Magyar Nemzet, 1996. február (59. évfolyam, 27-51. szám)

1996-02-06 / 31. szám

KEDD, 1996. február 6. Gazdaság Olcsóbb az előzőnél Matáv hitelfelvétel A Matáv Rt. és egy európai, észak-amerikai, japán és más ázsiai bankokból álló nemzetkö­zi konzorcium 150 millió dolláros szindikált hitelszerző­dést ír alá Londonban hétfőn a Bankers Trust International PLC, a Central European Inter­national Bank Ltd., a Commerz­bank AG, a Royal Bank of Cana­da Europe Ltd., a Sumitomo Bank Ltd. és a Westdeutsche Landesbank szervezésében. A Bankers Trust Company egyben az ügynök szerepét is betölti. Az ötéves futamidejű hitel az Inves- Tel Rt. - a Matáv 100 százalékos leányvállalata - által 1994. októ­ber 12-én felvett 150 millió dollár összegű hitel helyébe lép. Az InvesTel Rt. továbbra is ellát­ja a Matáv treasury management feladatait A hitel kormány- és tu­lajdonosi garancia nélküli, éves kamata LIBOR + 1,30 százalék, ez kisebb kamatfelárat jelent. Pénz helyett barter Belgrádi üzleti lehetőségek Jelentősen bővülhetnek az idén a magyar-jugoszláv gazda­sági kapcsolatok. A kereskede­lem összértéke elérheti a 100-200 millió dollárt is éves szinten. Ezt Závoczky Péter, a belgrádi magyar nagykövetség kereskedelmi tanácsosa mondta az MTI érdeklődésére hétfőn. A kereskedelmi tanácsos kitért rá: régen, Jugoszlávia felbomlása előtt a magyar-jugoszláv gazda­sági forgalom éves szinten elérte a 700 millió dollárt. Ennek mint­egy fele esett a mai Jugoszláviá­ra. Az embargó idején a forga­lom éves szinten 20-25 millió dollárra esett vissza. Az embargó felfüggesztése nem érte készületlenül sem az állami szervezeteket, sem a gaz­dasági kamarákat. Kidolgozták a kétoldalú kereskedelmi meg­állapodás szövegét, illetve eljut­tatták a jugoszláv félnek a beru­házásvédelmi egyezmény szö­vegét is. Emellett a magyar gaz­dasági kamarák kétoldalú kap­csolatokkal igyekeztek fenntar­tani a gazdasági összeköttetést. Závoczky Péter felhívta a fi­gyelmet arra, hogy háborús ká­rok Jugoszláviában nincsenek, ezért ott építőipari kapacitásokra nem nagyon van szükség. Ugyanakkor jelentős infrastruk­turális fejlesztéseket tervez a ju­goszláv állam mind a közút, mind a vasút, mind a hírközlés tekintetében. A kereskedelmi ta­nácsos szerint Jugoszláviában elég nagy a pénzhiány és első­sorban barterüzleteket kívánnak kötni. Az MTI információi szerint tegnap piacfeltáró tárgyalásokat kezdett Belgrádban a Magyar Kézműves Kamara mintegy száz, a Jugoszláv Kereskedelmi és Ipari Kamarában tömörült szerb és montenegrói körülbelül kétszáz üzletembere. Januári munkanélküliség Ismét félmilliónál több az állástalan (Folytatás az I. oldalról) A regisztrált állás nélküliek száma legutóbb júliusban volt 500 ezer felett, akkor 504 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván. Most a regisztrált munka­nélküliek csapatában a pálya­kezdők száma január végén 54300 volt; ez, ha minimális mértékben is - ezeregyszázzal -, de csökkenést mutat az előző hónaphoz mérten, ami egyben azt is jelenti, hogy arányuk az összes munkanélküliségen be­lül tovább mérséklődött, 11,2- ről 10,5 százalékra. A munkaadók rendre beje­lentik a munkaerő-keresletet az Országos Munkaügyi Köz­ponthoz; ez egy hónap alatt mintegy hét százalékkal nőtt, bár ezzel együtt is két százalék­kal volt alacsonyabb, mint egy esztendővel korábban. A betölthető álláshelyek száma januárban valamivel megha­ladta az 52 ezret, az újonnan bejelentett szabad munkalehe­tőségek száma pedig 25400 volt, így a hónap végén 25 700 munkahely maradt betöltetlen az országban, legalábbis a hi­vatalos nyilvántartások szerint. Januárban tovább folytató­dott az a tendencia, amely sze­rint növekszik a jövedelempótló támogatásban részesülők szá­ma. Mint ismert, azokról az emberekről van szó, akik már kimerítették a munkanélküli segélyre való jogosultságot, ál­lásuk azonban továbbra sincs, és anyagi helyzetük alapján jo­gosultak errre a szociális támo­gatási formára. Január végén hétezerrel több embernek fo­lyósítottak ilyen támogatást, mint egy hónappal korábban, s így a hónap végére már ismét meghaladta a kétszázezret azok száma, akik az önkormányza­toktól ezen­ a címen segélyt kaptak. Az OMK szakértői azonban úgy látják, hogy ez a növekedés csak átmeneti, lé­vén, hogy elsődleges oka a tél: ilyenkor ugyanis kevesebb a közhasznúmunka-lehetőség, ami ezeknek az embereknek a gond­jait enyhítheti. A január végi adatok szerint egyébként a munkanélküliségi ráta a legmagasabb Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében: 20,9 százalékos. Ez után Borsod- Abaúj-Zemplén és Nógrád kö­vetkezik, egyaránt 18,4 száza­lékkal, de Jász-Nagykun-Szol­­nok megyében is állás nélkül van a gazdaságilag aktív népes­ség 15,7 százaléka. A legalacso­nyabb rátát, 5,9 százalékot Bu­dapesten mérték. Viszonylag alacsony a munkanélküliség Vas megyében - 7,3 százalék -, valamint Győr-Moson-Sopron megyében, ahol 7,5 százalék. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy Kaposvár térségé­ben 800 dolgozót vett fel az amerikai békefenntartó erőket kiszolgáló cég. Csaknem 60 százalékuk a regisztrált mun­kanélküliek közül került ki, 30 százalékuk munkanélküli volt, de nem regisztráltatta magát, több mint 10 százalékuk koráb­bi munkahelyét hagyta ott a jobban jövedelmező állásért. A megyei munkaügyi központ to­vábbi 250 állástalant tart elő­jegyzésben, és hazai alvállalko­zók is jelezték, hogy mintegy száz dolgozót vesznek fel. A térségben jelentősnek számíta­nak ezek a számok, a regiszt­rált munkanélküliek száma ugyanis Kaposvárott 2800, a térségben pedig 5 400. V. Zs. Mérlegen az innováció A Magyar Innovációs Szö­vetség (korábbi nevén Magyar Innovációs Kamara) ma tartja hetedik közgyűlését a MTESZ Fő utcai épületében. A tavalyi tevékenység és gazdálkodás értékelésén túl a szövetség tagjai megvitatják a magyar tudomány, a kutatás-fejlesztés és az innováció helyzetét és irányítási, koordinációs kér­déseit. Vitaindítót tart Bihari István, az OMFB elnöke, dr. Nemcsók János, a Miniszterel­nöki Hivatal politikai állam­titkára és dr. Pungor Ernő akadémikus, a Bay Zoltán Alapítvány elnöke. Hogyan vélekednek rólunk a külföldiek? Empátia az üzletben Ardó Zsuzsanna szatirikus humorral átitatott, kétnyelvű - angol, magyar - Eu­rópai akarsz lenni? Csináld magyarul!" című könyvében mintegy görbe tükröt tart hazánk polgárai elé. A Biográf Kiadó gondozásában megjelent, Tettamanti Béla rajzaival illusztrált kötet megmutatja, ho­gyan látnak minket a külföldiek, miképpen vélekednek rólunk és szokásainkról. A szerző, azonosulva Örkény István mondá­sával: „egy nemzet akkor válik igazán fel­nőtté, ha már nemcsak puszta iróniára, ha­nem öniróniára is képes”, nevetteti meg, és gondolkoztatja el az olvasót. A vég­következtetés pedig: hiába haladunk Euró­pa felé, ha nem veszünk tudomást a hibáinkról, ugyanakkor más nemzetek fiaitól elvárjuk, hogy a lehető legnagyobb empátiával viseltessenek irántunk. Angliában az egyetemeken és a főis­kolákon tantárgyi keretek között oktatják a kultúrközi kommunikációt. Ennek lé­nyege, hogy úgy próbáljunk más orszá­gok polgáraival kapcsolatot létesíteni, hogy megpróbáljuk megérteni a magatar­tásukat, viselkedésüket meghatározó tör­ténelmi, kulturális, társadalmi tradíció­kat. Ez az empátia elengedhetetlen felté­tele a sikeres üzleti tárgyalásoknak is. Ar­dó Zsuzsanna is ezt az idehaza eléggé is­meretlen tárgyat, a kultúrközi kommuni­kációt tanítja a Londoni Egyetemen. Az „Európai akarsz lenni? Csináld magya­rul!” szerzője korábban egy nyelvkönyv­vel, az English for practical management cíművel rukkolt elő, s nyomban általános szakmai elismerést szerzett. Az üzleti életben használatos angol nyelvkönyvet a hazai felsőoktatásban is előszeretettel használják. Pár évvel ezelőtt Ardó Zsu­zsanna volt az egyik londoni alkotója an­nak a nemzetközi projectnek, amely mintegy előrevetítette a jövő század okta­tási rendszerét. Műholdon keresztül, kü­lönböző országok egyetemének diákjai kapcsolódhattak be a londoni King’s Col­lege keretében tartott üzleti angol nyelv­­oktatás előadásaiba. Időközben a műhold letért pályájáról, az „űroktatás” egyelőre szünetel. Azonban Ardó Zsuzsanna nem adta fel, és bár angol terepen kamatoztat­ja az oktatásban elért tapasztalatait, könyvein keresztül figyelmeztet minket arra, mire érdemes vigyáznunk az üzleti és a társasági életben egyaránt. A Londoni Egyetem tanára - a kultúr­közi kommunikációt oktatja a brit fővárosban - már vezetett kurzusokat a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen és a Külkereskedelmi Főisko­lán. Magyar diákjai - foglalta össze tapasztalatait­­ megértették, elfogadták, hogy a sikeres üzleti életben,nélkülözhe­­tetlen a nyitottság más nemzetek kul­turális sajátosságai iránt. Londoni megfi­gyelése pedig az, hogy a különböző or­szágokból eltérő értékrenddel érkező diá­kokat általában sokkolja a az angolok hi­degvére. Első ijedtségükben nem tudják, nem érzik, milyen módon lehet áthidalni a kulturális különbözőségeket. Hatalmas erővel rendelkezik tudatukban a „mi így szoktuk csinálni”. Igaz a párhuzam: az üzleti életben is tudomásul kell venni, közléseinket, magatartási szokásainkat másképpen értékeli az angol, az arab, a távol-keleti ország üzletembere. A magyar üzletembereket, tárgyaló­feleket gyakran éri az a kritika, hogy túl komolyan veszik a szerepüket, hiányzik belőlük az önirónia. Bírálnak azért is, mert eltérően vélekedünk arról, hogy mi a fontos és a sürgős. Gyakran megesik magas szintű hivatalokban is, hogy fontos levelekre, faxokra hónapos késéssel vála­szolnak az illetékesek, ha válaszolnak egyáltalán. Távol-keleti kultúrákban pél­dául, hogy fenntartsák az üzleti tárgyalá­sok alatt kialakult jó légkört, nem hasz­nálják a nem szót. Helyette beiktatták a talánt. Nos, aki tisztában van a japán kultúrkör eme kifejezésével, tudja, hogy ez majdnem a nemet jelenti. Esetleg az üzlet ilyetén megvalósításában már ne gondolkozzunk. Az angol nem ígér sem­mit, de azt betartja. Ezzel szemben mi magyarok gyakran ígérgetünk és felelőt­lenül igent mondunk olyan üzletekre is, amelyeknek lebonyolítása szinte biztosan nem sikerül. Ardó Zsuzsanna szerint a kommunikációnak is több szegmense lé­tezik. Amikor két ember tárgyal, nem­csak az a fontos, hogy ők hogyan látják saját magukat, hanem az is, hogy egy­mást miképpen értékelik. Az „Európai akarsz lenni? Csináld magyarul!” szerzőjét elsősorban az a kérdés foglalkoztatta,hogy vajon léte­­zik-e nemzeti karakter? Léteznek-e ma­gyar sajátosságok? A franciákról azt mondjuk büszkék, az angolok a hidegvé­­rűek. Rólunk, magyarokról mit monda­nak a külföldiek? Ardó Zsuzsanna okfejtése mindenesetre ez: „A felületes szemlélő úgy vélheti, hogy Magyaror­szág Európa keleti felére esik. Nem így vannak ezzel a magyarok. Ők Európa szí­vében látják magukat, és ezt földrajzi ér­vekkel támasztják alá: ha Törökország és Románia Kelet-Európa, és ha Németor­szág Nyugat-Európa, akkor Magyaror­szág a megtestesült Közép-Európa... az országot Európa a szíve alatt hordja.” A különböző fejezetekben nemcsak az ön­irónia, hanem néhány magyarázat is vá­laszt adhat a mások számára talán érthe­tetlennek tűnő jellemvonásainkra, reakci­óinkra. A kötetnek már készül a második része, folytatása is „Szerelem, értékek és üzlet“ címmel. Hiszen van mit folytatni... Almássy Eszter ,/.v ■^1 ....................1 ..................... *1 * lit Hpli ÉP fcli SÜlÉ ■IHB _________ii iMBlillli m * február 5-i árfolyam a)American Express Hungary Angol font Vétel Eladás Francia frank Vétel Eladás Német márka Vétel Eladás Olasz líra Vétel Eladás (1000 egységre) Schilling Vétel Eladás (100 egységre) Svájci frank Vétel Eladás Svéd korona Vétel Eladás USA-dollár Vétel Eladás DUNA* 207,72­­­ 225,02 26,66 1­28,88 92,83 98,57 86,22 93,40 1318,11 1399,65 111,86­­ 121,18 19,51 21,54 136,93 145,39 K & H Rt. 210,20 223,20 27,00 28,68 92,95 98,69 87,28 92,68 1321,90 1403,66 113,21 120,21 19,44 21,28 137,21 145,69 KONZUM 209,67 222,64 27,00 28,67 * 92,90 * 98,64 87,10 92,48 1321,00 1403,00 113,48 120,50 19,68 20,90­­ 137,11 145,59 OTP* 211,39 222,79 27,11 28,65 93,51 98,51 87,76 92,56 1329,34 1401,34 113,73 120,13 19,99 20,97 137,96 145,36 AMEXa)* 203,95 218,64 HHH 28,12 90,20 96,70 91,00 7281,79 y'1374,03' 110,06 117,97 19,28 .20,66 134,12 143,77 Díszvendég: Gál Zoltán Vállalkozók estélye Miskolcon A Szféra Kulturális Szol­gáltató Kft. öt esztendeje indí­totta útjára a „Vállalkozói Szféra Estélye” című program­­sorozatot. A polgárosodó Ma­gyarország legjelentősebb or­szágos szakmai rendezvényso­rozatának idén nyolc vidéki nagyváros (Győr, Veszprém, Nyíregyháza, Szolnok, Kapos­vár, Keszthely, Debrecen, Mis­kolc) és Budapest adott, illetve ad otthot. Február 24-én Mis­kolcon zárul a program. A bor­sodi megyeszékhelyen tegnap erről tartottak sajtótájékoztatót. Tóth Lajos, a Szféra területi igazgatója bejelentette, hogy február 24-én a Miskolci Nem­zeti Színházban Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke köszönti a vállalkozókat, a házigazda pe­dig Kobold Tamás, Miskolc vá­ros polgármestere lesz. Ezúttal is jelölhetnek személyeket a je­lenlevők az „Az év vállalkozója Magyarországon”, ,A magyar vállalkozókért” és „A Szféra Globus”-díjra. A vállalkozók miskolci estélye programjai kö­zött szerepel Szulák Andrea énekesnő festményeinek kiállí­tása, közéleti talk-show vállal­kozóknak Pálfy István „hang­­szerelésében”, valamint „Élő uborka”, a tévéből ismert pro­dukció helyszíni adása. (b. gy­) Kárpótlási jegyért és E-hitelért Pénzügyi tanácsadóé a sütőipari cég Értékesíti a Bonbonetti Nagykanizsai Sütő és Édesipari Részvénytársaságot az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. Az ügyvezetés hétfői dönté­se alapján a cég többségi, 60 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomagját a Gestor Pénzügyi Tanácsadó és Szolgál­tató Rt. veheti meg. Dudits Ádám szóvivő az MTI-nek el­mondta, hogy a nyertes a vételár 40 százalékát kárpótlási jegy­ben, 30-30 százalékát készpénz­ben és E-hitelhez kapcsolódó részletfizetés formájában fizeti ki. A vételárról nem kívánt nyi­latkozni a szóvivő. A Bonbonetti Rt.-t először tavaly februárban hirdette meg a privatizációs szervezet, azonban a pályázat eredménytelen volt A Hypo-Bank Hungária Rt. mérlege Előtakarékossági tervek A német tulajdonban lévő Hypo-Bank Hungária Rt. si­keres üzleti évet zárt 1995- ben - jelentették be a tulajdo­nosok. A pénzintézet tavalyi mérlegfőösszege 22,4 milli­árd forint volt, ami 71 száza­lékkal haladta meg az előző évit. A cég adózás előtti ered­ménye meghaladta a 376 mil­lió forintot, míg az adózás utáni eredmény 304 millió fo­rintra rúgott. A banknál remé­lik - tájékoztat az MTI -, hogy a parlament még a nyári szünet előtt megalkotja a jel­zálogtörvényt, és akkor a cég a hosszú távú lakáscélú előta­­karékosság területén is mű­ködni kíván. Magyar Nemzet 11 RÖVIDEN KUBAI ÜZLETI NAPRA került sor hétfőn Budapesten, a Midra Start Bt., az Ipartestületek Országos Szövetsége, valamint a Pest Megyei Kézműves Kama­ra által rendezett találkozón a turizmusra, a mezőgazdasági termékek és élelmiszeripari, gyógyszeripari cikkek, gépalkat­részek, autóbuszok exportjára helyezték a hangsúlyt. A ma­gyar üzleti körök szerint vissza­szerezhető korábbi, KGST- időkből való pozíciónk. Kubá­ban mára önálló devizagaz­dál­­kodást folytathatnak a vállala­tok, vámszabad területek nyíl­tak, legálissá vált a kisipar. Az ország megkezdte a tőkeimpor­tot, az amerikaiak kivételével a világ jelentős cégei megjelentek Kubában. A KELET-KÖZÉP-EURÓ­­PAI országok uránbányáinak re­kultivációját támogató Phare Multi Country-program Pécsre telepíti koordinációs irodáját. A nyugat-európai szakemberekből álló iroda várhatóan márciusban kezdi meg működését a mecseki uránbányák pécsi központjában, s mintegy kilencmillió ECU ér­tékű támogatás felosztásáról dönt majd. A Phare-program a pécsi mellett a bulgáriai, a cseh­országi, a szlovéniai, továbbá a romániai uránbánya vállalatok okozta károk helyreállítására fo­lyósít támogatást, és összehan­golja az öt ország uránbányái­ban alkalmazott környezetvédel­mi módszerek közös hasznosítá­sát is. A BORSODCHEM nemzetkö­zi kibocsátásra szánt részvény­­csomagját február 14-én árazzák Londonban, de az érdeklődést máris „túljegyezték” a roadshow eddigi menete során. Az értéke­sítést szervező londoni koordi­nátor, a West Merchant Bank il­letékese szerint ugyanis a londo­ni bemutatón szép számmal je­lentek meg olyan befektetők is, akik a hivatalos meghívó listá­ján nem szerepeltek. A Borsod­­Chem-csomag ajánlati ársávja 9,75-12,5 dollár (1400-1800 fo­rint) között van. AZ IDÉN TOVÁBB CSÖK­KEN Magyarországon a gépko­csiértékesítés. A Magyar Gép­járműimportőrök Egyesületének 33 tagvállalata már a múlt esz­tendőben 24 százalékos forga­lomvisszaesést szenvedett el. A cégek csupán 55 ezer személy­­gépkocsit és haszongépjárművet adtak el. Becslésük szerint 1996-ban még rosszabb lesz a helyzet. Az egyesület elnöke tegnap bejelentette: jogellenes­nek tartják, hogy a gépjármű­vekre, illetve az autókba szerelt abroncsok, akkumulátorok, lég­kondicionáló berendezések után termékdíjat kell fizetni. A gép­jármű bármely elemére kimond­ható, hogy a környezetre ártal­mas, s ezért külön díjjal sújtha­tó. Az egyesület az Alkotmány­­bírósághoz fordul, s a közeli na­pokban eljuttatja beadványát, amelyben kezdeményezi a ter­mékdíjról szóló rendelet módo­sítását Ugyancsak az Alkot­mánybírósághoz fordul az MGE a használt autókra kirótt áfa ügyében. VASS ISTVÁN, az Országos Munkaügyi Központ általános főigazgató-helyettese miniszteri biztosként látja el év végéig a Fővárosi Munkaügyi Központ vezetését. Az igazgatói megbí­zást hétfőn kapta meg Vass Ist­ván. A Fővárosi Munkaügyi Központ korábbi igazgatója Sza­bó Ferenc múlt év szeptember 15-én mondott le. Az új igazgató legfontosabb teendői közé tarto­zik a Fővárosi Munkaügyi Köz­pont végleges elhelyezésének megoldása, a kirendeltségi háló­zat korszerűsítése és az informa­tikai program megvalósítása.

Next