Magyar Nemzet, 1997. december (60. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-01 / 280. szám

2 MiUiyar Vmvizot KÜLPOLITIKAI HELYZET A TISZTESSÉG VÉLELME még fennmaradt Prágában azt követően, hogy Václav Klausnak távoznia kellett a kormány éléről, s a csehek éppen ebbe kapaszkodnak bele. No meg saját pártja is, amelynek volt ereje meghozni azt a szigorú döntést, hogy a tisztázás érdekében új emberekkel nyitnak újabb fejezetet. Mert hogy Klaus már erélytelennek bizonyult megfojtani a korrupció mind nagyobbra növekedő sárkányát, noha ő volt az átalakulás egyik motorja. Még Csehszlovákia pénzügyminisztereként megkezdte azt a gazdasági re­formot, amely fokozatosan vezetett a pluralista demokrácia megte­remtéséhez és az emberi jogok betartásához Prágában. Nagy érdeme ez Klausnak, aki azonban mintha túlságosan elégedetté is vált volna azzal, hogy a világ a cseh állapotokat a lehető legjobbnak ítélte - miközben otthon gyülekeztek a fellegek. A prágai lapok különki­adásokban szintén ezt emelték ki. A Mladá Fronta Dnes például azt írta: a Polgári Demokratikus Párt mai vezetése teljes mértékben kompromittálódott, s ha meg akarják őrizni a bizalmat, a megüre­sedő kormányfői székbe közülük senki sem ül bele. Sőt, a lap még tovább megy, megállapítva, a pártban maradt annyi józanság, amely kellő alap lehet az új kabinet gyors megalakításához, hiszen a hatal­mi válság nagy kockázata a NATO-csatlakoztatás. A Lidovné Noviny szintén azt húzta alá, hogy a rendszerváltás utáni legna­gyobb válságból le kell vonni a tanulságokat, s mindent el kell kö­vetni, hogy tiszta politikával megőrizzék Csehország jó hírnevét. „HÍD AZ EURÓPAI UNIÓHOZ”, „Bosznia az európai államok családjának a tagja”, ilyen címekkel idézték a helyi lapok a Közép­európai Kezdeményezés szarajevói csúcstalálkozójáról alkotott véle­ményeket. A muszlim vezetéshez közel álló Dnevi Avaz, illetve a független Oslobodjenje is kiemelte, hogy a KEK-csúcs megrendezé­se lehetővé tette, hogy Bosznia két évvel a pusztító háború után az egyenrangúság elvét tiszteletben tartva kapcsolódjék be az európai politikai életbe. S azt is megerősítette, hogy Bosznia-Hercegovinát nem hagyták magára a világ országai, amit bizonyított a daytoni erőfeszítések elismerése is. A KATONAI ELVÁRÁSOK TELJESÜLTEK, ismerte el a helyszínen Kovács László is, a magyar külügyminiszter azonban hozzáfűzte, a daytoni megállapodás polgári vonatkozású kötelezett­ségeiben még elég nagy a lemaradás. Márpedig anélkül nem jöhet­nek létre a béke és stabilitás fennmaradásához szükséges feltételek, ezért szükség van a nemzetközi katonai jelenlét fenntartására. Ko­vács László véleményét mintegy megerősítette Tony Blair, aki egy­napos boszniai látogatásán bejelentette, a brit katonák a jövőben is részt vesznek a boszniai békefenntartásban. (Zs. E.) Nemzetközi élet Románia csatlakozott a kisebbségügyi okmányhoz A KEK -csúcs együttműködési határozata (Folytatás az 1. oldalról) A tizenhat tagállam kép­viselői határoztak arról is, hogy továbbfejlesztik a KEK-orszá­­gok között két-, illetve többol­dalú együttműködést, fejlesztik a szervezett bűnözés és a terro­rizmus elleni harc terén kezdett együttműködést. Az aláírók ab­ban is egyetértettek, hogy szé­lesíteni kell a KEK-tagországok részvételét még az európai in­tegráció bővítésében, valamint fejleszteni kell a KEK-tagok és a többi nemzetközi és regioná­lis szervezet közötti kapcsola­tokat is. Románia csatlakozott KEK kisebbségügyi okmányá­­­hoz, és Bukarest döntését vala­mennyi résztvevő üdvözölte. Az olasz felszólalók hangsúlyoz­ták: a lépés azt jelenti, hogy Románia elfogadja a szervezet kisebbségi jogokkal kapcsolatos álláspontját. A tagállamok között egyetér­tés alakult ki abban, hogy erősí­teni kell az együttműködési rend­szer szervezett kereteit, ami azt jelenti, hogy a tájékoztatási és a dokumentációs központot átala­kítják állandó titkárságra, amely­nek a központhoz hasonlóan az olaszországi Triesztben lesz majd a központja. Megállapodás a szlovák és a magyar ellenzéki pártok között Kimarad a területi autonómia POZSONY­­ Pénteken foly­tatták megbeszéléseiket az ötpárti Szlovák Demokratikus Koalíció és a hárompárti Magyar Koalíció elnökei és a Twist magánrádió, il­letve a Sme napilap szombati ér­tesülései szerint megállapodásra jutottak közös nyilatkozatukat illetően. Mint ismeretes, a tárgya­lások hétfőn szakadtak meg, mert a szlovák ellenzéki pártok azt kö­vetelték, a magyar politikusok a közeli és a távolabbi jövőt ille­tően is mondjanak le a területi autonómiaigényükről, ami a ma­gyar politikusok számára csak napjainkat illetően volt elfogad­ható, annál is inkább, mert egyik párt programjában sem szerepel a területi autonómia koncepciója mint a kisebbségi kérdés rendezé­si formája. A jövőt illetően vi­szont a magyarok csak a két el­lenzéki blokk együttműködésé­nek idejére kívánták korlátozni lemondó kötelezettségvállalásu­kat, amit a szlovák ellenzék kép­viselői sérelmesnek tartottak, és felfüggesztettnek nyilvánították a megbeszéléseket a közös nyilat­kozatról. A szlovák sajtó értesülései szerint - amelyet nevük mel­lőzését kérő két magyar politikus is megerősített - a magyar politi­kusok elfogadták a szlovák ellen­zékiek javaslatát, s a nyilatkozat szövegében önálló mondatban konstatálják, hogy nincs a prog­ramjukban az etnikai alapokon nyugvó területi autonómia kiala­kításának az igénye, s azt „a jövőben sem fogják szorgalmazni programjaikban és gyakorlati po­litikájukban”. Ugyanakkor a nyi­latkozat záró szakasza leszögezi azt, hogy az együttműködés és a sikeres választások esetében a kö­zös kormányzás alapjául szolgáló minden kölcsönös kötelezettség­vállalás csupán a két blokk közöt­ti szövetség idejére értendő. A kö­zös nyilatkozat szövegét a nyolc pártelnök kedden írja alá és teszi közzé. Lapunk értesülései szerint a kompromisszumos megoldás vi­tát váltott ki a Magyar Koalíción belül, miközben a vita nem az egyes magyar pártok között ala­kult ki, hanem a tárgyaló pártel­nökök és a Magyar Koalíció ta­nácsában dolgozó alelnökök és szakértők között. Ez utóbbiak szerint a nyilatkozat végső szö­vegének elfogadásakor a pártel­nökök túllépték mandátumukat, nagyobb engedményt tettek a szlovák ellenzékieknek, mint ar­ra a tanácstól jogosultságuk volt. (neszméri) Elhalasztották az orosz kormány beszámoltatását Jelcin-Kohl találkozó Moszkvában (M­unkatársunktól) MOSZKVA - Jövő tavas­­­szal Németországban találkozik Helmut Kohl kancellár és Borisz Jelcin orosz elnök, állapodtak meg Moszkvában a két államfő találkozóján. A megbeszélést, mint az Itar-TASZSZ jelentéséből kiderült, a külpolitikai tanács­adók készítik elő, amely minden­képpen Szergej Jasztrzsembszkij pozíciójának erősödését jelzi. Az orosz és német elnök, áttekintve a két ország kapcsolatait, megálla­podott arról, hogy legalább ezer menedzser utazik Németország­ba, s Kohl külön felhívta a figyel­met arra, ők ne csak Moszkvából jöjjenek. Szó volt az Európai Unió és Oroszország hétfőn élet­be lépő egyezményéről, s Jelcin felhívta a figyelmet arra, hogy a Kreml az orosz export területén máig túlságosan sok diszkriminá­ciót érez. A két elnök beszélt az európai szállító repülőgépek ügyéről is, amelyek a tervek sze­rint az AN-70-es típus alapján készülnek. A műkincsek ügye természetesen szóba jött, hiszen várhatóan az a jövő évi német vá­lasztás egyik központi kérdése lesz. A közelmúltban Németor­szágban letartóztatott orosz kém­ről ezúttal a hivatalos jelentések szerint nem volt szó. Oroszországban egyébként alapvetően a „Csubajsz írószö­vetsége” néven elhíresült bot­rányról írtak leginkább a hét vé­gi lapok. Ezzel kapcsolatban az orosz elnök szóvivője bejelentet­te, hogy a kormány hétfőre ter­vezett beszámoltatása az államfő keddi, svédországi utazása s egyéb akadályozó tényezők miatt legalább tíz nappal csú­szik. Az orosz elnök a költ­ségvetésről, az állami kifizetések elmaradásáról, a külföldi tőkebe­fektetések leállásáról és az új adótörvényről szeretné elsősor­ban megkérdezni a kormány tisztviselőit. Borisz Jelcin még péntek este a „négyes fogat”, a két ház elnökével és a kormány vezetőjével folytatott tanácsko­zása után bejelentette, hogy Csubajszot semmiképpen sem készül eltávolítani a miniszterel­nök-helyettesi posztról. A lapok természetesen gazda­sági függőségüktől vezetve érté­kelik a múlt heti botrányt. A Bo­risz Berezovszkij kezében lévő saj­tó minden lehetőséget kihasznált Csubajsz lejáratására. A televízió egyes műsorán szombat este pél­dául Szergej Durenko magyar fü­leknek szinte minősíthetetlen hangnemben számoltatta el az egyébként valóban óriásit hibázott politikust. A sajtóban idáig nem kelt szárnyra, de jól értesült forrá­sokból úgy hírlik, hogy Csubajsz és társai Gajdar pénzét mosták. A kormány a hét végét a beszámo­lásra való felkészüléssel töltve szinte kizárólag csak sikerpropa­gandát adott a médiumok kezébe, ám egyértelműnek tűnik, hogy még ha a Csubajsz kezében lévő befolyás alatt levő lapok nem is ejtenek szót az „írószövetségi bot­rányról”, Jelcinnek erre rövid időn belül vissza kell térnie. A helyzet mindenképpen Csernomirgyin mi­niszterelnöknek kedvez, aki a Nyezaviszimaja Gazeta szerint megerősítette második helyét a népszerűségi ranglistán, ahol Csubajsz első ízben kapott negatív értékelést. Az igazi megmérette­tésre azonban a Rosznyeft privati­zációjakor kerül sor, ahol össze­csap majd a Csubajsz által támo­gatott Onekszim Bank és a Cser­­nomirgyin által támogatott Gaz­­prom-Lukoil Berezovszkij-érde­­keltség nyugati, elsősorban brit tőke bevonásával. Stier Gábor HÉTFŐ, 1997. december 1. Kettészakadt az Egységpárt Funar a nacionalisták elnöke lett BUKAREST - Bekövetkezett az, amit a sajtó gyakorlatilag na­pok óta jó érzékkel kész tényként kezelt: hivatalosan is két táborra szakadt a román nemzeti egységet nevében is hirdető, de inkább ide­gengyűlöletéről és magyarelle­­nességéről ismert Román Nemzeti Egységpárt, mintegy illusztrálva azt a régi igazságot, hogy két du­dás nem fér meg egy csárdában. A párton belüli nézeteltérésekhez, amelyek távolról sem friss kele­tűek, ugyanis nem ideológiai ter­mészetű ellentétek, hanem elsősor­ban személyi ambíciók vezettek, s ezek már akkor érzékelhetőek vol­tak, amikor az RNEP élén Gheor­­ghe Funart Valeriu Tabara váltot­ta fel. A kolozsvári polgármester elnöki tisztének elvesztésébe nyil­ván pillanatig sem nyugodott bele, de pártütésre lényegében csak ak­kor szánta el magát, amikor kizár­ták az RNEP soraiból, mert túl „szabadszájúnak” és önkényeske­dőnek bizonyult. Gheorghe Funar kizárásával indult meg aztán az az erjedési fo­lyamat, amelynek végére szomba­ton tettek pontot, méghozzá két helyszínen: Kolozsváron és Buka­restben. A Szamos partjára hívta egybe ugyanis Funar az RNEP rendkívüli országos konvencióját (amolyan kongresszusát), míg ugyanarra az időpontra tűzték ki, de a parlament fővárosi székházá­ba a párt országos tanácsának ülését. A külön-külön színhelyre meghívottaknak ily módon vá­lasztaniuk kellett, hogy melyik „vezér” táborába állnak be. Ami meg is történt, de nem úgy, ahogy azt Gheorghe Funar elképzelte. A Valeriu Tabara elnök által össze­trombitált sereg, mint kiderült, reprezentatívabb volt, az RNEP parlamenti képviseletének 25 tag­ja közül 22, a megyei fiókok el­nökei közül pedig a 41-ből 38-an voltak jelen. A kolozsvári kon­venció ennek ellenére nem zavar­tatta magát, mi több, a tisztújítást is elvégezte, így Valeriu Tabara ellenében Funar tábora visszahe­lyezte a kora tavasszal leváltott kolozsvári polgármestert elnöki tisztségébe a 411 jelenlevőből 399 szavazattal. Ettől a pillanattól világossá vált, hogy két, egymás­sal rivalizáló RNEP működik az országban. Hogy melyik az „iga­zi”, azt valószínű - és erre Gheor­ghe Funar mint lehetőségre, már utalt is - a törvényszék dönti el, hiszen az csak magától értetődik, hogy mindkét fél azt állítja, hogy a másik a párt alapszabályzatától eltérően járt el, mi több, megha­misította azt. Az RNEP-en belüli civako­­dásra, a nagy válóperre - a törté­nelem fintora is ez! - két napal Románia nemzeti ünnepe előtt került sor, amely, tapasztalatból tudjuk, évek óta a nacionalista re­torika nagy alkalma. Idén viszont, talán tanulva a parlament igen­csak félresikerült, a sajtó által egyszerűen cirkusznak nevezett csütörtöki ünnepi ülésszakán történtekből, amikor Valeriu Tabara és Corneliu Vadim Tudor a sovén hisztéria csúcsait dönget­te, a már gyulafehérvári megem­lékezés az úgynevezett nagy egyesülésre csöndesebb, mérték­tartóbb lesz. Talán azért is, mert a nacionálkommunista erők vezérei máris bejelentették, hogy ma­radnak. Gyarmath János Londoni aranykonferencia A lopott műkincsek sorsa Kertész Róbert, az MTI tudó­sítója jelenti: Az Egyesült Álla­mok arra kívánja felhasználni a rablott náci aranykincs ügyében összehívott, kedden kezdődő lon­doni nemzetközi konferenciát, hogy azon egy újabb rendez­vényre tegyen javaslatot, amely a háború idején ellopott, felbecsül­hetetlen értékű művészeti alkotá­sok sorsáról szólna. A The Sunday Telegraph ér­tesülése szerint az amerikaiak már jövő tavaszra össze akarják hívni az újabb konferenciát, amelynek a washingtoni Holo­caust Múzeum nyújtana otthont. A legnagyobb vasárnapi brit konzervatív lap szerint azonban a javaslat valószínűleg Németor­szág és Oroszország erőteljes el­lenállásába ütközik, mivel „e két ország falain lóg a háborúban el­lopott műalkotások zöme”. Elán Steinberg, a Zsidó Világkong­resszus igazgatója a lap szerint úgy tartja, hogy az Egyesült Ál­lamok múzeumaiba is jutott e műkincsekből. A Telegraph sze­rint a műtárgy-konferencia javas­lata káoszba döntheti a műalko­tások világpiacát, ahol az eredet­­vizsgálat egyébként is megle­hetősen kényes ügy. OPEC-kvóta A kőolaj-exportáló országok szervezete, az OPEC napi 27,5 millió hordóra emeli a tagálla­mok által kitermelhető teljes olaj­­mennyiséget - ezt hozta nyilvá­nosságra szombaton a katari hír­­ügynökség, ezzel kiszivárogtatva a néhány órával korábban hozott, de egyelőre titokban tartott dön­tést. A katari hírügynökség köz­lését az OPEC olajminiszteri ta­nácskozásának egyes résztvevői is megerősítették. Ez egyébként azt jelenti, hogy az OPEC négy év óta most először emeli jelen­tősen kitermelési kvótáját. Az mindeddig napi 25,033 millió hordó volt, s ezzel a szervezet 11 tagállama a világ teljes olajterme­lésének 40 százalékát adja. Pl PROVIDENCIA • (Életvonal) SZEMÉLYBIZTOSÍTÁSI SZERVEZET A jövő év nagy kérdése: a nyugdíjreform Élet és nyugdíjbiztosítások Mindannyiunk életében meghatározó szerepet játszanak az előre nem látható és váratlan események, amelyek anyagi következményekkel is járnak. Elég csupán egy gyermek születésére, iskoláztatására, házasságkötésére vagy a nyugdíjas éveinek esetleg bizonytalan anyagi hátterére gondolni. Ön szerint mennyibe kerül egy gyermek iskoláztatása? Tudja Ön, hogy ha most nyugdíjba menne, jelenlegi fizetése alapján mennyi lenne havi nyugdíja? Az életbiztosítások megoldásokat nyújtanak az emberek biztonság utáni vágyára. Az életbiztosítások díj­át leggyakrabban folyamatosan (havonta, negyedévente, félévente vagy évente) az egész tartam alatt szokták fizetni. Előfordul az is, hogy a szerződés megkötésekor, egy összegben fizetik meg a díjat, ekkor egyszeri díjas életbiztosításról beszélünk. A legfontosabb életbiztosítási fajták: Kockázati életbiztosítás, amelynek lényege, hogy relatív kis díjért cserébe a legszükségesebb pillanatban a család rendelkezésére áll egy, ténylegesen soha meg nem takarított pénzösszeg. Elérési életbiztosítás esetén az elsődleges funkció a megtakarítás. Ezért kiválóan megfelelnek például ngu előtakarékosság céljára. Járadékbiztosítás esetén a biztosító azt vállalja, hogy a szerződő díj fizetése ellenében rendszeres időközönként pénz folyósít a megjelölt kedvezményezettnek, általában a biztosítottnak. Fontos! Minden életbiztosítás után adókedvezmény jár, ha a szerződés tartama legalább 10 év a befizetett díjak 20%-a, de legfeljebb 50 000 Ft a jövedelemadóból levonható. Játsszon velünk! Továbbra is a fődíjért, a 800.000 forintos nyugdíj­­biztosításért, és emellett fontos információkat kap a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.

Next