Magyar Nemzet, 1987. február (50. évfolyam, 27-50. szám)

1987-02-12 / 36. szám

Csütörtök, 1987. február 12. Magar Nemzet I Új városrendezési szabályzat A budai hegyvidék fokozott védelme jegyében Az új Budapesti Városrendezési Szabályzat 1986. november 30-án lépett hatályba. Rendelkezéseit az addig el nem bírált államigazga­tási ügyeikben is alkalmazni kell. Miért vált szükségessé a BVSZ újraalkotása? — kérdeztük V­ally­on Istvánt, a Fővárosi Ta­nács Városrendezési és Építészeti Főosztályának helyettes vezetőjét. — Az új Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) egy sor kér­désben — a korábbihoz képest — számos új előírást tartalmaz, hoz­zá kellett igazítani a változó élet követelményeihez. Ez a körül­mény, valamint a gyakorlati al­kalmazás során szerzett tapaszta­­­­atok szükségessé tették az 1981-­­ben jóváhagyott BVSZ felülvizs­gálatát is. Budapest különleges helyzetére tekintettel az építés­ügyi és városfejlesztési miniszter például engedélyezte, hogy a Fő­városi Tanács a lakó- és üdülő­övezetek speciális előírásaitól (az­­OÉSZ 20—23. és a 27—30. sza­kaszaiban foglaltaiktól) tanácsren­deletben eltérhet. A változtatást igényelte továbbá, hogy az építés­ügyi eljárások célszerű ésszerűsí­tése érdekében csökkenteni­ kell a részletező előírások számát. A párhuzamos szabályozás elkerülé­sére el kell hagyni mindazon ren­delkezéseket, amelyeket az OÉSZ a főváros számára­­kielégítően sza­bályoz, vagyis ne legyenek átfe­dések. Aztán: a szakembereken kívül a közvéleményt i­s gyakran foglalkoztatta a budai hegyvidék beépítésének problémája. A ki­alakult helyzettel nem volt elé­gedett senki sem és az eddigiek­nél hatékonyabb intézkedést igé­nyel­tek a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására. Ezért a budai hegyvidék, a zöldfelület és a nö­vényzet védelme fokozott jelentő­ségű az új szabályozásban. A pes­ti kerületek egyes építési öve­zeteiben a korábbi beépítettség 1 százalék — a meglevő telekálla­potokra tekintettel — nem biz­tosította az ésszerű lakóház-, il­letőleg a lakásbővítést. Ezért ezzel a kérdéssel a felülvizsgálat során foglalkozni k­ellett. „Szigorított" övezetek — Mi változik ezek szerint a lakó- és üdülőövezetek általános előírásait illetően? — A fővárosi telekállapotok esetenként szükségessé teszik, hogy a már túlnyomórészt felosz­tott telektömb területén meg le­hessen osztani egy­ olyan telket is, amelynek területe nem éri el az előírt teleknagyság kétszere­sét. Az így keletkezett telkek leg­feljebb 10 százalékkal lehetnek kisebbek az adott övezetben előírt telekméretnél. A feltétel csak az, hogy az így keletkezett telkek az általános és egyéb hatósági elő­írások szerint még beépíthetők le­gyenek. (Például a 05-ös építési övezetben az előírt­­legkisebb te­leknagyság 1000 négyzetméter, akkor az 1800 négyzetméteres földrészlet még kettéosztható.) A fővárosban is előfordul, hogy a te­lekalakítás eredményeiként úgyne­vezett nyúlványos telek keletke­zik. A teleknyúlvány általában 5,0 m szélességű — kivételes eset­ben 3,0 m széles is lehet. A sza­bályozás lehetővé teszi a telek­­nyúlvány beszámítását az előírt oldalkert méretének biztosításá­hoz. Ennek azért van jelentősége, mert sokszor csak így lehetséges az épületek közötti legkisebb vé­dőtávolságot megtartani. A koráb­bihoz képest a 01-es és 02-es öve­zetben megszűnt a telek 1 négy­zetméterére építhető építmény szintterület meghatározása, mert ezeken a területeken levő telkek csak rendezési terv alapján épít­hetők be a helyszíni adottságok — például a homlokzatmagasság, beépítési mélység — figyelembe­vételével. — Szigorodtak, vagy könnyeb­bé váltak a telkek beépítésének a feltételei? — A 03-as, 04-es, 05-ös, 06-os építési övezetek korábbi — gya­korlatban jól bevált — előírásai megmaradtak. Lényeges változás, hogy ezekben az övezetekben — a csatornázatlan területek kivé­telével — nincs meghatározva a lakásszám. A pesti kerületekben levő 03-as, 04-es, 05-ös övezetek­ben a szabályozás 5 százalékkal növelte a telkek beépítettségének lehetőségét. Természetesen a le­hetőségek ésszerű kihasználása nagy­­körültekintést és felelősséget is jelent mind a tervező szakem­berek, mind az építésügyi ható­ságok számára. A budai hegyvi­dék fokozott védelme érdekében a BVSZ szigorúnak nevezhető elő­írásokat vezetett be. „K” jelzést kaptak mindazok a budai terüle­tek, ahol a szigorúbb előírást kell alkalmazni. Ezek a 03-as K, a 04-es K, a 05-ös K és a 06-os K övezetiek. Ezekben az övezeteikben indokolt esetben az övezeti elő­írásokat meghaladóan is korlátoz­hat az építésügyi hatóság a vá­roskép előnyösebb kialakítása, vagy megóvása érdekében — pél­dául csökkentheti a homlokzat­magasságot, a beépítettségi száza­lékot. A növényzet, illetve a kör­nyezet védelme érdekében gon­doskodni kell a telek zöldfelületé­nek kialakításáról, meghatározott számú fa elültetéséről és nevelé­séről (például a telek területének minden 200 négyzetmétere után egy fát kell ültetni, az egyedi te­lek területének 70—80 százalékát növényzettel kell fedni). A tető hajlásszöge — Lényeges korlátozás történt a „K” jelzésű övezetekben az épü­letek homlokzatmagasságában is, így a 03-as K övezetben a koráb­bi 10,5 m-ről, 9,5 m-re, a 04-es K övezetben 10,5 m-ről, 7,5 m-re, a 05-ös övezetben 7,5 m-ről, 6,0 m­­re, a 06-os K övezetben 7,5 m-ről, 6,0 m-re változott az utcai előírt homlokzatmagasság. Csökkent a 22-as építési övezetben is 7,5 m­­ról a homlokzatmagasság 4,5 m­­ne. Ezekben az övezetekben to­vábbra is megmarad az építhető­­lakások,­­illetőleg üdülőegységeik számának — a telékinagyság függ­vényében történt— meghatározása. — Úgy tudjuk, a tetőtéri kiala­kításokat is érinti az új szabályo­zás. — Ebben a vonatkozásban em­Kérdés. Tehát nemcsak kér­ni, kapni akar a Műegyetem, hanem adni is? Válasz: Feltétlenül, ezért ho­zunk létre mielőbb tudományos­műszaki parkokat. Jórészt a meglevő létesítmények és esz­közök bázisán szerveződik ez a kutató-oktató objektum, mely­nek a­z lesz a célja, hogy mű­szereiket, technikai berendezé­seket koncentráltan­ bocsásson az egyetemi szakemberek ren­­­­delkezésére. A park önfenntar­tó intézmény lesz, minisztériu­mi, vállalati megbízásra végez kutatásokat, kihasználva azt, hogy itt koncentrálva vannak jelen megannyi műszaki és ter­mészettudományos terület ma­gasan­­kvalifikált szakemberei. Már-már kezdett időszerűvé­­ válni, hogy­ a Magyar Nemzetben a múlt év május 1-én megjelent fenti beszélgetést folytassuk: a Budapesti Műszaki Egyetem rek­tora akkor még eléggé magára hagyottan ■ szorgalmazta a tudo­mányos-műszaki park megvaló­sítását. Ám 1987 februárjára el­készült egy vaskos füzet, azon egy zárójelbe tett alcím: „Avagy miért nincs és hogyan lehetne innovációs park Magyarorszá­gon ?” Ez és a főcím — Innováció és vállalkozás versenyképes felté­telrendszere — a múlt héten csu­pán harminc-negyven embert vonzott­ egy gödöllői tanácskozás­ra. Igény vagy mozgalom? Az „étlap” pedig érdekes volt, előadott sok mindenki. Ifjú Maro­sán György, az MSZMP KB poli­tikai munkatársa és Szamos Mik­lós, az Inmomark munkatársa el­sősorban „kitekintett”, hogyan születtek, milyen utat követnek, mit akarnak a határainkon túli parkok. Ádám Antal, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-he­lyettese kiderítette, jó pár honi „képződmény” szerinte máris ki­meríti az Innovációs park fogal­mát. Sőt: a Napsugár Gmk ve­zetője, Fried György kisszövetke­zeti kezdeményezésű parkjához merőben új fonást akar felhasz­nálni, a lakosság forintjaiból ké­pezné a vállalkozások kockázati tőkéjének legjavát. A társadalmi­­gazdasági környezetet, az innová­ciós parkok életben maradásának esélyeit Szántó Borisz, a Tudo­mánypolitikai Bizottság főosztály­vezetője és Lengyel László, a Pénzügykutató Intézet munka­társa fejtegette. Mi hát a célja az innovációs parknak? Milyen igényt elégít ki? Alighanem az első kérdést könnyebb megválaszolni. A Mű­egyetem — írtuk meg tavaly — szellemi és technikai lehetőségét koncentráltabban, céltudatosab­ban, a piachoz jobban alkalmaz­kodva, üzleti alapon kívánja hasznosítani. A gödöllői tanács­kozáson mintegy hozzátették: az amerikai Szilícium-völgytől az angliai Cambridge-en át a svéd­országi Lund városka egyetemét segítő állami alapítványig min­denütt az a természetes igény szá­mít a fő mozgatórugónak, hogy radikálisan lerövidítsék a tudo­mányos eredmények gyakorlati hasznosulásának hosszú folyama­tát. A tudományos parkokra min­denki úgy tekint Amerikában és Nyugat-Európában, mint az átvi­tel meggyorsításának egyik fő té­nyezőjére és ösztönzőjére. És Magyarországon? Kik és ho­gyan igényük a tudományos par­kokat — alulról vagy felülről lítést érdemel, hogy a­­korábbi szabályozás a tetőtérben létesült lakások területét nem számította be az építhető szintterületbe. Ez a lehetőség számos előnye mellett sok esetben építészeti, városképi torzulásokhoz vezetett. Létrejöt­tek­ a „többszintes” tetőterek. Ezért a tetőtér beépítésénél több­let-szintterületiként csak megkö­zelítően egy tetőtéri szint számol­ható el. E célt szolgálja az előírás is, hogy az építésügyi hatóság — indokolt esetben városképi okok­ból — megtilthatja a 45 foknál nagyobb­­hajlásszögű magastető létesítését. Az építésügyi hatóság mérlegelési jogkörében engedé­lyezheti — az övezetre előírt te­lek szélességénél keskenyebb egye­di telek esetén — az utcai hom­­lokzatma­gassá­g csökkentését ab­ban az esetben, ha rá vonatkozó szabályok betartásával a telek csak így volna beépíthető. Ez az előírás lehetővé teszi,­­hogy ne keletkezzenek keskeny telkek ese­tén sem kedvezőtlen homlokzat­szélességű épületek. Nem mindenható . Speciális esetekben a terve­zők, a városrendezők honnan kaphatnak eligazítást? szervezik-e őket? Úgy tetszik, ez­úttal egymás mellett működő in­tézmények valamiféle összefogá­sát szorgalmazza az innovációs park „mozgalom". Magyarul: vál­lalati, vállalkozói érdek találkoz­na vállalati, vállalkozó érdekkel, kutatói érdek termelői érdekkel. De a mai valóságban ad-e át tőkét az egyik fél a másiknak? Az In­novációs park „feltalálása”, gon­dolatának importálása előtt mi­lyen módon találkozott egymás­sal a kutató, a termelő, az érté­kesítő, a finanszírozó? Kitörés a zsákutcából Azokban az országokban, ahol az innovációs parkokat már al­kalmazzák, ott volt miből kifej­lődnie az újfajta szakmai és tőke­kapcsolatnak. A gödöllői tanács­kozáson viszont újfent elhangzott, hogy a műszaki fejlesztés hazai közgazdasági feltételrendszere az utóbbi időben az eddigieknél is komolyabb próbatétel elé állítja a vállalkozót: exponenciális fel­futásnak vagyunk tanúi a talál­mányok területén, de stagnálnak az újítások, bővülnek a hitelfor­rások, de szűkül a kockázati tő­ke, növekszik a vállalatok önálló­sága­, de nem javulnak a vállalat­­közi kooperáció feltételei. Az el­lenpontok felsorolása végén álló megállapítás mindezt betetőzi: a gazdasági vezetők érdekeltsége ma már hovatovább ultrarövid­távú .Vajon vállalati-egyetemi kér­dés-e az innováció kiszélesítése akkor, amikor a gazdaságot a válság, a fizetésképtelenség ve­szélye fenyegeti?” A Pénzügyku­tató Intézet munkatársa nem szó­noki kérdést tett föl magának, amire jól hangzó tagadással vá­laszolhatott volna. Most ugyanis nem egy elvi lehetőségről van szó, miszerint kicsit lemaradunk, de aztán az innováció segítségé­vel majd fordítunk a helyzeten. Zsákutcának bizonyult az az út, amit a fiskális, adminisztratív jellegű irányítás járt, amikor az alaposan visszafogott tőkének és importnak kijelölte, meghatároz­ta szinte névre szólóan a helyét. A világpiac nem értékelte ezt, a tartalékokat nagymértékben fel­használó, a műszaki fejlesztési háttérbe szorító gyakorlatot , amivel egyébként nem sikerült egy új egyensúlyi állapotba vezé­relni a magyar gazdaságot Köz­ben a válságterheknek a fogyasz­tóra való hárítása sajátos arcot öltött, mert a nyolcvanas évek elejétől zöld utat kapott a kisvál­lalkozás, bővülő realitássá vált a második gazdaság, de ez a szféra a saját fogyasztásával hajtott végre a piacon is értékelt műsza­ki fejlesztést, importálta­n egyre nehezített feltételek között — az első gazdaság helyett is a modern technikát. Például a számítógépe­iket ki lehet-e törni a gazdaság le­értékelődésének, tartalékai fel­élésének csapdájából központilag vezérelt műszaki fejlesztéssel — ismét? Mert megpróbáltuk ezt már korábban, és még most is el lehet vonni a gazdaság számos helyéről a tőkét, hogy aztán né­hány­­kijelölt területre koncent­ráljuk. Az utóbbi időszakiban mégis leértékelődött a világpia­con az ipar és a mező­gazdaság számos, úgynevezett nagy programja. Napjainkban pe­dig a korábbiakhoz képest is ala­csony tőkeszín­vonalon­­kíséreljük meg a műszaki fejlesztést köz­pontosítani. Ám ha még ez a mos­tani tőke és importelosztás is az alkumechanizmus szerint műkö­dik, akkor a piaci versenyen ala­l A BVSZ-nek 7 melléklete van, amelyek egyrészt a szabály­zat előírásaihoz szorosan kapcso­lódnak, másrészt olyan hasznos tájékoztatást nyújtanak, melyek szükségesek a fővárossal valami­lyen formában foglalkozóknak, de lakóinak is. A mellékletek pél­dául a védett közparkokat, tere­iket, temetőket, kerteket, fasoro­kat, védett természeti értékeket, a városkép szempontjából kiemelt területeket, a hévíznyerő­ helyek­­ védőövezetét, a mélyfejk­vésű terü­leteket tartalmazzák. Említést ér­demel az is, hogy a BVSZ újra­alkotását hosszas vizsgálat előzte meg. A Szabályzat tervezetét szé­les körű társadalmi és szakmai vi­tán tárgyalták meg, amelyeken sok hasznos javaslat született, ezek közül a szerkesztők többet figyelembe is vettek. — Kevesebb lesz tehát a súrló­dás a tervezők és a hatóság kö­zött, kevesebb a szabálytalanság, a városcsúfító építkezés? — Az a véleményem, a BVSZ önmagában nem mindenható, mert a legjobb előírások betar­tásával is lehet városképi, építé­szeti­ szempontból rossz döntést hozni, vagy rossz épületet tervez­ni. Ahhoz, hogy a BVSZ a fővá­ros korszerű és gazdaságos fej­lesztésének­­hasznos segítője, esz­köze legyen, szükség van a jogal­kalmazóknak, a tervező, az építő szakembereknek szoros együtt­működésére, a fővárost szerető ál­lampolgároknak a­­korrekt tör­vénytiszteletére.­puló innováció hiánya a további leértékelődést vonhatja maga után. Az iménti folyamatnak a „ke­zére játszik” egy másik, a mű­szaki fejlesztést ugyancsak lassí­tó gyakorlat is. A különböző köz­ponti apparátusok információs rendszere alapján születnek meg még ma is az innovációs dönté­sek. Az innováció nem a termelőt és a fogyasztót szolgálja , s így nem az a fontos, hogy a partne­rek, a gazdálkodók tudjanak mind többet egymásról, a beszál­lítókról, a versenytársakról, a versenyesélyekről, a másik fél fizetőképességéről, műszaki fel­készültségéről. Teljes értetlenség és megrökönyödés fogadta nem­régiben a Rába vezérigazgatójá­nak­­közzétett igényét, miszerint nagyon jó lenne, ha nemcsak a külföldi partnerek éves beszá­molói lesnnének nyilvánosak és elérhetők, hanem a magyar cé­geké is... Persze a­z­­információs áramlás útvonala és jellege alap­ján az is logikus, hogy egy-egy hivatali tisztviselő dönti el min­den­­különösebb kockázat nélkül azt, hová is fektessen be a gazda­ság ennyi vagy annyi forintot Döntsön a piac! Végtére is akkor lehet jövője az innovációs parkoknak, ha a tevékenységükhöz kapcsolódó in­formációs mechanizmus nyílt lesz és nyilvános., Ha mind a belföldi, mind a külföldi működő tőke versenyeztetéssel, normatív piaci pályázati feltételekkel hasznosul. Ez azonban több, mint egy rész­folyamat szabályozása: gazdasági bajaink orvoslását, műsza­ki-gaz­dasági teljesítményünk felértéke­lését ugyanis átfogó reformok mi­előbbi megvalósításával érhetjük el — állapította meg végül a Pénzügykutató Intézet munka­társa az innovációs parkok terve­zőinek tanácskozásán. Vállalkozói magatartást értel­metlenség a kelleténél jobban sürgetni és számonkérni, ha a jogi, pénzügyi feltételeket nem reformáljuk, nem­­teremtjük meg maradéktalanul. A vállalkozók innovációs parkját a vállalkozók hozhatják létre és működtethetik eredményesen úgy, hogy a piacon dől el gazdálkodásuk jelene és jövője. Ott, a piacon, s nem az íróasztalnál. Úgy tűnik, a múlt heti tanácskozáson erre mondott igent nemcsak a néhány megje­lent vállalkozó, hanem maga a hivatal is: ez volna hát az a vál­lalkozás, amire­ már oly régen várunk?... Gergely László Parképítő fejlesztők A Magyar Neműt megkérdezte: Miért ömlik a gáz a Lenin körúton? Akik szerdán a budapesti Le­nin körúton próbáltak végig­autózni, tapasztalhatták, hogy ez szinte lehetetlen feladat. Bár át­lagos hétköznapokon is csak lé­pésben tudnak haladni az autók, de tegnap már a máskori cam­­mogásra is mint száguldásra em­lékeztek vissza az emberek. A Le­nin körúton, a Majakovszkij ut­ca sarkánál, a Blaha Lujza tér felőli oldalon felbontották az út­testet, és a forgalmat a villamos­sínekre terelték. A hatalmas munkagödörben a Gázművek munkásai serénykedtek, ezért először a Fővárosi Gázműveket hívtuk fel információért. Hosszas telefonálgatás után kiderült, csak egyetlenegy ember van a válla­latnál, aki jogosult elmondani, mi történt, ő viszont az igazgatónál van, kihívni, beszélni vele nem lehet. Ezután kerestük meg a Közmű- és Mélyépítési Főigazga­tóságot, ahol kérésünkre Majer Katalin, a főigazgatóság, munka­társa kiderítette: " A Lenin körút burkolata alatt lévő gázcső erősen korrodá­lódott, ömlött a gáz a csövek­ből. Azonnal fel kellett bontani az utat. Mivel a javításhoz idő kell, elhárításáig úgynevezett re­pülővezetéket építenek ki a fel­színen. Ezzel biztosítják majd a fogyasztók ellátását. — Teljesen váratlan volt a cső­törés? Hiszen a környéken az el­múlt években többször felásták már az utat a Gázművek emberei, cserélték a csöveket. — Való igaz, az utóbbi időben a másik sávban már felújították a vezetéket. Tervbe vették, hogy ezen az oldalon is elvégzik a fel­újítást, de úgy látszik, ezt a veze­ték nem várta meg. Annyira vá­ratlan volt a gázömlés, hogy a szakemberek azt mondták, örül­nek, hogy nem történt robbanás a Lenin körúton. — Mikorra lesznek készen a munkával? — Ha minden a tervek szerint halad, hétfőre helyreáll a nor­mális állapot. Végül még egy kérdésem len­ne, a Gázművek vezetőihez, ez­úton, mivel telefonon senkivel nem tudtam beszélni. Ha netán valahová gázömlés miatt hívják őket, akkor is ilyen lehetetlenül nehéz elérni valakit, aki intéz­kedik? (déri) KITEKINTŐ Hírek a világgazdaságból A Világbank az elkövetkező há­rom évben a jelenlegi kétszere­sére tervezi növelni a harmadik világ országainak, nyújtott egész­ségügyi támogatásokat. Az évti­zed végéig mintegy 50 fejlődő or­szágban tervezik támogatni a né­pesedéspolitikai, egészségügyi és táplálkozási programokat hitelek­kel, vagy más pénzügyi eszközök­kel, évi 500 millió dolláros ráfor­dítással. A nemzetközi pénzügyi szervezet 1 millió dollárt szán a terhességgel és a gyermekkihorí­dással kapcsolatos komplikációk leküzdésére. Naponta 1400 nő hal meg a terhesség ideje alatt vagy a gyermek születésekor jelenleg a világon, százezer élve születésre a fejlődő országokban 800—1000 haláleset jut. (A fejlett ipari or­szágokban ez az arány 10 alatt van.)* A turizmus élénkülését jósolja az idei évre a legfejlettebb tőkés országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). A párizsi szék­helyű intézet várakozását arra alapozza, hogy a 24 tőkés ország­ban az idén átlagosan 2,5 száza­lékos lesz a gazdasági növekedés üteme, és nem kell számítani 3 százaléknál gyorsabb inflációra. Az OECD szakértői szerint a ta­valyi stagnálás után az idén is­mét több amerikai turista keresi majd fel Európát és a Földközi­­tengert. Tavaly sok amerikai tu­ristát tartott vissza a tengeren­túli utaktól a nyugat-európai ter­rorista cselekményektől való fé­lelem, a csernobili atomerőművi baleset és a dollár árfolyamának gyengülése. . * A brit—szovjet ex­porthitel-meg­állapodás keretében Nagy-Britan­­nia szubvencionált — kedvezmé­nyes kamatú — hitelekkel fogja támogatni a nagyberuházási ja­vak Szovjetunióba irányuló ex­portját­­— közölték Londonban a kereskedelmi és ipari miniszté­riumban. A minisztérium szóvi­vője elmondta, hogy a megálla­podás értelmében nem szabtak alsó határt a kamattámogatásnak, ám úgy vélik, hogy a hitelkama­tok 5 és 8,5 százalék között mo­zognak majd. Ez a legkedvezőbb szint, amelyet az OECD-szabályok fejlett országoknak kiutalt hite­lek támogatására még megenged­nek. A hitelekért a minisztérium exporthitel-garancia osztálya vál­lal majd szavatosságot a brit hi­telezőkkel szemben. * A világ légiforgalmi társaságai 942 millió utast szállítottak az el­múlt évben. A Nemzetközi Légi­­forgalmi Társulás (IATA) közlé­se szerint a belföldi légiforgalom­ban 744 millió utas, a nemzetközi légi járatokon pedig 198 millió utas repült. (Az előbbi 6 száza­lékos, az utóbbi 2 százalékos növekedés az előző évihez képest.) A járat-kihasználtsági mutató a hazai útvonalakon ta­valy is 65 százalékos volt, a nem­zetközi útvonalakon azonban 2 százalékkal visszaesett és 63 szá­zalékos volt. Az IATA szerint főként a transzatlanti utak ki­használtsága romlott, jobbak vol­tak viszont az eredmények Ázsiá­ban, valamint az Európa és La­­tin-Amerika közötti útvonalakon. * Jugoszlávia gazdaságilag leg­fejlettebb köztársaságában, Szlo­véniában tíz év múlva már 300 ezer dolgozót kel foglalkoztatni a kisüzemekben — ez a foglalkoz­tatottak 35 százaléka. E cél érde­kében törvényesen engedélyezni kell, hogy a kisüzemek a jelenle­gi legfeljebb 10 dolgozó helyett 100 munkást és alkalmazottat fog­lalkoztathassanak. Mindezt a ljubljanai egyetem közgazdasági tanszékének tanulmányi csoport­ja javasolja a köztársasági kor­mány elé terjesztett jelentésében. A dokumentum utal arra, hogy a szlovéniai kisüzemek jelenleg 77 ezer dolgozót foglalkoztatnak, s a társadalmi össztermék 6,1 szá­zalékát állítják elő. Az Európa Gazdasági Közös­sége jobban akarja ösztönözni az egyetemek és az ipar együttmű­ködése érdekében. Ezt a célt szol­gálja egy hároméves, 40 millió ECU-s (46 millió doláros) prog­ram elősegítené, hogy partneri kapcsolat alakuljon ki a cégek és egyetemek között. Így pénzt ad ahhoz, hogy az egyetemi hallga­tók ösztöndíjjal több hónapot tölthessenek más közös piaci or­szágok egyetemein, az ipari alkal­mazottak pedig ösztöndíjat kap­hassanak egyetemi tanulmányok végzéséhez. Az NDK-ban a nyolcvanas évek közepén mintegy két százalékkal volt magasabb a születések ará­nya, mint tíz évvel azelőtt, ám még így sem elég magas ahhoz, hogy ne csökkenjen tovább a la­kosság száma. Míg 1976-ban 11,6, 1985-ben 13,7 százalék volt az ezer lakosra jutó születések ará­nya. Miközben a születések ará­nya továbbra is növekvő tenden­ciát mutat, a halálozások aránya az elmúlt években némileg csök­kent. (1985-ben 13,5 százalék volt). A demográfusok számítása sze­rint ezer nőnek átlagosan 2100 gyermeket kellene szülnie ahhoz, hogy megálljon a lakosság számá­nak állandó csökkenése. (Bár eh­hez hozzá kell tenni, hogy a szo­cialista német állam lakosságá­nak száma, különösen a kezdeti időkben nem csak a természetes népességmozgás, hanem a kitele­pülések miatt is csökkent.) Tavaly Kína már a harmadik helyre lépett elő a Hongkongban beruházó országok listáján, „ki­ütve” az addigi harmadik Nagy- Britanniát. Az 1997-ben Kínához visszatérő brit koronagyarmaton 1986-ban külföldiek 15,5 milliárd Ebből 76 százalék három ország­ra, az Egyesült Államokra, Ja­pánra és Kínára jutott. (1 ameri­kai dollár 2 hongkongi dollárt ér.) A legnagyobb külföldi befek­tető tavaly is az Egyesült Álla­mok volt, 5,6 milliárd hongkongi dollárral és 36,4 százalékos rész­aránnyal. A listán változatlanul második Japán tavaly 31 milli­árd hongkongi dollárt invesztált Hongkongban, ez 21,1 százalékos részarányt jelentett. A harmadik helyezett Kína 2,8 milliárd hong­kongi dollárt fektetett be, ez 18,4 százaléknak felel meg. Franciaország 1,6 millió tonna jó minőségű étkezési búzát szál­­lít a Szovjetuniónak — közölték Brüsszelben, az Európai Közös­ségek Bizottságának székhelyén. A búza szerződésben foglalt ára tonnánként 85 ECU (nyugat­európai elszámolási egység). A kereskedők a közös piaci agrár­kasszából több mint 146 ECU ex­porttámogatást kapnak tonnán­ként az üzlethez. A francia keres­kedők már tavaly megállapodtak a Szovjetunióval, mintegy 2 mil­lió tonna étkezési búza eladásá­ról. Azóta húzódott a vita a ke­reskedők és az Európai Közös­ségek Bizottsága között az export­­támogatás mértékéről, végül a ke­reskedők csütörtökön elfogadták a bizottság ajánlását. Az amerikai gazdaság haté­konysága erősen csökkent az el­múlt év utolsó három hónapjá­ban, úgyhogy a termelékenység növekedése tavaly nem érte el az egy százalékot. A kormány jelen­tése szerint a nem mezőgazdasági termelés termelékenysége 1,7 szá­zalékkal csökkent az elmúlt év utolsó negyedében. Emiatt 1986- ban a teljes amerikai áruterme­lés és a szolgáltatások összesített termelékenységi mutatója 0,7 szá­zalékkal javult csak az év egé­szében.

Next