Magyar Nemzet, 1992. október (55. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-17 / 246. szám
SZOMBAT, 1992. október 17. Gazdaság Mondjunk le a kivitelről? A kettévágott és megkopasztott csirke esete Elillantak a minden résztvevőt gyarapító szép napok. Az elmúlt évben a vágóbaromfi-termelés jelentős mértékben visszaesett, amit szemléletesen tükröz, hogy a felvásárolt mennyiség 394 ezer tonnáról 260 ezerre zuhant. És ez a zsebkifosztó tendencia az idén nem állt meg, folytatódott, sőt, az elmúlt hónapokban felgyorsult. Ha e tendenciát nem sikerült pillanatokon belül visszafordítani, az egész ágazat padlóra kerül; fel kell készülni arra, hogy - mivel nem lesz elegendő alapanyag - minimálisra csökken a magyar baromfiexport, ami korábban tisztes jövedelmet avántált termelőnek, feldolgozónak,öltségvetésnek. Ebben az esetben a termelés a belföldi fogyasztás kielégítésének szintjére süllyed. Ám ma még nem eldöntött, hogy tényleg ez a legjobb megoldás, az az út, amelyen haladnunk kell. A baromfiágazat rossz lóra tett akkor, amikor a termelés szintjét a keleti, elsősorban a szovjet piac igényelte mennyiséghez szabta. Persze könnyű most okosnak lenni; ez az agrárágazat, mint a többi is, csak alkalmazkodott az akkori, a politika által irányított szocialista üzletmenethez, méghozzá igencsak rugalmasan. A feldolgozóvonalak teljesítményét évi 800 ezer tonna baromfi levágására növelték, bár ezt a csúcsot soha nem sikerült elérni, 600 ezer tonnánál több nem került ki az üzemekből. Aszovjet piac összeomlása után a 70 százalékos kihasználtság 40-45 százalékra csökkent. A nagy keleti szomszéd akkoriban évente - élősúlyban - 130 ezer tonna honi baromfira, zömében csirkére volt biztos vevő; erre a mennyiségre természetesen most is szüksége lenne, ám nem tud érte fizetni. És ez a kellemetlen állapot valószínlleg még jó ideig így is marad. Ugyanakkor - és erről a magyar temetők is értesültek - más exportőr országok szállítanak baromfit a Szovjetunió több utódállamába: helyünket a nagy orosz piacon átvette az Egyesült Államok, tavaly 100 ezer tonnát adott el. Erről az üzletről azonban tudni kell: az amerikaiak csak a számukra „mellékes" csirkerészeket. Vagyis-a -a? TimeltetőL· megfosztotta félbe vágottn·szárnyast, combot, farhátat értékesítettek.· másrészt, hogy az ellenérték felét zsebelhették csak &■ .ThVsMiSi is «astegma be. A többiről alighanem örökre lemondhatnak. Persze ez sem igazán nagy érvágás, hiszen az üzletre volt kormánygarancia, ami a költségek 60-70 százalékára fedezetet adott. De vajon visszatérhetünk-e az orosz piacra? Reálisan nézve: aligha, korábbi pozícióink örökre elveszni látszanak. Elsősorban azért, mert szegények vagyunk. Nyugat-Európában hatalmas élelmiszerfeleslegek várnak vevőre. A raktárakban, hűtőházakban pihenő készletek lefaragását azonban kedvező hitelekkel, kormánygaranciával lehet ösztökélni, és teszik is. Vagyis a nyugatról keletre elindított élelmicikkek - benne a csirke is - a mienknél lényegesen alacsonyabb áron keresnek átvevőt. Az ilyen versenyben mi csak elbukhatunk. Illúziónak tetszik az is, bár sokan hiszik még ma is, hogy barterüzletek keretében jelentős mennyiséget fogunk tudni e termékekből eladni. De nemcsak a fejlett országok az ellenlábasaink, a szomszédos keleti ország, Ukrajna is konkurensünk - vagy az lesz - az orosz piacon, legalábbis ami az agrártermékeket illeti. Korábban jelentős mennyiségű szárnyast értékesítettünk az arab térségben is, de innen is kiszorulóban vagyunk. Betörtek mások, a franciák és a tőlünk sok segítséget kapott - technológiában, szakismeretben - dél-amerikai szállítók például. Nehezíti helyzetünket a jugoszláv háború is, ugyanis nem használhatók a tengeri kikötők, az egyéb útvonalak pedig a versenyképtelenségig drágítanák a magyar csirkét, kacsát, libát. Elvesztett pozíciók Forduljunk határozottabban a Nyugat felé! Itt nem is oly rég még exportnagyhatalomnak számítottunk, hiszen az EK országaiba, a közösségeken kívülről, mi szállítottunk e termékekből a legtöbbet. Az elmúlt három évben átlagosan e régióba 50 ezer tonnát sikerült eladni, amit kiegészített az EFTA-csoport két államában, Svájcban és Ausztriában értékesített 15-20 ezer tonna. És e jelentős tételekről senki nem akart lemondani. És úgy tűnt, hogy nem is kell, az EK-társulási szerződésünk megszilárdítja nehezen megszerzett pozícióinkat. Deménnyeg csalódnunk kellett, nem sikerült, a helyi lobbyk nyomásának köszönhetően, a darabolt csirkéből és a kacsából arra a mennyiségre lefölözési kedvezményt kiharcolnni, mint amennyit ezekből korábban ténylegesen eladtunk, így valószínűleg álom marad, hogy a társulás eredményeként, a lefölözési kedvezményt élvező mennyiség évenkénti növekedésének hatására, 1994-ben az elmúlt évinél mintegy 30 százalékkal több árbevételt könyvelünk majd el. A baromfit agyonnyomják Persze, s erről sem szabad megfeledkezni, a nyugati piac természetesen a kedvezményben részesített kvótákon felül is beengedi a magyar baromfit - csak megterhelt vámmal, ezzel-azzal. Vagyis agyonnyomják a mi csirkénket, tovább csökkentik versenyképességünket, hiszen a tetemes állami szubvencióval olcsóvá varázsolt helyi termékekkel kell megmérkőzniük a magyar baromfiféleségeknek. De ez még nem minden. Az igaz ugyan, hogy a társulással valamelyest emelkedhet az ágazat dollárbevétele, ami után azonban - várhatóan - itthon tovább fogják csökkenteni a baromfiexportot serkentő dotációt. Ez pedig az EK-piacokon, ahol valójában a szubvenciók versenyeznek egymással - tovább mérsékelheti esélyeinket, vagyis amit nyerünk a vámon, elveszíthetjük a réven. Az ez évre tervezett 350 ezer tonnányi baromfi helyett 280-290 ezer tonna kerül csak ki a termelő gazdaságokból. Az idén az első félévben 82 ezer tonna vágóbaromfit vettek át a feldolgozó vállalatok, ami a múlt év hasonló időszakához képest 38 százalékos visszaesést jelent, de a második félévben - eddig legalábbis - sem tapasztaltak érdemi növekedést. Az elmúlt év második felében elért 128 millió dolláros exportbevétel az idén, az első hat hónapban 92 millióra csökkent, s ez a tendencia azóta sem fordult meg. De ami új jelenség: 1992-ben, szemben ’91-gyel, már a termelési kedv csökkenése, vagyis az alapanyaghiány gátolta a külpiaci értékesítés növelését. Holott - állítják a szakemberek - az EK országai igénylik a magyar baromfit, sőt, az export akár még 20 százalékkal is emelkedhetne. Na persze akkor, ha a kint elérhető értékesítési árat nem kevesellnék itthon a termelők és a feldolgozók. Az alacsony ár mint fertőző pestis tizedeli a magyar csirkéket. A termelők panaszkodnak, νΊ-.-Ί ----------------- ·■ ■ ■ ■ hogy a táp, az eszközök meg minden más is egyre drágább, a felvásárlási ár pedig alig vagy egyáltalán nem fedezi a költségeket. Ám a feldolgozó cégek nem tudnak többet adni a jószágokért. Sok ok miatt. A vágóhidak jelenleg már csak 40 százalékos kihasználtsággal működnek, ami jelentősen emeli az önköltséget. Ezt a plusz tételt pedig lehetetlenség a világpiacon az árban elismertetni. A hajdanán tröszti keretben, ma önállóan tevékenykedő 20 feldolgozó közül kettőt már felszámoltak, három csődöt jelentett, de a többi is a fizetésképtelenség határára csúszott; valójában csak 2-3 cég helyzete mondható szilárdnak. De hasonló nehézségekkel birkóznak a szövetkezeti és a magán feldolgozó vállalkozások is. Az ágazatot finanszírozó bankok se tapsolnak a súlyos likviditási válság láttán: például az Országos Kereskedelmi és Hitelbank hétmilliárd forintot, a Magyar Hitelbank három-négymilliárdot vár vissza e körtől - egyelőre hiába. Kettészakadt ágazat Az ágazat, amint ezt a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szakbizottságának minapi ülésén megfogalmazták, kettészakadt. A lánc eleje, a termelés, a tenyésztés úgy-ahogy még egyben van, megmenthető, a vége, a piac is feléleszthető valahogy, ám a közepe, a feldolgozás teljesen szétesett. És ha nem sikerül ezt a fontos szakaszt gyorsan helyreállítani, elöl is, hátul is visszafordíthatatlan roncsolódásra kell számítani 1993-ban. Eldöntendő, mint sok más agrártermék esetében is, hogy mi az olcsóbb: a szubvenció szinten tartása, esetleg szerény növelése vagy az exporttámogatás tovább csökkentése, ami további piacvesztéssel, vagyis az ágazat tempós leépülésével, emberek utcára kerülésével jár. Józanul mérlegelve az ország jelenlegi lehetőségeit, inkább az utóbbihoz hasonló folyamatra kell felkészülnünk: az ágazat szerény mértékű export teljesítése mellett csak a hazai piac színvonalas, kiegyensúlyozott ellátására tud majd berendezkedni, vállalkozni a megkopasztott, magyar. A csirke az egekig szárnyalni aligha fog egyhamar. Horváth István A Budapesti Értékpapírtőzsdét jellemző adatok 1992. október 16-án Budapesti Értékpapírtőzsde-index: 8105 (-9,94) Kötvények 1992. október 16-án Kötés Kötés Árfolyam Időarányos Teljes Kötvény neve bruttó nettó nettó kamat vételár (millió forint) (százalék) (címlet/Ft) (MFt) Államkötvény * 10,0800 10,0800 104,800 10000/2990,00 13,5780 *, Az arányos kamat számítása az évi 37 százalékos kamat fél évre vetítésével történik. A részvény neve Nyitó ár Ft Záró ár Ft Értékpapír db Fotex Rt 277 277 200 IBUSZ Rt. 2 500 2 480 1670 Kontrax Telekom Rt. 1500 15002 Konzum 410 410 10 Skála-Coop Rt. 822 821 200 Szövetkezeti Sörgyár Rt. 1475 1440 376 Budapest Főváros Terézváros Polgármester Hivatala Pályázatot hirdet Pénzügyiiroda-vezetői állásra Alkalmazási feltétel: Közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség, legalább 3 éves - államigazgatási, illetve költségvetési szervnél szerzett - szakmai gyakorlat. Bérezés: az 1992. évi XXIII. tv. alapján A pályázat benyújtási határideje: 1992. október 31. A pályázatot Budapest Főváros Terézváros polgármesteréhez, dr. Seiler Tiborhoz lehet benyújtani. (1067 Bp. Eötvös u. 3.) A Reorg Rt. meghirdeti a Hungarofeder Kft. üzemi létesítményeit és berendezéseit, nyilvános értékesítésre 65 000 000,- Ft indítóáron. Árverés ideje: 1992. október 30., péntek de. 10 óra. Árverés helye: Makó-Rákos Az árverésen való részvétel feltételei: 1.1992. okt. 29-ig beadott írásos vételi ajánlat. 2. Az indulóár 10%-ának megfelelő összeg letétbe helyezése 1992. okt. 30-ig. Információ, érdeklődés: Szaklár Károly Tel. (fax is): 65/12-041 · Telex: 82620 Postacím: Makó, Pf. 8,6901 Telephely: Makó-Rákos, Mezőhegyesi út 3511 Támogatás a mezőgazdaságnak (MTI) Újabb pénzügyi támogatást kap az ágazat, amennyiben a parlament is megszavazza a földművelésügyi alapokról szóló törvénytervezetet, amelyet a kormány legutóbbi ülése már elfogadott - jelentette be Szerdahelyi Péter, a szaktárca helyettes államtitkára pénteki sajtótájékoztatóján. A földművelésügyi alapokról szóló törvénytervezet mintegy 7,5 milliárd forint értékű újabb támogatást irányoz elő a jövő évre. A törvénytervezet kiterjeszti az alapok körét, s így a meglévő négy alap mellé - ezek a földvédelmi, halászati, erdőfenntartási és vadgazdálkodási - újabb két fejlesztési alap - egy állattenyésztési és egy mezőgazdasági - létrehozására tesz javaslatot. A támogatásra szánt pénzeket elsősorban a privatizációs bevételekre támaszkodva kívánják fedezni. A helyettes államtitkár utaltana: jövőre a mezőgazdaság mindent egybevetve mintegy 50 milliárd forintos állami támogatásra számíthat. Sötét képet festettek a kutatók Kelet-Európa Bécsből (MTI) A kelet-európai országok közül egyedül Lengyelországban mutatkoznak a gazdasági élénkülés jelei, s ott jövőre már akár kétszázalékos is lehet a bruttó hazai termék növekedése - állapította meg tanulmányában a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Tanulmányok Intézete, a WIIW. A két másik közép-európai ország, Csehszlovákia és Magyarország ellentmondásos gazdasági eredményeket mutat fel, míg Romániában és Bulgáriában folytatódik a recesszió - írják a szakértők, akik e két utóbbi esetében gazdasági előrejelzéseik lefelé történő korrigálására kényszerültek. A tanulmány, amelyet az AFP idéz, kiemeli, hogy Lengyelország ipari termelése 1992 júliusában 22 százalékkal volt nagyobb az 1991. decemberinél. Nőtt az ipari termelés Magyarországon és Csehszlovákiában is, de ez a kedvező irányzat csak átmeneti lehet, mert elsősorban a költségvetés növekvő deficitjével magyarázható, miközben a beruházások tovább csökkennek - vélekedik a tanulmány. A WHO szerint 1992-ben háromszázalékos lesz a bruttó hazai termék csökkenése Magyarországon, kétszázalékos Lengyelországban és hatszázalékos Csehszlovákiában. 1993-ra kétszázalékos növekedést jósol az intézet Lengyelországban és 4-6 százalékos visszaesést Csehszlovákiában. Magyarországot illetően a szakértők bizonytalanok, mert kétszázalékos növekedést éppúgy lehetségesnek tartanak, mint kétszázalékos csökkenést. Bulgáriában 15, Romániában 10 százalékos recesszió várható jövőre a bécsi kutatóintézet szerint. Oroszországnak és Ukrajnának további 15-20 százalék közötti visszaesést jósol a WHW 1993-ra, az idei 15, illetve 18 százalék után. Magyar Nemzet 7 RÖVIDEN A KORMÁNYSZÓVIVŐI tájékoztatón a szóvivő felolvasta Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter közleményét, amelyben a politikus reagált a Fidesz szerdai sajtótájékoztatóján elhangzott vádakra, miszerint törvényellenesen kérte fel a kereskedelmi bankokat bizonyos adatok átadására. A miniszter leszögezte: tulajdonosi jogkörében kért információkat a közvetlen állami tulajdonrésszel rendelkező kereskedelmi bankoktól. Ha bizalmas információkhoz is hozzájut, akkor a pénzintézeti törvény előírásai kötelezik azok titokban tartására. Szabó Tamás végezetül úgy fogalmazott: „a bankok és a kormány között az elmúlt hónapokban kölcsönös bizalomra épülő szoros munkakapcsolat alakult ki. Minden olyan politikai célzatú külső kezdeményezés, amely a bankok és a kormány közötti együttműködést elbizonytalanítja és akadályokat gördít a felelős tulajdonosi feladatgyakorlás útjába, hátráltatja a gazdasági kibontakozást". A CORVINBANK RT. csupán az 1991. évi mérlegadatait küldte át a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter kabinetfőnökének levelére - nyilatkozta Bácsalmásiné Páli Erzsébet, a Corvinbank Rt. gazdasági igazgatója. (A Corvinbankban az állam részesedése jelenleg is több mint 60 százalék.) A gazdasági igazgatónő elmondta: a pénzintézet válaszlevelében jelezte, hogy a kért adatok egy részének kiadása sértené a pénzintézeti törvény banktitokra vonatkozó előírásait, illetve a gazdasági társaságokról szóló törvény egyes rendelkezéseit. SZLOVÉNIA pénteken teljes jogú tagja lett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak. A szlovén pénzügyminiszter közölte: országa felvétele az EBRD-be megnyitja az utat Szlovénia számára az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozáshoz. AZ ORSZÁG VALUTATARTALÉKAINAK kedvező alakulása jóvoltából enyhülnek a devizakorlátozások - közölte Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Tokióban. Elmondta: "Magyarország" 1993 januárjában szeretnné a forintot konvertibilissé tenni. A bankvezető a Nihon Keizai Simben című lapnak adott interjújában fejtette ki, hogy az ország valutatartalékai ötmilliárd dollárra emelkedtek. Ez teszi, lehetővé, hogy a vállalati körben enyhüljenek a devizakorlátozások. Az állampolgárokra vonatkozó átváltási korlátozások nem változnak. A KETTŐS ADÓZÁS ELKERÜLÉSÉRŐL és a beruházásvédelemről szóló új kormányközi megállapodásokról tárgyalt Ivan Kocarnik cseh miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kupa Mihály pénteken Budapesten. Egybehangzóan hangsúlyozták, a kereskedelemről és fizetésekről szóló, 1990-ben megkötött kormányközi megállapodás jól szolgálta az áttérést a világpiaci normákra. AZ ÓZDI KOHÁSZAT racionális szerkezetátalakítására magyar tulajdonú konzorcium jön létre. Erről Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter kezdeményezésére döntöttek pénteken a minisztériumban. A társaság feladata lesz a szerkezetátalakítás végigvitele és új vegyes vállalat létrehozása. A döntés azért vált időszerűvé, mivel az ózdi kohászat átalakítása rövidesen eljut az ipari rekonstrukció szakaszába. Elkészült az ózdi kohászat szerkezetátalakításának koncepciója is a kanadai Hatch Assoc,dates Ltd. üzleti tervére építve. A Fővárosi Vízművek értesíti a fogyasztókat, hogy 1992. október 19-én 23 órától 1992. október 21-én 8 óráig hálózattisztítási munkák miatt a Gellért tér, Bartók Béla út, Villányi út, Budaörsi út és a Péterhegyi út vonalától délre, a XI. kerületben, valamint a XXII. kerület egész területén nyomáscsökkenés és vízzavarosodás várható. Az üzemi beavatkozás miatt felzavarosodott víz vasmangán-oxidokat tartalmaz, a víz ülepítés után használható. A Fővárosi Vízművek kéri a fogyasztók türelmét és megértését.