Magyar Nemzet, 1994. május (57. évfolyam, 101-125. szám)
1994-05-02 / 101. szám
4 Mafiar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1994. május 2. Liberálisok és hívők Otto Graf Lambsdorff az egyházakról és a kisebbségekről .A tökéletes törvény a szabadság tövénye." Ezt nem egy liberális párt politikai programjából idéztem. Egy másik könyvből származik, aminek sokkal több köze van a liberalizmushoz, mint azt sokan hinnék. Az idézet a Bibliából való, mégpedig Jakab leveléből (1.25.). II. János Pál pápa új erkölcsi enciklikájában, a Veritatis splendor, vagyis az ,Igazság fényességében” Jakabnak ezt a sorát arra a helyre teszi, amely az ember és az emberi lelkiismeret szabadságáról szól. A katolikus erkölcsteológiában az ember szabadsága egyedül a hitből, a liberális felfogás szerint viszont az értelemből fakad. Immanuel Kant ,A tiszta ész kritikája”, valamint erényről és vallásról szóló fejtegetései óta hit és értelem már nem jelentenek feloldhatatlan ellentétet. Értelem és hit két teljesen különböző dolog, de nem összeférhetetlen. Keresztény hitükhöz mélyen ragaszkodó, egyidejűleg felvilágosult, liberális gondolkodók voltak azok is, akik a liberalizmus alapjait lerakták. Közéjük tartozott Kant, Adam Smith, vagy például Friedrich Naumann is. Protestáns keresztényként és a Liberális Internacionálé elnökeként hitem alapgondolatai nem állnak ellentétben liberális elveimmel. Azt hiszem, ugyanezt elmondhatom katolikus párttársaimról is, például Klaus Kinkelről vagy Ignatz Bubisról, aki a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. Nem tagadható azonban, hogy a liberálisok és egyházak közti konfliktusoknak és vitáknak hosszú történetük van, bár e vitákat inkább a hivatalos egyházi vezetés és nem az egyház laikus tagjai kezdeményezték. Hiszen a liberális kritika nem a hit ellen irányult, hanem az egyházak világi hatalomigénye, valamint az ortodoxia, illetve a szabadság és tolerancia elnyomásának maradisága ellen. Ezek után az ortodoxok előszeretettel emlegették a liberálisokat mint gonosz Antikrisztust. A liberálisok azonban nem Antikrisztusok, hanem csupán nem felekezethez kötöttek. Ma több dolog van, ami összeköti a liberálisokat és a hívőket, mint ami elválasztja őket. Ez sok liberális számára, akik a keleti blokk országaiban a szocializmus idején az egyházakat a szabadság utolsó mentsváraként tekintették, rokonszenvesnek tűnhet. Az egyházak és liberálisok közötti bizalmatlanság alapja, hogy a felvilágosult liberális gondolkodók és felvilágosult uralkodók voltak azok, akik az egyház világi hatalmi pozícióját megszüntették. A katolikus egyház 1302-es „Unam sanctam" és X. Piusz pápa ,„Syllabus errorum” bullájában - utóbbit 1864- ben adták ki - rögzítette hatalmi igényeit. Ezekben követelte a pápa összes keresztény állam felett gyakorolt hűbérúri jogainak elismerését. A hivatalos egyházi vezetés világi hatalom utáni áhítozására a liberális felvilágosodás az egyház és állam szigorú szétválasztásával válaszolt. A liberálisok elfogadják az egyházat mint társadalompolitikai tárgyalópartnert, de politikai pártelkötelezettségét elutasítják. Fordítva pedig az állam semlegességét várják el az egyházakkal szemben. A német alkotmányban az egyháznak speciális jogállása van. Nincs állami vallás, illetve egyház, de az alkotmány kiváltságos, különleges helyzetet biztosít számukra. Németország két legnagyobb egyháza nem feltétlenül a legsikeresebb, de mindenképpen a világ leggazdagabbja, annak ellenére, hogy a német egyházak rohamosan veszítik el közösségük tagjait. Az evangélikus és katolikus egyházból tavaly körülbelül négyszázezren léptek ki. A világon egyedülálló egyházi adórendszer azonban a jövedelemadó 8-9%-át biztosítja a számukra. Az egyházak kikényszerített támogatását, amely alól csak úgy lehet kibújni, ha valaki kilép az egyházból, a liberálisok is gyakran bírálták. Ám az állam sem keres rosszul mint az egyházak pénzbehajtója. Ezekkel a megállapításokkal nem az a célom, hogy a német klérus gazdagságát kritizáljam. Az egyházak ezt a pénzt fontos szociális, oktatáspolitikai és karitatív célokra is fordítják. A célom az, hogy a német egyházak liberális jogállamon belüli különleges helyzetére rámutassak. Hiszen még a katolikus Spanyolországban is önállóan döntheti el az adófizető, hogy az előírt adóösszeg az egyházhoz vagy közvetlenül szociális célok megvalósítására folyjon be. Demokratikus országokban az egyház helyzete nagyon különböző. Németországban más, mint Lengyelországban vagy mint az Egyesült Államokban. De csak a demokratikus jogállam garantálja a vallási toleranciát, amelyet éppen a liberálisok harcoltak ki azzal, hogy a jogállamiságért síkra szálltak. Mióta 380-ban Theodosius széttépte a 313-ból származó Milánói Türelmi Rendeletet, a liberális jogállam létrejöttéig kellett várni, hogy vallások és felekezetek újra békésen tudjanak egymás mellett létezni. Ezért tűrhetetlen, hogy a huszadik században egyesek még mindig megkísérlik, hogy vallásos érzelmek kihasználásával politizáljanak. A hittel való politikai visszaélésnek számít, mikor a vallásosságot a választási harc szolgálatába akarják állítani. Végezetül szeretnék még néhány szót szólni az etnikai kisebbségek igen fontos problémájáról. A Liberális Internacionálé idejében felismerte, hogy a szovjet hatalom bukásával ismét számos nemzetiségi probléma kerül napvilágra. Már 1991- es luzerni kongresszusán központi témaként kezelte az etnikai kisebbségek kérdését. Ennek köszönhető, hogy politikai kisebbségek azon pártjai, melyek nem rokonszenveztek a nacionalizmussal, már korán jelezték közeledésüket a Liberális Internacionálé felé. Az ENSZ nemzetiségi kisebbségeket felsoroló listája egy dolgot kristálytisztán mutat: etnikai kisebbségek jelenlétét egy államon belül nem kivételnek, hanem teljesen normális dolognak kell tekinteni. A liberálisok individuális jogokat és nyitott társadalmat szeretnének megvalósítani, melyben az etnikai kisebbségek kulturális identitásukat, nyelvükkel és szokásaikkal együtt szabadon élhetnek. A szövetségi állam jó lehetőséget kínál ezen kollektív jogok gyakorlásához. A segítségnyújtás elve, a területi egységek Európája segít a nemzetiségi kisebbségeknek abban, hogy erőszakmentesen élhessenek. A nyitott társadalom nyitott állami határaival pedig fölöslegessé teszi határok megváltoztatását. Mert a határok megváltoztatása nem lehet kulcsa annak, hogy az etnikai kisebbségek elnyerjék szabadságukat. Aki ránéz Európa nemzetiségi térképére, annak azonnal feltűnik, hogy nemzetiségek által lakott területeket soha nem tudtak összeegyeztetni államhatárokkal. Épp azon oknál fogva, mert a liberálisok a népek önrendelkezési jogát nagyra értékelik, mindenkit óvok attól, hogy az önrendelkezés elvét túlzottan kihasználja. Azért kell harcolnunk, hogy a kisebbségek - a nagyobb államképződménnyel szemben lojálisnak maradva — élhessenek ezen jogukkal. Ennek érdekében a két félnek kölcsönösen közelednie kell egymáshoz, és mindkettőnek ellen kell állnia annak a kísértésnek, hogy nacionalista módon politizáljanak. Különben könnyen olyan tüzet gyújthatnak, melynek ellenőrzése kicsúszik a kezükből. (Elhangzott a Friedrich Naumann Alapítvány „Liberalizmus Kelet- és Közép-Európában” című konferenciáján.) Kulin-interjú a BBC-ben Az MDF a választások után A BBC magyar nyelvű adásának Magyarország című műsorában hangzott el a Kulin Ferenccel készült következő beszélgetés. Az interjú szövegét lapunk rendelkezésére bocsátotta BBC, melynek szerkesztett változatát közöljük. - Függetlenül attól, hogy az MDF milyen eredményt ér el a közelgő választásokon, változni fog-e a párt arculata, vezetősége és politikai irányvonala a választások után? - tette fel az első kérdést BBC magyar nyelvű adásának munkatársa. Pallai Péter Kulin Ferencnek, a Demokrata Fórum frakcióvezetőjének. - Nem számítok arra, hogy jelentős változás következne be az MDF vezetésében. Ma természetesnek tartom azt, hogy a választások után a vezetés felajánlja, a választmányt és az elnökséget válasszák újra.Akkor hadd bontsuk le ezt a kérdést eshetőségekre. Ha az MDF egy koalíció részeként ismét kormányra kerül, de nem lesz a legnagyobb párt a koalíción belül, az nyilván személyi módosításokat szükségeltetne. Az a legtermészetesebb, hogy ilyenkor történnek személyi változások. De hadd emlékeztessek arra, nem kellettek ahhoz választások, hogy a kormány összetétele megváltozzék, hiszen Antall József miniszterelnöksége idején részleges átalakulás történt két ízben is a kormányban, mintegy egyharmada cserélődött ki az Antall-féle kormánynak mind a két alkalommal. - És a koalícióképesség? - A koalícióképességről annak ismeretében lehet nyilatkozni, hogy melyik partner hány százalékot hoz a koalícióba. - Amennyiben az MDF ellenzékbe szorulna, több kérdés is felvetődik. Megtörténhet, hogy az MDF-hez közelálló erők radikalizálódnak, és átcsúsznak Csurkáék táborába. Ez esetben futna-e az MDF a táborának elvesztett része után vagy megmaradna, ahol van? - Én azt hiszem, hogy egy ellenzéki pozíció feltétlenül azzal járna, hogy radikalizálódna az MDF. De semmiképp nem járna szükségszerűen azzal, hogy a Csurkáék táborába sodródna. Nem szabad összetéveszteni a két fogalmat: a jobbratolódás és a radikalizálódás fogalmát, hiszen egy mérsékelt modorban képviselt politikát is lehet radikalizálni, anélkül, hogy annak a tartalmai elemei elcsúsznának jobb felé. Az MDF töbször elmarasztalta a jelenlegi ellenzéket azért, mert nem bizonyult konstruktívnak. Ugyanakkor, ha egy szocialista dominanciájú kormány irányítja Magyarországot - miután az MDF néhány, vezető egyénisége diktatórikus szándékot, vagy diktatórikus potenciált tulajdonít az MSZP-nek -, hogyan lehet az MDF konstruktív ellenzék? Esetleges ellenzéki parlamenti szerep föltétlenül azokra a tapasztalatokra kell hogy épüljön, amit az elmúlt négy évben a szabaddemokraták, illetve a liberális ellenzék kínált számunkra. Ennek a tapasztalatnak az a lényege, hogy nem szabad szélmalomharcokba belemenni. Nem szabad a törvényhozási vitákban olyan lendülettel és elszántsággal harcolni, amilyen elszántsággal tették ők olyan esetekben is, amikor annak semmi értelme nem volt, mert egyszerű többséggel már megszületett a döntés a bizottságokban. Sokkal inkább a kormányzat működésének az ellenőrzésére kell irányulnia az ellenzéki politikának, semmint a törvényhozásban a mindenáron való részvételre. Szekeres Imre, az MSZP részéről a BBC-nek adott interjújában felvetette, hogy ők szeretnék megszüntetni a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét. És szeretnék bevezetni a személyes miniszteriális felelősséget. Ő úgy érezte, hogy ehhez meg tudnák szerezni a kétharmados többséget, amit az ő ellenzékük is célszerűnek tartana, mert könynyebben tudná megbuktatni a kormányt vagy egyes minisztereket. Az ország politikai helyzete, a politikai erőviszonyok kiegyensúlyozottságától vagy kiegyensúlyozatlanságától függ az, hogy minek kell nagyobb súlyt kapnia: a miniszterelnöki felelősségnek vagy a miniszteri felelősségnek. Én azt hiszem, hogy a következő ciklusban még mindig a miniszterelnöki felelősség kap nagyobb hangsúlyt, és egy későbbi, konszolidáltabb állapotban lehet áttérni egy másfajta szisztémára. Egymilliárd forintba kerül a Életbe lépett az idegenrendészeti törvény (Folytatás az 1. oldalról) Az ezredes asszony a következőkkel folytatta: a május elsején életbe lépett törvény több új elemet tartalmaz, így szigorodnak a beutazás szabályai. Az ország területére megfelelő anyagi fedezettel — napi ezer forintnak megfelelő összeggel - lehet csak belépni. Többféle vízumot adnak ki a beutazás célja szerint turista, látogató, üzleti, munkavállalási, jövedelemszerzési, továbbképzési, gyógykezelési és átutazó vízum. Mindezeket helyettesítheti egy meghívólevél, amelyben a meghívó vállalja a meghívott személy szállás- és egyéb tartózkodási költségeit, adott esetben a hazautaztatását is. Ezt a meghívólevelet a területileg illetékes rendőrkapitányságon - kiküldése előtt - ellenjegyeztetni kell magánszemélyek esetében. Ha ezt nem teszik meg, az okirat érvénytelen. Ha a meghívó mégsem tudja a felmerülő költségeket fedezni, és ezt az államnak kell átvállalnia, akkor polgári peres úton az összeg kifizetésére kötelezhetik a felelőtlen felek Új szabály az is, hogy a külföldi tartózkodási engedélyének kiadását egy évig a területileg illetékes rendőrkapitányságok engedélyezik, majd ez után a megyei hatóságok. Ennek feltétele az érvényes útlevél, megélhetést biztosító anyagi, fedezet, magyarországi lakhatás, a továbbvagy visszautazáshoz szükséges feltételek megléte. A külföldinek be kell jelentenie szálláshelyét. Amennyiben kereskedelmi szálláshelyen tartózkodik, köteles a szállásadójával adatait közölni, aki szálláskönyvet kell hogy vezessen, amit minden tárgyévet követően március 31 -ig az illetékes rendőrkapitányságra le kell adnia. Az idegenrendészeti hatóság a külföldit rendszeresen ellenőrizheti tartózkodási helyén még akkor is, ha az magánlakás vagy magánterület. Okmányait a törvényben felsorolt hatóságok az eljárás befejezésig elvehetik, illetve visszatarthatják. A jogsértő külföldivel szemben kizárólag kiutasítást lehet alkalmazni, amit határozatban kell elrendelni, ez ellen fellebbezésnek van helye, ami azonban nem halasztó hatályú. A kiutasított személytől minden esetben ujjlenyomatot kell venni. Öt napra idegenrendészeti őrizetbe lehet venni azt a külföldit, aki a hatóság elől elrejtőzött, a kiutasítás végrehajtását akadályozza, illetve a kiutasítás alatt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el. A bevándorlás várakozási ideje megnövekedett, így a beutazástól számítva 3 éven keresztül kell megszakítás nélkül Magyarországon tartózkodnia a kérvényt benyújtónak. Újságírói kérdésre válaszolva elhangzott: Kerepestarcsára csak határozattal lehet „bejutni”, ez is jogi garancia. A törvény feltételeinek biztosítása a rendőrségnek újabb egymilliárd forintjába kerül - tudtuk meg végezetül. (k. z. t.) Fábry János rajza Az MSZP jogorvoslatot akar Tiltakozás tévéműsorok miatt A Magyar Televízió „dokumentum-” és hírműsoraiban példátlan kampányt folytatott a Magyar Szocialista Párt és vezetői lejáratására. A sugárzott anyagok napról napra olyan hamis vádakat tartalmaznak, amelyek kimerítik a becsületsértés és a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás tényállását. A Magyar Televízió elmúlt heti termékei közül sok súlyosan sérti az Önök által is aláírt etikai kódex, valamint saját választási irányelveik szellemét és betűjét - áll Szekeres Imrének, az MSZP alelnökének Nahlik Gábor tvalelnökhözhöz írt levelében. A szocialisták emellett közleményt is kiadtak, melyben kijelentik: 1. Felháborítónak tartjuk, hogy az MTV politikai műsorai gyűlöletet szítanak, lábbal tiporják a legalapvetőbb jogi normákat. Most már nem a személyiségi jogok semmibevételéről, hanem rágalmazásról van szó, így a polgári és a büntető törvénykönyv hatálya alá eső lépésekről. 2. Elszomorító tény, hogy nem akadt hazánkban olyan felelős politikai tényező, amely elhatárolta volna magát ettől a szennyáradattól. Alapvető felelősség terheli az MDF vezette kormányt, mert semmit nem tett ez ellen. 3. Felszólítjuk a Magyar Televízió vezetőjét, hogy a választási kampány hátralévő idejére gondoskodjon a politikai műsorok tisztaságáról - függessze fel a tv-híradó, a Panoráma szerkesztőjét állásából. 4. Az MSZP az Országos Választási Bizottsághoz fordul állásfoglalásért. 5. A jelenlegi helyzetben, ha nem történik változás, állásfoglalásért fordulunk a legfőbb ügyészhez a Magyar Televízió politikai műsoraival kapcsolatban. 6. Levelet küldünk az Etikai Nyilatkozatot aláíró pártoknak: ebben az ügyben állásfoglalást várunk tőlük. 7. Az MSZP továbbra is programja, az ország jövőjéért érzett felelősség alapján politizál. Nincs listakapcsolás Hét megyében változás Szombat délután 16 óráig, a törvényben előírt határidő lejártáig egyetlen pártlistakapcsolást sem nyújtottak be az Országos Választási Bizottsághoz. Pálffy Ilona, az Országos Választási Iroda vezetőhelyettese az 1/77-nek elmondta azt is, hogy a visszalépéseket követő új jelölések után hét megyében megváltoztak egyes, már korábban közzétett pártlisták. A választásokkal összefüggő fontos tudnivaló, hogy az illetékes jegyzőktől jövő héten keddig kérhetnek levélben igazolást azok, akik - bármelyik alkalommal - nem az állandó lakóhelyükön kívánnak szavazni. Személyes kérésre ilyen igazolást május 7-én délután 16 óráig állítanak ki mindkét alkalomra. Ugyanis egy nemrég elfogadott törvénymódosítás szerint a szavazás első fordulója után - a választási visszaélések megelőzése érdekében - ilyen igazolást már nem adhatnak ki a jegyzők. A szavazással függ össze az is, hogy április 30-tól május 8-án 19 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni semmilyen, a szavazással összefüggő közvélemény-kutatási eredményt. Magas vízállás, alacsony árak Ismét vonzó a Velencei-tó Tavaly még csakis vészjelzések érkeztek a Velencei-tóról: besűrűsödött, algás a víz, alig alkalmas fürdésre, s a tó haladása miatt értéktelenné válik a milliárdos összegekért kialakított infrastruktúra. Ha nincs gyors segítség, elpusztul a tó. Szerencsére megérkezett a segítség. A múlt év júliusától napi 20 ezer köbméter tiszta karsztvíz ömlik a tóba, és köszönhetően az idei csapadékosabb időjárásnak is, a tavalyi 71 centiméteres mélypontról idén május 1-jén már 150 centimétert mutatott a mérce. Erről és a körzetet érintő sok más kérdésről volt szó azon az agrádi beszélgetésen, amelyre Turbók János gárdonyi önkormányzati képviselő a város nyári műsorainak szervezője hívta meg az újságírókat. Elsősorban arról számolt be, hogy a kritikus helyzet után idén ismét vonzóvá válik a Velencei-tó. „Magas vízállás, alacsony árak” - ezzel a jelszóval hívják vissza az onnan elpártolt vendégeket. Kétségkívül tisztességes árakon lehet ott hozzájutni a szolgáltatásokhoz, a strandbelépők átlagosan 50 forintba kerülnek, a helyi lakosok jelentős kedvezményekben részesülnek. Bár a vízminőség objekív mérések szerint is kifogástalan, abban kevésbé bíznak, hogy a külföldiek visszatérnek. Nyugaton ugyanis legalább fél évvel előre tervezik a nyári programokat, és a tó romlásának a híre persze eljutott az utazási irodákhoz, a potenciális vendégekhez. Most végre jó hírét kelthetik majd a tónak, és emiatt jövőre feltehetően viszszaáll az idegenforgalom megszokott rendje. A vendégeket idén gazdag programok várják. Megrendezik a szokásos popkoncerteket és táborokat, július végén pedig sor kerül az egyetemisták és főiskolások agárdi fesztiváljára, majd augusztusban a középiskolás diákok részére szerveznek nemzetközi táborozást. . (zsolt) Lők Bezárják a Megamorv Centrumot? A vállalkozó nem enged A határozat kézhezvételétől számított nyolc napon belül be kell záratnia Gyöngyös jegyzőjének a város határában a hármas főút mellett fekvő, már korábban is sok vitát kavart Megamorv Kereskedelmi Centrumot. A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal a döntése indoklásával leszögezi: a Heves Megyei Közlekedési Felügyelet szakemberei szerint a telepre vezető útcsatlakozás balesetveszélyes - ezt egyébként több példával is lehet igazolni -, és nem felel meg az előírásoknak. A kereskedelmi centrum további működtetése csak akkor lehetséges, ha a szabályoknak megfelelő útszerkezetet hoznak létre. A nevezett tíz hektáron elterülő kereskedelmi centrumot az ismert vállalkozó, Morvai Ferenc építtette fel mintegy 600 millió forintos beruházással a korábban megszerzett körtvélyesi tanyán. Gyöngyös vezetése és a Megamorv közötti peres viszony alapja az, hogy a vállalkozó - aki egyébként az FKGP színeiben indul a választásokon a Mátraalján a mai napig nem szerezte be a szükséges építési engedélyeket. Morvai Ferenc szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság április 14-én a telep előtti útkereszteződés ügyében már megsemmisítette a gyöngyösiek határozatát, és elfogultságra hivatkozva kérni fogja, hogy más város közigazgatási szerve folytassa az ügy kivizsgálását. A végleges döntésig pedig nem kívánja szüneteltetni a kereskedelmi tevékenységet, hiszen szerinte a balesetveszélyt éppen a város idézte elő a centrum előtt elhelyezett korlátokkal. (radványi) Óbudai munkahelyre keresünk német és angol nyelven tudó TITKÁRNŐT. Jelentkezését magyar és idegen nyelvű önéletrajzzal, fizetési igény megjelölésével kérjük megküldeni „Titkárnő" jeligére. 1300 Bp. 3. Pf.: 166