Magyar Nemzet, 1991. január (54. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-02 / 1. szám
vincible („Legyőzhetetlen”) nevű repülőgép-hordozója. Eddig 16 brit hadihajó van az öbölben. Az Invincible felszereléséhez tartozik 20 atombomba is. Az Observer című brit lap közlése szerint ezzel meghaladná az ezret a szövetséges erők rendelkezésére álló nukleáris eszközök száma a térségben. Mint a Reuter jelentette, Jichak Samir izraeli kormányfő kedden meglehetősenhűvösen reagált Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter javaslatára, hogy az Európai Közösség képviselőinek Irakkal folytatandó esetleges tárgyalásain meg lehetne, vitatni az összes közel-keleti problémát, köztük az arab—izraeli konfliktust. Nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni a felvetésről, mondván, hogy a luxemburgi miniszter előzetesen nem konzultált Tel-Avival Athén cáfolja a kairói lapértesülést iraki terroristák letartóztatásáról Kairóból jelenti az AP. Egyiptomi lapértesülés szerint a görög hatóságok a napokban tizenöt iraki állampolgárt tartóztattak le, akikről gyanítják, hogy terrorcselekmények elkövetését tervezték Európában. Az Al-Ahram athéni keltezésű jelentése szerint a hamis papírokkal utazó irakiak európai célpontok felé tartottak, ahol akkor kellett volna akcióba lépniük, ha Irakot támadás érné az ellene felsorakozott soknemzetiségű haderő részéről. A lap úgy tudja, hogy az elfogottak közölték kihallgatóikkal: Bagdad számos terrorakció tervét kidolgozta, hogy végrehajtásukkal destabilizálják az Irak elleni koalíció tagállamainak életét A minden bizonnyal görög kormányforrásokból származó jelentésből nem derül ki, hogy a gyanúsítottak mely országokba tartoztak. Görög állambiztonsági források kedden cáfolták a kairói Al-Ahram jelentését. Az athéni biztonsági szolgálat egy meg nem nevezett, magas rangú tisztje kijelentette, hogy „a mai napig ilyen jellegű letartóztatások nem tör- téntek Görögországban". A Szomáliai lázadó erők ellenőrzik a fővárost Nairobiból jelenti a Reuter: Sziád Bárrá Szomáliai elnök a főváros repülőterének közeléből, egy bunkerből Irányítja a kormánycsapatok hadmozdulatait az Egyesített Szomália Kongresszusa (USC) elnevezésű szervezet felkelőivel szemben. Ezt egy, a helyszínen tartózkodó olasz diplomata mondta el kedden a RA 2 olasz tévének. A felkelők vasárnap délben indítottak összevont támadást a kormányerők ellen Mogadishuban, a Szomáliai fővárosban. A diplomata értesülése ellentmond azoknak a korábbi jelentéseknek, amelyek szerint Sziád Bárrá a repülőtéren tartózkodik, menekülési lehetőségre várva. A kedden is folytatódó ,heves harcok áldozatainak pontos száma egyelőre nem ismert. Az olasz rádió beszámolója szerint több száz ember vesztette életét a harcokban. A helyzet meglehetősen áttekinthetetlen. Az elnöki palota füstölgő romokban áll, miután a lázadók nehézfegyverré támadták az épületet. A felkelők ellenőrzésük alatt tartják az állami rádiót és a tévét. A lázadó erők, az Egyesített Szomália Kongresszusa csapatai ellenőrzik Mogadishu valamennyi utcáját, és körbezárták a katonai repülőteret is: ott tartózkodik jelenleg Sziád Barrá államfő — adta hírül a szervezet kedden Londonban nyilvánosságra hozott közleménye. Az USC közlése szerint a szervezet egységei megakadályozták, hogy az államfő elmeneküljön Líbiába. Az olasz és az egyiptomi kormány ie megerősítette hétfőn, hogy továbbra is készek a közvetítésre a Szomáliai belháború befejezése érdekében. Már december 11-re Kairóba hívták a Szomáliai polgárháborús felek képviselőit, de a tanácskozás akkor nem jött létre. Az olasz külügyminisztérium nyilatkozata szerint a legújabb harci cselekmények oka az, hogy a szembenálló felek nem hajlandók elfogadni a nemzeti megbékélés gondolatát. Az új albán alkotmány garantálja ..... . alapvető emberi jogokat Menekülthullám árasztotta el Görögországot Belgrádból jelenti a Reuter. Az új albán alkotmány garantálni kívánja az alapvető emberi jogokat, egyebek közt a lelkiismereti és vallásszabadságot, a magántulajdonnak és a pártok alakításának jogát, a szabad utazásra való jogot. Az új alaptörvény tervezetét hétfőn tették közzé Tiranában. A nap folyamán egyébként újabb ötszáz albán menekült át Görögországba. Az alkotmánytervezet szerint az ország népi szocialista köztársaság kíván lenni, amelyben a nép választott képviseleti szerveken keresztül gyakorolja a hatalmat. Az ország legfőbb közjogi méltósága az elnök, akit a parlament választ meg titkos szavazással, ötéves időtartamra. Legfeljebb egyszer választható újra. Az elnök nevezi ki a kormányfőt és vezeti a nemzeti védelmi tanácsot. Hétfőn további ötszáz, zömében görög nemzetiségű albán lépte át illegálisan az albán—görög határt. A menekültek közlése szerint még további százak várnak dél-albániai falvakban, hogy átszökhessenek a szomszéd országba, miután olyan híresztelések terjedtek el Albániában, hogy Athén az új évtől le akarja zárni határait A görög kormány szóvivője cáfolta ezt, és közölte, hogy Konsztantin Micolakisz görög kormányfő január 13-án kétnapos hivatalos látogatásra Albániába utazik. Személyében először jár majd görög miniszterelnök Tiranában. A keddi jelentések szerint a tiszta látási viszonyokat és a teliholdat kihasználva, háromezer albán menekült érkezett gyalogosan Görögországba, újév napjára virradóra. Szemtanúk beszámolói szerint a határőrök szemet húnynak a tömeges kivándorlás fölött. A The Wall Street Journal leleplezése De Groote IMF-igazgató zaire-i ügyeiről Washingtonból jelenti az MTI. Korrupcióval, személyes pénzügyi visszaélésekkel vádolta a The Wall Street Journal Jacques De Groote-ot, a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyik igazgatóját, aki Belgium, Ausztria, Luxemburg, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország kérdéseit felügyeli a két nemzetközi pénzügyi intézményben. Washingtoni gazdasági és politikai körökben nagy feltűnést keltett a terjedelmes cikk, miután a befolyásos lap igen ritkán közöl ilyen jellegű, személyes leleplezéseket. A riport szerint a belga De Groote, aki korábban hazája nemzeti bankja megbízásából Zaire-ben (az egykori Belga- Kongóban) dolgozott, évtizedek óta fizetett tanácsadója Mobutu Sese Seiko zaire-i elnöknek, akit bizalmasan tájékoztatott a Világbanknak országával kapcsolatos terveiről. Míg Zaire 2,β milliárd dollárral adósa a banknak és az IMF-nek, s az ország gazdasága romokban hever, Mobutu és társai milliárdos vagyonokra tettek szert. A The Wall Street Journal szerint De Groote pazarló életmódjával évi 119 000 dolláros, adómentes fizetése ellenére eladósodott. A vezető banktisztviselőnek egyébként Washingtonban egymillió dollárt érő háza, Olaszországban birtoka, Brüsszeliben ugyancsak milliós értékű otthona A 83 éves De Groote, akinek nagy befolyása van az említett hat országnak nyújtót IMF- és világbanki hitelekre, a lap kérdésére nem cáfolta, hogy kapcsolatban állott Zaire-ral, de tagadta a korrupció vádját. Elismerte viszont, hogy korábban segített világbanki hitelt szerezni Ruanda számára egy barátja kérésére , aki viszont őt támogatta személyes pénzügyeiben... De Groote megerősítette, hogy 10 éve nem fizet vissza egy immár 150 000 dolláros kölcsönt egy belga banknak. A lap szerint a zaire-i ügyek, valamint adósságai voltak amögött, hogy De Groote (egy volt belga külügyminiszter veje) nem került vissza — mint tervezték — a belga nemzeti bankba, amelynek vezetője lehetett volna. Az IMF jogtanácsosa szerint De Groote zaire-i „tanácsadói” tevékenysége nem ütközik a nemzetközi pénzügyi intézmények tilalmába — annál is kevésbé, mivel nincsenek előírások arra, hogy mi tilos egy igazgatónak. Egy 1954-ből származó világbanki határozat kimondja, hogy az igazgatóknak fel kell tárniuk, ha „lényeges” személyes érdekeltségük van valamely ügyben. Barber Conable, a Világbank igazgatója annyit nyilatkozott a lapnak, hogy az érintett államoknak (tehát a De Groote által képviselt hat országnak) kell kivizsgáltatniuk a kérdést, ha felmerül a szabálytalanságok gyanúja. Magyar Nemzet Gorbacsov számít Sevardnadzére a The Sunday Times a távozás okairól Tokióból jelenti a Reuter. Mihail Gorbacsov szovjet elnök közölte: kívánatosnak tartaná, hogy Eduard Sevardnadze továbbra is tevékeny részt vegyen az átalakítás továbbvitelében. Gorbacsov az Aszahi Simbun című japán lapban megjelent nyilatkozatában azt is közölte, hogy soha nem voltak komolyabb politikai nézeteltérései Sevardnadzével, s bízik benne, hogy a lemondott külügyminiszter a jövőben is segíteni fogja reformprogramját. A kétoldalú kapcsolatok vonatkozásában Gorbacsov az Interjúban hangsúlyozta a szovjet—japán békeszerződés aláírásának szükségességét. Mint mondotta, eljött annaz az ideje, hogy a problémákat összefüggésükben oldják meg, s aláírják a békemegállapodást. A szovjet elnök szerint nem a Kuril-szigetek miatti vita akadályozta a kétoldalú kapcsolatok normális fejlődését, hanem a hidegháború, amely elidegenítette és eltávolította egymástól a Szovjetuniót és Japánt. A szovjet elnök azt is elmondta, hogy nem teszi előfeltételektől függővé a békeszerződés aláírását. Hangsúlyozta, hogy a békeszerződés „az érdekek és lehetőségek egybevetésének eredménye” kell hogy legyen. Gorbacsov egyben azon reményének adott hangot, hogy a jövő áprilisban esedékes tokiói látogatása idején az összes probléma terítékre kerül a Japán vezetőkkel folytatott tárgyalásain. A japán kormány egyelőre csak két szigetet fog visszakövetelni a Szovjetuniótól, hogy lehetővé tegye a két ország megegyezését — közölték japán kormányforrások az MTI jelentése szerint. A japán kormánypolitika jelentős fordulatának tekintik ezt hivatalosan még be nem jelentett változást, amely azonban nem jelenti azt, hogy Tokió végleg lemondott volna a Kunasiri és Etorofu szigetről. Ám azzal, hogy egyelőre csak a Hokkaido közeli Habomai és Sikotap szigeteket szeretné visszakapni, Tokió elfogadhatóbb megoldást teremt Mihail Gorbacsov számára a területi vita rendezésére. A kormány illetékesének közlése szerint a javaslatot részletesen a január vége felé tartandó külügyminiszteri tanácskozáson vitatnák meg. Japán akkor felajánlaná Moszkvának a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi együttműködést is. Megfigyelők szerint a rugalmasabb japán magatartást Eduard Sevardnadze váratlan lemondássá váltota ki, és összefüggésben áll azzal is, hogy Tokióban megjósolhatatlannak tartják a gorbacsovi vezetés jövőjét. Londonból jelenti az MTI: Eduard Sevardnadze legalább egy éve fontolgatta lemondását a külügyminiszteri posztról, mert úgy érezte, hogy lemorzsolódik a támogatás külpolitikája iránt, írta a The Sunday Times című londoni lap, a másfél hete lemondott szovjet külügyminiszter egyik legközelebbi tanácsadójára, Tejmuraz Sztyepanovra, a minisztérium egyik főosztályvezetőjére hivatkozva, akit december 29-i számában a moszkvai Komszomolszkaja Pravda is megszólaltatott. Sevardnadze október óta végképp nem tartotta önmagát Gorbacsov bizalmas munkatársának, mert úgy vélte, hogy a szovjet elnök immár nem támogatja tökéletesen a Sevardnadze nevével fémjelzett „új politikai gondolkodást” a kelet-nyugati kapcsolatokban, mondta Sztyepanov. Sevardnadze reménytelennek ítélte tulajdon helyzetét, mert a katonák és más konzervatív tényezők „kiparírozták" politikáját a Kremlben, tette hozzá Sevardnadze munkatársa. / / / jpgi „Ez már nem egy állam" Bakatyin belügyminiszter nem akart önként lemondani Moszkvából jelenti az MTI. „Nem akartam távozni” — ezzel a szalagcímmel közölt terjedelmes interjút Vagyim Bakatyin közelmúltban leváltott szovjet belügyminiszterrel a Komszomolszkaja Pravda. Bakatyin hosszú hetek óta először nyilatkozott leváltásának körülményeiről a szovjet központi sajtónak. Bakatyin szerint a leváltásánál Gorbacsovnak — bizonyos nyomásnak engedve — a ,két rossz közül a kisebbiket" kellett választania, s így ,,meghagyta csapatában”, a most végnapjait élő tanácsadó testületében. A volt belügyminiszter a parlamentben azért kérte a képviselőket az elnök döntésének támogatására, mert nem akart felesleges feszültséget kelteni, s ezért nem is mondott beszédet leváltása kapcsán. Mindamellett nem akart önként lemondani, azt a látszatot kelteni, hogy más munkakörbe kívánozik. A belügyminisztérium jelenlegi állapotát tekintve ez egyenlő lett volna az árulással — mondta, hangsúlyozva azonban, hogy nem ért egyet a belügyi munka „összeomlásáról” beszámoló értékelésekkel, hiszen a bűnözési hullám, objektív okokkal magyarázható. Szerinte a tárca megfelelő, működését éppen az alkotmányellenesen cselekvő hatalom teszi lehehetetlenné. Nem arról van, szó, hogy felesleges a központ, hanem arról, hogy az annak szerepét fetisizáló ideológia okoz károkat „Azok az erők, amelyek vesztettek a demokrácia körülményei között, most pedig szeretnék viszszaszerezni hatalmukat a köztársaságokban, az igazságügyi szervekhez és az elnökhöz fordulnak követeléseikkel, ám valójában feleslegesen erőlködnek. A hatalmat két úton lehetne visszaszerezniük: vagy visszanyerni a nép bizalmát, és demokratikus úton ismét hatalomra kerülni, vagy pedig elutasítani a demokráciát. Demokráciánkról azonban — legyen az még oly fejletlen is — nem szabad lemondanunk, egyszerűen csak meg kell gyógyítanunk" — hangsúlyozta Bakatyin. Vagyim Bakatyin végezetül az unió jövőjéről nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányt lépten-nyomon megsértik, s nem egyének, hanem a „második vonalhoz” tartozó törvényhozók. „Ez pedig így már nem egy állam” — jelentette ki. Szerda, 1091. január 2. Európa, német egység, Öböl-válság Államfők újévi üzenetei Vezető államférfiak a múlt esztendő legfontosabb eseényeiről, az európai fejleményekről, a német egységről, az öböl-válságról szóltak, is reményeiket fejezték ki újévi üzeneteikben. A szokásoknak megfelelően Bush amerikai elnök a szovjet népet üdvözölte, Gorbacsov szovjet államfő az amerikaiakhoz beszélt. Washington: Az amerikai—szovjet viszony javulását és megszilárdulását nevezte az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eredményének George Bush. Az amerikai elnök a szovjet népnek küldött újévi üdvözletében kiemelte a politika és a fegyverzet-ellenőrzés terén elért haladást. Külön is méltatta a Kuvait elleni iraki agresszió ügyében elfoglalt határozott moszkvai álláspontot, amely elítéli Bagdad magatartását. A politika terén elért eredmények mellett nem kevésbé fontos az amerikai és a szovjet nép közötti közvetlen kapcsolatok kialakulása sem — fejtette ki az amerikai elnök..Utalt arra, hogy már több tízezer amerikai és szovjet polgár lépett kapcsolatba egymással. George Bush üzenetében üdvözölte azokat a fontos lépéseket, amelyeket a Szovjetunió az új társadalom építésében tett meg, és dicsérte a szovjet emberek elhatározottságát, hogy a politikai és gazdasági reformokat megvalósítják az országban. — Ez nehéz út, de meg kell tenniük, mert országukat egy szebb jövő felé vezeti — hangoztatta az amerikai elnök. Moesikojt Moszkvából jelenti az MTI. Az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően Mihail Gorbacsov az óév utolsó napján külön üzenetben köszöntötte az amerikai népet, sikereket, jólétet és békét kívánva a szovjet nép nevében. A szovjet államfő üdvözletében kitért az elmúlt évtizedben történt jelentős nemzetközi változásokra, s emlékeztetett arra is, hogy még számos világprobléma megoldatlan maradt Az új jövőt kutatva „a népek és az államok új partok felé vették az irányt. Ez az út nem veszélytelen, s nem .. mentes, fájdalmas lépésektől sem. Ezen út. legelején a világközösség Wrts komoly próbatétel elé került: agressziót követtek el az Öbölben. A világnak erőt kell vennie magán, oly módon leküzdeni a válságot, hogy ne hiúsítsa meg a civilizáció békés korszakához való átmenet kezdetét” — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet államfő megítélése szerint csakis közös erőfeszítésekkel, együttműködéssel, egymás érdekeinek tiszteletben tartásával lehet szavatolni a haladást és egymás biztonságát. Gorbacsov végezetül hangsúlyozottan szólt arról, hogy a világban végbement kedvező változások nagyon sok mindenben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának köszönhetők. Állampolgári és nemzeti közmegegyezésre, felelősségtudatra és fegyelemre, lelkiismeretes munkára és emberséges kapcsolatok kialakítására szólította fel újévi üzenetében a szovjet embereket Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő üdvözletét moszkvai idő szerint pár perccel éjfél előtt sugározták a szovjet tévé- és rádióállomások. Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a súlyos válság ellenére már a jövő esztendő fordulatot hozhat, ha sikerül kialakítani ezt a közmegegyezést Beszédében emlékeztetett arra, hogy az óesztendő az egyik legnehezebbév volt az ország történelmében: az életkörülményeket jelentősen rontották a gazdaságban jelentkező válságjelenségek, az embereik személyi biztonságának romlása, a rend és a fegyelem gyengülése. Az államfő elkerülhetetlennek nevezte a nehézségeket az átmeneti szakaszban, de elismerte, hogy azokat tovább súlyosbították az elmúlt időszak elhibázott számításai és mulasztásai, az ország vezetésének hibái is. A szovjet államelnök kiemelten méltatta a decemberi küldöttkongresszuson elfogadott törvényeket, amelyek lehetőséget teremtenek a stabilizáció megkezdéséhez. „Az új esztendő különleges év lesz. Ebben az évben dől el soknemzetiségű államunk sorsa” — mondta Gorbacsov, „szent ügynek" nevezve az unió megőrzését és megújhodását. Férise Párizsból jelenti az MTI. A közel-keleti problémák rendezésére szolgáló egy, vagy több nemzetközi értekezletet helyezett kilátásba Francois Mitterrand francia köztársasági elnök újévi üdvözletében arra az esetre, ha Szaddám Huszein iraki elnök kivonja csapatait Kuvaitiból. Határozottan leszögezte azonban: ha ez nem következik be, Franciaország kész részt venni hadműveletekben Kuvait szabadságának visszaállítására. Ha Kuvait megszállva marad, semmi sem lehetséges. Ha kiürítik Kuvaitot, minden megindulhat — jelentette ki a francia elnök, aki az ország népéhez Intézett újévi üdvözletének jelentős részét szentelte a kuvaiti válságnak. Szerinte ha Irak kivonul, a nemzetközi konferenciákon még lehet tárgyalnia palesztin haza létrehozásának lehetőségét, az Izrael létét biztosító garanciákat, a libanoni állam integritását — és általában a közel-keleti béke minden kérdését. Franciaország — Németországgal együtt — kezdeményezője az Európai Közösség külügyminiszteri szintű pénteki tanácskozásának, és javasolni kívánja, hogy az EK kísérelje meg a tárgyalást Irakkal, mégpedig a Biztonsági Tanács által Kuvait területének kiürítésére megszabott január 15-i határidő előtt. Francois Mitterrand — anélkül, hogy utalt volna erre a tervre — most is aláhúzta, hogy Franciaország még hisz a béke lehetőségében, és mindvégig ennek érdekében tevékenykedik. Bonn Bonnból jelenti az MTI. A német történelem egyik legboldogabb, legszerencsésebb évének minősítette 1990-et, az újraegyesítés évét Helmut Kohl német kancellár. Újévi televíziós köszöntőjében úgy vélte, hogy 1991-ben, nem utolsósorban a robusztus nyugatnémet gazdaságnak köszönhetően, „a nehéz átmenet kellős közepén tartó” Kelet-Németországban is javulás áll be. A kancellár üdvözölte azt a fejleményt, hogy 1990-benkiléptünk a kelet-nyugati konfliktus árnyékából”, a határok egyre inkább veszítenek elválasztó jellegükből. Meg kell azonban előzni, hogy a jóléti szakadék a Nyugat és a Kelet között új akadályokat teremtsen. „Éppen nekünk, németeknek nem lehet mindegy, hogy mi történik körülöttünk. Mindez közvetlenül érint bennünket, akár akarjuk, akár nem. Éppen ezért lehetőségeinken belül hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a demokrácia, a jogállamiság és a piacgazdálkodás tartósan meggyökerezzen Közép-, Kelet- és Délkelet- Európáiban” — közölte a kancellár, és külön sikert kívánt a szovjet erőfeszítésekhez. Egyben reményét fejezteki, hogy lehetővé válik egyrészt a háború elkerülése, másrészt a jogrend helyreállása a Perzsa-öböl térségében, békés úton. Róma Rómából jelenti az MTI. Francesco Cossiga olasz köztársasági elnök újévi üzenetében az elmúlt esztendő legjelentősebb fejleményének nevezte, hogy Európában megszűnt a szembenállás, és kibontakozóban van az európai népek szabad közössége, Németország pedig széles nemzetközi közmegegyezéssel helyreállíthatta egységét. Ez a hatalmas fordulat a kelet-európai népek békés forradalmai nyomán vált lehetségessé, azzal, hogy új politikai vezető réteg jött létre mindenütt, és a nép visszavette elvesztett szabadságát. De nagy szerepet játszott a Nyugat elszántsága és elvi szilárdsága, amellyel kitartott értékei mellett, és modellt kínált Keletnek az igazságosabb és virágzóbb társadalomhoz — fejtette ki. — Immár egyetemessé válik a demokratikus, pluralista jogállam és a piacgazdaság modellje. A létező szocializmusnak nevezett rendszer összeomlása azonban nem törli el és teszi hiábavalóvá azok küzdelmét, akik a társadalmi igazságosság növeléséért harcolnak elvi meggyőződéssel — hangoztatta. Varsó Varsóból jelenti az MTI. Először intézett államfőként újévi beszédet a lengyelekhez Lech Walesa köztársasági elnök. A beszédet a soport „kis Belwederből” sugározta a lengyel rádió és televízió. Walesa hangsúlyozta, hogy mint elnök, köteles megmondani a nemzetnek az igazat, s az igazság az, hogy nem lesz könnyű az új év. Prága Prágából jelenti az MTI: Csehszlovákia elsősorban Lengyelországgal és Magyarországgal kívánja összehangolni azokat a lépéseit, amelyek a már meglévő és az újonnan létrejövő európai struktúrákba való bekapcsolódást célozzák — egyebek között erről beszélt kedden Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök újévi tévéüzenetében. Fontosnak mondta, hogy lehetőleg még januárban találkozzon a VSZ politikai tanácskozó testülete, ds az ülésen szüntessék meg a szövetség katonai szervekét.