Magyar Nemzet, 1990. december (53. évfolyam, 282-305. szám)
1990-12-01 / 282. szám
Szombat, 1990. december 1. HMM NAPLÓ A NAP HÍRE — legalábbis a Magyar Nemzet és olvasói szempontjából —hogy péntek délben aláírásrakerült az a szerződés, amelynek révén a francia Hersant-csoport lapunk egyik társtulajdonosa lett. Ez az aláírás — amelyet a legutóbbi szavazás tanúsága szerint a szerkesztőség munkatársainak többsége támogatott — egy rögös, és kanyargós út végét jelzi, egy nehéz időszak lezárulását, s reméljük, egy új, felfelé ívelő rendeződő és rendező korszak kezdetét. A Magyar Nemzet Alapítvány garanciát kapott arra, hogy a lap a jövőben őrizhesse függetlenségét, s múltjának legjobb hagyományait. Mostantól élnünk kell ezzel a garanciával. A JÖVŐ ÉVI KÖLTSÉGVETÉS tervezetét a kormány pénteken a parlament elé terjesztette. A mostani tervezet már csak, 78 milliárd forint deficittel számol, így — több szakértő véleménye szerint — lehetővé teszi az IMF-fel történő megállapodást. Király Péter pénzügyminisztériumi államtitkár pénteki sajtótájékoztatóján arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a költségvetés új szerkezetű: tartalmazza az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott beruházások állami kiadását is. A régi módi szerint elkészült tervezetnél a hiány csupán 35 milliárd forint lenne. Az államtitkár szerint az országnak négy évtizede nem volt olyan áttekinthető költségvetése, mint a mostani. A kormány csütörtöki üléséről László Balázs szóvivő tájékoztatta a sajtót. A kormány megállapodott a parlamenti pártokkal, hogy a tervezetet december ele jéig benyújtja, ennek megfelelően egész éjjel dolgoztak az okmány sokszorosításán. Az egyeztetések szerint a költségvetés parlamenti vitájára december 17-én kerül sor. A PÁPA LÁTOGATÁSAINAK lelki előkészületei advent első vasárnapjával megkezdődnek az esztergomi egyházmegyében. Ebből az alkalomból dr. Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek nyilatkozatot adott. Elmondotta, hogy a szentatya magyarországi látogatása Szent István ünnepéhez kapcsolódik, augusztus 16—20. közötti napokra esik. Az ország több helyén lesz pápai misével összekötött tömegtalálkozó, amelyen bárki részt vehet: 16-án Esztergomban, 17- én Pécsett, 18-án Máriapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án Buda- Ipesten. A szombathelyi találkozóihoz az a „lelki érdek” kötődik, a bíboros prímás szavai szerint, hogy „előmozdíthassuk Batthyány-Strattmann Lászlónak, a szegények orvosának boldoggá avatását”. Az eseménysor fénypontja Szent István ünnepén lesz Budapesten a Hősök terén. A pápa mutatja be a szentmisét, a Szent Jobb ereklye jelenlétében és kifejezi tiszteletét az első magyar király, Szent István emléke előtt. A pápa programja, mint mindenütt, Magyarországon is nagyon zsúfolt lesz. Augusztus 19-én találkozik az államelnökkel, a kormány- és a diplomáciai testület tagjaival, a magyar kultúra és tudomány képviselőivel, papnövendékekkel, fiatalokkal, betegekkel és a püspöki karral. (K. A.) A kormány átadta a képviselőknek a jövő évi költségvetés tervezetét (MTI) A kormány átadta a parlamenti képviselőknek a jövő évi költségvetés tervezetét — tájékoztatta az újságírókat Király Péter pénzügyminisztériumi államtitkár. Elmondotta, hogy a jövő évi költségvetés most már csak 78 milliárd forintos deficitet tartalmaz. A korábbi tervezetek még 90-100 milliárd forintos hiánnyal számoltak. Véleménye szerint a jelenlegi költségvetési törvényjavaslat már olyan, amely alkalmas az IMF-fel történő megállapodásra. A költségvetés új szerkezetben készült el, tartalmazza az Állami Fejlesztési Intézet által finanszírozott beruházások állami kiadásait is. A régi módon elkészített költségvetések esetében a hiány lényegesen kisebb, csupán 35 milliárd forint lenne. A költségvetés átalakítása azt szolgálja, hogy az államháztartás ügyeiben végre tisztán láthassanak a képviselők, az érintett szakemberek. Négy évtizede nem volt az országnak olyan áttekinthető költségvetése, mint amilyet a jövő évre terveznek. A deficitet elsősorban a támogatások lefaragásával sikerült csökkenteni. Kevesebb támogatást kapnak az agrárexportőrök, valamint számos alap állami pénzellátása csökken. Az egészségügyi dolgozók, valamint a pedagógusok megígért béremelésére tízmilliárd forintot fordítanak, ezt a pénzt azonban más forrásból teremtik elő. Úgy tűnik, hogy a szovjetunióbeli jamburgi beruházás eredményeként mégis megkapjuk az eredetileg tervezett 1,5 milliárd köbméter földgázt. Mivel a beruházás államilag finanszírozott, így a földgáz eladásából származó bevétel is az államkaszszát illeti meg. Ezt a pénzt pedig béremelésre fordítják. . A költségvetés jövőre is 60 milliárd forinttal támogatja a lakásépítésre korábban felvett lakossági kölcsönöket. Mivel a kamattámogatás mértéke — az infláció miatt — jövőre emelkedne, a költségvetési kiadások növekedését csak úgy lehet elkerülni, ha a terhek egy részét a lakosságra hárítják. Jövőre várhatóan 3 százalékkal csökken a GDP, az export pedig 4-5 százalékkal mérséklődik. Nagyarányú lesz a KGST-kivitel visszaesése, eléri a 25-30 százalékot, míg a hagyományos nyugati partnerekkel folytatott kereskedelemben a magyar kivitel 3-4 százalékkal fog bővülni. Elfogadhatatlan a költségvetési előterjesztés — szögezték le a munkaadók és a munkavállalók (MTI) A kormány nevében Rabár Ferenc pénzügyminiszter az Érdekegyeztető Tanács, pénteki ülésén kifejtette: nincs lehetőség a munkaadói javaslat szerint a költségvetési koncepció átalakítására, mert ez finanszírozhatatlanságot és csődöt jelentene az országnak. Előzőleg Fodor László, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkára foglalta össze a munkaadói oldal véleményét az ülésen. A hosszú előadásból kiderült: a munkaadók egy, a kormányétól teljesen eltérő költségvetési, pénzügyi koncepciót dolgoztak ki. A tanácskozás szünetében az MTI munkatársa megkérdezte: miért nem előzetes műhelymunka során egyeztették az alapvetően más programot felvázoló elveiket a kormánnyal, s miért az Érdekegyeztető Tanács ülésén találkozik először a kormányzat ezekkel az elképzelésekkel. Fodor László megerősítette: ugyancsak szükséges lenne, hogy a kormány a különféle koncepciók kidolgozása során márelőzetesen kikérné az illetékes szakmai szervezetek véleményét. Munkavállalói oldalról a vita során felvetődött az is, hogy mi az értelme ennek az egyeztetésnek, ha a kormány úgyis az ismertetett költségvetési koncepciót terjeszti a parlament elé. Herczog László, a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: az ÉT-egyeztetés során kialakított véleményeiket állásfoglalásban összegzik, és ez is a törvényhozók elé kerül. A pénzügyminiszter szerint tehát nem vihető keresztül a munkaadói oldal azon indítványa, hogy augusztustól vagy szeptembertől álljon át az ország a naptári helyett a pénzügyi költségvetési évre, hogy addig csak átmeneti programot fogadjanak el a helyzet menedzselésére, s egyelőre a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel is csak ennek az időszaknak a finanszírozásáról tárgyaljanak. Jelenleg nem reális a költségvetés és a hitelszféra javasolt újszerű kapcsolatának kialakítása, illetve az adórendszer átalakítása. Örömmel venné viszont a pénzügyminiszter, ha a munkaadók és a munkavállalók további és elfogadható kiadáscsökkentésekre tennének javaslatot. Az estig tartó vita eredményeként az ÉT résztvevői odáig jutottak el, hogy a kormány egyrészt hajlandó tanulmányozni a munkaadók írásban átadott költségvetési koncepcióját, másrészt kész a munkavállalók szakértői által elkészített javaslatok egyeztetésére. A munkavállalók nehezményezték, hogy egy olyan előterjesztésről vitatkoztak, amely gyakorlatilag teljesen elkészült, hiszen december 1-jéig adja át a kormány ezt az anyagot a parlamentnek, így az ÉT szerepköre leértékelődik. A munkaadók, a munkavállalók egyaránt leszögezték a kormány költségvetési előterjesztése filozófiáját, szerkezetét, arányait tekintve egyaránt elfogadhatatlan. Éppen ezért kérik, hogy ész- Magyar Nemzet revételeiket, mint különvéleményt mellékletként csatolják a törvénytervezethez, hogy azokat a parlamenti képviselők megismerhessék. A munkavállalói oldal külön kiemelte, hogy túlzott a költségvetés jövedelemcentralizáltsága. A lakosságtól megkövetelt takarékosság nem érvényesül a kiadási oldal valamennyi területén. Kérték, hogy a munkavállalókat érintő kérdések soron kívül kerüljenek a parlament elé, még a költségvetés elfogadása előtt. Az Ét-ülés második napirendi pontként a foglalkoztatási törvény tervezetével foglalkozott. Gyorsítják a tanácskozás ütemét A Házbizottság megváltoztatta a menetrendet (MTI) Házbizottsági konszenzus alakult ki arról, hogy mindent megtesznek a költségvetés ez évi elfogadtatása érdekében — jelentette be Szabad György szokásos pénteki parlamenti sajtótájékoztatóján. Az Országgyűlés elnöke hangoztatta, hogy az ellenzéki pártok is egyetértettek a költségvetés feszített tempójú tárgyalásával és idei elfogadtatásával. A több mint ezeroldalas törvényjavaslatot egyébként már pénteken postázták a képviselőknek. A Házbizottság pontos menetrendet dolgozott ki arról is, hogy a költségvetéshez, illetve az adótörvényekhez kapcsolódó egyéb indítványoknak mikor kell a bizottságok, illetve a plenáris ülések elé kerülniük. Az egész ország szempontjából nélkülözhetetlen, nagy jelentőségű törvényjavaslatok megtárgyalása, megvitatása elsőbbséget kap. Több ésszerűsítő, időtakarékosságot eredményezhető javaslatot is tettek, így egy blokkban tárgyalják az adótörvényeket és ugyancsak egy csoportban a költségvetési, illetve a hozzá kapcsolódó más javaslatokat. A pártok vezérszónokokat állítanak majd, akik öszszegzik az adott frakciók egyeztetett álláspontját az általános vitában. Természetesen ez nem jelenti, hogy ha valakinek ettől eltérő véleménye van, az ne felejthesse azt ki. Olyan ütemtervvet dolgoztak ki, hogy mind a pártoknak, mind a bizottságoknak a megfeszített tempó mellett is legyen elegendő idejük szakértői állásfoglalásra. Döntöttek arról is, hogy a Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság a költségvetés elfogadásáig egyfajta csúcsbizottságként dolgozik, s összegzi, véleményezi a más bizottságok által javasoltakat. Az ülések menetrendjét úgy állították össze, hogy ha mégis valami „üresjárat” adódnék, meg tudják tárgyalni ez idő alatt az egyéb, már beterjesztett törvényjavaslatokat. A Házbizottság döntött arról is, hogy nem csorbítja a bizottságok rendelkezésére álló időt, ezért nem iktat be új plenáris ülésnapot, hanem a hétfői, illetve keddi tanácskozási időt nyújtja meg. Így hétfőn a szokásos 15 óra helyett 14 órakor kezdődik, és várhatóan 20 óráig tart az ülés. Kedden is egy órával korábban, tehát 9 órakor kezdenek a képviselők és ugyancsak 20 óráig is tarthat a munka. Amerikai üzletemberek véleménye: A ’95-ös Expo az évszázad lehetősége (MTI) Az amerikai Virginia állambeli New Dominion International Trade Group Incorporated elnöke és a Hank Amann Public Association cég vezetői támogatják a Vállalkozóik Országos Szövetségének tervét egy magyarországi nemzetközi kereskedelmi vállalkozási központ létrehozására — közölték a pénteki sajtótájékoztatón. A központ célja a külföldi tőke Magyarországra történő beáramlásának elősegítése és vegyes vállalatok szervezésének előmozdítása. Randall Gilliland, a New Dominion International elnöke szerint egyébként az amerikai befektetőket egyelőre a bizonytalan magyar tulajdonviszonyok riasztják el. Az együttműködés előmozdítását nagyiban segítené, ha egy nagyszabású befektetési propagandakampányt lehetne Amerikában megvalósítani. Az 1995-re tervezett Expóval kapcsolatban mindkét fél képviselője azon a véleményen volt: ha Magyarország nem vesz részt benne, az évszázad lehetőségét szalasztja el. Kifejtették, hogy a három keleteurópai reformország közül a külföldi tőkebefektetések szempontjából most Magyarország pozíciói a legjobbak. A 95-ös Expo a világ beruházóinak a figyelmét Magyarországra összpontosíthatná. Előkészületek a pápa látogatására (MTI) December 2-ával, ádvent első vasárnapjával az Esztergomi Egyházmegyében megkezdődik a pápa látogatásának közvetlen lelki előkészülete. Ebből az alkalomból dr. Paskai László bíboros- prímás, esztergomi érsek interjút adott az MTI és a 24 óra című napilap munkatársának a pápa magyarországi látogatásának programjáról. — A Szentatya magyarországi látogatása a jövő évben Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódik, az augusztus 16—20. közötti napokra esik — mondotta. Több helyen lesz pápai misével összekötött tömegtalálkozó, amelyen bárki részt vehet: 16-án Esztergomban, 17-én Pécsett, 18-án Máriapócson, 19-én Szombathelyen és 20-án Budapesten. A városok választásáról Paskai László elmondotta: Pécs esetében az számított, hogy azon a vidéken többféle nemzeti kisebbség él. Ezenkívül idelátogathatnak a délvidéki hívek is. Máriapócs mellett az szól, hogy a keleti országrész legnagyobb búcsújáró helye, egyben lelki központja a görög-katolikus híveknek, akik az elmúlt négy évtizedben hivatalosan csak Magyarországon gyakorolhatták vallásukat. Ide várjuk a görög katolikusokat a szomszédos országokból is, beleértve az erdélyieket. Szombathelyhez az a „lelki érdek” kötődött, hogy előmozdíthassuk Batthyány-Strattmann Lászlónak, a „szegények orvosának” boldoggá avatását. Ugyanakkor meghívhatjuk a szomszédos Burgenland híveit, viszonozva a két évvel ezelőtti meghívásunkat Darázsfalvára. A fénypont Szent István ünnepén lesz Budapesten, a Hősök terén. Magyar nemzetünk és egyházunk történelmi eseménye lesz, hogy a pápa mutatja be a szentmisét a Szent Jobb ereklye jelenlétében, és kifejezi tiszteletét emléke előtt. II. János Pál pápa első útja augusztus 16-án Esztergomba vezet. Itt találkozik, a délután 4 órakor kezdődő szentmise keretében a magyar papokkal és szerzetesekkel a bazilika előtti téren. Még egy programot meg kell említenem: ökumenikus tömegtalálkozó lesz a testvéregyházakkal Debrecenben, amelynek református múltja és hagyománya mindenki előtt ismeretes. Hogyan képviseli a minisztérium a kultúra érdekeit? (MTI) „A művelődési kormányzat teljességgel átérzi az ország nehéz gazdasági helyzetét, a pedagógustársadalom súlyos gondjait, s a költségvetési alkuban következetesen, mondhatni harcosan képviselte a művelődés és a közoktatás érdekeit, minden fórumon felhívta a figyelmet a kultúra stratégiai jelentőségére. Az eredeti költségvetési deficit, a lefaragására tett erőfeszítéseik ismeretében szerény, de mégsem jelentéktelen eredménynek tekinthető a pedagógusok 30 százalékos béremelése (20 százalékos bérautomatizmus, plusz 10 százalékos központi béremelés), amely a társadalombiztosítási járulékkal együtt 7,2 milliárd forintnyi összeget jelent...” — mondta Láng Péter, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szóvivője pénteki első szóvivői tájékoztatóján, amelynek kezdeteikor jelen volt Andrásfalvy Bertalan miniszter is. A szóvivő ismertette, hogy a tárca 39 milliárd forintot kért a költségvetésből, a kormány 34 milliárdot hagyott jóvá. Felsőoktatási célokra (a tárcához tartozó egyetemeik és főiskolák finanszírozására) 22,5 milliárd forintot kaptak, de 3,1 milliárddal többre lenne szükség. A kulturális ágazat szakmai fejlesztésére mintegy ΊΠ millió forintot igényelt volna a minisztérium, de nem kapott semmit. A gondok enyhítésére pótlólagos források szolgálnak, ilyenek lehetnek a privatizációból majdan származó bevételek is. Eldőlt a Magyar Nemzet sorsa Aláírták a részvénytársaság alapító okiratát Sem habostorta, sem francia konyak, sem francia pezsgő nem volt a lapunk sorsát megpecsételő, vagyis a Magyar Nemzet privatizációjával foglalkozó pénteki nemzetközi sajtótájékoztatón a Gerbeaud cukrászdában. A zsúfolásig megtelt szalonban örömkönnyek hullajztására sem igen került sor. Horti József, a Pallas Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója mégis elégedett mosollyal jelentette be az egybegyűlteknek a megváltoztathatatlant: a sajtóértekezletet megelőzően valamennyi érdekelt fél ellátta kézjegyével a lapunk megjelentetésére ezentúl vállalkozó részvénytársaság alapító okiratát. Hangsúlyozta: a privatizáció megtörténtével egyrégóta vajúdó kérdés végére került pont. Emlékeztetett arra, hogy az egész magyar sajtó megkülönböztetett érdeklődéssel kísérte a Magyar Nemzet sorsának alakulását, s úgy fogalmazott: „mindenki megelégedésére történt meg az okmányok aláírása”. A Magyar Nemzet Alapítvány jogásza kifejezte azon meggyőződését : mostantól remélhetően békésebb vizek felé evez a láp hajója. Kijavítván az előtte szólót rámutatott: a privatizáció nem most oldódott meg, hiszen már tavaly decembertől létezik az a korlátolt felelősségű társaság, amely a lap kiadására alakult. Dr. Kun Tibor elmondta, a múlt héten valamennyi fél beleegyezésével új konstrukciót dolgoztak ki, s ennek eredményeként a Magyar Nemzet kiadására részvénytársaság alakult, amely fokozatosan átveszi a kft. feladatkörét. Kitért arra is, a vezető napilap ügyében komoly politikai csatározásoknak lehettünk tanúi és szenvedő alanyai az elmúlt időszakban, miközben az üzleti érdekekről mindenki megfeledkezett. Figyelmeztetett rá: az Újságírói Alapítvány különvéleménye elsősorban politikai jellegű, de mindezenközben a lap érdekében föl kellett mérni az üzleti és a jogi kérdéseket, amelyek végre megoldáshoz vezethetnek. A tényre térve közölte a jogász: az rt. alaptőkéje 135 millió forint. Ebből 55 millió devizaforinttal, 40 százaléknak megfelelő részesedést szerzett a francia fél. A tárgyalások eredményeként — mivel nem volt egyértelmű, hogy a védjegy igen kifogásolható módon miért csak a Pallast illeti meg — az újságírók goodwilljét 20 milliós részesedésként ismerik el a felek; a fennmaradó százalékon egyenlő arányban osztozik a Pallas és a Posta Bank. (A pontos százalékos újegoszlás: Herseant 40,75, Pallas 20,33, Postabank 20,33, Magyar Nemzet Alapítvány 18,59 százalék.) Az ügyvéd kiemelte: az alapítvány képviselője ugyanolyan jogkörrel vesz részt az igazgatótanács munkájában, mint a többi fél képviselője, továbbá a szerkesztőség kiharcolt joga, hogy csakis ő tehet javaslatot a főszerkesztő személyére. Megtudtuk: belső megállapodás értelmében az igazgatótanács elnöki tisztét a francia fél által jelölt személy töltheti be, de bármelyik tag kérésére összehívható az rt. igazgatótanácsa, s vívmánynak számít — amibe a franciák nagyon nehezen mentek bele —, hogy akár le is szavazható az elnök. Mindenesetre a legfontosabb — mutatott rá —, hogy visszaszerezze régi jó hírnevét a Magyar Nemzet; újra jó lapot kell csinálni, most már megfelelő tőkére támaszkodva, s a megfelelő politikai függetlenség garantálásával. Kiemelte: megállapodás született arra vonatkozóan is, hogy valamennyi újságíró megtarthatja állását, s csakis a jelenleginél jobb szerződés köthető velük a jövőben. A függetlenség megőrzése érdekében leszögezték azt is — mutatott rá —, hogy a gazdasági társaság nem kötelezheti az újságírókat a nézeteikkel ellentétes cikk megírására. Megemlítette, hogy a lap kedvezőbb körülmények közti előállítása érdekében a hazainál olcsóbb nyomdai kapacitást is biztosítanak már a jövő esztendőben, továbbá garantálják új tudósítói helyek létesítését, s a nagy adatbankokkal való kapcsolatteremtés lehetőségét. Végezetül úgy tette le a garast: a Magyar Nemzetet üzletileg mindezzel jobb helyzetbe sikerült hozni, mint a lapok többségénél jelenleg tapasztalható. Kérdéseikre válaszolva óhatatlanul szóba került Bossányi Katalin és 40 másik,különböző pártállású országgyűlési képviselőnek a Vagyonügynökséghez intézett levele. Az ügyben a Vagyonügynökségnek nincs kompetenciája — válaszolta a jogász. Annak firtatására pedig, hogy vajon áron alul adták-e el a lapot, azt felelte szűkszavúan, nem adásvétel történt, hanem új rt. alakult. Az Hersont-csoport képviseletében a sajtótájékoztatón megjelent népes küldöttség nevében Henri Momy úgy foglalt állást: az aláírással prófálták a múltat, s megnyitották a jövő kapuját. Úgy érvelt, társaságuk a nemzetköziesítés jegyében vetette meg lábát most Magyarországon, csakúgy mint korábban Spanyolországban vagy Portugáliában is. Akik arra gondolnak, hogy politikai intenciók vezérelték őket ebben, csalódni fognak — jelentette ki. Feladatukként azt jelölte meg, hogy közösen alapozzuk meg a nagy magyar újságot, s ezzel hozzájáruljunk az európai csatlakozáshoz. Sebestyén Tamás, az rt. igazgatótanácsának elnöke (aki korábban a párizsi L’Express igazgatója volt) bemutatkozásképpen a hagyományok teljes tiszteletét hangsúlyozta, s arról fejtette ki gondolatait, mennyire fontos, hogy az újság arculata ne változzon, mert akkor elveszíti megbecsült olvasóit. Ugyanakkor óva intett a példányszám túlzott emelésének veszélyétől, mert az csak bulvárosítaná a lapot. Leszögezte: kizártnak tartja, hogy a lap bármelyik nagy párt mellett elkötelezné magát, vagy politikailag vonalát hozzá igazítaná. A „pártlapok” nem életképesek, vélekedett, csoportjuk nem is ad ki ilyeneket, s ezzel Magyarországon sem fognak kísérletezni. Arra az érdeklődésre, amely azt feszegette, miért ragaszkodtak ennyire a Magyar Nemzet „megkaparintásához”, azt válaszolták tömören a franciák: „Mert a Magyar Nemzet a legjobb magyar napilap!" Henri Momy még egy tréfát is megkockáztatott, mondván: sok szerelmi házasság válással végződik, viszont sok érdekházasság szerelemmel fejeződik be. A szintén neki feltett kérdésre felelvén megállapította: „sem ma, sem holnap nem a kormány csinálja a Magyar Nemzetet", s hozzáfűzte, természetesen nemcsak a magyar kormányra utalt szavaival. Sőt nyomatékosította, azokban az országokban, ahol az eddigiek során érdekeltséget szereztek, a kormányok sosem szóltak bele a lapok készítésébe. Végezetül arra felelvén, hogy üzlet vagy presztízs volt-e a Magyar Nemzet megszerzése, úgy érvelt, a lap a hazai és a nagyvilágban élő magyarság egybehangzó állítása szerint referenciaújság, s csoportjukkal kizárólag minőségi lapokat jelentetnek meg, többek között „az első számú” francia napilapot is. Elmondta: szándékaik szerint egy európai minőségi napilaphálózat kiépítését tervezik, s ennek érdekében már Lengyelországban is tettek lépéseket... A sajtótájékoztató fontos momentuma volt, hogy az alapítvány kuratóriuma nevében Javorniczky István felolvasta a szerkesztőség állásfoglalását, amelyet az alábbiakban teljes terjedelemben közreadunk. Boros István pedig bejelentette, az új strukturális rend kidolgozása után a kuratórium tagjai leköszönnek tisztükről. (k. b.) A Magyar Nemzet Alapítvány kuratóriumának nyilatkozata (OS) Nem győztünk, de bízunk benne, hogy a lap mégsem veszít — így summázható az, ami velünk történt és történik. . Az előzmények ismertek, erre most nem vesztegetünk szót. Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy a meghirdetett demokratikus elvekkel ellentétesen a politika túllépje saját illetékességi körét, hogy Magyarország miniszterelnöke és kormányzópártjának bizonyos körei vessék latba befolyásukat egy „üzleti” versenyben, ahogy ez esetünkben történt. Természetesen az ő elképzeléseiknek megfelelően dőlt el a Magyar Nemzet sorsa. Ismert az is, hogy az újságírók többségének véleményére fittyet hányva döntött a kft. másik két tagja. Ezt az eljárást erkölcstelennek és megalázónak éreztük, ám erkölcsbíróság nem lévén, igazunk elismertetéséért kénytelenek voltunk a jogi utat igénybe venni. Tudtuk, hogy majdnem reménytelen a helyzetünk. Az újságírók többségének megbízásából a kuratórium eközben megpróbálta jobb belátásra bírni a döntéshozókat: találjunk harmadik megoldást, netán az olvasók és magyar pénzemberek, vállalkozók segítségével elérjük, hogy teljes egészében magyar kézben maradjon az újság. Az említett politikai tényezők ellenállásán és az eredeti szándékukhoz való makacs ragaszkodásán ezek a próbálkozásaink meghiúsultak. Félő volt, hogy ebben a szélmalomharcban a szerkesztőség végképp szétzilálódik, a lap elvesz- 3