Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
Csütörtök, 1987. február 12. Magar Nemzet I Új városrendezési szabályzat A budai hegyvidék fokozott védelme jegyében Az új Budapesti Városrendezési Szabályzat 1986. november 30-án lépett hatályba. Rendelkezéseit az addig el nem bírált államigazgatási ügyeikben is alkalmazni kell. Miért vált szükségessé a BVSZ újraalkotása? — kérdeztük Vallyon Istvánt, a Fővárosi Tanács Városrendezési és Építészeti Főosztályának helyettes vezetőjét. — Az új Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) egy sor kérdésben — a korábbihoz képest — számos új előírást tartalmaz, hozzá kellett igazítani a változó élet követelményeihez. Ez a körülmény, valamint a gyakorlati alkalmazás során szerzett tapasztaatok szükségessé tették az 1981-ben jóváhagyott BVSZ felülvizsgálatát is. Budapest különleges helyzetére tekintettel az építésügyi és városfejlesztési miniszter például engedélyezte, hogy a Fővárosi Tanács a lakó- és üdülőövezetek speciális előírásaitól (azOÉSZ 20—23. és a 27—30. szakaszaiban foglaltaiktól) tanácsrendeletben eltérhet. A változtatást igényelte továbbá, hogy az építésügyi eljárások célszerű ésszerűsítése érdekében csökkenteni kell a részletező előírások számát. A párhuzamos szabályozás elkerülésére el kell hagyni mindazon rendelkezéseket, amelyeket az OÉSZ a főváros számárakielégítően szabályoz, vagyis ne legyenek átfedések. Aztán: a szakembereken kívül a közvéleményt is gyakran foglalkoztatta a budai hegyvidék beépítésének problémája. A kialakult helyzettel nem volt elégedett senki sem és az eddigieknél hatékonyabb intézkedést igényeltek a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására. Ezért a budai hegyvidék, a zöldfelület és a növényzet védelme fokozott jelentőségű az új szabályozásban. A pesti kerületek egyes építési övezeteiben a korábbi beépítettség 1 százalék — a meglevő telekállapotokra tekintettel — nem biztosította az ésszerű lakóház-, illetőleg a lakásbővítést. Ezért ezzel a kérdéssel a felülvizsgálat során foglalkozni kellett. „Szigorított" övezetek — Mi változik ezek szerint a lakó- és üdülőövezetek általános előírásait illetően? — A fővárosi telekállapotok esetenként szükségessé teszik, hogy a már túlnyomórészt felosztott telektömb területén meg lehessen osztani egy olyan telket is, amelynek területe nem éri el az előírt teleknagyság kétszeresét. Az így keletkezett telkek legfeljebb 10 százalékkal lehetnek kisebbek az adott övezetben előírt telekméretnél. A feltétel csak az, hogy az így keletkezett telkek az általános és egyéb hatósági előírások szerint még beépíthetők legyenek. (Például a 05-ös építési övezetben az előírtlegkisebb teleknagyság 1000 négyzetméter, akkor az 1800 négyzetméteres földrészlet még kettéosztható.) A fővárosban is előfordul, hogy a telekalakítás eredményeiként úgynevezett nyúlványos telek keletkezik. A teleknyúlvány általában 5,0 m szélességű — kivételes esetben 3,0 m széles is lehet. A szabályozás lehetővé teszi a teleknyúlvány beszámítását az előírt oldalkert méretének biztosításához. Ennek azért van jelentősége, mert sokszor csak így lehetséges az épületek közötti legkisebb védőtávolságot megtartani. A korábbihoz képest a 01-es és 02-es övezetben megszűnt a telek 1 négyzetméterére építhető építmény szintterület meghatározása, mert ezeken a területeken levő telkek csak rendezési terv alapján építhetők be a helyszíni adottságok — például a homlokzatmagasság, beépítési mélység — figyelembevételével. — Szigorodtak, vagy könnyebbé váltak a telkek beépítésének a feltételei? — A 03-as, 04-es, 05-ös, 06-os építési övezetek korábbi — gyakorlatban jól bevált — előírásai megmaradtak. Lényeges változás, hogy ezekben az övezetekben — a csatornázatlan területek kivételével — nincs meghatározva a lakásszám. A pesti kerületekben levő 03-as, 04-es, 05-ös övezetekben a szabályozás 5 százalékkal növelte a telkek beépítettségének lehetőségét. Természetesen a lehetőségek ésszerű kihasználása nagykörültekintést és felelősséget is jelent mind a tervező szakemberek, mind az építésügyi hatóságok számára. A budai hegyvidék fokozott védelme érdekében a BVSZ szigorúnak nevezhető előírásokat vezetett be. „K” jelzést kaptak mindazok a budai területek, ahol a szigorúbb előírást kell alkalmazni. Ezek a 03-as K, a 04-es K, a 05-ös K és a 06-os K övezetiek. Ezekben az övezeteikben indokolt esetben az övezeti előírásokat meghaladóan is korlátozhat az építésügyi hatóság a városkép előnyösebb kialakítása, vagy megóvása érdekében — például csökkentheti a homlokzatmagasságot, a beépítettségi százalékot. A növényzet, illetve a környezet védelme érdekében gondoskodni kell a telek zöldfelületének kialakításáról, meghatározott számú fa elültetéséről és neveléséről (például a telek területének minden 200 négyzetmétere után egy fát kell ültetni, az egyedi telek területének 70—80 százalékát növényzettel kell fedni). A tető hajlásszöge — Lényeges korlátozás történt a „K” jelzésű övezetekben az épületek homlokzatmagasságában is, így a 03-as K övezetben a korábbi 10,5 m-ről, 9,5 m-re, a 04-es K övezetben 10,5 m-ről, 7,5 m-re, a 05-ös övezetben 7,5 m-ről, 6,0 mre, a 06-os K övezetben 7,5 m-ről, 6,0 m-re változott az utcai előírt homlokzatmagasság. Csökkent a 22-as építési övezetben is 7,5 mról a homlokzatmagasság 4,5 mne. Ezekben az övezetekben továbbra is megmarad az építhetőlakások,illetőleg üdülőegységeik számának — a telékinagyság függvényében történt— meghatározása. — Úgy tudjuk, a tetőtéri kialakításokat is érinti az új szabályozás. — Ebben a vonatkozásban emKérdés. Tehát nemcsak kérni, kapni akar a Műegyetem, hanem adni is? Válasz: Feltétlenül, ezért hozunk létre mielőbb tudományosműszaki parkokat. Jórészt a meglevő létesítmények és eszközök bázisán szerveződik ez a kutató-oktató objektum, melynek az lesz a célja, hogy műszereiket, technikai berendezéseket koncentráltan bocsásson az egyetemi szakemberek rendelkezésére. A park önfenntartó intézmény lesz, minisztériumi, vállalati megbízásra végez kutatásokat, kihasználva azt, hogy itt koncentrálva vannak jelen megannyi műszaki és természettudományos terület magasankvalifikált szakemberei. Már-már kezdett időszerűvé válni, hogy a Magyar Nemzetben a múlt év május 1-én megjelent fenti beszélgetést folytassuk: a Budapesti Műszaki Egyetem rektora akkor még eléggé magára hagyottan ■ szorgalmazta a tudományos-műszaki park megvalósítását. Ám 1987 februárjára elkészült egy vaskos füzet, azon egy zárójelbe tett alcím: „Avagy miért nincs és hogyan lehetne innovációs park Magyarországon ?” Ez és a főcím — Innováció és vállalkozás versenyképes feltételrendszere — a múlt héten csupán harminc-negyven embert vonzott egy gödöllői tanácskozásra. Igény vagy mozgalom? Az „étlap” pedig érdekes volt, előadott sok mindenki. Ifjú Marosán György, az MSZMP KB politikai munkatársa és Szamos Miklós, az Inmomark munkatársa elsősorban „kitekintett”, hogyan születtek, milyen utat követnek, mit akarnak a határainkon túli parkok. Ádám Antal, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese kiderítette, jó pár honi „képződmény” szerinte máris kimeríti az Innovációs park fogalmát. Sőt: a Napsugár Gmk vezetője, Fried György kisszövetkezeti kezdeményezésű parkjához merőben új fonást akar felhasználni, a lakosság forintjaiból képezné a vállalkozások kockázati tőkéjének legjavát. A társadalmigazdasági környezetet, az innovációs parkok életben maradásának esélyeit Szántó Borisz, a Tudománypolitikai Bizottság főosztályvezetője és Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet munkatársa fejtegette. Mi hát a célja az innovációs parknak? Milyen igényt elégít ki? Alighanem az első kérdést könnyebb megválaszolni. A Műegyetem — írtuk meg tavaly — szellemi és technikai lehetőségét koncentráltabban, céltudatosabban, a piachoz jobban alkalmazkodva, üzleti alapon kívánja hasznosítani. A gödöllői tanácskozáson mintegy hozzátették: az amerikai Szilícium-völgytől az angliai Cambridge-en át a svédországi Lund városka egyetemét segítő állami alapítványig mindenütt az a természetes igény számít a fő mozgatórugónak, hogy radikálisan lerövidítsék a tudományos eredmények gyakorlati hasznosulásának hosszú folyamatát. A tudományos parkokra mindenki úgy tekint Amerikában és Nyugat-Európában, mint az átvitel meggyorsításának egyik fő tényezőjére és ösztönzőjére. És Magyarországon? Kik és hogyan igényük a tudományos parkokat — alulról vagy felülről lítést érdemel, hogy akorábbi szabályozás a tetőtérben létesült lakások területét nem számította be az építhető szintterületbe. Ez a lehetőség számos előnye mellett sok esetben építészeti, városképi torzulásokhoz vezetett. Létrejöttek a „többszintes” tetőterek. Ezért a tetőtér beépítésénél többlet-szintterületiként csak megközelítően egy tetőtéri szint számolható el. E célt szolgálja az előírás is, hogy az építésügyi hatóság — indokolt esetben városképi okokból — megtilthatja a 45 foknál nagyobbhajlásszögű magastető létesítését. Az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörében engedélyezheti — az övezetre előírt telek szélességénél keskenyebb egyedi telek esetén — az utcai homlokzatmagasság csökkentését abban az esetben, ha rá vonatkozó szabályok betartásával a telek csak így volna beépíthető. Ez az előírás lehetővé teszi,hogy ne keletkezzenek keskeny telkek esetén sem kedvezőtlen homlokzatszélességű épületek. Nem mindenható . Speciális esetekben a tervezők, a városrendezők honnan kaphatnak eligazítást? szervezik-e őket? Úgy tetszik, ezúttal egymás mellett működő intézmények valamiféle összefogását szorgalmazza az innovációs park „mozgalom". Magyarul: vállalati, vállalkozói érdek találkozna vállalati, vállalkozó érdekkel, kutatói érdek termelői érdekkel. De a mai valóságban ad-e át tőkét az egyik fél a másiknak? Az Innovációs park „feltalálása”, gondolatának importálása előtt milyen módon találkozott egymással a kutató, a termelő, az értékesítő, a finanszírozó? Kitörés a zsákutcából Azokban az országokban, ahol az innovációs parkokat már alkalmazzák, ott volt miből kifejlődnie az újfajta szakmai és tőkekapcsolatnak. A gödöllői tanácskozáson viszont újfent elhangzott, hogy a műszaki fejlesztés hazai közgazdasági feltételrendszere az utóbbi időben az eddigieknél is komolyabb próbatétel elé állítja a vállalkozót: exponenciális felfutásnak vagyunk tanúi a találmányok területén, de stagnálnak az újítások, bővülnek a hitelforrások, de szűkül a kockázati tőke, növekszik a vállalatok önállósága, de nem javulnak a vállalatközi kooperáció feltételei. Az ellenpontok felsorolása végén álló megállapítás mindezt betetőzi: a gazdasági vezetők érdekeltsége ma már hovatovább ultrarövidtávú .Vajon vállalati-egyetemi kérdés-e az innováció kiszélesítése akkor, amikor a gazdaságot a válság, a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti?” A Pénzügykutató Intézet munkatársa nem szónoki kérdést tett föl magának, amire jól hangzó tagadással válaszolhatott volna. Most ugyanis nem egy elvi lehetőségről van szó, miszerint kicsit lemaradunk, de aztán az innováció segítségével majd fordítunk a helyzeten. Zsákutcának bizonyult az az út, amit a fiskális, adminisztratív jellegű irányítás járt, amikor az alaposan visszafogott tőkének és importnak kijelölte, meghatározta szinte névre szólóan a helyét. A világpiac nem értékelte ezt, a tartalékokat nagymértékben felhasználó, a műszaki fejlesztési háttérbe szorító gyakorlatot , amivel egyébként nem sikerült egy új egyensúlyi állapotba vezérelni a magyar gazdaságot Közben a válságterheknek a fogyasztóra való hárítása sajátos arcot öltött, mert a nyolcvanas évek elejétől zöld utat kapott a kisvállalkozás, bővülő realitássá vált a második gazdaság, de ez a szféra a saját fogyasztásával hajtott végre a piacon is értékelt műszaki fejlesztést, importáltan egyre nehezített feltételek között — az első gazdaság helyett is a modern technikát. Például a számítógépeiket ki lehet-e törni a gazdaság leértékelődésének, tartalékai felélésének csapdájából központilag vezérelt műszaki fejlesztéssel — ismét? Mert megpróbáltuk ezt már korábban, és még most is el lehet vonni a gazdaság számos helyéről a tőkét, hogy aztán néhánykijelölt területre koncentráljuk. Az utóbbi időszakiban mégis leértékelődött a világpiacon az ipar és a mezőgazdaság számos, úgynevezett nagy programja. Napjainkban pedig a korábbiakhoz képest is alacsony tőkeszínvonalonkíséreljük meg a műszaki fejlesztést központosítani. Ám ha még ez a mostani tőke és importelosztás is az alkumechanizmus szerint működik, akkor a piaci versenyen alal A BVSZ-nek 7 melléklete van, amelyek egyrészt a szabályzat előírásaihoz szorosan kapcsolódnak, másrészt olyan hasznos tájékoztatást nyújtanak, melyek szükségesek a fővárossal valamilyen formában foglalkozóknak, de lakóinak is. A mellékletek például a védett közparkokat, tereiket, temetőket, kerteket, fasorokat, védett természeti értékeket, a városkép szempontjából kiemelt területeket, a hévíznyerő helyek védőövezetét, a mélyfejkvésű területeket tartalmazzák. Említést érdemel az is, hogy a BVSZ újraalkotását hosszas vizsgálat előzte meg. A Szabályzat tervezetét széles körű társadalmi és szakmai vitán tárgyalták meg, amelyeken sok hasznos javaslat született, ezek közül a szerkesztők többet figyelembe is vettek. — Kevesebb lesz tehát a súrlódás a tervezők és a hatóság között, kevesebb a szabálytalanság, a városcsúfító építkezés? — Az a véleményem, a BVSZ önmagában nem mindenható, mert a legjobb előírások betartásával is lehet városképi, építészeti szempontból rossz döntést hozni, vagy rossz épületet tervezni. Ahhoz, hogy a BVSZ a főváros korszerű és gazdaságos fejlesztésénekhasznos segítője, eszköze legyen, szükség van a jogalkalmazóknak, a tervező, az építő szakembereknek szoros együttműködésére, a fővárost szerető állampolgároknak akorrekt törvénytiszteletére.puló innováció hiánya a további leértékelődést vonhatja maga után. Az iménti folyamatnak a „kezére játszik” egy másik, a műszaki fejlesztést ugyancsak lassító gyakorlat is. A különböző központi apparátusok információs rendszere alapján születnek meg még ma is az innovációs döntések. Az innováció nem a termelőt és a fogyasztót szolgálja , s így nem az a fontos, hogy a partnerek, a gazdálkodók tudjanak mind többet egymásról, a beszállítókról, a versenytársakról, a versenyesélyekről, a másik fél fizetőképességéről, műszaki felkészültségéről. Teljes értetlenség és megrökönyödés fogadta nemrégiben a Rába vezérigazgatójánakközzétett igényét, miszerint nagyon jó lenne, ha nemcsak a külföldi partnerek éves beszámolói lesnnének nyilvánosak és elérhetők, hanem a magyar cégeké is... Persze azinformációs áramlás útvonala és jellege alapján az is logikus, hogy egy-egy hivatali tisztviselő dönti el mindenkülönösebb kockázat nélkül azt, hová is fektessen be a gazdaság ennyi vagy annyi forintot Döntsön a piac! Végtére is akkor lehet jövője az innovációs parkoknak, ha a tevékenységükhöz kapcsolódó információs mechanizmus nyílt lesz és nyilvános., Ha mind a belföldi, mind a külföldi működő tőke versenyeztetéssel, normatív piaci pályázati feltételekkel hasznosul. Ez azonban több, mint egy részfolyamat szabályozása: gazdasági bajaink orvoslását, műszaki-gazdasági teljesítményünk felértékelését ugyanis átfogó reformok mielőbbi megvalósításával érhetjük el — állapította meg végül a Pénzügykutató Intézet munkatársa az innovációs parkok tervezőinek tanácskozásán. Vállalkozói magatartást értelmetlenség a kelleténél jobban sürgetni és számonkérni, ha a jogi, pénzügyi feltételeket nem reformáljuk, nemteremtjük meg maradéktalanul. A vállalkozók innovációs parkját a vállalkozók hozhatják létre és működtethetik eredményesen úgy, hogy a piacon dől el gazdálkodásuk jelene és jövője. Ott, a piacon, s nem az íróasztalnál. Úgy tűnik, a múlt heti tanácskozáson erre mondott igent nemcsak a néhány megjelent vállalkozó, hanem maga a hivatal is: ez volna hát az a vállalkozás, amire már oly régen várunk?... Gergely László Parképítő fejlesztők A Magyar Neműt megkérdezte: Miért ömlik a gáz a Lenin körúton? Akik szerdán a budapesti Lenin körúton próbáltak végigautózni, tapasztalhatták, hogy ez szinte lehetetlen feladat. Bár átlagos hétköznapokon is csak lépésben tudnak haladni az autók, de tegnap már a máskori cammogásra is mint száguldásra emlékeztek vissza az emberek. A Lenin körúton, a Majakovszkij utca sarkánál, a Blaha Lujza tér felőli oldalon felbontották az úttestet, és a forgalmat a villamossínekre terelték. A hatalmas munkagödörben a Gázművek munkásai serénykedtek, ezért először a Fővárosi Gázműveket hívtuk fel információért. Hosszas telefonálgatás után kiderült, csak egyetlenegy ember van a vállalatnál, aki jogosult elmondani, mi történt, ő viszont az igazgatónál van, kihívni, beszélni vele nem lehet. Ezután kerestük meg a Közmű- és Mélyépítési Főigazgatóságot, ahol kérésünkre Majer Katalin, a főigazgatóság, munkatársa kiderítette: " A Lenin körút burkolata alatt lévő gázcső erősen korrodálódott, ömlött a gáz a csövekből. Azonnal fel kellett bontani az utat. Mivel a javításhoz idő kell, elhárításáig úgynevezett repülővezetéket építenek ki a felszínen. Ezzel biztosítják majd a fogyasztók ellátását. — Teljesen váratlan volt a csőtörés? Hiszen a környéken az elmúlt években többször felásták már az utat a Gázművek emberei, cserélték a csöveket. — Való igaz, az utóbbi időben a másik sávban már felújították a vezetéket. Tervbe vették, hogy ezen az oldalon is elvégzik a felújítást, de úgy látszik, ezt a vezeték nem várta meg. Annyira váratlan volt a gázömlés, hogy a szakemberek azt mondták, örülnek, hogy nem történt robbanás a Lenin körúton. — Mikorra lesznek készen a munkával? — Ha minden a tervek szerint halad, hétfőre helyreáll a normális állapot. Végül még egy kérdésem lenne, a Gázművek vezetőihez, ezúton, mivel telefonon senkivel nem tudtam beszélni. Ha netán valahová gázömlés miatt hívják őket, akkor is ilyen lehetetlenül nehéz elérni valakit, aki intézkedik? (déri) KITEKINTŐ Hírek a világgazdaságból A Világbank az elkövetkező három évben a jelenlegi kétszeresére tervezi növelni a harmadik világ országainak, nyújtott egészségügyi támogatásokat. Az évtized végéig mintegy 50 fejlődő országban tervezik támogatni a népesedéspolitikai, egészségügyi és táplálkozási programokat hitelekkel, vagy más pénzügyi eszközökkel, évi 500 millió dolláros ráfordítással. A nemzetközi pénzügyi szervezet 1 millió dollárt szán a terhességgel és a gyermekkihorídással kapcsolatos komplikációk leküzdésére. Naponta 1400 nő hal meg a terhesség ideje alatt vagy a gyermek születésekor jelenleg a világon, százezer élve születésre a fejlődő országokban 800—1000 haláleset jut. (A fejlett ipari országokban ez az arány 10 alatt van.)* A turizmus élénkülését jósolja az idei évre a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A párizsi székhelyű intézet várakozását arra alapozza, hogy a 24 tőkés országban az idén átlagosan 2,5 százalékos lesz a gazdasági növekedés üteme, és nem kell számítani 3 százaléknál gyorsabb inflációra. Az OECD szakértői szerint a tavalyi stagnálás után az idén ismét több amerikai turista keresi majd fel Európát és a Földközitengert. Tavaly sok amerikai turistát tartott vissza a tengerentúli utaktól a nyugat-európai terrorista cselekményektől való félelem, a csernobili atomerőművi baleset és a dollár árfolyamának gyengülése. . * A brit—szovjet exporthitel-megállapodás keretében Nagy-Britannia szubvencionált — kedvezményes kamatú — hitelekkel fogja támogatni a nagyberuházási javak Szovjetunióba irányuló exportját— közölték Londonban a kereskedelmi és ipari minisztériumban. A minisztérium szóvivője elmondta, hogy a megállapodás értelmében nem szabtak alsó határt a kamattámogatásnak, ám úgy vélik, hogy a hitelkamatok 5 és 8,5 százalék között mozognak majd. Ez a legkedvezőbb szint, amelyet az OECD-szabályok fejlett országoknak kiutalt hitelek támogatására még megengednek. A hitelekért a minisztérium exporthitel-garancia osztálya vállal majd szavatosságot a brit hitelezőkkel szemben. * A világ légiforgalmi társaságai 942 millió utast szállítottak az elmúlt évben. A Nemzetközi Légiforgalmi Társulás (IATA) közlése szerint a belföldi légiforgalomban 744 millió utas, a nemzetközi légi járatokon pedig 198 millió utas repült. (Az előbbi 6 százalékos, az utóbbi 2 százalékos növekedés az előző évihez képest.) A járat-kihasználtsági mutató a hazai útvonalakon tavaly is 65 százalékos volt, a nemzetközi útvonalakon azonban 2 százalékkal visszaesett és 63 százalékos volt. Az IATA szerint főként a transzatlanti utak kihasználtsága romlott, jobbak voltak viszont az eredmények Ázsiában, valamint az Európa és Latin-Amerika közötti útvonalakon. * Jugoszlávia gazdaságilag legfejlettebb köztársaságában, Szlovéniában tíz év múlva már 300 ezer dolgozót kel foglalkoztatni a kisüzemekben — ez a foglalkoztatottak 35 százaléka. E cél érdekében törvényesen engedélyezni kell, hogy a kisüzemek a jelenlegi legfeljebb 10 dolgozó helyett 100 munkást és alkalmazottat foglalkoztathassanak. Mindezt a ljubljanai egyetem közgazdasági tanszékének tanulmányi csoportja javasolja a köztársasági kormány elé terjesztett jelentésében. A dokumentum utal arra, hogy a szlovéniai kisüzemek jelenleg 77 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s a társadalmi össztermék 6,1 százalékát állítják elő. Az Európa Gazdasági Közössége jobban akarja ösztönözni az egyetemek és az ipar együttműködése érdekében. Ezt a célt szolgálja egy hároméves, 40 millió ECU-s (46 millió doláros) program elősegítené, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki a cégek és egyetemek között. Így pénzt ad ahhoz, hogy az egyetemi hallgatók ösztöndíjjal több hónapot tölthessenek más közös piaci országok egyetemein, az ipari alkalmazottak pedig ösztöndíjat kaphassanak egyetemi tanulmányok végzéséhez. Az NDK-ban a nyolcvanas évek közepén mintegy két százalékkal volt magasabb a születések aránya, mint tíz évvel azelőtt, ám még így sem elég magas ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább a lakosság száma. Míg 1976-ban 11,6, 1985-ben 13,7 százalék volt az ezer lakosra jutó születések aránya. Miközben a születések aránya továbbra is növekvő tendenciát mutat, a halálozások aránya az elmúlt években némileg csökkent. (1985-ben 13,5 százalék volt). A demográfusok számítása szerint ezer nőnek átlagosan 2100 gyermeket kellene szülnie ahhoz, hogy megálljon a lakosság számának állandó csökkenése. (Bár ehhez hozzá kell tenni, hogy a szocialista német állam lakosságának száma, különösen a kezdeti időkben nem csak a természetes népességmozgás, hanem a kitelepülések miatt is csökkent.) Tavaly Kína már a harmadik helyre lépett elő a Hongkongban beruházó országok listáján, „kiütve” az addigi harmadik Nagy- Britanniát. Az 1997-ben Kínához visszatérő brit koronagyarmaton 1986-ban külföldiek 15,5 milliárd Ebből 76 százalék három országra, az Egyesült Államokra, Japánra és Kínára jutott. (1 amerikai dollár 2 hongkongi dollárt ér.) A legnagyobb külföldi befektető tavaly is az Egyesült Államok volt, 5,6 milliárd hongkongi dollárral és 36,4 százalékos részaránnyal. A listán változatlanul második Japán tavaly 31 milliárd hongkongi dollárt invesztált Hongkongban, ez 21,1 százalékos részarányt jelentett. A harmadik helyezett Kína 2,8 milliárd hongkongi dollárt fektetett be, ez 18,4 százaléknak felel meg. Franciaország 1,6 millió tonna jó minőségű étkezési búzát szállít a Szovjetuniónak — közölték Brüsszelben, az Európai Közösségek Bizottságának székhelyén. A búza szerződésben foglalt ára tonnánként 85 ECU (nyugateurópai elszámolási egység). A kereskedők a közös piaci agrárkasszából több mint 146 ECU exporttámogatást kapnak tonnánként az üzlethez. A francia kereskedők már tavaly megállapodtak a Szovjetunióval, mintegy 2 millió tonna étkezési búza eladásáról. Azóta húzódott a vita a kereskedők és az Európai Közösségek Bizottsága között az exporttámogatás mértékéről, végül a kereskedők csütörtökön elfogadták a bizottság ajánlását. Az amerikai gazdaság hatékonysága erősen csökkent az elmúlt év utolsó három hónapjában, úgyhogy a termelékenység növekedése tavaly nem érte el az egy százalékot. A kormány jelentése szerint a nem mezőgazdasági termelés termelékenysége 1,7 százalékkal csökkent az elmúlt év utolsó negyedében. Emiatt 1986- ban a teljes amerikai árutermelés és a szolgáltatások összesített termelékenységi mutatója 0,7 százalékkal javult csak az év egészében.