Magyar Nemzet, 1998. október (61. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-03 / 232. szám

6 Mapront Továbbra is pártsemleges lesz a rendőrség A bűnözők nyomorogni fognak? Bebizonyosodott, hogy az intéz­kedőképes rendőrség jelenléte alkalmas a bűnözés radikális visszaszorítására - hangzott el azon a sajtótájékoztatón, melyet Pintér Sándor belügyminiszter, Latorcai János főpolgármester­jelölt és Nagy Gábor Tamás (Fi­desz) I. kerületi alpolgármester és polgármesterjelölt megbeszé­lését követően tartottak a Vár­ban. Pintér Sándor beszámolt ar­ról, hogy június óta, mióta meg­ötszörözték a Várban szolgálatot teljesítő rendőrök számát, radi­kálisan csökkent az autólopások, a betörések és a külföldiek ellen elkövetett bűncselekmények száma. Az itt alkalmazott mód­szer bevezetése máshol is ha­sonló eredményekkel járhat. A belügyminiszter szerint nem várható, hogy a bűnözői csopor­tok más munkát fognak keresni, de reményét fejezte ki, hogy rö­videsen lényegesen alacsonyabb életszínvonalon, esetleges szo­ciális segélyből fognak élni. Egy kérdésre válaszolva a belügymi­niszter leszögezte: országos rendőrfőkapitány korában, 1991-ben éppen ő hirdette meg a pártpolitikától semleges rendőr­séget. Ezt belügyminiszterként is következetesen képviseli. Meggyőződését fejezte ki, hogy a közbiztonság kérdése egyéb­ként sem pártpolitikai vita tár­gya, hiszen nincsen olyan párt, amely a közbiztonság lerontásá­ban volna érdekelt. Latorcai János főpolgármes­ter-jelölt hangoztatta, program­jában a biztonság növelésében három terület kap megkülönböz­tetett szerepet: a munkahelyek, a vagyon és a közbiztonság ügye. A biztosítótársaságokkal együtt­működő kedvezményes lakás­­biztonsági rendszerek kiépítését szorgalmazta. Ezenkívül a pol­gárok szemléletmódjának átala­kulásától is eredményt vár, hogy ne csak saját vagyonukra, hanem a környezetükre is jobban odafi­gyeljenek. A polgári pártok fő­polgármester-jelöltje leszögezte: az adatok azt mutatják, hogy a fővárosi rendőrök négyötöde vi­dékről származik. Számukra is otthont kell teremteni Budapes­ten, ha biztonságban akarunk él­ni. Ezért a főváros közbiztonság­ra fordított keretét 220 millióról legalább 400 millióra kívánja növelni. (k. f.) Mosonmagyaróvár központi segítséget vár A város albánokkal telítődött A koszovói albán menekülthul­lám terheit leginkább viselő nyugat-magyarországi város tű­rőképességének határához érke­zett. Az utóbbi hetekben a ko­rábbinál is nagyobb számban lepték el utcáit a balkáni mene­kültek, naponta szabályosan megszállnak több vendéglátóhe­lyet, a közterületeken tömege­sen mozgolódnak, már napköz­ben is bizonytalanságot, néha félelmet ébresztve a mosonma­gyaróváriakban. A város képviselő-testülete nyílt levélben fordult a belügy­miniszterhez, és segítséget kér. Úgy érzi, hogy a rendőrséggel, az idegenrendészeti szervekkel együtt minden tőlük telhetőt megtesznek, de a kritikus hely­zet önerőből történő megoldásá­ra képtelenek. A hatályos jog­szabályok értelmében az albá­nok jogszerűen tartózkodnak a városban, útlevéllel, menekült­igazolvánnyal, tartózkodási en­gedéllyel rendelkeznek, s mind­addig, míg bűncselekményt nem követnek el, semmit sem tudnak tenni ellenük. Tartózkodási jo­guk meghosszabbítására külön­böző technikákat dolgoztak ki - például az okmányok elvesztése -, amivel szemben a helyi ható­ságok ugyancsak tehetetlenek.­­ Tudjuk, hogy többségük szerencsétlen földönfutó, ezért -miközben panaszkodunk - lelki­­ismeret-furdalásunk is van, hi­szen nem felejtettük el, hogy 1956 után a mi honfitársaink lep­ték el hozzájuk hasonlóan a nyu­gati országokat, akik befogadták a terror elől menekülőket - mondja Stipkovits Pál polgár­­mester. Ezzel együtt képtelenek a továbbiakban egyedül viselni a terheket, tragédiától tartanak. A felfűtött hangulatban rémhírek kelnek szárnyra, legutóbb az, hogy a városi határőrlaktanyába költöztetik az albánokat. Ezt a lehetőséget a polgármester ér­deklődésére ugyan kategoriku­san cáfolták a határőrség illeté­kesei, de az emberek félnek, so­kan szabadulni szeretnének a menekülőktől, s ez újabb és újabb álinformációk felerősödé­séhez vezethet. A mosonmagyar­óváriak hangsúlyozzák, nem a felelősséget kívánják egyolda­lúan átruházni, de szerintük a problémák megoldásához csakis központi segítséggel lehet eljut­ni. Ha már így alakult, a koszo­vóiakat megnyugtató módon, a lakosságot nem irritáló helyszí­nen kellene elhelyezni, szigoríta­ni az idegenrendészeti szabályo­kat, államközi megállapodásokra lenne szükség, és akármilyen kellemetlen is, át kellene gondol­ni a vízumkényszer bevezetésé­nek szükségességét. (Kiss) Hazai tudósítások Orbán Viktor négy év múlva vállalja a tévévitát/ El a Fidesz-MDF megállapodás (Folytatás az 1. oldalról) Mivel pedig az Országgyűlés a politikai viták színtere, a tévévi­tára szóló invitálást azzal fogad­ta el Orbán, hogy azt legkoráb­ban 2002 májusában, a követke­ző parlamenti választások előtt tartsák meg. Lezsák Sándor, az MDF el­nöke, a másik aláíró rámutatott: az elmúlt hónapok bizonyítják, míg az ellenzéknek minden meg­oldásra van egy problémája, ad­dig a polgári, keresztény koalíció határozottan teljesíti választási ígéreteit, az ország polgárainak önbizalma pedig növekvőben van. Az MDF színeiben 5285 önkormányzati képviselőjelölt indul, s 271 polgármesterjelölt kész a megmérettetésre - tudatta. Kiemelte a Fidesszel való jó he­lyi együttműködést, s ezért dön­töttek a május óta működő kap­csolat bővítéséről. Lezsák szerint nem tűnik lehetetlennek, hogy október 18. után a választás győzteseinek többsége polgári elkötelezettségű lesz, s „az ideig­lenesen Budapest élén állomáso­zó Demszky Gábor és hadserege is megkezdi a tervszerű elvonu­lást” - tette hozzá Lezsák. (v. f.) Orbán Viktor és Lezsák Sándor a megállapodás aláírása után nagy Zoltán felvétele Tavaly csak a Phare-pénzek hetedét használták fel A kormányfő szerint meg kell erősíteni az ÁSZ-t A kormány az Állami Számve­vőszék jelentéseire nemcsak kí­váncsi, hanem szüksége is van rájuk - hangoztatta Orbán Vik­tor miniszterelnök az Állami Számvevőszék pénteki országos munkaértekezletén, Budapesten. A kormányfő szerint az ÁSZ te­vékenységét meg kell erősíteni, hogy az új kihívásoknak is meg­feleljen. Az ÁSZ-ra vonatkozó törvények, jogszabályi előírások jó része napjainkra elavult. A privatizáció során olyan változá­sok történtek, hogy szükség van az ÁSZ feladatainak pontosításá­ra. A kormány olyan számvevő­­széket képzel el, amely tovább növeli eddig megszerzett alkot­mányos súlyát. „Meggyőződé­sem: az ÁSZ függetlensége al­kotmányosan körülbástyázott” - mondta a miniszterelnök. Az ÁSZ az elmúlt években számos alkalommal jelezte a közpénzek gondatlan felhaszná­lását. Kiemelte: „Tudomásom van róla, hogy az Állami Szám­vevőszéket nem terheli semmifé­le felelősség azért, hogy a Posta­bankban 110 milliárd forintnyi hiány keletkezett. Az ÁSZ kellő időben megkísérelt ellenőrzést végrehajtani annak érdekében, hogy a pénzek ne folyhassanak el, de azt is tudom, hogy politi­kai akarat hiányában hiába pró­bálták, nem sikerült megvalósí­tani” - tudósít az MTI. A tb-vel kapcsolatban hang­súlyozta: mindenkit felháborít a tény, hogy a társadalombiztosítá­si önkormányzatoknál egymil­­liárd forintnál többet költöttek helyiségbérletre, miközben nem tudták finanszírozni a fogászati ellátást. Az ÁSZ-jelentésekből az derült ki, hogy hiába állt az ország rendelkezésére 1995- 1996-ban 193 millió ECU, ebből csak 28 milliót használtak fel. A miniszterelnök kiemelte: az ÁSZ további vizsgálatai - például a Magyar Televízióról, a Magyar Rádióról illetve az önkormány­zatokról - arról győzték meg, hogy a kormány helyes úton jár amikor a veszteséges, megúju­lásra képtelen cégek gazdálkodá­sát felülvizsgálja, és ahol szüksé­ges, szerkezeti vagy éppen sze­mélyi változtatásokat hajt végre. Csatkán és Bodonyban élnek a sári álapácák Megfosztva az egyházi elismeréstől A Komárom-Esztergom me­gyei Csatkán, illetve a mátrai Bodony községben él a dunán­túli Súrból kiutasított Izrael Kisnővérei Minden Kegyelem Szeplőtelen Közvetítőjének Leányai közösség néhány tag­ja. Németh József, a Súrt és Csatkát ellátó plébános la­punknak elmondta: tudomása szerint legalább hárman laknak abban a bedeszkázott ablakú házban, amelybe az előző he­lyükről eltávolított „nővérek” szeptemberben költöztek. Az egyházzal további kapcsolatuk nincs, és eddig nem érkezett semmiféle panasz felőlük. Ér­tesülések szerint a közösség több tagja a szlovákiai Torna­­újfalura költözött. Orsós László bodonyi pol­gármestertől megtudtuk: a tele­pülésen nem váltott ki különö­sebb visszhangot a botrányos életvitele miatt egyházi szank­cióban részesült társaság jelen­léte. A település első emberének tájékoztatása szerint a közösség 1996 óta rendelkezik a község­ben saját ingatlannal, s jelenleg négy-öt tagjuk tartózkodik rend­szeresen Bodonyban. Orsós László a társaság előélete miatt az iskolában külön felhívta a szülők figyelmét a Súron történ­tekre, ám panasz mindeddig nem érkezett. Az elmúlt hetekben orszá­gos visszhangot váltott ki, hogy a Franciaországból származó, mintegy tizenöt fős közösség - amelynek alapítója a korábban Szentesi Tünde nevet viselő, magyarországi eredetű Myriam nővér, aki a keresztény hit és a zsidó vallás szintézisét kívánta megvalósítani - letelepedési engedélyét az egyház vissza­vonta, s Karl-Josef Rauber pá­pai nuncius az ország elhagyá­sára szólította fel őket. Erre többek között azért volt szük­ség, mert a „szerzetesek” mere­ven elzárkóztak a Súr vallási életében való részvételtől; a fa­lu plébánosának sem engedték meg, hogy életükről közelebb­ről tájékozódjon, és vásárlás után gyakran fizetés nélkül tá­voztak. A folyamat végére az az augusztus 13-ai nap tett pontot, amikor egy szülő gyermekét próbálta felkeresni, ám ezt a nő­vérek meg akarták akadályozni, s a lányt csupán a falubeliek, a plébános és a rendőrség együt­tes erejével tudták kiszabadíta­ni. Ennek következtében először a veszprémi érsek, majd a püs­pöki kar vonta meg a „nővérek­től” a Krisztus-hívők magántár­sulása szervezeti forma haszná­latának jogát. (sz. sz.) Fórum a Belvárosért Nemzeti helyett zöldterületet Nem szabadna Nemzeti Szín­házat építeni az Erzsébet téren, hiszen az V. kerületben amúgy is kevés a zöld felület - hangoztatta Szatmári József, az V. kerület al­polgármestere azon a tegnapi saj­tótájékoztatón, ahol a Fórum a Belvárosért elenevezésű civil szervezet polgármester- és képvi­selőjelöltjei mutatkoztak be. Szatmári szerint a pártok csatáro­zásai miatt nem tudták elfogadni a bűnmegelőzési programot. A Fórum a Belvárosért kép­viselőjelöltjei szerint a társashá­zak felújítására is jutna elegendő pénz: a nem lakás célú helyisé­gek elidegenítéséből több mil­liárd forintos bevételre tesz szert az önkormányzat, amelyből négy év alatt fel lehetne újítani az ön­­kormányzati tulajdonban maradt épületeket, és támogatást lehetne nyújtani a társasházak rekonst­rukciós elképzeléseinek megva­lósításához is. (fazekas-rock) 1998. október 3., szombat Grúzia kiadja az OK- TAT főszereplőjét Megkerülhetnek a kicsalt milliók (Folytatás az I. oldalról) Három pályamű érkezett, s kö­zülük a Tóth Erika tulajdonában lévő OK-TAT Kft. nyert. A mi­nisztérium gazdasági helyettes államtitkárának, Szabó Tamás­nak bizalmasa, titkárságvezető­je, Sághegyi Imre intézkedett az azonnali és egyösszegű átutalás­ról. Damenijáék hat és fél mil­liót kiutaltak néhány iskolának, majd a maradék 281 millió fo­rinttal váratlanul külföldre tá­voztak. Kiderült, hogy az OK-TAT Kft. tulajdonosa fiktív személy. Hamisított iratokkal egy másik hölgy jegyeztette be, aki Da­­menija Csabától kapta a megbí­zást. A pénzzel Damenija és Sághegyi külföldre távozott. A minisztérium belső vizsgálata, majd a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) nyomozása számos szabályszegést állapított meg, de a pénz nyomára nem jutott. Augusztus végén az In­­terpol segítségével Grúziában tartóztatták le Dameniját. Ki­adatása folyamatban van. Az ORFK illetékesei szerint a jövő héten valószínűleg bővebbet is megtudhatunk az OK-TAT sik­kasztási ügy eddig homályban maradt részleteiről. (jámbor) Figyelmeztet a Nemzeti Egység mozgalom A Demokratikus Charta újraéledésétől tartanak A Nemzeti Egység mozgalom felszólítja a kormányt, hogy ha­tározott politikáját tovább erő­sítse, és vegye igénybe a jól működő civil szervezeteket, tár­saságokat, alapítványokat és egyes szakmai kamarákat, ne­hogy a „pénzfiúk diktatúrája” utcai tüntetésekre kényszerítse az elégedetlen lakosságot. A Balogh János, Dippold Pál, Ferencz Csaba, Fodor Miklós, Gyulay Endre, Gyurkovics Ti­bor, Hernádi Gyula, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Papp Lajos, Szilágyi Dénes, Taxner- Tóth Ernő által jegyzett, szer­kesztőségünkhöz eljuttatott köz­lemény szerint erre azért van szükség, mert a Demokratikus Charta megalakulásához hason­ló jelek mutatkoznak ma is. Magyarország választópolgá­rai leváltották a szocialista-libe­rális kabinetet, és új, nemzeti kormányt választottak. A kor­mány határozott lépéseket tett „az intézményesített lopás leállí­tására”. A tb-önkormányzat meg­szüntetésével, a Postabank vizs­gálatával és vezetőcseréivel elin­dult egy folyamat. A Nemzeti Egység mozgalom nyolc éve várt már erre, és szorgalmazza folyta­tását, mert a bírósági gyakorlat, a rendőrség állapota, a földtulajdon ügye, a Duna sorsa ezt megköve­teli. A szociálliberális ellenzék a közvagyonból szerzett pozíciót féltve kormányellenes akciókban gondolkodik az aláírók szerint. A mozgalom reményét fejezi ki, hogy a magyar társadalmat nem lehet félrevezetni. FBI-akadémián a magyar rendőrök Tanulják a kisebbség nyelvét? A rendőrségi-közösségi kapcso­latok fejlesztése érdekében szak­mai továbbképző szemináriumot rendeztek a Nemzetközi Rendé­szeti Akadémián. A továbbkép­zést az USA külügyminisztériu­ma által támogatott közép-euró­pai fejlődő demokráciák rendőr­képzési projektjének keretében, a Louisville-i Egyetem rendőri kutatóintézete, a louisville-i rendőrkapitányság, a Kisebbségi Kapcsolatok Alapítvány és ma­gyar szakemberek közreműkö­désével rendezték meg. A négy alkalommal sorra kerülő szemináriumon mintegy kétszáz vezető beosztású rend­őrrel osztják meg az amerikai tapasztalatokat. Nyáron a köz­­biztonságért felelős kapitányhe­lyettesek vettek részt a képzé­sen, ezen a héten kerületi és vá­rosi rendőrkapitányok ismer­kedtek meg a közösségi rendőr­ség koncepciójával. A koncep­ció szerint a rendőrségnek nemcsak a nagy bűncselekmé­nyekkel kell foglalkoznia, ha­nem a polgárok mindennapi éle­tét megkeserítő apróbb kihágá­sokkal is, a zajos szórakozóhe­lyekkel, utcai alkoholfogyasz­tással. A lakossággal való folya­matos kapcsolattartással a rend­őri munka presztízse növelhető, és ez hosszabb távon eredmé­nyesebbé teszi a bűnüldözést, és a polgárok otthonosabban érzik magukat lakhelyükön. A mostani szeminárium el­sősorban az etnikai kisebbségek által lakott körzetek közbizton­ságával foglalkozott. A kapi­tányságok területét fel kell osz­tani etnikailag homogén körze­tekre, ahol a rendőrség feladata lenne a közösség vezetőjének felkutatása. Rajta keresztül érintkezhetne a rendőrség az át­lagosnál problémásabb lakosok­kal, és közösen küzdhetnek a bűnözés ellen. Az amerikai oktatók vélemé­nye szerint a magyar rendőrök képzettsége magasabb a náluk elvártnál, de javasolták, hogy rendőreink tanulják meg a ki­sebbségek nyelvét. A szeminá­riumot még két alkalommal is­métlik meg novemberben és márciusban, amelyeken a kisvá­rosi rendőrkapitányok képvise­lői vehetnek részt. A Nemzetkö­zi Rendészeti Akadémia tervezi, hogy Romániába és Ukrajnába is eljutnak programjaikkal. Ezt készítette elő az Etnikai Kapcso­latok Alapítványának 1994-es romániai tényfeltáró útja, ahol a kisebbségek elleni rendőri ag­ressziót vizsgálták. (p. á.)

Next