Magyar Nemzet, 1992. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-09 / 264. szám
Kereszténység István előtt? Utánpótlás nélkül a Donnál Tudomány rovatunk a 10. oldalon Magyar Nemzet Gazdasági mellékletünkben: Új szabályzat a tőzsdén Verseny az agrártermelésben Ára: 14,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1992. november 9., LV. évfolyam, 264. szám Ki ítél? Ki ítél és hogyan? Mire figyel a bíró? Mit tart szem előtt a pulpituson? Fundamentális kérdései ezek minden jogállamnak. De különösen kényes kérdés napjainkban nálunk, a rendszerváltás után, azóta, hogy a parlamentáris demokrácia jogforrásából merített a magyar alkotmány. Legutóbb a fővárosi összbírói értekezleten mindez mégsem került közvetlenül szóba. Pedig nem is olyan régen, hasonló értekezleteken bírák százait traktálták a jog alkalmazásával összefüggő politikai és szakmai igényekkel. Az igazságügy-miniszter most viszont elsősorban az igazságszolgáltatás változó feltételeiről beszélt, vázolva a bírói munka tárgyi és személyi változásainak kétéves mérlegét. Aláhúzta az egységes joggyakorlat fontosságát, de a bírói szakma jelesei előtt - számos elődjével ellentétben -, szerencsére, nem bontotta le utolsó paragrafusig a nagypolitikát. Beérte annyival: türelmetlenül várja a Legfelsőbb Bíróság iránymutatását. Néhány régi vágású szakmabeli talán csalódottan kelt fel a helyéről az értekezlet végén, mert nem kapta meg a szokásos „eligazítást". De bízzunk benne: ma már ez a kisebbségi vélemény. S ne is jöjjön vissza az az idő, amikor a politikus mondta meg a bírónak, hogyan ítélkezzen. Elmagyarázva a törvény tudójának, hogy mi hasznos az országnak, a népnek, a sokat hangoztatott szocialista törvényességnek. És ilyen összbírói értekezletek után az ember nem csodálkozhatott, ha arról hallott, hogy olykor - kényesebb büntetőügyekben - még a legutóbbi években is a politikai bizottság ülésein dőlt el, mikor indul büntetőeljárás, netán azt is megszabva, hány ember ellen emeljenek vádat. (S talán mondani sem kell, a Fehér Házba telefonáló igazságügyi bennfentes Demszky Gábor perében is hamarabb megtudhatta, mi lesz az ítélet, mint a Fő utcai tárgyalóterem hallgatósága.) Az összbírói értekezletekeken a miniszter rendre megmoshatta a bírák fejét, ha azok haladjunk a történelmi kronológia sorrendjében nem a nép jogérzéke szerint ítélkeztek, ha lágyszívűek voltak az „ellenforradalmárokkal" szemben, vagy a legutóbbi időkben pusztán azért, mert törvénysértő gyakorisággal alkalmazták a Btk. enyhítő szakaszát... Ma már önálló hatalmi ág képviselőit tiszteli az alkotmány a bírói karban, amely aprólékos politikai direktívák nélkül (pusztán a törvényre, saját lelkiismeretére, no meg szaktudására hagyatkozva) jól elboldogul a pulpituson. Fontos ezt hangsúlyozni, hiszen a politika számára mindig nagy a kísértés, hogy átlépje a bírói autonómia demarkációs vonalát. Friss még az emléke a megyei bírósági elnökök kinevezése körüli Berpatvarnak. Előfordul az is, egy bíróságra tartozó ügyben, kompetenciáját túllépve a parlament egyik szakbizottsága mond „jogvéleményt". S minisztériumok is hajlamosak erre. Ám akár tetszik a politikának, akár nem, ma már alkotmányos kötelezettség, hogy mindenki tartsa tiszteletben a bírák függetlenségét, a bírói autonómiát. Akkor is, ha a bíróság mondjuk egy nemszeretem pártelnököt legitimál ítéletével (lásd kisgazdaügy). Akkor is, ha az ügyész tesz látszólag „keresztbe" egy politikai precedenspernek, megtagadva a nyomozást. Különben ismét jönnek azok az unalmas, hosszú összbírói értekezletek, ahol ismét csak üres szólam lesz a bírói autonómia, és a politika, a végrehajtó hatalom engedelmes szolgálóleányává fokozza le Justitiát. Bodnár Lajos Méltatások a prágai tavasz vezéréről Dubcek történelmi szerepe HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Világszerte számos vezető politikus méltatta a szombaton elhunyt Alexander Dubcek történelmi érdemeit. Mikor a „bársonyos forradalmat” követően Václav Havel 1989 decemberében elfogadta az elnöki széket, legfőbb feltételeinek egyike volt, hogy Alexander Dubcek, a forradalom másik jelképe, bármilyen poszton, de ott álljon mellette. A szövetségi gyűlés elnökévé választott, hetvenéves korában elhunyt Dubcek előtt tisztelgő első búcsúztatójában Havel a csehszlovák történelem „kétségkívül kiemelkedő egyéniségének” nevezte a szlovák politikust, a mindvégig az „emberarcú szocializmus” mellett kiálló reformkommunistát, akit „kedves, nyílt és egyszerű” embernek ismert. Mélyen megrázott a halála - mondta Havel. A szeptember elsején a Prága és Brunn közötti autópályán autóbalesetet szenvedett és szombaton bekövetkezett haláláig a prágai Na Homolce kórházban ápolt Dubcek a prágai tavasz elfojtását követően a szabadságért és a totalitarizmus ellen folytatott harc szimbólumává vált - utalt rá Bohuslav Géci, a szlovák kormány szóvivője. (Folytatás a 2. oldalon) Keresztes K. Sándor: Érdemi tárgyalásokat! Közös megoldást kell találni Bősre A bősi erőmű építési munkálatainak leállítását sürgető EK-levél értékelésére és a mind súlyosabbá váló válság lehetséges megoldásának vázolására kérte lapunk Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert. - Hogyan értékeli az EK-bizottság levelét, illetve az abban foglalt felszólítást arra, hogy november 21- én le kell állítani a bősi erőmű építését célzó munkálatokat? - Örömmel és megnyugvással tölt el az a két tény, hogy a csehszlovák szövetségi kormány néhány nappal ezelőtt jóváhagyta a londoni jegyzőkönyvet, továbbá főként az, hogy vállalta a hágai Nemzetközi Bíróság előtti közös megjelenést. Ez lehetővé teszi, hogy a fennálló jogi és pénzügyi vitás kérdéseket ott rendezzük. De tisztán kell látnunk azt, hogy a bíróság nem tudja megoldani a problémát, nem fogja elsimítani a nézeteltéréseket. Ezért tartom nagyon fontosnak a másik döntést, nevezetesen azt, hogy az EK az építési munkálatok leállítására határidőt szabott. Ezáltal lehetővé válik, hogy reményeink szerint érdemi tárgyalások kezdődjenek a probléma konkrét megoldásáról. E tárgyalásoknak mindeddig az volt az akadálya, hogy a csehszlovák fél nem volt hajlandó leállítani az építkezést. Úgy gondolom, hogy amennyiben a pénteken kezdődött, két hétre tervezett szakértői munka eredménnyel végződik - és ennek a szakértők közötti nézeteltérések ellenére van valószínűsége - mindez alapot adhat valamifajta állásfoglalásra Brüsszelben. És ha sikerülne az építési munkálatok további felfüggesztésére vonatkozó döntést meghozni, akkor a felfüggesztés ideje alatt újabb és kibővített szakértői munka kezdődhet, amelyről már korábban szó volt. Csak most nem azzal a céllal, hogy a szakértők az erőmű milyenségéről foglaljanak állást, hanem azzal a céllal, miként lehetne a problémát megoldani. Meggyőződésem, hogy ez a munka is csak az EK részvételével lesz igazán sikeres. Ám hozzá kell tennem azt is, hogy erre mind a szlovák, mind pedig a magyar fél rá van kényszerítve. E problémát ugyanis egyoldalú tervezéssel, illetve egyoldalú kivitelezéssel nem lehet megoldani. A bizottság november 21-ét szabta meg az építési munkálatok leállításának határidejeként De nem túl hosszú az addig hátralévő időszak arra, hogy a szlovák fél további jelentős építkezési munkálatokat hajtson végre az úgynevezett állagmegóvás ürügyén? Egybehangzó jelentések szerint, sőt az építkezést vezető Julius Binder közlése szerint az erőmű építésének befejezésére irányuló kivitelezési munka leállt. Erre bizonyítékok vannak. Remélem, hogy ezeket a munkálatokat nem kezdik újra, hanem ténylegesen azokat az elsősorban javítás jellegű munkálatokat végzik el, amelyekre szükség van - például nem működik a négy vízleeresztő zsilipkapu mindegyike -, illetve azokat a munkákat, amelyek az általuk megígért 95 százalékos vízhozam átadásához szükségesek. Hiszen a mostani műszaki paraméterek mellett ez nem teljesíthető. Úgy ítélem meg, hogy a mostani döntés a hátralévő két hétben elsősorban ezekre a munkálatokra vonatkozik. Az első szakértői bizottság által összeállított jegyzőkönyvből nyilvánvalóvá vált, hogy rendkívül sok provizórikus építési megoldást alkalmaztak, s ezek korrekciója például azért szükséges, hogy az átmeneti helyzetben a megígért vízhozamot biztosítani tudják. - Az EK levelében foglaltak, illetve a hágai Nemzetközi Bírósággal kapcsolatos jegyzék mindenképp pozitív jelnek számít. De a szlovákok partnerek lesznek-e? - Ennek van egy jogi és egy politikai aspektusa. Azt hiszem, hogy a jogutódlás terén egy ilyen jellegű döntés éppúgy köti a szlovák kormányt, mint bármilyen más szerződés. De van egy politikai vetülete a dolognak, amely nézetem szerint legalább olyan jelentős, mint a jogi. Nevezetesen, ha Szlovákia valóban európai integrációra törekszik, valóban európai állam kíván lenni, akkor nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a konfliktus megoldásához ehhez méltó európai formákat kell találnia. S ki kell használnia azt a lehetőséget, amelyet ezen a téren az EK nyújt. Ha ezt nem venné igénybe, megítélésem szerint az olyan negatív politikai következményekkel járna, amelyet egy józanul, felelősen gondolkodó kormány nem vállalhat. (Folytatás a 4. oldalon) „Csernobil-vita” Bécsben (Tudósítónktól) WASHINGTON - Múlt heti bécsi megbeszéléseiken az orosz nukleáris szakértők tudatták nyugati kollégáikkal, hogy időhatár nélkül működtetni kívánják „csernobili típusú” atomerőműveiket, s amennyiben a Nyugat fokozni kívánja ezek biztonságát, nyújtson hozzá anyagi támogatást - jelenti címoldalas, terjedelmes beszámolójában a vasárnapi The New York Times. Ebből akár újabb vita is keletkezhet Moszkva és Washington között, mivel a hivatalos amerikai álláspont szerint e reaktorokat le kellene zárni, s evégett a Bush-kormány kifejezetten megtiltaná az effajta „feljavítás” finanszírozását. Az amerikaiak véleménye szerint ezeket az erőműveket sohasem lehet a nyugatiakéval azonos biztonságúvá alakítani, amit az orosz szakértők hír szerint hevesen vitattak. S olykor állítólag keserűen kifakadtak. A.J. Hárshegyi Frigyes: Le akartuk hűteni a várakozásokat Mától forintleértékelés Mától 1,9 százalékkal leértékeli a forintot a Magyar Nemzeti Bank - jelentette az MTI. A döntés hátteréről vasárnap délután Hárshegyi Frigyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét kérdeztük, aki elmondta: Az MNB reálértékben enyhén felértékelő politikájának logikus következménye volt a mostani lépés. Ezenkívül a jegybank vezetésének feltétlenül célja volt az is, hogy az előttünk álló hónapokra a leértékelési várakozásokat lehűtse. Tehát nem elsősorban a gazdaság mostani helyzete indokolja a nemzeti valuta devalválását, jóllehet a infláció nálunk nagyobb, mint a nyugati országokban. A mostani jegybanki lépés afféle „megelőző-megelőlegező” leértékelésnek számít, a központi bank nem utólag akart reagálni. Arra a kérdésre, a keresztárfolyamok alakulása mennyiben járult hozzá a forintleértékeléshez, Hárshegyi Frigyes elismerte, hogy ez is az okok között szerepel. Az utóbbi időben ugyanis a dollár erősödése miatt a márka, az osztrák schilling és a többi nyugati valuta is relatíve leértékelődött a forinthoz képest, a német fizetőeszköz árfolyama az utóbbi időben 52 forint körüli szintre csökkent. Egyébként a mától érvényes leértékeléssel az idei esztendőben a Nemzeti Bank összesen 5,4 százalékkal devalválta a forintot, a múlt évben a leértékelés 20,8 százalékos volt. (muzslai) Súlyos rendzavarás Berlinben BONN - Szomorú kilengéssel végződött az a vasárnapi berlini tüntetés, amelyen a német demokratikus erők a szélsőséges kilengések ellen akartak tüntetni. A demonstrációra Hanna-Renate Laurien, a berlini tartományi parlament kereszténydemokrata elnök asszonya hívott föl, a védnökséget Richard von Weizsäcker szövetségi elnök vállalta. Hétfőn van a nácik kristályéjszakájának 54. évfordulója, és három évvel ezelőtt ezen a napon nyílt meg a berlini fal, amikor a németek milliói először nyújthattak szabadon kezet egymásnak. E két évforduló előestéjén, vasárnap délelőtt a főváros több temploma elől több mint háromszázezer ember indult útnak, hogy békésen tüntessen az elmúlt hetek-hónapok riasztó jelenségei ellen. A külföldiellenes pogromok, a menedékszállások elleni gyújtogató támadások és zsidó temetőkben sírgyalázások sokakban aggodalmat keltenek német földön. A felvonulásnak azt kellett (volna) igazolnia, hogy a németek döntő többsége nem idegengyűlölő, csupán egy törpe kisebbség hozza rossz hírbe az országot. A tüntetés népünnepélynek indult. Az élen szinte kivétel nélkül ott vonultak a vezető politikusok. (Folytatás a 3. oldalon) Mikor emelik a nyugdíjkorhatárt? Juhász Judit kormányszóvivő pénteken megemlítette: a népjóléti tárca irányadónak fogadja el a szakszervezet indítványát a nyugdíjkorhatár módosításáról. Jávor András népjóléti államtitkár kérdésünkre elmondta: a kormány nem tárgyalta a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos javaslatot. Erre várhatóan e héten kerül sor, a kormány és a szakszervezetek tárgyalásai után. Elképzelhető, hogy a korhatár emelésére csak 1994-től kerüljön sor. Jávor András hangsúlyozta: csak halasztásról lehet szó, a társadalom elöregedése miatt az aktív lakosság képtelen lesz eltartani a nyugdíjasok növekedő táborát. A Magyar Nemzet értesülései szerint a kormány javaslata azt jelenti: a nyugdíjemelés kérdésében a javaslattevés felelősségét átengedi a márciusban megválasztandó társadalombiztosítási önkormányzatnak. (élő) BELFÖLDÖN Nyilatkozatok a médiakérdésről 4. oldal Egyben marad-e a koalíció? 5. oldal Bibó István nem tartozott egy irányzathoz sem 5. oldal Az 1945 előtti politikai szótár öröksége 6. oldal Interjú Pető Ivánnal és Tölgyessy Péterrel megválasztásuk esélyeiről 7. oldal Parlagon a föld és a tudás 9. oldal KÜLFÖLDÖN Meciart rendreutasították a pozsonyi parlamentben 2. oldal Clinton kulcsemberei keresik a kormánytagokat 3. oldal Szőcs Géza az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseiről 4. oldal A félelem kölcsönössége 6. oldal Népfőiskola Sopronban 10. oldal Sárkány Oszkár és a cseh-magyar kapcsolat 11. oldal