Magyar Nemzet, 1993. június (56. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-01 / 125. szám
4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások KEDD, 1993. június 1. HÍREK SZABAD GYÖRGY, az Országgyűlés elnöke hétfőn hazaérkezett Argentínából. Megbeszéléseket folytatott a Magyarország és Brazília, Chile, Argentína közötti együttműködés lehetőségeiről. A házelnököt fogadta Itamar Franco, a Brazil Köztársaság elnöke, Chilében az elnöki funkciót ideiglenesen ellátó Enrique Krauss alelnök. SÁRA SÁNDOR doni katasztrófát bemutató dokumentumfilnvalkotásainak ítélték oda az Ullein-Reviczky díjat. Az elismerést Göncz Árpád köztársasági elnök adta át hétfőn, a Zeneakadémián. A díjat Jevicze Mária Ullein-Reviczky alapította, aki a díjjal apjának állít emléket. A kétévente átadásra kerülő díjjal olyan személyiséget jutalmaznak, aki tevékenységével vagy művészi alkotásával a legtöbbet tette Magyarország demokratikus átalakulásáért. A SZÁRLIGETEN szombaton lezajlott népszavazás arra utal, hogy a lakosság többségét nem érdekli, hogy települése Komárom-Esztergom megyéhez, vagy pedig továbbra is Fejér megyéhez tartozzon. A vitát eldöntendő írták ki a szombati népszavazást, amely azonban eredménytelenül zárult. A szavazásra jogosultaknak ugyanis csak 47,8 százaléka járult az urnákhoz, a törvényben előírt 50,1 százalékos részvételi arány helyett. A voksukat leadók többsége a Komárom-Esztergom megyéhez való csatlakozásra szavazott. A CSERNOBILI atomerőmű-katasztrófa során egészségkárosodást szenvedett gyermekek segítésére több magyar és ukrán vállalat, bank és társadalmi szervezet alapítványt hozott létre szombaton. Az alapítók reményei szerint a rehabilitációs központ már 34 hónap múlva száz ukrán gyerek befogadására lesz alkalmas, de egy év múlva ezer gyerek gyógykezelését is tudják vállalni. A négymillió forint tőkével rendelkező alapítvány elnökévé Kupa Mihályt választották. SKINHEADÜGYBEN emelt vádat a Fővárosi Főügyészség. Társtettesként elkövetett nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport elleni bűntettel vádolják a fiatalkorú Sz. Rajmondot és Sz. Istvánt. A vádlottak 1992. november 13-án Budapesten a bőre színe miatt bántalmaztak egy ecuadori állampolgárt. Az ügy sajátossága, hogy amikor a bűncselekmény történt, a két bőrfejű éppen a 48 skinhead által elkövetett bűnügy tárgyalásáról - amelyben vádlottak voltak - igyekezett hazafelé. A bíróság akkor aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottakat. Sz. Rajmondot kétévi és két hónapi, fiatalkorúak börtönében, Sz. Istvánt pedig egyévi és hat hónapi, fiatalkorúak fogházában letöltendő büntetésre ítélte. Lemondott a MÚOSZ elnöke Bodor Pál lemondott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnöki tisztéről és kilépett elnökségéből - derül ki az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatából. Indoklásában kifejti: szerinte elsősorban az ő felelőssége is, hogy nem tisztázták idejében a jobb működés kulcskérdéseit, például az elnökség és a főtitkár viszonyát. Főképp ezért sem sikerült a szükséges mértékben megerősíteni a tekintélyes szövetség szervező, kezdeményező, szellemi szerepét, ütőképességét, szorosabbra fonni a helyi, főleg vidéki és közszolgálati médiákban működő szervezetei és a vezető testületek viszonyát. Elsősorban magát tartja felelősnek azért is, hogy az elnökség nem mindig töltötte be kellőképpen a feladatokat megszabó, a végrehajtásokat erélyesen számon kérő szerepét. A MÚOSZ teljesítményei ezért sincsenek mindig arányban nagy szellemi erejével, sok ezer tagja szakmai-erkölcsi súlyával, létfontosságú igényeivel. Ezért sem lehetett elég hatékony a MÚOSZ az érdekvédelemben, a kiszolgáltatottságot enyhítő feltételek megteremtésében, a közszolgálati médiák függetlenségének védelmezésében, az együttműködésben a sajtótanáccsal, a hazai és határon túli magyar rokonszervezetekkel. Nézete szerint egyébként súlyos felelősség terheli azokat az állami és nem állami intézményeket, pénzintézeteket, szervezeteket, alapítványokat is, amelyek teljes közönyt mutattak a demokratikus nyilvánosságot védelmező, pártpolitikailag el nem kötelezett MÚOSZ iránt; olykor egyenesen szabotálták, illetve ellenében, az országot káosszal fenyegető szélsőséges csoportosulásokat támogatták. Indokolt a szabálysértési határozatok felülvizsgálata is A közigazgatási bíráskodás ne váljon a politika játékszerévé A közelmúltban alakult meg a Magyar Közigazgatási Bírák Egyesülete. Lomnici Zoltán ügyvezető elnöktől kérdeztük: - Az egyesület megalakulása tekinthető-e a szervezetileg elkülönült közigazgatási bíróságok kiépítése irányában tett első lépésnek? - A közigazgatási bíróságok kiépítésének anyagi és személyi feltételei ma még hiányoznak. Kétségtelen, hogy a történelmi hagyományok az önálló közigazgatási bírósági szervezet létrehozása mellett szólnak. Az 1896-ban megszervezett Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság eredményesen működött az 1949-ben történt megszüntetéséig. Ezt követően a bíróságok csak korlátozott hatáskörben vizsgálhatták a közigazgatási határozatok törvényességét. Döntő fordulatot hozott a rendszerváltozás után hatályba lépett 1991. évi XXVI. törvény, amely kiterjesztette a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatát Ettől kezdve a közigazgatási döntések túlnyomó többsége bíróság előtt megtámadható. Mivel az elmúlt évtizedekben a közigazgatási bíráskodás marginális szerepet játszott, nem alakulhatott ki erre a tevékenységre specializálódott bírói réteg. A bíráknak teljesen ismeretlen közigazgatási szakterületek joganyagát kell rövid idő alatt elsajátítaniuk. Nem szabad megfeledkezni a kérdés pénzügyi vonzatáról sem. Tekintetbe kell venni azt is, hogy a közigazgatási bíráskodás kiterjesztése következtében a bírák országos és helyi szintű politikai érdekeket érintő ügyekben is döntenek, és emiatt gyakran ki vannak téve különböző természetű támadásoknak. Elég, ha a pártos választási ügyekre, valamint a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos bírósági eljárásokra utalok. Az említett támadásokkal szemben hatékonyan tud fellépni egy egységes bírósági szervezet, és így a közigazgatási bíráskodás nem válhat a politikajátékszerévé”.. - A közigazgatási bíráskodás jelentősége tehát várhatóan tovább nő? - Feltétlenül. A demokrácia konszolidációjának egyik legbiztosabb jele a valóban hatékony és széles körű bírósági felülvizsgálat. A hatáskör további bővülése várható, hiszen a szabálysértési ügyekben is indokolt a határozatok bírósági felülvizsgálata. - Az egyesület hogyan tudja segíteni a közigazgatási bírák munkáját? - Részt kívánunk venni a bírókat és munkájukat érintő jogszabályok előkészítésében, szakmai konferenciákat szervezünk tagjaink számára. Lehetőségeinkhez és erőnkhöz mérten biztosítani szeretnénk a szakszerű és nyugodt ítélkezési munka feltételeit Cselekvően képviseljük a közigazgatási bírák szalonai érdekeit, és fellépünk a kollégáinkat érintő esetleges - alaptalan - támadások ellen. Baranyó György Bázisunk a civil társadalom Kinek „kedvesek” a központi alapítványok? Abban mind a hat parlamenti párt egyetért, hogy civil szervezetek nélkül nincs jól működő demokrácia, de e szerveződések gyakorlati működtetéséről, támogatásáról már megoszlik a pártvéleményük - hangsúlyozták a Bázisunk a civil társadalom címmel vasárnap Debrecenben rendezett országos tanácskozást követő sajtótájékoztatón, amelyről az MTI tudósított. Az eszmecserét rendező szocialista párt álláspontját tolmácsolva Vitányi Iván választmányi elnök kifejtette: a civil társadalom szervezetei még nem fejlődtek ki hazánkban annyira, hogy egy erős demokrácia alapját képezzék. Bírálta a civil szervezeteket támogató elosztási rendszert, és sürgette, hogy a nagy központi alapítványok helyett a Civil társadalom önkormányzatai dönthessenek az elosztásról. Hága Antónia, az SZDSZ országgyűlési képviselője is úgy vélte, hogy a civil társadalomra szüksége van a demokráciának, de elhibázottnak minősítette a kormány jelenlegi elosztási rendszerét. Wotsch Péter, a Fidesz ifjúságpolitikai szakértője szerint a költségvetési támogatások rendszerét „rendetlenség” jellemzi, így érvényesülhet a protekcionizmus, a kamarillajelleg és az érdekképviseletek kiszorítása. A vezető kormánypárt képviseletében jelen levő Nyakas Miklós, az MDF Hajdú-Bihar megyei elnöke cáfolta, hogy bármilyen előnyt is jelentene a támogatásban az úgynevezett „hatalomközelség”. Szerinte is olyan megfelelő anyagi bázissal rendelkező civil szféra kialakítása a cél, amely nem függ a mindenkori hatalomtól. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy a most oly sokat bírált központi elosztó alapítványokat még a Német A-kormányban Glatz Ferenc akkori művelődésügyi miniszter hozta létre. Wetsch Péter (Fidesz) erre úgy reagált: az alapítványokért felelős jogutód Antall-kormány bármikor megszüntethette volna azokat, „ha nem lennének oly kedvesek neki”. Gáli Ákos kereszténydemokrata országgyűlési képviselő úgy ítélte: a politikai szféra viszont ne telepedjen rá a civil társadalomra, szerepe csak a működést biztosító jogi és támogatási rendszer megteremtésére korlátozódjék. Kapronczi Mihály, a Független Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei elnöke azt hangsúlyozta: a civil szervezetek működése csak a gazdaság megerősödésén alapulhat. Ma tüntetnek a közalkalmazottak Ma délután 3 órakor a Roosevelt téren gyülekeznek azok a közalkalmazottak és szimpatizánsaik, akik részt vesznek a Pedagógusok Szakszervezete, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, valamint a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete által rendezett tüntetésen - tájékoztatta lapunkat Vadász János, az utóbbi szakszervezet országos titkára. Az itt felállított színpadon gyakorló szakemberek szólalnak fel, ismertetve területük gondjait, majd a Pedagógusinternacionálé küldötte, Mark-Allen Barbera üdvözli a jelenlevőket. Ezután a Parlament elé vonul a tüntető menet, ahol körülbelül fél 5-től a három szakágevezet szónokai hallhatók: Szőllősi Istvánná a PSZ, Pokorni Zoltán a PDSZ és Vadász János a KKDSZ képviseletében. Ezután felolvassák a petíciót, amelyet átadnak Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének. A tüntetéssel - mint Vadász János elmondta - pozícióikat szeretnék erősíteni azokon a tárgyalásokon, amelyeket a közalkalmazotti bértábla bevezetésének elhalasztása ellen, a közművelődési intézmények pótlólagos költségvetési támogatása érdekében és a közalkalmazotti minimálbér (nyolcezer forint) legalább ezer forinttal történő megemelése érdekében szorgalmaznak. Mint hozzátette, körülbelül 15-30 ezer résztvevőre számítanak. (vg) Új katolikus egyházmegyék A magyar katolikus egyház szervezeti felépítésének megváltoztatásáról döntött pünkösd ünnepén kelt bullájával II. János Pál pápa. A szentszéki rendelkezést egy időben - május 31-én délben - hozták nyilvánosságra Vatikánvárosban és Budapesten. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága által az MTI- hez eljuttatott közlemény szerint a pápa a hazánkban eddig meglévő három érsekség számát (Esztergom, Kalocsa, Eger) növelve, új érsekséggé, valamint metropolitai székhellyé emelte az eddigi Veszprémi Püspökséget. Az új érsekség első érsekévé dr. Szénás József veszprémi megyés püspököt nevezte ki. A pápai döntés nyomán a Dunántúlon a Veszprémi egyházmegyéből létrejön a Kaposvári egyházmegye, a Tiszántúlon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéket magában foglalva megalakul a Debrecen-nyíregyházi egyházmegye. A szentatya kaposvári megyés püspökké Balás Béla eddigi veszprémi segédpüspököt, debrecen-nyíregyházi megyés püspökké pedig Bosák Nándor egri hittudományi főiskolai rektort nevezte ki. A jövőben Budapest főváros egész közigazgatási területe, Csepel kivételével, az Esztergomi főegyházmegyéhez tartozik, amelynek új elnevezése „Esztergom-budapesti főegyházmegye” lesz. A szentatya arról is rendelkezett, hogy a Kalocsai főegyházmegye elnevezése „Kalocsa-kecskeméti főegyházmegye" legyen, és az érsekség vegye át a Váci egyházmegyétől egész Bács-Kiskun megyét, beleértve Kecskemét városát is. A fenti területrendezés intézkedik a legtöbb magyarországi katolikus egyházmegye határainak módosításáról is. A bulla végrehajtásával II. János Pál pápa Angelo Acerbi érseket, apostoli nunciust bízta meg, aki annak hatálybalépéséről is intézkedik. Szendi József 1920. október 31-én született Székesfehérvárott. A Pázmány Péter Tudományegyetem Teológiai Karán szerzett teológiai doktorátust. 1944. december 24-én szentelték pappá. 1963-ban az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet lelki igazgatója lett, és egyben az Érseki Hittudományi Főiskola tanára. 1982. április 5-én II. János Pál pápa stephaniacumi címzetes püspökké nevezte ki. 1983. december 7-i veszprémi megyés püspöki kinevezésével sorrendben ő lett az egyházmegye 100. püspöke. Balás Béla 1941. március 15-én született Budapesten. Teológiai tanulmányait az esztergomi Érseki Hittudományi Főiskolán végezte, 1965-ben szentelték pappá. Lelkipásztori szolgálata kezdetén hosszú éveken át segédlelkészként működött, először Nagymaroson, azután más településeken. 1977- ben kapott plébánosi kinevezést Bajótra, ahol az általa felépített plébánia az ifjúság lelki központjává vált. 1992. augusztus 10-én II. János Pál pápa Fara di Maggiore-i címzetes püspökké, s egyben veszprémi segédpüspökké nevezte ki. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1992. december 10-én az Országos Ifjúsági Lelkipásztori Bizottság elnökévé választotta. Bosák Nándor 1939. december 28-án született a Pozsony megyei Taksonyfalván. Teológiai tanulmányait a Központi Papnevelő Intézet növendékeként a budapesti Hittudományi Akadémián kezdte meg. 1959-ben állami nyomásra a központi szeminárium növendékeinek döntő többsége a papnevelő intézet elhagyására kényszerült. Főpásztora ekkor visszarendelte az egri Érseki Hittudományi Főiskolára, ahol tanulmányait befejezhette. 1963. június 13-án szentelték pappá az egri székesegyházban. 1977 szeptemberétől az egri Érseki Hittudományi Főiskola tanára, 1990-től mostanáig rektora. Határon túli magyar színházak fesztiválja (Munkatársunktól) Az idén már nemcsak az erdélyi, a felvidéki, a délvidéki és a kárpátaljai magyar színjátszásból kapnak ízelítőt a kisvárdai színházi fesztiválra látogatók, hiszen bemutatkozik a torontói Magyar Színház, valamint egy Ausztriában élő magyar művész is. A határon túli magyar színházak május 29-én kezdődött találkozója egyúttal a szabolcsi kisváros színházi évadjának kezdetét is jelenti. A fesztivál - amellyel a rendezők azt szeretnék bizonyítani, hogy így is lehet tenni valamit a határon túliakért - egy hétig tart. A szombat esti megnyitón megjelent Göncz Árpádné, a köztársasági elnök felesége is, aki köszöntőjében reményét fejezte ki, hogy a magyar nyelvű színházak találkozója hozzásegít a népek közötti ellentétek elsimításához. A fesztivál keretén belül, kihasználva a hármas határ ölelését, a színtársulatok nemcsak Kisvárdán mutatkoznak be, hanem a határon túli magyarlakta településeken, Kassán, Ungváron, Beregszászon és Szatmárnémetiben is. Józsa Fábián: Erősebb polgármesterek és jegyzők kellenek „Az önkormányzatok talán túlzottan is önállóak” Az utóbbi időben egyre többet hallani arról, hogy az önkormányzatok működése akadozik, s az önkormányzati törvény - amely a feladatokat meghatározza - is változtatásra szorulna. Józsa Fábián, a Belügyminisztérium politikai államtitkára a változtatás időszerűségéről, a jegyzők jogállásának esetleges változtatásáról , más aktuális kérdésekről nyilatkozott lapunknak. -Józsa úr, ön korábban kijelentette, hogy az önkormányzati törvény módosítása nem időszerű és nem is szükséges. Viszont azt is mondta, hogy bizonyos pontokon majd változtatni kell. Mikor? A jelenlegi önkormányzati rendszer politikai és közjogi szempontból stabil, gazdaságilag pedig működőképesnek bizonyult. Tehát nincs indok arra, hogy mindenáron és azonnal változtassunk rajta. Vannak elképzeléseink az önkormányzati törvény módosításáról - és a minisztériumban folynak az előkészítő munkák -, de a változtatások kétharmados többséget igényelnek. Arra viszont nincs esély, hogy a ciklus végéhez közeledve ez a parlament felvállalná, hogy a következő évekre kialakítja az önkormányzati működés végleges szabályait. Hiszen egy más politikai összetételű parlament másként vélekedhet bizonyos kérdésekben. - Mennyire működnek ma „önkormányzatokként" a képviselő-testületek? - Szerintem a megválasztott képviselő-testületek időnként talán túlzottan is önállóak, messzebbre mennek, mint amit a törvények lehetővé tesznek. Az utóbbi két évben az önkormányzatok ráéreztek arra, hogy az ellenőrzési rendszer nem működik igazán. Óriási vagyonokat kaptak, s ezek egy részének felélése folyik. Jelenleg az Állami Számvevőszék foglalkozik az ellenőrzéssel, de sajnos nem kellő hatékonysággal. A jövőben a széleskörű gazdálkodási szabadság mellett meg kell teremtenünk a hatékony és ütőképes felügyeleti rendszert is. Sok helyen a mai napig politikai csatározások dúlnak, amelyek adott esetben akadályozhatják a szakmai munkát, s veszélyeztetik a működőképességet. - Valóban dúlnak viták, de ezek nem megtakaríthatók. Ahol a testületeken belül a frakciók jól működnek, ott a döntések kiszámíthatóak, s a politikai vita nem válik parttalanná. Inkább az a gond, hogy az önkormányzati működést nagyfokú politikai bizalmatlanság jellemzi, s ennek eredménye az, hogy nem élnek kellő mértékben a feladat- és hatáskör-átruházás lehetőségével. A testületek igyekeznek a jogosítványok lehető legszélesebb körét maguknál tartani Ebből adódóan az üléseken 30-40 napirendi pontot tűznek ki maguknak, amit képtelenek megtárgyalni, így az első kettőn vitatkoznak órákig, majd próbálják „ledarálni” a többit. Szerintem a polgármesterek, a jegyzők és a bizottságok számára sokkal szélesebb jogkört kellene átengedni a testületeknek. Ha már a jegyzőket említette, bizonyára tud arról, hogy az utóbbi egy-két évben feltűnően sokan távoztak erről a pályáról, a magas fizetések ellenére. Foglalkoznak-e azzal, hogy a jegyzők jogállásán változtassanak? - A képviselő-testület és a polgármester általában laikus, a jegyző viszont kvalifikált közigazgatási szakember. A polgármester a saját politikai akaratát, gazdasági céljait akarja véghezvinni, ő működteti a hivatalt, utasításokat ad a hivatal dolgozóinak és a jegyzőnek is. Egyik oldalról a szakmaiság és a törvényesség, másik oldalról pedig az aktuális politikai akarat csap össze. Mi azt látjuk, hogy a jegyzők nem mindig tudják kezelni ezt a konfliktushelyzetet. A mai szabályok értelmében meglehetősen gyöngék a hatásköreik. Meggyőződésem, hogy mind a polgármesterek, mind a jegyzők hatás-körét a jövőben szélesíteni kell. A jegyző munkáltatója a képviselő-testület, az egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. Ez teszi végsőkig kiszolgáltatottá politikai értelemben a jegyzőt, az ilyen mértékű függés pedig nem szerencsés. - Hallani arról, hogy a jegyzők a jövőben állami alkalmazottakként dolgoznak majd. Vannak olyan vélemények, amelyek szerint a jegyzők legyenek állami alkalmazottak. Ezzel én nem értek egyet, hiszen a fizetést az önkormányzatok adják, s ezzel a lépéssel az önkormányzati jog sérülne. Lehetséges megoldásnak tartom, hogy egyes munkáltatói jogosítványokhoz a köztársasági megbízott jóváhagyását írnánk elő, például a jegyző felmentéséhez vagy a fegyelmi eljárás megindításához.Ez a köztársasági megbízottak jogosítványának további bővülését jelentené, ugyanakkor az ellenzék véleménye szerint ők már most is túlzottan nagy hatalommal rendelkeznek. - A nálunk létrehozott köztársasági megbízott modell jogosítványrendszere az egyik leggyengébb Európában. A köztársasági megbízottnak nincs lehetősége arra, hogy felfüggessze a törvénysértőnek ítélt önkormányzati döntés végrehajtását, azt csak észrevételezheti. Ha nem kap választ, akkor elmehet a bíróságra, addig eltelik egy fél év, közben az önkormányzat realizálni tudja a törvénysértő döntést. Ezenkívül nem szerepel feladatkörében gazdasági, pénzügyi ellenőrzés sem. - Korábban felvetődött, hogy az önkormányzati választásokat egy évvel el kellene halasztani. Ön hogyan vélekedik erről? - Nos, a szakma jelentős részének álláspontja szerint a legjobb az lenne, ha egy időben tartanánk meg a választásokat, hiszen több százmillió forintot megtakaríthatnánk. Ennek ellenére - mivel 1990-ben is külön történt a parlamenti, illetve az önkormányzati választás - célszerűnek tartom, hogy a jövőben is folytassuk ezt a gyakorlatot. Ugyanakkor úgy gondolom, nem szabad a jelenlegi önkormányzati képviselők mandátumát meghosszabbítani. Egyrészt a négyéves ciklus végére az emberek elfáradnak, másrészt a választók megkérdőjeleznék legitimitásukat. Azt el tudom képzelni, hogy a ’94-ben megválasztott parlament működése során hoz majd egy olyan törvényt, hogy az 1998-as választásokon az önkormányzati képviselőket öt évre válasszuk, így a nyugati demokráciákban bevált „felezési ciklus" hoszszú távon kialakulhat. Őszy-Tóth Gábriel