Magyar Nemzet, 1989. december (52. évfolyam, 283-306. szám)

1989-12-20 / 299. szám

Szerda, 1989. december 20. A temesvári drámaisták Bukarest-ellenes lépéseket fontolgatnak a világban Még az ilyen csehszlovák, államfő lehet Václav Izavel A külpolitikai helyzet A TEMESVÁRI TERROR változatlanul az első számú hír, amelylyel nagy terjedelemben foglalkoznak a világsajtóban. Emellett a vezető anyagok között szerepel Sevardnadze bürsszeli látogatása a NATO központjában, majd a szovjet külügyminiszter londoni eszmecseréi, Kohl drezdai villámlátogatása, a szovjet parlament igenlő szavazata a Rizsicov-féle radikális gazdasági programra, valamint azok a prágai beszámolók, amelyek szerint Vaclav Havel még az idén elfoglalná a köztársasági elnöki posztot, miután a fő ellenjelölt Cisar, lemondott a javára. Ugyancsak a drámaírót támogatja a Calo-kormány. A hírügynökségek egyelőre még nem tudnak átfogó, mélyreható és főleg megbízható helyzetképet adni a romániai állapotokról. Hitelesen tudnak tájékoztatni viszont a különböző keleti és nyugati reagálásokról, a kormányok és különféle nemzetközi szervezetek tiltakozásáról. A tudósítók leginkább a határ melletti jugoszláv és magyar településekről jelentkeznek, a szemtanúk elbeszéléseit igyekeznek öszszefoglalni. Egy jugoszláv teherautó sofőr beszámolója szerint Temesvár katonai ellenőrzés alatt áll, a gépkocsivezető harckocsi mozgásokról hozott hírt. Görög orvosi egyetemi hallgatók, akik a temesvári kórházban jártak arról szóltak, hogy mintegy kétszáz sebesültről tudnak, akik lőtt sebeket kaptak. A kórház hullaházában több tucat tetemet is láttak, akik ugyancsak lőfegyver áldozatai lettek, közöttük néhány éves gyermekeket is. A különféle rémtörténetek között egyes tudósítások beszámoltak a többi között arról is, hogy egy terhes anyát szuronyos puskával szúrtak hasba. A SZÖVEVÉNYES ÉS EGYELŐRE IGEN KUSZA beszámolók mellett a lapok és rádióadók, televízióállomások igyekeznek háttérelemzéseket is adni. A fő kérdés, amit minden kommentátor firtat az, vajon mennyire ingott meg a bukaresti dominó. Az elemzések általában igen óvatosak, rendre felhívják arra a figyelmet, hogy menynyire sajátos a román helyzet. Szólnak arról, hogy ellentétben a többi régióbeli országgal Romániában nincs jól kitapintható szervezett ellenzék, az elnyomó apparátus viszont igen jól felépített és erős, továbbá a felső pártvezetés nem látszik megosztottnak. Más vonatkozásban viszont azis megfontolandó, hogy a jól szervezett ellenzéket helyettesítheti-e az agyonsanyargatott, egységet alkotni képes nemzetiség, hiszen a temesvári zavargásokat a magyar kisebbség „robbantotta ki”, de, — és éppen ez a biztató — románok is csatlakoztak hozzá. Tehát mind nehezebb lesz az eddig beváltnak hitt nacionalista érzelmeket meglovagolnia a Ceausescu-rendszernek. A felső pártvezetés és a hadseregszerepe döntő, mert a legtöbb megfigyelő szerint bármin él^ fordulatot,csak. az_ válthat,.ká...ha az alulról észlelhető elkeseredés" i fenn is támogatást kap. A meglehetősen ismerősen belső viszonyok miatt viszont valójában nehéz pontosan megítélni a pártvezetés és a hadsereg egységét, lojalitását. Különösen most, amikor Ceausescu a pártkongresszuson beosztottait bírálta a hiányosságokért, így — mint néhányan vélik — meglehet éppen a kritizált, és kegyvesztettnek kikiáltott vezetők „lázadhatnak” a Conducator ellen. Lényeges a belbiztonsági erők magatartása, éppen jó szervezettségük miatt. A nyugati elemzők ugyanis arra hívják fel a figyelmet, hogy reform elenességével Ceausescu teljesen elszigetelődött a keleti tömbön belül. Kétségtelen, hogy még az óvatos csehszlovákok és NDK-sok is vérszemet kaptak az első tömegdemonstrációk után, maguk is elhitték, hogy minden megváltozhat. Csakhogy éppen a prágai és berlini radikalizmus, elsősorban is a vezetők megbüntetése,, különösen a belbiztonsági szolgálat szétzúzása az, ami még inkább megkeményítheti a román Securitate zsoldosait, hiszen Romániában jóval több embernek volna félnivalója. MAGYARORSZÁG is szerepel a hírek között, és nemcsak a temesvári események miatt. A nyugatnémet sajtó a Kohl-látogatást elemzi és igen magasztalón ír a Németh-kormány elszántságáról a keserű gazdasági programok vállalása kapcsán. A témához kapcsolódik az a washingtoni jelentés, hogy az amerikai fővárosban folytatja tárgyalásait az IMF és a Németh-kormány képviselője. Ezek a megbeszélések januárban is folytatódnak majd, a parlamenti döntés ismeretében. A szovjet sajtó viszont nagyobb terjedelemben foglalkozik az MSZMP kongresszusával. A Pravda a párt dokumentumaiból a polilitikai egységre vonatkozó részt emeli ki. A Komszomolszkaja Pravda árnyaltabb beszámolójában viszont a párt ellenzéki szerepéről, valamint a fiatalok elenyésző számáról ír. (T. J.) kédések továbbra is érvényben vannak, azok kiterjedhetnek az ország nagy városaira és határövezeteire is. A román külügyminisztérium konzuli főosztálya diplomáciai képviseletek érdeklődésére közölte, hogy Románia lezárta határait, átmenetileg szüneteltetik a beutazásokat. Csak diplomaták és szolgálati, tehát hivatalos ügyben utazók léphetnek be az országba. A tranzitforgalmat engedélyezik. Az illetékesek nem adtak felvilágosítást arra vonatkozóan, hogy mi tette szükségessé az intézkedéseket, és hogy meddig marad érvényben a „határzónát” Egyes nyugati jelentések, amelyek szerint Elena Ceausescu azért nem utazott férjével Iránba, hogy a „helyzet ura legyen” — téves információn alapszik. A Scinteia december 4-i számában adta hírül az Iráni Iszlám Köztársaság elnökének a meghívását, amely a kommüniké szerint Nicolae Ceausescu részére érkezett. Tehát nem volt szó Elena Ceausescu utazásáról. Amikor idén februárban az iráni kormányfő hivatalos látogatást tett Romániában, a magas rangú vendég programjába akkor sem iktatták az Elena Ceausescuval való találkozást, a feleség egyetlen programban sem vett részt A bukaresti sajtó hallgat Románia lezárta fiatalait Bukarestből jelenti az MTI. A temesvári eseményekről a román központi lapok kedden sem tettek említést. A Scinteiát olvasva úgy tűnik, mintha nem is történt volna semmi Temesvárott. Folytatódott viszont az a központi kampány, amely hétfőn indult a Románia Liberóban és a Scinteia Tineretuluiban, mindkét lap az első oldalon helyt adott olyan cikknek, amely felhívta az állampolgárok figyelmét az ország törvényeinek tiszteletben tartására. Folytatásként a rádió és a televízió is közölt hasonló hangvételű, a törvények következetes betartására felhívó központi anyagot. Kedden a Scinteian kívül a magyar nyelvű Előre is foglalkozott a törvények tiszteletben tartásával. Amíg a Romania Libera és a Scinteia Tineretului a lap első oldalán közölte a cikket, a Scinteia kedden már az ötödik oldalon adott helyt a szerkesztőségi írásnak. A temesvári eseményekről kevés a pontos információ, ami eljut Bukarestbe. Változatlnul olyan hírek keringenek, hogy a várost továbbra is erős katonai és rendőri ellenőrzés alatt tartják, de árusítanak a boltok, nyitva vannak az éttermek és nincs fennakadás a szállodai forgalomban. Javarészben eltüntették a tüntetéseik nyomait is. Egyre inkább ténnyé válik, hogy a szombati és vasárnapi megmozdulásoknak áldozatai is vannak. Még a szemtanúk elbeszélései alapján sem lehet pontos képet alkotni azonban az áldozatok számáról. Mégis valószínű, hogy az áldozatok valós száma nem annyi, mint amennyi egyes korábbi, egészen hihetetlen adatokról szóló jelentésekben szerepelt. Sok az alaptalan híresztelés is, ami annak tulajdonítható be, hogy gyakorlatilag lehetetlen az információk hitelességéről meggyőződni. Egyesek arról is beszámoltak, hogy a rendszerellenes tüntetésben részt vevők, főként fiatalok, behatoltak a megyei pártbizottság székházába is, ott Nicolae Ceausescu képeket és irodabútorokat törtek össze és dobáltak ki az utcára. Mértékadó forrásokból úgy ítélik meg, hogy ha a helyzet az egész országban „túl forró lett volna", akkor Nicolae Ceausescu nem utazott volna Teheránba. Bukarestben nyugalom van, csak megerősített készültségi állapotot lehet észlelni. Más városokból is hasonló értesülések jutottak el a fővárosba. Politikai megfigyelők szerint figyelemre méltó az a következtetés is, hogy a rendszer „túlélte Brassót is" és egy vidéki város egy részének megmozdulása nem veszélyezteti drámai formában Bukarest politikai biztonságát. A rendkívüli biztonsági intéz Bertisd Joééistért Bukarest leállította a szovjet turizmust Moszkva, december 19. Vagyim Perfiljev, szovjet külügyi szóvivő keddi sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Románia nem engedi be a szovjet turistákat sem. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva a szóvivő felolvasva a Kárpáti román utazási iroda által az Inturistnak küldött dokumentumot, melyben a román fél a kedvezőtlen hóviszonyokra, valamint az iskolai szünet miatti szállodai telítettségre hiatkozva visszamondta a szovjet turistacsoportok fogadását. Perfiljev azt is megemlítette, hogy az utóbbi napokban „nehézségek mutatkoznak” a határnál a magánügyben utazni szándékozók fogadásakor. A szóvivő egyébként nem volt hajlandó kommentálni a romániai helyzetet a szovjet be nem avatkozás politikára hivatkozva, mindössze Sevardnadzénak, a Brüsszelben elhangzott szavait idézte: ha áldozatok vannak, az mély részvétet vált ki. A TASZSZ bukaresti tudósítója megerősítette a határok lezárásának hírét a turisták számára. Megemlítette azt az esetet, hogy Nyikolina határátlépő helyen a románok visszafordítottak egy szovjet turistacsoportot, amely már túljutott a vámkontrollon. A tudósító megkérdezte az Agerpress hivatalos képviselőjét, aki kijelentette „semmit sem hallottunk valamiféle temesvári eseményekről, semmilyen közlés nem érkezett onnan hozzánk”. A TASZSZ Bukarestből „érezhető szokatlan feszültség” jeleit sorolja fel. az állami épületek, üzemek és gyárak Washingtoni tudósítónk telexizentés. A Bush-kormány megbélyegzi Bukarest brutalitását Washington, december 19. A legerélyesebben elítélve a romániai rezsim terrorját, a Bush-kormány megpróbál hű képet kapni a vérfürdőről, és fontolgatja a megtorló intézkedéseket. „A lehető legerélyesebb módon” ítéli el az Egyesült Államok kormánya, hogy a bukaresti rezsim terrorintézkedéseket alkalmazott „a romániai nép törekvéseinek egyértelmű kifejeződése” ellenében. Bukarest e lépése „beleillik az emberi jogok módszeres megsértésébe”, kiváltképpen „a magyar kisebbség esetében”. Washington egyúttal követeli „e felháborító elnyomás abbahagy 4.s.41”„— „ déltájban (magyar idő szerint este) előbb Martin Fitzwater elnöki , majd nem sokkal utána Margaret Tutchler külügyi szóvivő. „Az elnyomó intézkedések semmivel sem igazolhatók és kirívó ellentétben állnak a pozitív kelet-európai változásokkal” — hangzott aFehér Ház nyilatkozatában. Washingtonköveteli egyúttal „nemzetközi megfigyelők” eljutását Temesvárra és máshová is, ahonnan „erőszakról jelentettek”. A „rendőri erő brutálisbevetését” George Bush sajtótitkára határozottan megbélyegezte, s a State Department szóvivőjének szavaiból kitűnt, hogy a kormány a további lépéseket fontolgatja, bár — egyelőre legalábbis — nincs szó a bukaresti amerikai nagykövet hazarendeléséről. Az Egyesült Államok romániai képviselete ezekben az órákban várta a Temesvárra küldött két diplomatájának jelentését „első kézből”, noha korántsem lehetnek biztosak odajutásukba. Annyit azonban máris megállapíthattak Washingtonban, hogy Romániában országszerte a katonai készültség jelei láthatók. Tutchler ugyanakkor rámutatott, hogy „zárt társadalomban” felettébb nehéz tájékozódni, s a határok lezárása csak megnehezítette a külföld dolgát. Ráadásul Ceausescu román államfő távollétében a bukaresti amerikai nagykövet egyelőre nem tudta megfelelő szinten kifejezni a „legerőteljesebb tiltakozást”. Mindenesetre az Egyesült Államok kormánya szoros kapcsolatban áll szövetségeseivel, s ez előrevetíti közös nyugati megtorló intézkedéseket. A külügyi szóvivő azonban nem óhajtott „spekulálni” a várható szankciókról. Az amerikai hírközlés csak kedden kezdte igazából érzékelni a temesvári vérfürdő méreteit, amelyek — egy névtelenségét megőrző — nyugati diplomata immár többször idézett kijelentése szerint „messze felülmúlják a Tienanmen-téri tragédiát”. A Bush-kormány bizonyos értelemben nehéz helyzetben van, mert kapcsolatai Bukaresttelmár korábban megromlottak, így szankciókat is nehezebb alkalmazni (a kétoldalú kereskedelemtavaly óta a felére csökkent). .Ráadásul éppen ,hétfőn„. faktgó(&tt„£_ Júni^apmerikai kapcsolatfelvétel miatti politikai vihar, amikor kiderült, hogy Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó és Eagleburger külügyminiszter-helyettes már előzőleg is járt — titokban — Pekingben, a hivatalos változat szerint az elnyomó intézkedések enyhítésére. Jellemző módon, alig kezdte el Martin Fitzwater felolvasni a román rezsimet elítélő nyilatkozatot, gúnyos közbekiáltások tudakolták, vajon Scowroft tábornok odament-e már Bukarestbe netán „már ott is van?...” A külügyi sajtótájékoztatón is azt tudakolták, hogy van-e bármiféle terv magasszintű amerikai kormánytisztviselő romániai látogatására. Miből következően az emberi jogok súlyos megsértését mindenképpen határozottan elítélő kormányzatnak ebben az esetben igazi erélyt kell majd tanúsítania. A külügyi szóvivő szerint a kérdést a Fehér Ház javában tanulmányozza. Fitzwater szavaiból kiderült, hogy a máltai csúcson a romániai elnyomás témáját George Bush felvetette Mihail Gorbacsovnak — a szovjet reagálásról persze az elnöki szóvivő nem óhajtott beszélni. Miként azelől iskitérnek az amerikai szóvivők, hogy mit tehetne a Varsói Szerződés ebben az ügyben. Az viszont a keddi jelentések alapján sejthető, hogy a temesvári vérfürdőt eddig — a mozaikszerű kép miatt —viszonylag óvatosan kezelő amerikai sajtó immár jelentőségének megfelelően fog foglalkozni a bukaresti rezsim riasztó terrorjával. Avar János megerősített őrségét, az utcákon cirkáló fegyveres járőröket, a katonákkal és rendőrökkel teli várakozó autóbuszokat. Az Izvesztyija saját anyagot közöl keddi számában Bukarestből. Ez többek között megállapítja: az ügy „nemzetközi színezetet öltött.” A lap, mint magyar nemzetiségű román jogvédőről emlékezik meg Tőkés Lászlóról , akit egyébként a TASZSZ is ekként emleget. Az Izvesztyija nem hivatalos adatokra hivatkozik, amelyek szerint Temesváron számos üzlet ablakát betörték, s a városból a hét végén lövések hallatszottak. A tudósító megemlíti, a rádió vasárnapi felhívását az ország törvényeinek szigorú betartására. A TASZSZ pedig a Scinteia hasonló tartalmú hétfői szerkesztőségi cikkét idézi. Az esti órákban a TASZSZ kisinyovi helyszíni tudósításában is beszámolt arról, hogy több tucat magánturistát visszafordítottak a határról és Moldáviában ideiglenesen felfüggesztették vasúti jegyek árusítását Romániába turistacsoportoknak és magánszemélyeknek. A szovjet tömegtájékoztatásnak az eddigi szocialista országokat érintő gyakorlatát véve alapul, ez a megkülönböztetett figyelem aligha lenne lehetséges a politikai vezetés jóváhagyása nélkül. —t —r Walesa levele Tőkés Lászlóhoz A lengyel parlament határozatban szólította fel a román vezetést Varsóból jelenti az MTI. A lengyel parlament alsóháza kedd délelőtt egyhangú szavazással határozatot fogadott el, amelyben felszólítja a román vezetést, azonnal hagyjon fel a lakosság elleni erőszakkal, egyben a nemzetközi közvéleményhez fordul a temesvári és az ahhoz hasonló, erőszakos események elítélését kérve. A parlamenti képviselők néma felállással adóztak a romániai terror áldozatai emlékének, a temesvári tragédiának, ahol — hangzott el a lengyel parlamentben — a hadsereg és a rendőrség különleges brutalitással támadt az emberi jogok tiszteletben tartását követelő tüntetőkre, tüzet nyitva még a gyermekekre is. Kedden a PAP lengyel hírügynökség nyilvánoságra hozta Lech Walesának, a Szolidaritás elnökének levelét, amelyet Tőkés László lelkész segélykérő levelére válaszul írt, és azt a felhívást is, amelyben a Nobel-békedíjas Walesa főleg a világ többi Nobel-békedíjasához fordul nemzetközi szolidaritásért Tőkés Lászlóért. A levél szövege: „Tisztelt uram, személyesen szeretném önt biztosítani szolidaritásomról és hangot adni mélységes tiszteletemnek, amit az ön kiállása váltott ki bennem. őszintén csodálom az ön tevékenységét, amelyet a diktatúra bénította országban folytat. A börtönfalak sem lesznek képesek elrejteni a világ elől mindazt, ami nemes és jó. Önnek van ereje és bátorsága az igazság hirdetésére, a kiállásra azon értékek mellett, amelyeket az egész szabad világ elismer, bár személyes veszélynek teszi ki magát ezzel Azok az erőfeszítések, amelyek az ön életének értelmét jelentik, hitet és új erőt adnak mindazoknak, akiknek a jogaiért ön felemeli szavát. A demokratikus világnak támogatnia kell azt, ami a demokráciát szolgálja Engedje meg értesítenem: lépéseket tettem annak érdekében, hogy akció induljon az On teennel szembeni elnyomás elítélésére kitartást és sikert kívánt Lech Walesa." Moszkvából jelenti a UPI. Lech Walesa kedden Moszkvában népi küldöttek egy csoportjával beszélgetett. Köztük volt Borisz Jelcin, Jurij Afanaszjev, Roald Szaggyejev, valamint a kormány egyetlen párton kívüli tagja, az Állami Környezetvédelmi Bizottság elnöke, Nyikolaj Voroncov. A beszélgetések témáját a PAP lengyel hírügynökség szerint egyetlen mondatban úgy lehet összefoglalni: a szovjet peresztrojka támogatja a lengyelországi refor■ mókát, és ez fordítva is így van. Kormánytiltakozás Londonban Egységes kelet-nyugati fellépést sürget Waldegrave Londonból jelenti az MTI. Bekérették San Soare londoni román nagykövetet kedden a külügyminisztériumba, hogy tudomására adják a brit kormány legerélyesebb tiltakozását a temesvári vérengzés miatt. A brit kormánynyilatkozat megállapítja: „Jóllehet a román hatóságok iparkodnak útját állni a lezajlott eseményekről szóló információknak, most már világosnak tűnik az, hogy erőszakkal fojtottak el egy békés tüntetést december 16—17-én Temesvárott. A lehető legerélyesebben elítéljük artak a román kormányt, hogy a erőszak alkalmazását. Felszólítlegsürgősebben vessen véget az elnyomás politikájának és tegye lehetővé állampolgárainak alapvető emberi jogaik gyakorlását.” A brit külügyminisztérium szóvivője szerint a román nagykövet azt állította, hogy országa „ellenséges sajtókampány célpontjává vált". A szóvivő közölte: a román hatóságok megtagadták az engedélyt a Bukarestben állomásozó brit diplomatáktól, hogy a külvilágtól elzárt Temesvárra utazzanak helyszíni tájékozódás céljából. „Ennek a könyörtelen rezsimnek a napjai meg vannak számlálva és nekünk kívülről minden lehetőt meg kell tennünk, hogy sietessük bukását" — jelentette ki William Waldegrave brit külügyi államminiszter. Kedden a temesvári vérengzésről adott nyilatkozatában a brüsszeli NATO-értkezleten részt vevő államminiszter a BBC rádiónak azt mondotta, hogy az Európai Közösségek elnöksége hamarosan rendkívüli nyilatkozatban foglal állást az ügyben. „Kétségbeesés és borzadály tölt el bennünket a történtek hallatán, ami — kiváltképpen a Kelet-Európában végbemenő haladás hátterében — még mélyebbre veti vissza Romániát. Remélem, hogy minden ország — Keleten és Nyugaton egyaránt — egységesen fog fellépni e szörnyűséges cselekmények elítélésében" — mondotta Waldegrave. Arra a kérdésre, vajon a nemzetközi tiltakozás tehet-e bármilyen hatást a Ceausescu-rezsimre, a brit politikus így válaszolt: „Meggyőződésem, hogy a Szovjetuniót, Magyarországot és a KGST többi tagállamát is felölelő egységes fellépésünk erőt kölcsönöz Romániában az ellenállóknak. Bizonyos, hogy sokan vannak a kommunista párton belül is olyanok, akiknek szükségük van a külső támogatásra." A BBC tudósítója megkérdezte:vajon mit válaszol a brit kormány képviselője arra, ha kijelentéseit a román kormány az ország belügyeibe való beavatkozásnak minősíti? „Erre az a válaszom, hogy a román kormány aláírta a helsinki zárónyilatkozatot, s vállalta a benne foglalt nemzetközi kötelezettségeket, amelyeket megszeg. Minden jogunk megvan tehát ahhoz, hogy bíráljuk magatartását” — jelentette ki a külügyi államminiszter. William Waldegrave szerint nem lenne célravezető, ha Nagy- Britannia megszakítaná diplomáciai kapcsolatait Romániával. Párizsból jelenti az MTI. Az Európai Gazdasági Közösség Miniszteri Tanácsa (a külügyminiszterek testülete) a leghatározottabban elítélte kedden a romániai megtorlást, és megfelelő lépéseket helyezett kilátásba. A tizenkettek nevében az elnöki tisztet jelenleg betöltő Franciaország külügyminisztériuma kedden délben nyilatkozatot tett közzé a temesvári események kapcsán. A nyilatkozat szerint az Európai Gazdasági Közösség tagállamai mélységes megdöbbenéssel értesültek a brutális megtorlásról, amelyet a szabadságot követelő tömegekkel szemben alkalmaztak. A lehető legnagyobb hatékonysággal ítélik el a megtorlást. Az EGK tagjai már több alkalommal, a legkülönbözőbb módokon juttatták kifejezésre, hogy elítélik az emberi jogok megsértését Romániában. Egyebek között azzal is, hogy felfüggesztették a tárgyalásokat a kereskedelmi megállapodásról. A mostani események fényében a tizenkettek fenntartják maguknak a jogot a megfelelő intézkedések meghozatalára — hangoztatja a Párizsban közzétett nyilatkozat. Párizsból jelenti az MTI. Franciaország hivatalosan is elítélte a romániai elnyomást. A külügyminisztérium közlése szerint kedden a Quai d’Orsay bekérette Románia párizsi nagykövetét, Petre Gigeát, akivel közölték, hogy a francia kormány „a leghatározottabban elítéli” az elnyomó intézkedéseket. Bécsből jelenti az MTI. A NATO tagállamai, a „tizenhatok" kedden mélységes megdöbbenésüket fejezték ki a temesvári események miatt a két bécsi tárgyalófórum közös tájékoztató ülésén. Ezt Spanyolország nagykövete tolmácsolta a résztvevőknek. Románia képviselője ugyanakkor kétségbe vonta e fórum illetékességét, ebben a kérdésben.