Magyar Nemzet, 1997. augusztus (60. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-01 / 178. szám
PÉNTEK, 1997. augusztus 1. Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Magyar Nemzet 3 Letartóztatások a Jordán nyugati partján Arafat a békefolyamatot félti (Folytatás az 1. oldalról) A palesztin rendőrség a Gázai övezetben ugyancsak őrizetbe vett palesztin szélsőségeseket, közölték az Iszlám Dzsihad illetékesei anélkül, hogy a letartóztatottak számát megjelölték volna. A letartóztatások során az izraeliek csak az ellenőrzésük alatt álló, illetve közös palesztin-izraeli ellenőrzés alatt lévő területeken mozogtak, nem léptek a palesztin önkormányzat fennhatósága alá tartozó nyolc városba a Jordán nyugati partvidékén. A biztonsági erők ugyanakkor azzal fenyegetőztek, a szélsőségesek elfogása érdekében átlépik a palesztin területek határát. A jeruzsálemi rádió szerint a kormány engedélyezte, hogy az iszlám fundamentalistákat üldöző izraeli kommandók behatoljanak a palesztin igazgatás alatt álló területekre, amennyiben Arafaték nem indítanak harcot a terroristák ellen. Nabíl Saat, a béketárgyalásokon részt vevő palesztin küldöttség vezetője azonban figyelmeztetett, hogy ez „hadüzenetet jelentene”. Közölte, a palesztin hatóságok készek együttműködni Izraellel, de előbb tudni szeretnék, hogy nem a palesztin területek újramegszállására készül-e. A Reuter értesülései szerint szerda éjjel a Jordán nyugati partvidékén három találkozót tartottak izraeli és PFSZ biztonsági szakértők, hogy megvitassák a merénylet utáni biztonsági kérdéseket. Arafat elrendelte, hogy a palesztin biztonsági erők csapjanak le a merényletben való részvétellel gyanúsítható szélsőségesekre. A PFSZ biztonsági vezetői közölték: nem hajtanak végre tömeges letartóztatásokat csak azért, hogy kiengeszteljék Izraelt. Kizárólag olyan személyeket vesznek őrizetbe, akikről feltételezhető, hogy közük volt a jeruzsálemi támadáshoz. A palesztin biztonsági vezetők kijelentették: még mindig nem biztosak abban, hogy melyik politikai csoport áll a merénylet mögött. (A nyugati hírügynökségekhez eljuttatott közleményében a Hamasz vállalta a robbantások elkövetését.) Izrael letartóztatási parancsot adott ki Gázi Dzsabali palesztin rendőrfőnök ellen is, ám ezt nem hozták közvetlen összefüggésbe a szerdai merénylettel. A rendőrtábornokot azzal gyanúsítják, hogy bátorította azokat a két héttel ezelőtt őrizetbe vett palesztin rendőröket, akik a megszállt területeken merényleteket készítettek elő zsidó telepesek ellen. Dzsabali közben kijelentette: a palesztin rendőrség kész harcba szállni az autonóm területek védelmében, ha az izraeliek beváltják fenyegetésüket, s palesztin területeken is fegyveres akciókhoz folyamodnak. A Netanjahu vezette izraeli kormány a szerdai gyilkos merénylet után elrendelte a Palesztina Hangja rádióadó adásainak zavarását is. A Palesztin Hatóság rádiója adásaiban Izrael elleni erőszakot szít, hangzott az indoklás. A kormány arról is döntött, hogy felfüggeszti a palesztin önkormányzatnak juttatott - tíz- és százmillió dollár közötti összegű - átutalások folyósítását, amely a palesztin autonóm területekre bevitt árukra kivetett vámokból származik. Izrael az Egyesült Államokat és az Európai Uniót is felszólította arra, hogy ne nyújtson támogatást a palesztinoknak mindaddig, amíg a Palesztin Hatóság nem bizonyítja, hogy kész harcba szállni a terrorizmussal. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a Távol-Keletről hazatérőben bejelentette, a merénylet ellenére küzdeni fog azért, hogy az Egyesült Államok ne függessze fel a palesztinok segélyezését. Augusztus 12-én érvényét veszti az a törvény, amely az amerikai kormányt felhatalmazta a Palesztin Hatósággal való kapcsolattartásra és segélyek nyújtására. Izraelben csütörtökön eltemették a merénylet áldozatait. Az autók a gyász jeléül bekapcsolt fényszórókkal közlekedtek, a temetésen pedig ezrek vettek részt, közöttük a kormányfő és számos képviselő. Elítélte a merényleteket az amerikai kongresszus, valamint az ENSZ BT is. Kofi Annan, a világszervezet főtitkára szerint a robbantásokat akkor követték el, amikor a békefolyamat már csaknem újból sínen volt. Oroszország „felháborodással és aggodalommal" fogadta a terrorakció hírét, jelentette ki a külügyminisztérium szóvivője. Részvéttáviratot küldött az izraeli vezetőknek Göncz Árpád, Horn Gyula és Kovács László is. Meg nem erősített hírek szerint csütörtökön zsidó szélsőségesek elraboltak négy palesztint, és azzal fenyegetőznek, hogy megölik őket, bosszúból a szerdai merényletért. Egy helyi hírszolgálati iroda jelentése szerint ismeretlen telefonálók a Kach nevű szélsőséges zsidó mozgalom nevében jelentették be gyilkos szándékukat, és közölték, hogy palesztin rabjaikat a Hebronhoz közeli Daharija település környékén ejtették foglyul. A feltételezések szerint ebből a faluból származik a jeruzsálemi merénylet két tettese. Az egységpárt elhatárolódik, de követel Funar folytatja harcát a zászló ellen BUKAREST - Valeriu Tabara, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke a Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában kijelentette: nem ért egyet Gheorghe Funar kolozsvári polgármester és Liviu Medrea, a városgazdálkodási vállalat igazgatójának utasításával, amely értelmében szerdán ismét megkísérelték eltávolítani a magyar zászlót a főkonzulátus épületéről. Mint arról beszámoltunk, az épület előtt daruval felszerelt gépkocsi jelent meg, ám a rendőrök megakadályozták az akciót. A jelenetet lapjelentések szerint a távolból Gheorghe Funar is végignézte. Az egységpárt vezetését éppen a Funartól átvevő Tabara hangsúlyozta: a polgármesternek és az igazgatónak vállalniuk kell tetteikért a felelősséget. S ha törvénytelenül jártak el, akkor meg kell büntetni őket. Rámutatott arra is, hogy a diplomáciai incidenst kiprovokáló városvezetők nem egyeztettek az RNEP vezetőségével. Az RNEP vezetője közölte: pártja Maros megyei tisztségviselőivel közösen péntekre kihallgatást kért Emil Constantinescu elnöktől. Az államfő közbenjárását várják ugyanis az erdélyi helységek és utcanevek „elmagyarosításának” megakadályozására. Tabara leszögezte, az RNEP nem fogadja el és soha nem fog egyetérteni a jelenlegi kormány politikájával, amelyet az RMDSZ zsarolása és a külföld nyomása alatt folytat. Ennek szellemében követeli, hogy vessenek véget az RMDSZ románellenes politikájának, és vizsgálják felül a helyhatósági, illetve a tanügyi törvény módosítására kiadott két sürgősségi kormányrendeletet. Alexandru Farcas prefektus és Funar a sikertelen zászlólopási akciót követően megállapodott, egy hónapra felfüggesztenek mindenféle vitát. A polgármester azonban máris megszegte e moratóriumot: csütörtökön újabb levelet intézett Adrian Severin külügyminiszterhez, amelyben követelte a kolozsvári magyar képviselet bezárását, és Bitay Károly főkonzul kiutasítását az országból. Indoklása szerint ugyanis a kolozsvári főkonzulátus homlokzatára kitűzött zászló nem ugyanaz, mint amelyet Román Neagék eltávolítottak. Szerinte ugyanis a másikon Nagy-Magyarország címere látható. Kolozs megye prefektusa állítólag ígéretet tett arra, hogy a szakértők bevonásával vizsgálják majd meg a hányatott sorsú lobogót. (gyarmath) KÜLFÖLD A NIGÉRIAI KATONAI REZSIM letartóztatási parancsot adott ki Wole Soyinka, az 1986-ban Nobel-díjjal kitüntetett nigériai író, valamint további három, hozzá hasonlóan külföldi száműzetésben élő korábbi nigériai államférfi ellen - jelentette a NAN hírügynökség. MEGVÁLIK HIVATALÁTÓL Gerbhardt von Moltke, a NATO- főtitkár politikai ügyekért felelős helyettese. Utóda az ugyancsak német Klaus-Peter Klaiber lesz - jelezték az MTI szerint a szövetség központjában. A politikai főtitkárhelyettesi posztot hagyományosan német diplomaták töltik be a NATO-nál. LEMONDOTT a szlovén külügyminiszter. Zoran Thaler a szlovéniai pártok közötti viták miatt élesedő belpolitikai válsággal indokolta döntését. „Lemondásommal fel akarom hívni a figyelmet arra, hogy Szlovénia csak a nemzeti egység megteremtésével foglalhatja el az őt megillető helyét Európa biztonságos és fejlett részében” - mondta. Európa-nap Hollókőn Világörökség és integráció Az Európai Unióban is bevett gyakorlat, hogy a fiatal gazdáknak külön támogatásokat nyújtanak annak érdekében, hogy boldoguljanak és megmaradjanak eredeti lakóhelyükön. Az unió értéknek tekinti a vidéki életformát, és szeretné megállítani az urbanizáció folyamatát, a falusi emberek városokba költözését, s erre az egyik legjobb eszköz a családi magángazdaságok támogatása - fejtette ki Orbán Viktor, az Országgyűlés európai integrációs bizottságának elnöke csütörtökön Hollókőn. A fideszes politikus által megnyitott helyi Európa-nap a Vidék Európája program keretébe illeszkedik, s a helyi Fiatalok Kulturális és Szabadidő Egyesülete szervezte, így érthető, hogy Orbán elsősorban e két körből verbuválódó hallgatóságához címezte szavait. Az előadók között volt Mádl Ferenc, a Magyar Polgári Együttműködési Egyesület, Osztie Zoltán atya, a Keresztény Értelmiségi Szövetség, valamint Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetsége elnöke is. E névsor is jelzi, hogy az euroatlanti integráció ügyét korántsem csupán a kormányzathoz közel álló politikusok érzik magukénak, annak előbbre vitelében az ellenzék is aktív szerepet vállal. A világörökség részének számító Hollókő ófalujában a megnyitót palóc táncbemutató színesítette, az ebédet követően pedig egy helyi népviseletbe öltözött asszony mutatta be a lenfonás fortélyait, mesélte el az ahhoz fűződő anekdotákat, s öltöztette be a vállalkozó szellemű vendégeket. Az esti órákban a környékbeli diákok mérkőztek meg egymással, mit is tudnak Európáról, majd éjfélig tartott az utcabál. (i. e.) Kormányjavaslat szeptemberben Rövidülhet a kampányidőszak A kormánynak a választásokkal kapcsolatos jogszabály-változtatási javaslatai várhatóan már szeptemberben az Országgyűlés elé kerülnek. A parlamenti pártok megállapodásának figyelembevételével készített előterjesztések szerint az országgyűlési választások kampányidőszaka 90-ről 72 napra rövidülne le. A politikai tömörülések képviselő jelöltenként egymillió forintot - egyegy párt tehát összesen 386 milliót - fordíthatnának választási hadjáratukra. A kormány kezdeményezi, hogy 1998-ban májusban, azt követően pedig négyévenként áprilisban tartsanak országgyűlésiképviselő-választást. A kabinet javaslatának elfogadása esetén az önkormányzati választásokat négyévenként októberben rendelnék meg. Baraczka Róbertné, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára az MTI-nek beszámolt arról is, hogy az alaptörvény tartalmazná: az országos népszavazás elrendelését célzó állampolgári kezdeményezés esetén négy hónapig, országos népi kezdeményezés érdekében pedig két hónapig lehet aláírást gyűjteni. Baraczka Róbertné jelezte, hogy a választójogi törvény technikai jellegű módosításának elsődleges célja a kapcsolt, illetve a közös listákra vonatkozó rendelkezések pontosítása. Ennek értelmében az ilyen listát állító pártoknak a választásokon egyenként is el kell érniük a mandátumszerzéshez a parlamentbe jutás alsó küszöbét jelentő határt, azaz az országosan összesített érvényes szavazatok öt százalékát. Oktatási intézményeket vonnak össze Budapesten Emelkedik a távfűtés díja (Folytatás az 1. oldalról) Az áremelésről szóló vita során Manninger Jenő, az MDF frakcióvezetője azt javasolta, csak október 1-jével vezessék be a távhődíjemelést, ám ezt a koalíciós pártok elvetették. Az SZDSZ és az MSZP egyetértett a díjemeléssel. A városatyák zárt ülésen döntöttek arról, kiírják a Főtáv Rt. privatizációs pályázatát. A pályázatokat november 7-én bontják majd fel, s várhatóan november végéig elkészülnek azok a független szakértői anyagok is, amelyek a privatizációs bevételek felhasználására tesznek javaslatot, így várhatóan még ebben az évben elkelhet a Főtáv Rt. is. A pályázati kiírás szerint azok a befektetők részesülnek előnyben, akik anyagilag hozzájárulnak a szolgáltatás fenntartásához és korszerűsítéséhez. A városatyák arról is döntöttek: több fővárosi nevelési és oktatási intézményt összevonnak. Az átszervezés, amely a koalíciós pártok szerint jelentős megtakarítást eredményez, összesen 24 iskolát érint. Az összevonást az is indokolja, hogy három oktatási intézményt vissza kell adni az egyháznak. (f.-r. 1.) Tanácskozott az egykori KDNP-frakció Semjén lenne a békéltető Úgy tűnik, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ügyvezető elnökségének szerdai ülésén elfogadott határozat kizárja a párt békéjének helyreállítását - jelentette ki a Magyar Nemzet kérdésére Surján László képviselő az egykori frakció tagjainak tegnapi tanácskozása után. Az összejövetelre a meghívott 13 képviselőből csak tízen tudtak eljönni; Rubovszky György és Latorcai János külföldön, míg Keresztes Sándor vidéken tartózkodott. Mint Surján elmondta, ennek ellenére az egybegyűltek felhatalmazzák Semjén Zsoltot, a párt alelnökét, hogy folytasson tárgyalásokat a pártvezetéssel az egység helyreállítása érdekében. Eszerint kívánatos lenne, ha a pártvezetés visszavonná a kizárásokat, ez esetben a frakció is hatályon kívül helyezi a kilépéseket. Surján szerint a pártvezetésnek lépéseket kell tennie Giczy György pozsonyi nyilatkozatának végrehajtásáért. Surján hangsúlyozta: az egykori frakciótagok minden békés megoldásra nyitottak. Csépe Béla egykori frakcióvezető-helyettes kijelentette: a képviselőcsoport előtt három lehetőség áll. Vagy a függetlenek padsoraiban tevékenykednek tovább, vagy a függetlenek padsoraiból soraik közé emelve néhány képviselőt új képviselőcsoportot alkothatnak. Végül, tette hozzá, lehetséges, hogy valamely más párt frakciójának részeként működnének tovább a jövőben. Csépe szerint a szóba jöhető pártok elsősorban a Fidesz, az MDF és a legutóbbi időben az MDNP. Kérdésünkre kijelentette: mindeddig egyetlenegy politikai párttal sem folytattak konkrét tárgyalásokat, és a független képviselők közül sem kerestek meg senkit annak érdekében, hogy vegyenek részt egy újraalakuló képviselőcsoport munkájában. (n. b.) Kikapcsolták csütörtökön a KDNP központjának telefonjait. Az intézkedést egy 26 180 forintos számlatartozásra történt hivatkozással foganatosították. A párt sajtófőnökének ezzel kapcsolatos, az MTI-hez eljuttatott közleménye rámutat: az „állítólagos hátralékra” vonatkozóan a párt mind a mai napig nem kapott választ a Matávtól. A KDNP egyébként csütörtök reggel bejelentette, átmeneti megoldásként hajlandó a szerinte jogtalan követelés kiegyenlítésére. Az ilyen, és ehhez hasonló események arra utalnak, hogy a Matáv monopolhelyzeténél fogva akadályozhatja egy parlamenti politikai párt működését - szögezi le a közlemény. Az MDF nem támogatja a törvényjavaslatot „Romokban az egészségügy” Az MSZP-SZDSZ kormányzása alatt az egészségügy helyzete is látványosan romlott, kaotikus állapotok uralkodnak, miközben rosszabbodott a lakosság szociális helyzete - minderről Fejér László, az MDF egészségpolitikai tanácsának elnöke beszélt tegnapi tájékoztatóján. Elmondta: a ’80-as évektől tartós népességfogyás észlelhető. 1994 és ’96 között mintegy tízezerrel csökkent a születések, ugyanakkor kétezerrel nőtt az abortuszok száma. Az egészségügyben végrehajtott ágyszámcsökkentés Fejér szerint értelmetlen volt; a Horn-kabinet először 10 milliárdos megtakarítást remélt, de ma már csak 300 millióról beszélnek. Úgy vélte, a kórházak vezetésében bekövetkezett 1995. évi változtatás egyértelműen politikai szándékot takart, s lényegében a politikai és személyes kapcsolatok érvényesítését biztosította. Fejér szerint súlyosan sérült többek között a speciális toxikológia, a háziorvosi ellátás és a fogászat intézménye. Összességében úgy vélekedett: az elmúlt három évben nem volt népegészségügyi és népesedési politikája a jelenlegi kormánynak. Farkas Tibor, az MDF országos választmánya népjóléti bizottságának elnöke ismertette a testület határozati javaslatát. Ebben leszögezik: a Demokrata Fórum számára elfogadhatatlan, hogy a törvények egyfelől pontosan rögzítik az állampolgárok járulékfizetési kötelezettségeit, ezzel szemben a kormány nem kívánja törvényben rögzíteni a térítésmentesen járó ellátások körét. Ezzel a törvényjavaslat meghagyja a kabinet számára a mindenkori beavatkozás lehetőségét, megfosztva az állampolgárokat a törvény által szavatolt ellátási jogoktól. (6.-t. g.) Az MSZOSZ fő mandátumai Kovács Pált és Vágó Jánost javasolják elnöknek (Folytatás az 1. oldalról) A további szakszervezeti egyeztetéseken ezt a testületi álláspontot fogják képviselni - közölte Sándor László elnök az MTI-vel. Az Egészségbiztosítási Önkormányzat 48 képviselői helyéből 24 jut a munkavállalói érdekképviseleteknek, ebből2-t igényel az MSZOSZ, viszont egy-egy mandátumot átad a mozgássérültek képviseletének, illetve a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak. A Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat 48 képviselői helyéből 20 jár a szakszervezeteknek. Ebből az MSZOSZ 10-et igényel, de egy mandátumot átenged a Társadalmi Uniónak. Az MSZOSZ az Egészségbiztosítási Önkormányzat elnökének Kovács Pált, egykori népjóléti minisztert, MSZP-s képviselőt, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnökének Vágó Jánost javasolja. Az MSZOSZ döntött a delegálandó képviselők személyéről is. Az Egészségbiztosítási Önkormányzatba mintegy felerészt, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzatba szinte teljes egészében új - tehát a korábbi önkormányzatokban nem szereplő - személyeket javasolnak. Az MSZOSZ igényt tart egy-egy felügyelőbizottsági posztra is. Az MSZOSZ által küldött önkormányzati tagok nyilatkozatot írnak alá arról, hogy a delegáló képviseletét ellátják. Aki nem felel meg az elvárásoknak, azt visszahívják. Egyeztetés a tb-delegálásról Kicsik a nagyok ellen? A szerdai maratoni, sikertelenül végződött egyeztető tárgyalás után tegnap újra tárgyalóasztal mellé ültek a társadalombiztosítási önkormányzatokba delegálási jogosultságot szerzett munkaadói érdekképviseletek vezetői, hogy megpróbálják elosztani egymás között a két önkormányzat munkaadóknak fenntartott 20-20 helyét. A koalícióban együttműködő Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége és a Magyar Munkaadói Szövetség - a júniusban a parlament által elfogadott törvénymódosítás betűjének és szellemének megfelelően - ragaszkodik ahhoz, hogy a képviselői helyeket a tényleges tb-járulékbefizetések arányában osszák fel. A többi hat (kisebb) munkaadói szervezet viszont - az egy Stratosz közbülső álláspontját leszámítva - egyöntetűen azt szeretné, ha a korábbi gyakorlatnak megfelelően paritásos alapon delegálhatnának képviselőket a több mint 1100 milliárdos évi járulékösszeg felhasználását ellenőrző két tb-önkormányzatba. Az MGYOSZ és az MMSZ, amelyek tagszervezetei - az OVB nem teljes kimutatása szerint is - a munkaadói tb-járulékoknak legalább a felét fizetik be, egyaránt azon az állásponton van, hogy a munkaadói delegáltak számában meg kell jelennie az egyes delegáló szervezetek tényleges súlyának, amit a tb-befizetés alapján lehet és kell kiszámítani. (f. s.)