Magyar Nemzet, 1996. augusztus (59. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-01 / 179. szám
2 Magyar Vámzol KÜLPOLITIKAI HELYZET TÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGŰNEK minősíti Duray Miklós a szlovákiai Szabad Újságban a „magyar-magyar csúcstalálkozót”. Egyebek között azt írja, hogy a „dokumentumban megfogalmazott mechanizmusok megfelelő alapot teremtenek a magyar nemzet olyan, határmódosítás nélküli, politikai reintegrálódására, amelynek eredménye lehet a politikailag szétdarabolt nemzet föderalizálása”. Duray szerint egyúttal akár az a végcél is megvalósulhat, hogy amennyiben az egyes kárpát-medencei országokban élő magyarság és a többségi nemzetek között kialakul a társnemzeti viszony, akkor ennek révén az egész magyar nemzet és a szomszédos nemzetek is hasonló partneri kapcsolatba kerüljenek egymással. Az Együttélés elnöke egyebek között úgy értékeli a budapesti találkozót, hogy „Trianon óta először történt kísérlet a magyarság ilyen átfogó politikai reprezentációjának jelenlétében a magyar politikai érdekek megfogalmazására - oly módon, hogy egyidejűleg a nemzetközileg garantált status quót is tiszteletben tartották.” UGYANCSAK E TÉMAKÖRREL, nevezetesen a magyar-magyar csúcsot értékelő hivatalos amerikai állásfoglalással foglalkozik egy sor bukaresti lap. A román sajtó a washingtoni értékelést a magyar álláspont vereségeként értékeli, és visszatérően ismételgeti, hogy az Egyesült Államok elutasítja az etnikai autonómiát. Takács Csaba,az RMDSZ ügyvezető elnöke viszont kijelentette: Burns amerikai külügyi szóvivő szavai ugyanazokat a törekvéseket támogatják, mint amelyekért a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küzd. A romániai magyarság egy pillanatra sem tűzte ki célul az etnikai alapú területi autonómiát, a programjában szereplő autonómiaformák semmiben sem veszélyeztetik a román állam területi épségét és szuverenitását. A HALÁL EXPORTŐRJEINEK nevezi a France-Soir azokat az arab államokat, amelyek Washington véleménye szerint támogatják a nemzetközi terrorizmust. Elsősorban Iránt és Líbiát nevezi meg a lap. Bár az európai hatalmak elutasították azt az amerikai javaslatot, hogy a terrorizmus elleni harcban a felelősnek tartott államok ellen is lépjenek fel - úgy látszik, sajtójuk nincs ugyanezen a véleményen. A francia lap szerint amíg a nevezett államok vezetői nyíltan szent háborút hirdetnek a Nyugat ellen, miközben nem közösítik ki a tömeges gyilkosságokban bizonyítottan felelős államokat, a legrosszabbra kell számítani. Az ugyancsak francia Libération szerint Clintonnak bizonyos fokig igaza van, ha Iránt, Irakot, Líbiát és Szudánt, mint a terror távirányítóit nevezi meg. Ám a hetek és Oroszország párizsi konferenciáját a Mitteldeutsche Zeitung olyan eseménynek nevezi, amelyen „szép szavak hangzottak el, tettek nélkül”, véleménye szerint ugyanis az igazi áttörés feltehetően - az olajforrásokat féltő - európai hatalmak ellenállása miatt elmaradt. (T. I.) A magyar válasz nem oszlatja el az aggályokat Pozsony elégedetlen Pozsonyból jelenti az MTI. Jozef Sesták szlovák külügyi államtitkár jelezte: a szlovák fél elégedetlen a „magyar-magyar csúcs” zárónyilatkozatára reagáló szlovák külügyi emlékeztetőre érkezett magyar válasszal. Sesták ezt szerdán közölte Benyó Pállal, a Magyar Köztársaság ideiglenes pozsonyi ügyvivőjével, aki diplomácia küldetésének lejárta alkalmából tett búcsúlátogatást a szlovák külügyi államtitkárnál. Jozef Sesták rámutatott, hogy a magyar válasz „nem oszlatta el a Szlovák Köztársaság komoly aggodalmait”. A szlovák fél helyeselné, ha a magyar kormány nyilvánosan elhatárolná magát az etnikai alapon szerveződő területi autonómia gondolatának támogatásától. Sesták ugyanakkor jelezte: a szlovák külügyi tárca a közeljövőben mélyebb elemzésnek veti alá a magyar választ, amelyre mielőbb hivatalosan is reagálni fog. Gazdasági szankciókart kormányfő Burundiban Nem egész egy héttel a Burundiban lezajlott katonai puccs után, szerdán az ország új erős embere, a tuszi törzshöz tartozó, a múlt héten a hatalmat katonai államcsíny révén megszerző Pierre Buyoya őrnagy a hutu Pascal-Firmin Ndimirát nevezte ki miniszterelnökké. A tuszik üdvözölték a döntést, mert az új kormányfőt mérsékelt politikusnak tartják. Ndimira a megbuktatott hutu elnök, Sylvestre Ntibantunganya ellenzékének derékhadát alkotó Egység a Nemzeti Haladásért (UPRONA) nevű párt tagja, amelyben a tuszik játsszák a meghatározó szerepet. Bujumburai értesülések szerint Ndimira kormányában több hutu politikus is tárcát kap, köztük olyanok is, akik a megbuktatott elnök Front Burundi Demokráciájáért nevű pártjának a tagjai. Ntibantunganya egyébként, aki az amerikai nagykövet rezidenciáján keresett menedéket, hivatalosan még mindig nem mondott le tisztségéről. A Burundival határos államok arushai csúcsértekezletén közben szerdán gazdasági szankciókat határoztak el az ország ellen. Az ötórás tanácskozáson egyúttal arról is határoztak, hogy szorgalmazni fogják a párbeszédet a közép-afrikai ország politikai erői között. Felszólították az új burundi vezetést, hogy haladéktalanul helyezze vissza jogaiba a nemzetgyűlést, és ismét engedélyezze a politikai pártok működését. Nemzetközi élet CSÜTÖRTÖK, 1996. augusztus 1. Kampányfőnök és külügyminiszter? Melescanu hivatalban marad Habár a hét elején több ellenzéki politikus is felszólította Teodor Melescanu román külügyminisztert, amennyiben szándékában áll Iliescu elnök választási kampányfőnökségét elvállalni, akkor - összeférhetetlenség miatt - azonnal váljon meg a külügyminiszteri poszttól, a román diplomácia vezetője szerdán kijelentette: „létezik más megoldás is, mint a lemondás" - adta hírül a Mediafax hírügynökség. Melescanu egyetértett azzal, hogy bizonyos átfedéseket el kell hárítani, de külügyminisztersége szerinte nincs ellentétben esetleges kampányfőnöki megbízatásával. Gerhard Schröder kerül az SPD élére? Kohl kancellár kihívója lehet Újult erővel és értesülések szerint egy kiszemelt új vezetővel készül a Német Szociáldemokrata Párt az 1998-as parlamenti választásokra. SPD-körökben úgy vélik, hogy nem a jelenlegi pártelnök, Oskar Lafontaine, hanem csakis a jelenlegi alsószászországi miniszterelnök, Gerhard Schröder lehet az a személy, aki a minden valószínűség szerint újrainduló kancellár, Helmut Kohl esélyes kihívója lehet. Sajtójelentések szerint még a jelenlegi kormánykoalíció vezető politikusai is elismerik, hogy Gerhard Schröder - mint korábbi nyilatkozataiból kitűnt - egy megreformált, korszerűsített SPD mellett száll síkra, míg a mostani pártelnöktől, Lafontaine-től aligha várható a megújulás. A párton belül is erősödnek azok a hangok, amelyek szerint az 1995 novemberében az addigi SPD-elnök, Rudolf Scharping helyére szinte puccsal megválasztott Lafontaine nem a megfelelő kancellárjelölt. „Lafontaine-nek az a szerepe, hogy helyet csináljon Schrödernek” - vallják egyre többen a szociáldemokraták táborában, s osztják azt a reményt, hogy az alsószászországi miniszterelnökkel az SPD 14 év után ismét megnyerheti a választásokat. A közvélemény-kutatások szintén arról tanúskodnak, hogy Schröder a szociáldemokraták népszerűségi listáján utcahosszal vezet Lafontaine előtt. Hosszú hallgatás után maga Schröder is sokkal aktívabb, mint korábban. Gondosan ügyel arra, hogy állást foglaljon a pártot leginkább foglalkoztató ügyekben, így például az egykori keletnémet állampárt utódjával, a PDS- szel való együttműködés kérdésében, amire igent mondott. A párt belső köreiben már a forgatókönyvet is ismerik. Eszerint amennyiben Schröder és pártja saját tartományában sikerrel szerepel a szeptemberi helyhatósági választásokon, elérkezhet az ő - mint SPD-kancellárjelölt - ideje. (p. 1.) Fehérorosz ellenzéki vezető vádjai Politikai menedékjog Washingtontól Belarusz legjelentősebb ellenzéki pártjának vezetője bejelentette, hogy politikai menedékjogot kért az Egyesült Államokban - adta hírül az ITARTASZSZ. A Szovjetunió 1991- ben történt összeomlása óta most először fordult elő, hogy egy volt szovjet köztársaság ellenzéki politikusa politikai okokból menedéket kért egy nyugati államtól. A fehérorosz Népfront vezetője, az 52 esztendős Zénan Poznyak, valamint szóvivője, Szergej Naumcsik egy sajtótájékoztatón megerősítette: attól tartanak, hogy Alekszandr Lukasenko államfő utasítására politikai üldöztetésben lenne részük hazájukban. A két politikus azt állította, hogy a Fehéroroszországot egyre inkább örkényuralmi módszerekkel irányító Lukasenko parancsot adott „semlegesítésükre” . Poznyak és Naumcsik április végén utazott el Fehéroroszországból, miután a rendőrség durván szétkergetett egy tüntetést, majd számos ellenzéki politikust le is tartóztatott. Az Egyesült Államokba július 7-én érkeztek meg. Poznyak nem tette világossá, hogy az Egyesült Államokban felhagy-e a politikai tevékenységgel, amely elvileg feltétele a politikai menedékjog megszerzésének. Viszont máris felszólította az amerikai kongresszust, hogy akadályozza meg a Fehéroroszországnak 1997-re megígért 13 millió dolláros segély folyósítását. Az 1994 júliusában fölényes többséggel államfővé választott Alekszandr Lukasenkót ellenfelei azzal vádolják, hogy diktátorként uralkodik az országon. A fehérorosz elnök nemrégiben elrendelte honfitársai külföldre utazásának korlátozását, s hétfőn betiltott mindenféle ellenzéki tüntetést a mezőgazdasági betakarítások idejére. A fehérorosz államfői hivatal szerdai állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy az ellenzéki vezető „a vértanúság koszorújával akar ékeskedni”, s ezért kért politikai menedékjogot Washingtontól. Alekszandr Lukasenko elnök szóvivője közölte, nem folyik nyomozás Zénon Poznyak ellen, ám ha kiderül, hogy megszegte a törvényt, felelnie kell érte. Németországba importált török belpolitika Csak a szomszéd háza ég? BONN - Nem szűnnek a németországi török intézmények, üzletek, kulturális találkozóhelyek ellen hetek óta tartó Molotov-koktélos merényletek. A gyújtogatások hátterében a hatóságok szélsőbaloldali török csoportokat gyanítanak. A szövetségi alkotmányvédő hivatal szóvivője szerint az szól emellett, hogy a támadások legkedveltebb célpontjai a kulturális egyesületek helyiségei, míg a kurd PKK inkább utazási irodákra specializálódott, hogy a török idegenforgalomnak ártson. A Nyugat-Európába irányuló nagy török népvándorlás a hatvanas évek elején kezdődött. Bonn és Ankara 1961. október 31-én írta alá az úgynevezett munkaerő-egyezményt. Ennek értelmében alig egy évtized alatt, pontosabban az 1973-ban elrendelt toborzási tilalomig több mint félmillió török vendégmunkás érkezett a Német Szövetségi Köztársaságba. A családtagokat is hozzászámítva azonban a törökök száma már akkor is megközelítette a 800 ezret. Noha 1974 és 1981 között félmillió török állampolgár hazatelepült, a németországi törökség száma mégis mintegy 50 százalékkal, több mint másfél millióra nőtt. Ennek okaként a születések magas száma mellett mindenekelőtt a családegyesítés említendő, azaz a hozzátartozók is a családfenntartó után utaztak. Jól megmutatkozik ez a foglalkoztatottság arányán. Az idők folyamán a munkába álltak és az eltartott családtagok aránya az utóbbiak javára tolódott el. Míg az első évtized végén, tehát 1971-ben két török vendégmunkásra három családtag jutott, újabb tíz esztendő múltán már csak a törökök egyharmada volt aktív kereső. Mindez szemléletesen nyomon kísérhető a korcsoportok összetételén is: rohamosan nő a gyermekek és a fiatalkorúak aránya. Mára a török férfiak több mint 80 százaléka, a nőknek pedig 95 százaléka házastársával együtt él Németországban. A nőknek ugyanakkor kevesebb mint a fele folytat maga is kereső foglalkozást, a többség a háztartást vezeti, gyermekét neveli. Szociológusok véleménye szerint azonban nincs ezen semmi csodálkoznivaló: a németországi törökség társadalmi szerkezetében ezzel csupán helyreálltak a hazai viszonyok. Az európainál jóval patriarchálisabb, muzulmán török társadalomban hagyományosan a férfiak a családfenntartók, a családfők. Hogy az iszlám hagyományai igencsak mélyen beleivódtak az Európába került törökök életmódjába is, nyomban látható, ha Németországban török családdal találkozunk. Mára a törökök jelentős százaléka gyakorlatilag véglegesen letelepült Németországban. Ugyanakkor a törökök rendkívüli módon összetartanak, zárt közösségekben élnek, saját nemzeti eledeleiket áruló üzleteket tartanak fönn, élénk az egyleti élet is. Ennek kinövéseként körükben is burjánzanak szélsőséges politikai mozgalmak, mint a muzulmán fundamentalisták, a fasiszta Szürke Farkasok, vagy a betiltott marxista-leninista úgynevezett Kurdisztáni Munkáspárt, a PKK, amelyek a törökországi belpolitikai harcokat importálják. Külön problémát okoz a kurdkérdés, hiszen jelenleg csaknem félmillió török állampolgárságú, kurd nemzetiségű személy él német földön, akiket a maffia- és gengsztermódszereket ötvöző szélsőséges PKK terrorizál és sanyargat. A bonni török nagykövet ismét bírálta a német biztonsági szerveket, mert azok úgymond „nem veszik komolyan a készülő támadásokról kapott információkat és nem tesznek meg mindent a török intézmények védelmére”. Német baloldali személyiségek ugyanakkor a török hatóságokat bírálják, mert megsértik az emberi jogokat. Nehéz persze felfogni, mit akarnak elérni a mostani gyújtogatók, ha lángba borítják honfitársaik zöldségesboltját vagy kebabfalatozóját. Ez a tanácstalanság jellemzi a német hivatalosságot is, amelyet bosszantanak a török belpolitika fejleményei, hiszen Törökország mégiscsak szövetséges ország, másrészt a németországi „hadszíntér” eszkalációját is szeretnék gátak közé szorítani. Józsa György Veszélyben a francia autók forgalmazói Spanyolországi merényletek Madridból jelenti az MTI. Pokolgép robbant szerdán a Spanyolország északkeleti részén, Zaragoza közelében lévő Calatayud településen egy autókereskedésben. A robbanás következtében a Citroën-márkabolt tulajdonosa életveszélyesen, fia pedig könnyebben megsebesült. Ők maguk vitték be a bemutatóterembe az épület előtt heverő gyanús csomagot, ott megpiszkálták a külső bontását, mire a pokolgép felrobbant. Egyelőre senki sem vállalta a felelősséget a merényletért, de a hatóságok az ETA baszk szeparatista terrorszervezetet gyanítják a háttérben. Néhány órával korábban, szerdán hajnalban a baszkföldi Bilbaóban egy Peugeot autókereskedésre hajítottak Molotov-koktélokat ismeretlen tettesek. A támadásban nem sérült meg senki, de hat autó kiégett. A Reuter tudósítója emlékeztetett arra, hogy a Baszkföld függetlenségéért küzdő ETA francia érdekeltségű cégek ellen is támadást indít azóta, hogy Párizs és Madrid megerősítette együttműködését a terrorizmus elleni küzdelemben. A szeparatisták az utóbbi három hétben számos pokolgépet rejtettek el a turisták által előszeretettel látogatott andalúziai és katalóniai városokban is. Centrista váltást akart a görög tulajdonos Szünetel a Pravda kiadása . Megszüntették a még Lenin által 1912-ben alapított Pravda című lap kiadását - jelentette szerdán az AP-DJ Moszkvából. A lap görög tulajdonosai, akik összetűzésbe kerültek a főszerkesztővel, a múlt héten állították le a lap kiadását, miután nem engedték be őket a Pravda épületébe. A nagy múltra visszatekintő kommunista lap megjelenését az elmúlt néhány évben már háromszor állították le. Először az 1991 augusztusi szovjet puccskísérlet után, majd az 1993 októberi „fehér házi csata” után Jelcin tiltotta be egy időre az újságot, 1994 januárjában pedig a jelenlegihez hasonló tulajdonosi-szerkesztői vita miatt szünetelt a kiadás. Most nem tudni, nem lesz-e végleges a bezárás. A lap a hetvenes években 13 millió példányban jelent meg, de a Szovjetunió összeomlása után súlyos pénzügyi válságba került. Az amerikai gazdasági hírügynökség jelentése szerint a Pravda kommunistabarát újság maradt, amely igen élesen bírálta Borisz Jelcint és reformjait. Alekszandr Iljin, a lap szerkesztője elmondta: a tulajdonosok nyomást gyakoroltak rá, hogy Jelcin újjáválasztására tekintettel a Pravdát centrista irányba tereljék. A BUDAPEST BANK RT. (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5. sz.) közzéteszi, hogy az egyenként tízezer forint névértékű, névre szóló, kamatozó részvényei után a kamatfizetést megkezdte. Értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy a kamatösszegeket 1996. november 30-áig bezárólag a BB Rt. országos fiókhálózatánál és budapesti igazgatóságainál, fiókjainál vehetik fel ügyfélszolgálati időben. 1996. december 2. napjától a Budapest Bank Rt. Pénzügyi Igazgatóság Pénzügyi Osztályán (1054 Budapest, Honvéd u. 10. sz. III. em. 342. szoba) történik a kamatfizetés. A kamat mértéke: 26,6 % A Tisztelt Részvényesek, a névre szóló részvényeikkel (kamatszelvénnyel ellátva), illetőleg azok a részvényesek, akik a bemutatóra szóló kamatozó részvényeiket részvénycsere céljából a bankszerveknek átadás-átvételi jegyzőkönyvvel átadták, de részükre a Bank a névre szóló részvényeket még nem adta ki, az átadás-átvételi jegyzőkönyvvel és személyi igazolványukkal szíveskedjenek a bankszerveket felkeresni a kamatösszeg átvétele céljából. Tisztelettel BB Rt. Igazgatósága , Budapest Bank Rt.r