Magyar Nemzet, 1994. május (57. évfolyam, 101-125. szám)

1994-05-02 / 101. szám

4 Mafiar Nemzet Hazai tudósítások HÉTFŐ, 1994. május 2. Liberálisok és hívők Otto Graf Lambsdorff az egyházakról és a kisebbségekről .A tökéletes törvény a sza­badság tövénye." Ezt nem egy liberális párt politikai program­jából idéztem. Egy másik könyvből származik, aminek sokkal több köze van a libera­lizmushoz, mint azt sokan hin­nék. Az idézet a Bibliából való, mégpedig Jakab leveléből (1.25.). II. János Pál pápa új er­kölcsi enciklikájában, a Verita­tis splendor, vagyis az ,Igazság fényességében” Jakabnak ezt a sorát arra a helyre teszi, amely az ember és az emberi lelkiis­meret szabadságáról szól. A katolikus erkölcsteológiá­ban az ember szabadsága egye­dül a hitből, a liberális felfogás szerint viszont az értelemből fa­kad. Immanuel Kant ,A tiszta ész kritikája”, valamint erényről és vallásról szóló fejtegetései óta hit és értelem már nem je­lentenek feloldhatatlan ellenté­tet. Értelem és hit két teljesen különböző dolog, de nem össze­férhetetlen. Keresztény hitük­höz mélyen ragaszkodó, egy­idejűleg felvilágosult, liberális gondolkodók voltak azok is, akik a liberalizmus alapjait lerakták. Közéjük tartozott Kant, Adam Smith, vagy például Friedrich Naumann is. Protestáns keresztényként és a Liberális Internacionálé elnö­keként hitem alapgondolatai nem állnak ellentétben liberális elveimmel. Azt hiszem, ugyan­ezt elmondhatom katolikus párttársaimról is, például Klaus Kinkelről vagy Ignatz Bubisról, aki a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke. Nem tagadható azonban, hogy a liberálisok és egyházak közti konfliktusoknak és vitáknak hosszú történetük van, bár e vi­tákat inkább a hivatalos egyházi vezetés és nem az egyház laikus tagjai kezdeményezték. Hiszen a liberális kritika nem a hit ellen irányult, hanem az egyházak vi­lági hatalomigénye, valamint az ortodoxia, illetve a szabadság és tolerancia elnyomásának ma­­radisága ellen. Ezek után az or­todoxok előszeretettel emleget­ték a liberálisokat mint gonosz Antikrisztust. A liberálisok azonban nem Antikrisztusok, hanem csupán nem felekezethez kötöttek. Ma több dolog van, ami összeköti a liberálisokat és a hívőket, mint ami elválasztja őket. Ez sok li­berális számára, akik a keleti blokk országaiban a szocializ­mus idején az egyházakat a szabadság utolsó mentsvára­ként tekintették, rokonszenves­nek tűnhet. Az egyházak és liberálisok közötti bizalmatlanság alapja, hogy a felvilágosult liberális gondolkodók és felvilágosult uralkodók voltak azok, akik az egyház világi hatalmi pozícióját megszüntették. A katolikus egy­ház 1302-es „Unam sanctam" és X. Piusz pápa ,„Syllabus erro­rum” bullájában - utóbbit 1864- ben adták ki - rögzítette hatalmi igényeit. Ezekben követelte a pápa összes keresztény állam felett gyakorolt hűbérúri jogai­nak elismerését. A hivatalos egyházi vezetés világi hatalom utáni áhítozására a liberális fel­világosodás az egyház és állam szigorú szétválasztásával vála­szolt. A liberálisok elfogadják az egyházat mint társadalompo­litikai tárgyalópartnert, de poli­tikai pártelkötelezettségét eluta­sítják. Fordítva pedig az állam semlegességét várják el az egy­házakkal szemben. A német alkotmányban az egyháznak speciális jogállása van. Nincs állami vallás, illetve egyház, de az alkotmány kivált­ságos, különleges helyzetet biz­tosít számukra. Németország két legnagyobb egyháza nem feltétlenül a legsikeresebb, de mindenképpen a világ leggaz­­dagabbja, annak ellenére, hogy a német egyházak rohamosan veszítik el közösségük tagjait. Az evangélikus és katolikus egyházból tavaly körülbelül négyszázezren léptek ki. A vilá­gon egyedülálló egyházi adó­rendszer azonban a jövedelem­­adó 8-9%-át biztosítja a szá­mukra. Az egyházak kikénysze­rített támogatását, amely alól csak úgy lehet kibújni, ha valaki kilép az egyházból, a liberálisok is gyakran bírálták. Ám az ál­lam sem keres rosszul mint az egyházak pénzbehajtója. Ezekkel a megállapítások­kal nem az a célom, hogy a né­met klérus gazdagságát kritizál­jam. Az egyházak ezt a pénzt fontos szociális, oktatáspolitikai és karitatív célokra is fordítják. A célom az, hogy a német egy­házak liberális jogállamon belü­li különleges helyzetére rámu­tassak. Hiszen még a katolikus Spanyolországban is önállóan döntheti el az adófizető, hogy az előírt adóösszeg az egyházhoz vagy közvetlenül szociális cé­lok megvalósítására folyjon be. Demokratikus országokban az egyház helyzete nagyon kü­lönböző. Németországban más, mint Lengyelországban vagy mint az Egyesült Államokban. De csak a demokratikus jogál­lam garantálja a vallási toleran­ciát, amelyet éppen a liberálisok harcoltak ki azzal, hogy a jogál­lamiságért síkra szálltak. Mióta 380-ban Theodosius széttépte a 313-ból származó Milánói Tü­relmi Rendeletet, a liberális jog­állam létrejöttéig kellett várni, hogy vallások és felekezetek új­ra békésen tudjanak egymás mellett létezni. Ezért tűrhetet­len, hogy a huszadik században egyesek még mindig megkísér­lik, hogy vallásos érzelmek ki­használásával politizáljanak. A hittel való politikai visszaélés­nek számít, mikor a vallásossá­got a választási harc szolgálatá­ba akarják állítani. Végezetül szeretnék még néhány szót szólni az etnikai ki­sebbségek igen fontos problé­májáról. A Liberális Internacio­­nálé idejében felismerte, hogy a szovjet hatalom bukásával is­mét számos nemzetiségi problé­ma kerül napvilágra. Már 1991- es luzerni kongresszusán köz­ponti témaként kezelte az etni­kai kisebbségek kérdését. En­nek köszönhető, hogy politikai kisebbségek azon pártjai, me­lyek nem rokonszenveztek a na­cionalizmussal, már korán je­lezték közeledésüket a Liberális Internacionálé felé. Az ENSZ nemzetiségi ki­sebbségeket felsoroló listája egy dolgot kristálytisztán mutat: etnikai kisebbségek jelenlétét egy államon belül nem kivétel­nek, hanem teljesen normális dolognak kell tekinteni. A libe­rálisok individuális jogokat és nyitott társadalmat szeretnének megvalósítani, melyben az etni­kai kisebbségek kulturális iden­titásukat, nyelvükkel és szoká­saikkal együtt szabadon élhet­nek. A szövetségi állam jó lehe­tőséget kínál ezen kollektív jo­gok gyakorlásához. A segítség­­nyújtás elve, a területi egységek Európája segít a nemzetiségi ki­sebbségeknek abban, hogy erő­­szakmentesen élhessenek. A nyitott társadalom nyitott állami határaival pedig fölöslegessé te­szi határok megváltoztatását. Mert a határok megváltoztatása nem lehet kulcsa annak, hogy az etnikai kisebbségek elnyerjék szabadságukat. Aki ránéz Euró­pa nemzetiségi térképére, annak azonnal feltűnik, hogy nemzeti­ségek által lakott területeket so­ha nem tudtak összeegyeztetni államhatárokkal. Épp azon oknál fogva, mert a liberálisok a népek önrendel­kezési jogát nagyra értékelik, mindenkit óvok attól, hogy az önrendelkezés elvét túlzottan kihasználja. Azért kell harcol­nunk, hogy a kisebbségek - a nagyobb államképződménnyel szemben lojálisnak maradva — élhessenek ezen jogukkal. En­nek érdekében a két félnek köl­csönösen közelednie kell egy­máshoz, és mindkettőnek ellen kell állnia annak a kísértésnek, hogy nacionalista módon poli­tizáljanak. Különben könnyen olyan tüzet gyújthatnak, mely­nek ellenőrzése kicsúszik a ke­zükből. (Elhangzott a Friedrich Nau­mann Alapítvány „Liberaliz­mus Kelet- és Közép-Európá­­ban” című konferenciáján.) Kulin-interjú a BBC-ben Az MDF a választások után A BBC magyar nyelvű adásának Magyarország című műsorában hang­zott el a Kulin Ferenccel készült következő beszél­getés. Az interjú szövegét lapunk rendelkezésére bo­csátotta BBC, melynek szerkesztett változatát kö­zöljük. - Függetlenül attól, hogy az MDF milyen eredményt ér el a közelgő választásokon, változni fog-e a párt arculata, vezetősége és politikai irányvonala a vá­lasztások után? - tette fel az első kérdést BBC magyar nyelvű adásának munkatársa. Pallai Pé­ter Kulin Ferencnek, a Demokra­ta Fórum frakcióvezetőjének. - Nem számítok arra, hogy jelentős változás következne be az MDF vezetésében. Ma természetesnek tartom azt, hogy a választások után a veze­tés felajánlja, a választmányt és az elnökséget válasszák újra.­­Akkor hadd bontsuk le ezt a kérdést eshetőségekre. Ha az MDF egy koalíció részeként is­mét kormányra kerül, de nem lesz a legnagyobb párt a koalí­ción belül, az nyilván személyi módosításokat szükségeltetne.­­ Az a legtermészetesebb, hogy ilyenkor történnek sze­mélyi változások. De hadd em­lékeztessek arra, nem kellettek ahhoz választások, hogy a kor­mány összetétele megváltoz­zék, hiszen Antall József mi­niszterelnöksége idején részle­ges átalakulás történt két ízben is a kormányban, mintegy egy­­harmada cserélődött ki az An­­tall-féle kormánynak mind a két alkalommal. - És a koalícióképesség? - A koalícióképességről an­nak ismeretében lehet nyilatkoz­ni, hogy melyik partner hány százalékot hoz a koalícióba. - Amennyiben az MDF el­lenzékbe szorulna, több kérdés is felvetődik. Megtörténhet, hogy az MDF-hez közelálló erők radikalizálódnak, és át­csúsznak Csurkáék táborába. Ez esetben futna-e az MDF a táborának elvesztett része után vagy megmaradna, ahol van? - Én azt hiszem, hogy egy ellenzéki pozíció feltétlenül az­zal járna, hogy radikalizálódna az MDF. De semmiképp nem járna szükségszerűen azzal, hogy a Csurkáék táborába sod­ródna. Nem szabad összetévesz­teni a két fogalmat: a jobbratoló­dás és a radikalizálódás fogal­mát, hiszen egy mérsékelt mo­dorban képviselt politikát is le­het radikalizálni, anélkül, hogy annak a tartalmai elemei el­csúsznának jobb felé.­­ Az MDF töbször elma­rasztalta a jelenlegi ellenzéket azért, mert nem bizonyult konst­ruktívnak. Ugyanakkor, ha egy szocialista dominanciájú kor­mány irányítja Magyarországot - miután az MDF néhány, veze­tő egyénisége diktatórikus szán­dékot, vagy diktatórikus poten­ciált tulajdonít az MSZP-nek -, hogyan lehet az MDF konstruk­tív ellenzék?­­ Esetleges ellenzéki parla­menti szerep föltétlenül azokra a tapasztalatokra kell hogy épüljön, amit az elmúlt négy évben a szabaddemokraták, il­letve a liberális ellenzék kínált számunkra. Ennek a tapaszta­latnak az a lényege, hogy nem szabad szélmalomharcokba be­lemenni. Nem szabad a tör­vényhozási vitákban olyan len­dülettel és elszántsággal harcol­ni, amilyen elszántsággal tették ők olyan esetekben is, amikor annak semmi értelme nem volt, mert egyszerű többséggel már megszületett a döntés a bizott­ságokban. Sokkal inkább a kor­mányzat működésének az el­lenőrzésére kell irányulnia az ellenzéki politikának, semmint a törvényhozásban a minden­áron való részvételre.­­ Szekeres Imre, az MSZP részéről a BBC-nek adott in­terjújában felvetette, hogy ők szeretnék megszüntetni a konstruktív bizalmatlansági in­dítvány intézményét. És szeret­nék bevezetni a személyes mi­niszteriális felelősséget. Ő úgy érezte, hogy ehhez meg tudnák szerezni a kétharmados több­séget, amit az ő ellenzékük is célszerűnek tartana, mert köny­­nyebben tudná megbuktatni a kormányt vagy egyes miniszte­reket.­­ Az ország politikai hely­zete, a politikai erőviszonyok kiegyensúlyozottságától vagy kiegyensúlyozatlanságától függ az, hogy minek kell nagyobb súlyt kapnia: a miniszterelnöki felelősségnek vagy a miniszteri felelősségnek. Én azt hiszem, hogy a következő ciklusban még mindig a miniszterelnöki felelősség kap nagyobb hang­súlyt, és egy későbbi, konszoli­dáltabb állapotban lehet áttérni egy másfajta szisztémára. Egymilliárd forintba kerül a Életbe lépett az idegenrendészeti törvény (Folytatás az 1. oldalról) Az ezredes asszony a követ­kezőkkel folytatta: a május else­jén életbe lépett törvény több új elemet tartalmaz, így szigorod­nak a beutazás szabályai. Az or­szág területére megfelelő anyagi fedezettel — napi ezer forintnak megfelelő összeggel - lehet csak belépni. Többféle vízumot ad­nak ki a beutazás célja szerint turista, látogató, üzleti, munka­­vállalási, jövedelemszerzési, to­vábbképzési, gyógykezelési és átutazó vízum­. Mindezeket he­lyettesítheti egy meghívólevél, amelyben a meghívó vállalja a meghívott személy szállás- és egyéb tartózkodási költségeit, adott esetben a hazautaztatását is. Ezt a meghívólevelet a terüle­tileg illetékes rendőrkapitánysá­gon - kiküldése előtt - ellenje­gyeztetni kell magánszemélyek esetében. Ha ezt nem teszik meg, az okirat érvénytelen. Ha a meg­hívó mégsem tudja a felmerülő költségeket fedezni, és ezt az ál­lamnak kell átvállalnia, akkor polgári peres úton az összeg ki­fizetésére kötelezhetik a felelőt­len felek Új szabály az is, hogy a kül­földi tartózkodási engedélyének kiadását egy évig a területileg il­letékes rendőrkapitányságok en­gedélyezik, majd ez után a me­gyei hatóságok. Ennek feltétele az érvényes útlevél, megélhetést biztosító anyagi, fedezet, ma­gyarországi lakhatás, a tovább­vagy visszautazáshoz szükséges feltételek megléte. A külföldinek be kell jelentenie szálláshelyét. Amennyiben kereskedelmi szál­láshelyen tartózkodik, köteles a szállásadójával adatait közölni, aki szálláskönyvet kell hogy ve­zessen, amit minden tárgyévet követően március 31 -ig az illeté­kes rendőrkapitányságra le kell adnia. Az idegenrendészeti ható­ság a külföldit rendszeresen el­lenőrizheti tartózkodási helyén még akkor is, ha az magánlakás vagy magánterület. Okmányait a törvényben felsorolt hatóságok az eljárás befejezésig elvehetik, illetve visszatarthatják. A jogsér­tő külföldivel szemben kizárólag kiutasítást lehet alkalmazni, amit határozatban kell elrendelni, ez ellen fellebbezésnek van helye, ami azonban nem halasztó hatá­lyú. A kiutasított személytől minden esetben ujjlenyomatot kell venni. Öt napra idegenrendészeti őrizetbe lehet venni azt a külföl­dit, aki a hatóság elől elrejtőzött, a kiutasítás végrehajtását akadá­lyozza, illetve a kiutasítás alatt szabálysértést vagy bűncselek­ményt követett el. A bevándorlás várakozási ideje megnövekedett, így a beutazástól számítva 3 éven keresztül kell megszakítás nélkül Magyarországon tartóz­kodnia a kérvényt benyújtónak. Újságírói kérdésre válaszol­va elhangzott: Kerepestarcsára csak határozattal lehet „bejutni”, ez is jogi garancia. A törvény feltételeinek biztosítása a rend­őrségnek újabb egymilliárd fo­rintjába kerül - tudtuk meg végezetül. (k. z. t.) Fábry János rajza Az MSZP jogorvoslatot akar Tiltakozás tévéműsorok miatt A Magyar Televízió „dokumentum-” és hír­műsoraiban példátlan kampányt folytatott a Ma­gyar Szocialista Párt és vezetői lejáratására. A su­gárzott anyagok napról napra olyan hamis váda­kat tartalmaznak, amelyek kimerítik a becsület­­sértés és a nagy nyilvánosság előtt elkövetett rá­galmazás tényállását. A Magyar Televízió elmúlt heti termékei közül sok súlyosan sérti az Önök ál­tal is aláírt etikai kódex, valamint saját választási irányelveik szellemét és betűjét - áll Szekeres Im­rének, az MSZP alelnökének Nahlik Gábor tv­­alelnökhözhöz írt levelében. A szocialisták emel­lett közleményt is kiadtak, melyben kijelentik: 1. Felháborítónak tartjuk, hogy az MTV poli­tikai műsorai gyűlöletet szítanak, lábbal tiporják a legalapvetőbb jogi normákat. Most már nem a személyiségi jogok semmibevételéről, hanem rá­galmazásról van szó, így a polgári és a büntető törvénykönyv hatálya alá eső lépésekről. 2. Elszomorító tény, hogy nem akadt hazánk­ban olyan felelős politikai tényező, amely elhatá­rolta volna magát ettől a szennyáradattól. Alap­vető felelősség terheli az MDF vezette kor­mányt, mert semmit nem tett ez ellen. 3. Felszólítjuk a Magyar Televízió vezetőjét, hogy a választási kampány hátralévő idejére gondoskodjon a politikai műsorok tisztaságáról - függessze fel a tv-híradó, a Panoráma szerkesz­tőjét állásából. 4. Az MSZP az Országos Választási Bizott­sághoz fordul állásfoglalásért. 5. A jelenlegi helyzetben, ha nem történik változás, állásfoglalásért fordulunk a legfőbb ügyészhez a Magyar Televízió politikai műsorai­val kapcsolatban. 6. Levelet küldünk az Etikai Nyilatkozatot aláíró pártoknak: ebben az ügyben állásfoglalást várunk tőlük. 7. Az MSZP továbbra is programja, az or­szág jövőjéért érzett felelősség alapján politizál. Nincs listakapcsolás Hét megyében változás Szombat délután 16 óráig, a törvényben előírt határidő le­jártáig egyetlen pártlistakap­csolást sem nyújtottak be az Országos Választási Bizottság­­hoz. Pálffy Ilona, az Országos Választási Iroda vezetőhelyet­tese az 1/77-nek elmondta azt is, hogy a visszalépéseket köve­tő új jelölések után hét megyé­ben megváltoztak egyes, már korábban közzétett pártlisták. A választásokkal összefüggő fontos tudnivaló, hogy az illeté­kes jegyzőktől jövő héten ked­dig kérhetnek levélben igazo­lást azok, akik - bármelyik al­kalommal - nem az állandó la­kóhelyükön kívánnak szavazni. Személyes kérésre ilyen igazolást május 7-én délután 16 óráig állítanak ki mindkét alkalomra. Ugyanis egy nem­rég elfogadott törvénymódosí­tás szerint a szavazás első for­dulója után - a választási visszaélések megelőzése érde­kében - ilyen igazolást már nem adhatnak ki a jegyzők. A szavazással függ össze az is, hogy április 30-tól május 8-án 19 óráig nem szabad nyilvá­nosságra hozni semmilyen, a szavazással összefüggő közvé­lemény-kutatási eredményt. Magas vízállás, alacsony árak Ismét vonzó a Velencei-tó Tavaly még csakis vész­jelzések érkeztek a Velen­cei-tóról: besűrűsödött, algás a víz, alig alkalmas fürdésre, s a tó haladása miatt értéktelenné válik a milliárdos összegekért ki­alakított infrastruktúra. Ha nincs gyors segítség, elpusztul a tó. Szerencsé­re megérkezett a segítség. A múlt év júliusától napi 20 ezer köbméter tiszta karsztvíz ömlik a tóba, és köszönhetően az idei csapadékosabb időjá­rásnak is, a tavalyi 71 centimé­teres mélypontról idén május 1-jén már 150 centimétert mu­tatott a mérce. Erről és a körzetet érintő sok más kérdésről volt szó azon az agrádi beszélgetésen, amelyre Turbók János gárdo­nyi önkormányzati képviselő a város nyári műsorainak szerve­zője hívta meg az újságírókat. Elsősorban arról számolt be, hogy a kritikus helyzet után idén ismét vonzóvá válik a Ve­lencei-tó. „Magas vízállás, ala­csony árak” - ezzel a jelszóval hívják vissza az onnan elpártolt vendégeket. Kétségkívül tisz­tességes árakon lehet ott hoz­zájutni a szolgáltatásokhoz, a strandbelépők átlagosan 50 fo­rintba kerülnek, a helyi lakosok jelentős kedvezményekben ré­szesülnek. Bár a vízminőség objekív mérések szerint is kifogástalan, abban kevésbé bíznak, hogy a­­ külföldiek visszatérnek. Nyu­gaton ugyanis legalább fél év­vel előre tervezik a nyári prog­ramokat, és a tó romlásának a híre persze eljutott az utazási irodákhoz, a potenciális vendé­gekhez. Most végre jó hírét kelthetik majd a tónak, és emiatt jövőre feltehetően visz­­szaáll az idegenforgalom meg­szokott rendje. A vendégeket idén gazdag programok várják. Megrende­­zik a szokásos popkoncerteket és táborokat, július végén pe­dig sor kerül az egyetemisták­­ és főiskolások agárdi fesztivál­jára, majd augusztusban a kö­zépiskolás diákok részére szer­veznek nemzetközi táborozást. . (zsolt) Lők Bezárják a Megamorv Centrumot? A vállalkozó nem enged A határozat kézhezvételé­től számított nyolc napon belül be kell záratnia Gyöngyös jegyzőjének a város határában a hár­mas főút mellett fekvő, már korábban is sok vitát kavart Megamorv Keres­kedelmi Centrumot. A Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves Megyei Köztársasági Megbízotti Hivatal a döntése indoklásával leszögezi: a He­ves Megyei Közlekedési Fel­ügyelet szakemberei szerint a telepre vezető útcsatlakozás balesetveszélyes - ezt egyéb­ként több példával is lehet iga­zolni -, és nem felel meg az előírásoknak. A kereskedelmi centrum további működtetése csak akkor lehetséges, ha a sza­bályoknak megfelelő útszerke­zetet hoznak létre. A nevezett tíz hektáron el­terülő kereskedelmi centrumot az ismert vállalkozó, Morvai Ferenc építtette fel mintegy 600 millió forintos beruházás­sal a korábban megszerzett körtvélyesi tanyán. Gyöngyös vezetése és a Megamorv kö­zötti peres viszony alapja az, hogy a vállalkozó - aki egyébként az FKGP színeiben indul a választásokon a Mát­raalján a mai napig nem szerezte be a szükséges építési engedélyeket. Morvai Ferenc szerint azonban a Legfelsőbb Bíróság április 14-én a telep előtti út­kereszteződés ügyében már megsemmisítette a gyöngyö­siek határozatát, és elfogult­ságra hivatkozva kérni fogja, hogy más város közigazgatási szerve folytassa az ügy kivizs­gálását. A végleges döntésig pedig nem kívánja szüneteltet­ni a kereskedelmi tevékenysé­get, hiszen szerinte a baleset­­veszélyt éppen a város idézte elő a centrum előtt elhelyezett korlátokkal. (radványi) Óbudai munkahelyre keresünk német és angol nyelven tudó TITKÁRNŐT. Jelentkezését magyar és idegen nyelvű önéletrajzzal, fizetési igény megjelölésével kérjük megküldeni „Titkárnő" jeligére. 1300 Bp. 3. Pf.: 166

Next