Magyar Nemzet, 1994. július (57. évfolyam, 152-177. szám)

1994-07-01 / 152. szám

4 Magyar Nemzet Hazai tudósítások PÉNTEK, 1994. július 1. Mától megszűnik a stop Mennyivel emelkednek a lakbérek? Körkép: Budapest, Nógrád, Fejér,, Veszprém (Folytatás az 1. oldalról) A VI. Kerületi Önkormány­zat alpolgármestere, Lászay Já­nos elmondta: a képviselő-tes­tület nem tervez lakbéremelést. A XI. kerületi önkormány­zat nem tűzte napirendjére a lakbéremelést - tájékoztatta la­punkat Papp L. Tamás jegyző. A ΧΠ. kerület polgármeste­re, Sebes Gábor kifejtette: nem emelnek lakbért. Indoklásul fel­hozta, nincs előkészítve a diffe­renciált béremelés, másrészt a testület nem kívánja „bosszan­tani" a polgárokat. Sebes Gábor rámutatott: a koalíciós megálla­podás szerint a főváros határoz­za majd meg a lakbérövezete­ket és a lakbérek megállapí­tásának jogszabályait. A XIII. kerület lakásügyi osztályának helyettes vezetője, Fór­is Tamás kérdésünkre el­mondta, hogy a lakbérekről a képviselő-testület még nem dön­tött, tudomása szerint 1994. de­cember 31-ig nem lesz emelés. A XIV. kerület alpolgármes­tere, Hőnigh Antal elmondta, hogy július 28-án jelenik meg az a rendelet, amely a lakhatási tá­mogatást biztosítja Zuglóban. Lakbéremelésről legfeljebb ez­után lehetne szó, de erre bizto­san nem kerül sor 1994 végéig. A XX. Kerületi Önkor­mányzat jegyzője, Kiss Irén el­mondta: a testület 130 százalé­kos lakbéremelésről határozott, melynek indoka, hogy a bevé­telek nem fedezik az ingatlan­­kezelő szervezet kiadásait. A megemelt lakbér is csak a hi­ány felére elegendő. Az össz­komfortos lakásoknál az eddigi 22 forint négyzetméterenkénti díj helyett 51 forint lesz a lak­bér. A komfortos lakások bére négyzetméterenként 15-ről 35 forintra, a komfort nélküliek­nél 4,50-ről 10,50-re emelke­dik. A jegyző elmondta azt is, hogy a vegyes tulajdonú há­zakban a lakástulajdonosok ál­tal fizetett közös költség még mindig kétszerese lesz az emelt lakbér összegének, melyet júli­us elsejétől fizetnek a bérlők. A XXII. kerületben sem foglalkoznak még a lakbér­­emelés előkészítésével, legfel­jebb a nyári szabadságok utáni első vagy második testületi ülésen kerülhet sor előterjesz­tésre - mondta Mihályi Miklós, a kerület vagyonkezelő szerve­zetének helyettes vezetője. (h. á.). * - Elfogadhatatlannak tar­tom, hogy egyes kerületek két­­háromszorosára kívánják emelni az önkormányzati laká­sok bérét a törvényileg előírt lakbérmoratórium június 30-i lejárta után - nyilatkozta az MTI-nek Győri Péter, a Fővá­­rosi Közgyűlés lakásügyi bi­zottságának elnöke. Leszögez­te: a lakbérrendszer korszerű­sítése nélkül bárminemű lak­­béremelés értelmetlen. Ezenkívül azt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bármifajta emelés csak megfe­lelő lakbértámogatási rendszer kidolgozásával hajtható végre. Azért is elfogadhatatlannak és értelmetlennek tartja a lakbér­­emelést, mert az MSZP és az SZDSZ koalíciós megállapo­dása a fővárosi törvény módo­sításának kilátásba helyezésé­vel a Fővárosi Közgyűlés ha­táskörébe kívánja utalni a bu­dapesti önkormányzati lakások bérének rendezését. * Átlagosan ötven százalék­kal emelkednek a lakbérek Székesfehérvárott. Mint Csá­­rádi Jánostól, az üzemeltető Széphő Rt. kezelési főmérnö­kétől megtudtuk, az önkor­mányzat döntése értelmében az emelést differenciáltan és több lépcsőben valósították, illetve valósítják meg. Július 1-jétől a felemelt összeg egyharmada terheli a lakókat, a többit pedig egyenlően elosztva 1995. janu­ár elsejétől, illetve 1995. július elsejétől kell fizetniük. A lakbéremelés - amely 4100 otthont érint, s lakáson­ként hat-hétszáz forint többlet­­kiadást jelent - nem egyforma mértékű valamennyi önkor­mányzati tulajdonban lévő la­kásban. A legmagasabb a belvá­rosi, összkomfortos otthonok­ban, a legkisebb mértékű pedig a komfort nélküli, kis alapterületű lakásoknál. A lakások mintegy hatvan százaléka egyébként összkomfortos, 25 százaléka komfortos fokozatú, a többi pe­dig az egyéb kategóriába tarto­zik. A lakbéremelés 5,5 millió forint pluszbevételt jelentene az önkormányzatnak, ha nem ha­ladná meg a tízmillió forintot a városban a lakbértartozások nagysága. A szakemberek attól tartanak, hogy az emeléssel to­vább növekszik majd a nem fi­zetők száma, a Széphő Rt. ,kintlévőségeinek” a nagysága. A július elsejei emelés nem érinti a nem lakás céljára szolgá­ló helyiségek bérlőd díját Azok­nál ugyanis két éve hajtottak végre egy meglehetősen nagy mértékű - négy-ötszáz százalé­kos - tarifaemelést amelynek nem fizetése miatt több bérlő el­len próbapert indított és nyert is a Széphő Rt (d. e.). Az összkomfortos kategó­riában átlagosan háromszoros, a komfortos lakások esetében kétszeres, a komfort nélküliek vonatkozásában pedig négysze­res lakbéremelést tartalmazott Salgótarján önkormányzatának rendelettervezete, melyet június 27-én vitatott meg a testület. A díjak emelésének szükségessé-­­­ge már a költségvetés elfogadá­sakor is látszott, hiszen a város fenntartására szánt összeg jelen­tős mértékben csökkent. Jelen­leg a bérlakások a Városgazdál­kodási és Üzemeltetési Kft. ke­zelésében vannak. A napirend során Tulipán Miklós osztályvezető elmond­ta, hogy a négyzetméterre vetí­tett tíz forint alatti díjak nem tarthatók tovább, még akkor sem, ha figyelembe vesszük a városban meglévő nagy arányú munkanélküliséget. Ezért van az, hogy egyes területeken az átlagot is meghaladó emelke­désre van szükség. A városköz­ponthoz közeli Karancs utcá­ban például 600 százalékos nö­vekedést irányoztak elő. Tetézi a gondokat, hogy a jelenlegi lakbérek terén is tetemes a kinnlévőség. Az osztályvezető azonban megnyugtatta a képviselőket: a növekvő kiadás azon rétegeket sújtja, akik - felméréseik sze­rint - képesek azt megfizetni. A rászorulóknak természetesen továbbra is biztosítanák a lak­bértámogatást. Ennek mértéke 1995 januárjától évente 20 szá­zalékkal csökkenne. A költségvetési hiány szo­rítása ellenére a honatyák nem fogadták el a rendeletet, ezért dr. Oravecz Péter jegyző kény­telen volt felhívni a testület fi­gyelmét, hogy ennek hiányá­ban nem tudják megkötni a bérlőkkel a szerződést, pedig a július 1-jei határidő sürget. Ja­vaslatára a képviselők a július 7-i, rendkívüli ülésen újratár­gyalják a javaslatot. Bonyolítja a helyzetet, hogy a város költ­ségvetésének tartalékalapja ki­merült, ennélfogva a lakbérnö­­vekmény elmaradását nem tud­nák miből finanszírozni. (t. n. 1.)* Veszprém megye legna­gyobb településein július else­jétől még nem számláznak ma­gasabb lakbért. E tény háttere azonban városonként eltérő. A megyeközpontban július 8-án foglalkozik az önkormányzat testülete az emelésre vonatkozó koncepcióval, amely két sza­kaszban tervezi a módosítást. Balatonereden, ahol a volt önkormányzati lakások többsé­gét már eladták, az eredeti elő­terjesztés olyan magas új tarifá­kat tartalmazott, hogy azt a kép­viselő-testület elfogadhatatlan­nak minősítette. Eszerint ugyanis az összkomfortos laká­sok négyzetméterenkénti havi bérét a korábbi 22 forintról 83- ra, a komfortosokét 15 forintról 69 forintra, a félkomfortosokét 7,50-ről 33-ra, amíg a komfort nélküliek 4,50 forintos bérét 30- ra akarják emelni. Ezt az össze­get azért tartották elfogadhatat­lannak, mert akik nem vették meg a lakást, többségükben szociális gondokkal küszköd­nek, s az ilyen mértékű változta­tás csak nehezítené helyzetüket. Már készül az új előterjesztés, amelyben a javasolt négyzetmé­terenkénti tarifák fele szerepel csak, minden kategóriában Ba­­latonfüred egyébként a jobb helyzetű települések közé tarto­zik, napjainkban a munkanélkü­liek száma még a száz főt sem éri el, és a lakbér-, valamint a fűtés-, gáztartozás együttesen sincs egymillió forint. Ugyane­zek összege Várpalotán, ahol a munkaképes lakosság mintegy 20 százaléka munkanélküli, már meghaladja a 45 millió forintot. Önmagában a lakbérhátralék is 12 millió forint. Ilyen körülmé­nyek között a több mint 3000 önkormányzati lakást csak úgy tudják fenntartani, ha a más cé­lú bérlemények teljes bevételét erre használják fel. Mindezeket figyelembe véve az önkor­mányzat keze megkötött, így a következő hónapokra nem is tervezik az emelést. Ennek el­lenére kidolgoztak és szeptem­berben testület elé terjesztenek egy új koncepciót, amely a jö­vőben jobban különválasztja azok körét, akik önhibájukon kívül nem tudnak fizetni, azo­­kétól, akiknél nem lehet indok a szociális helyzet, így a későbbi­ekre vonatkozó tervezetben az­­ szerepel, hogy az emelés szük­séges, de elengedhetetlen a nö­vekvő szociális támogatás is. A nem fizetők közül egyébként 200 család ellen már megszüle­tett a kilakoltatási határozat. Pápa városában, ahol az el­múlt években nem értékesítet­tek önkormányzati lakásokat, most először az erre vonatkozó koncepciót viszik a képviselő­­testület elé, s csak azt követően foglalnak állást a megmaradt önkormányzati lakások béréről. Tapolcán, miután több ezer elkelt, már csupán 400 önkormányzati lakást tartanak nyilván, s ezek száma is nap mint nap csökken, megvárják a döntéssel, amíg az értékesítés befejeződik. (b. é.)- Van-e lehetősége a bérlő­nek a magasabb bérleti díjjal szemben fellépni? - kérdeztük Battha Pált, a Lakásbérlők Egyesületének főtitkárát. - A bérlő bírósági kereset­tel élhet, de ezt senkinek nem javaslom - mondta Battha Pál, hozzátéve: a Lakásbérlők Egyesületének helyi szervezete felléphet a lakbérekkel kapcso­latban. Az egyesület arra törek­szik, hogy a lakbér reálisan tükrözze a lakás használati ér­tékét és a szolgáltatások szín­vonalát. Az önkormányzatok­nak azt javasolják, hogy lép­csőzetesen, alkalmanként leg­feljebb 50-60 százalékkal emelkedjen a lakbér. Battha Páltól megkérdez­tük azt is: milyen módon kell az önkormányzatnak a bérlő tudomására hoznia a lakbér­­emelést? A főtitkár elmondta, hogy már a rendeletalkotás előtt tájékoztatni kell a terve­zetről a lakásbérlők érdekkép­viseletét. Ezt mind a lakástör­vény, mind az önkormányzati törvény előírja. A rendelet megalkotása után az általános gyakorlat az, hogy a bérbe­adói feladattal megbízott szer­vezet a bérlőknek tájékoztatót küld, mely ismerteti az úgyne­vezett lakbérközlést. Ez tar­talmazza a lakbérszámítás módját és végeredményét. Battha Pál megjegyezte: álta­lános tapasztalat, hogy a lak­bérközlések ellentmondáso­sak és hiányosak. (m. t.) 1995: a természetvédelem éve■ Veszélyben a védett madárvilág Új, korszerű ismeretterjesztő bázist adtak át tegnap a Termé­szetvédelmi Hivatal Költő utcai területén. A létesítmény része annak az országos hálózatnak, mely a Fertő Tó Nemzeti Parktól a még tervezés alatt lévő Dráva menti Körös-Maros Nemzeti Parkig a hazai természetvédelmi oktatást és ismeretterjesztést szolgálja. Mint a bemutatót megelőző sajtótájékoztatón dr. Tardy Já­nos helyettes államtitkár el­mondta, a pavilonban, ahol egyidejűleg ötven gyermek foglalkoztatására van lehető­ség, két kiállítás is helyet ka­pott. A látogató gyönyörködhet a legnagyobb hazai madár­gyűjteményben (a vitrinek be­rendezése a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesü­let segítségével készült), és megismerkedhet az ország vé­dett földtani értékeivel, bar­langjaival Még egy különle­gességgel dicsekedhet az épü­let: itt helyezték el a hazai ál­­lathangarchívumot, amelynek gazdag hanganyagából válto­zatos madárcsicsergés adott ízelítőt. A helyettes államtitkár is­mertette a környezetvédelmi tárca gondozásában megjelent Természetvédelem '94 kiad­ványt, mely az elmúlt három­négy év eredményeiről, folya­matban lévő munkáiról tájé­koztat. Az 1500 példányban ki­adott dokumentumot eljuttatják az elkészítésében közreműködő tudományos intézetekhez, kuta­tóműhelyekhez és nem kor­mányzati szervezetekhez, illet­ve az oktatóközpontokhoz. Ami az eredményeket ille­ti, az elmúlt időszakban 76 ezer hektárt nyilvánítottak vé­­­detté. Az ország összes védett területéből 65 ezer hektár van a természetvédelem saját tu­lajdonában. Jól alakultak a ha­zai természetvédelem nem­zetközi kapcsolatai is, ame­lyeknek köszönhetően több fontos munkát lehetett elindí­tani, illetve befejezni. Közü­lük az élőhely-, különösképp a vizesélőhely-rekonstrukciót érdemes kiemelni. E munká­nak az ad különleges jelentő­séget, hogy a Kárpát-meden­cében az utóbbi tíz évben ta­pasztalt ariditási (száradási) folyamatok miatt e rendkívül gazdag és fontos­ élőhelyek vannak a legnagyobb veszély­ben. A helyzet reális felméré­sét szolgálja egyebek között az a közös projekt is, amelyet a Kossuth Lajos Tudománye­gyetem Ökológiai Tanszéké­vel közösen indítottak el e te­rületek felmérésére. Tardy János végül bejelen­tette: az Európa Tanács 1995- öt a természetvédelem évének nyilvánította, és elfogadta a magyar nemzeti programot. Az európai természetvédelmi há­lózatok igazgatóságán belül Magyarországra ruházták a ke­­let-közép-európai régió igaz­gatását. (s. m.) A fokozottan védett Kiskócsi eszmei értéke negyedmillió forint Nem azbeszt, hanem csiszolati por Nincs mitől félni Kazincbarcikán Szakmai felelősséggel kije­lenthető, hogy Kazincbarcikán sem egészség-, sem környezet­károsítás nem áll fenn - fogal­mazza meg Gavallér István, az Észak-magyarországi Környe­zetvédelmi Felügyelőség beosz­tásából felfüggesztett vezetője és Siska Csaba, a felügyelőség ugyancsak felfüggesztett igaz­gatóhelyettese abban a nyílt le­vélben, amelyet szerdán juttat­tak el az A177-hez. A két környe­zetvédelmi szakembert annak az ügynek a kapcsán függesztette fel a Környezetvédelmi Főfel­ügyelőség, amelynek során, az eddigi vizsgálatok szerint, a ÉMKF szabálytalanul adott en­gedélyt az Észak-magyarországi Hulladékgazdálkodási Kft.-nek arra, hogy 550 tonna azbeszt csi­szolati port helyezzen el a ka­zincbarcikai szeméttelepen. Idő­közben 450 tonnát a városba is vittek; ennek elszállítását a múlt héten demonstráción követelte a város lakossága. A kazincbarci­kai polgárokhoz címzett levél szerint „egyes sajtótermékek rémhíreivel ellentétben”, ami a szeméttelepen található, az nem szabad azbeszt, hanem bakelit alapú műgyantába foglalt az­beszt csiszolati por, az pedig a veszélyes hulladékok harmadik kategóriájába tartozik. A veszé­lyes hulladék kifejezés félreve­zető, hiszen csupán olyan hulla­dékról van szó, amely különle­ges kezelést igényel. Arról nem tehetnek - folyta­tódik a levél -, hogy a vállalko­zó nem tartotta be az ÉMKF ál­tal előírt technológiai fegyelmet, hiszen a kiadott engedélyek szakmai-műszaki szempontból megfelelőek voltak. Végül azt hangoztatják, hogy az ügyben szakmai tissztességüknek meg­felelően jártak el, amire a leg­főbb bizonyíték, hogy család­tagjaikkal együtt ők is a régió­ban élnek. Felmentett kabinetfőnök Se végkielégítés, se munkabér A Pest Megyei Közgyűlés elnöke, Inczédy János felmen­téssel szüntette meg kabinetfő­nökének, Keresztényné Kősze­gi Erzsébetnek a munkaviszo­nyát, tekintettel arra, hogy az önkormányzat szervezeti mű­ködési szabályzatának értelmé­ben a közgyűlés által elfoga­dott ügyrend megszüntette a kabinetvezetői posztot, amely osztályvezetői beosztásnak számított. A kabinetfőnök nem fogadta el a közgyűlés elnöke által felajánlott elnöki titkári munkakört, inkább úgy dön­tött, képesítésének megfelelő­en máshol helyezkedik el. Ezzel egyezően került sor a felmen­tésre, de a hivatal mind a mai napig nem fizette ki volt alkal­mazottját. Keresztényné szerint jogál­lamban elképzelhetetlen, hogy a törvények adta lehetőségeket a munkavállaló számára ne biztosítsák, hogy a munkáltató egyértelmű utasítására a hiva­tal ne készítené el a munkavi­szony megszüntetéséhez szük­séges iratokat. A volt kabinet­főnök asszony ugyanis július elsejétől - vagyis attól kezdve, hogy felmondása érvényes - nem tud elhelyezkedni. A mun­ka törvénykönyvének 97. pa­ragrafusa szerint Keresztény­nél június 24-től (szabadságára is tekintettel) megilletné a köz­­tisztviselői törvényben előírt munkabér és végkielégítés, nem beszélve azokról az ira­tokról, amelyekkel új állást tudna vállalni. A kabinetfőnök lapunknak nyilatkozva arról is beszámolt: levélben fordult Inczédyhez, jelezve, hogy amennyiben nem rendezik megnyugtatóan ügyét, kényte­len a Munkaügyi Bíróságnál jogorvoslatot keresni. (fazekas-ruck) Legközelebb még közelebb . ..„ 900 mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nél­küle. A Westel 900 szabadságot, biztonságot, minőségi szolgáltatást nyújt az Euro­fon tulajdonosoknak. .Mert­ nemzetközi tapasztalatát ötvözi a magyar szak­értelemmel és a piac kitűnő ismereté­vel. Mert tudja, hogy Önnek - mint leendő vá­sárlójának - mennyire fontos, hogy az Eurofon szolgáltatást minél előbb, minél több helyen igénybe vehesse. A Westel 900 gyors hálózatfejlesztésé­nek köszönhetően Ön Budapest és a Balaton után már az M7-es és az M1-es autópályák teljes hosszában, valamint június 30-tól az összes megyeszék­helyen élvezheti az Eurofon szolgál­tatást. .És már nemcsak Magyarországon! A Westel 900 barangolási szerződést kötött Németország, Svájc, Svédország és Dánia GSM szolgáltatóival. A nyár folyamán tovább nő azon országok száma­ , ahol­ használhatják készüléküket a Westel 900 előfizetői. Az Eurofon előfizetők kérdéseire készséggel ad választ­ a Westel 900 Ügyfélszolgálata a 265-9210-es vagy a (06-30) 30-31­ 00 telefonon. Ameny­­nyiben az értékesítésre vonatkozóan szeretne felvilágosítást kapni, kérjük, hívja a Telemarketing szolgálatot a 265-90-90-es számon! Már több, mint 70 helyen juthat készülékhez és Eurofon­ kártyához: Westel 900 mintaboltok: BUDAPEST, V. Petőfi Sándor u. 12. · XI. Kaposvár u. 5­1. · KECSKEMÉT, Kossuth tér 3. · NYÍREGYHÁZA, Rákóczi út 60., valamint a főváros, a megyeszékhelyek és a Balaton környéke kijelölt Fotex, Keravill, Ofotért és Westel Rádiótelefon Kft. üzleteiben.

Next