Magyar Nemzet, 1992. december (55. évfolyam, 283-307. szám)
1992-12-01 / 283. szám
2 Magar Nemzet Nemzetközi élet KEDD, 1992. december 1. Vita az izraeli törvényhozásban az európai szélsőségekről JERUZSÁLEM - A vasárnapi kormányülés után, hétfőn a knesszet plénuma elé vitte a külügyminiszter, Simon Peresz a németországi neonácizmus ügyét, amelyet Izrael parlamentje egyértelműen elítélt. Voltak hangok, amelyek szélsőségesebben fogalmaztak, felelősségre vonva vagy egy kalap alá véve nemzeteket, de a többségre a józanság volt a jellemző, elítélvén a szélsőségeket nemcsak Németországban, hanem Európa mindazon országaiban, ahol ezek a jelenségek előfordulnak. A Moszad, az izraeli titkosszolgálat volt tábornoka egyenesen azt javasolta, hogy küldjenek különleges izraeli egységeket a skinheadek és neonácik ellen Európába, de Simon Peresz gyorsan elhatárolta magát ettől a kijelentéstől, éppúgy, mint Sulamit Aloni művelődési miniszter asszony felszólalásától, aki kerek perec bojkottálni akarta Németországot. Az izraeli rádió hétfő déli krónikájában szólaltatták meg Amosz Oz, világhírű izraeli írót,aki kifejtette, hogy nem ismer bűnös népeket, nemzeteket, de ismer demagóg politikusokat, akik összemosnak élesen elkülöníthető határokat. A neonácizmust valóban el kell ítélni, bárhol üsse fel a fejét a világban, és meg kell akadályozni minden eszközzel tovaterjedését. Beck Anna ·· Ünnepi ülés a román parlamentben Bukarestből jelenti az MTI. Országszerte ünnepségeken, gyűléseken emlékeztek meg hétfőn Romániában a nemzeti ünnepről, az 1918. december elsejei gyulafehérvári határozatokról, amelyekkel a románság képviselői kimondták Erdély egyesülését a román hazával. A parlament két háza délután többórás ünnepi ülést rendezett, amelyen minden párt képviselője beszédben méltatta és értékelte a történelmi eseményt. Számos szónok tett említést arról, hogy a 74 éve született egységes államot miként csonkították meg a Hitler Sztálm-paktum nyomán, elcsatolva a nemzet testéről Besszarábiát és Bukovina egy részét, és fejezte ki reményét, hogy egy napon újra megvalósul a nagy egység. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi csoportjának elnöke arra emlékeztetett, hogy a gyulafehérvári határozatok az együtt lakó népek jogaira vonatkozólag messzetekintő elveket fogalmaztak meg. Ezt az értelmezést más felszólaló nemzetiségi képviselők is osztották. A demokratikus ellenzék pártjainak szónokai a demokratikus jogok általános biztosításának keretében vázolták fel a kisebbségi jogok garantálását az egységes nemzeti államon belül. A különböző felfogások megmaradtak az ünnepi szónoklatok keretében, nem került sor közvetlen polémiára az egyes formációk honatyái között. A KÜLPOLITIKAI HELYZET ■ NEMZETKÖZI FIGYELEM irányul mindinkább a bősi válságra. A Nyugat-európai Unió parlamenti közgyűlésének párizsi ülésszaka is foglalkozik ezzel a kérdéssel. A tanácskozás elé terjesztett jelentés arra szólítja föl Magyarországot és Szlovákiát, hogy az unió alapszerződésének értelmében keressék a közvetítést. E „súlyos konfliktussal" többet kell törődnie Nyugat-Európának, mert az EK kísérlete az álláspontok közelítésére mindeddig nem hozott eredményt. A közgyűlés nem akar állást foglalni ugyanakkor ebben a bonyolult és összetett ügyben, de biztonsági felelőssége miatt követnie kell a probléma megoldását. A tagállamok törvényhozói leszögezik, hogy a kész tények politikája nem könnyíti meg e két ország közeledését az Európai Unióhoz. A DUNA ELTÉRÍTÉSE miatt a folyó mindkét partján elapadtak a kutak. A The Washington Post helyszíni jelentésében beszámol arról is, hogy a szlovákiai parasztok, akik elvesztették ivóvizüket, nem kapnak kártérítést. Az amerikai lap cikke feleleveníti a megállapodás történetét, valamint az új magyar kormány és a környezetvédők álláspontját, amely szerint a szlovák lépések következtében súlyos károk fenyegetnek. A Post szerint Pozsony nemzeti vívmánynak tekinti a vízlépcsőt, és nem akarja feladni. A szlovák szakértők úgy látják, hogy nem lesz környezeti katasztrófa, s biztosítani tudják, hogy elég víz kerüljön a régi Duna-mederbe. ■ VAKVÁGÁNYRA jutottak a brüsszeli tárgyalások a hétfői szlovák lapok megítélése szerint. A Národná Obroda úgy tudja, hogy a két ország szakemberei a zárójelentéséről nem is tárgyaltak, de a magyar félnek sikerült a számára kedvezőtlen helyzetből elterelni a tárgyalások irányát, bár nemzetközi szakbizottság megállapításai a csehszlovák félnek kedveztek. A küldöttség szlovák tagjai csalódottak, hogy az erőmű kérdését nem sikerült szakmai síkra visszautalni. A lap ugyanakkor érdekesnek találja, hogy a magyar fél szótárából eltűnt a környezeti katasztrófa fogalma. A bősi erőmű építésének csehszlovák kormánybiztosa viszont ködösítésnek minősítette a magyar Külügyminisztérium vasárnapi nyilatkozatát. Kocinger azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a magyar állásfoglalás szerint a brüsszeli tárgyaláson világossá vált: a folyó elterelése felelőtlen és szakszerűtlen volt. A kormánybiztos szerint az objektumok kiállták a nagy vízszintemelkedés próbáját, s kijelentette, a brüsszeli megbeszélésen előterjesztett szakvélemény nem szól az építkezés jó vagy rossz minőségéről, hanem azt taglalja, hogy a szerkezeteket be kell fejezni az esetleges téli áradások következményének az elhárítására. Érdemes azonban idézni ismételten a Národná Obroda egy másik írását, amely azt ajánlja, hogy Szlovákiában engedélyezzék a magyar helységnévtáblák használatát. „Arról van ugyanis szó, hogy a kisebbségi régiók kétnyelvűsége az európai mellék tartozéka, amit tiszteletben kell tartani, ha azt akarjuk, hogy az önálló Szlovákiát fenntartások nélkül demokratikus államnak tekintsék" - szögezi le a lap. (B. M.) Felmelegedő barátság A kínai miniszterelnök Hanoiban HÍRELEMZÉSÜNK Hatalmas kínai zászló lobog hétfőtől az elnöki palotán Hanoiban, ahol megkülönböztetett pompával fogadták a pekingi kormány első emberét, Li Penget. Huszonegy év után látogatott Vietnamba e minőségben magas rangú kínai politikus, jelképesen eltemetve a hosszadalmas szomszédvitát. A régi barátságot, amely még a francia gyarmatosítók elleni harcban szövődött, a hetvenes években a Szovjetunóval való rivalizálás szakította meg, 1979-ben pedig Vietnam kambodzsai beavatkozása egyenesen ellenségeskedéssé változtatta. Számos sérelmet is felszínre hozott a vita, amely rövid idő alatt fegyveres konfliktussá változott. A kínai-vietnami határon kirobbant háború idején a gazdagabb városokban, főleg Ho Si Minh-városban, az egykori Saigonban megkezdődött a kínai származásúak kiüldözése, s ismét felszínre kerültek a területi kérdések, mindenekelőtt az olajban gazdagnak tartott dél-kínai-tengeri szigetek hovatartozása. A versengés az értékes talapzatokért mindazonáltal a hatalmi rivalizálás egyik kivetítődése volt, miután Peking, lévén hogy maga is befolyásának a szépítésére törekedett, precedensnek tartotta Hanoi térnyerését a szomszédos Kambodzsában. A hetvenes évek végén is tartotta magát ugyanis a dominóelmélet, vagyis hogy a vietnami terjeszkedés elérheti a délkelet-ázsiai kicsiket, köztük Thaiföldet is. A hosszú rossz viszonyt 1991- ben kezdték enyhíteni az úgynevezett levéldiplomáciával, s tavaly novemberben külügyminiszteri találkozóval kezdtek új fejezetet. A meghívást már akkor átadták a kínai kormányfőnek, aki nevelőapjának, Csou En-lajnak az útja után több mint két évtizeddel érkezett Hanoiba. A Reuter „történelmi érdekességként” jegyzi meg, hogy a tiszteletére adott fogadáson Vo Van Kiet vietnami kormányfő „elvtárs” megszólítással köszöntötte az egykori ellenséget. Az ötnapos tárgyalások után terv szerint egyezményeket írnak alá, mindenekelőtt kulturális megállapodásokat, Kínát azonban jobban érdekelik a gazdasági lehetőségek, különösen hogy Japán szintén érdeklődik e térség iránt, s a beruházásokkal az amerikaiak is részt vennének a Spratly szigetek talapzatának kiaknázásában. Pekingnek e versenyben értékelődött át és föl a vietnami kapcsolat (zsigovits) Merénylet a kolozsvári Mátyás-szobor ellen (Folytatás az 1. oldalról) Kolozsvár beteges gyűlölködéstől fertőzött elöljárói véghez vitték „szent” tervüket: hétfőn a délutáni órákban már felkerült a lovas szobor talapzatára Iorga nagy román történész nacionalista ihletettségű idézete. Kolozsvár népe pedig megdöbbenéssel követte a kirendelt végrehajtók szorgos munkáját, majd a történelmet megcsúfoló bronztáblát. A munkálatok megkezdése óta ugyanis 150-200 személy ácsorog a szobor körül, főként magyarok, de románok is, és természetesen ott ügyködnek a rendfenntartók is. A késő délutáni hírek szerint a jelen lévő középiskolás magyar diákok hangoskodnak, az idősebbje csitítja őket, miközben egyiknek-másiknak könny szökik a szemébe. A szobor előtti hevenyészett ácsolatot még nem bontották le - ki tudja, hogy a felirat alá még mit biggyesztenek oda. Egy azonban biztos: Kolozsvár magyarságának nem szabad beugrania, erőszakosan reagálnia erre az újabb durva provokációra. Kiss Zsusa Tiltakozik az RMDSZ BUKAREST - A kolozsvári események kapcsán Szőcs Géza, az RMDSZ politikai alelnöke a következő tiltakozást hozta nyilvánosságra: ,A Romániai Magyar Demokrata Szövetség fokozódó aggodalommal tapasztalja, hogy szélsőségesen nacionalista román körök és személyek, alig pár nappal december elseje megünneplése előtt, a maguk torz elképzelései szerint kívánják előkészíteni az „ünnepi” hangulatot, mind a hazai románság, mind pedig a hazai magyarság körében. Ellenséges hangjuk, agresszív, nemzeti önérzetünket sértő fellépésük nem változtatnak meggyőződésünkön, hogy Erdély földjén, Romániában, ahol román és magyar megfért békésen együtt, a jó viszonynak meg kell maradnia a továbbiakban is. Rövid időn belül egész sor magyarellenes akció zajlott le szőkébb vagy tágabb környezetünkben. A totalitárius rendszer elnemzetietlenítő gyakorlatának mefelelően a néhány még megmaradt kolozsvári magyar utcanév kicserélésére is javaslatot tettek, semmibe véve az őshonos, egyetemes kulturális értékeket teremtő népek alapvető jogát, hogy szülőföldjükön tükröződjék történelmi jelenlétük. Ugyancsak elmúlt idők szellemét idézi a külföldre utazók benzintankilletékére vonatkozó rendelkezés, vagyis az az akarat, hogy egy újabb vasfüggöny mögé rejtsék az ország határain belül zajló antidemokratikus folyamatokat, megnehezítve a szabad mozgást és az információk szabad áramlását. Kénytelenek vagyunk megállapítani, hogy mindezen történések, nemkülönben az utóbbi hetek sajtójának cikkei egyértelműen tanúsítják: Romániában felgyorsult a visszarendeződés. Népcsoportunk tudatos eltüntetésének szándékáról van szó akkor, amikor őseink, történelmi múltunk és művelődésünk még meglévő nyomait kívánják kisajátítani és eltüntetni a mai hazai hatalmasok.” Felolvasták Honeckerék vádiratát BONN - Előrelépés történt Erich Honeckerék negyedik hetébe lépő perében. Az ügyész végre felolvashatta a vádirat kivonatát. Ez nem a zónahatáron elkövetett több száz gyilkosság, hanem az ügyrend leegyszerűsítése érdekében „csak” 13 eset miatt vádolja a volt keletnémet párt- és államfőt és „nemzetvédelmi tanácsbeli” bűntársait. A védők természetesen ez ellen is panasszal éltek, valamint újabb elfogultsági indítványt tettek. Felfogásuk szerint a fővádlott azért sem vonható felelősségre, mert a tettek idején képviselői mentességet élvezett. Az egyik mellék-magánvádló ezzel szemben azért emelt panaszt, mert a bíróság már eddig is túl nagy teret engedett a védelem ravasz időhúzásának. Mivel a négyhetes „aktatanulmányozási” perfelfüggesztésről szó sem lehet, a védelem most újból egészségi okokra hivatkozik, mondván, a súlyos beteg ember nem érné meg az ítélet napját. Ez persze elsősorban épp a védőkön múlik. (jegy·) Peking idő előtti beavatkozása Hongkongban HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Politikai vihart kavart Pekingnek az a hétfői bejelentése, hogy megvétóz bármiféle hosszú távú hongkongi beruházást, azt a kikötői konténerátrakodót is, amelyet a sziget meg akar építeni. A szintén ott elkészülő új repülőtér körül több hónapja dúló polémiát ezzel Kína kiszélesítette, s egyben egyértelművé tette, hogy nem akarja megvárni 1997-et, amikor átveheti a teljes felügyeletet. A Reuter véleményeket idézve megjegyzi, Peking stratégiája, hogy pozíciókat harcoljon ki a jelenlegi kormányzóval szemben, s előnyökhöz juttassa a szár ■ razföldhöz húzó kínaiakat. Hongkong viszont joggal hivatkozik az 1984-es megállapodásra, amely ( kimondja, Nagy-Britannia kivonulása, azaz Hongkong átadása után Kína tiszteletben tarja a korábbi szerződéseket, s garantálja az addigi beruházók anyagi biztonságát a szigeten. A megjelölt határidő előtti beavatkozások viszont azt jelzik, Peking nem hajlandó várni, s a Hongkongot mindinkább sajátjának szeretné tudni. A pekingi bejelentésre érzékenyen reagált a tőzsde, Londonban pedig a külügyminisztériumba kérették a kínai nagykövetet, Ma Jucent, akinek „csodálkozásukat fejezték ki”. (zs. e.) Kompromisszumos döntés az SZKP alkotmányosságáról (Folytatás az 1. oldalról) Újságírókkal találkozva békülékeny húrokat pengetett Ruszlan Haszbulatov, a Legfelső Tanács elnöke is. Hangsúlyozta: nem szabad dramatizálni azt a tényt, hogy Jelcin visszaküldte a parlamentnek a kormányról szóló törvényt, merthogy a kongresszus úgy is el fogja fogadni a dokumentumot, és megteszi a szükséges módosításokat az alkotmányban is. Haszbulatov megismételte korábbi indítványát: ha Jelcin beleszólást enged a Legfelső Tanácsnak a kabinet összeállításába, bízvást remélheti, hogy a honatyák meghosszabbítják pótlólagos felhatalmazását, amelynek megfelelően a reformokat előmozdítandó, a parlament utólagos jóváhagyásával, törvényerejű rendeleteket bocsáthat ki. Maga Jelcin, aki a hét végén látványosan demonstrálta a demokratikus erőkhöz való közelségét, hétfőn a szövetségkeresés jegyében a legtekintélyesebb , sajtóorgánumok főszerkesztőivel folytatott eszmecserét. Mint a beszélgetést követően kiszivárgott, Jelcin az Osztankino tévécsatorna éléről általa saját kezűleg leváltott Jegor Jakovlevnek felajánlotta a sajtóügyi tárcát, és utólag megváltoztatta a menesztés ominózus elmarasztaló indoklását. (vida) Kelet-Európáról Münchenben A német tényező MÜNCHEN - Miért nem ratifikálta még az Európai Közösség egyetlen tagállama sem a visegrádi hármakkal kötött társulási szerződést? A kérdés, amelyet egy lengyel kolléga tett fel a müncheni kerekasztal-szemináriumon, végül is megválaszolatlan maradt. A házigazdák, a szövetségi és európai ügyekkel foglalkozó bajor államminisztérium tisztségviselői nemigen tudtak mit mondani. Bajor érdeklődés Pedig a másfél napig tartó előadások és viták központi témája éppen a maastrichti szerződés hatása volt a kelet-európai országokra. A közép-európai kezdeményezés információs munkacsoportja - osztrák szervezésben - a bajor fővárost választotta a szeminárium helyszínéül, ami előzetesen meglepő, utólag viszont inkább jelképes volt. Hiszen igaz ugyan, hogy Németország nem tagja a KEK-nek, s egyelőre nincs is szó arról, hogy Bonn vagy valamely tartomány - értelemszerűen leginkább Bajorország - intézményes kapcsolatot kívánna létesíteni a Pentagonáléból, majd Hexagonaléból alakult laza szerveződéssel. Ám a szeminárium tematikája éppen azt volt hivatott sugallni, hogy Dél-Németország növekvő mértékben érdeklődik a régió iránt, s kapcsolatai korántsem új keletűek a térséggel. Hiszen már a blokkokra tagolódás éveiben, 1978-ban létrejött a (német rövidítéssel) ARGE Alpen- Adria, az Adria-Alpok munkacsoport, tulajdonképpen az első regionális kelet-nyugati együttműködési szervezet, amelynek burkolt politikai jellege a kommunizmus felbomlásával egyre nyilvánvalóbbá vált. Más kérdés, hogy mára ez a fajta politikai tartalom értelmét vesztette, újat pedig nehéz lenne megfogalmazni. (Egy bajor előadó például vehemensen cáfolta, hogy az Alpok-Adria társulást, netán a közép-európai kezdeményezést Olaszország szorgalmazta volna a német befolyás ellensúlyozására.) Tartományi külpolitika Kétségtelen, hogy az egyesülő Európa korában a regionális szervezeteknek új tartalmat kell kapniuk, ha egyáltalán van értelme további fennmaradásuknak. Elhangzott például, hogy a regionális együttműködés nagyobb nyomást tud gyakorolni a nemzeti kormányokra egy-egy konkrét, a határokon átnyúló tervezet (például útépítés) megvalósítása érdekében, mint valamely tartomány vagy megye egyedül. S az is igaz, hogy az egységes Európa képzete - éppen a maastrichti szerződés körüli vitáknak köszönhetően - ma jóval árnyaltabb, mint korábban volt Kurt Scheiter, a bajor államminisztérium igazgatója szerint például a jövő Európájának három szinten kell megszerveződnie: tartományi régiók vagy autonómiák - nemzetállami és az EK szintjén. Vagyis a nemzetállamok a jövőben a külkapcsolatokban sem monopolizálhatják a nemzet képviseletének a fogalmát. S hogy ezt Németországban mennyire komolyan gondolják, arra bizonyíték a héten kezdődő parlamenti vita az alkotmány 23. pontjának a megváltoztatásáról. A kidolgozott szövegtervezet alapvetően új alapokra helyezi a tartományok részvételét a szövetségi kormány Európa-politikájában. Vagyis - és ezt a házigazdák sem titkolták - a jövőben számítani lehet arra, hogy Bajorország az eddigi, kétoldalú és esetenként formálisan működő regionális kapcsolatokat jóval aktívabban próbálja majd valóságos tartalommal feltölteni. Mindez egy másik előadásban Kelet-Közép-Európa számára is csábító lehetőségeket villantott fel. Az EK is tisztában van azzal - érvelt a bajor államminisztérium tanácsosa Frans Andriessenre hivatkozva -, hogy a reformállamok közösségi felvételének nincsen alternatívája. S nemcsak azért, mert ellenkező esetben a mélyreható destabilizálódás veszélye újabb hatalmas menekülthullámot indíthat útjára, tovább élezve az EK tagállamok között e kérdésben már amúgy is meglévő feszültséget. De a brüsszeli központot megfontolásra készteti az úgynevezett „német tényező” is, ami annyit jelent, hogy amennyiben Kelet-Európa a kapun kívül maradna, úgy a térséggel különleges viszonyt fenntartó Németország is „lassan, de biztosan eltávolodna” az EK-tól. Kényes tagsági igény Aligha véletlen, hogy éppen ezen előadás után hangzott el a bevezetőben idézett kérdés. Hiszen ha Kelet- Európa integrálásának szükségességét már felismerték, mi lehet az oka annak, hogy késik az első lépés, a társulás ratifikálása? Ami annál feltűnőbb, mivel maguk a házigazdák ismerték el, hogy a társult státus tulajdonképpen még nem sokat jelent, Törökország például 1963 óta élvezi, ám nem került közelebb az EK-felvételhez. Kelet-Közép-Európa társulásából következő tagsági igénye persze fölöttébb kényes egy olyan időpontban, amikor a közösség Maastricht ratifikálásának nehézségeiben merült el, s amikor egyes tagállamok mélyülő recessziója kérdésessé teszi még a térségnek nyújtandó gazdasági segítség jövőjét is. (A londoni székhelyű Gazdaságpolitikai Kutatóközpont egyik új, a szemináriumon is idézett tanulmánya szerint a visegrádi hármak csatlakozása pedig egyenesen azt jelentené, hogy a tagoknak évente 16 milliárd márka többlettel kellene hozzájárulniuk a közös kasszához, a jelenlegi regionális fejlesztési politika értelmében.) Az integrálódás lelassulásának kimondott kimondatlan indokai persze érthetőek, miként nem volt alaptalan az a burkolt szemrehányás sem, hogy amint a közösség aláír egy megállapodást Kelet-Európával, a gyorsan változó viszonyok miatt már kezdheti is újratárgyalni, (mint például Csehszlovákia utódállamaival). Ha az észérvek mellette szólnak is, de a pillanat nem kedvez a közösség kibővítésének, hagyta maga után a benyomást a másfél napos szeminárium. Ami tulajdonképpen nem mond ellent annak a másik, Münchenben szerzett utóérzésnek, hogy azért a „német tényezővel” mind Brüsszelnek, mind a közép-európai kezdeményezésnek fokozottan kell számolnia a jövőben. Lambert Gábor -■ OTP. - Ingatlan * RT Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. megbízásából árverés útján értékesítjük a Cegléd, Öregszőlő, Harang utcai arihágl lakásokat. A lakások 76 nm és 92 nm alapterületűek, kettő és fél, továbbá egy plusz három félszobásak. Kikiáltási ár: 2 870 000,- Ft - 3 490 000,- Ft között változik. Az OTP a lakások árverésen elért árából 30% engedményt nyújt szavatossági felelőssége kizárása ellenében. Az árverés ideje: 1992. december 15-én 10.00 óra. Az árverés helye: Cegléd, Petőfi Sándor u. 9., METESZ székház. Jelentkezés az árverésre: az OTP Cegléd városi fiókjánál (Cegléd, Szabadság tér 1.) munkanapokon 8-15 óráig, pénteken 12 óráig, 1992. november 30-tól december 11-ig. Az árverésen való részvétel feltételeiről az OTP-fiókban kapnak tájékoztatást a jelentkezők. OTP INGATLANFEJLESZTÉSI ÉS FORGALMAZÁSI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG