Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)
1996-02-01 / 27. szám
( Közelkép: Gyermekétkeztetés 7. oldal Magyar áfium 8. oldal Mesteremberek adóprésben 12. oldal Maga Nemzet Milyen legyen egy diplomatái 11. oldal Külföldi Ösztöndíjak ! 14. oldal Ára: 19,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETIK SÁNDOR CSÜTÖRTÖK, 1996. I Miriiás* 10 IX. évfolyam, 27. szám Szűkülő nyugdíjellátás a jövő érdekében? Eltérő pénzügyi és népjóléti érvek . (Munktársunktól) A nyugdíjrendszer átalakításában a népjóléti és a pénzügyi tárca között a lényegi vita az, hogy a PM szerint a járadék fedezetének jelentős részét a jelenlegi ellátások szűkítésével kell megoldani, amit azonban a Népjóléti Minisztérium nem támogat - jelentette ki Csehák Judit, az Országgyűlés szociális bizottságának elnöke az államháztartásireform-bizottság tegnapi ülését követő rögtönzött sajtótájékoztatón. Bokros Lajos pénzügyminiszter vezetésével harmadik alkalommal tanácskoztak kedden az MSZP és az SZDSZ szakértői az államháztartási reformról - ez alkalommal a nyugellátás átalakításáról. Csehák Judit a pénzügyi tárca álláspontjával kapcsolatban elmondta: a PM szerint a nyugdíjkorhatárhoz közel állóknak - noha még nem részesülhetnek az új rendszer előnyeiből - ugyanúgy viselniük kell az átmenet finanszírozási kötelezettségeit, mint a fiatalabb korosztálynak. A tegnapi megbeszélésen még nem esett szó az átmenet pontos adatairól, a járulékokról, a nyugdíjakról. A pontos számok ismeretében dönthető majd el, hogy jó lelkiismerettel támogatható-e az átállás — mondotta a szocialista politikus. Mint kifejtette: a tőkefedezeti rendszer jótékony hatásait senki sem vitatja. A kérdés az: miként biztosítható, hogy a bevezetés kockázata ne sújtsa a 40 év felettieket, tehát azt a réteget, mely már nem vehet részt a tőkefedezeti rendszerben. (Folytatás az 5. oldalon) Újabb parlamenti ülésszak Pozsonyban Nem kerül napirendre az alapszerződés POZSONY • A pozsonyi parlament szerdán kezdődött ülésszakán nem kerül napirendre a szlovák-magyar alapszerződés ratifikálásának kérdése. Egyesek ugyan azt várták, hogy ez mégis megtörténik, egy, a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó indítvány nyomán kialakult vita azonban megakadályozta ezt A kormánypárti képviselők ugyanis felvetették, hogy „a magyar pártok és politikusaik szét akarták verni Szlovákiát, aminek egyszer s mindenkorra gátat kell vetni”. A vádat Durety Miklós utasította vissza, felszólítva Ivan Gasparovic házelnököt, hogy utasítsa rendre képviselőtársát, amire ugyan nem került sor, de a javaslat nem kapta meg a szükséges támogatást, így azonban senki sem vetette fel a szlovák-magyar alapszerződés kérdését sem. A parlamenti tanácskozás egyik szünetében tartotta meg ülését a Magyar Koalíció tanácsa, amely véglegesítette a kisebbségi nyelvek használatáról szóló törvénytervezetét (Folytatás a 2. oldalon) A koalíciós pártok döntése Cimoszewicz az új lengyel kormányfőjelölt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Hosszas egyeztetés után a lengyel koalíció két pártja, a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) és a Parasztpárt (PSL) úgy döntött, hogy az SLD politikusát, a korábbi igazságügyi minisztert, a szejm jelenlegi elnökhelyettesét, Wlodziemierz Cimoszewiczet jelöli a napokban lemondott Józef Oleksy utódjának, jelentette az MTI. Cimoszewicznek két hete van arra, hogy megnevezze kormányának névsorát, s azt a parlament elé terjessze jóváhagyásra. (Folytatás a 3. oldalon) Vastagh Pál és Vissi Ferenc a versenyjogról •Új törvény a tisztességtelen piaci magatartás ellen (Munkatársunktól) Vastagh Pál igazságügyminiszter és Vissi Ferenc, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke tegnap az Igazságügyi Minisztériumban tartott közös sajtótájékoztatón ismertette a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló új törvényjavaslat fontosabb rendelkezéseit. Az igazságügy-miniszter elmondta: a kormány a napokban elfogadta és már az Országgyűléshez benyújtja a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény tervezetét. A hazai gazdasági változásokon és a jogalkalmazási tapasztalatokon túl az új törvény megalkotását indokolja az európai jogharmonizáció teljes körűvé tétele a versenyszabályozásban. (Folytatás az 5. oldalon) Léphaft Pál rajza A túlélés végvárai Erős vagy gyönge önkormányzatokat akarunk? Hol húzódjon a települések mozgásterének határa, milyen feladatokat kapjanak, s milyen feladatokat tartson meg magának az állam? Mekkora legyen gazdálkodási szabadságuk? Helyben használják fel az adóbevételek zömét, vagy pedig az állam ossza újra azokat a saját szempontjai szerint? Ezek a kérdések számos tekintetben még nyitottak, hiszen az államháztartási és közigazgatási reformkoncepciók jelenleg meglehetősen képlékeny állapotban vannak. Minden bizonnyal felvetődnek majd azon a mai, csepeli tanácskozáson, amelyen — a hírek szerint — a belügyminiszter is részt vesz. Az ilyen típusú kérdésekre létezik egy elméleti válasz, amelyet az úgynevezett „kisegítés elve” (szubszidiaritáselv) fogalmaz meg. Ez az elv — mely a nyugat-európai kereszténydemokrácia térhódításának köszönhetően terjedt el a politikai elméletben és gyakorlatban — lényegében azt mondja: egy magasabb szintű szervezet olyan és csak olyan feladatokat vállaljon át az alacsonyabb szintűtől, amit az utóbbi saját hatáskörében nem tud ellátni. A helyi önkormányzat annyit és csak annyit segítsen a családok szociális helyzetén, hogy azok képesek legyenek azután önmagukon segíteni; az állam olyan területeken lépjen be az önkormányzatok életébe, amelyeken egyedül nem boldogulnának; az európai közösség csak a szükséges mértékben avatkozzon bele az államok ügyeibe és így tovább. Ami a hazai állami-önkormányzati viszonyt illeti, persze nem lehetnek különösebb illúzióink a tekintetben, hogy kormányzatunk mélyrehatóan tanulmányozta volna a szubszidiaritáselméletet. A pénzügyi vezetés csomagjai és csomagtervei ezzel éppen ellentétes nézőpontról tanúskodnak: „a pénz az államnál van a legjobb helyen, mindenki más felelőtlen és pazarol” — talán így foglalható össze legrövidebben az a szemlélet, amelyben a ma aktuálisnak mondott központosító-elvonó-adóemelő politika gyökeredzik. Nyilvánvaló tehát, hogy a szubszidiaritás kérdése ma Magyarországon nem akadémikus vita; az állami megszorító törekvésekkel szemben a túlélés végvárai lehetnek a „kicsi” szervezetek: az önkormányzatok, a civil szféra intézményei, a családok. Jó lenne, ha a belügyminiszter megnyugtatná az önkormányzatok képviselőit: a pénzügyi vezetés nem éppen ezeken a területeken keres újabb támadási pontokat. Bethlenfalvy Gábor Az ajánlat korábban is elhangzott Elnöki posztot kínál a Liga Borsik Jánosnak (Munkatársunktól) Lapunk értesülései szerint a Liga Szakszervezetek áprilisi kongresszusán új elnököt kíván választani; a posztot felkínálták Borsik Jánosnak, a Mozdonyvezetők Szakszervezete elnökének, aki egyébként egy másik konföderáció, az Autonómok társelnöke is. Megkérdeztük Borsik Jánost, igaz-e a hír, s kíván-e élni a felkínált lehetőséggel. - Valóban úgy történt, hogy Kosda Béla, a Liga egyik ügyvezető elnöke felkért erre, sőt, Gaskó István (ő a MÁV-nál lévő három reprezentatív szakszervezet egyikének az elnöke) azt is mondta nekem, amennyiben indulni szeretnék az elnöki tisztségért, ő a javamra visszalépne - mondta érdeklődésünkre Borsik. (Folytatás a 4. oldalon) A Standard and Poor’s új minősítése A magyar gazdaság helyzete stabil (Tudósítónktól) A WASHINGTON - A New York-i székhelyű Standard and Poor’s nemzetközi hitelminősítő cég megerősítette a Magyar Nemzeti Bank külföldi tartozására adott BB+ osztályzatát, és a gazdasági kilátásokat negatív helyett immár stabilként értékeli. A tekintélyes pénzügyi vállalat szerdán kiadott közleménye elismeri, hogy Magyarország ismét eltökélte magát a szigorú monetáris, fiskális és jövedelempolitika mellett. Ennek eredményeképpen tavaly az államháztartás deficitje a GDP 65 százalékára esett vissza az előző évi 8,3 százalékhoz képest. A folyó fizetési mérleg hiánya 2,3 milliárdra (a GDP öt százalékára) csökkent az 1994. évi négymilliárdról, amely a GDP tíz százalékát képviselte. A valutatartalékok ötmilliárd dollárral növekedtek és elérték a tizenhétmilliárdot. A külső államadósságot az export 66 százalékára szorították le az 1994-es 126 százalékról. Fokozták a belső megtakarításokat, a középtávú befektetési és növekedési lehetőségeket. A „stabil” minősítés egyensúlyt teremt a gazdasági és politikai átalakulás kihívása és Magyarország piacgazdasági fejlődése között, ide értve természetesen a privatizáció folyamatának gyorsulását és a szilárd demokráciát. A külföldi befektetések magas aránya, a bőséges valutatartalékok és a hozzáértő adósságkezelés enyhíti a külföldi eladósodás nagy terhét. Az adósság szerkezete és lejárata megfelel a BB+ minősítésű országokénak. Ha a társadalombiztosítás, a betegbiztosítás és a családi szociális juttatások reformja folytatódik, fegyelmezett gazdaságpolitikától kísérve, akkor a kilátások értékelése pozitív lehet még az idén. (Folytatás a 13. oldalon) A tervezet növelné a pazarlást Egyéni gyógyszerkeretet javasol a biztosító (Munkatársunktól) Az egészségbiztosító szerint jogos az az igény, hogy több rászoruló juthasson hozzá térítésmentesen a számára szükséges orvosságokhoz, ám fékek beépítése nélkül ez a korábbinál is nagyobb pazarláshoz vezethetne. . Rövid távon az átlagpolgár számára a gyógyszerterhek drasztikus növekedését, hoszszabb távon esetleg a finanszírozási rendszer összeomlását jelentené a közgyógyellátási rendszer tervezett átalakítása - nyilatkozta lapunknak Matejka Zsuzsanna, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főgyógyszerésze. A tervezetről várhatóan ma dönt a kormány. A biztosító ezért azt javasolja, hogy minden egyes közgyógyellátottnál személyre szólóan határozzák meg a havi gyógyszerszükséglet összegét, és csak ennek erejéig támogassák. Például ha valaki betegsége miatt havonta 1200 forintot fizetne a patikákban, ingyen juthasson hozzá 1300 vagy 1400 forint értékű gyógyszerhez. Ezen felül ugyanúgy térítési díjat fizetne, mint a többi biztosított. A kormánytervezet szerint a közgyógyellátottak továbbra is korlát nélkül jutnának hozzá a listán szereplő valamennyi gyógyszerhez, ha azt az orvos felírja nekik. Az eddigi tapasztalatok szerint pedig felája, hiszen egy közgyógyellátott tavaly átlagosan 26 ezer forint értékű gyógyszert fogyasztott, míg egy átlagos biztosított csak hatezer forintnyit. Matejka Zsuzsanna szerint ez arra vall, hogy a közgyógyellátási igazolványra nemcsak a saját szükségletnek megfelelő gyógyszereket írták fel. (Folytatás a 4. oldalon) A szombati 32 oldalas Magyar Nemzetből Interjú Kövér Lászlóval Mi nem az a párt vagyunk, amelyiknek azért kell bemennie mindenáron egy koalícióba, mert attól kell félnie, hogy nem bír ki újabb négy évet ellenzékben. A mai politikai „elitnek” jelenleg mi vagyunk a legfiatalabb generációja. Az igazi kérdés inkább az, hogy az ország megengedhet-e magának még egy vargabetűt - mondja Kövér László, a Fidesz - Magyar Polgári Párt alelnöke. A botorkáló n éve A kormányt ma szabad, jóra engedett miniszterek és a különféle lobbyk rángatják ide-oda, s köztük Bokros Lajos markáns alkata dominál. Ám ő bevételi és kiadási rubrikák bűvkörében él, olyasfélék, mint a nemzet fogyatkozása vagy a társadalmi mobilitás beszűkülése nem zavarják - írja publlistánk. Tájtiprástól az orvvadászatig Gemenc, Európa páratlan ősbirodalma veszélyben van. A természetvédelmi őrre rágyújtották a tanyáját, az erdőt és a vizeket orvvadászok éshalászok rabolják. És a pénz új bárói itt is terjeszkednek. Az év végéig érvényes a régi tb-igazolvány (Munkatársunktól) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár közleménye szerint törvény rendelkezik arról, hogy 1996. december 31-ig a személyi számmal ellátott, a régi szabályok szerint érvényes kék tb-kártyákkal is igazolható a biztosítási jogviszony. Ezt az orvosoknak el kell fogadniuk, mert a régi igazolvány tulajdonosai is jogosultak a társadalombiztosítási támogatású gyógyszerek kiváltására. Mindez nemcsak az orvosi értelemben vett sürgős esetekre vonatkozik, hanem minden betegségre, amelynél gyógyszeres kúra indokolt. (Folytatás a 4. oldalon) Csirkeosztás a Parlamentnél Tegnap a Parlament előtt Bárány László nyírköresi vállalkozó sajátos módon tiltakozott az agrárexport-támogatások csökkentése miatt: Fogadjon örökbe egy csibét elnevezésű akciója alatt ötezer naposcsibét osztott szét ingyen* (Írásunk a 13. oldalon) Weber Lajos felvétele