Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-17 / 246. szám

SZOMBAT, 1992. október 17. Gazdaság Mondjunk le a kivitelről? A kettévágott és megkopasztott csirke esete Elillantak a minden résztvevőt gyarapí­tó szép napok. Az elmúlt évben a vágó­baromfi-termelés jelentős mértékben visszaesett, amit szemléletesen tükröz, hogy a felvásárolt mennyiség 394 ezer tonnáról 260 ezerre zuhant. És ez a zsebkifosztó tendencia az idén nem állt meg, folytatódott, sőt, az elmúlt hóna­pokban felgyorsult. Ha e tendenciát nem sikerült pillanatokon belül vissza­fordítani, az egész ágazat padlóra ke­rül; fel kell készülni arra, hogy - mivel nem lesz elegendő alapanyag - mini­málisra csökken a magyar baromfiex­port, ami korábban tisztes jövedelmet avántált termelőnek, feldolgozónak,­öltségvetésnek. Ebben az esetben a termelés a belföldi fogyasztás kielégíté­sének szintjére süllyed. Ám ma még nem eldöntött, hogy tényleg ez a leg­jobb megoldás, az az út, amelyen ha­ladnunk kell. A baromfiágazat rossz lóra tett akkor, ami­kor a termelés szintjét a keleti, elsősorban a szovjet piac igényelte mennyiséghez szabta. Persze könnyű most okosnak lenni; ez az agrár­ágazat, mint a többi is, csak alkalmazkodott az akkori, a politika által irányított szocialista üz­letmenethez, méghozzá igencsak rugalmasan. A feldolgozóvonalak teljesítményét évi 800 ezer tonna baromfi levágására növelték, bár ezt a csúcsot soha nem sikerült elérni, 600 ezer tonnánál több nem került ki az üzemekből. A­­szovjet piac összeomlása után a 70 százalékos kihasználtság 40-45 százalékra csökkent. A nagy keleti szomszéd akkoriban évente - élő­súlyban - 130 ezer tonna honi baromfira, zö­mében csirkére volt biztos vevő; erre a mennyi­ségre természetesen most is szüksége lenne, ám nem tud érte fizetni. És ez a kellemetlen állapot valószín­­lleg még jó ideig így is marad. Ugyanakkor - és erről a magyar temetők is értesültek - más exportőr országok szállítanak baromfit a Szovjetunió több utódállamába: he­lyünket a nagy orosz piacon átvette az Egyesült Államok, tavaly 100 ezer tonnát adott el. Erről az üzletről azonban tudni kell: az amerikaiak csak a számukra „mellékes" csirkerészeket. Vagyis-a -a? TimeltetőL· megfosztotta félbe vágottn·­­szárnyast, combot, farhátat értékesítettek.· más­­részt, hogy az ellenérték felét zsebelhették csak &■ .ThVsMiSi is «astegma be. A többiről alighanem örökre lemondhatnak. Persze ez sem igazán nagy érvágás, hiszen az üzletre volt kormánygarancia, ami a költségek 60-70 százalékára fedezetet adott. De vajon visszatérhetünk-e az orosz piacra? Reálisan nézve: aligha, korábbi pozícióink örökre elveszni látszanak. Elsősorban azért, mert szegények vagyunk. Nyugat-Európában hatalmas élelmiszerfe­leslegek várnak vevőre. A raktárakban, hűtőhá­zakban pihenő készletek lefaragását azonban kedvező hitelekkel, kormánygaranciával lehet ösztökélni, és teszik is. Vagyis a nyugatról ke­letre elindított élelmicikkek - benne a csirke is - a mienknél lényegesen alacsonyabb áron ke­resnek átvevőt. Az ilyen versenyben mi csak el­bukhatunk. Illúziónak tetszik az is, bár sokan hiszik még ma is, hogy barterüzletek keretében jelentős mennyiséget fogunk tudni e termékek­ből eladni. De nemcsak a fejlett országok az ellenlába­saink, a szomszédos keleti ország, Ukrajna is konkurensünk - vagy az lesz - az orosz piacon, legalábbis ami az agrártermékeket illeti. Korábban jelentős mennyiségű szárnyast értékesítettünk az arab térségben is, de innen is kiszorulóban vagyunk. Betörtek mások, a fran­ciák és a tőlünk sok segítséget kapott - techno­lógiában, szakismeretben - dél-amerikai szállí­tók például. Nehezíti helyzetünket a jugoszláv háború is, ugyanis nem használhatók a tengeri kikötők, az egyéb útvonalak pedig a verseny­­képtelenségig drágítanák a magyar csirkét, ka­csát, libát. Elvesztett pozíciók Forduljunk határozottabban a Nyugat felé! Itt nem is oly rég még exportnagyhatalomnak számítottunk, hiszen az EK országaiba, a kö­zösségeken kívülről, mi szállítottunk e termé­kekből a legtöbbet. Az elmúlt három évben át­lagosan e régióba 50 ezer tonnát sikerült eladni, amit kiegészített az EFTA-csoport két államá­ban, Svájcban és Ausztriában értékesített 15-20 ezer tonna. És e jelentős tételekről senki nem akart lemondani. És úgy tűnt, hogy nem is kell, az EK-társulási szerződésünk megszilárdítja nehezen megszerzett pozícióinkat. Deménnyeg csalódnunk kellett, nem sike­­rült, a­ helyi lobbyk nyomásának köszönhetően, a darabolt csirkéből és a kacsából arra a mennyiségre lefölözési kedvezményt kiharcoln­­­ni, mint amennyit ezekből korábban ténylege­sen eladtunk, így valószínűleg álom marad, hogy a társulás eredményeként, a lefölözési kedvezményt élvező mennyiség évenkénti nö­vekedésének hatására, 1994-ben az elmúlt évi­nél mintegy 30 százalékkal több árbevételt könyvelünk majd el. A baromfit agyonnyomják Persze, s erről sem szabad megfeledkezni, a nyugati piac természetesen a kedvezményben részesített kvótákon felül is beengedi a magyar baromfit - csak megterhelt vámmal, ezzel-az­­zal. Vagyis agyonnyomják a mi csirkénket, to­vább csökkentik versenyképességünket, hiszen a tetemes állami szubvencióval olcsóvá vará­zsolt helyi termékekkel kell megmérkőzniük a magyar baromfiféleségeknek. De ez még nem minden. Az igaz ugyan, hogy a társulással valamelyest emelkedhet az ágazat dollárbevétele, ami után azonban - vár­hatóan - itthon tovább fogják csökkenteni a ba­­romfiexportot serkentő dotációt. Ez pedig­­ az EK-piacokon, ahol valójában a szubvenciók versenyeznek egymással - tovább mérsékelheti esélyeinket, vagyis amit nyerünk a vámon, el­veszíthetjük a réven. Az ez évre tervezett 350 ezer tonnányi ba­romfi helyett 280-290 ezer tonna kerül csak ki a termelő gazdaságokból. Az idén az első fél­évben 82 ezer tonna vágóbaromfit vettek át a feldolgozó vállalatok, ami a múlt év hasonló időszakához képest 38 százalékos visszaesést jelent, de a második félévben - eddig leg­alábbis - sem tapasztaltak érdemi növeke­dést. Az elmúlt év második felében elért 128 millió dolláros exportbevétel az idén, az első hat hónapban 92 millióra csökkent, s ez a ten­dencia azóta sem fordult meg. De ami új jelen­ség: 1992-ben, szemben ’91-gyel, már a ter­­melési kedv csökkenése, vagyis az alapanyag­­hiány gátolta a külpiaci értékesítés növelését. Holott - állítják a szakemberek - az EK orszá­gai igénylik a magyar baromfit, sőt, az export akár még 20 százalékkal is emelkedhetne. Na persze akkor, ha a kint elérhető értékesítési árat nem kevesellnék itthon a termelők és a­­ feldolgozók. Az alacsony ár mint fertőző pestis tizedeli a magyar csirkéket. A termelők panaszkodnak, νΊ-.-Ί ----------------- ·■ ■ ■ ■ hogy a táp, az eszközök meg minden más is egyre drágább, a felvásárlási ár pedig alig vagy egyáltalán nem fedezi a költségeket. Ám a fel­dolgozó cégek nem tudnak többet adni a jószá­gokért. Sok ok miatt. A vágóhidak jelenleg már csak 40 százalé­kos kihasználtsággal működnek, ami jelentő­sen emeli az önköltséget. Ezt a plusz tételt pe­dig lehetetlenség a világpiacon az árban elis­mertetni. A hajdanán tröszti keretben, ma önállóan tevékenykedő 20 feldolgozó közül kettőt már felszámoltak, három csődöt jelen­tett, de a többi is a fizetésképtelenség határára csúszott; valójában csak 2-3 cég helyzete mondható szilárdnak. De hasonló nehézségek­kel birkóznak a szövetkezeti és a magán fel­dolgozó vállalkozások is. Az ágazatot finan­szírozó bankok se tapsolnak a súlyos likviditá­si válság láttán: például az Országos Kereske­delmi és Hitelbank hétmilliárd forintot, a Ma­gyar Hitelbank három-négy­milliárdot vár vissza e körtől - egyelőre hiába. Kettészakadt ágazat Az ágazat, amint ezt a Mezőgazdasági Szö­vetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakbizottságának minapi ülésén megfogalmazták, kettészakadt. A lánc eleje, a termelés, a tenyésztés úgy-ahogy még egyben van, megmenthető, a vége, a piac is fel­éleszthető valahogy, ám a közepe, a feldolgo­zás teljesen szétesett. És ha nem sikerül ezt a fontos szakaszt gyorsan helyreállítani, elöl is, hátul is visszafordíthatatlan roncsolódásra kell számítani 1993-ban. Eldöntendő, mint sok más agrártermék esetében is, hogy mi az olcsóbb: a szubven­ció szinten tartása, esetleg szerény növelése vagy az exporttámogatás tovább csökkenté­se, ami további piacvesztéssel, vagyis az ágazat tempós leépülésével, emberek utcára kerülésével jár. Józanul mérlegelve az ország jelenlegi le­hetőségeit, inkább az utóbbihoz hasonló folya­matra kell felkészülnünk: az ágazat szerény mértékű export teljesítése mellett csak a hazai piac színvonalas, kiegyensúlyozott ellátására tud majd berendezkedni, vállalkozni­­ a megkopasztott, magyar. A cs­irke az egekig szár­nyalni aligha fog egyhamar. Horváth­­ István A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1992. október 16-án Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 810­5 (-9,94) Kötvények 1992. október 16-án Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államköt­vény * 10,0800 10,0800 104,800 10000/2990,00 13,5780 *, Az arányos kamat számítása az évi 37 százalékos kamat fél évre vetítésével történik. A részvény neve Nyitó ár Ft Záró ár Ft Értékpapír db Fotex Rt 277 277 20­0 IBUSZ Rt. 2 500 2 480 1670 Kontrax Telekom­ Rt. 1500 15002 Konzum 410 410 10 Skála-Coop Rt. 822 821 200 Szövetkezeti Sörgyár Rt. 1475 1440 376 Budapest Főváros Terézváros Polgármester Hivatala Pályázatot hirdet Pénzügyiiroda-vezetői állásra Alkalmazási feltétel: Közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, legalább 3 éves - államigazgatási, illetve költségvetési szervnél szerzett - szakmai gyakorlat. Bérezés: az 1992. évi XXIII. tv. alapján A pályázat benyújtási határideje:­ 1992. október 31. A pályázatot Budapest Főváros Terézváros polgármesteréhez, dr. Seiler Tiborhoz lehet benyújtani. (1067 Bp. Eötvös u. 3.) A Reorg Rt. meghirdeti a Hungarofeder Kft. üzemi létesítményeit és berendezéseit, nyilvános értékesítésre 65 000 000,- Ft indítóáron. Árverés ideje: 1992. október 30., péntek de. 10 óra. Árverés helye: Makó-Rákos Az árverésen való részvétel feltételei: 1.1992. okt. 29-ig beadott írásos vételi ajánlat. 2. Az indulóár 10%-ának megfelelő összeg letétbe helyezése 1992. okt. 30-ig. Információ, érdeklődés: Szaklár Károly Tel. (fax is): 65/12-041 · Telex: 82620 Postacím: Makó, Pf. 8,6901 Telephely: Makó-Rákos, Mezőhegyesi út 3511 Támogatás a mezőgazdaságnak (MTI) Újabb pénzügyi támogatást kap az ágazat, amennyiben a parla­ment is megszavazza a földművelés­­ügyi alapokról szóló törvényterveze­tet, amelyet a kormány legutóbbi ülé­se már elfogadott - jelentette be­ Szer­­dahelyi Péter, a szaktárca helyettes ál­lamtitkára pénteki sajtótájékoztatóján. A földművelésügyi alapokról szóló törvénytervezet mintegy 7,5 milliárd forint értékű újabb támoga­tást irányoz elő a jövő évre. A tör­vénytervezet kiterjeszti az alapok kö­rét, s így a meglévő négy alap mellé - ezek a földvédelmi, halászati, erdő­­fenntartási és vadgazdálkodási - újabb két fejlesztési alap - egy állat­­tenyésztési és egy mezőgazdasági - létrehozására tesz javaslatot. A támo­gatásra szánt pénzeket elsősorban a privatizációs bevételekre támaszkod­va kívánják fedezni. A helyettes államtitkár utalt­ana: jövőre a mezőgazdaság mindent egy­bevetve mintegy 50 milliárd forintos állami támogatásra számíthat. Sötét képet festettek a kutatók Kelet-Európa Bécsből (MTI) A kelet-európai országok közül egyedül Lengyelországban mutatkoznak a gazdasági élénkülés jelei, s ott jövőre már akár kétszáza­lékos is lehet a bruttó hazai termék növekedése - állapította meg tanul­mányában a bécsi Nemzetközi Gaz­dasági Összehasonlító Tanulmá­nyok Intézete, a WIIW. A két másik közép-európai ország, Csehszlová­kia és Magyarország ellentmondá­sos gazdasági eredményeket mutat fel, míg Romániában és Bulgá­riában folytatódik a recesszió - ír­ják a szakértők, akik e két utóbbi esetében gazdasági előrejelzéseik lefelé történő korrigálására kény­szerültek. A tanulmány, amelyet az AFP idéz, kiemeli, hogy Lengyelország ipari termelése 1992 júliusában 22 százalékkal volt nagyobb az 1991. decemberinél. Nőtt az ipari termelés Magyarországon és Csehszlovákiá­ban is, de ez a kedvező irányzat csak átmeneti lehet, mert elsősorban a költségvetés növekvő deficitjével magyarázható, miközben a beruhá­zások tovább csökkennek - véleke­dik a tanulmány. A WHO szerint 1992-ben háromszázalékos lesz a bruttó hazai termék csökkenése Magyarorszá­gon, kétszázalékos Lengyelország­ban és hatszázalékos Csehszlováki­ában. 1993-ra kétszázalékos növe­kedést jósol az intézet Lengyelor­szágban és 4-6 százalékos vissza­esést Csehszlovákiában. Magyaror­szágot illetően a szakértők bizonyta­lanok, mert kétszázalékos növeke­dést éppúgy lehetségesnek tartanak, mint kétszázalékos csökkenést. Bul­gáriában 15, Romániában 10 száza­lékos recesszió várható jövőre a bé­csi kutatóintézet szerint. Oroszor­szágnak és Ukrajnának további 15-20 százalék közötti visszaesést jósol a WHW 1993-ra, az idei 15, il­letve 18 százalék után. Magyar Nemzet 7 RÖVIDEN A KORMÁNYSZÓVIVŐI tájékoztatón a szóvivő felolvasta Szabó Tamás pri­vatizációért felelős tárca nélküli mi­niszter közleményét, amelyben a poli­tikus reagált a Fidesz szerdai sajtótá­jékoztatóján elhangzott vádakra, mi­szerint törvényellenesen kérte fel a kereskedelmi bankokat bizonyos ada­tok átadására. A miniszter leszögez­te: tulajdonosi jogkörében kért infor­mációkat a közvetlen állami tulajdon­­résszel rendelkező kereskedelmi ban­koktól. Ha bizalmas információkhoz is hozzájut, akkor a pénzintézeti tör­vény előírásai kötelezik azok titokban tartására. Szabó Tamás végezetül úgy fogalmazott: „a bankok és a kor­mány között az elmúlt hónapokban kölcsönös bizalomra épülő szoros munkakapcsolat alakult ki. Minden olyan politikai célzatú külső kezdemé­nyezés, amely a bankok és a kor­mány közötti együttműködést elbi­zonytalanítja és akadályokat gördít a felelős tulajdonosi feladatgyakorlás útjába, hátráltatja a gazdasági ki­bontakozást". A CORVINBANK RT. csupán az 1991. évi mérlegadatait küldte át a privatizációért felelős tárca nélküli mi­niszter kabinetfőnökének levelére - nyilatkozta Bácsalmásiné Páli Erzsé­bet, a Corvinbank Rt. gazdasági igazgatója. (A Corvinbankban az ál­lam részesedése jelenleg is több mint 60 százalék.) A gazdasági igazgató­nő elmondta: a pénzintézet válaszle­velében jelezte, hogy a kért adatok egy részének kiadása sértené a pénz­­­­intézeti törvény banktitokra vonatko­zó előírásait, illetve a gazdasági tár­saságokról szóló törvény egyes ren­delkezéseit. SZLOVÉNIA pénteken teljes jogú tag­ja lett az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Banknak. A szlovén pénzügy­­miniszter közölte: országa felvétele az EBRD-be megnyitja az utat Szlové­nia számára az IMF-hez és a Világ­bankhoz való csatlakozáshoz. AZ ORSZÁG VALUTATARTALÉKAINAK kedvező alakulása jóvoltából enyhül­nek a devizakorlátozások - közölte Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Tokióban. Elmondta: "Magyarország" 1993 januárjában sze­­retnné a forintot konvertibilissé tenni. A bankvezető a Nihon Keizai Simben cí­mű lapnak adott interjújában fejtette ki, hogy az ország valutatartalékai ötmilli­­árd dollárra emelkedtek. Ez teszi, lehe­tővé, hogy a vállalati körben enyhülje­nek a devizakorlátozások. Az állam­polgárokra vonatkozó átváltási korláto­zások nem változnak. A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSÉRŐL és a beruházásvédelemről szóló új kormányközi megállapodásokról tár­gyalt Ivan Kocarnik cseh miniszterel­nök-helyettes, pénzügyminiszter és Kupa Mihály pénteken Budapesten. Egybehangzóan hangsúlyozták,­ a ke­reskedelemről és fizetésekről szóló, 1990-ben megkötött kormányközi megállapodás jól szolgálta az átté­rést a világpiaci normákra. AZ ÓZDI KOHÁSZAT racionális szerke­zetátalakítására magyar tulajdonú kon­zorcium jön létre. Erről Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter kezdeménye­zésére döntöttek pénteken a minisztéri­umban. A társaság feladata lesz a szer­kezetátalakítás végigvitele és új vegyes vállalat létrehozása. A döntés azért vált időszerűvé, mivel az ózdi kohászat át­alakítása rövidesen eljut az ipari re­konstrukció szakaszába. Elkészült az ózdi kohászat szerkezetátalakításának koncepciója is a kanadai Hatch Assoc,­dates Ltd. üzleti tervére építve. A Fővárosi Vízművek értesíti a fogyasztókat, hogy 1992. október 19-én 23 órától 1992. október 21-én 8 óráig hálózattisztítási munkák miatt a Gellért tér, Bartók Béla út, Villányi út, Budaörsi út és a Péter­­hegyi út vonalától délre, a XI. kerületben, valamint a XXII. kerület egész területén nyomáscsökkenés és vízzavarosodás várható. Az üzemi beavatkozás miatt felzavarosodott víz vasmangán-oxidokat tartalmaz, a víz ülepítés után használható. A Fővárosi Vízművek kéri a fogyasztók türelmét és megértését.

Next