Magyar Nemzet, 1998. december (61. évfolyam, 281-305. szám)
1998-12-01 / 281. szám
1998. december 1., kedd Nemzetközi élet - Hazai tudósítások Az amerikai Balkán-politika bírálata Washington ejti Milosevicset? WASHINGTON - Szlobodan Milosevics jugoszláv elnököt az amerikai külpolitika eddig a balkáni - viszonylagos - stabilitás megkerülhetetlen tényezőjeként kezelte. Bizonyos jelzések szerint azonban Washingtonban már számolnak a bukásával - sőt befolyásos döntéshozók készek meggyorsítani is. A hét végén a The New York Times közölt belgrádi beszámolót arról, hogy helyi tisztségviselők, valamint washingtoni illetékesek szerint Milosevics eddigi bizalmasainak eltávolítása a hatalomból, a katonai vezetés leváltása a vég kezdetét jelenti. A jugoszláv elnök szerepe lassan családi vállalkozássá korlátozódik, és egyre inkább kezd emlékeztetni Ceausescu Romániájára. A Times szerint a bukásnak fontos következményei lehetnek az Egyesült Államok számára is, mivel a Clinton-adminisztráció Milosevicset a boszniai béke biztosítékaként, illetve koszovói tárgyalópartnerként kezelte. A hétfői The Washington Postban viszont Dick Lugar szenátor, a külügyi és a hírszerzést felügyelő bizottság rangidős republikánus tagja bírálja a jelenlegi amerikai Balkán-politikát A Milosevics-probléma című írásában. Véleménye szerint a Miloseviccsel való együttműködés korlátozta a jugoszláviai demokratikus változások támogatásának lehetőségét. Az elnök és köre azonban nem megoldást jelent a problémákra, hanem saját fennmaradásuk érdekében manipulálják azokat, írja Lugar. Példának hozza fel a koszovói válságot, amely nem annyira a szerb egység és a nemzeti integritás kérdése, hanem gerjesztett lehetőség arra, hogy a külső és belső erőket hatalma fenntartása érdekében mozgassa. A szenátor szerint ezért az amerikai politikának változtatnia kell azon a hozzáállásán, hogy Szerbiától nem követeli meg mindazokat a politikai reformokat, mint a szomszédaitól, s erősítenie kell kapcsolatait a demokratikus ellenzékkel. A javasolt konkrét lépések - mint például a független média támogatása, a demokratikus reformok megkövetelése a szankciók feloldásához — persze nem garantálhatják a gyors változásokat, ismeri el Lugar, de a nyugati szövetségnek ki kell vennie a kezdeményezést Milosevics kezéből, ha el akarja kerülni, hogy a katonai válasz legyen az egyetlen lehetőség a Belgrád által ismételten gerjesztett válságokkal szemben. (lambert) A KÜLFÖLD BUKAREST CÁFOLJA, hogy májusban iraki küldöttség járt volna Bukarestben rakétairányító rendszer vásárlásának szándékával, amint azt a CNN jelentette. A hír szerint az iraki rakétaszakértők titkosügynökök kíséretében utaztak Bukarestbe, ahol nagy hatótávolságú, ballisztikus rakétákhoz használatos irányítórendszer vásárlásáról kezdtek tárgyalást egy román légügyi társaság volt tisztségviselőivel. Az iraki ügylet állítólag egyhetes tárgyalások után hiúsult meg, miután az amerikai, izraeli és román titkosszolgálat felfedte és nyomon követte az alkudozást. ELUTAZOTT JAPÁNBÓL hatnapos látogatása befejeztével Csiang Cö-min kínai elnök. Az övé volt az első kínai államfői látogatás a két szomszédos ország kapcsolatainak történelmében. A Tokióra gyakorolt nyomás ellenére Csiang Cö-min elnöknek a Pekinget leginkább foglalkoztató két kérdésben, a múlt miatti hivatalos bocsánatkérés ügyében, illetve a Japántól remélt ígéret kapcsán, hogy Tokió nem támogatja Tajvan függetlenségét, nem sikerült haladást elérnie. MALAJZIÁBAN az Anwar Ibrahim volt miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter elleni perben a bíróság megsértése miatt három hónap börtönbüntetésre ítélték a vádlott ügyvédjét. A Legfelsőbb Bíróság felszólította Zaiur Zakaria ügyvédet, hogy (helyi idő szerint) hétfő délután négy óráig jelentkezzen a rendőrségen. A TÖRÖK fegyveres erők vezérkara hétfőn óva intette az ország politikai vezetőit attól, hogy meggondolatlan nyilatkozatokat tegyenek a kormányalakítási puhatolózó tárgyalások idején. Mesut Yilmaz koalíciós kormányától a nemzetgyűlés a múlt hét szerdáján korrupciós üzelmek miatt megvonta a bizalmat. SZABADON ENGEDTÉK azt a hat kubai ellenzékit, akit pénteken vettek őrizetbe, miután összetűzésbe keveredtek a kommunista párt híveivel egy havannai bíróságon. A hat ellenzéki ellen nem emeltek vádat, csupán szabálysértésben találták őket vétkesnek, és kis összegű pénzbírsággal, illetve hivatalos figyelmeztetéssel megúszták az ügyet. AZ IDÉN 13 HÍRLAPÍRÓT öltek meg a világban, és majd százan 25 ország börtöneiben ülnek, mivel elutasították a cenzúrát vagy kompromittáló tényekről számoltak be, közölte a Riporterek Határok Nélkül (RSF) szervezet. A RSF szerint Mexikó és Kolumbia a két legveszélyesebb ország az újságírók számára. Belgrád a Hill-terv ellen ÚJVIDÉK - Álnoknak és rövidlátónak nevezte Christopher Hill amerikai közvetítő koszovói rendezési tervét a szerb kormány alelnöke. A kormánykoalíció baloldali pártjához tartozó Milovan Bojics szerint a Hillféle rendezési terv Koszovó és Metohija elszakadásához vezet. A demokratikus megoldás helyett az egyik köztársaság (Szerbia) feldarabolását és „Koszovó albanizálását” szorgalmazza, jelentette ki Bojics a szerb televíziónak. Nézete szerint az úgynevezett pristinai deklaráció (azaz Belgrád terve) a koszovói válság megoldásának egyetlen útja, ezt azonban veszélyezteti a Hill-terv mindenáron való elfogadtatása. Bojics szerint a deklarációt 500-600 ezer polgár képviselői elfogadták, tehát végrehajtható az albánok aláírása nélkül is. A koszovói rendezésről nyilatkozott Fehmi Agani, az albán tárgyalócsoport vezetője is. A belgrádi BK Televízióban elhangzottak szerint Agani nem zárkózik el a tárgyalásoktól, ám kijelentette, a közvetlen tárgyalások felújításához előbb a feltételekről kellene megállapodni, s azután sem várható látványos eredmény mindjárt az első találkozótól. Agani tulajdonképpen William Walkernek, az EBESZ misszióvezetőjének szavát támasztja alá, aki szerint az albánok tárgyalási alapként elfogadják a tervet, jóllehet nem minden ponton elégedettek vele. (Az albánok az átmeneti autonómia idején afféle harmadik tagköztársaságként képzelik el Koszovót, az ennél kisebb önállóságot kínáló belgrádi tervet ezért elutasítják. (gyarmati) Előtérben az európai integráció Német-francia csúcs Potsdamban hétfő este megkezdődött a 72. német-francia csúcstalálkozó, amely egyben új fejezetet is nyit a két ország kapcsolataiban: tizenhat év óta ez az első alkalom, hogy a francia elnök nem Helmut Kohllal, hanem annak szociáldemokrata utódjával, Gerhard Schröderrel ül le tárgyalni, jelentette az MTI. A csúcstalálkozó homlokterében az európai integráció kérdései állnak. Bonni hírek szerint a francia delegáció érkezése előtt még jelentős nézetkülönbségek voltak az Európai Unió költségvetésére, az agrárpolitikára, valamint a bővítés és a belső EU-reformok összekapcsolására vonatkozó német és a francia álláspont között. A potsdami tárgyalások után Bonn és Párizs egységes állásponttal kíván az Európai Unió két hét múlva Bécsben összeülő csúcsértekezlete elé állni. Ennek az lesz a feladata, hogy az állam- és kormányfők egyezségre jussanak az Agenda 2000 megvalósítását célzó első lépésekről. A Cseh lap a Brüsszelbe címzett magyar bírálatokról „Orbán nem Klaus” PRÁGA - A Respekt cseh politikai hetilap szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az Európai Unió címére intézett bírálata az elmúlt hét nagy eseményei közé tartozik. Az Orbán nem Klaus című kommentár megállapítja: egy közép-európai ország magas rangú vezetője először lépett fel ilyen élesen az európai politikusokkal szemben. Brüsszelben legalább elkezdenek azon gondolkozni, hogy jelenlegi stratégiájuk idővel nem fordul-e szembe magával az unióval. Ha a brüsszeli hivatalnokok a felvételre váró országokat évente osztályozni szeretnék, miközben kitűnik, hogy maga az unió sem tesz a bővítésért semmit, fennáll a veszélye, hogy Brüsszel az unió határaitól keletre - lehet, hogy a sikeres nacionalisták hatására teljesen elveszíti hitelét. A cseh diplomácia hivatalos álláspontja kifejezően eltérő Magyarországétól, mutat rá a Respekt. S ezen nem is lehet csodálkozni, hiszen a Cseh Köztársaság hanyatlási szakaszában van, a reformok megakadtak. Egy ilyen országnak valóban nincs miért hangoskodnia. Egyedül Václav Klaus bírálja élesen az EU-t, egyes lapok őt Orbánhoz hasonlítják. Ez azonban alapvető félreértés. Orbán olyan ember pozíciójából beszél őszintén, aki országát az unióhoz szeretné kapcsolni, s aki számára bántó, ha ehhez az unió elveszíti a politikai akaratot. Ezzel szemben Klaus mindig is euroszkeptikus volt, s nem világos, hogy bármikor célja lett volna az EU-tagság. Klaus professzor a legtöbb esetben bírálja az európai politikusokat, szerinte a közös pénz terve rossz, a brüsszeli szocializmus és az arrogáns bürokraták csak ártanak, a tőkepiac szabályozása túl kemény. Azonban Klaus bírálatában nincs semmi közös Orbán sürgető felhívásával, összegez a prágai hetilap. (somogyi) Éles szópárbaj a Postabank konszolidációjáról Éjszakába nyúlt a költségvetés vitája (Folytatás az 1. oldalról) Kuncze húgára tett kijelentését további adatokkal támasztotta alá, felsorolván Kis János, Tamás Gáspár Miklós és Báthory Zoltán volt művelődési államtitkár nevét, akik ismeretei szerint több millióval részesültek a könyvterjesztés hasznából. Kuncze viszontválasza szerint Torgyán felszólalásai, állításai alaptalanok, de alkalmasak közéleti személyiségek lejáratására. „Ha Torgyán József a Házban nem fékezhető meg, akkor más megoldásokat kell választanunk”- fogalmazott. A heves hangú vitához kapcsolódva Nagy Sándor (MSZP) szerint Torgyán megfenyegette azokat, akik vádolták őt. Megkérte a minisztert, hogy hagyjon fel a félelemkeltéssel. Varga Mihály államtitkár furcsállta, hogy az MSZP szól a félelemkeltésről, amikor frakciójának tagjai évtizedeken keresztül tevőlegesen részt vettek abban, hogy az országban félelem uralkodjék. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten leköszönt Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság volt elnökének a jogállam kiépítésében végzett tevékenységét méltatta. Az Alkotmánybíróság múlt heti döntésére utalva elmondta, hogy az ellenzék elszenvedte első alkotmányossági vereségét akkor, amikor vádjai ellenére alkotmányosnak ítéltetett a tb-önkormányzatok megszüntetése. „A tb-önkormányzat azért nevezhető önkormányzatnak, mert önmaga kormányoz egy olyan intézményt, amit nem neki kellene.” Igazolódott, hogy közpénz szivárgott el, hiszen van olyan szakszervezet, amely az önkormányzat megszűnése óta nem tudja fizetni székházának bérleti díját - mondta. Bogár László, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára megnyugvással fogadta a taláros testület döntését. Mint mondta, a befizetők pénzalapját veszély fenyegette, nemcsak szabálytalanságok, hanem törvénysértések is napvilágra kerültek. A kormány a társadalmi ellenőrzést fontosnak tartja, ennek megvalósítására most készül az előterjesztés. Csáky András (MDF) újból felhívta a figyelmet arra, hogy a brókercégek sorozatos csődje miatt az értékpapír-felügyeletnek (ÁÉPF) elfogytak a forrásai a kisbefektetők kártalanítására. Példaként hozta fel a Reállízing 2000 kötvényt, amelynek kibocsátásakor a kisbefektetők figyelmét senki nem hívta fel arra, hogy az átlagosnál nagyobb kockázatú értékpapír mögött nincsen banki garancia. Varga Mihály pénzügyi államtitkár válaszában elmondta: a kibocsátók arra vállaltak kötelezettséget, hogy a kötvényeket lejáratkor, vagyis 2000- ben illetve 2002-ben vásárolják vissza, amire tartalékot is képeztek. Ugyanakkor ismertette azt a tényt is, hogy a kibocsátás még az előző értékpapírtörvény szerint zajlott, amelyben még nem szerepelt az ÁÉPF tájékoztatási kötelezettsége. Az ÁÉPF egyébként 1998. november 24-i hatállyal visszavonta a Reálbróker Rt. értékpapír-forgalmazási engedélyét. Csurka István (MIÉP) a népességfogyásról szóló borúlátó felszólalásában elmondta: fennáll annak a veszélye, hogy a Dunántúl magyar lakossága a németségbe olvad, míg az ország többi része keleti szomszédainkhoz fog asszimilálódni. Nincs messze az az idő, hogy a schengeni határokat a Dunáig tolják ki, így szüntetve meg a magyar államot. Az ország kettészakadása elleni fellépést sürgetett. Tarthatatlannak minősítette azt a helyzetet, hogy a gazdagabb nyugati országrészen kevesebb gyermek születik, mint a szegény keletin. Lehetséges megoldásként elmondta: „Kelet felé kell fordulni, bár most sem könnyebb a helyzet, mint Koppány idejében”. Többórás vita alakult ki tegnap a Postabank konszolidálásáról a jövő évi költségvetés részletes vitája során. Ellenzéki képviselők kétségbe vonták, hogy indokolt az 1999-es büdzsé hiányát növelni a Postabanknak juttatandó 152 milliárd forinttal. Járai Zsigmond pénzügyminiszter úgy fogalmazott: nem halogatható tovább a pénzintézet ügyének megoldása, mert a hiányt a késlekedés hólabdaszerűen tovább növeli. A pénzügyminiszter közölte, ha a kormányzati ellenőrzési iroda bármilyen szabályszegésre, visszaélésre fényt derít, megteszi a szükséges feljelentéseket. Járai Zsigmond felszólalásában beszámolt arról, hogy a különféle auditálások szerint 158 milliárd forint hiány halmozódott fel a Postabanknál. Ebből 144 milliárdot a céltartalékhiány tesz ki, további 14 milliárd forintra tehető a pénzintézet idei működési vesztesége. A deficitet a kabinet 152 milliárd forintos tőkejuttatással kívánja megoldani. A pénzügyminiszter több képviselő állítását megerősítve maga is úgy fogalmazott: a veszteség nem az előző ciklusban, hanem az elmúlt tíz évben halmozódott fel, minden bizonnyal törvénysértések sorozatával. A hiányt növelhette emellett a korrupció és a banktechnológia gyenge minősége, valamint a felelőtlen bankgazdálkodás. „Nem tudjuk, milyen mértékű korrupció volt a Postabankban, mert nehéz megállapítani. De azt gondoljuk, valószínűleg volt, mert magától nem halmozódik fel ekkora veszteség, és csak a menedzsment hibás döntéseiből vagy rossz információiból sem keletkezik ekkora hiány”- mondta. Közölte: a pénzintézet új vezetése a jövő évi működési költségeket hatmilliárd forinttal kívánja csökkenteni. Végezetül megjegyezte: „Nincs értelme az államháztartásban ekkora hiányt magunk előtt görgetni. Mindenki tudja, hogy a korábbi kormány egyik legnagyobb sara a Postabank és a pénzintézet tetemes hiánya fölötti szemhunyás. A mostani konszolidáció beleillik abba politikába, hogy szeretnénk a bankrendszert átláthatóvá, világossá és tisztességessé tenni.” Ellenzéki részről elhangzott: a hiány kezelésének módja újratermeli azt a hatalmi öszefonódási helyzetet, amely elvezetett a mostani több százmilliárdos deficithez.„ Ma a parlament kora reggeltől előreláthatólag ismét éjfélig ülésezik. Napirend előtti felszólalásokat követően sor kerül több zárószavazásra, és szó lesz mentelmi ügyekről is. (b. l.-cs. h.-p. á.) Mosolygós pénzügyesek - kemény csaták Schiller Zsuzsa felvétele Mikor lesz gyed? Az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ülésén Frajna Imre fideszes bizottsági alelnök visszavonta a gyermekgondozási díj jövő évi bevezetésére vonatkozó indítványát. Bizottsági módosító javaslatként kerül az Országgyűlés elé az otthonteremtési támogatás 250 millióról 600 millió forintra emelése, valamint a drogmegelőző és drogrehabilitációs feladatokra előirányzott 100 millió forint 500 millióra növelése. Magyar Nemzet 3 Adórendőrségről a jövő héten Nem rekonstruálható az adórendőrségről szóló törvényjavaslat tartalma - hangoztatta Majtényi László, az Országgyűlés adatvédelmi biztosa hétfőn a nemzetbiztonsági bizottság előtt, ahol álláspontját ismertette. Az adatvédelmi biztos szerint nem egészen világos a törvényjavaslat tartalma a személyes adatok védelmére és az információs szabadságra vonatkozóan, másrészt az alkotmányos indokok - a jogkorlátozásra vonatkozók - szintén nem egyértelműek. A plenáris ülésen, az előzetes feltételezésekkel szemben, a kabinet nem kérte a napirend kiegészítését. Koalíciós egyeztetések után kerül majd sor arra, hogy a kormány - várhatóan a jövő héten - újra kérje az Országgyűléstől az APEH bűnügyi igazgatóságának felállításáról szóló javaslat napirendre tűzését - közölte az MDF-frakció hétfői ülését követően Balsai István.