Magyar Nemzet, 1998. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
1998-01-02 / 1. szám
2 Magyar Nemztír KÜLPOLITIKAI HELYZET AUSZTRIA NE FÉKEZZE az Európai Unió keleti bővítését - szólította fel honfitársait Franz Fischler, az Európai Bizottság mezőgazdasági ügyekért felelős osztrák tagja a bécsi Kurier csütörtöki számában megjelent interjújában. Fischler szerint indokolatlan az osztrákok túlzott félelme a bővítéstől, azzal ugyanis Ausztria gazdaságilag igen sokat nyerhet. A tagjelölteknek szánt uniós támogatás megkétszerezésével például az osztrák befektetők is komoly lehetőséghez jutnak. Az aggodalmaknak persze van némi alapjuk - ismerte el a brüsszeli illetékes de az osztrákoknak végre le kellene vetkőzniük azt a szokásukat, hogy tartanak a versenytől, abban ehelyett inkább annak eszközét kellene látniuk, hogy a vetélkedésből a jobbik kerül ki győztesen. Fischler egyébként bízik abban, hogy 1998 második felében, amikor Ausztria veszi át az EU soros elnöki tisztét, Bécs mesterien megoldja a rá váró feladatot. EGYELŐRE ÁTLÁTHATATLAN, ki támogatja majd az új cseh kormányt a parlamentben, és ki lesz ellene, ám még egy ilyen bizonytalan kabinet is jobb, mint a vég nélküli meddő viták. A Josef Tosovsky miniszterelnök által kedden nyilvánosságra hozott kormánynévsor ismeretében a legolvasottabb cseh napilap, a Mladá Fronta Dnes úgy vélekedett, a kabinet jövőjére árnyékot vet, hogy az a nemrég megbukott kormányfő, Václav Klaus vezette Polgári Demokratikus Párt (ODS) szándékai ellenére született. Ám az ODS is megosztott, parlamenti frakciója támogatja az új kabinetet, amelyben mellesleg Klaus négy ellenlábasa is helyet kapott. A Hospodárské Noviny úgy látja, hogy az új kormány felállása nyomán a cseh jobboldal két táborra szakadt: az egyik oldalon Havel elnök és Tosovsky, a másikon Klaus, s az erőviszonyokat csak a következő választások tisztázhatják. A Zemské Noviny mindazonáltal megjegyezte: Tosovsky támogatottságát leginkább a Klaus elleni összefogás adja. HABÁR CSAK AZ ÚJ ESZTENDŐ ELEJÉRE tervezte, mégis már az óév utolsó napján átutalt kétmilliárd dollárt Dél-Koreának a Nemzetközi Valutaalap, s ezzel Szöul kevesebb, mint egy hónap alatt 11 milliárdot kapott az IMF-től - az ígért 21 milliárd dollárból, illetve az összességében 60 milliárdos nemzetközi hitelcsomagból. Az újonnan megválasztott elnök azonban bizakodó. A hivatalába csak február 25-én lépő Kim De Dzsung újévi beszédében közölte, meggyőződése, hogy Szöul - vállalva a valutaalap valamennyi reformkövetelését - két év múlva már nem szorul az IMF támogatására. (S. E.) Tart a jövőtől a régió Svájc• Borúlátóak a szlovének A Kelet-Közép-Európa Svájcának tartott Szlovénia állampolgárai egyre borúlátóbban tekintenek jövőjük elé - legalábbis ezt állítják az MTI szerint annak a felmérésnek a készítői, amelynek eredményeit az óesztendő utolsó napján tették közzé Szlovéniában, ahol a havi átlagfizetés már ezer dollár, az egy főre jutó GDP pedig tízezer dollár körül alakul. A Dnevnik című lap a Ninamedia közvélemény-kutató intézet felmérése hivatkozva arról adott hírt, hogy a megkérdezettek 45 százaléka szerint az 1998-as esztendő rosszabb lesz a tavalyinál, míg 36 százalék van az ellenkező véleményen. Az egy évvel korábbi felmérés azt mutatta, hogy a válaszadók 39 százaléka jobb, 25 százaléka pedig rosszabb esztendőt várt a megelőzőnél. A mostani felmérésben részt vevők húsz százalékának értékelése szerint 1997 jobb volt, mint 1996. Negyvenhárom százalék szerint viszont rosszabb, 35 százalék pedig nem vett észre semmiféle változást. A megkérdezettek szerint az ország szociálliberálisnéppárti koalíciós kormánya külpolitikai téren mutatta fel a legtöbb eredményt, míg az ország gazdasági helyzetét és különösen a pártok közötti kapcsolatok alakulását egyenesen katasztrofálisnak értékelte a válaszadók többsége. • Feszültségek a román kormánykoalícióban Eltérő reformlendület Véletlen egybeesések vagy egy küszöbönálló koalíciós válság előjelei borzolják a kedélyeket a hatalmi szövetségben? Esetleg mindkettő? Összeegyeztethető-e egy dinamikusnak mondható szociáldemokrata párt és az óvatoskodóbb konzervatív erő politizálása, azok kiegészítik vagy taszítják egymást? Mind gyakrabban felvetődő kérdések ezek a mai román belpolitikában, amelyekre persze pontos választ egyelőre senki sem tud adni. Annyi biztos, hogy hiába a minapi kormányátalakítás, hiába az elszánt ígéretek, a koalícióban gondok vannak. S alighanem jogosnak mondhatók a pesszimisták aggodalmai, a feszültséget ugyanis - talán a látszat ellenére - nem annyira személyekhez kötődő problémák, mint stratégiai, de akár generációsnak is mondható ellentétek gerjesztik. Mégpedig a koalíció élén álló - az államfőt és a miniszterelnököt is adó, amúgy idős politikusok erős befolyása alatt álló - parasztpárt és a korszerűbb erő benyomását keltő Demokrata Párt között. Utóbbi két miniszterét vesztette el röpke tíz nap alatt, s bár egyelőre marad a koalícióban, nem tudni, miként fogja feldolgozni ezt a változást. Annál is inkább, hogy míg a külügyminiszter, Adrian Severin esetében többé-kevésbé előrelátható volt ez a végkifejlet, addig a közlekedési miniszter lemondása - ha úgy tetszik, közvetett lemondatása már erős ütésnek mondható. Traian Basescu ugyanis lényegében azért távozott, mivel nem akarta visszavonni a kormány működését, a parasztpártot és az államfőt bíráló nyilatkozatát. Amelyben ráadásul éppen a két párt felfogása közötti alapvető különbséget fogalmazta meg, pechjére alig néhány nappal azután, hogy Ciorbea kormányfő kijelentette: ezután nem engedi, hogy a kabinet tagjai a koalíciós szolidaritást sértve „fecsegjenek”. Basescu azonban többek között rámutatott arra, hogy a kabinet képtelen nagyszabású döntéseket hozni, a túlméretezett viták során pedig megkerüli a lényeget, azaz a reformot. S az egy éve hivatalban lévő román kormány tevékenységét figyelve, több ponton igaza is volt. Úgy tűnik ugyanis, hogy a reformcsomag februári bejelentését jellemző lendület igencsak megcsappant az év második felére, a kabinet túl gyakran ijedt meg a lényegében még nem is oly erőszakos szakszervezetektől, s talán még inkább a beharangozott lépéseket bíráló sajtótól. Ezzel pedig a romániai gazdasági átalakulás érezhetően megtorpant, s ha nem sikerül továbbgördíteni, úgy hiába minden tagadhatatlan demokratikus kezdeményezés és a javuló nemzetközi megítélés, az integrációs remények megvalósulása mind távolabb kerül. Ha másként is, de valójában az óvatosabb és a szókimondó politika közötti különbségnek mondható Severin távozása is. Mint emlékezetes, a volt külügyminiszter még az ősszel azzal lepte meg a közvéleményt, hogy bizonyítani tudja: egyes román pártvezetők és lapszerkesztők a külföld fizetett ügynökei. Bizonyítékait két hónapig vizsgálták a román titkosszolgálatok, jelentésük nyomán azonban a Constantinescu elnök által létrehozott - egyesek elemzők szerint a hatáskörét túllépő - Legfelső Védelmi Tanács úgy vélte: még ha a Severin által jelzett jelenségek egy részének léte be is igazolódott, a konkrét személyekre vonatkozó utalások nem. A testület egyben megállapította a külügyminiszter felelősségét is, így annak nem maradt más választása, mint a lemondás. Ami természetesen megnyugtathatja a kedélyeket, ám távolról sem oldja meg a helyzetet. Hiszen ha létezik az általa jelzett jelenség, az attól aligha szűnik meg, hogy átmenetileg kevesebbet beszélnek róla. Miként valószínűtlen az is, hogy a parasztpárt által szorgalmazott szolidaritás szellemében a Demokrata Párt ezután elhallgatja esetleges fenntartásait a kormány működésével kapcsolatban. Akkor pedig a román koalíció közel kerülhet a széteséshez. Ami egyébként talán nem is volna igazán a Petre Román vezette erő ellenére. Hiszen ők már korábban is jelezték, készek a kabinetből kilépve azt „kívülről” támogatni, mi több, a mostani feszültséget kiváltó nyilatkozatában a pártalelnök Basescu is megemlítette: a Demokrata Pártnak az a szándéka, hogy előbb-utóbb kilép a koalícióból. (nagy) Nemzetközi élet PÉNTEK, 1998. január 2 Az államfő a kormányt hibáztatja az integrációs balsikerért Számvetés az ötéves Szlovákiában POZSONY - Szlovákia fennállásának ötödik évfordulójára emlékezve mondta el utolsó újévi beszédét Michal Kovác köztársasági elnök, akinek ugyancsak ötéves mandátuma március elején jár le. A fiatal ország sikerének minősítette az államfő, hogy rövid idő alatt kiépültek a demokrácia működéséhez szükséges intézmények, valamint azok a pénzügyi és gazdasági központok, amelyek nélkül elképzelhetetlen egy állam léte. Michal Kovác szerint ezek az intézmények elismertek a nagyvilágban, miként az ország gazdasági eredményei is, s „Szlovákia polgárai rövid öt év alatt bebizonyították önmaguknak és az egész világnak, hogy életképes a fiatal állam”. Michal Kovác Szlovákia legnagyobb nemzetközi sikerének minősítette a hágai Nemzetközi Bíróság Bősről született döntését, s erre hivatkozva bizonygatta, hogy „Európa intézményei és politikusai nem elfogultak Szlovákiával szemben". Ezzel párhuzamosan utasította vissza azokat a nézeteket, hogy Szlovákia nem objektív értékelések miatt nem lehet ott a NATO és az Európai Unió bővítésének első körében, és az integrációs balsikert egyértelműen a kormány kudarcának, a kormánykoalíció rossz politikája eredményének minősítette. Michal Kovác leszögezte, „Szlovákia számára az egyetlen alternatíva az európai integráció”, s felhívta a polgárok figyelmét, hogy az integrációs célok eléréséhez 1998-ban ők is hozzájárulhatnak, hiszen az ország parlamenti és helyhatósági választások előtt áll. A Szlovák Rádió magyar adásának nyilatkozó Iván Gasparovic parlamenti elnök az ország ötéves fennállásának eredményeit értékelve kitért a kisebbségek helyzetére is. A házelnök szerint Szlovákia minden politikai és szabadságjogot biztosít kisebbségei számára, aminek ékes bizonyítéka, hogy a szlovákiai magyarságnak négy politikai pártja is működik. Gasparovic kitért arra, hogy az európai intézmények nyomására olyan helység- és keresztnevekről szóló törvényt is elfogadott Szlovákia, amilyen sem Csehországban, sem Lengyelországban nincs, az Európai Unió most mégis kisebbségi nyelvvédelmi törvényt követel Pozsonytól, holott húsz jogszabály garantálja a kisebbségi nyelvek használatát az országban. A házelnök leszögezte azt is, hogy a „kisebbségi kérdés évszázadok óta élő probléma, azt lehetetlen öt év alatt rendezni”, ám egyúttal közölte, Szlovákiában nem rosszabbak a kisebbségek helyzete, mint bárhol Európában. Pozsony éppen ezért szorgalmazza, hogy dolgozzák ki Európában a kisebbségek úgynevezett Fehér könyvét, amely egyértelművé tenné, milyenek az elvárások és milyen a valós helyzet Európa egyes országaiban a kisebbségi kérdés tekintetében. (neszméri) Ismét húsz százalék fölött a tőzsdei növekedés •• ünnepel a Wall Street A csökkenő kamatoknak, az erőteljes amerikai gazdasági növekedésnek és a nagy vállalati nyereségeknek köszönhetően 1997- ben ismét jó évet zárt a Wall Street. A New York-i értéktőzsde mértékadó mutatója, a 30 iparvállalat részvényeiből számított Dow Jones ipari átlag (DJIA) 7 908,25 ponton zárta az óév utolsó kereskedési napját, és ezzel 1996-hoz képest 22 százalékos növekedést ért el. A legfontosabb amerikai tőzsdebarométer 101 éves történetében ez volt a harmadik egymást követő év, amikor évi több mint húszszázalékos árfolyamnyereséget tudott felmutatni. Ily módon a Dow Jones index értéke 1995 eleje óta több mint megduplázódott. A DJIA az 1997-es esztendő utolsó kereskedési napját csekély, 7,72 pontos gyengüléssel zárta. A New York-i értéktőzsde kereskedői azonban a sikeres egész évet ünnepelték, színes léggömbökkel és szerpentinekkel — írta a dpa. II. János Pál szentévvé nyilvánította a 2000. esztendőt Róma templomépítésbe kezd (Folytatás az 1. oldalról) A pápa még az Angelus előtt szentmisét pontifikált a római Szent Péter-bazilikában. II. János Pál - aki az AFP szerint „szemlátomást elemében volt” - ennek keretében felszólította a világ felelős vezetőit: tegyenek konkrét kezdeményezéseket annak érdekében, hogy véget vessenek a nők és a gyermekek elleni erőszaknak. A pápa nyugtalanságát fejezte ki a korrupció fokozódása miatt, amely a társadalom számos rétegébe, így még a igazságszolgáltatásba is behatolt. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata aláírásának idén esedékes 50. évfordulója kapcsán a pápa drámainak nevezte a tényt, hogy napjainkban is nyíltan megsértik e jogokat - elnyomással, konfliktusokkal és korrupcióval. Mindenkit - egyéneket, családokat és nemzeteket felszólított, hogy éljenek igazságban, és küzdjenek a békéért. II. János Pál ezt megelőzően hagyományos év végi hálaadó miséjében megköszönte az Úrnak az 1997-es esztendő jótéteményeit, és felszólította az Örök Várost, hogy készüljön fel a harmadik évezredre. A katolikus egyházfő Róma püspökeként Loyolai Szent Ignác belvárosi jezsuita templomában szerdán késő este pontifikált év végi misét. A szentatya a Te Deum vesperáson elmondott szentbeszédében felszólította Rómát: készüljön fel a város evangelizációjára a harmadik évezred közeledtével. II. János Pál szentévvé nyilvánította a 2000. esztendőt. Ebből az alkalomból a történelem eddigi legnagyobb zarándoklata várható Rómában, ezért a pápa a minap adakozásra szólította fel híveit újabb templomok építésére, mai pápasága alatt ellátogat a II. János Pál bejelentette, hogy jó városházára. Elődei közül csak VI. nuár 15-én - most első alkalom- Pál volt a városháza vendége. II. János Pál elítélte a nők és a gyerekek elleni erőszakot (MTI külföldi képszolgálat - EPA) * Bukaresti vihar az „alkotmnyellenes” bejelentés miatt I. Mihály lányát jelölte utódjául (Folytatás az 1. oldalról) Majd egy kedd esti vacsorán ismertetett nyilatkozatában I. Mihály többek között hangsúlyozta: „alkotmányos felelősségem tudatában, mind saját, mind leányom sorsát a nép kezébe teszem le, és a nép egy napon meg fogja erősíteni mai óhajomat”. Az amúgy is feszült politikai légkörben I. Mihály bejelentése óriási vihart kavart. Akár súlyos alkotmányos válsághoz is vezethet, hiszen a király szándéka még az 1923-as, az alkotmányos monarchiát szentesítő egykori alkotmány betűinek is ellentmond. Az ugyanis szó szerint kizárja, hogy a királyi család nő tagjai örököljék a trónt. Dan Berindei, a Román Akadémia történelmi részlegének vezetője így „képtelenségnek” tartja, hogy Margit hercegnőt utódnak jelöljék, hiszen sem a múlt század utolsó harmadában elfogadott, sem az 1923-as alkotmány erre nem ad lehetőséget. I. Mihály ismét okot szolgáltatott arra, hogy a politikusok „egymásnak essenek”. Petre Román, a Demokrata Párt és a szenátus elnöke, aki maga is részt vett a „a királyi vacsorán”, azonnal felszólította Emil Constantinescu elnököt, hogy foglaljon állást a kérdésben, és annak a véleményének adott hangot, hogy az utódjelölés máris kétségessé teszi. Mihály hazatelepedését. Radu Vasile, a monarchistának tartott parasztpárt főtitkára és szóvivője „elhamarkodottnak” ítélte a király döntését, s úgy vélekedett, hogy I. Mihály tanácsadói nem gondolták át a bejelentés következményeit, amely immár csaknem lehetetlenné teszi azt, hogy a volt uralkodó éljen román állampolgári jogaival. A legvehemensebben a volt kormánypárt, az SZDRP első alelnöke, Adrian Nastase reagált, aki máris kilátásba helyezte, hogy a parlamentben kezdeményezik Emil Constantinescu felfüggesztését tisztségéből, amennyiben az államfő rövidesen nem tesz közzé egyértelmű állásfoglalást, amely megfelel a mai, népszavazással elfogadott alkotmány szellemének. Az esztendőfordulós ünnepségek idején Predealon tartózkodó Emil Constantinescu csütörtök estig a kérdésben nem szólalt meg, s előre felvett újévi köszöntőjében a monarchia ügyére még csak célzást sem tett. A király lépése minden jel szerint nem annyira a parlamenti többség és az ellenzék között, mint inkább az amúgy is viták által megosztott koalíción belül okoz majd feszültséget. (gyarmatit) Folytatódó terrorhullám újévi merénylet Belfastbant Londonból jelenti az MTI. Ha személy sérült meg súlyosan újét hajnalán az északír fővárosban ahol két álarcos fegyveres tüze nyitott egy katolikusok látogatta bár közönségére. A rendőrség közlése szerint a csütörtöki belfasti terrorakció sebesültjeinek egyike életveszélyes állapotban van Az új esztendő első merénylete annak a terrorcselekmény-sorozatnak az eszkalálódását jelenti amely szombaton, a legnagyobb protestáns félkatonai szervezet vezérének lemészárlása után vette kezdetét. A múlt hét végén a Belfast melletti hírhedt terroristabörtönben, a Maze-ben katolikus elítéltek máig sem tisztázott körülmények között hozzájuk került fegyverekkel szitává lőtték a Lojalista Önkéntes Erő (LVF) protestáns terrorcsoport ugyancsak büntetését töltő vezérét. Az LVE azonnal közölte, hogy válaszcsapások sorozatára készül, s már másnap agyonlőtte az IRA katolikus terrorszervezet egyik tagját.