Magyar Nemzet, 1996. június (59. évfolyam, 127-151. szám)

1996-06-01 / 127. szám

« 1996. június 1-jétől szeptember 30-ig 50%-os kedvezménnyel jelentetheti meg éves beszámolóját a Magyar Nemzet­­ben és a­­ VILÁGGAZDASÁG­ban További információ: POSTABANK PRESS 1081 Bp., Köztársaság tér 27. — Telefon: 269-9269 — Fax: 269-9340­­ I Közzététel (1) A részvénytársaság, az 60 millió forintot meghaladó törzstőkével rendelkező és az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, továbbá a kötvénykibocsátó vállalkozó, valamint a (2) bekezdés szerinti vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolóját az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolóját közzétenni A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől el lehet tekinteni, ha a könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban sze­replő adatok elegendőek. (2) A más törvényekben előírtakon, továbbá a saját elhatározáson alapuló közzétételen kívül a vállalkozó köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolói az üzleti jelentés kivételével, illetve egyszerűsített éves beszámolót közzétenni; a) 1994. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja az egy milliárd forintot; b) 1996. január 1-jétől az a vállalkozó, amelynél a nettó árbevétel meghaladja a 300 millió forintot; c) 1998. január 1-jétől minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó. (3) A vállalkozás munkavállalói, alkalmazottai, tagjai az éves beszámolóról, az egy­szerűsített éves beszámolóról, az egyszerűsített mérlegről a vállalkozás székhelyén, mindenki által megtekinthető módon tájékozódhatnak, számukra a tájékozódási lehetőséget biz­tosítani kell. (4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakon kívül köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó éves beszámolót az üzleti jelentés kivételével közzétenni: a) a konszolidálásba bevont vállalat, b) a takarékszövetkezet. (5) Az anyavállalat köteles a könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó összevont (konszo­lidált) éves beszámolót közzétenni. r 2 Xai­wVmnai Nemzetközi élet SZOMBAT, 1996. június 1. KÜLPOLITIKAI HELYZET ISMÉT KEMÉNYEN BÍRÁLTA A NATO-T az orosz elnök, amiért az változatlanul kitart a bővítés tervei mellett. Mint a Reu­ter beszámolt róla, Jelcin választási programját ismertetve annak a véleményének adott hangot, hogy a szövetség keleti kiterjesztésé­vel kapcsolatos elképzelések útját állhatják annak, ami neki ere­dendő szándéka: hogy valóban partneri kapcsolat alakuljon ki Oroszország, az Egyesült Államok s a nyugat-európaiak között. Ilyen körülmények között - mondotta Jelcin - Moszkvának telje­sen jogában áll megvédeni nemzeti érdekeit. Vele szemben Karsten Voigt, az Észak-atlanti Közgyűlés elnöke Varsóban annak a nézetének adott hangot, hogy Oroszországnak igenis érdeke a lengyel NATO- és EU-tagság, ámbár az MTI szerint elismerte: a bővítés miatt nem éri meg összeveszni Moszkvával. Ezek fényé­ben, tekintettel Bob Dole amerikai szenátor a NATO bővítésével kapcsolatos elképzeléseire is, különösen érdekesnek ígérkezik az Észak-atlanti Együttműködési Tanács ülése, amely hétfőn kezdő­dik Berlinben. A KULCSSZÓ A FOLYAMATOSSÁG. A Mladá Fronta Dnes kommentárjában a csehországi választások kapcsán annak az óhajá­nak ad hangot, hogy azok a pártok kerekedjenek felül, amelyek a leg­határozottabban védik a parlamenti demokráciát, az egyén szabadsá­gát és a piacgazdaságot. A térség politikailag és gazdaságilag legsta­bilabb államának minősítve most Csehországot a lap kommentátora megkísérli „lebeszélni” az olvasókat „az egyetlen komoly ellenzéki tömörülés”, a Cseh Szociáldemokrata Párt támogatásáról, hangoztat­va, hogy a jelenlegi választások legfőbb tétje a szabad társadalom megvédése. AZ ISZLÁM TERRORISTÁK merényleteikkel elérték, hogy a közel-keleti békefolyamat nem mehet úgy tovább, ahogy Simon Pe­­resz szerette volna - írja az izraeli választások kimenetelét elemezve a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Egy másik német lap, a Süddeut­­sche Zeitung kommentárjában ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az új izraeli miniszterelnök rögvest súlyos dilemma elé kerül. Netan­­jahu egyrészt nem szállhat szembe a történelemmel, amely forradal­mi változásokat hozott az elmúlt négy évben a Közel-Keleten, más­részt nem hagyhatja figyelmen kívül választói akaratát s az ország mélységes megosztottságát sem. A brit The Times már arra hívja fel a figyelmet, hogy az új kormány szükségszerűen a Likud és néhány más - vallásos, valamint bevándorlókat zászlaja alá tömörítő - párt összefércelt koalíciója lesz, amely bizonytalanná teszi Netanjahu mandátumát. (K. M.) Lépések a marhahúsembargó enyhítésére Brit diplomáciai offenzíva Nem Nagy-Britannia, ha­nem Európa számára meg­engedhetetlen a brit mar­hahúsra kirótt teljes EU- embargó fenntartása - írta pénteki értekezésében a brit külügyminiszter. Malcolm Rifkind - az MTI je­lentése szerint - a legolvasottabb brit tömeglap, a The Sun hasáb­jain kifejtette: London uniós part­nerei rendre azt hajtogatják, hogy szolidárisak Nagy-Britanniával, miközben szóba sem állnak a brit kormánnyal a tilalom feloldása kérdésében. A külügyminiszter szerint egyébként a bojkott fegy­vere visszafelé sült el, hiszen a ke­reskedelmi embargót meghirdető uniós országokban összehasonlít­hatatlanul erőteljesebben esett vissza a marhahús fogyasztása, mint Nagy-Britanniában. Rifkind és a mezőgazdasági tárca marhaügyben eddig kudar­cot kudarcra halmozó állammi­nisztere, Douglas Hogg hétfőn megkezdi a kabinet korábban be­jelentett diplomáciai offenzíváját, amely a múlt héten meghirdetett obstrukciós hadjárattal párhuza­mosan hivatott elérni az EU-boj­­kott oldását. A két vezető kor­mánytisztviselő módszeresen vé­giglátogatja az uniós fővárosokat, személyes nyomást gyakorolva a társállamokra az embargó felszá­molása végett. Mindeközben szakértői szin­ten máris megkezdődött az egyezkedés London és Brüsszel között a korlátozás enyhítésének mikéntjéről­­ a titkos, „magánjel­legűnek” minősített tárgyalások­ról a Financial Times adott hírt, amely szerint a kidolgozandó me­netrendre a június végi firenzei EU-csúcs adja majd áldását. Jacques Santer EU-bizottsági elnök is igyekszik tompítani ko­rábbi, Londonban nagy port ka­vart bírálatai élén: Dublinban pén­teken a közösségi szolidaritás fontosságáról beszélt, s ostorozta az „élesen angolellenes kontinen­tális sajtót”, ám nem mulasztva el egy oldalvágást a legalább annyi­ra EU-ellenes brit sajtó felé sem. Csaknem egyévnyi hely­ben járás után az eddig egye­düliként akadályt támasztó olasz diplomácia immár kész volna szabad utat adni az EU- szlovén társulási szerződés hi­vatalos aláírásának, most vi­szont Nagy- Britannia minden EU-ügyre kiterjedő obstruk­ciós politikája az, amely nem teszi lehetővé ennek véglegesí­tését - tudatták pénteken nem hivatalos brüsszeli források. Horn fogadta Kinnockot Brüsszeli dicséret Horn Gyula pénteken dolgo­zószobájában fogadta Neil Kin­nockot, az Európai Bizottság fő­biztosát. A megbeszélésen az MTI szerint az EU-politikus elismerés­sel szólt azokról az erőfeszítések­ről, amelyeket a kelet-közép­­európai társult országok tesznek az uniós csatlakozás érdekében. Méltatta a magyar kormánypoliti­kát, amely mélyreható reformok mellett kötelezte el magát, és rendkívül rövid idő alatt ért el eredményeket a gazdaság stabili­zációja és az EU-konform feltéte­lek kialakítása terén. Kinnock hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak az eddigiek­nél érzékelhetőbben kellene mél­tányolni ezt a teljesítményt, mi­után a szervezetnek is érdeke, hogy a csatlakozni kívánó orszá­gokban a stabil demokrácia és a gazdasági növekedés követelmé­nyei együttesen érvényesüljenek. Aláhúzta, hogy az unió és a belép­ni szándékozók szempontjából egyaránt fontos, hogy a kibővítés, rövid és középtávon, konkrét és aktív program alapján történjen. Horn Gyula Magyarország felkészüléséről szólva kiemelte, hogy az EU-hoz fűződő viszony­ban nemcsak a gazdasági meg­fontolásoknak, hanem a politikai szempontoknak is nagy szerepet kell játszaniuk. Fontosnak mond­ta, hogy a lakosság, amely rendkí­vül nagy áldozatokat hoz Ma­gyarország EU-konformitásainak eléréséért, érzékelhesse erőfeszí­téseinek értelmét. A boldog jövő ígérete Jelcin ismertette programját HÍRÖSSZEFOGLALÓ Borisz Jelcin elnök újravá­lasztása esetén fő feladatának az orosz reformok és az átalakítás sikeres befejezését tartja. Az ál­lamfő választási programját fő vonalakban ismertetve az Urál lábánál fekvő Permben pénteken elmondta: az 1992-ben kezdett gazdasági reform fő céljait sike­rül megvalósítani az ezredfordu­lóra, és a gazdasági átalakítás el­ső sikerei lehetővé teszik a mai alacsony életszínvonal emelését. Az MTI jelentése szerint Jelcin hangsúlyozta, hogy forradal­maktól, puccsoktól és más meg­rázkódtatásoktól mentes, nor­mális életet akar biztosítani a la­kosságnak. Céljait fejtegetve úgy fogalmazott, hogy amint az elmúlt években feledésbe merül­tek az ürességtől kongó boltok, úgy ő az elkövetkező években el akarja feledtetni a lakosság dön­tő többségét sújtó mai pénzte­lenséget. Adóreformot, illetve 2000-re hiánymentes költségve­tést ígért. Hangsúlyozta a hazai piac és a termelők védelmét. Be­fejezik a privatizációt, a gazda­ság növekedési pályára állásával növekszik majd a külföldi tőke­­befektetés, a rubel teljeskörűen konvertibilis lesz, mondta. Kü­lön hangsúlyozta, hogy határo­zottan fel akar lépni az országot elárasztó bűnözés ellen. Cse­­csenföldről szólva azt ígérte, hogy az év végére béke lesz a kaukázusi köztársaságban. Újabb fegyveres összetűzés volt ugyanakkor Csecsenföldön egy nappal a fegyverszünet élet­be lépte előtt a csecsenek függet­lenségéért küzdő lázadók és az orosz csapatok között. Mint az Interfax hírügynökség az orosz főparancsnokságra hivatkozva beszámolt róla, a lázadó csecse­nek csütörtök éjszaka hat alka­lommal vettek tűz alá orosz állá­sokat, és támadásaikban legalább egy orosz katona meghalt. Ana­­tolij Kulikov szerint a csecsen lázadók kezén több mint 300 orosz hadifogoly van, köztük 131 katona és 187 építőmunkás. Az orosz belügyminiszter pénteken közölte ezeket az adatokat, ami­kor az Európa Tanács csecsenföl­­di helyzettel foglalkozó bizottsá­gának küldöttségét fogadta. Dél-afrikai helyhatósági választások A fehérek pártja az élen A dél-afrikai Fokföld tarto­mányban lezajlott helyhatósági választásokon az első eredmé­nyek szerint a Frederik Willem de Klerk volt elnökhelyettes ve­zette Nemzeti Párt áll az élen. A Reuter jelentése szerint a csü­törtök estig megszámolt szava­zatok alapján a hét körzetből hatban a fehér párt legyőzte a Nelson Mandela nevével fémjel­zett ANC-t. Az NP a szavazatok 59, míg az ANC 33 százalékát sze­rezte meg. Fokvárosban az NP ezenkívül a hat kerületi tanács egyikében 30 helyből 26-ot szerzett meg. A tartományt 60 százalékban fehérek és feketék keveredéséből született úgyne­vezett színesek lakják. A hely­­hatósági választásokon való részvételre 1,3 millióan voltak jogosultak. Második esély a fundamentalista fordulatra Török kormánykeringő Tansu Ciliert és Mesut Yilmazt hosszú ideje ősellenségekként tartja számon a török közvéle­mény és a politikai vezetés egyaránt. Már a végi­képp bebizonyosodott: nem véletlenül tartottak az elemzők attól, hogy túlságosan ingoványos talajra épült a két politikus fémjelezte márciusi Igaz Út Pártja-Haza Pártja koalíció. Múlt szombaton az előző kormányfő, Tansu Ciller hivatalosan is vé­get vetett a mindkét fél számára egyre terhesebb egyezségnek, s pártja azt hangoztatta, elvárja a mi­niszterelnök lemondását. Yilmaz akkor még úgy érezhette, nem kell aggódnia korrupciós botrányba keveredő elődjének ellenséges hangja miatt, hi­szen az Igaz Útnak nincs elég ereje, hogy meg­mozgasson minden követ a kabinet szétzúzására. A fundamentalista Jólét Pártjával (Refah) kötendő egyezség felelősségét pedig csak nem veszi magá­ra a nyugati értékeket hirdető, az Európai Uniót zászlajára tűző korábbi kormánypárt. Csakhogy a Refah vezetője, Necmettin Erba­­kan hétfőn bizalmatlansági indítvánnyal állt elő, amit Ciller asszony nyomban támogatásáról bizto­sított. A két párt összesen 292 hellyel rendelkezik a parlamentben, ami önmagában is elegendő a kor­mány megbuktatásához, ám a 49 széket birtokló, tavaly szeptemberben az Igaz Út Pártját a kor­mányzásban még magára hagyó Köztársasági Néppárt ugyancsak a bizalmatlansági javaslat mel­lé állt. Erbakan már csütörtökre várta a parlamenti szavazást, Musztafa Kalemir házelnök azonban nem akarta a vasárnapra kiírt részleges választáso­kat megzavarni, így június 3-ra tűzte napirendre a kérdést. A képviselőknek először is szavazásra al­kalmasnak kell találniuk az előterjesztést, s ez esetben június 5. és 10. között várható az „ítélet”. Erbakannak a Yilmaz-kabinet elleni határo­zott lépése mindenesetre valószínűsíti, hogy a ta­valy, decemberi választások utáni másik, az utol­só pillanatban kútbaeső koalíció, a Jólét és a Ha­za Pártjának összefogása sem lett volna hosszú életű. A Ciller elleni korrupciós vádakat még együtt hozták össze, ezért nem tűnt alaptalannak esetleges stratégiai szövetségük. Most viszont egyértelműen Yilmaz áll vesztésre a már öt hó­napja zajló mérkőzésben. A következő kor­mányból tehát a Haza Pártja csaknem biztosan kimarad, azt viszont nehéz lenne megjósolni, ho­gyan és mikorra áll össze az új vezetés. Egyre ki­sebb az esély arra, hogy a már az 1994-es hely­­hatósági választásokon is győztes, s minden nagyváros vezetését megszerző Refah kihagyha­tó lenne egy majdani új koalícióból. Talán nem volt alaptalan Erbakannak a válasz­tási győzelem utáni magabiztos válasza arra a kér­désre, mi lesz, ha pártja nem kerül be a kormány­ba. „Nyugodtan hátradőlünk a székünkben, isszuk a kávénkat és elszórakozunk az előadáson.” De vajon hogyan reagál a parlamenti színjátékra a mindig időben közbelépő tábornoki kar? A kato­nák egyik alapelve immár hetven-egynéhány éve ugyanis a kemáli köztársaság védelme a funda­mentalista erőktől, így Ciller, bár korábban a tá­bornokok számára az egyik legelfogadhatóbb sze­mély volt a kormányfői székben, most komoly fej­törést okozhat nekik azzal, hogy a kabinet meg­buktatásában a Refahnak segédkezik. A török poli­tikusok a nyugati vezetőknek is feladták a leckét: mit lehet tenni, kit támogassanak, mennyi az esély a fundamentalista fordulatra. Rakonczai Szilvia Manipulált albáni eredmények Az EU részleges ismétlést sürget HÍRÖSSZEFOGLALÓ „Aggódunk az albán választá­sok körül kialakult zavargások miatt, és szeretnénk, ha a második forduló demokratikus körülmé­nyek között zajlana le”-jelentette ki Lamberto Dini, az EU soros el­nöki posztját betöltő olasz külügy­miniszter, a balkáni országban ki­alakult választási elégedetlenségre utalva. Szakértők szerint ha a vok­solást legalább részlegesen nem ismétlik meg, az rossz irányba te­relheti az ország politikai átalaku­lásának folyamatát. Erre az EU is felhívta a kormány figyelmét. A hatalmon lévő Demokrata Párt nagyarányú győzelmét hozó albán választásokat felügyelő EBESZ a voksolást hivatalosan is manipu­láltnak minősítette. Albánia kormányzó pártja, a Sali Berisha vezetése alatt álló Demokrata Párt az első forduló­ban 1992-es eredményénél is job­ban szerepelt, a szavazatok 67,8 százalékát szerezte meg - azaz 95 képviselőt küldhet a 140 tagú tör­vényhozásba -, s így még az albán alkotmány megváltoztatására is képes. A fő ellenzéki erő, a Szo­cialista Párt - amely a volt kom­munisták utódpártja - öt, a görög kisebbséget képviselő Emberi Jo­gok Pártja pedig két képviselői he­lyet szerzett. Az ellenzék hevesen tiltakozik az eredmények ellen, és csalással vádolja a demokrata erő­ket. A választásokon elkövetett szabálytalanságok miatt még az urnák lezárása előtt megszakítot­ták részvételüket. Ilir Meta szocia­lista párti képviselő kijelentette, nem ismerik el az eredményeket, és pártja nem hajlandó részt venni a vasárnap megrendezésre kerülő második választási körben. Az el­mérgesedett helyzetben Flavio Cotti, az EBESZ elnöke felszólí­totta a pártokat, hogy folytassák részvételüket a választásokon, mert az ország politikai stabilitása kerülhet veszélybe.

Next