazgató arról szá­molt be, hogy négyesztendős fennállásának legsikeresebb év­adát zárja a színház. A Coriola­­nus és a Három nővér elnyerte a Művelődési Minisztérium és a fővárosi tanács nívódíját. A következő évad első bemu­tatója Spiró György Csirkefej cí­mű műve lesz, Zsámbéki Gábor rendezésében, ezt még két pre­mier követi. A veszprémi Petőfi Színházban az elmúlt évad, Hegyeshalmi László igazgató értékelése sze­rint, a sok technikai nehézség ellenére sikeres volt. A tíz szín­padi mű közül három, Háy Gyula Ló című komédiája, Royce Ryton Csak sorban, hölgyeim című bűn­ügyi komédiája és Goncsarov Hétköznapi történet című művé­nek színpadi adaptációja ős­bemutató volt. A szolnoki Szigligeti Színház évadzáróján Schioajda György igazgató elmondotta, hogy a ta­valyi hét nagyszínházi bemutató többsége zenés darab volt. A tár­sulat Újvidéken és Karlsruhében is vendégszerepelt. A szezon vé­gén tizenkét művész távozott Szolnokról. Az augusztus 21-én kezdődő új évad első bemutatója Katona József A Bánk bán című drámája lesz. NAPLÓ Lapunk csütörtöki filmkritiká­jában a Halálos tavasz zeneszer­zőjének neve sajnálatos sajtóhi­bával jelent meg. Az „Ez lett a vesztünk ...” kezdetű­­Slágert természetesen Polgár Tibor írta a­ Nadányi Zoltán dalszövegére. * Kecskeméten az Erdei Ferenc Művelődési Központban tegnap megnyílt a X. Bács-Kiskun me­gyei grafikai kiállítás. A legsi­kerültebb művek alkotóit díjaz­ták: Kalmárné Horóczy Margit és Hegedűs II. László a Bács- Kiskun megyei,, tanács, Pócsné Horváth Mária a kecskeméti vá­rosi tanács, Ki­ssy Irén a szak­­szervezetek megyei tanácsa, Bod­ri Ferenc a művelődési központ, Szabó Csilla a KISZ-díjat kap­ta. Lékai László bíboros érsek va­sárnap este 6 órakor avatja fel a Belvárosi főplébániatemplomban Liszt Ferenc és Harmat Artur emlékművét, amelyet Csiby Mi­hály alkotott Ez alkalomból fő­papi szentmise keretében hang­zik fel Liszt Esztergomi miséje a MÁV Szimfonikusok és a templom énekkara előadásában, Virágh Endre vezényletével. Szó­lót énekel László Margit, Takács Judit, Mocskonyi Brúnó és Me­­zőfi Tibor.­ Gyerekeket vár a 100+1 éves a magyar plakát című­ kiállításá­ra a Műcsarnok vasárnap dél­előtt 10 órától. Lesz aszfaltrajz­verseny, szendvicsember-készítés és pónifogat is a kicsik rendel­kezésére áll. Szombat, 1986. június 7. KIÁLLÍTÁSOK ADY SIILOKMÚZEUM (V., Veres Pál­és u. 4—6.): ARANY SAS PATICAMÚZEUM (L. Tárnok u. 18.): Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk koréban. AQUINCUMI MÚZEUM (III., Szent­­endre út 138.): BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 16. Ny. K, Cs: 15—19-ig, Szó: V: 11—11-ig) BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (EL. Ga­­lán út 28.): Bartók-emlék kiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyege­ken — Dink Károly Bartók —■ Mik­­rocoemoa c. fotó kiáll. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (L. Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szob­rai (áll­ kiáll.). — Buda visszavívása 1686. (idősz. kiáll.). BUDAVÁRI LABIRINTUS — PANOP­TIKUM (I.» Őri u. 8.) (Ny. H., K. ki­vételével 10—18-ig. CONTRA AQUINCUM (V., Március II. tér). evangélikus országos múzeum . (V., Deák tér 1.). Evangélikusig a magyar kultúrában — Petőfi és Kos­suth relikviák. Fürdő múzeum (in.: Flórián tér). GUL BABA TURBE (II., Mecset u. 10.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth Árpád-sétány 60.): Az 1868—68-es for­radalom és szabadságharc — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború * A kézifegyverek története vadász- és céllövő fegy­verek — A Magyar Tanácsköztársa­­ság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború kö­zött és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A nép­hadsereg fejlődése — A magyaror­szági feudalizmus korának hadtör­téneti emlékei és képzőművészeti al­kotásai (ál. kiáll.) — Katonai egyen­ruha kiáll. (idősz. kiáll.) — (Ny.­­ 17- ig). HERKULES VILLA (HI., Meggyfa U. 18— 21.) (Ny. H. klv. 10—14-ig, Sze. V. 10— 18-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰ­VÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztár­saság u. 103.): India és Hátsó-In­dia művészete (áll. kiáll.) — Távol-ke­leti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Ül­lői út 33—37.): Művészet és mester­ség (áll. ld&lL) — A magyar Art Deco (lakásművészet 1805—1835) — Belső,­Ferencváros — a Bp-i Vá­rosszépítő Egyesület fotókiáll. (Idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XXL. Költő u. 11. Ny. H. kiv. 10—16-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). HASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). Kassák kollázsai — Kassák Irodalmi és képzőművészeti mun­kássága — Hommage a Kassák. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EM­LÉKMÚZEUMA (XXL, Visegrádi u. 15. Ny. V. kiv. 10—18-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., Kiscelli út 108.): Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán** parka — Pest-budai nyomdák a XVIn—XIX. sz.-ban (III. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Vá­rosligeti krt. l­.). A vasút története a lóvasúttól 1865-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.) — 125 éves a Déli Vasút — A TRANSZPORT szovjet kiadó közlekedési könyvkiáll. (idősz. kiáll.). KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I.: Táncsics M. u. 26. Ny. H. kiv. 10— 16-ig. Szó, V: 10—18-ig.). LAKÁSMÚZEUM (ul., Fő tér 6.) . Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny: H. k­iv. 16—18- ig. Szó, V: 10—16-ig.). MAGYAR ELEKTRONIKAI MÚZEUM (VH., Kazinczy u. 21.). Az erősára­mú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kir. K­.17-ig ). MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VEN­­DÉG­LÁ­TÓ IP­ARI MÚZEUM (L. For­tuna U. f.). A magyar kereskede­lem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarorszá­­­gon (ál. kiáll.)* MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚ­ZEUM (Budavári Palota „A” ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (ál. kiáll) — Együtt a lenini úton. (zár. 13-án) — 40 éves az úttörőmozgalom — Élni akarunk; nemzetközi gyermekrajz-kiáll. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Buda-­­ vári Palota „B”, „C­ ,­D** ép.). Ké­sőreneszánsz és barokk művészet 1550-től 1800-ig — Későgótikus szár-­­ayasoltár — Középkori kőtár — Gó­tikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mih­­­hály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX.­­ sz.-ig (áll. kiáll.) — Eklektika ’86 (zár. 15-én) — Lélek és forma — magyar művészet 1896—1914. — A hónap mű­tárgya: Rippl-Atyiai József: Kalitkás­­ nő (1892)­­(Ny. K: 12—18-ig, Sze: 12—­­ 20-ig, Cs-től V-ig: 10—18-ig, H. zár­va!). MAGYAR NEMZETI MÚZEUM (Vill., Múzeum krt. 14—16.). Magyarország népeinek története az ősk ókortól a honfoglalásig — Magyarország tör­ténete a honfoglalástól 1849-ig — Magyar koronázási jelvények (11. kiáll.) — Magyar történelmi arcké­pek — parafrázis egy Liszt-műre (Idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., Szenthárom­ság tér). Egyházművészeti gyűjte­mény (Ny. mindennap 8—18-ig.). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vaj­dahunyad-vár): A háziállatok ki­alakulása — A honfoglaló magya­rok és a kora Arpáld-kor háziálla­tai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés törté­nete — A magyar barom­fi­teny­ész­­tés története — A juhtenyésztés tör­ténete — Az erőgép története — Va­dászat és vadgazdálkodás (áll. ki­áll.). — Mezőgazdasági és élelmi­szeripari védjegyek (idősz. kiáll.). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XX., Méncsi u. 65. Ny: K. Sre, Cs., 10— 18-ig.). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (X., Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyar­ország­on (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszt­­hangversenyek Pest-Budán (Idősz. kiáll.) (Ny. K. kiv. 10—18-ig, H. 16 —21-1g). nagytétényi kastélymúzeum (XXIX., Csókáés Pál u. B—*11.). Euró­pai bútorok a xv­xvI. sz.-ban. — Magyar bútorművészet a XVXXX. sz.­­ban — Bútorművészet a XIX. sz.­­ban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll) — Augsburgi barokk ötvösmunkák (idősz. kiáll.). NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 12.), az őstársadalmaktól a civilizá­ciókig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyo­mányok, újítások — Az esztendő néprajza —• Szerelmi ajándékok — Magyar népi hangszerek — Jugo­szlávia népművészete (idősz. kiáll.). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XIX., Városmajor u. tab.). Nyugat emlék­kiállítás — Tóth Árpád-emlékkiállí­tás (Ny. 14—II-ig.). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (in.: Fő tér 1.): Egy születő város­rész múltjából — Békásmegyer. Tó­biás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950­­ (Ny. H. kiv. 16—18-ig, Szó, v. 10—18-ig.). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.): Déry Tibor, Mó­ricz Zsigmond dolgozószobája — Jó­zsef Attila-, Radnóti Miklós-emlék- izállitás — Gábor Andor-emlékszo­­ba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Móricz Zsigmond kiáll. (Ny. K-től P-ig: 10—16-ig. Szó, V: 14—18-ig) (áll. kiáll.) — Hommage á Huszárik Zoltán — Egon Ervin Kisch kiáll. (nyit. 12-én) (Idősz. kiáll.). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközi és történeti Al. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Ké­pek a gyógyítás múltjából (Áll. ki­áll.) — Négy évtized orvosi emlékei (Idősz. kiáll.) (Ny. 10.30—il­lg.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XTV. Hősök tere). Antik kiáll. — Egyip­tomi kiáll. — Régi Képtár — Modern Képtár — XX. sz.-i klán. (áll. ki­áll.) — Európai szobrászat Delxnár Emil gyűjteményéből. Gyermekal­kotások galériájának kiáll. — (idősz. kiáll.) — A hónap műtárgya: Pedro Berrugueto köre: Nagy Szent Ger­gely pápa köre (1480—00). TÁBORVÁROSI MÚZEUM (IIL. Kor­vin O. u. 63. Ny. 10—16-ig, 8ze. V. 10—18-ig.). TESTNEVELÉSI ÉS SPORTMÚZEUM (XXV., Dózsa Gy. út 3.). Sporttörté­nelmünk emléktárgyai (Ny. 10—11- ig.). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM (VIII., Múzeum krt. 16—10.). A Nem­zeti Múzeumban ásványok világa — A Természettudományi Múzeum tör­ténete — A földtörténet emlékei Ma­gyarországon — Az Őslények világa — Magyarország állatvilága (ál. ki­áll.). TŰZOLTÓMÚZEUM (X.,­­Martinovics tér U.): A tűzvédelem fejlődése (álL. kiáll.) (Ny. naponta 9—10-ig, ünnep­nap 8—13-ig.). ZSIDÓ MÚZEUM (VII., Dohány u. 2.): (Ny. Naponta 10—13-ig, H., Cs. 14— 16-ig.). 4. BUDAPEST GALÉRIA KIALUTÓHÁ­­za (m., Lajos u. lse.): Pátzay Pál (áll. kiáll.) — Trombitás Tamás és Szölősy Enikő kiáll. (zár: 8-án) — Krajtsovits Margit keramikus kiáll. (zár: 8-án). BUDAPEST KIÁLL­ÍTÓTEREM (V. Szabadsajtó út 6.): „Divatok és cso­dák” (zár: 15-én). DUNA GALÉRIA: Kopácsy Judit és Ugocsai László kiáll. ERNST MÚZEUM (VI., Kagymexő u. 8.): Bajor Szövetségi kiáll, (zár: Is­én). GULÁCSY GALÉRIA (XH., Für­ u. 1/a.): Lantos Györgyi és Máté Ist­ván kiáll, (zár: I-én). (Ny. 9—17-ig, V. H. zárva 1). JÓZSEFVÁROS­I KIÁLL­ÍTÓTEREM Vill., József krt. 70.): Gruppe 77 — Grazi képzőművészek bemutatkozása. LIGET GALÉRIA (XIV., Ajtósi Dürer sor 5.): Petőcz András kiáll. (zár: 114-én). MŰCSARNOK (Hősök tere): 100 + 1 éves a magyar plakát. _ ÓBUDA GALÉRIA (III., Fő tér 1.): V. N­agy baracskai. Fotográfiai Alkotóte­lep kiáll.­­ VIGADÓ GALÉRIA: Juan Gyenes fo­tóm. kiállt (zár: 15-én). — Scholz Erik festő kiáll. (zár: 15-én). A múzeumok és kiállítótermek általá­ban 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük! ­ A Művelődési Minisztérium­­ és a New York-i Soros Alapítvány pályá­zatot hirdet fiatal diplomás szakembe­rek és művészek számára az Amerikai Egyesült Államokban, illetve indokolt esetben európai országokban folytat­ható külföldi tanulmányutakra. A pá­lyázatra vonatkozó felhívás a Művelő­dési Közlöny május 27-i, 8. számában jelent meg. Az ösztöndíj megpályá­zásához szükséges kérdőívek június 80-ig vehetők félfogadási időben a minisztérium nemzetközi kapcsolatok főosztályán. A pályázat leadásának ha­tárideje: 1986. június 30. — A SZOT-üdülők kézikönyve. A SZOT Üdülési és Szanatóriumi Főigaz­gatóság megjelentette A SZOT­ Üdülők kézikönyve című kiadvány bővített változatát. A kötet megjelenését első­sorban az indokolja, hogy folyamato­san keresik, főleg, amióta híre ment: nemcsak a kedvezményes beutalást igénylők, hanem az önköltséges üdülés iránt érdeklődőknek is nélkülözhetet­len információkat szolgál. A Borsod-Abaúj-Zemplén Budapesti Baráti Körének tagjai találkoznak hét­főn 16.00 órakor a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában (V., Semmelweis utca 1.) . Bemutatkozik: Leninváros és város környéke című rendezvény­­sorozat megnyitóján. A leninivárosi hét záróeseményére a június 16-án fél 7 órakor kezdődő műsoros baráti va­csorára jegyek a rendezvény színhe­lyén, a Belügyminisztérium Művelődési Házában (V., Zrínyi utca 5.) vehetők át, kizárólag kedden, szerdán és csü­törtökön 17 és 19 óra között.­­ A műtárgylopások szerepelnek a művészek és barátaik köre, valamint a Műbarátok Országos Egyesülete júniusi rendezvényének programján. A témá­ról hétfő délután fél 6-kor a Hazafias Népfront IX. kerületi bizottsága szék­házában (IX., Kinizsi utca 22. szám) Bereczky István rendőr őrnagy, a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság vagyon­védelmi osztálya csoportvezetője és dr. Czegle Tibor, az Állami Biztosító fő­osztályvezető-helyettese tájékoztatja a résztvevőket. Minden érdeklődőt szíve­sen látnak. — Térzenét ad a KISZ Központi Művészegyüttes Ifjú Gárda Fúvószene­kar, június 8-án vasárnap délelőtt 11 órakor a Rege Parkban, a széchenyi­­hegy fogaskerekű végállomásánál. — Grúz teadélutánt, a Te meg én ze­nés klubestjét rendezi meg június 8-án vasárnap 17 órától a Jókai Klub. (XII., Hollós utca 5.) A Mozgássérültek Budapesti Egye­sületének Bechterew klubjában (Buda­pest II., Frakel Leó utca 25—27.) jú­nius 10-én 16.30 órai kezdettel Az SPA genetikája címmel prof. dr. Gömör Béla tart előadást. Minden érdeklő­dőt szeretettel várunk. — TIZENHAT KILÓ TISZTA HE­ROINT koboztak el csütörtökön a rendőrök az észak-spanyolországi San­tander­ben és Laredóban. A kábítószer értékét másfél milliárd pesetára, azaz mintegy 16,7 millió dollárra becsülik. Három embert letartóztattak.

Next